· Web viewA gyermekek párokban dolgoznak. Az egyik gyermeknél van a kártyacsomag. Meghatározott témához kapcsolódó kérdésre utaló kép a kártya egyik oldalán, a másik

TÁMOP 3.1.4 végrehajtása az ináncsi Napköziotthonos Óvoda feladatellátási helyen

Pedagógusok fejlesztési innovációs tevékenysége

Kooperatív módszerek alkalmazása az óvodai gyakorlatunkban

/Rácz Zita, Szabolcsikné Montvajszki Viktória,

Matkóné Gombár Gabriella/

Bevezető

A kooperatív módszerről

A kooperatív tanulás során a gyerekek csoportokban dolgoznak.

Kooperatív módszerről akkor beszélhetünk, ha a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve.

Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének, vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik gyermek fejlődéséhez szükséges a másik gyermek fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ.

Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért.

Az részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Az egyenlő részvételt általában a részvételi normák szabályozásával vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el. A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget, kiegyenlítettebbé teszi a részvételt.

A kooperatív tanulás során a gyerekek között egyidejűleg zajlanak interakciók. A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra.

A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges segítik egymást. A csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, elsajátítsa



az aktuális ismeretet. Ez egyes gyermekek számára rögtön természetes lesz, másoknak hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy ezt a felelősséget elfogadják és gyakorolják.

A csoportok a gyermekek képességei tekintetében heterogén csoportok. A gyengébb képességűek esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek pedig arra, hogy az adott témában tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el.

A kooperatív módszer létjogosultsága az óvodában:

Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Mikor is beszélhetünk gyermekközpontúságról? Akkor, ha hozzásegítjük a felnövekvő embert, hogy azzá váljon, akivé lehet. Tehát biztosítani kell azokat a kedvező körülményeket, amelyekben az individuum ki tudja bontakoztatni magát. Ennek alapján gyermekközpontú az az intézmény, amelyben a tevékenykedtetés a középpontban áll. A kooperatív tanulás során folyamatos tevékenykedtetés zajlik, miközben olyan szociális képességekre, készségekre tesznek szert a gyerekek, amelyek nem elhanyagolhatóak.(együttműködési, kommunikációs stb.)

Az óvoda a gyermekkori szocializáció egyik színtere. Arra kell felkészítenünk a gyermeketeket, hogy képesek legyenek a különböző, a társadalom, mint bonyolult viszonyrendszer, sok, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen átható szabályainak a befogadására, s hogy felnőtté válva a közéletben való szocializált és belsővé vált szabályrendszereikre számíthasson a társadalom.

Az óvodában elsősorban – gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve- a játék az a tevékenységforma, amelyben, mint minden képessége, így a szociális képességei is legjobban fejlődnek. Együttműködik, szerepeket vállal, kompromisszumokat köt, gyakorolja az együttélés szabályait. A foglalkozások, a tervezett fejlesztési tevékenységek során törekednünk kell a játékosságra. Törekedni kell a játék-tapasztaltatás- tanulás tevékenységrendszer alkalmazásával az önálló játszás, tapasztalatszerzés és a tanulás képességének kifejlesztésére, valamint a gyermek nyitottságának, játszási, tapasztalatszerzési és tanulási kedvének komplex és integrált kibontakoztatására, majd a megőrzésére, mely alapját teremti meg a szabálytudat kialakulásának és megőrzésének. Ennek érdekében módszereket kell alkalmazni, melyek során az ismeretszerzés, a gyakorlás az önálló és társas cselekvésekben szerzett közvetlen tapasztalatokra épül.



A gyermek fejlettségének kiemelt területe a szociális érettség. Ez megmutatja, hogy a gyermeknek mennyire sikerült elsajátítania a társadalom által közvetített és elvárt szabályokat, rámutat, hogy mennyire képes a gyermek egy közösségbe beilleszkedni, a közösség szabályaihoz igazodni, társaival való viszonyában milyen stratégiákat és taktikákat alkalmaz, és hogy megtanult-e már bizonyos mértékig kompromisszumot kötni a társaival és a környezetével. Akik nincsenek hozzászokva a közösséghez való igazodáshoz, az esetleges konfliktus megfelelő kezeléséhez, azoknak komoly nehézségei támadhatnak.

