Világgazdasági integrációk

Radics Zsolt

2006/2007 1.félév

1

1.Előadás

Általános áttekintés, fogalmak

Világgazdaság:Az egyes nemzetállamok által előállított gazdasági termelés, termelékenysége és a köztük lezajló kereskedelem. 2. világháború után: változás, 1 világháború után 45-50 volt a független országok száma, a 2 világháború után elkezdett nőni a számuk, mára több mint 200 van. Gazdasági folyamatokban nemzetköziesedés figyelhető meg, vagyis egy termék előállítását már nem lehet csak 1-1 országhoz kötni. Adott országba érkező termék több határt lép már át. (Pl.: gyapotból kész farmernadrág min 7 ország.) a termelés egy- egy szakasza olyan helyre kerül ahol a legkedvezőbb áron folytatható. A nemzetköziesedés mellett a másik legfontosabb a kapcsolatok elmélyülése. Egyszerre, közösen osztoznak az országok az adott terméken. Szervezetek jönnek létre, pl. multinacionális cégek. Termelésüket és értékesítésüket az egész világon végzik. Legelőször ez a bányában jelent meg. Ma már mindenhol megfigyelhető, pl.: élelmiszeripar. Megnövekszik azon gazdasági tevékenységeknek szerepe, amelyek nehezen köthetők helyhez. kereskedelem, kommunikáció.

Tehát a világgazdaság több, mint az egyes országok összes termelése. A világ országainak olyan nemzetközi rendszere, melyben az egyes országok a nemzetközi munkamegosztásban vesznek részt, s a világpiacon fonódnak össze. Lényeg:

1. az összes országra kiterjed2. nemzetközi munkamegosztás3. világpiac

A világgazdaság megjelenésének formái:1. országok közötti külkereskedelmi kapcsolatok intenzitásának és mértékének

növekedése. Oka a termék előállításának egyre több helyszíne van országok számának növekedése

2. a termelési kooperációk számának növekedése egyre kevesebb az olyan termék, amely egy telephelyhez, céghez, egy országhoz tartozik csak. Egyre több a kooperáció együttműködés új vállalti formák jönnek létre transznacionális vállalatok alakulnak lásd farmer.

3. tőkeáramlás felélénkülése tőkekereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, munkaerő-kereskedelem. A tőke – és hitelkapcsolatok is határokon átlépők lesznek.

4. nemzetközi munkaerő-áramlás évente tízszeresére nő a nemzetközi munkaerő-áramlásban résztvevők száma. Több százmillió ember vesz részt benne napjainkban.

5. technológiai információk, fejlesztések áramlása tehát az áramlások a legfontosabbak, ezekből kimaradni nem lehet. Ebből következik kölcsönös függőségek a Föld egyetlen térsége sem tudja függetleníteni magát.

2

Védekezés a gazdasági folyamatok hátrányai ellen: gazdasági összefogás domináns folyamatok megcsapolása a leghatásosabb (tőke, munkahely szolgáltatások

áramlása)

A világgazdaságok szereplői: az adott országok állandó együttműködések, transznacionális vállalatok

ők az első új szereplők. Hatásaik: országokhoz való kötődésük már kisebb. A nemzetközi stratégiai kérdések nem igazán foglalkoztatják őket. Céljuk: minél versenyképesebb, termelékenyebb termelés. ehhez az egész világ a rendelkezésükre áll. ebben igen nagy különbségek vannak. így minél olcsóbban kell termelni és minél drágábban kell értékesíteni. Miért engedik ezt az államok? Azért mert rá vannak szorulva.A TNV-k gazdasági szerepe már akkorára nőtt, hogy akár az országokkal is fel tudják venni a versenyt. Például: Lengyelországban, mivel több értéket állít elő a TNV, mint Lengyelország. Például: Exxonmobile, General Motors.

