Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Veleszületett immunitás és az
az immunrendszer evolúciója
Erdei Anna
ELTE, TTK, Immunológiai Tanszék
2019. őszi szemeszter
Veleszületett immunitás, az immunrendszer evolúciója - 2018. őszi szemeszter
Előadások csütörtökön 12.00-14.00-ig
5-202-es terem
Előadók: Prof. Bajtay Zsuzsa, Prof. Erdei Anna
Szept 9. Bevezetés - A veleszületett és az adaptív immunitás jellemzői, összefonódása EA
Szept. 16. Az immunrendszer evolúciója I. EA
Szept. 23. Az immunrendszer evolúciója II. EA
Szept. 30. Gyulladás, akutfázis reakció, plazma enzimrendszerek BZS
Okt. 7. Granulociták BZS
Okt.14. A hivatásos antigénbemutató sejtek (makrofágok, DC-k) kialakulása, populációi,
szerepük az adaptív immunválasz megindításában I. BZs
Okt. 21. A hivatásos antigénbemutató sejtek (makrofágok, DC-k) kialakulása, populációi,
szerepük az adaptív immunválasz megindításában II. BZs
Okt. 28. Őszi szünet
Nov.4. Komplementaktiválás, a C3 komplementfehérje szerkezete és működése EA
Nov 11. Mintázatfelismerő receptorok megjelenése, szerkezete és funkciója BZs
Nov.18. NK sejtek, ILC, BZs
Nov.25. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválaszban BZS
Dec. 5 Konzultáció
I.
Fontos az evolúció tanulmányozása az immunológus számára is
– sok szempontból
- A különböző fajok védelmi rendszereinek megismerése,
majd összehasonlítása segít az alapvetően fontos elemeket és
mechanizmusokat megkülönböztetni a véletlenszerűen felbukkanóktól;
- A szelekciós nyomást figyelembe kell venni, de meg kell ismerni a
változékonyság és az alkalmazkodás forrásait, módjait is;
- Az egyes fajok genomszekvenciáinak megismerése és összehasonlítsa
újabb lehetőségeket teremt.
Gerinctelen állatok - az összes állatfaj kb. 95%-a
„sok kísérleti alany”, de elsősorban
ízeltlábúakat, gyűrűsférgeket és puhatestűeket vizsgáltak eddig
De: már a baktériumok is megvédik magukat a vírusok ellen;
restrikciós endonukleázokkal
kivágják az idegen DNS-t
(A többsejtű szervezetekenek a sejtes támadókkal szemben is védekezniük kell.)
A CRISPR-ek az ismert genomú baktériumok 40%-ában és az archeák 90%-ában
megtalálhatóak.
A rendszer laboratóriumban is felhasználható a CAS9 enzim és a megfelelő
RNS-szakasz sejtbe bevitelével.
CRISPR
Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats(„halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések”)
a baktériumok genomjának ismétlődő DNS-szekvenciái.
Minden ilyen palindrom szakaszt spacer (20-40 bp) követ, mely a
baktériumba bejutott vírus vagy plazmid eredetű DNS-szakasz.
A prokarióták védekezési rendszere
A spacer-t a CAS (CRISPR ASsociated) endonukleázok ismerik fel,
és feldarabolják a DNS-t.
Emmanuel Charpentier és Jennifer Doudna
„Biotechnológiai forradalom”
Olyan genom-szerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel a genom „újraírható”,
hibás gének nagy pontossággal kijavíthatók .
CRISPR - CAS (CRISPR ASsociated) Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats
https://www.youtube.com/watch?v=O3e2_Ctty_M
Figure 15-1
Az eddig legtöbbet vizsgált
szervezetek evolúciós kapcsolata
Növény – állat
közös eredet:
a közös ős a rovarok
különválása előtti
időkre tehető
Gyökérgolyvásodás
(szöllő)
bakteriális hervadás
(paradicsom)
Pettyesedés
(paradicsom)
„fekete láb”
(krumpli)
Baktériumok által okozott tünetek növényeken;
4 féle virulencia mechanizmus
P. syringae pv.
tomato enters the
leaf apoplastic space
through stomata or
wounds, and uses a
type III secretion
system to inject a
large number of
virulence (effector)
proteins into the
plant cell.
Agrobacterium
tumefaciens uses a type
IV secretion system to
inject a tumour-
inducing transfer
DNA (tDNA) into the
plant cell cytoplasm.
This tDNA is integrated
into the plant genome
and leads to the
development of crown
gall disease.
Erwinia carotovora
subspecies atroseptica
uses a type II
secretion system to
deliver cell wall-
degrading enzymes
(for example,
cellulases and
pectinases) to the plant
cell wall.
Ralstonia solanacearum
enters plant roots through
wounds and multiplies in
the xylem vessels in which
it produces exopoly-
saccharides that are
believed both to interfere
with recognition and to
inhibit water transport
through the vascular
system. Nat Rev Mol Cell Biol. 2006 August
Pivoting the Plant Immune System from Dissection to Deployment, Jeffery L. Dangl1, Diana M. Horvath6,*Brian J.
Staskawicz7,, Science 16 Aug 2013: Vol. 341, Issue 6147, pp. 746-751
A növényi kórokozók – PAMP-okat fejeznek ki
(Pathogen Associated Molecular Pattern)
A növényi sejt immunreakciójának vázlatos rajza
A PAMP-okat extracelluláris
PRR (Parthogen Recognition
Receptor) révén érzékelik a
sejtek, és elindítják a válasz.
A sejten belül a patogén virulens
effektor molekulái elnyomhatják
a PRR-indukált választ (PTI -
2,3).
Az intracelluláris NLR-ek (Nod
Like Receptor) többféle módon
érzékelhetik az effektor
molekulákat, és ez indukálja a
választ (ETI – Effector Triggered
Immunity), gének átírását.
Lúdfű (Arabidopsis thaliana)
„Modell” organizmus
biológiai, genetikai vizsgálatokhoz
-5 kromoszóma,
-2000-ben szekvenálták a teljes genomját,
-27 000 gén 35 000 fehérjét kódol
- rövid generációs idő (kb. 6 hét)
Plant immunology: A life or death switch, Andrea A. Gust & Thorsten Nürnberger, Nature 486, 2012)
A fertőzés helyén nagy a szalicilsav
koncentrációja, ezért a kis affinitású
receptorokhoz (NPR3) kötődik és a
sejthalál-szuppresszor (NPR1)
degardációját okozza, ami programozott
sejthalált idéz elő „helyi immunitás”
A fertőzéstől távolabb kicsi a szalicilsav
koncentrációja, ezért a nagy affinitású
receptorokhoz (NPR4) kötődik, és
így nem jön létre a sejthalál, nem bomlik le a
az NPR1 - „szisztémás immunitás”
A növények immunválasza akkor indul be, amikor sejtek receptorai
felismerik a kórokozót, és szalicilsav (fitohormon) termelődik.
Kis (NPR3)- és nagy (NPR4) affinitású szalicilsav receptort azonosítottak Arabidopsisban
Az immunrendszer evolúciója – az „egymásra-rétegződés” elmélete
A veleszületett és az adaptív immunitás jellemzői
Veleszületett
immunitás
Adaptív
immunitás
Evolúciósan
ősibb
Gerincesek-
kel alakult
ki (RAG)
Nincs
memória
Memóriát
biztosít
Azonnal
aktiválódik
1-2 hét
alatt alakul
ki
Korlátozott
mértékű
fajlagosság
Korlátlan
mértékű
fajlagosság
Nem vihető át
másik
egyedbe
Átvihető
másik
egyedbe
A gerinctelenek
immunrendszere
Gerinctelenek védelme:
(nincs Ig, nincsenek limfoid szervek etc.)
- nagyon fontos a fizikai-kémiai barrier
(kitin, nyák)
- humorális, celluláris faktorok
(enzimek, agglutininek, antimikrobiális fehérjék,
testnedvek koagulációja, fagociták etc.)
Csak öröklött, veleszületett immun-elemek védik
Sejtek – 5 fő kategória:
progenitorok
fagociták (hasonló a mf, gr.hoz)
hemociták (v. granuláris sejtek)
tápláló (nutritiv)
pigmentsejtek (légzési pigmentet tart.)
Szivacsok (Porifera)
telepképzés: sejtfelszíni polimorf determinánsok szerepe
allograft rejekció, citotocikus reakció (NK-szerű)
memória nincs
Gerinctelenek
Allogén struktúrák felismerése, sejt-közvetített immunitás
azonos kolóniák különböző kolóniák
egyedei keringésének összekapcsolása
Sejtpusztulás, nekrózis
Szivacsok (Porifera)
rovarok,
gyűrűsférgek,
zsákállatok
esetében is ismert
kb. 1 hét
A gerinctelenek is
képesek elpusztítani
a xenograftot
Nincs reakció
Szivacsok (Porifera)
telepképzés: sejtfelszíni polimorf determinánsok szerepe
allograft rejekció, citotocikus reakció (NK-szerű)
memória nincs
Csalánzók (Cnidaria)
allogén rejekció – polimorf gén (6 allél) kontrollálja
xenogén felismerés
memória nincs
Gyűrűsférgek (Annelida)
xeno- és allograft felismerés, kilökődés: cölomociták (fagociták, killer leukociták)
memória nincs
Puhatestűek (Mollusca)
transzplantáció - technikai nehézségek, xeno- és allograftok - enkapszuláció (csiga)
Ig doménszerű fje - paraziták ellen
Izeltlábúak (Arthropoda)
xeno- és allograft felismerés (csótányok)
biz. humorális immunválasz
Tüskésbőrűek (Echinodermata)
fontos – gerincesekkel kapcsolat (tengeri csillag, tengeri sün)
allograft rejekció, specifikus memória (kilökődés gyorsul) – nem minden esetben
cölomociták aktiválhatók mitogénekkel (LPS, ConA)
Zsákállatok (Urochordata)
telepképzők: hisztokompatibilitási reakció, polimorf gének
kolónia – fúzió, saját felismerés, szaporodás
szoliter - specifikus memória - limfocita–szerű sejtek, hemociták – citotx.
Gerinctelenek
Zsákállat
(Tunicata, Urochordata)
fagocita
telepképzés, allogénfelismerés
memória nincs
Két kolónia (C és M)
Rovarok
hemolimfa
hemociták:
többféle (morfológia és funkció alapján)
pro-hemocita
plazmatocita (fagocita)
lamellociták
kristálysejtek (enzimatikus kaszkád)
granulocita
koagulocita
szferulocita
Izeltlábúak Drosophila melanogaster (ecetmuslica)
Limulus polyphemus (atlanti tőfarkú
A ma élő állatfajok 90% a rovar!! Sikeresek...
Invertebrate Immune Systems–Specific, Quasi-Specific, or Nonspecific?Andrew F. Rowley and Adam Powell, J Immunol December 1, 2007, 179 (11) 7209-7214;
Ízeltlábúak védekezési módjai patogének és paraziták ellen
Drosophila melanogaster
Orvosi Nobel-díj 2011.
Bruce A. Beutler Jules A. HoffmannDrosophila immunitás
Ralph M. Steinman
Veleszületett vagy öröklött immunitás
TLR-ek
Dendritikus sejtek
Az ecetmuslica és az ember szervrendszerei
Analóg szervek
/szervrendszerek:
- Központi idegrendszer
- Légzési rendszer
- Szisztémás válasz
- Emésztőrendszer
- Kiválasztási rendszer
egyedfejlődése
A Drosophila melanogaster
báb
kifejlett rovarkemény kutikula
Embrióáthatolhatatlan burok
Lárvalágy kutikula
- az embrió burka a mikroorganizmusok számára átjárhatatlan
embrionális falósejtek – apoptotikus sejtek bekebelezése
- lárvák: lágy kitin-kutikula,
amit pl. a fürkészdarázs tojócsöve átlyukaszt
és a testnyílásokon (száj, végbél, légző) át is bejuthat a kórokozó;
- kifejlett rovar: kemény kutikula védi, de a testnyílások
„kapuk”
A különböző fejlődési stádiumban más-más védekezési módok:
A lárvaállapottól kezdődően immunvédekezés:
- emésztőcsőben: lizozim enzim
- légcsőben: antimikrobiális peptidek (hámsejtek termelik)
- testüregben: plazmatociták fagocitálnak +
antimikrobiláis peptidek (zsírsejtek termelik)
embrió lárva báb kifejlett rovar
A vérsejtek fenotípusának változásai a Drosophila egyedfejlődése során
Andó István, SZBK
(„ellenség”:
fürkészdarázs)
15.3. ábra Az ecetmuslica-lárva keringő immunsejtjei
Andó István, SZBK
fagocitózis
a kórokozó
(pl. fürkészdarázs pete)
„burkolása”
profelonoloxidáz
enzim-kaszkád
koaguláció
kapszualképzés
melanizáció
plazmatocita
A Drosophila immunválasza fertőzés hatására
1.A proteolítikus kaszkád
azonnali indukálása
- Koaguláció
- Melanizáció
- Opszonizáció
- Elimináció
- Kapszula-
képződés
-Szisztémás
válasz
(zsírtestből
felszabaduló
anyagok)
2. fagocitózis
3.Antimikrobiális peptidek
indukáklása
fertőződés
lokális
válasz
Toll receptor
Drosophilában
embrio
dorso-ventrális
polarizációja
1988.emlős sejtek IL1 R
citoplazma-doménben
toll-homológ szakasz
NFkB szignaling
1991-1994.
antimikrobiális peptidek
génjeinek promoterében
NFkB helyek,
TollR kell a drosomycin
expresszióhoz
1996.
a TLR4 az LPS receptora
1998.
A Toll receptor(ok) felfedezése, funkciója
Drosophila - emlős „ping-pong
TLR92000.
TLR21999.