Mindezek tekintetében nézzük, mi az, ami a kooperatív módszerek mellett szól!

Növeli a hatékonyságot. Válaszol a társadalmi kihívásokra. Fejleszti a kooperációs készséget. Gyermekközpontú tanulásszervezésről van szó. Változatos munkaformákat tesz lehetővé. Alkalmat ad a differenciálásra. Kiszámítható szabályrendszert alkalmaz.

Fontos elemei: a csoport, az együttműködés, az ellenőrzés-értékelés új formái, és az előzőekben már felvázolt alapelvek./építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók/

Alkalmazási tapasztalatok

A TÁMOP 3.1.4 pályázatban való részvételünkkel lehetőségünk nyílt a kooperatív tanulási technikák alkalmazásának elsajátítására, elméleti megközelítésére. Az elmúlt években is a nevelőtestületünk érdeklődve fordult az innovatív törekvések felé. Önképzésünk eredményeként a tanulási folyamatban rendszeresen alkalmaztuk a csoportos foglalkoztatási formát, melyben a gyermekek együtt tevékenykedtek egy feladat megoldásán a közös cél érdekében.

Ma már tudatosan alkalmazzuk a kooperatív módszereket, megfelelve mind a négy alapelvnek.

A csoportokat a megfigyeléseinkre, valamint a DIFER mérés eredményeire alapozottan a képességek tekintetében heterogén szerkezetűekre alakítottuk. Jobb képességűek mellett valamivel gyengébbek alkottak egy csoportot. A csoportok működésük tekintetében nem mindig stabilak figyelembe véve a gyermekek hiányzását.



Kezdetben nehézséget okozott, hogy a rátermettebb, jobb képességű gyermekek magukhoz ragadták a feladat megoldásának lehetőségét, s a többiek csak megfigyelőként voltak jelen. Megoldást kellett találnunk ennek megoldására. A kooperatív tanulásszervezés egyik momentuma a csoporton belüli szerepek kiosztása. Időfelelős, csendkapitány, feladatmester, szóvivő. Ezeknek a szerepeknek a felvállalása már személyes felelősséget vártak el a tagoktól. Az időfelelős a feladat végrehajtásához szükséges időt figyeli és figyelmezteti a csoportot az idő múlására. A csendkapitány a többi csoport munkáját nem zavaró zajszintért felelős, figyelmezteti társait, ha túl hangosak. A feladatmester magára a feladatra emlékezteti a társait, ha attól eltérnének. A szóvivő pedig a csoport munkájáról számol be másoknak. A szerepek kiosztásával differenciálunk. Nálunk csendmesterek kezdetben éppen a „hangosak” lettek, az időfelelősök az órát ismerők, feladatmesterek a fejlett emlékezetűek, szóvivők pedig a csendesebbek. A csoportért vállalt szerep szóra bírta őket is. Akadt rá példa azonban, hogy a szóvivőséget vállalók, amikor arra került a sor nem szólaltak meg. Nem volt ez gond, átadtuk a lehetőséget másnak és legközelebb újra próbálkoztunk. Egy idő után már mindenki büszkén ismertette és foglalta össze a csoport munkáját.

A kezdetek kezdetén megtanítottuk a gyerekekkel a „csendjelet”. Nálunk ez a felemelt jobb tenyér. Az óvodapedagógus indítja, aztán az ezt észrevevők folytatják. Nagy öröm volt megtapasztalni, hogy a gyermekek hogyan sajátítják és tartják meg a szabályt: „Ha észreveszed a csendjelet és már Te is felemelted a kezed, akkor csendben kell maradnod!”

A szerepek kiosztása azonban nem szüntette még meg azt a tényt, hogy a jobb képességűek mások helyett dolgoztak. Tudatosabb, személyre szóló, csoporton belüli feladatkiosztással aztán sikerült ezt kiküszöbölni. A közös feladat részfeladatokra, képességszintek szerinti felosztása és kiosztása előre mozdította a probléma megoldását. A jobbképességűek így is alkalmat kapnak segítőkészségük bizonyítására. Ha hamarabb elkészülnek saját feladatukkal és a másik is igényt tart rá, segíthetnek társaiknak.