Globális szervezetek : második világháború után jelennek meg a világgazdaság befolyásolására, ellenőrzésére.

o ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete fő célja a béke megóvása, egyensúly megteremetése.

o Világbank Nemzetközi Befektetési– és Újjáépítési Bank, 1944-ben jött létreo Nemzetközi Valuta Alap (IMF), 1944, fő célja a világban zajló pénzügyi

folyamatok kordában tartása, nemzetközi tőkemozgások ellenőrzéseo Világkereskedelmi Szervezet 1994-ben jött létre

Gazdasági integrációk vagy regionális gazdasági integrációk. A tagok egységesítik piacaikat, gazdaságaikat, hogy erősebben tudjanak fellépni. Ezek az alapító országok érdekeit szolgálják, de, amikor az integrációnak létrejön az önálló intézményrendszere, akkor ez valamelyest elválik / leválik az országokról. Pl.: EU

Ember, embercsoportok ők működtetik a világgazdaságot. Főleg mozgalmak ezek. A ’90-es években: globalizáció vagy TNV-k nem mozgalmak. Fellépés ellene: a „nem fogyasztás”, pl.: Danone, McDonald’s.

3

2. Előadás

A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek során többször újraértelmezték, miközbenmaga a lényeg nem változott. A globalizáció alapvető ismérve, hogy Földünk (glóbusz) egyik földrajzi helyén /térségében bekövetkezendő események (döntések, folyamatok) a Föld más részeiben is éreztetik társadalmi, gazdasági, ökológiai hatásaikat. Ez a hatás kihat a gazdaságra (az áruk és a szolgáltatások, a pénz –és tőkepiacokra, a tudományos kutatásokra) és a társadalmakra (az életmódra, a politikai intézményrendszerekre, a világ-és a nemzeti kultúrkörökre.

A gazdasági globalizáció jellemzői 6 pontban foglalhatóak össze:

A globalizáció tipikusan a XX. Század világgazdaságának jellemzője A globalizáció gazdaságelméleti mozgatórugója a klasszikus illetve neoklasszikus

közgazdaságban A kereskedelem liberalizációját, a termelési folyamatok majd a tőke nemzetközeledése

követi A világgazdaság kulcsszereplői a nagy tőkekoncetrációjú transznacionális cégek A globalizáció mögött álló gazdasági és politikai erők hatására hatalmi és pénzügyi

centrumok jöttek létre A globalizálódó világban csökken a nemzetállamok szerepe. Érdekérvényesítő

képessége.

Az integráció egyrészt egy folyamat, amely egy egységesedési folyamat a kisebb egységek újra egésszé való alakulása. Véget nem érő cselekménysor.Másrészt értelmezhető állapotként is: gazdasági egységesedés és fejlődés egy fokozataként.

Regionális gazdasági

4

Integráció

A regionális gazdasági integráció alatt adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két, vagy több nemzetállam független döntésén alapuló, a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére, jószágok és erőforrás piacok egyesítésére irányuló, intézményesített kapcsolatát értjük.

A fenti definícióból 4 lényegi következtetés vonható le:

A regionális gazdasági integrációk nem azonosak a nemzetközi együttműködések hagyományos formáival.

Az integráció tehát az önálló nemzeti áru-és tényezőpiacok egyesítésére, egységes regionális piac létrehozására irányul.

A piacok egyesítése kölcsönös alkalmazkodással és áldozatvállalással jár. A regionális gazdasági integrációk földrajzilag lehatárolt csoport érdekeit artikulálják.

A gazdasági integráció állapotként és folyamatként egyaránt értelmezhető:

Tagállamok közötti gazdasági összefonódás mértéke. Integráció az idő során egyre több területre és nemzetállamra terjedhet.

Nemzeti piacok hagyományos kapcsolatai:

A országnemzeti piaca

B országnemzeti piaca

C országnemzeti piaca

↑↓ ↑↓ ↑↓Világpiac

Nemzet piacok kapcsolatainak módosulása regionális integrációt követően:

A ország B ország C országregionális belsőpiac

↑↓Világpiac

Gazdasági integráció pozitív hatásai:

Termelői hatás Fogyasztói hatás Költségvetési hatás

5

1. piaci méretek növekedése, fajlagos költségek csökkenése, vállalkozói eredménynövekedés

1. Fajlagos árak csökkenése 1. Adóbevételek növekedése

2. Belső piacvédelem megszűnése, verseny növekedése

2. Minőségjavulás, választék bővülése

2. Vámbevételek csökkenése

3. Erőforrásokhoz való hozzáférés javulása

3, Munkaerőpiac verseny 3. Költségvetési bevételek és kiadások változása

3. Előadás

6

Integrálelméleti irányzatok

Alapvető integrációs elméletek:

Funkcionalizmus FöderalizmusIntegráció motívuma Alapvetően gazdasági; a

gazdasági és társadalmi kérdések kezelhetőbbek nemzetközi, mint nemzeti keretek között. A gazdasági egymásra utaltság legjobban integrációs körülmények között kezelhető.

