Tanuláselméletek rendszere

A negyedik út a konnektivizmus(Kulcsár Zsolt)

Kurzus: Elektronikus médiumok és tananyagokÖsszeállította: Baracskainé Tücsök Anita

Pedagógiatanár MA, I. évfolyam

Tanmese a ma emberéről:„Valahol Afrikában minden reggel felkel egy

gazella.

Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a

leggyorsabb oroszlánnál, különben vége.

Valahol Afrikában minden reggel felkel egy

oroszlán.

Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb

gazellánál, különben éhen hal.

Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella.

Fuss, amint felkel a Nap.”

ElőzményekAz élet minden területére hatással vannak a technológiai változások. A céljaink eléréséhez pedig elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban jussunk információhoz.

A 90-es években:• Web, mint információ lelőhely,

„olvasott Web”• Kommunikációs eszközök: az e-mail és

IRC Napjainkban:• Web: „írott-olvasott Web”,

a kommunikációról, a kooperációról,és az önkifejezésről szól

Web 2.0-a szemléletbeli változás

Jellemzői:• a szerver gazdája csak a keretrendszert

biztosítja• szolgáltatás központú szemlélet• alulról felfelé való szerveződés• folkszonómia• Blogközösség• tartalommegosztás (sharing), bármilyen

információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára

• folyamatos fejlesztés

Egy olyan kommunikációs közeg alakítása, amelyben a felhasználók maguk szervezik a tartalmakat.

E-learning 2.0 • a tanár mentorrá lesz az információátadás

helyett,• az új szemlélet középpontjában a tanuló áll,

aki: – maga szervezi a tanulmányi curriculumját– minél magasabb kompetenciaszinttel

rendelkezik, annál nagyobb hasznát veheti a kettő pont nullás eszközöknek

– maga irányítja a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit

A kettő pont nullás forradalom technológiai értelemben lehetővé teszi a diákok kutatóvá

történő átalakulását.

Nemzedékek

veteránok

1925-45

Bébi-bumm

1946-64

X. generáció

1965-79

Y. generáció

1980-95

Z. generáció

1996-

Az internettel való találkozás szerint a következőképpen osztható fel a társadalom:

1.Veteránok

– Idős korban találkoztak először az internettel.

– Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás;

– nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival.

2. Bébi-bumm– Életük derekán találkoztak az internettel.– A munkavégzésükbe hellyel közzel beépült

ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást.

3. X. generáció– Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti

generáció.– Kamasz és ifjúkorukban találkoztak az

internettel, – munkavégzésüket alapvetően

határozza meg a web.

– Életvitelükben hellyel közzel van jelen az internet.

– Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.

4. Y. generáció– Gyermekkorukban találkoztak az

internettel. – Ők jelentik a digitális nemzedék első

hullámát. – Mostanra kezdenek megjelenni

a munkaerőpiacon.– Minőségileg új szintet képvisel a

hírnöknemzedékhez képest.

5. Z. generáció Ez a nemzedék soha

nem élt olyan társadalomban, ahol

nem voltinternet.

• a 19. század végi funkcionalizmusból bontakozott ki;

• középpontjában a klasszikus és operáns kondicionálás áll;

• a tanulás ismétlésre és megerősítésre épül;• a tanár átadja a tananyagot,

a tanuló bebiflázza azt, majd adott forgatókönyv mentén felmondja, leírja a megtanultakat;

Tanuláselméletek

BEHAVIORIZMUS

• az ember a külvilágról modellt épít;• a tanulás a külvilág interiorizálásaként

fogható fel;• a tanárnak oda kell figyelnie,

hogy jó modellt nyújtson a szavai és metakommunikációja által;

KOGNITIVIZMUS

• a tanulás értelem teremtő tevékenység, a jelenségekbe mi magyarázzuk bele a jelentést;

• a tudás nem egy megszerezhető tudatállapot, hanem egy belső kreatív folyamat eredménye;

• a legtöbb alternatív pedagógiai irányvonal nagyban támaszkodik rá;

• a tanulásra való motivációra összpontosít;

• a tudás nem átadható, ezért kreatív, gondolatgazdag légkört kell létrehozni és fenntartani;

KONSTRUKTIVIZMUS

A konstruktivista pedagógia egyik legismertebb képviselője Seymour Papert.

• ő dolgozta ki a LOGO módszertant, melynek lényege, hogy:– nem tanítjuk a diákot, hanem

hagyjuk, hogy Ő tanuljon;– ahhoz, hogy a diák azt tanulja amit

mi szeretnénk egy speciális környezetet, ún. mikrovilágot kell biztosítanunk számára.

– egy ilyen környezetben a diák észrevétlenül sajátítja el az általunk kijelölt tananyagot.

BEHAVIORIZMUS KOGNITIVIZMUS KONSTRUKTIVIZMUS

KONNEKTIVIZMUS

Tanulás módja

megfigyelő, viselkedés központú

strukturáló, modellező

szociális konstruktum, egyéni értelem

hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése

Befolyásoló tényezők

feedback, jutalmazás, büntetés

meglévő sémák, tapasztalatok

elkötelezettség, részvétel, szociális

a hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége

A memória szerepe

ismétlés által bevésett ismeret

kódolás, tárolás, előhívás

előzetes tudás, rekontextualizálás

adaptív mintázatok

Átviteli technika

inger, válasz a tudás duplikálása strukturálás által

szocializáció meglévő csomópontokhoz való kapcsolódás

Tipikus tanulási helyzet

feladatorientált tanulás, frontális oktatás

érvelés, világos célkitűzési problémamegoldás

nyitott kimenetelű feladatok, esszé

fogalom térképek, interaktív, összegző tanulmányok

A tanuláselméletek különbözőségei George Siemens nyomán

KONNEKTIVIZMUS

A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiai alakalmazása.

Első szakmai publikáció:George Siemens (Instructional Technology and Distance Learning 2005 január) "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára"

• definiálta a fogalmat, • körvonalazta az új paradigmát,

mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg

• kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük

• az ügyfélközpontúság és a tanulói

populáció átalakulása lehetővé tette a

tanuló központú szemléletek

elterjedését;

• az oktatást a tanuló autonómiáján túl

az aktív, kreatív és kollaboratív

tanulásra való ösztönzés jellemzi;

• a tanár szerepe ezáltal átminősül,

szélsőséges esetben a tanár és tanuló

közötti határvonal megszűnik;

A hálózat alapú tanulás

Képzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy hálózat, melyben– a csomópontok a legkisebb

értelemmel bíró egységek (fogalmak, mondatok),

– az élek pedig a köztük lévő asszociatív kapcsolatokat jelölik.

A tanulás két dolgot jelölhet: • új csomópontok kapcsolódását a

hálózathoz,• a meglévő élek újjászervezését.

A tudáshálóban van:– néhány nagyon hangsúlyos pont,

mely nagyon sok éllel kapcsolódik a hálózat többi pontjához,

– és lesz nagyon sok hangsúlytalan pont, mely kevés éllel kapcsolódik a többi ponthoz.

A gondolkodásunkat meghatározó alapstruktúrákat ezek a hangsúlyok képezik.

logikai törvények

morális-etikai beállítódás

természeti törvények

A kevés éllel kapcsolódó pontok finomhangolják az alapstruktúrákat.

egyedi és megismételhetetlen személyiség

világkép

gondolkodásmód

Az új csomópontok kapcsolódása két féleképpen valósulhat meg:

• a meglévő tudásanyaghoz való csatlakozás révén (asszociatív tanulás),

• ismétlés révén,

mely a meglévő tudáshálóhoz csak lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódó pontokat eredményez.

Minél gazdagabb előzetes tudásunk van egy témában, annál inkább az asszociatív kapcsolatokra kell törekednünk.

autonóm felfedező stratégiák

Az asszociatív kapcsolatok létrejöttéhez a meglévő tudáshálót „elő kell feszíteni”, azaz minél több olyan csomópontot találni, mely kapcsolódási felületként szolgálhat az új ismeret beépítésében.

előfeszítést = érdeklődés

az oktatás lényege:az érdeklődés felébresztése

fiatalok kevés asszociatív kapcsolat

ismeretátadást célzó

módszerek

idősebbek sok asszociatív kapcsolat

autonóm, önvezérelt

tanulásistratégiák

Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ismert oktatási technikák az asszociatív-ismétléses és irányított-autonóm tanulás tengelyeken milyen pozíciót foglalnak el. A jobb felső regiszterben találhatóak a hálózatelméleti szempontból leghatékonyabb módszerek.

Összefoglalás

A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut:– az elektronikus eszközökkel támogatott

információ-csere

– egy informális hálózatba szervezve

– folyamatos, élethosszig tartó,

– más tevékenységekbe beágyazott,

– hálózatosodott tevékenységként.

A tudásalkotás körforgásában a személyes

tudások a hálózatba szerveződnek,

s az így összeadott tudás ismét egyéni

tudásforrássá válik

(„cycle of knowledge development”).