A továbbképzésen megismert módszerek azonban így is átalakítást igényeltek, hogy az óvodás gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelőek legyenek. Az alábbiakban 11 kooperatív módszert ismertetünk az óvodai alkalmazás lehetőségének tükrében.

Alkalmazott módszerek leírása



1. Beszélőkorongok vagy pálcikák. A módszer lényege, hogy minden gyermek 2 darab korongot vagy pálcikát kap. A korongok/pálcikák száma a gyermek megszólalási lehetőségeinek száma. Egy témához kapcsolódóan kell megfogalmazni gondolatait, figyelve arra, hogy ugyanazt ne mondja el újra, amit előtte már megfogalmaztak. A korong/ pálcika felemelésével jelzi szólási szándékát és az óvodapedagógus jelzésére mondja el, amit szeretne. A megszólalás után leteszi az egyik korongot/pálcikát középre. Ha elfogyott a kezében lévő eszköz csendben kell maradnia és meghallgatnia a többieket. A feldolgozandó téma szempontjából számos lehetőség adódik. Egyszerű felsorolástól, kifejtő mondatokon át, egy közös történetet is alkothatunk.

Például:

Milyen testrészeink vannak? Hogyan előzhetjük meg, hogy betegek legyünk? Mondjátok el mire emlékeztek legszívesebben a nyárral kapcsolatban! Mi történt veletek a hétvégén? Elkezdek egy történetet, aztán folytassátok ti!

A módszer fejlesztő hatása: gondolkodás fejlesztése, szókincs fejlesztése, figyelem, emlékezet fejlesztése, képzelet fejlesztése, verbális kifejezőkészség fejlesztése, beszédfegyelem fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: számoló korongok/vagy számolópálcikák.

2. Strukturált rendezés. Csoportosítási /halmazképzés/ feladat. Óvodában képekkel /kártyákkal/ vagy eszközökkel játszuk. Bármilyen logikai csoportosítás lehet az alapja. A gyerekek kártyát, képet, tárgyat húznak, s elindulnak megkeresni a társaikat. Kezdjük egyszempontú csoportosítással, majd ha a gyerekek ráéreztek a játék lényegére és együttműködési képességük is elég fejlett hozzá alkalmazhatunk több szempontot is! A gyerekek feladata, hogy megtalálják a csoportosítás szempontját. Az óvodapedagógus rávezető kérdéssel segítheti a szempont megtalálását, de csak akkor, ha a gyerekek kifogytak az ötletekből. Az a jó eszköz, amit 4-5 szempont szerinti csoportosításra is tudunk használni.

Néhány példa:

Zöldségek csoportja-gyümölcsök csoportja Széles szalagúak csoportja- keskeny szalagúak csoportja Háziállatok csoportja- vadon élő állatok csoportja



/másféle szempont lehet ezekkel a kártyákkal a kártya színe, az állatok lábának száma/

Piros színű halak csoportja- kék színű halak csoportja- rózsaszín halak csoportja- barna színű halak csoportja/ezzel az eszközzel lehet még szempont a halakon látható síkidomok, valamint a halakon látható síkidomok színe/

Piroska és a farkas című mese szereplőinek csoportja- A három kismalac című mese szereplőinek csoportja- A brémai muzsikusok szereplőinek csoportja/ezekkel a képekkel szempont lehet az állatok csoportja- az emberek csoportja/

Egy állatot ábrázoló kártyák csoportja-két állatot ábrázoló képek csoportja-három állatot ábrázoló képek csoportja-négy állatot ábrázoló képek csoportja-öt állatot ábrázoló képek csoportja- hat állatot ábrázoló képek csoportja/ más szempontok ehhez a kártyacsomaghoz: kártya színe, vagy a kártyán lévő állatfajok/

A módszer fejlesztő hatása: összehasonlítás gyakorlása, halmazképzés, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése, figyelem fejlesztése, megfigyelőképesség fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: kártyák képekkel, játékeszközök, használati tárgyak.



3. A véleményvonal bármikor alkalmazható óvodában, amikor eldöntendő kérdésről van szó, vagy a gyermekek véleményét szeretnénk megismerni valamiről, vagy szeretnénk látni, hogy milyen a megfigyelő képességük, emlékezetük.

