van Eyck (1434): Arnolfini أ©s felesأ©ge – National Gallery ... van Eyck (1434): Arnolfini أ©s felesأ©ge

  • View
    10

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of van Eyck (1434): Arnolfini أ©s felesأ©ge – National Gallery ... van Eyck (1434):...

  • Az ember egyedfejlődése I.

    Kálló Karola SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

    TTIK, Embertani Tanszék

    van Eyck (1434): Arnolfini és felesége –

    National Gallery (London)

  • Két szakasz:

    -méhen belüli - intrauterin: megtermékenyüléstől a születésig

    -méhen kívüli – extrauterin: születéstől

    Növekedés: mennyiségi változások (testméretek, testsúly)

    Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások sorozata, differenciálódás

    fejlődési szakaszok meghatározott sorrendben, nem cserélhetők föl

    Egy kis történelem:

    Preformáció tana (Henry Baker) 17.-18. sz.:

    A petesejtben illetve a hímivarsejtben kicsinyített felnőtt, a megtermékenyítés

    után ez indul fejlődésnek.

    Pángenezis (Darwin) 19. sz.:

    Testi sejtekben képződő gemmulák az átörökítés hordozói, melyek az

    ivarsejtekben gyűlnek össze.

    Epigenezis (Wolff) 18. sz. közepe

    A szervek az egyedfejlődés során differenciálódással alakulnak ki.

  • I. Progenezis: - a felkészülés folyamata

    - fiziológiai – az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig

    ivarsejtek képződése az ivarmirigyekben

    petesejt (ovum) oogenezis petefészek (ovarium)

    hímivarsejt(spermium) spermiogenezis herékben(testis)

    - mentális – családtervezés

    legoptimálisabb idő az utódvállalásra

    öröklődő betegségek megelőzése - genetikai tanácsadás

  • Genetikai tanácsadás javasolt:  akinek már született fejlődési rendellenességben

    genetikai betegségben szenvedő gyermekük

    a családban elfordult hasonló eset,

    valamelyik szülő örökletes vagy szerzett betegségben szenved

    habituális (egymás után többszöri) vetélés

    Leggyakoribb magzatkárosító tényezők:  az anya gyógyszerszedése

    (pl.:tartósan krónikus betegség miatt, v. fertőzés miatt antibiotikum…)

     vírus-, baktérium-, vagy parazitafertőzés (rubeola, varicella, toxoplasma…)

     az anya drogfüggő

     az anya dohányzik, alkoholista

     ionizáló (RTG) sugárzás érte az anyát

    vérrokon kapcsolatból fogant magzat

    http://www.vitalitas.hu/konyvek/genetika/gen11-1.htm

  •  a 2-3 x 108 bejutó spermium 40%-a legyen mozgékony

     60-80 millió spermium/ ml 70%-a legyen ép

     petesejt kemotaxisa - „hívó anyagok” (gamonok)

     tüszőrepedés után a pete 12-24 óráig termékeny

     ejakuláció után a spermium ~48 óráig termékenyítőképes

     HELYE: méhkürt, petevezeték

    II. A megtermékenyítés – impregnatio

  • III. Barázdálódás – blastogenezis

    a megtermékenyített petesejt osztódása

    a megtermékenyítéstől a 15. napig

    zigóta –> a gyors egymásutánban következő mitotikus

    osztódások közt nincsen nyugalmi szakasz, a

    keletkező sejtek a petesejt burkán belül maradnak ->

    egyre kisebb sejtek keletkeznek (helye: petevezeték)

    szedercsíra (morula) 3. nap - 16 sejtes

    állapot (helye: petevezeték)

  • hólyagcsíra (blastula) - 5-6. nap

    – a morula belsejében a sejtek nagy része szétesik,

    folyadékkal telt üreg keletkezik a pete burka alatt

    - helye: lassan a méh üregébe ér

    A hólyagcsíra részei:

     üreg (blasztocöl) - extraembrionális cölomaüreg

     trophoblast sejtek – a hólyagcsíra fala, az embrió táplálását és

    anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle - külső magzatburok

    (chorion), méhlepény

     embriócsomó:

    a blasztocita egyik pólusán mutatkozó hámszerű sejttömeg üreg felé eső

    sejtjei:

    embrioblast sejtek, - embrió,

    a többi sejt: amnioblast - belső magzatburok, amnion

  • Beágyazódás (implantatio) 6-12. nap

    biokémiai folyamatok segítik

    a blastocyta besüllyed a nyálkahártyába

    a méh nyálkahártyája megfelelő fejlettségű:

    sejtjei megtelnek glikogénnel

    erősen szekretál

    kapillárisok kitágulnak és újak képződnek

    7. nap

    - a trophoblast többrétegűvé válik:

    petét egy rétegben körülvevő köb alakú sejtek: cytotrophoblast és felszínén bolyhossá váló syncytio-

    trophoblast

    - méh nyálkahártya sejtjei közé benyúlik, azokat emésztő jellegű enzimeivel fel is

    oldja, szivacsos szövedéket képezve

    - a méh falából tápanyagok felszívása, később ebből fejlődik a külső magzatburok

    (chorion), megvastagodott részéből pedig a méhlepény

  • 8. nap - az embriócsomóban lévő magasabb, henger alakú sejtek és az alacsonyabb, köbös

    sejtek elkülönülnek és két lemezbe rendeződnek (delaminatio)