Alapvetően politikai; a békefeltételek a nemzetállamok hatalmának korlátozása. A nemzetközi szervezetek csak részben képesek feladataikat ellátni (biztonsági dilemma) ezért szövetségi államformát kell létrehozni.

Integráció eredménye Létrejönnek az integráció gazdasági és igazgatási szervezetei, hálózatai (pókháló modell)

Az egyéni érdekek közös (központi) elveknek alárendelve érvényesülnek, amelynek alapja egy nemzetállamok feletti szerződés.

Azonosságok Az integráció elkerülhetetlen és tovagyűrűző hatású Nemzetállamok jelentősége csökken

Regionális gazdasági integrációk jellemzői:

1. Integráció formája alapján (Béla Balassa modell) Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Gazdasági unió Pénzügyi unió

2. Integrációban résztvevők alapján

Azonos fejlettségű országok 1. Fejlett országok2. Fejlődő országok

Eltérő fejlettségű országok 3. Résztvevők száma szerint

Bilaterális Multilaterális

7

4. Integráció jellege alapján

Negatív Pozitív

Protekcio-nizmus

leépítése

Közös külső vám

működtetése

Termelési tényezők mobilitásának szabályozása

Egységes gazd. pol. bevezetése

Egységes pénzügyi politika bevezetése

1. Szabadkereskedelmi övezet

x

2. Vámunió x x3. Közös piac x x x4. Gazdasági unió x x x x5. Pénzügyi unió x x x x x

Gazdasági integrációs formák jellemzői

6. szint: egységes társadalompolitika +egységes gazdaság0. szint: Preferenciális vámövezet: belső kereskedelem nem szabad teljesen

4. Előadás

8

Integráció

Az 1800-as évek első feléig az államok létrejöttét tekintették integrációnak. Az integrációs folyamatok elindulásának a jelképe a nemzetállamok létrejötte volt. 1830-ban F. Liszt német közgazdász dolgozta ki a vámhatároktól mentes államok létrehozásának elméletét. Az 1830-as években már az Egyesült Királyság; Spanyolország kialakult. Egységes nemzetállam létrehozása a cél a vámhatárok lebontásával.1854-Német Vámszövetség létrejötte (Zollverein): egymástól elszigetelt német tartományok egységes gazdasági szervezetbe való vonása, azaz belső kereskedelem vámmentességének a létrehozása a cél.1865-Latin pénzunió létrejötte; amelyben 4 latin nyelvű ország (Franciaország, Olaszország, Svájc, Belgium) egységes pénz és pénzügyi politika létrehozását határozza el.1867-Románia csatlakozik1873-Görögország csatlakozik1874-Szerbia csatlakozik1871-Egységes Németország létrejövetele

Franciaország gazdasági helyzete határozta meg a többi ország gazdasági helyzetét. 1927-ben szüntették meg.

Skandináv pénzunió:1827-ben jött létre: Svédország, Norvégia, Dánia közreműködésével.Egyes pénzeszközöket 1-1 arányban rögzítették (azaz 1svéd korona=1 dán korona)A 3 ország gazdaságpolitikáját is összehangolták. Itt jelenik meg a konvertibilitás fogalma.

Osztrák-Magyar Monarchia:Egyrészt integrációnak is tekinthető. 1867-1868-tól kezdve megszűnik a vámhatár. 1868-ban létrejön egy egységes vámrendszerlegnagyobb területű közös gazdasági terület, jön létrenagy gazdasági növekedésvámunió szintjét érte el az OMM.

1922-Egységes gazdasági rendszer létrehozásának elképzelése vámhatároktól mentesen; amelyen belül önálló, megegyezésen alapulva az áruk árát megállapítják.

1929-Briand-terv (francia miniszterelnök): Közösen határozzák meg a kereskedelmet, szabályzó eszközöket. Vámok eltörlése a cél.