A Drosophila fontos szerepe
15.1. ábra A veleszületett immunrendszer hasonló felismerési és
jelátviteli mechanizmusa rovarokban és emlősökben
„spaetzle”
a kórokozó hasítási terméke
mintázat-felismerés a sejt felszínén:
PRR:
Pathogen Recognition Receptors
fagocita
PRRa felismert molekuláris mintázat :
PAMP:
Pathogen Associated Molecular Patternbaktérium
PAMP
PRR-ek (pl. Toll-like receptorok):
mintázat felismerő-receptorok
- fagocitózis
- oldékony faktorok indukálása
Humorális immunválasz ízeltlábúakban
Enkapszuláció és melanizáció(a belső sejtrétegekben)
Melanin
(tirozin-
polimer)
baktérium
Baktériumok enkapszulációja lepke vérsejtek által
sejtek rétegei
A granuláris hematocitákból kiszabaduló
profenoloxidáz - fenoloxidáz (tirozináz) szerepe
fenol oxidációja:
kinonok,
polimerizáció
(melanin)
szerin-proteázok
Limulus polyphemus
Atlanti tőrfarkúnem rák!
Atlanti tőrfarkú „rák”
(Limulus polyphemus)
200 millió éves fosszilia
Granuláris hemociták,
antimikrobiális peptidek
(pók/skorpió)
Koaguláció, noduláris reakció
Limulus hemolimfában
LPS hatására hemociták exocitózisa:
alvadási faktorok: B, C (szerin-eszteráz enzimek),
proenzim, koagulogén
mp-eken belül:
„gél” képződik, magába zárja a sejteket, fragmentumokat
újabb hemociták exocitózisa,
+ mikroorganizmusok aggregátumai fibrózus anyagban:
NODULUSOK
Elzárás a környezttől, pusztító anyagok felszabadulás a hemocitákból:
a patogén pusztulása
A nodulus kapszulává alakulhat
(többsejtes paraziták, nagy számú patogén hatására)
Endotoxin kimutatása: Limulus-teszt
Gram- baktériumok - LPS
a Limulus amőbocita-lizátum
összecsapzódását idézi elő
LAL (Limulus amőbocita-lizátum) -teszt
Antimikrobiális peptidek
Defenzinek
- antimikrobiális peptidek
- kis méretű (20-50- as), kationos peptidek;
- konzervált ciszteinek (6-8) – jellegzetes szerkezet;
- pórust-formálnak a mikroba felszínén;
- hatékonyak baktériumok, gombák, egyes vírusok ellen;
- antibiotikum-szerű hatásuk miatt gyakorlati hasznuk lehet
Figure 15-2
Defenzinek hasonló harmadlagos szerkezete
növény rovar
DrosophilaRaphanus sativus
emlős
Homo sapiens
Vad retek
Raphanus sativus
15.2. ábra A Drosophila zsírtestje által termelt
gomba-pusztító és antibakteriális peptidek
A fertőzést követően (1-2 óra múlva)
a Drosophila zsírtest sejtjei nagy mennyiségű
(1-100 mM) antimikrobiális peptidet
termelnek: drosomycin, diptericin,
attacin, cecropin,
defenzin etc.
15.4. ábra Az atlanti tőrfarkú (Limulus polyphemus) granuláris
hemocitáiból baktérium hatására felszabaduló anyagok
Mytilus
(kagyló)
humán
neutrofil-
funkcióhoz
hasonló
Immunválasz
2 hullámban:
-azonnali,
intracelluláris
(mytilin)
-későbbi
szisztémás
(defenzinek)
1
2
A csörgőkígyó által termelt crotamine kígyómérget kódoló gén
közeli rokona az anti-bakteriális defenzineket kódoló géneknek
A komodói varánusz vérében olyan
antimikrobális tulajdonságokkal rendelkező
fehérjeszekvenciák találhatóak, amelyek
védik a gyíkot a szájüregében élő toxikus
baktériumokkal szemben.
A fehérjéket két szuperbaktérium ellen
tesztelték.: Pseudomonas aeruginosa, és
a Staphylococcus aureus ellen.
MRSA – Multi Resistant S.A.,
A csörgőkígyó által termelt crotamine kígyómérget kódoló gén
közeli rokona az anti-bakteriális defenzineket kódoló géneknek
A komodói varánusz szájüregében termelődnek a
béta-defenzin gének duplikációjával és mutációival
kialakult méreg-anyagok, ami védi az állatot
szájában élő toxikus baktériumokkal szemben.
A fehérjéket két szuperbaktérium ellen tesztelték:
Pseudomonas aeruginosa, és a Staphylococcus
aureus ellen.
(MRSA – Multi Resistant S.A.)