BUDAPEST KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI

A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI RENDSZERTERV (BKRFT) ALAPJÁN

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/<tfleisch@vki.hu>

Budapest közlekedésfejlesztésének céljai és városfejlesztési összefüggései a Közlekedésfejlesztési Rendszerterv alapján

Magyar Urbanisztikai Társaság, MUT MűhelyBudapest, 2009 február 16.

Budapest közlekedésfejlesztésének céljai és városfejlesztési összefüggései a Közlekedésfejlesztési

Rendszerterv (BKRFT) alapján BKRFT kb. 300 oldal Fontos dokumentum, szakszerű formai megjelenés, professzionális

kiállítás 1 átfogó cél, 3 stratégiai cél, 6 operatív cél, 12 prioritás,

kb. 100 (12 x 7-12) intézkedés – megfelel egy stratégiai dokumentum követelményeinek

Előző 2001 10 éves. Mi indokolja? Hiány:rangsor, területfh kapcs + értékrend + EU. Nem telj. Kötöttp-f, közútf, parkf, intézm.

Előző „Stratégiájának súlypontjába a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése került”

de ez a 4-es metró fedőneve volt.. Valójában az intermodális csp-ok kerültek a súlypontba (M-állomások) nagy eszközváltó HUB-ok

Most intelligens (nem tervszerű vs. spontán…) EU Zöld Könyv torlódások; kibocsátások és környezet, klíma; intelligens,

akadálymentes, balesetek csökkentése + Előmozdítani a kevésbé költséges közlekedési módokat: busz, mint gyorsközlekedési elem

A BKRFT prioritásai

0-dik prioritás?

A közlekedési rendszer fejleszté-sének koncepciója [ezért] alapvető figyelmet fordít az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítására.

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5.

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5.

1. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

A mainál összehangoltabb területi és közlekedési politika folytatása, a modális igények veszteség nélküli visszafogása, az utazások hosszának csökkentése, a várostérségek közlekedési ellátásának hatékonysága, és a közösségi közlekedéssel gazdaságosan ellátható fejlesztési területek kialakítása érdekében

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. ~

1. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

1. prioritás a célstruktúra táblázatban

A mainál összehangoltabb területi és közlekedési politika folytatása, a modális igények veszteség nélküli visszafogása, az utazások hosszának csökkentése, a várostérségek közlekedési ellátásának hatékonysága, és a közösségi közlekedéssel gazdaságosan ellátható fejlesztési területek kialakítása érdekében

A térszerkezet alakítása és a területhasználat szabályozása a mobilitási igények csökkentése, illetve a nem motorizált forgalom hatékony kielégítése érdekében

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5.

2. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

A nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása érdekében, a városszerkezet, a közlekedési szerkezet, és a közterületek megfelelő kialakításával kedvező helyzetbe kell hozni a fenntartha-tóság esélyét javító, energiaszegény és környezetbarát egyéni közleke-dési formákat, a kerékpáros közlekedést és a gyalogos közleke-dést. A városszerkezet és a közlekedési szerkezet átalakításának részeként a város sűrűn lakott, és környezetérzékeny területeinek minél nagyobb részét korlátozott autós forgalmú területté kell alakítani. E szempontból kiemelt kezelést igénylő terület a történelmi belváros térsége.

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. ~ autós korlátozás kimaradt

2. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

2. prioritás a célstruktúra táblázatban

A nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása érdekében, a városszerkezet, a közlekedési szerkezet, és a közterületek megfelelő kialakításával kedvező helyzetbe kell hozni a fenntarthatóság esélyét javító, energiaszegény és környezetbarát egyéni közlekedési formákat, a kerékpáros közlekedést és a gyalogos közlekedést. A városszerkezet és a közlekedési szerkezet átalakításának részeként a város sűrűn lakott, és környezetérzékeny területeinek minél nagyobb részét korlátozott autós forgalmú területté kell alakítani. E szempontból kiemelt kezelést igénylő terület a történelmi belváros térsége.