1929-A. Hitler és A. Speer: Egységes Európát kell létrehozni katonai módon. Speer támasztotta alá Hitler elképzeléseit gazdasági szempontokkal.

1944-Benelux Unió létrehozatalának terve1946-Megvalósul a terv1958-Hágai nyilatkozat1960-Benelux államok elkülönült, gazdasági területként működnek.1948-OECD 23 ország hozza létre; gazdasági tevékenységek összehangolását tervezik el.1948-GATT 27 ország hozza létre; vámtarifák egységes megállapításának elfogadása egységes kereskedelmi és vámtarifa-kedvezmény, vámcsökkentésvámmentes kereskedelem elérése a cél.

9

1994 GATTWTO kereskedelemszabályozás nemcsak a tagállamokban, hanem lehetőség szerint a világ össze országa között.

1948-Nyugat Európai Unió, amelyet védelmi jelleggel hoztak létre NYEU (6 ország; Franciaország, Benelux államok, Anglia, Olaszország)1949-NATO létrejötte szintén biztonsági céllal és 12 alapító tagállammal1949-KGST; Szovjetunió befolyása alá került országok gazdasági együtt működését „koordinálta” (7 alapító tagállam)1951-Montánunió1957-Európai Gazdasági Közösség1960-EFTAEzzel lezárul az integráció 1. szakasza, amely így 1944-1960-ig tartott.15 év alatt kb.60szerződés jött létre, de 1960-ban már csak 6 működött.

1960-1985-ig az integráció jelentősen lelassul.

1983-84-től kezdődően integráció újraindulása; különböző integrációs szervezetek alakulnak. Integráció második szakasza ez. Amely 1983-2000-ig tart. Ez már nem kifejezetten Európához kapcsolódik.(nem védekező jelleg).

Fontosabb szabadkereskedelmi szervezetek

NAFTA (1992)CEFTABAFTABalti államok Szabadkereskedelmi TársulásaAFTAÁzsia államok Szabadkereskedelmi TársulásaFTAAAmerikai együttműködésCUFTAMERCOSUR

5. Előadás

10

Európai regionális integrációk (1999):

Megnevezés Alapítás éve

Tagjai Státusz és célok

CFA frank övezet 1948 Nyugat afrikai Montánunió 8tagja (Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Szenegál, Togo, Közép-afrikai Montánunió 6 tagja (Csád, Egyenlítői Guinea, Gibon, Kamerun, Kongói Köztársaság, Közép afrikai köztársaság.

Közös, a frank árfolyamhoz kötött pénz működik. A 2 szervezet tagállamainak további célja a közös piac megteremtése és a gazd. politika összehangolása.

KGST 1949-1991

Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szovjetunió, Albánia (1949-1961), NDK (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972), Vietnam (1978).

Gazdaságpolitika összehangolása (államok közti multilaterális rendszer, nemzetközi munkamegosztás.

Európai Unió Népesség: kb. 371 millió (1999)

1957 Ausztria, Belgium, Franciaország, Dánia,Finnország, Görögország, Hollandia, Írország,Luxemburg, Nagy Britannia, NSZK, Olaszország,Portugália, Spanyolország, Svédország

Közös piac és gazdasági unió

Európai Szabadkereskedelmi megállapodás EFTA

1960 Izland, Liechenstein, Norvégia, Svájc Szabadkereskedelmi övezet.

Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás CEFTA. Népesség 66. 5 millió (1999)

1992. 12. 21-2007

Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia (1997), Szlovákia, Szlovénia (1995)

Korlátozott szabadkereskedelmi övezet

Balti kereskedelmi övezet Népesség: 7. 9 millió fő (1999)

1994-2004

Korlátozott kereskedelmi övezet. Cél: tagországok felkészítése az EU tagságra

Észtország, Lettország, Litvánia

EFTA tagja (1999):

1959 1991 1998Ausztria Ausztria Izland

11

DániaNorvégiaPortugáliaSvédországSvájcEgyesült Királyság

Finnország (1974)Izland (1978)Liechtenstein (1974)NorvégiaSvédországSvájc

LiechtensteinNorvégiaSvájc

Cél: egységes vám elérése egységes gazdasági rendszer létrehozásával.

