BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN · Web view9–10. évfolyam A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék az élőlények (mikroorganizmusok,

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhezaz EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

3. sz. melléklet 3.2.07.2 (B) változatához

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9–12. évfolyama számáraB változat

Célok, fejlesztési követelmények

Talán egyetlen más természettudományos tantárgynak sincs olyan széles vizsgálódási területe, mint a biológiának: nagyságrendileg az elektronoktól a bioszféráig terjed és időben napjainktól több mint három és fél milliárd évvel régebbre, az élő anyag kialakulásáig nyúlik vissza. A biológia tudományának szinte minden részterülete – redukált formában ugyan, de – része a tantárgynak (például ökológia, sejttan, biokémia, genetika, etológia, stb.). Az új, igazolt tudományos eredmények gyorsan gyarapodnak, és megjelennek tantervekben, beépülnek a tankönyveken keresztül a mindennapi munkába. A jelenlegi társadalmi elvárások két nagy területe érinti a biológiatanítás tartalmát. Az egyik az egészség-betegség, azaz a harmónia a belső környezetben, a másik a fenntartható fejlődés-környezet kapcsolata, másként az ember és külső környezetének harmóniája. Ezeket a kihívásokat kell megoldani úgy, hogy közben a gimnáziumi nevelő-oktató munka feladata az általános műveltség biztosítása mellett a felsőfokú tanulmányokra történő előkészítés is. A biológiatanítás célját általában a tanulók csökkenő motiváltsága mellett kell elérni. Az általános iskolában többé-kevésbé megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve kell megismertetni – és eközben megkedveltetni is – a tanulókkal az élő természet felépítésének és működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítani az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy lehetőség nyíljon – az érdeklődők számára – a másik cél, a továbbhaladáshoz szükséges készségek, képességek kialakítására is.

A biológiatanítás célja: megismertesse a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, helyezze el a tudományok rendszerében a biológia elsajátított ismereteit, egyúttal alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A továbbtanulók számára teremtse meg a lehetőséget a felsőfokú oktatási intézménybe való kerüléshez szükséges eredményes felkészülésre. Mindezt úgy megvalósítani, hogy a tanulók érdeklődést felkeltse, a tanórák tartalmasak, érdekesnek, izgalmasnak találják az élőkörnyezetüket, a biológiát.

A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására, információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések levonására. Mindezzel a kutatók munkamódszereit ismerik meg a tanulók, és ennek jelentős szerepe lehet a pályairányultság kialakulásában és a sikeres pályaválasztásban. Ugyanakkor az aktív tanulási formáknak arra is lehetőséget kell

1

adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományos tárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak, az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Ennek nagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, a gyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége.

Az interaktív táblára készült mozaBook digitális tankönyvekben számos interaktív extra tartalom, tematikus eszköz és játék teszi érdekesebbé, könnyebben feldolgozhatóbbá a tananyagot. A pedagógusok munkáját animációs, prezentációs és illusztrációs lehetőségek segítik. A mozaWeb-tankönyvek érdekesebbé teszik az otthoni tanulást, könnyebben átláthatóvá, befogadhatóvá a tananyagot. A könyvek internetes használatra, főleg otthoni felhasználásra készültek, tartalmazzák a nyomtatott kiadványok szöveges és képi tartalmát, valamint tematikus eszközöket és játékokat is. Használatuk nem igényel külön programot, bármely böngészővel megnyithatók.

Fejlesztési feladatok

A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak:– Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle

módon valósulhatnak meg.– Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az

élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége.– Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre.– Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként

megismertetni.– Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk

öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól.– Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal

térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban.– Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait,

amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását.– Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához

szükséges tájékozottságot.– A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és

környezetük közötti együttélési szabályok megértését.– Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus

összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket.

– Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét.

– Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.

– Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára.

2

– Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell.

– Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást.– A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészség-kultúra

fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása.– A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos

gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására.– Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és

olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását.– Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a

tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják.– A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció,

egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére.

– Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához.

Ehhez szükséges, hogy a tanuló tapasztalati úton ismerje meg a környezetének legfontosabb élő és élettelen anyagait. Az idő és a természeti jelenségek megismerésével alakuljon ki összefüggő kép a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Ismerje meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződést, ezek egymásra hatását. Rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássa a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit. A tanulmányok során a tanulók váljanak képessé arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakuljon ki az önálló ismeretszerzés igénye. Váljon nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni.

Kompetenciák

A biológia tantárgy az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is, illetve a számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. A biológia tudománytörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a

3

demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosság. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek.

Értékelési elvek

A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni:– milyen mélységben sajátította el a biológia nyelvezetét;– megszerezte-e a kellő ismereteket a természeti környezet jelenségeiről, folyamatairól, ezek

törvényszerűségeiről;– birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző folyamatainak, a tanulás, a megfigyelés,

kísérlet, modellezés, kutatás területein;– milyen mélységben alakult ki problémafelvető és megoldó képessége elméleti és

gyakorlati területen;– képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a

felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére, demonstrálására;– felismeri-e a tudományterület gyakorlati alkalmazásának fontosságát, lehetőségeit;– képes-e megfogalmazni a természeti, a biológiai jelenségek ok-okozati összefüggéseit;– felismeri-e az idő és tér szerepét a természeti környezet és természeti jelenségek

kialakulásában, elhelyezkedésében, mindezek összefüggéseit, egymásra való hatásukat;– ismeri-e a biológia fejlődését, kimagasló alakjainak munkásságát, a tudományterület

helyét, szerepét az emberiségi művelődéstörténetében.

Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A biológiaórákon értékeljük a tanulók

– szóbeli megnyilvánulását,– írásbeli teljesítményét,– manuális tevékenységét.

A szóbeli megnyilvánulások lehetnek– feleletek,– hozzászólások, képelemzések,– a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok,– kiselőadások stb.

Az írásbeli teljesítmények– a tankönyv feladatainak megoldása,

4

– alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása,– feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása,– különféle tesztek megoldása stb.

Manuális tevékenységek– csoportosítás, rendszerezés, kísérletezés,– Internethasználat,– laboreszközök használata stb.

5

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.07.2 (B) változat

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára

B változat

A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7–8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.

Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye.

A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember, mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet- és értékvédő.

A biológia - egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel a tanulókat arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.

A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet).

A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt

6

körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez.

A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok pl.: Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük.

A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család.

A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat.

A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is.

A tankönyvválasztás szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:

– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására

rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól

megtanulható, elsajátítható legyen, segítséget nyújtson az érettségire történő sikeres felkészüléshez.

– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesz-tésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;

– a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók;

7

– amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. mun-

kafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az

órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok

otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

Javasolt taneszközök

Természetről Tizenéveseknek tankönyvcsalád kötetei:– Gál Béla: Biológia 10. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*)– Gál Béla: Biológia 11. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*)– Gál Béla: Biológia 12. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*)– Gál Béla – Gál Viktória: Biológia feladatgyűjtemény érettségizőknek 11–12. Közép- és

emelt szintű érettségihez

*A Mozaik Kiadó tankönyveinek hátsó belső borítóján egyedi kód található, amelyet a www.mozaWeb.hu honlapon beregisztrálva, a Kiadó egyéves hozzáférést biztosít a tankönyv digitális változatához. Pontos részletek és bemutató a honlapon. A www.mozaWeb.hu elnyerte E-learning kategóriában az Év honlapja 2012 díjat.

A tantárgy óraterve

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

10. évfolyam 2 72 (36 hét)



8

http://www.mozaweb.hu/

http://www.mozaweb.hu/

9–10. évfolyam

A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék az élőlények (mikroorganizmusok, állatok, gombák, növények) testfelépítésének és életműködéseinek az evolúció során kialakult közös vonásait. Az életműködések alapján megértsék az élőlények egymásrautaltságát, megbizonyosodjanak arról, hogy az élővilágban minden faj egyenértékű. Az állati viselkedés tanulmányozása során vonjanak párhuzamot az emberi viselkedéssel. Ahhoz, hogy elegendő ismerethez jussanak az élővilág evolúciójának feldolgozásához, végezzenek kísérleteket, vizsgálódásokat iskolai keretek között és használják ki az internet adta lehetőségeket ismereteik bővítéséhez, ismereteik továbbadásához. Fajismeretük bővítésével alapozzák meg ökológiai tanulmányaikat. Ismerjék, szeressék és védjék a természetet!

10. évfolyamA tematikai egységek áttekintő táblázata

10. évfolyamElméleti

óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számon-kérés

Összes óra

Bevezetés a biológiába.A biológia tárgya és módszerei

2 0 0 0 2

Az egyed szerveződési szintje.Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

2 0 0 0 2

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

4 0 0 1 5

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői 2+1 2 0 0 5

Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

2 1 0 1 4

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

3 2 0 1 6

Szerkezet és működés az állatok világában.Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

5 1 0 1 7

9

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése.A gerincesek nagy csoportjai

6 1 1 1 9

Az állatok viselkedése 5 1 0 1 7

A növényi sejt. Szerveződési formák 2 1 0 1 4

A növények országa. Valódi növények 7 2 1 1 11

A növények élete 7 1 0 1 9

Év végi összefoglalás 0 1 0 0 1

Összesen 47+1 13 1+1 3+6 72

Tematikai egységBevezetés a biológiába.

A biológia tárgya és módszereiÓrakeret

2 óra

Elméleti óra Gyakorlati óra Összefoglalás Számonkérés

2 0 0 0

Előzetes tudás Fénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tudománytörténeti kutatásokra késztetés. A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése, alkalmazása - az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatási eszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megértése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan (antropológia) tudománya?

IsmeretekTudományágak,

Az ismert tudományágak és néhány biológiához tartozó társtudomány vizsgálati területeinek ismerete.

A biológiai kutatási módszerek alkalmazása iskolai keretek között.

Fizika: fénytan, mértékegységek.

Matematika: mértékegységek, számítások.

Kémia: kísérletezés, kísérleti eszközök.

10

társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, etológia, ökológia, genetika, rendszertan, őslénytan; orvostudomány).A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, kísérlet, modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés, kiértékelés. Az orvostudományban és a biológia más társtudományában ma is használatos vizsgálati eszközök, módszerek.A fénymikroszkóp szerkezete.

A fénymikroszkóp használata.Elektronmikroszkópi és különböző kromatográfiai vizsgálatok menete, jelentősége, alkalmazási területeiAz élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése.

Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel; grafikonok elemzése, értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztematika, paleontológia in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, komputertomográf (CT).

Tematikai egységAz egyed szerveződési szintje.

Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

Órakeret2 óra


2 0 0 0

Előzetes tudás Vírusok általános jellemzése, az általuk okozott emberi betegségek


céljai

A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatoknak, valamint az önvizsgálatoknak a betegségek megelőzésében játszott szerepének felismerése.Az élő szervezetek működő rendszerként való értelmezése.Informatikai és a biológiai vírusok összehasonlítása. A vírusok élő és élettelen határán álló helyzetének felismerése.



Ismeretek Önálló internetes vizsgálódás: a Matematika: geometria,

11

Az egyed szerveződési szintjei: nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, többsejtű rendszerek.

Az élő rendszerek általános tulajdonságai: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, növekedés, szaporodás, öröklődés.

A vírusok jellemzése, csoportosítása, a bakteriofágok és jelentőségük. Csoportosítás a fertőzött élőlények szerint:A növényeket, illetve az állatokat fertőző legismertebb vírusok.Az embereket fertőző vírusok. A nukleinsav alapján: DNS-, RNS-vírusok. Alak szerinti csoportosítás: helikális, kubikális, binális.A vírusok és szubvirális kórokozók (prion, viroid) felépítése, kórokozása. Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés.

legfontosabb magyarországi előfordulású ismertebb emberi vírusbetegségek neve, jellemző adatai.

Alapvető járványtani fogalmak ismerete. A helyi és világjárvány fogalma, a megelőzés és elhárítás lehetőségei.

A háziállatok és növények vírusbetegségeinek azonnali jelentése a közegészségügyi szerveknél.

poliéderek, mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történeti jelentősége.

Magyar nyelv és irodalom: járványok irodalmi ábrázolása.

Kúlcsfogalmak/ fogalmak

Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág. Sejtes és nem sejtes szerveződés.

Tematikai egységÖnálló sejtek.

Szerkezet és működés a prokarióták világábanÓrakeret4+1 óra


4 0 0 1

Előzetes tudás A baktériumok általános jellemzése, a fénymikroszkóp használata.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A baktériumok környezeti jelentőségének felismerése. A baktériumsejt felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggés felismerése. A földi élet kezdete és a földön kívüli lét tudományos felvetése,

12

internetes kutatás során a kritikai gondolkodás fejlesztése.Az energiatípusok (kémiai, nap, elektromos) egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése. Az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A természeti körfolyamatok felismerése, megfigyelése. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként.



Ismeretek Kitekintés az ősbaktériumokra, a 3,5 milliárd évvel ezelőtti megjelenésükre.A valódi baktériumsejt (mérete, alakja, sejtfelépítése). Állandó és járulékos sejtalkotók. Aktív és passzív mozgásuk. Csoportosításuk anyagcseréjük és energiahasznosításuk szerint: autotróf, foto-és kemoszintetizáló (aerob és anaerob), heterotróf – paraziták, szimbionták, szaprofiták], szaporodásuk.Az emberi és állati szervezetben élő szimbionták gyakorlati haszna. Az emberi szervezet parazita baktériumai, kórokozásuk. Baktériumok által okozott betegségek. Védekezés, megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások.

-A baktériumok anyagcseretípusok szerinti csoportosítása.- A prokarióta sejt

felépítésének mikroszkópos vizsgálata, megfigyelése, rajza.

- Kutatás az interneten (tanári irányítással, otthoni feladat):

A prokarióták jelentősége: a földi anyagforgalomban betöltött szerepük, hasznosításuk az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban, mezőgazdaságban.

Fizika: mértékegységek, energia, a fénymikroszkóp optikai rendszere.

Kémia: oxidáció-redukció, ionok, levegő, szén-dioxid, oxigén, szerves, szervetlen, fertőtlenítőszerek.

Földrajz: A földi légkör kialakulása, összetétele


Prokarióta, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció.

13

Tematikai egységAz alacsonyabb rendű egyszerű eukarióták

általános jellemzőiÓrakeret4+1 óra


2+1 2 0 0

Előzetes tudás Egysejtű eukarióták néhány képviselőjének felismerése, jellemzése


céljai

Az eukarióta sejt kialakulásáról szóló elméletek, feltevések megismerése, összevetése.A körülhatárolt sejtmag és a belső membránok megjelenése jelentőségének megértése.Szerkezet és működés kapcsolata az egysejtű eukarióták világában - táplálkozás, kiválasztás, szaporodás. A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása az alacsonyabb rendű eukarióták testszerveződésének példáján.Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tudatos kezelése.