Rakjátok a jeleteket ahhoz az úthoz, amelyik szerintetek szélesebb? Rakjátok a jeleteket ahhoz a képhez, amely kirakásához több elem kellett! Tedd oda a jeledet, amilyen évszak van most szerinted? stb.

A jelek elhelyezése után érdemes a válaszokat oly módon megbeszélni, hogy a gyermekek kifejthessék véleményüket. pl. Miért az őszhöz tetted a jeledet? Miből gondolod, hogy most ősz van?



A módszer fejlesztő hatása: türelemre nevelés, önbizalom növelése, megfigyelőképesség, emlékezet fejlesztése, verbális kifejezőkészség fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: mágneses tábla, gyermekek jeleit ábrázoló kártyák a hátuljukon mágnessel..

4. Feladatcsere. A módszer alkalmazásával egy-egy gyermek, pár, csoport kidolgoz egy-egy feladatot, majd ezeket kicserélik egymás között. A megoldások után lehetőségük van egymás munkájának ellenőrzésére, a vitás kérdések megbeszélésére.

A módszer fejlesztő hatása: figyelem fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, ítéletek megfogalmazása, kommunikációs képességek fejlesztése, egymásra való odafigyelés.

A módszerhez szükséges eszközök: eszköz nem szükséges, illetve a csoportok feladatainak eszközei.

5. Kórusválasz. Egy-egy téma feldolgozása után, a szükséges ismeretek elsajátításán túl az óvodapedagógus kérdéseket fogalmaz meg, melyre kórusban válaszolnak a gyerekek. Lényeges, hogy olyan kérdés fogalmazódjon meg, amelyre egyértelmű válasz érkezik mindenkitől. Jó lehetőség itt a befejezetlen mondatok alkalmazása, vagy a találós kérdések.



A módszer fejlesztő hatása: gondolkodás fejlesztése, figyelem fejlesztése, emlékezet fejlesztése, egymásra való odafigyelés fejlesztése, szókincs bővítése

A módszerhez szükséges eszközök: eszköz nem szükséges.

6. Mozaik. A mozaik lényege, hogy a csoport minden tagja hozzájárul az egész kirakásához saját részével. Ez lehet egy kép a csoport létszámának megfelelő számban szétdarabolva. Egy gyerek egy, vagy két, vagy akár három darabot helyezz el a közös kép kirakása során. De lehet ez egy részfeladat is, aminek során a gyermek kártyákat, képeket, tárgyakat, MINIMAT figurákat rakosgat megadott szempont alapján a saját területén és ezt helyezi el a közös lapon.

Példák:

Őszi kép kirakása Téli kép kirakása Emberalak kirakása „Rakjátok sorba számosság szerint a kártyáitokat az emeleteteken úgy, hogy

az első szobában legyen a legkevesebb állat, növény, és a legutolsóban a legtöbb állat, növény! Ha elkészültetek, helyezzétek el az emeletet a nagy házban a szobáitokban elhelyezett állatok, növények jele mellé!”



A módszer fejlesztő hatása: rész-egész viszonyának megfigyelése, szintetizálás, gondolkodás fejlesztése, figyelem fejlesztése, számlálás gyakorlása, együttműködési készség fejlesztése stb.

A módszerhez szükséges eszközök: képek, rajzok feldarabolva, munkalapok gyermekenként kártyákkal, kartonlap a közös munka elhelyezéséhez.

7. Szóforgó . A gyerekek egy témához, kérdéshez kapcsolódóan az óramutató járásával ellentétes irányban egymás után elmondják gondolataikat. Mi egy



plüssjátékot, bábot adunk sorba. Akinél az eszköz van, annál van a szó. A beszélő 2-3 mondatot mondhat, ezután tovább kell adnia a szót /eszközt/. A gyermekeket megilleti a „passzolás” joga is. Ha a kör teljesen körbeért feltesszük a kérdést azoknak, akik nem szólaltak meg, hogy kívánnak-e mégis valamit mondani.



A módszer fejlesztő hatása: beszédfegyelem fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, szókincs bővítése, egymásra való odafigyelés, türelem fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: plüssjáték, báb.

8. Ablak. 4 ┼ 1 részre osztott lap. Az egyes részeket a csoportban lévő gyermekek jelével jelöljük. A saját jelével ellátott észbe helyezi azt a kártyát, eszközt a gyermek, amit ő gondol. A középső részbe a konszenzussal kötött csoportvélemény kerül.