A nem motorizált közlekedés feltételeinek javítása, a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételrendszerének fejlesztése

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. ITC érv. közl. szervez és szabályoz.+ puffer

3. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

3. prioritás a célstruktúra táblázatban

A zsúfoltság csökkentése érdekében, szervezési, szabályozási intézkedésekkel intelligens közlekedési módszerek elterjesztésével és hatékonyabb közlekedésmenedzsmenttel ki kell használni a közlekedési rendszerben meglévő tartalékokat, növelve egyben a közlekedésbiztonságot

A forgalom lefolyásának optimalizálása a forgalomszabályozás, az intelligens technológiák, és egyéb beavatkozások felhasználásával

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. nincs irány, csak beavatkozási hely

4. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

4. prioritás a célstruktúra táblázatban

Indokolt a közlekedés intézményi hátterének átalakítása a közlekedési hatóság súlyának fokozása és az integrált szolgál-tatások háttérfeltételeinek meg-teremtése. A fejlesztés és a működ-tetés fenntartható finanszírozásá-hoz normatív, időtálló struktúrát kell létrehozni, figyelemmel a forrásbővítések alternatív lehetőségeire is

A közlekedés keretfeltételeinek javítása az intézményi és finanszírozási háttér átalakításával

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. aka=előnyben részesít

5. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

5. prioritás a célstruktúra táblázatban

A közösségi közlekedés fejleszté-se, színvonalának növelése és rendszerbe szervezése a fejleszté-si koncepció kulcsfeladata. Ide kell koncentrálni a rendelkezésre álló források nagyobb részét. A közösségi közlekedés gerincét a kötöttpályás közlekedési módok jelentsék, mindemellett fontos szerepe kell maradjon a minél akadálymentesebb autóbusz-közlekedésnek is

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. aka=előnyben részesít; csak kötöttp. maradt !

5. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

5. prioritás a célstruktúra táblázatban

A közösségi közlekedés fejleszté-se, színvonalának növelése és rendszerbe szervezése a fejleszté-si koncepció kulcsfeladata. Ide kell koncentrálni a rendelkezésre álló források nagyobb részét. A közösségi közlekedés gerincét a kötöttpályás közlekedési módok jelentsék, mindemellett fontos szerepe kell maradjon a minél akadálymentesebb autóbusz-közlekedésnek is

A kötöttpályás közforgalmú közlekedés hálózatszerkezetének, infrastrukturális hátterének korszerűsítése, fejlesztése

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. utasig= rugalm.szolg, új szerep, hivó, új mmo

6. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

6. prioritás a célstruktúra táblázatban

A közösségi közlekedés fejlesztésének fontos szegmense az elöregedett járműpark utasigények szerinti fejlesztése, korszerűsítése, pótlása, figyelemmel az akadálymentesítés és a környezetvédelem követelményeire is

A közforgalmú közlekedés jármű- és eszközállományának korszerűsítése, fejlesztése

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. útdij + kap.csökk, közf.előny.+ hol a v.fog?

7. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

7. prioritás a célstruktúra táblázatban

A közúthálózat fejlesztését a térszerkezet fejlesztése és a zsúfolt belsőváros tehermentesítése indokolja. E tényezők mérlegelé-sével, szelektív formában kell az autó használatát biztosítani, illetve korlátozni. A zsúfoltság csökkentésére előtérbe kell helyezni az autóhasználatot befolyásoló intézkedéseket (pl. útdíjfizetés) és a meglévő kapacitásokat

Az egyéni közlekedés minőségjavítása, a város térszerkezetét kiegyensúlyozó, védett zónáit mentesítő közúthálózat fejlesztése

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. nincs cél, nincs beillesztve + intézkedés is

8. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

8. prioritás a célstruktúra táblázatban

A parkolás, a gépjárművek elhelye-zésének kérdése az egyik legsúlyo-sabb kérdés Budapesten. A parkolás alapvető eszköz az autóhasználat szabályozásához, a módválasztás befolyásolásához. Az elkövetkező évek kiemelt feladata a parkolás-politika és a parkolási infrastruk-túra megújítása a közterületi parkolás – garázsparkolás – és P+R parkolás egységes rendszerének kezelésével, területenként eltérő ará-nyú fejlesztésével, a lakossági parko-lás intézményének újragondolásával

A parkolási infrastruktúra fejlesztése, közterületen kívüli parkolókapacitás növelése, egységes parkolásgazdálkodás megvalósítása

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. ö.kapcs=közös rdsz; mi a cél?

9. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

9. prioritás a célstruktúra táblázatban

A városi-elővárosi közlekedés megfelelő összekapcsolása, valamint a közösségi közlekedés és a parkolás fejlesztése egymással szoros összefüggésben alkotják a közlekedési rendszerfejlesztés kulcsfeladatait. A városi-elővárosi közlekedésben a legjelentősebb ma az autóhasználat, itt van a legna-gyobb jelentősége a magánközleke-dés (laza területek) és a közforgalmú kötöttpályás közlekedés (nagy távolságok) összekapcsolásának

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. ö.kapcs=közös rdsz; mi a cél? – csak kötöttp?

9. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

9. prioritás a célstruktúra táblázatban

A városi-elővárosi közlekedés megfelelő összekapcsolása, valamint a közösségi közlekedés és a parkolás fejlesztése egymással szoros összefüggésben alkotják a közlekedési rendszerfejlesztés kulcsfeladatait. A városi-elővárosi közlekedésben a legjelentősebb ma az autóhasználat, itt van a legna-gyobb jelentősége a magánközleke-dés (laza területek) és a közforgalmú kötöttpályás közlekedés (nagy távolságok) összekapcsolásának

A kötöttpályás elővárosi-városi közlekedés hálózati és szolgáltatási alkalmasságának javítása

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. menetr-tarifa-jegy-utastáj-irányít-finansz-+ráh

10. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

10. prioritás a célstruktúra táblázatban

A városi-elővárosi közlekedésben a közösségi közlekedés térnyeréséhez elengedhetetlen az integráltság, és az ahhoz szükséges intézményi és eszközháttér megteremtése. A Budapesti Közlekedési Szövetség státuszának megerősítése valamennyi szolgáltatóra kiterjedő egységes tarifa- jegy- és információs rendszer létrehozása menetrendi harmonizáció és a ráhordás feltételeinek javítása kiemelt feladat

A városi-elővárosi közlekedési integráció eszköz- és intézményi hátterének megvalósítása

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.5-6. Megj. a Bouronok.!

11. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

11. prioritás a célstruktúra táblázatban

Budapest nemzetközi státuszából ered versenyképességi pozícióinak erősítése, geopolitikai adottságainak kihasználása. A lehetőségek ehhez adottak – a főváros az európai TEN-T hálózatok csomósodásában fekszik – azok kihasználását azonban az elérhetőséget biztosító infrastruktúrák rossz állapota (vasúti pályaudvarok), zsúfoltsága (utak bevezető szakaszai), várossal való elégtelen kapcsolata (repülőtér) és alulhasznosítása (Duna) ma még akadályozzák. A városnak aktív befolyásoló politikát kell folytatnia e hiányok mielőbbi felszámolása érdekében

A város- és környéke vasúti-, közúti-, légi-, és vízi megközelíthetőségének javítása, a pályák és állomások, terminálok fejlesztése

A BKRFT prioritásai

Forrás: BKRFT Vezetői összefoglaló p.6. Megj. ~ irányok, nem célok, citylog ált.nem nagytérs.

12. prioritás a Vezetői Összefoglalóban

12. prioritás a célstruktúra táblázatban

A versenyképességi alkalmasság fontos eleme a város gazdasági telephelyeinek, kereskedelmének ellátása, a jó gazdasági elérhetőség biztosítása. A feladat itt kettős. Egy megfelelő területhasználati és szabályozási politikával el kell érni, hogy a telephelyválasztás összhangban legyen az érintett terület környezeti jellegével, másfelől az áruszállítás területfüggő szabályozásával biztosítani kell, hogy a gazdasági kiszolgálás összhangban legyen a térség környezeti eltartóképességével

A teherforgalom és az áruellátás térségi kezelése, a területi, forgalmi adottságokhoz alkalmazkodó logisztikai lánc és citylogisztika megvalósítása

A BKFRT cél-struktúrája

Átfogó cél

A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével

Stratégiai célok

A város közlekedésének fenntarthatatlanságához és hatékonyságához a feltételek biztosítása

A város közlekedési szerkezetének, felsze-reltségének és eszköz-állományának fejleszt.

A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása

Operatív célok

A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében

A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében

A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében

A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében

A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében

A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében

Prioritások 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

A BKFRT cél-struktúrája

Átfogó cél

A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével

Javasolt Stratégiai célok

Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása

A város közlekedési szerkezetének, felsze-reltségének és eszköz-állományának fejleszt.