Ismeretek Az élőlények kialakulásának vázlata, törzsfaelemzés, kihangsúlyozva az ősi ostorosok szerepét. Endoszimbionta elmélet. Növények, vagy állatok? Az aktív helyváltoztató egysejtűek mozgástípusai: ostoros, csillós, amőboid (állábas) mozgás. Az óriás amőba, a papucsállatka,, a zöld szemesostoros példáján keresztül az élőlények változatos testszerveződésének és a felépítő anyagcseréjüknek a megismerése. Önálló mozgásra képtelenek: (kovamoszatok, barnamoszatok, vörösmoszatok) megismerése, csoportosítása. Az egyszerűbb eukarióták jelentősége: vizek öntisztulása, a moszaterdők búvóhelyet biztosítanak, a learatott

A színanyagok, színtestek szerepének megértése a fotoautotróf folyamatokban. Fonalas zöldmoszatok vizsgálata fénymikroszkópban, természetes vizekből vett vízminták elemzésével.A mikroszkópi megfigyelések rajza és magyarázó szöveggel való ellátása.Határozókönyvek használata növényi és állati alacsonyabb rendű eukarióta élőlények felismerésére.A prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények összehasonlítása (sejtfelépítés és életműködések, azonos és

Kémia: a mészkő, a szilicium- dioxid szerkezete.

Földrajz: Üledékes ásványkincsek keletkezése; kőolaj, földgáz

14

algamezők takarmányt adnak az állatoknak A ragadozók fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban, az élősködők járványokat okozhatnak. A szilárd vázzal rendelkező fajok szerepe a kőzetképződésben.

eltérő tulajdonságok).


Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető-és emésztő űröcske, sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól, -gél állapot, mixotróf táplálkozás, kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.

Tematikai egységTöbbsejtűség.

Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsokÓrakeret

4 óra


2 1 0 1

Előzetes tudás A biológiai szerveződés szintjei. Ehető és mérgező gombák.


céljai

A többsejtűség felé vezető út egyes állomásainak megismerése az élőlények világában.Energiatípusok egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése során az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Növényi és állati sajátságok felismerése a gombák testfelépítésében és életműködésében. Egészségtudatosságra nevelés.



Ismeretek A gombák sajátos testfelépítése és életműködése. A heterotróf gombák életmód szerinti megkülönböztetése, biológiai jelentősége: szaprofiták-az anyagok körforgása; paraziták-növény, állat, ember- gombás fertőzései; szimbionták - mindkét élőlény számára

A fonalas testfelépítésű gombák nagyobb csoportjainak megismerése határozókönyvek segítségével. [Rajzóspórás gombák (pl. a burgonyarák kórokozója), járomspórás gombák (pl. fejespenész), tömlősgombák (pl. ehető kucsmagomba, redős papsapkagomba (mérgező),

Kémia: mész, cellulóz.

Fizika: energia.

Földrajz: A humuszképződés.

15

előnyös együttélés, pl. zuzmók. Az együtt élő két egyed előnye a zuzmó telepben.Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiért nehéz a szivacsok helyét az élőlények rendszerében megtalálni?Ismeretek Szivacsok álszövetes szerveződése. A szivacsok különböző formái, a külső és belső sejtréteg jellemző sejtjei, azok működése. Ivartalan szaporodási formájuk: kettéosztódás, bimbózás (gyöngysarjképzés). Ivaros szaporodásuk.

Sir Alexander Fleming munkássága.

nyári szarvasgomba), egysejtű tömlősgombák (a sarjadzással szaporodó élesztők, anyarozs, kenyérpenész, lisztharmat), bazídiumos gombák (pl. korallgomba, rókagomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinórú (mérgező), pereszke, csiperke, tintagomba, gyilkos galóca (mérgező), nagy őzlábgomba, susulyka (mérgező)].

A gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismerése.

A zuzmótelep testfelépítése és életfolyamatai közötti összefüggés felismerése.


Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid, antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazídiumos spóra, bimbózás, gyöngysarjképzés, hímnős.

Tematikai egység Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzőiÓrakeret5+1 óra


3 2 0 1

Előzetes tudásÁllati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi vizsgálata. Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.


céljai

Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése során a felépítés és a működés összekapcsolása. A különböző sejttípusok méretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az állati egysejtű és a többsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szövet definiálása.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

16

ismeretek

Ismeretek Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag (maghártya, örökítőanyag), Golgi-készülék, endoplazmatikus hálózat, mitokondrium, sejtközpont, lizoszóma, sejtplazma, sejthártya. A sejtszervecskék feladata.

A főbb szövettípusok: hámszövetek, kötő-, és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet felépítése, jellemzése, előfordulása, működési sajátosságai a szervekben, szervrendszerekben. Az idegsejtek típusai a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése, a sejt működése alapján. A gliasejt.

Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció).

Az állati sejtalkotók felismerése, megnevezése elektronmikroszkópos felvételen és modellen.

Mikroszkópi metszetek és ábrák, mikroszkópos felvételek vizsgálata. Összehasonlítás: a simaizom, vázizom és szívizom szerkezeti és funkcionális összefüggéseinek elemzése, előfordulása és működési jellemzői a szervekben.

Rajzos ábra készítése a soknyúlványú idegsejtről. Az idegsejt (neuron) részeinek megnevezése.

Fizika: az elektronmikroszkóp.

Vizuális kultúra: arányok megállapítása az ábrakészítéshez.

Informatika: szöveg- és képszerkesztés.


Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.

Tematikai egységSzerkezet és működés az állatok világában.

Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúakÓrakeret 6+1 óra


5 1 0 1

Előzetes tudásÁlszövet, szövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák, fejlábúak és ízeltlábúak főbb jellemzői.


Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetes szerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakult állatcsoportok

17

céljai

jellemző képviselőinek tanulmányozása. A testfelépítés, testalkat és az életmód kapcsolatának megértése. Az állatcsoportok szervezeti differenciálódásának megismerése. A mindenkori környezet változásaihoz való alkalmazkodás szerepének megértése az állatcsoportok jellemző tulajdonságainak kialakulásában.



Ismeretek Csalánozók testfelépítése. A testfal jellemző sejtjei: csalánsejtek, a diffúz idegrendszert alkotó idegsejtek, a hámizomsejtek, valamint a belső réteg emésztőnedveket termelő mirigysejtjei. Önfenntartás, önreprodukció, önszabályozás.

A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, gyűrűsférgek) testszerveződése, önfenntartó, önreprodukáló és önszabályozó működése, életmódja.

A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső, belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely, életmód és az életfolyamatok összefüggései. Főbb képviselők az egyes csoportokban: éti-, kerti- és ligeti csiga; tavi- és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip.

Az ízeltlábúak csoportjaira

A sejtek működésbeli elkülönülésének, a szövetetek kialakulásának eredménye a különböző állatcsoportoknál.

Ábraelemzés: a csalánozók testfalának felépítése, a sejtcsoportok funkciói.

A csalánozók megismerése határozókönyvek és internetes böngészés segítségével. A szaprofita férgek biogeográfiai, gazdasági hasznának, a parazita férgek állat- (ember-) egészségügyi szerepének tanulmányozása. Tanulói vizsgálódás: A gyűrűsférgek mozgása és belső szervei.

Tablókészítés elhalt állatok külső vázaiból. A fajok beazonosítása határozók segítségével. Kiállítás a gyűjteményekből.

A tengeri/édesvízi puhatestűek és ízeltlábúak szerepe az egészséges táplálkozásban. Receptverseny és önálló kiselőadások.

Kémia: felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis.

Fizika: rakétaelv, emelőelv, a lebegés feltétele.

Földrajz: korallzátonyok (atollok), a mészkő, a kőolaj és a földgáz képződése; földtörténeti korok. A tenger, mint táplálékforrás.

18

jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült harántcsíkolt izmokkal). Emberi-, állati-, növényi kórokozó férgek, ízeltlábúak és az általuk okozott betegségek, tünetek ismerete.

A csáprágósok, ill. pókszabásúak fontosabb csoportjai: skorpiók, atkák és pókok

A rovarok legfontosabb – hazánkban is nagy fajszámmal előforduló – rendjei. A rendekben élő példafajok keresése a természetben, állatkertben, múzeumokban, stb.

Védekezés/ megelőzés a kórokozókat terjesztő ízeltlábúak ellen.


Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés, kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként, vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabályozás.

Tematikai egységTüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek

testfelépítése és működése.A gerincesek nagy csoportjai

Órakeret7+2 óra


6 1 1 1

Előzetes tudás A gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.


céljai

Az állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek) összehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerincesek nagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismerése. Önálló kísérletezés, megfigyelés során a természettudományi megismerési módszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós újításai, azon belül a belső váz jelentőségének megértése az életterek tartós meghódításában.



19

ismeretek

Ismeretek A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a csőidegrendszer és kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége. Az előgerinhúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben élő, átalakulással fejlődő zsákállatok. A fejgerinchúrosok testfelépítése és életmódja, evolúciós jelentősége (pl. a lándzsahal).

A gerincesek általános jellemzői, evolúciós újításai (Porcos, majd csontos belső váz. A kültakaró többrétegű hám, amely bőrré alakul, csoportonként elkülöníthető függelékekkel.A tápcsatorna tagozódásai és az emésztést elősegítő mirigyek.A légzőszerv előbél eredetű kopoltyú vagy tüdő.A keringési rendszer zárt, központja a szív. Az erekben vér (plazma és alakos elemek) kering.Kiválasztó szervük a vese, a vérből szűr és kiválaszt. Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző az ivari kétalakúság és a közvetlen fejlődés.A neuro-endokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri központja az agy).

A tüskésbőrűeknek a gerinchúrosokkal és gerincesekkel való összehasonlítása. Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, segítségével.

Gyakorlati feladat: az evolúció során kialakult gerinces szervek, szervrendszerek életfolyamatbeli (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás, szaporodás, hormonális és idegrendszeri szabályozás) eltéréseinek leírása a gerincesek alábbi nagyobb csoportjaiban:Halak: pl. tükörponty, csuka. Kétéltűek: pl. zöld levelibéka, kecskebéka.Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló.Madarak: pl. házi galamb, házi tyúk.Emlősök: pl. házi nyúl.

Fajismeret bővítése – különös tekintettel a védett gerincesekre-határozókönyvek, falitáblák, internet segítségével.

Beszámolók: az otthoni terrárium, akvárium lakóiról. Tapasztalatcsere a házi kisállat tartásról/tenyésztésről.

A gerincesek szerepe az egészséges emberi táplálkozásban.

Fizika: nyomás, hőmérséklet, hidraulika, optika, hang, ultrahang.

Informatika: szövegszerkesztés, adattárolás, előhívás.

Kémia: hemoglobin, tengerek és édesvizek sókoncentrációja.

Földrajz: a kontinensek élővilága, övezetesség.

Kulcsfogalmak/ Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás,

20

fogalmakmagzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag, tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.

Tematikai egység Az állatok viselkedéseÓrakeret6+1 óra


5 1 0 1

Előzetes tudás Állatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szaporodásuk.


céljai

Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati viselkedés alapjainak megismerése. Az állati viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Azonosságok és különbségek keresése az állati és emberi viselkedés között. Az érvelés, a vitakultúra fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái?

IsmeretekA magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson,Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai).

Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok).Tanult magatartásformák

Különböző magatartásformák megfigyelése, azonosítása és elemzése filmeken (pl. Az élet erőpróbái; A magatartáskutatás története).

Kiselőadások tartása, viták során saját vélemény megvédése.

Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális kommunikáció.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái.

Fizika: hang, ultrahang.

21

(bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás).Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés).Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás).A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia).

A háziállatok viselkedése.

Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportos agresszió, az emberi közösség, rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A gyermek fejlődése és szocializációja a családi közösségben.


Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció, tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.

Tematikai egységA növényi sejt.

Szerveződési formákÓrakeret

4 óra


22

2 1 0 1

Előzetes tudásSzerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt, növényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.


céljai

A fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben lévő kép leírása, értelmezése.Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbeli elrendeződés alapján.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMilyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés? Mi a moszatok biológiai jelentősége?

IsmeretekA fénymikroszkóp részei és szakszerű használata.A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)].Prokarióta és eukarióta sejt, állati és növényi sejt összehasonlítása. Anyagcseretípusok.

Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok,

A testszerveződés és az anyagcsere folyamatok alapján annak magyarázata, hogy az élőlények természetes rendszerében miért alkotnak külön országot a növények, a gombák és az állatok.

A sejtek működésbeli különbségei és a differenciálódás kapcsolatának megértése.Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusainak bemutatása a zöldmoszat példáján (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).Anyagcseretípusok összehasonlítása.

Kísérletek az ozmózis kimutatására (plazmolízis). A mikroszkópban látott kép nagyításának kiszámolása.

Fizika: lencserendszerek, mikroszkóp.

23

gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat).


Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.

Tematikai egységA növények országa.

Valódi növényekÓrakeret

11 óra


7 2 1 1

Előzetes tudás Növényismeret, felépítés és működés kapcsolata az állatvilágban.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása.Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek embermagasságúra a mohák?Hogyan alkalmazkodott a harasztok testfelépítése a szárazföldi életmódhoz? Miben különböznek a nyitvatermők és a zárvatermők?

Ismeretek

A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének összefüggésbe hozása a növényi szervek megjelenésével, felépítésével.

Szerkezet és működés kapcsolatának bemutatása a növényi szövetek példáján.

A különböző törzseknél

Filozófia: logika és kategóriák.

Matematika: halmazba rendezés, csoportosítás.

24

A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének kapcsolata a növényvilág fejlődésével.

A mohák, a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése, életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz). Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, boróka, tiszafa.A növényi szövetek csoportosítása és jellemzése.

megjelenő evolúciós „újítások” összefüggésbe hozása a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Növényi szövetpreparátum vizsgálata fénymikroszkóppal, a látottak értelmezése.


Moha, spóra, ivarsejt, kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis, hajtásos növény, nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős megtermékenyítés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.

Tematikai egység A növények életeÓrakeret8+1 óra


7 1 0 1

Előzetes tudás Növényismeret, a növények szervei.A tematikai

egység nevelési-fejlesztési céljai

Az életműködések közös vonásainak felismerése. A növényi szervezet felépítésének és működésének összefüggése, megértése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások

A folyadékszállítás hajtóerőinek összefüggésbe hozása a szervek

Fizika: adhézió, kohézió, diffúzió.

25

Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen formában választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek a növények?

IsmeretekA növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai.A gyökér, a szár és a levél felépítése, szövettani szerkezetük, típusaik, módosulásaik. A felsorolt szervek működése és szerepük a növény életében. A Liebig-féle minimumtörvény.

A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a termés között.A virágos növények reproduktív működései, az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás. A termés és a mag. A csírázás folyamata. A hormonok (auxin, citokinin, gibberellin, etilén, abszcizinsav) szerepe a növények életében.A növények mozgása.

felépítésével.A gyökér hossz- és keresztmetszetének, a fás szár és a kétszikű levél keresztmetszetének ismertetése sematikus rajz alapján, a látottak magyarázata.A fás szár kialakulásának és az évgyűrűk keletkezésének magyarázata.

A víz útjának megfigyelése festett vízbe állított fehér virágú növényeken.

Az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás összehasonlítása, előnyeik és hátrányaik összevetése.

Példák a virágzás és a nappalok-éjszakák hosszának összefüggésére.

Filmelemzés (Attenborough: A növények magánélete).

Földrajz: a földrajzi övezetesség.

Kémia: etén, ozmózis.


Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszállítás, párologtatás, csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus.

26

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit, ahhoz előkészíteni a vizsgálati anyagokat. Vizsgálatainak eredményeit rajzban/fényképekkel és írásban rögzítse.Ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi jelentőségét, az általuk okozott emberi betegségek megelőzésének lehetőségeit, a védekezés formáit. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit.A biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben tanult nagyobb élőlénycsoportok ( mikróba, növény, állat, gomba ) elhelyezése a törzsfán. Ok-okozati összefüggések felismerése az élőlények testfelépítése, életműködése, életmódja között. Az életmód és a környezet kölcsönhatásainak ismerete.Az állatok különböző magatartásformáinak ismerete, ill. felismerése példákból.

27

11–12. évfolyam

A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában az ökológiai szemlélet kialakítása, az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása.


11. évfolyamElmélet

i óraGyakorlati óra

Összefoglalás

Számon-kérés

Összes óra

Ökológia. Az élőlények környezete 6 2 0 0 8

Ökoszisztéma 3 1 1 1 6

Életközösségek 6terepgya

korlat0 1 7

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje

16 3 1 1 21

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

8 2 1 1 12

Genetika: az öröklődés 10 5 1 1 17


Összesen 49 14 2+2 2+3 72

Tematikai egységÖkológia.

Az élőlények környezeteÓrakeret

8 óra


6 2 0 0

Előzetes tudás Biomok, éghajlat, csapadék, talaj. Életközösségek. Indikátorok.A tematikai A környezet fogalmának, időbeli és térbeli változásának megismerése.

28

egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértése, hogy az egyénnek felelőssége van a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Annak felismerése, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre. Annak megértése, hogy hogyan vezet(ett) az ember tevékenysége környezeti problémák kialakulásához.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMi a környezet? Milyen módon hathat egymásra két populáció? Mi az összefüggés a testtömeg, a testhossz és a testfelület között? Miért nem nő korlátlanul a populációk létszáma az idő függvényében?

IsmeretekEgyed feletti szerveződési szintek.Élettelen környezeti tényezők. Az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezeti tényezőkhöz; generalista, specialista, indikátor fajok.Az élőlények tűrőképessége.A populációk szerkezete, jellemzői.A populációk változása (populációdinamika): szaporodóképesség, termékenység, korlátolt és korlátlan növekedés.Az élő ökológiai tényezők – populációs kölcsönhatások.Környezetszennyezés, környezetvédelem.

Tűrőképességi görbék értelmezése (minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés), összefüggés felismerése az indikátor-szervezetekkel.

Víz, talaj és levegő vizsgálata.

A testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérséklete közötti összefüggések elemzése.Esettanulmány alapján összefüggések felismerése a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Projektmunka a környezeti tényezők, az életfeltételek és az élőlények életmódja, elterjedése közötti összefüggésről. Egyszerű ökológiai grafikonok készítése.A populációk ökológiai (és genetikai) értelmezése.

Az egyes élőlény-populációk közti kölcsönhatások sokrétűségének példákkal történő igazolása.

Matematika: normál eloszlás, grafikonos ábrázolás.

Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.

Földrajz: korfa, demográfiai mutatók.

Kémia: indikátor.


Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és hosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis, kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.

29

Tematikai egység ÖkoszisztémaÓrakeret5+1 óra


3 1 1 1

Előzetes tudásTápláléklánc, termelők és fogyasztók, szénhidrogén- és kőszénképződés, lebontó szervezetek, foszfátüledék, populációs kölcsönhatások.


céljai

Az ökológiai egyensúly értelmezése.Egyes globális problémák és a lokális cselekvések közötti kapcsolat fokozatos megértése és értelmezése.A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyenek az ökoszisztéma energiaviszonyai? Mi hajtja az anyag körforgását az ökoszisztémában? Ökológiai alapon magyarázzuk meg, miért drágább a hús, mint a liszt?

IsmeretekAz ökoszisztéma fogalma, az életközösség ökoszisztémaként való értelmezése. Anyagforgalom: termelők, fogyasztók és lebontók szerepe, táplálkozási lánc és hálózat különbsége.A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén körforgása – az élőlények szerepe e

A biomassza, a produkció és egyedszám fogalmának összehasonlító értelmezése.„Ökológiai produkció és energia piramis”értelmezése.Táplálékhálózatok értelmezése. Az életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása.A biomassza és a produkció globális éghajlati tényezőktől való függésének értelmezése. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése.Globális környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az

Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek.

Matematika: mérés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpát-medence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és -telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás).

30

folyamatokban.Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben.Biológiai sokféleség a faj (faj/egyed diverzitás) és az ökoszisztéma szintjén (pl. élőhelyek sokfélesége, a tápláléklánc szintjeinek száma).

emberi tevékenység hatásának vizsgálata.Helyi problémák elemzése: a vizes élőhelyek lecsapolásának következményei, a tarvágás és az erdészeti mélyszántás hátrányai, a rovarölő permetezőszerek hatása a táplálékhálózatra, a külszíni bányászat hatása, zöldmezős beruházások, fényszennyezés, stb.

Kulcsfogalmak fogalmak

Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó (reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai produkció, biomassza.

Tematikai egység ÉletközösségekÓrakeret

7 óra


6 terepgyakorlat 0 1

Előzetes tudás Életközösségek. Biomok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A mintázat és szintezettség kialakulásának és az életközösségek időbeli változásának értelmezése. Magyarország gazdag élővilágának, természeti csodáinak tudatosítása (nagyvadak, madárvilág, ritka növények, Gemenci erdő, Őrség, Kis-Balaton, Hortobágy, Tiszahát, Tisza-tó).



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság 1000 éves történelme során? Milyen fás és fátlan társulások

A társulások életében bekövetkező változások természetes és ember által befolyásolt folyamatának értelmezése.

Egy tó feltöltődésének

Földrajz: hazánk nagy tájai, talajtípusok.

Fizika: hossz-, terület- felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek,

31

jellemzőek Magyarországon? Milyen ezeknek a növény- és állatvilága?Hol találunk természeteshez közeli társulásokat? Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység?Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk?

Ismeretek:A társulatok szintezettsége és mintázata, kialakulásának okai.A legfontosabb hazai klímazonális és intrazonális fás társulások (tatárjuharos-lösztölgyes, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös; ligeterdők, karsztbokorerdő).A legfontosabb hazai fátlan társulások (sziklagyepek, szikes puszták, gyomtársulások).A homoki és a sziklai szukcesszió folyamata.Magyarország nemzeti parkjai.Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk.A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái.A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei.

folyamatán keresztül az életközösségek előrehaladó változásainak bemutatása.

A Kárpát-medence egykori és mai élővilágának összehasonlítása.

Terepgyakorlat: egynapos kirándulások a lakóhelyi környezet tipikus társulásainak megismerésére és a fajismeret bővítésére (növényhatározás és TWR-értékek használata).

Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismeret bővítése.

Egy helyi környezeti probléma felismerése és tanulmányozása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése.

A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.

átváltások; nagyságrendek; halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés.

Kémia: műtrágyák, eutrofizáció.


Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus, szukcesszió, pionír társulás,zárótársulás, degradáció, klímazonális társulás, intrazonális

32

társulás, invazív faj.

Tematikai egységSejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése,

elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréjeÓrakeret19+2 óra


16 3 1 1

Előzetes tudásOzmózis.Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete.

Tantárgyi fejlesztési célok

A szerves kémiában tanultak alkalmazása és kiterjesztése a molekulák biológiai szerepére.A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik és a biológiai funkcióik közötti kapcsolat megértése.A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása.A növényi, és az állati sejt szerkezete közötti különbségek megértése. Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon molekulákból épül fel.Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat erősítése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiért mondható el, hogy az élet és a víz elválaszthatatlan?Miért nem pusztulnak el a halak a befagyott Balatonban?Milyen változások történnek a zselatin tartalmú puding főzésekor?Mi tartalmaz több koleszterint: egységnyi vaj, disznózsír vagy margarin?Milyen változáson mennek át a tej fehérjéi forraláskor és a tej

A szerkezet és a biológiai funkció kapcsolatának bemutatása az élő szervezet szerves molekuláinak példáján.

A sejtalkotók felismerése vázlatrajzon és elektronmikroszkópos képen.A sejtről és a sejtalkotókról készült mikroszkópos képek, modellek keresése a neten, a képek szerkesztése és bemutatása digitális előadásokon.

Kémia: fémek, nemfémek, kötéstípusok, szervetlen és szerves anyagok, oldatok, kolloid rendszerek, delokalizált elektronrendszer, kondenzáció, hidrolízis, , zsírok és olajok, szénhidrátok, fehérjék és nukleinsavak.oxidáció, redukció, standardpotenciál,

33

megalvadásakor?Miért nem helyes a fontos – kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben előforduló elemeknél?Mennyivel mutat összetettebb szerkezetet az elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkóposénál?A szilikózis nevű tüdőbetegség kialakulásában milyen szerepük van a sejtek „utcaseprőinek”, a lizoszómáknak?Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai oxidáció. Miért él vele mégis az emberi szervezet?Miért érzed édesnek a kenyeret, ha sokáig rágod?Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös jellemzői?

IsmeretekAz élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves molekulák (a lipidek, a szénhidrátok, a fehérjék, és a nukleinsavak) .A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt életében.Anyagszállítás a membránon keresztül.A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál. A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás. Az anyagcsere sajátosságai és típusai energiaforrás és szénforrás alapján. Az enzimek felépítése és

A felépítő és lebontó folyamatok összehasonlítása (kiindulási anyagok, végtermékek, a kémiai reakció típusa, energiaviszonyok).

aktiválási energia, katalizátor.

Fizika: hőmozgás, hidrosztatikai nyomás.fénymikroszkóp és elektronmikroszkóp hullámhossz, színek és energia.

Informatika: táblázat készítése, képszerkesztés. Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek, hossz- és keresztmetszeti ábrák.

34

működése.A szénhidrátok lebontása a sejtben. A szénhidrátok felépítő folyamata, a fotoszintézis.Szent-Györgyi Albert munkássága.


Biogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszacharid, aminosav, peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP, NAD+, NADP+, koenzim-A, DNS, RNS. Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma, mitózis, meiózis. Enzim, glikolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.

Tematikai egység Genetika: az öröklődés molekuláris alapjaiÓrakeret10+2 óra


8 2 1 1

Előzetes tudás A sejtek felépítése és működése.


A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatos ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek, alkalmazása szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre.A bioetika, a biotechnológia, a géntechnológia szerepének és jelentőségének belátása.A gén és a környezet, az emberi tevékenység, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatásának („sors vagy valószínűség”) megértése.Az emberi civilizáció fejlődésével létrejött önpusztítás veszélyének felismerése.Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése.Annak megértése, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához; melyek az ezzel kapcsolatos kockázatok, az egyén felelősségének felismerése.

35



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMit jelent a „félig megmaradó” lemintázódás a DNS megkettőződésében?Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése?Hogyan reagál egy működő lac-operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor?Melyek a legismertebb génátviteli eljárások?Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip?Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány?Mit jelent a génterápia?Gondold végig, milyen mutagén források találhatók a lakásotokban?

IsmeretekA DNS örökítőanyag-szerepe. RNS-szintézis és -érés.A genetikai kód és tulajdonságai.A fehérjeszintézis folyamata A génműködés szabályozásának alapjai A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turner-szindróma, rák).A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása. Nukleotid szekvencia leolvasása.

A DNS örökítő szerepének értelmezése.A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez.

Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen. A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak (GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata.A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül.A molekuláris genetika korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása.

Kémia: nukleinsavak, fehérjék.

Informatika: az információtárolás és-előhívás módjai.

Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések.

36

Plazmidok és az antibiotikum-rezisztencia, transzgenikus élőlény.DNS-chip,reproduktív klónozás (Dolly),GMO-növények és állatok,mitokondriális DNS. Humángenom-programok, génterápia.A környezet és az epigenetikai hatások.Mutagén hatások.


Szemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis genetikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egység Genetika: az öröklődésÓrakeret 16+1 óra


10 5 1 1

Előzetes tudás Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia.


A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése.Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi öröklődés példáin.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatok megoldásával.A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása. Analizáló- és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika eszközrendszerének használata a biológiában.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások

Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az

Kémia: nukleinsavak, fehérjék.

37

Hogyan érvényesülnek a Mendel-szabályok az AB0 és RH vércsoport öröklődésében?Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését „cikk-cakk” öröklődésnek?Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága?Mi a valószínűsége a fiú, ill. a lány utódok születésének?Hogyan örökölhette egy férfi a vörös-zöld színtévesztés betegségét, ha szülei egészségesek voltak?Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani?Miért gyakoribbak az öröklődő betegségek zárt közösségekben?

IsmeretekDomináns-recesszív, intermedier és kodomináns öröklődés.A három Mendel-törvény. Egygénes, kétgénes és poligénes öröklődés.Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások.A nemi kromoszómához kötött öröklődés.A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás ).A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete.A mennyiségi jellegek öröklődése.Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés.

összefüggések felismerése.

A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban.Családfaelemzés.A környezeti hatásoknak az öröklődésben betöltött szerepének magyarázata.

Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek értelmezése. A mendeli következtetések korlátainak értelmezése.Genetikai feladatok megoldása.Családfa alapján következtetés egy jelleg öröklődésmenetére.

Matematika: a valószínűség-számítás és a statisztika alapjai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A vérzékenység öröklődése az európai királyi családokban.Rokonházasság a fáraók dinasztiáiban.A kommunista diktatúra ideológiai alapú tudományirányítása (Micsurin).

38

Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás, stb.).A genetikai tanácsadás alapelvei.


Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.

39


12. évfolyamElméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számon-kérés

Összes óra

Az emberi szervezet szabályozó működése.Jelátvitel testfolyadék révén

5 0 0 0 5

Az emberi szervezet szabályozó működése.Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

12 2 1 1 16

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

4 1 0 0 5

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

12 1 1 1 15

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés 5 1 0 0 6

Immunológiai szabályozás.Az immunválasz alapjai

4 0 0 1 5

Evolúció. Biológiai evolúció. 5 1 0 0 6

Rendszerbiológia és evolúció 2 0 0 1 3


Összesen 49 6+1 1+1 1+3 62

Tematikai egységAz emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel testfolyadék révénÓrakeret

5 óra


5 0 0 0

40

Előzetes tudásAz életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia: fehérjék, szteroidok.


A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében.Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMi a különbség a belső- és a külső elválasztású mirigyek között?Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára?Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között?Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron?Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje?Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása?Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára?

IsmeretekA belső elválasztású mirigyek hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok és hatásuk.

A hormonok hatásmechanizmusa.A vércukorszint hormonális szabályozása.A hormontartalmú doppingszerek

A hormonok kémiai összetétele és hatásmechanizmusa közötti kapcsolat megértése.Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső elválasztású mirigyek hormonjai a homeosztázist.A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános mechanizmusának a megértése.

Kémia: szerves kémia, alkálifémek és alkáliföldfémek.

Informatika: a szabályozás alapjai

Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei

41

hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegséget jelző kórképek felismerése és kezelésük megismertetése. Cukorbetegség és a pajzsmirigy rendellenességek A hormonok hatása a viselkedésre.Az anabolikus szteroidok veszélyei.Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok.


Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy a pajzsmirigy a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese az ivarmirigyek és ezek hormonjai.

Tematikai egységAz emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret15+1 óra


12 2 1 1

Előzetes tudásAz életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. A sejt felépítése és működése.


Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése. A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése.Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése és gyógyításuk lehetséges módjai.A nemkívánatos médiatartalmak elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése. A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése.Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismerése által.



42

ismeretek

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokHogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit?Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka mérge?Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban?Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői?Milyen közös, és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek?Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket?Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni?Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben?Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját?Mit jelent a bal féleteke dominanciája?Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében?Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi- és lelki terheléshez?

IsmeretekAz idegsejt felépítése és

A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus potenciálok kialakulásának magyarázata.Annak megértetése, hogy az idegsejten belül a jelterjedés elektromos, az idegsejtek között pedig döntően kémiai jellegű.Az idegrendszer felépítése és működése közötti összefüggés elemzése.Az agykéreg működésének és az alvás biológiai szerepének értelmezése.A civilizációs életmód és az idegrendszeri betegségek kapcsolatának felismertetése.

Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniell-elem, elektródpotenciál.

Fizika: az áramvezetés feltételei, optika, lencsék fénytörés, képalkotás, hullámtan, hangtan.

Magyar nyelv és irodalom: hangtan, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül.

Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei.

43

működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon.A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló).A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok.A gerincvelő felépítése és működése.A reflexív felépítése (izom- és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek).Az agy felépítése, működése és vérellátása.Az érzékszervek felépítése és működése, hibáik és a korrigálás lehetőségei.Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció,stressz).Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió). Selye János és Békésy György munkássága.


Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció, repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy, kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, érzékszerv, receptor, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, szimpatikus, paraszimpatikus hatás.

44

Tematikai egységAz ember önfenntartó működése és ennek

szabályozása. Kültakaró és mozgásÓrakeret

5 óra


4 1 0 0

Előzetes tudásAz ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme.Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése.


A korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetséges módjainak megismerése.A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és elfogadásának elősegítése.A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet problémáinak megoldásában való alkalmazása.Egészségügyi ismeretek bővítése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMi a jelentősége a bőrben levő verejték és faggyúmirigyeknek?Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás?Hogyan alakulnak ki az emberi fajra jellemző bőrszín változatok?Hogyan használhatók a biológiai ismeretek a helyes bőrápolásban?Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás?Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem fordítható szembe a többivel?Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű

Az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a sejtek és szervek anyagcseréjének összekapcsolásával. A láz lehetséges okainak magyarázata. A testépítés során alkalmazott táplálék kiegészítők káros hatásainak elemzése.A női és férfi váz- és izomrendszer összehasonlítása.A vázizmok reflexes és akaratlagos szabályozásának összehasonlítása.A médiában megjelenő áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai elemzése.

Fizika: gravitáció, munkavégzés, forgatónyomaték.

Kémia: Ca-vegyületek.

Testnevelés és sport: az edzettség növelése, a megfelelő testalkat kialakítása.

45

funkciója között?Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát?Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi betegségek?

IsmeretekAz emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése.A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A neuroendokrin hőszabályozás.A bőr betegségei.A mozgás szervrendszer felépítése és működése: a csont- és izomrendszer

anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele,

a mozgás idegi szabályozása.Az izomműködés molekuláris mechanizmusaA mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a váz- és izomrendszer betegségei.

Az elsősegély- nyújtás gyakorlása.


Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület, miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatin-foszfát, mioglobin, Cori-kör.

Tematikai egységAz ember önfenntartó működése és ennek

szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

Órakeret12+3 óra


12 1 1 1

Előzetes tudás Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettani

46

ismeretek


A szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a szerv és a szervezet szintjén.A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismerése.Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának felismerése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokHogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben?Mi a bélbaktériumok élettani működése?Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással?Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása megegyezik a tengerszinti légkörével?Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre?Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik légző szerv rendszerünk egészségét?Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű cukor és leheletükben aceton?Hogyan változik a vizelet mennyisége és összetétele, ha sok vizet iszunk, vagy erősen sós ételt fogyasztunk?Mi a vérdopping?

A tápcsatorna reflexes folyamatainak és az éhségérzet kialakulásának magyarázata.A szervrendszerek egészséges állapotát jelző adatok elemzése.A szén-monoxid és szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek felismerése és a tennivalók ismerete.

Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok fontosságáról.

A szervrendszerekhez kapcsolódó civilizációs betegségek kockázati tényezőinek elemzése.

Pulzus és vérnyomásmérés.

Az IKT lehetőségeinek felhasználása gyakorlati problémák megoldásában.

Fizika: nyomás, gáztörvények.

Ének-zene: hangképzés.

Kémia: kémiai számítások, pH, szerves kémia, sav-bázis reakciók, szerves kémia: makromolekulák hidrolízise, karbamid.

Vizuális kultúra: metszetek.

47

Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat elő?Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, ill. tágulása?Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember szervezetében?Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor?Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg?

IsmeretekA táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése, működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis kialakításában betöltött szerepükre. A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása.A szív ingerületkeltő és vezető rendszere.A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, és szerepe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakításában.A véralvadás folyamata.A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegségek.Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigyek, emésztőnedvek, emésztőenzimek, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, léghólyagok, hasi légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, szűrés,

48

visszaszívás, kiválasztás, szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, granulocita, monocita, pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.

Tematikai egység Szaporodás, egyedfejlődés és növekedésÓrakeret

6 óra


5 1 0 0

Előzetes tudásAz ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme.Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Hormonrendszer.


Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése.A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismerése és elfogadtatása.Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és kockázatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló véleményalkotás fejlesztése.Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikai elveinek megismerése, összevetése. Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az utódvállalásban.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiért van a férfiak kilövellt ondójában 300-400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését?Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek?Hogyan mutatható ki a

A női nemi ciklus során a petefészekben, a méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben és a hormonrendszerben végbemenő változások összefüggéseinek magyarázata. A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beavatkozások megismerése és a kapcsolódó etikai problémák elemzése.

Vizuális kultúra: a nőideál változása a festészetben és szobrászatban a civilizáció kezdeteitől napjainkig.

49

vizeletből a korai terhesség?Miért veszélyes a művi terhesség-megszakítás?Hogyan történik a magzat táplálása?

IsmeretekAz ember nemének meghatározásának különböző szintjei (kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem).A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai.A terhesség és a szülés.Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai.

Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolatának bemutatása, összefüggésének igazolása az egészséges életmóddal.

A családtervezés lehetőségei, a fogamzásgátlás egyes módszereinek előnyei és hátrányai.

A szexuális úton terjedő betegségek és elkerülésük módjainak megismertetése.

A szexuális tartalmú adathalászat lehetséges veszélyeinek elemzése.


Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció,tesztoszteron, , ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszteron,menstruáció, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropinok, vetélés, abortusz, magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.

Tematikai egységImmunológiai szabályozás.

Az immunválasz alapjaiÓrakeret 4+1 óra


4 0 0 1

Előzetes tudás A sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretekTantárgyi

fejlesztési célokAz immunválasz alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügyre, a betegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társadalom

50

higiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése. A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése. Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok) kapcsolatának megértése.Szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése.Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek, alkalmazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősségnek a belátása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMiért duzzadnak meg fertőzések hatására a nyirokcsomók?Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között?Miért kapnak védőoltásokat a távoli földrészekre utazók?Miért nincs RH-összeférhetetlenség annál a házaspárnál, ahol a feleség RH+?Miért alakulhat ki pollen allergia?Hogyan győzi le szervezetünk a vírus- és baktériumfertőzéseket?Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen?

IsmeretekAz immunrendszer résztvevői, sejtes és oldékony komponensei, főbb feladatai. Veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz.

Az immunrendszer azon képességének bemutatása, amely nemcsak a „saját – nem saját”, hanem a „veszélyes – nem veszélyes” között is különbséget tud tenni,A veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz kapcsolatának elemzése. Példák gyűjtése a higiénia, a gyógyszer- és táplálkozási allergiák első tüneteiről.A fertőzések és az életmód szerepének magyarázata az immunválaszban.Az elmúlt időben jelentkezett influenzajárványok tapasztalatainak elemzése.A vérátömlesztés és a szervátültetés során fellépő immunproblémák elemzése.A hétköznapi nyelvhasználatban elterjedt idegen szavak (pl. AIDS) helyes használata.

Kémia: szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék.

Informatika: információtárolás és előhívás.

51

A vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés.Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok, valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai.A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében.Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen.Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban.Biológiai (immun-)terápiák és perspektívájuk.Kulcsfogalmak/ fogalmak

Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejtek, falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.

Tematikai egység Evolúció. Biológiai evolúció.Órakeret

6 óra


5 1 0 0

Előzetes tudás Állattan és növénytan, genetika, sejtbiológia


A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb folyamategyüttesének az értelmezése.Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.

Tudománytörténeti folyamatok értelmezése.A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése. Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése.Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben. A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése.

52



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMelyek az ideális populáció jellemzői?Mi az oka annak, hogy az emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma?Milyen evolúciós jelenség a Darwin-pintyek megjelenése és változataik kialakulása a Galapagos-szigeteken?Miben különbözik a természetes és a mesterséges szelekció?Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő?Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén keletkezését?Milyen érvek szólnak az endoszimbionta-elmélet mellett?Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az eukarióta sejtekben?Milyen magyarországi ember-leleteket ismerünk?

IsmeretekMikro- és makroevolúció fogalmának értelmezése.Az ideális populáció modellje. A Hardy–Weinberg-egyensúly.A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk

A legfontosabb hungarikumok ismeretében példák gyűjtése a háziasításra és a mesterséges szelekcióra.

A sarlósejtes vérszegénység és malária közötti összefüggés elemzése.

Különböző kormeghatározási módszerek összehasonlítása.

A mikro- és makroevolúció összehasonlítása.Érvek gyűjtése az eukarióta sejt kialakulásának evolúciós jelentőségéről.Az evolúciós szemlélet formálása.

Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok, állat- és növényföldrajzi ismeretek.

Fizika: az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés.

Kémia: izotópok, radioaktivitás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősközösség.

Vizuális kultúra: barlangrajzok.

Etika: genetikával kapcsolatos kérdések.

53

genetikai átalakulásában.Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fajok és hungarikumok ismerete),A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk átalakulásában.A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai.A kémiai evolúció (Miller-kísérlet).Az élet kialakulásának elméletei.Prokariótából eukriótává válás.A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése. Az ember evolúciója.


Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer, relatív és abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kövület, koevolúció, kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.

Tematikai egység Rendszerbiológia és evolúcióÓrakeret

3 óra


2 0 0 1

Előzetes tudás Sejtbiológia, genetika, immunológia, ökológia.Tantárgyi

fejlesztési célokA környezet és az ember, az emberi közösség komplex kapcsolatának megértése. A rendszerelvű biológiai gondolkodás hatásának megértése az emberi együttélésre, a környezet megóvására és az egészségügyre. A modern biológia és a bioinformatika egyre szorosabb kapcsolatának felismerése.A biológiai és környezettudományok rohamos fejlődése által felvetődő új kérdések, konfliktusok és lehetséges megoldások bemutatása, azok (bio)etikai, jogi és világnézeti vonatkozásaival. Az evolúció bemutatása, mint a biológiai rendszerek változásainak alaptörvénye. A

54

felvetődő ideológiai viták hátterének feltárása és feloldhatóságuk megvitatása.A megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazásokMilyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség fennmaradásának feltételei?Melyek az élet biológiai jellegzetességei?Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket?Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődését?

IsmeretekA biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek.Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei. A bioszféra hierarchikus rendszerei.Bioinformatikai alapfogalmak.A biológiai hálózatok.

A jövő kilátásai és új kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében.Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai.A bioetika alapjai.Az ökológia és az

Érvelés a bioetika fő kihívásainak a joggal és a világnézettel való kapcsolatáról.

Az élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseinek elemzése a rendszerelvű biológiai gondolkodás alapján.

Betegségtérképek keresése az interneten, értelmezésük.

A nemzetközileg elfogadott bioetikai alapelvek és törvények értékelése.

Informatika: információtárolás és előhívás, a biológiai jelenségek informatikai megközelítése.

Etika: környezetetika.

55

evolúcióbiológia kapcsolata.Kulcsfogalmak/

fogalmakBiológiai hálózat, betegségtérképek, bioetika, személyiségi jog, bioszociális háló, hálózatos evolúciós kép.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Megértik a környezet- és természetvédelem alapjait, elsajátítják az ökológiai szemléletet, és nyitottá válnak a környezetkímélő gazdasági- és társadalmi stratégiák befogadására. Megszerzett ismereteiket a gyakorlatban, mindennapi életükben is alkalmazzák. A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását, képesek a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és az információforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben.. Rendszerben látják a hormonális, idegi és immunológiai szabályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését, kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik a biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit. Biológiai ismereteik alapján az ember egészségi állapotára jellemző következtetéseket képesek levonni. . Tudatosul bennük, hogy az ember szexuális életében alapvetőek a biológiai folyamatok, de a szerelemre épülő tartós párkapcsolat, az utódok tudatos vállalása, felelősségteljes felnevelése biztosít csak emberhez méltó életet.Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot. Képessé és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek, megszerzik a felsőfokú tanuláshoz szükséges biztos alapokat. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.

56

Documents

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN · Web view9–10. évfolyam A biológia tantárgy tanításának a 10. évfolyamon az a célja, hogy a tanulók felismerjék az élőlények (mikroorganizmusok,