Példák:

„Rakjatok a jeletekhez annyi kacsát, amennyit tapsolok. Középre helyezzétek el azt a kártyát, dominót, ami szerintetek a jó megoldás volt.”

„Rajzoljatok a lapotokra az ősszel kapcsolatban és helyezzétek el a jeletekhez, majd a borítékban szereplő kártyákból rakjátok középre azokat, amiről rajzoltatok!”



A módszer fejlesztő hatása: figyelem fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, egymásra való odafigyelés, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: 4 ┼ 1 részre osztott lap, kártyák, MINIMAT készlet elemei, korongok, képek.



9. Keresd a helyed! A csoportszobában előre kijelölünk helyeket. Minden gyerek kap egy kártyát és meg kell keresnie azt az előre kijelölt helyett ahova ő a kártyája alapján tartozik.

Példák:

Színekkel jelölt asztalokhoz az azonos színű kártyát húzók ülnek. Állatok lakhelyét jelölő asztalokhoz az ott lakó állatok képeit húzó gyermekek

ülnek.stb.

A módszer fejlesztő hatása: figyelem fejlesztése, azonosságok, különbözőségek felismerése, logikus gondolkodás fejlesztése, halmazalkotás, térben való tájékozódás fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: kártyák, valamint a helyek kijelöléséhez szükséges eszközök (pl. színes lap, rajz, kép…stb.)

10.Három megy, egy marad. Minden csoport ugyanahhoz a témához kapcsolódó feladatot kap, esetleg ugyanazt a feladatot kapja. A munka végeztével a többi csoport munkájának megismerése, ellenőrzése úgy, hogy minden csoportból valaki-nálunk a szóvivő- a helyén marad és fogadja a többieket, elmondja mi volt a feladatuk, elmondja a megoldás módját, bemutatja a közös munka eredményét, míg a csoport másik három tagja a többi asztal körül vándorol.

A módszer fejlesztő hatása: egymásra való odafigyelés fejlesztése, türelemre nevelés, kommunikációs képességek fejlesztése, figyelem fejlesztése, gondolkodás fejlesztése.

A módszerhez szükséges eszközök: nincs szükség eszközre, illetve a csoportok feladatainak eszközei.

11.Villámkártya. A gyermekek párokban dolgoznak. Az egyik gyermeknél van a kártyacsomag. Meghatározott témához kapcsolódó kérdésre utaló kép a kártya egyik oldalán, a másik oldalon a válasz képe. Felteszi a kérdést a társának, majd megnézik a választ. Következő körben felteszi a kérdést, és a



társa válaszol. A válasz helyességét közösen ellenőrzik. Az elsajátított ismereteket az eddig kérdező gyermek elsajátíttatja egy másik társával a gyermekcsoportban. Egyéni fejlesztéshez, játékidőben való alkalmazáshoz tudjuk ajánlani ezt a módszert.

Példák:

Állatok és kicsinyeik Állatok és élőhelyük Állatok és táplálékuk Állatok és hasznuk Tél-időjárás Tél-öltözködés Tél-téli sportok Számlálás gyakorlása: hány lába van egy tyúknak, hány lába van 2 tyúknak…

stb., hány lába van egy tyúknak és egy disznónak….stb.

A módszer fejlesztő hatása: figyelem fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, emlékezet fejlesztése, ismeretek bővítése, szókincs bővítése, egymásra való odafigyelés, együttműködési készség fejlesztése, empátiás készség fejlesztése, türelemre nevelés.

A módszerhez szükséges eszközök: kártyák.



Felhasznált szakirodalom

A kompetencia alapú óvodai programcsomag Gilicze Zoltán: A szabálytudat és az iskolai előkészítés gyakorlati kérdései a

játék-, erkölcs-, érzelemközpontú nevelés által Tanári kézikönyv Szociális kompetencia 1-12. évfolyam

A TANULÁS IRÁNYÍTÁSA című fejezet

Documents

· Web viewA gyermekek párokban dolgoznak. Az egyik gyermeknél van a kártyacsomag. Meghatározott témához kapcsolódó kérdésre utaló kép a kártya egyik oldalán, a másik