Az emberi teljesítőképesség és korlátai - Freeweb.huorvos.fw.hu/images/nyomtatvany/REPULOORVOSI_ELOADAS... · 2017-11-20 · Az emberi teljesítőképesség és korlátai Az

Az emberi teljesítőképesség és korlátai

A repülésben életfontosságú, hogy tisztában legyünk a határainkkal.Legyen ismeretünk a saját és embertársaink testének működéséről.Felkészültek legyünk a határ közelében a problémákra.Tegyünk ellene biztonsági intézkedéseket,


Usain Bolt világcsúcsa a százméteres síkfutásban körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig. Egy vándorsólyom legnagyobb repülési sebessége óránként 230 kilométer körüli - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) napokban közzétett jelentéséből.


Az emberi tényező az alábbi kölcsönhatások-ban fejeződik ki (EASA Part 145 előírás):

„tévedni emberi dolog”

• ember és technika;

• emberek és előírások;

• ember és a környezet;

• ember és ember.


A SHEL modell összetevői:

● S. a karbantartási eljárásokat és kézikönyveket, a karbantartási ütemtervet, egyéb● írott és íratlan szabályokat tartalmazó Software;● H. a légijárművet, a szerszámokat, a mérőeszközöket, a javító anyagokat,● alkatrészeket, stb. tartalmazó Hardware;● E. a hangárt, a forgalmi karbantartás feltételeit, a munkahelyi feltételeket, a● vezetés összetételét,az irányítási struktúrát, stb. magába foglaló munkakörnyezet● (Environment);● L. a rendszer negyedik eleme maga az ember a saját fizikai, pszichés és● pszichofiziológiai jellemzőivel (Lifeware), aki a modell középpontjában● elhelyezkedve, kapcsolatban áll más emberekkel (Lifeware) is;



A „svájci sajt” elmélet szerint a sajton az egyes lyukak az aktív hibázásoknak felelnek meg. Baleset és repülési esemény akkor következik be, ha ezek a hibázások pont egybe esnek, egymást erősítik.



Az EASA Part 145 előírás fő törekvése, hogy a légijárművek karbantartásában résztvevő embereket képessé tegye a műszaki háttér, a karbantartó szervezet és a légijármű által támasztott igényekhez való alkalmazkodásra. Olyan tudatformálást igyekszik megvalósítani, amely késszé és képessé teszi az embereket annak felismerésére, hogy személyes felelősségük kiterjed a teljes rendszer hibátlan működésére, mind a technikát, mind a szervezetet, mind a működés eredményeit illetően. Kétirányú alkalmazkodás során a karbantartó vállalatnak olyan technikai hátteret, szervezetet kell kialakítani, amely igazodik az emberek magatartási lehetőségeihez, és számol viselkedésük lehetséges változtatásaival.

Hypoxia fajtái, tünetei, felismerése, övezetek meghatározása

Fizikai ismeretek:● Dalton törvénye: adott gázkeverék nyomása egyenlő az

összetevő gázok parciális nyomásának összegével.● Graham törvénye: A magas nyomású gázmolekulák az

alacsonyabb nyomás irányába mozdulnak el.● Boyle-Mariotte-féle törvény: állandó hőmérsékleten a

száraz gázok térfogata fordítottan arányos a nyomással.● Henry-Dalton-féle törvény: minden gáz, a nyomásának

megfelelő arányban oldódik, az alatta lévő folyadékban.


Hypoxia:

A szövetek csökkent oxigén ellátása, a hypoxia nemcsak légzési elégtelenség következtében, hanem a vér hemoglobin-tartalmának, a vér mennyiségének, továbbá a vér és a szövetek közti oxigén-transzport csökkenése miatt is kialakulhat.

Fajtái:

- Hypoxaemiás hypoxia

- Anaemiás hypoxia

- Ischaemiás hypoxia

- Hisztotoxikus hypoxia

Tünetek: hasonlóak

Kezelés: Oxigén adása


Hypoxaemiás hypoxia: a szövetek hypoxiájának oka itt az artériás vér csökkent oxigén tartalma, a hypoxaemia. Okozhatja:

● a belégzett levegő oxigéntartalma (nagy tengerszint feletti magasság, gáz)● a tüdő légzészavarai (légzési mechanika károsodásai tüdőödéma)● légzőközpont bénulás ( morfinmérgezés)● a kis és nagy vérkör kóros összeköttetései (shunt)

Fő tünet a cyanosis, ami a bőr és a nyálkahártyák kékes-lilás elszíneződése, légszomj, fejfájás, eufória, homályos látás, bizsergés, fokozott légzés, tudatzavar.