A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása

Operatív célok

A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében

A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében

A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében

A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében

A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében

A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében

Prioritások 1 9 10 4 5 6 7 8 9 10 11 12

(1) területfejlesztéssel integrált közlfejl, (4) k+t intézményrdsz, (10) BKSz intézményrdsz (9) város-előváros integrált

A BKFRT cél-struktúrája

Átfogó cél

A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével

Javasolt Stratégiai célok

Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása

A korszerű, fenntartható közlekedés kreatív pillérei

A nagyvárosi szerepkör betöltéséhez a térségi és távolsági elérhetőség javítása

Operatív célok

A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében

A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében

A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében

A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében

A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében

A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében

Prioritások 1 9 10 4 5 6 2 3 9 10 11 12

(5) közösségi közlekedés, (6) közösségi közl-i járművek, (2) nem motorizált közl. (3) intelligens rdsz-k, infotech a szervezésben és szabályozásban

A BKFRT cél-struktúrája

Átfogó cél

A nagyvárosi régió (Budapest és környéke) élhetőségének és versenyképességének javítása – működőképességi, hatékonysági és finanszírozhatósági tényezők figyelembevételével

Javasolt Stratégiai célok

Az intézményi, a városszerkezeti és a közlekedési környezet feltételeinek együttes, összehangolt javítása

A korszerű, fenntartható közlekedés kreatív pillérei

A városi életet legin-kább zavaró közlekedési összetevők kulturált, de a forgalmat visszafogó indítékú fejlesztése

Operatív célok

A motorizált mobilitás csökkentése, a nem motorizált helyváltoztatások támogatása a fenntartható mobilitás érdekében

A meglévő közlekedési hálózat, ill. közlekedési infrastruktúra adottságainak jobb kihasználása a hatékonyság növelése érdekében

A közösségi közlekedés hálózatának és szolgáltatásainak fejlesztése a módválasz-tás befolyáso-lása ill. az utazásokból való nagyobb részesedése érdekében

A közút-hálózat és az egyéni közlekedés feltételeinek szabályozása és szelektív fejlesztése a térszerkezet jobb kiegyen-súlyozása, és a zsúfoltság csökkentése érdekében

A városkörnyéki kapcsolatok (a kistérségi elérhetőség) biztosítása a térségi kohézió növelése és az együttműködés javítása érdekében

A nagytérségi kapcsolatok, (a távolsági elérhetőség) biztosítása a versenyképesség növelése és a logisztikai alkalmasság javítása érdekében

Prioritások 1 9 10 4 5 6 2 3 7 8 11 12

(7) közúti fejlesztések, (8) parkolás, (11) a város külső megközelíthetősége, (12) teherforgalom, áruelosztás, citylogisztika

Összefoglaló

A közlekedésfejlesztési rendszerterv világos szerkezetben mutatja be a célokat és a prioritásokat

Ezzel lehetővé teszi, hogy jól megkülönböztethetők legyenek a terv határozott elképzelései azoktól a területektől, amelyekben csak témacímek jelennek meg valódi átgondolt fejlesztési célok helyett

Tartalmában a terv átfogó célja elfogadható társadalompolitikai célkitűzés, de a tervezők elmulasztották ennek a fokozatos lebontását olyan célokká, ahol releváns szerepet kapnak a megvalósítás érdekében megteendő a közlekedési lépések

Így szűkebb témánk, a terv városfejlesztési összefüggései is sok esetben a deklaráció szintjén maradnak, és nem hatják át a terv prioritásait.

A célok rendszerének átdolgozását javasoljuk, hogy az átfogó célok alatt három stratégiai célként a (1) a közlekedés intézményi, városfejlesztési és térségi integrációjának a fejlesztése, (2) a korszerű városi közlekedés progresszív ágazatainak a fejlesztése, illetve (3) a hagyományos közlekedéstervezői megközelítés jelentős újragondolását igénylő stratégiai ágazatok jövőjének alakítása jelenjen meg

A tökéletlenség dicsérete

“Perfection closes off the process. It makes you deaf. Google purposefully puts out imperfect and unfinished products and says: ‘Help us finish them. What do you think of them?’ ”

Jeff Jarvis, director of the interactive journalism program at the City University of New York and author of the new book “What Would Google Do?”

BUDAPEST KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI ÉS

VÁROSFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI

RENDSZERTERV (BKRFT) ALAPJÁN

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/<tfleisch@vki.hu>

Budapest közlekedésfejlesztésének céljai és városfejlesztési összefüggései a Közlekedésfejlesztési Rendszerterv alapjánMagyar Urbanisztikai Társaság, MUT MűhelyBudapest, 2009 február 16.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !