A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01

Dr. Kónya József ezredesEgyetemi docens

tanszékvezető

Határőrségi vezetés-szervezés elmélet I/1.

A Határőrség szervezeteinek rendszermodellje, működési céljai, feladatai, főbb tevékenységi folyamatai és a végrehajtás környezeti jellemzői.

A vezetési funkciók gyakorlásának határőrségi sajátosságai. A helyi és területi szervek vezetésének elvi és gyakorlati kérdései, a szakirányítás rendszere.

A kooperatív vezetési stílus. A vezető személyisége. A szervezetek innovációja. Az éves vezetési ciklusok.

A katonai vezetéselmélet alkalmazása az alkotmányos rend minősített állapotában.

A Határőrség kirendeltségeinek szervezete

és vezetési rendszere

A rendszermodell, cél és feladatrendszer

A Határőrség szervezeteinek rendszerkörnyezete

A határőrségi szervezetek belső tagozódása

A szervezeti szintek és a vezetés sajátosságai

Bemeneti oldal Kimeneti oldal

ÁtalakításV

Környezet

SzervezetHumán szféra

Materiális szféra

Immateriális szféra

Célok teljesülésének állapota

Hatékonyság

Mûködési jellemzõk

Mûködési célok és feladatok

A kirendeltség általános rendszermodellje

Bemeneti oldal Kimeneti oldal

ÁtalakításV

Környezet

SzervezetHumán szféra

Materiális szféra

Immateriális szféra

Célok teljesülésének állapota

Hatékonyság

Mûködési jellemzõk

Mûködési célok és feladatok

A rendszerműködés dinamikájaA rendszerműködés dinamikája

Visszahatások

A MŰKÖDÉSI CÉLOKAT ÉS FELADATOKAT

ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

Törvények:

FUNKCIÓ

HATÁSKÖR

STRUKTURA

ELJÁRÁS, MÓDSZER

CÉL

FELADAT

SZERVEZET

TEVÉKENYSÉG

- társadalmi szervezet-valóságos működési funkci-

ókkal rendelkezik - aktív tevékenységet folytat

-célszerűségi elven szerveződő

-nem értéktermelő

- nyílt rendszerű

A kirendeltség rendszertani jellemzői

A Határőrség cél és felada trendszere

Honvédelmi jellegű célok és feladatok

Rendvédelmi jellegű célok és

feladatok

Együttes feladat

FEGYVERES SZERVEKFEGYVERES SZERVEK

FEGYVERES ERŐKFEGYVERES ERŐK RENDVÉDELMI RENDVÉDELMI SZERVEKSZERVEK

NEMZETBIZTONSÁGINEMZETBIZTONSÁGISZOLGÁLATOKSZOLGÁLATOK

HATÁRŐRSÉGHATÁRŐRSÉG

NEMZETBIZTONSÁGIHIVATAL

MAGYAR MAGYAR HONVÉDSÉGHONVÉDSÉG

RENDŐRSÉGRENDŐRSÉG

POLGÁRI POLGÁRI

VÉDELEMVÉDELEM

VÁM és PÜ.VÁM és PÜ.

TŰZOLTÓSÁGTŰZOLTÓSÁG

BÜNTETÉS VÉGREH.

INFORMÁCIÓS INFORMÁCIÓS HIVATALHIVATAL

KATONAI FELDERÍTŐ KATONAI FELDERÍTŐ HIVATALHIVATAL

KATONAI BIZTONSÁGI KATONAI BIZTONSÁGI HIVATALHIVATAL

NEMZETBIZTONSÁGI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATSZOLGÁLAT

OKF

Elhelyezkedése a védelmi

struktúrában

- Külpolitikai téren

A működési célokat befolyásoló tényezők:

- a nemzetközi politikai helyzet

- a térség gazdasági és társadalmi viszonyai

- a nemzetközi jogrend

- a nemzetközi bűnözés

- határforgalmi helyzet és migrációs folyamat.

Belpolitikai téren meghatározóvá válhat:

- a kormányzati politika- az ország biztonságpolitikai és védelmi

koncepciója- gazdasági erőforrások nagysága

- a hatályos alkotmány

Kormányprogram 2004.09.29 A polgárok biztonságérzetének javítása érdekében

„láthatóvá” tesszük a rendôrséget. Budapesten megalakítjuk a City-rendôrséget, a

nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendôrség-programot. Folyamatosan fejlesztjük a rendôrség felszereléseit,

eszközeit. A 2010-ig tartó rendôrségi fejlesztési program elsô lépéseként 2005-ben ezer új rendôrautóval erôsítjük a rendôrséget.

Intézkedéseket hozunk a közlekedési biztonság javítására. A rendôrség,

a határôrség, a vám- és pénzügyôrség, a katasztrófavédelem, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt működésével és fejlesztésével megsokszorozzuk a rendvédelmi szervek cselekvôképességét.

Kormányprogram 2004.09.29

2006-ra alkalmassá tesszük a határôrséget arra, hogy Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon.

Határõrség

Elöljáró, irányító

Természeti

Nemzetközi

Gazgasági

Társadalmi

Politikai

Tudományos,

technikai

Idegenforgalmi

Jogi

Kriminológiai

Honvédelmi

Közrend,

közbiztonság

Egyéb

védelmi

A Határrendészeti Kirendeltség alapvető feladata az illetékességi területén a hatáskörébe utalt

rendészeti és a védelmi feladatok végrehajtása.Ennek keretében: őrzi az államhatárt, ellenőrzi a határforgalmat, végrehajtja a külföldiek beutazásáról

és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatokat, közreműködik a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok

ellátásában, végrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályokban meghatározott

jogköröket, gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, ellenőrzi a bejelentési kötelezettség és a Határőrség szakhatósági hozzájárulása

alapján végezhető tevékenységeket, gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek a feladatai ellátásához

szükségesek, közreműködik a jogszabályban a Határőrség részére hatáskörbe utalt bűnmegelőzési és

bűnüldözési feladatok végrehajtásában, elhárítja az erőszakos cselekményeket, részt vesz a konfliktus helyzet és menekültügyi veszély kezelésében, végrehajtja a rendkívüli állapot, szükségállapot és a veszélyhelyzet rendvédelmi

feladatait.

Külső ( országon kívüli) környezet

- Határhelyzetet alakító folyamatok,

A határforgalmi folyamatA határforgalmi folyamat

A határrenddel összefüggő folyamatA határrenddel összefüggő folyamat

A jogellenes cselekményekből álló folyamatA jogellenes cselekményekből álló folyamat

A szuverenitást veszélyeztető A szuverenitást veszélyeztető cselekményekből álló folyamatcselekményekből álló folyamat

- Integrációs feladatok- Integrációs feladatok

Szomszédsági viszonySzomszédsági viszony

EU HatárőrségEU Határőrség

- Az ország biztonságára ható folyamatok

Az elöljáró irányító környezet

/Szolgálati és szakirányítási hierarchia/

Szolgálati utak Szakirányítási rendszer

OPK

Igazgató

Kirendeltség vezető

Osztályvezető, helyettesek

Szolg. CSV

Részlegvezető Járőrparancsnok

OPK

FŐIG

FŐO

O

IG

IGH

O

KIRV

OV,H ALOVALOVALOVALOVSZCSV

RV

A kirendeltség

humán alrendszere

Egyéni szinten:

Szubjektív adottságok, motivációk

Csoporthoz való viszony

Szervezeti szinten

Szervezeti kultúra

Szervezeten belüli konfliktusok

Hatalmi viszonyok

A kirendeltség

materiális javai

Ingatlanok

Ingó javak

Anyagok

Tárgyak

Technikai eszközök

Technikai berendezések

A kirendeltség

immateriális javai

Információs szféra

Szellemi javak

Pénzügyi eszközök

A kirendeltség szervezete

Kirendeltség

Hatósági H. szerv

Határrendészeti o

Szolg. CS.

Szolg. CS.

Szolg. CS.

Szolg. CS.

Szolg. CS.

Logisztikai H. szerv

Kirendeltség. vezHumán Kiem. FőeaTMFEKÖZA

OV

KFŐEA Helyettes, főelőadó (hatósági) és segédelőadók (hatósági),

szakértők.

Helyettes, technikai tiszt, segédelőadók (logisztikai),

gondnok, takarító.

a szolgálati részlegvezetők, főhatárrendészek, határrendészek, szakbeosztású főhatárrendészek és

határrendészek, főútlevélkezelők, útlevélkezelők, járőrvezetők, járőrök.

A célok teljesülése

- Az államhatáron jelentkező veszélyeztető hatások elhárítása,

-Felfedett jogsértések száma, aránya (látencia?),

- Határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények teljesülése,

- Hatósági jogkör törvényes gyakorlása,

- Bűnmegelőzés állapota,

- Készenlét más szolgálati feladatokra,

-…… más….

. Erő-eszköz felhasználás optimális. Mobil (alkalmazásban lévő) tartalékok vannak. Költségtakarékos megoldások jellemzi . Emberek, eszközök képességének

felhasználása. Biztonság, . Önmegvalósítás

Hatékonyság

Működési jellemzők

-A szervezeti megítélése (elöljáró, lakosság által)

- A szervezet tagjainak morális állapota,

- Az emberek kultúrált megjelenése, ápoltsága,

- A technika karbantartottsága,

- Az objektumok kultúráltsága,

- Törvényesség és emberiesség az eljárások során,

- Az emberek kreativitásának helyzete,

- Kollektív szellem,

- Devianciák visszaszorítása… és más…

Helyzetmegítélés,Helyzetmegítélés,

probléma probléma

felismerésfelismerés

Döntés-Döntés-

előkészítéselőkészítés DőntésDőntés

KOORDINÁCIÓKOORDINÁCIÓSZERVEZÉSSZERVEZÉSIRÁNYÍTÁSIRÁNYÍTÁSRENDELKEZÉS,RENDELKEZÉS,

TERVEZÉSTERVEZÉSELLENŐRZÉSELLENŐRZÉS

Információs Információs

folyamatokfolyamatokInformációs Információs

folyamatokfolyamatok


probléma probléma


Döntés-Döntés-




A vezetési funkciók gyakorlásának folyamataa kirendeltségen

Információ

szerzés

Információ

védelem

Gyűjtés Feldolgozás Közlés,

felhasználás

megszerzés elemzés

felhasználónak

felvétel értékelés

tárolás

rögzítés kiválasztás

archiválás

szűrés ellenőrzés

tárolás általánosítás

továbbítás




, - rejtőzés, legendák- megtévesztés stb.

- felderítés, titkos információgyűjtés, ellenőrzés stb.

HATÁRŐRSÉG JOGSÉRTŐKSZERZÉS VÉDELEM

INFORMÁCIÓ

SIKERKUDARC

SIKERKUDARC

HATÁRŐRSÉG JOGSÉRTŐKVÉDELEM SZERZÉS

INFORMÁCIÓ

SIKERKUDARC

SIKER

KUDARC

-álcázás, titokvédelem- manőverezés stb.

- adatgyűjtés, megfigyelés,- lehallgatás stb.

Az információs ellentétekInformációs Információs




probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A HATÁRHELYZET MEGÍTÉLÉSÉNEK GYAKORLATAA HATÁRHELYZET MEGÍTÉLÉSÉNEK GYAKORLATA

- a munkafolyamatba ágyazva, - folyamatos adatgyűjtés - tipizált redszerek

- a vezetési periódusokhoz igazodóan, - szervezetek közötti kapcsolatok

- Induktív ha a szervezet vagy a szakterület alacsonyabb szintjén felmerülő problémák vizsgálatát az egész szervezetre vagy a szakterület egészére kiterjesztik.- Deduktív ha a problémák a szervezet magasabb szintjén merültek fel, és megoldásuk igényli a szervezet vagy szakterület teljes mélységében a kialakult helyzet áttekintését.

- közvetlen informálódás, (megfigyelés, kommunikáció, , adatgyűjtés, adatok összevetése, személyes ellenőrzés…)

- referálásos módszer, ( alárendelt vezetők, beosztottak)

- vezetői értekezlet, (Kik vegyenek részt?)

- írásbeli jelentés kérése, (Lehet ilyet?)

-adatszolgáltatás módszere, (Statisztika, bürokrácia?)

Módszerek a kirendeltségenMódszerek a kirendeltségen


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A döntési alternatívák a kirendeltségen

(A döntés feltétele, hogy legalább két változat álljon a döntéshozó előtt)

Milyen lehetőségek adódnak? Milyen lehetőségek adódnak?

-adaptáló döntés,

(a helyi sajátosságoknak megfelelően…”

-meghatározott alternatívák közötti döntés,

(vagy ezt, vagy azt…)

-szabad hatáskörű döntés,

( saját hatáskörének megfelelően…)


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A döntési helyzetek jellemzői szerint a A döntési helyzetek jellemzői szerint a kirendeltség vezető döntései lehetnek:kirendeltség vezető döntései lehetnek:

- bizonyosságra épített döntések,(nincs alternatíva)

- kockázattal járó döntések, (bizonytalan kimenetek)

- bizonytalanság helyzetében hozott döntésnek(kockázat, rutin szerepe)

A döntés meghozatalának formáit tekintve a A döntés meghozatalának formáit tekintve a kirendeltségen született döntések:kirendeltségen született döntések:

- személyes döntések, (hatáskörrel rendelkező vezetők által)

- módszeres döntéséről, (vezetők bevonásával előkészítve)

- tudományos döntéséről, ( kiterjedt feladatok esetén)

- testületi döntések ( érdekképviselet)

A formák kiválasztásánál meghatározó a szervezet működési rendje, a megoldásra váró probléma hordereje, a rendelkezésre álló idő, a vezető felkészültsége, személyisége, motiváltsága, valamint a vezetőtársaihoz és a szervezethez fűződő szociális viszonya.

A döntések kiterjedtségük alapján feloszthatóak:

- - normatív döntésekre,normatív döntésekre, (lesznek helyi szabályzók?)

- - konkrét és egyedi döntések,konkrét és egyedi döntések, (hogyan dokumentáljuk)


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A koordinálás feladata

- az erőforrások tervben nem szabályozott összhangjának megteremtése, amely a szervezetszerű, az együttműködő és bevonható erőkre is kiterjed;

- a folyamatosan változó körülmények és feltételek miatt az erőforrások új összhangjának megteremtése.

A koordinálás iránya:-a szervezeten belüli viszonyokraa szervezeten belüli viszonyokra (alárendelt szervezetekre, beosztottakra, más erőforrásokra),

-Milyen mélységig, hogyan történik a technikai eszközök alkalmazásának koordinációja?

-a szervezet és külső,a szervezet és külső, (együttműködő és bevonható partnerei) kapcsolatai közöttikapcsolatai közötti viszonyokra terjedhet ki.

- Ki-kivel? A kirendeltség vezető kivel?

A koordinációs formák:

- írásos koordináció, (mit foglaljunk írásba?)

- koordinációs értekezlet, (milyen gyakran?)

- vezetői koordináció,

- együttműködési értekezlet vagy tárgyalás

- bizottsági ülések


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A rendelkezések az irányítás, a vezetés és a belső igazgatás jogszabálynak nem minősülő eszközei, amelyek kötelező feladatokat vagy végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt személyzeti, szervezeti és egyéb döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára.

-A szóbeli rendelkezések

-Írásbeli rendelkezések

- A parancs (személyzeti ügyek írásban?)

- Az intézkedés (írásban?)