Anaemiás hypoxia: anaemiának nevezzük a vér hemoglobin vagy vörösvértest-tartalmának csökkenését. Ilyenkor a vér oxigéntartalma és kapacitása csökkent, a légzés nem, vagy csak minimálisan fokozott. Oxigéntranszport nem jól működik. A beteg bőre és nyálkahártyára cseresznyepiros, de fáradtság, szédülés, ájulás, fejfájás, eszméletvesztés, tachycardia is jellemző tünet. (szén-monoxid mérgezés). A Hb ferro-vasá (Fe++) ferri vassá (Fe+++) oxidálódik, hemioglobin vagy más néven methemoglobin keletkezik, amely alkalmatlan az oxigén transzportra.

Ischaemiás hypoxia: itt a szöveti hypoxia a véráramlás lecsökkenése, lassúbbodása, az artériás vérellátás elégtelensége miatt jön létre. Cyanosis jön létre.

Hisztotoxikus hypoxia: olyan mérgezés esetén, ahol a méreg a sejtlégzésben részt vevő enzimeket bénítja. Ciánmérgezés a legismertebb, a szövetek nem képesek oxigént felhasználni. Nincs cyanosis. Azonnali halált okoz.


● Hypoxiás hypoxia: magassági hypoxia, O² alacsony parciális nyomása

● hypoxiás övezetek:

1. Kompenzált zóna: 0-10.000'

2. Dekompenzált zóna: 10.000'-15.000'

3. Zavar zóna: 15.000'-20.000'

4. Kritikus zóna: 20.000' és felette

A túllégzés CO2 vesztéssel jár, amely kémia változásokat indít el a szervezetben

megoldás: lassú, hangos beszéd, zacskóba légzés

Hiperventilláció tünetei, felismerése, megkülönböztetése a hypoxiától

A hiperventilláció tünetei● Légszomj- és fulladásérzet (a légzés szapora)● Sápadtság, verejtékezés● Szapora pulzus● A kezek ún. "őzfejtartása"● "Halszáj"● Végtag zsibbadás● Izgatott állapot● Nehezített beszéd● Verejtékezés● Vérnyomás normális


A fokozott légzés mintegy "kiszellőzteti" a szén-dioxidot a szervezetből.

Ennek számos kóros következménye van.● Respiratorikus alkalózis jön létre, ekkor a vér pH értéke lúgos irányba változik

meg, azaz pH-ja 7 fölötti lesz, a vérnek szigorúan szabályozott pH értéke van, ettől sem savas, sem lúgos irányba nem térhet el. Az artériás vérnél a pH 7,35-7,45 közt mozog, a vénás vér pH-ja ennél valamivel alacsonyabb.

● Az artériás szén-dioxid szint csökken, ettől az agyban érösszehúzódás alakul ki, melynek agyi oxigénhiány és annak tünetei a következménye.

● A sejtekből hidrogénion lép ki, a szervezet kompenzációs folyamatai során, ez fokozott kalciumion kötést eredményez, végső soron csökken a szabad kalciumion-koncentráció a szervezetben, hypocalcaemia alakul ki, ami a normálisnál kevesebb kalciumot jelent a szervezetben.

● A hypocalcaemia következménye pedig a Tetániás roham lehet.


● Hypoxia jellemző tünete a cyanosis, fontos még a légszomj, fejfájás, tudatzavar. Oka az oxigénhiány.

● Hyperventilláció jellemző tünete: az őzfejtartás, a halszáj, a végtagzsibbadás; fontos még az izgatott állapot. Oka a túllégzés, ami általában pszichés tényezőkkel magyarázható.

Repülés során előforduló érzékcsalódások (fénytörés, fals horizont, pálya méretéből

adódó érzékcsalódások)Érzékcsalódás fogalma:

● Az érzékcsalódás vagy más néven káprázat az elmezavar egyik fő és gyakori tünete. A beteg valóságosnak hisz olyan ingereket, hangokat, képeket, melyeknek nincs valós fizikális oka. Az érzékcsalódások a hallás, látás, tapintás, szaglás, ízérzékelés területéről is származhatnak, leggyakoribbak azonban az akusztikus hallucinációk,melyek során a beteg hangokat hall, melyek beszélnek hozzá, utasításokat adnak neki. Saját gondolatait más forrásból véli visszahallani.

● Biológiailag az agykéreg szenzorikus telepeinek kóros ingerállapota miatt a betegek olyan érzéki benyomásokat vesznek észre, melyeknek külső érzéki inger meg nem felel, azaz érzéki képek lépnek föl külső tárgyak teljes hiányával.


adódó érzékcsalódások)Látás

● Adott frekvenciájú elektromágneses sugárzás érzékelése. Az rezgés amplitúdója a fényerőnek a frekvenciája a fény színének felel meg.

● 400-700nm hullámhossz között érzékelünk.


adódó érzékcsalódások)









Vesztibuláris érzékcsalódások (dezorientáció, graveyard-spin, zuhanóspirál, Coriolis illúzió)

● Dezorientáció

Az irány érzékelés képességének elvesztése

Oka: ● ellentétes információ a szemből, az izmainkból, a három félkörös

ívjáratból az egyensúlyközpont felé. Például sötétségben repülve, súlytalanság állapotában, légi bemutatón, stb.

Az egyensúlyozó képességünk a szemünkből, a belső fülünkből, valamint az izmainkba, ízületeinkbe és az ízületiszalagokba ágyazott receptorsejtekből továbbított információkon alapul.



A graveyard-spirál:

A pilóta tévesen úgy véli, hogy a szárnyak vízszintesen repülnek, de nem vesz tudomást az magasságmérőn és a vízszintes vezérsíkon jelzett süllyedésről. Ez általában arra vezet, hogy a pilóta "felhúz" vagy megpróbálja felhúzni a repülőt. A manőverrel azonban a repülőgép szögét változtatja, és egy nagy kört fog leírni az égen. A botkormány húzása hatással van arra, hogy gyorsítsa ezt a kört, és a repülőgépet egyre növekvő sebességbe viszi, mint például a víz, amely egy csatorna vagy a tölcsérben forog, örvénylik. A szárnyak növekvő dőlésszöge oldalirányban a bedönti a gépet, esik a felhajtóerő, és csökken a levegő mennyisége, amely a repülőgépet tartja. Aztán egy ponton a a légi jármű leír egy leereszkedő kört vagy spirált, amely nagyon hasonlít egy örvénylő tölcsérre. Az egyre szűkülő, csökkenő spirálban a repülőgép végül kilép a felhők alapjáról és / vagy eléri a talajt, lezuhan.


A dugóhúzó fogalma: A repülőgép egyik szárnyának olyan mértékű sebességvesztése (átesés), hogy az átesett szárnyon a felhajtóerő termelése megszűnik, a repülőgép autorotációs pörgésbe kezd, vagyis nagyon szűk sugarú, önmagát fenntartó helikális pályára áll. A gép a föld felé zuhanása közben nem a hossztengelye mentén kezd forgásba (ha a hossztengelye körül forog és függőlegesen zuhan, az a zuhanóspirál). Dugóhúzóban a sebesség állandósul, ezért előfordulhat, hogy a kivételhez a repülőgépet gyakorlatilag zuhanás közben is gyorsítani kell. Zuhanóspirálban a repülőgép sebessége növekszik, ez teszi igazán veszélyessé.

DugóhúzóEz a sebességvesztés leggyakrabban fordulóban következik be, mert a belső, a forduló középpontja felé eső szárnyfél sebessége mindig kisebb. Ha a belső szárnyfél sebessége a kritikus sebesség alá csökken, akkor arról az áramlás leválik, a felhajtóerő termelése megszűnik. A műszerek közül az elfordulásjelző lapátja befelé, a keresztdőlés-mérő golyója kifelé tér ki. A sebességét vesztett szárnyfél a forgó mozgás középpontja felé néz, de forgásközéppontja a szárnyvégen túl, azon kívül van. A repülőgép egy henger palástján mozog, a hossztengelye ferdén lefelé mutat. A pörgés általában – ha nem veszik ki a repülőgépet a „dugóból” – kilaposodik.

Többféle dugóhúzó létezik: meredek dugóhúzó, lapos dugóhúzó, háton dugóhúzó, háton lapos dugóhúzó stb. Dugóhúzóból a repülőgép kivezetése a normál repülésnél megszokottól eltérő kormánymozdulatokkal történik. Lapos dugóhúzóból a kivétel sokkal nehezebb, mint meredek dugóhúzóból. Meredek dugóhúzóban vitorlázó repülőgép 150–200 m, könnyű, motoros sportrepülőgép 300–500 m, sugárhajtású vadászrepülőgép akár 5000–8000 m magasságot is veszíthet egy perdület alatt. Lapos dugóhúzónál a magasságvesztés perdületenként kisebb.


Coriolis illúzió: A Coriolis illúziót okoz egy gyors fejmozgatás a repülés alatt; ami egy állandó fordulatszámú forgás miatt alatt alakul ki, amely lassú és megszüntette a belső fül stimulálását. Ennek leggyakoribb előfordulása: a pilóta lassú 180 fokos fordulatot tesz, például egy percig, közben lenyúl megkeresni a tollát a pilótafülkében. Így a belső fülben lévő folyadék felkavarodik. Majd amikor a pilóta megállítja a forgást és felegyenesedik, még mindig úgy fogja érezni, mintha fordulna és nem vízszintesen lenne. Bár az eszközei azt mutatják, hogy rendben repül, az érzékszervei még mindig jelzik, hogy fordul, billen. A legjobb, ha az IFR alatt elkerülhetjük az abszolút fejmozgásokat.

RTM (rövid távú memória), HTM (Hosszú távú memória)

● A rövid távú memória nagy mértékben megfelel az elsődleges memóriának, amely arra az információra vonatkozik, ami az észlelés után a tudatban megmarad, és annak részét képezi.

● A RTM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a telefonkészülék billentyűzetén.

● Az RTM-ban az információk kódolása akusztikusan és vizuálisan történik. Az emléknyomokat az RTM, amint azt a tár neve is mutatja rövid ideig őrzi meg maximum 30 másodpercig. Egyik fontos jellemzője, hogy kapacitása korlátozott. Miller igazolta, hogy az RTM terjedelme „7plussz/mínusz egység”, s ez a világon minden egyes emberre jellemző. (Az emlékezetet illetően az egyéni különbségek elsősorban a hosszú távú memória működéséből fakad.). Az egység helyett a „tömb” elnevezés bizonyos esetekben kifejezőbb lehet. Az RTM kapacitását ugyanis képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe szervezzük, előzetes tapasztalataink és ismereteink segítségével. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra jelentéssel bíró tömbökké szervezzük (pl. történelmi évszámok, családtagjaink születési dátumai stb.) A szervezéshez szükséges ismereteket a hosszú távú memória tárolja és bocsátja rendelkezésünkre.


● Az RTM fontos jellemzője még a tárolás sérülékenysége. Az RTM-ben a felejtésnek két okát emelhetjük ki: az elhalványulást és a kirekesztést. Ha nincs szükségünk az RTM-ben tárolt információkra többé, akkor az információk elhalványulnak. A felejtésnek a kirekesztéses formája akkor jön létre, ha az új információk kiszorítják a régit, hiszen az RTM kapacitása, mint azt már említettük korlátozott.

● A RTM-t munkamemóriának is nevezhetjük, mivel szerepet játszik az információk aktív feldolgozásában és átmeneti tárolásában. „Munkapadként” szolgál a hosszú távú memóriából előhívott, a problémák megoldásához szükséges információk tárolásában és későbbi felhasználásában, a számtani és szóbeli feladatok, valamint a megértés és az emlékezeti feladatok esetében. A munkamemóriának három fontos eleme van, melyek segítségével ez megvalósul:

● Egy modalitásfüggetlen központi végrehajtóból, mely nagyban hasonlít a figyelemre● Egy artikulációs hurokból, mely beszéd formájában tárolja az információt● Egy vizuális-téri vázlatfüzetből, mely vizuális és téri információ kódolására specializálódott.● Az RTM-ből az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább a hosszú távú memóriába.


● A HTM-val analóg másodlagos memória a pszichológiai múltnak felel meg, mert olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta a tudatot.

● A HTM kapacitását tekintve, korlátlan mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. A HTM-ben az információk legnagyobb mértékben szemantikusan, azaz jelentés alapján, értelem szerint kódolódnak. Természetesen akusztikus (pl. valakinek vagy valaminek a hangja) és vizuális kódolás (pl. egy könyv borítója) is előfordulhat a HTM-ben.

● Nagyon fontos, hogy az információk a HTM-ben megszilárduljanak, konszolidálódjanak. A konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Nagyon úgy tűnik, hogy ezt a megfelelő alvás segíti. Ha bármi megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás, elektrosokk), azaz a konszolidációs folyamatot, akkor az információ elvész. Az emléknyomok megszilárdulásáért felelős agyi képletek, a hippokampusz és az amygdala. Ez a borsó nagyságú képlet és a mandula formájú amygdala sérülése esetén zavart szenved az új információk HTM-ben való megszilárdulása, ekkor csak rövid ideig vagyunk képesek azokra emlékezni. A régi információk továbbra is felidézhetőek, de az új információk hosszú távú tárolása azonban a hippokampusz működése nélkül lehetetlenné válik. A krónikus alkoholizmus következtében kialakuló Korszakov szindrómában szenvedők egyik jellemző tünete, a hosszú távú memória sérülése, amelynek következtében hosszabb ideig nem képesek az új információk tárolására. Ez többnyire a két agyi struktúra sérüléséből fakad.

Documents

Az emberi teljesítőképesség és korlátai - Freeweb.huorvos.fw.hu/images/nyomtatvany/REPULOORVOSI_ELOADAS... · 2017-11-20 · Az emberi teljesítőképesség és korlátai Az