    - az embriócsomó amnionüreg felé eső sejtsora az ektoderma

    blastulaüreg felé eső sejtsora az endoderma

    - az embriócsomóban üreg keletkezik – amnionüreg (alsó fala ektoderma sejtjeiből,

    oldalsó és felső fal az amnioblastokból

    9-13. nap

    - endoderma sejtjei tovább burjánoznak - az embriópajzson túlnyúlik és

    körbezárja (epibolia) a szikhólyagot

    -blastulaüregben a trophoblast sejtek belső szélén mesenchimális sejtek

    keletkeznek -> extraembrionális mesenchima + trophoblast sejtek -> chorion

    (fogaskerék szerű illeszkedés,

    embrió táplálása diffúzióval)

    -amnion és trophoblast

    találkozásánál testnyél

    Embriópajzs

    (2 sejtrétegből álló

    ovális korong)

  • IV. Embriogenezis (15-90 nap) (Gasztruláció) - a csíralemezek differenciálódása, intenzív sejtszaporodás és sejtáramlások,mely

    közben a szervtelepek helyükre kerülnek

    - a 15. napon történik a menstruáció elmaradása

    -az ektodermában szaporodó sejtek az embriópajzs hátsó részeinek széleiről közép- és előrefelé

    sejtvándorlás indul -> csík- és csomószerű sejtsűrűsödés primitív csomó és a primitív csík alakul ki (ez

    az amnionüreg felől látható)

    -a primitív csomónál sejtáramlás megindul a mélybe, az endoderma irányába is -> a csomó és a csík

    besüllyed: primitív gödör és primitív barázda jön létre

    -a vándorló sejtek benyomulnak az ekto- és endoderma közé és kétoldal felé szétterjednek egységes

    lemezt képezve-> mezoderma

    -- az ektoderma és az endoderma 2 helyen szorosan összenő – ide a mesoderma nem hatol be

    •a feji részen: a megnyúlt embriópajzs elején -> prechordalis lemez -> szájnyilás

    •farki részen: az embriópajzs hátsó vége -> cloaca membran -> végbél és nőknél urogenitális nyílás

    - a primitívgödör aljától a sejtek előrefelé áramlanak->előre irányuló tömör nyúlványt képez a

    prechordalis lemez irányába -> fej/chordanyúlvány, mely jobb és bal félre választja a mesodermát

    - az embriópajzs hosszanti irányban, hátrafelé nyúlik->a chorda hátrafelé hosszabbodik->chorda dorsalis

    - a középvonalban elöl lévő prechordalis lemez és a hátul lévő cloaca membrán kivételével az

    embriópajzs most 3 sejtréteg – 16-17. nap

    ° az ekto- és az endoderma egységes sejtlemezek, a mesodermát a chorda dorsalis kétoldali sejtlemezre

    választja el

  • IV/a, Az ektoderma differenciálódása (neurulatio) 18-25. nap -a chorda dorsalisból kiinduló indukciós hatásokra az azt borító ektoderma cipőkanál alakú

    területen megvastagodik ->kialakul a velőlemez

    - hamarosan a velőlemez két széle kiemelkedik, majd összezárul és felette az ektoderma

    összenő ->vastag falú hámcső, a velőcső keletkezik

    - az idegrendszer szöveti elemei túlnyomóan a velőcsőből származnak, mely a későbbi

    tömegesebb agyvelőnek megfelelően elöl jóval vastagabb, caudalis része a gerincvelőnek

    megfelelően jóval vékonyabb

    - a záródási vonal két oldalán sejtek egész sora kimarad az idegtelepből->a velőcső mentén

    kétoldalt húzódó dúclécet (ganglionlécet) képezik (eleinte megszakítás nélküli sejtsor,

    később az ős-szelvények kialakulásával csigolyaközti dúctelepekre szabdalódik fel)->

    perifériás idegrendszer és a mellékvese velőállománya fejlődik belőle

    - a velőcső záródása középtájékról indul, majd előre és hátrafelé terjed, az elülső és hátsó

    végen egy ideig nyitva marad (25. nap) végül ezek is bezáródnak (ld. velőcső záródási

    rendellenességek!!!) -> a velőcső végig zárt, elöl kampószerűen a hasi oldal felé hajló

    hámcsővé alakul

    - az embriópajzs begörbülésével, hengerré záródásával és lefűződésével az ektoderma

    körbezárja az embriót -> bőr telepe

  • IV/b, A mesoderma differnciálódása: 18-25. nap - a chorda dorsalis felli medialis szélek megvastagodnak, majd a 3. héttől befűződések jelennek meg rajta ->ősszelvényekre (somita) (38-41 pár: 3 a koponya képzésében vesz

    részt, 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 5-8 farki) tagolódik, (kivéve a feji é