- A szabályzat (lesz kirendeltség szabályzat?)

- Az ügyrend (mikor készítjük el?)

- A munkaköri leírás (mindenkinek?)

A tervezés a kirendeltségen

Tartalmuk alapján a vezetési folyamatok szerinti bontásban beszélhetünk pénzügyi, mozgósítási, harckészültségi, határvédelmi, személyzeti (Mi legyen?)

Területi felosztásban lesznek-e alárendelt tervek?)

Célszerűségi alapon:

a stratégiai tervek, taktikai tervek, (Meddig látunk?)

Időtényezők alapján hosszú, közép és rövidtávú tervek készülhetnek

Rendeltetésük szerint:

alaptervekről, munkatervekről,


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




A szervezés olyan tevékenység, amely meghatározott cél érdekében az egyes munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének kialakítására, az alkalmazott módszerek és eszközök összehangolására irányul.

Három tevékenységet foglal magába:

a folyamatok megszervezését, (kaptuk)a folyamatok megszervezését, (kaptuk)

a szervezetek létrehozását, (létrehozták)a szervezetek létrehozását, (létrehozták)

a munkaszervezést (saját hatáskör)a munkaszervezést (saját hatáskör)

A folyamatszervezés

Fő folyamat

Alárendelt1

Alárendelt2

Rész1.1.

- a feladatkört a szervezeti folyamatokra kell állítani és összehangolni;- a szervezet illeszkedjen a környezethezilleszkedjen a környezethez, különösen azokhoz a szervezetekhez hasonlítson, amelyekkel gyakran együttműködik;- legyen részletesen tagolt, de ne legyen bonyolult, sok alá- fölé rendeltségi kapcsolattal. Inkább a mellérendeltségi kapcsolatok legyenek a jellemzőek;- a struktúra olyan legyen, hogy megadja az egyének egyének szabadságátszabadságát, de igazodjon felelőségükhözfelelőségükhöz és képességeikhezképességeikhez;- a szervezeti és az egyéni célok kerüljenek összhangba;- egyértelmű legyen a munkamegosztás;- legyen rugalmasanrugalmasan átalakítható, rendelkezzen önfejlesztő képességgel.önfejlesztő képességgel.

- tisztázni kell azokat a célokata célokat, amelyeket a szervezetnek el kell érnie;

- meg kell határozni azokat a folyamatokatmeg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek a szervezet munkáját jelentik, és amelyekhez kapcsolódnak;

- ismerni kell azt a környezetet- ismerni kell azt a környezetet, ahol a szervezet működni fog, illetve azokat a szervezeteket, amelyekkel a szervezet kapcsolatba kerülhet;

- tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit- tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit, vagyis fel kell deríteni azokat az érdekeket, amelyek a szervezet tagjait, vagy leendő tagjait motiválhatják a szervezetben végzett munka során.

Kiépítés menete

A gyakorlati kiépítés tennivalói:- a vezetési rendszer pontos meghatározása - a döntési rendszer kialakítása- információs rendszer kialakítása;- a formális szervezeti struktúra meghatározása (lásd: előzőek);- személyi kérdések eldöntése- a szervezet kommunikációs rendszerének kialakítása - az ösztönzési rendszer kialakítása, amely a szervezet teljes állományára vonatkozik és a munkateljesítményhez igazodik;- az ellenőrzési rendszer kialakítása, amely ebben az esetben a szervezet elé állított célok helytállóságára, a szervezeti folyamatok valódiságára és a szervezet tagjainak teljesítményére vonatkozik, beleértve az egyéni aspirációk teljesülését is.

A munkaszervezés

- előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek szükségessé teszik a korábbi munkarend átprogramozását, más személyek kijelölését vagy új eszközök felhasználását speciális szakértelmük, képességeik alapján;- a munkarend összhangját megbonthatják váratlan megbetegedések, szociális problémák, a berendezésekben támadt üzemzavarok, a környezetben előforduló rendellenességek;- a felsőbb irányítószerv által meghatározott feladatok prioritást élveznek, - a szervezeti funkciók olyan eseményt produkálnak, amelyek a szervezeti kapacitások maximális igénybevételét igénylik - a szervezet képviseletével járó kötelezettségek gyakran szükségessé tehetik a korábban megszervezett munka átszervezését,


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




Az irányítás

Nyílt hatású irányítási lánc

IRÁNYÍTÓ IRÁNYÍTÓ HATÁS IRÁNYÍTOTT

Vezérlés elvén alapuló irányítás

IRÁNYÍTÓ IRÁNYÍTOTT 2. állapota

VEZÉRLŐ JELIRÁNYÍTOTT 3. állapota

IRÁNYÍTOTT 1.állapota

A szabályozások:

Zárt hatásláncú a szabályozás IRÁNYÍTÓ

VISSZACSATOLÁS

IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTOTT

Új irányító hatás

ZAVAR

BEAVATKOZÓ

A zavaró hatások kiküszöbölése (izolálás)


probléma probléma


Döntés-Döntés-








probléma probléma


Döntés-Döntés-




- a célkitűzések, feladatok meghatározásának helyességét;- a célkitűzések, feladatok meghatározásának helyességét;

- végrehajtásban elért eredményeket, vagyis a célkitűzések - végrehajtásban elért eredményeket, vagyis a célkitűzések elérésének fokát;elérésének fokát;

- kimutatja az eltérések eredőjét, amelyeket szubjektív vagy - kimutatja az eltérések eredőjét, amelyeket szubjektív vagy objektív eredetű okokra vezet vissza;objektív eredetű okokra vezet vissza;

- minősíti a kialakult állapotokat, amelynek során - minősíti a kialakult állapotokat, amelynek során megerősítéssel, segítéssel, tanácsokkal lendíti át a végrehajtást a megerősítéssel, segítéssel, tanácsokkal lendíti át a végrehajtást a felmerült nehézségeken.felmerült nehézségeken.

Az ellenőrzés megállapítja:Az ellenőrzés megállapítja:

Az ellenőrzés célja:

a.) Az irányító szerv szempontjából:

- a kitűzött célok és feladatok helyességének megállapítása;- a végrehajtásban résztvevők számára szükséges feltételek meglétének számbavétele;- a célok és feladatok érthetőségének, a végrehajtók motiváltságának megismerése;- a részfolyamatok vezetettségének, összhangjának megállapítása, a saját vezetői szervezet munkájáról történő tapasztalatszerzés;- a szabályozottság minősítése, új szabályzás szükségességének megállapítása, az elavultak hatálytalanítása;- prognózisok beválásának, a döntés előtt alkalmazott hipotézisek igazolása;- más vezetési folyamatokra is kiterjeszthető, vagy más vezető szerv számára átadható tapasztalatok szerzése;- az ismert elvek gyakorlat által történő bizonyítása, illetve a gyakorlati tapasztalatból levonható elvi következtetések megalkotása.

A SZOLGÁLAT ÉVES MEGSZERVEZÉSE

Az éves tevékenység megszervezése a határőrség vezető szervei olyan tipizált munkafolyamatának tekinthető, amely biztosítja a szolgálati tapasztalatok összefüggő feldolgozását, a szervezetre ható külső hatások előrejelzését, a tevékenység főbb irányaira vonatkozó döntések meghozatalát, a végrehajtás megszervezését és a szükséges feltételek kialakítását egy éves időtartamra.

Elemzés,

értékelés,

minõsítés

Saját hatás-

körû döntések

elõkészítése

Koordináció

egyeztetés Döntés Szervezés Ellnõrzés

Segítés,

A L Á R E N D E L T S Z E R V E Z E T E K

F E L S Õ I R Á N Y I T Ó, E G Y Ü T T M Û K Ö D Õ , É R D E K K É V I S E L E T I S Z E R V

,

Az éves tevékenység megszervezésének vezetéselméleti modellje

Documents

A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01