KGST: Nem tagjai de együttműködési szerződést ír alá a KGST-el Koreai NDK, Laosz, Kambodzsa, Vietnam. Termékszintű specializálódás jellemzi.(Magyarországon a buszgyártásban: Ikarusz). A Balassa-féle modellbe nehezen illeszthető be a KGST.

EFTA: Ipari kereskedelemi kapcsolat vámmentességének elérése a cél.

EGK: 1961-ben és 1966-ban Anglia tagfelvételét kéri az EGK-ba de, Franciaország mind a kétszer megvétózza a tagfelvételt. Végül 1973-ban Dánia és az Egyesült Királyság kilépve az EFTA-ból lép át az EGK-ba. Kettős tagságra nem volt ekkor lehetőség. Portugália 1986-ban, 1995-ben pedig Ausztria, Finnország, Svédország „átigazol” az EGK-ba az EFTA-ból.1995-ben az EGK már az Európai Unió nevet viseli.

EGT:(Európai Gazdasági Térség): 1993. 01. 01. EFTA+EGK közös piacot hoz létre, 10-évente vizsgálják felül a szerződéseket. Szabad kereskedelem a tagállamok között.

CEFTA: EFTA mintájára hozták létre. Európai Unió tagállamaivá kívánnak válni. Nem gazdasági szükségesség és indok miatt jött létre. 1992-2007-ig összesen két év volt, amikor egyetlen tagállam sem sértette meg az alapszerződést. (1993, 2001)

BAFTA: 1994-2002-ben megkétszerződik a kereskedelem. Gazdasági növekedés igen jelentős. 2004-ben a tagállamok belépésével megszűnik a BAFTA.

BSEC: (Fekete Tengeri Gazdasági Együttműködés):

1992-ben hozták létre a KGST megszűnése után Románia, Bulgária, Ukrajna, Grúzia, Örményország, Törökország. Cél: országok közötti gazdasági együttműködés fellendítése, kereskedelem összehangolása, Balassa modellbe nem helyezhető el. Székhelyek: Isztambul,Kijev, Odessza, Isztambul.

1998-ban Oroszország „megfigyelő” tagállam lett.

SECI:(Dél-Kelet Európai Befektetési Együttműködés):

Volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasági stabilizálását akarja elérni. Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Montenegró, Macedónia. 2001-ben csatlakozik Románia, Bulgária, Görögország, Magyarország. Cél: Egységes befektetési tér létrehozása.

12

6. Előadás

13

Mercosur

4 amerikai ország alapította:

Argentin Köztársaság: Főváros: Buenos AiresTerület: 2780092 km2

Népesség: 37 millió főHivatalos nyelv: SpanyolPénznem: Peso

Brazil Föderatív Köztársaság:

Főváros: BraziliavárosTerület: 8511965 km2

Népesség: 177 millió főHivatalos nyelv: PortugálPénznem: Real

Uruguay Keleti Köztársaság:

Főváros: MontevideóTerület: 176220 km2

Népesség: 3399237 főHivatalos nyelv: SpanyolPénznem: Peso

Paraguay Köztársaság:

Főváros: AsuncionTerület: 406750 km2

Népesség: 6191368 főHivatalos nyelv: SpanyolPénznem: Guarani

Mercosur alakulása:

1991 március 26.-án jön létre az Asuncion-i szerződés aláírásával

14

Cél: tagországok integrálása a javak, szolgáltatások, termelési tényezők szabad áramlása, külső vám meghatározása, közös kereskedelemi politika létrehozása, szektorális és makroökonómiai politikák koordinálása révén. A jog harmonalizálása (erős folyamat)

Ösztönzők:

Értékékek hasonlósága

Demokratikus és pluarista társadalmak Védik a szabadságjogot, emberi jogokat, a környezetvédelmet Támogatják a fenntartható növekedést Elkötelezték magukat a demokrácia erősítésében, a jogi biztonságban, a szegénység

elleni hadjáratban, a gazdasági fejlődésben és társadalmi egyenlőség megteremtésében Ez a sok esemény egybeesése segített abban, hogy a szövetségesek keressenek

lehetőségeket a nemzeti piacok bővítésére az integráció révén

Az integráció fejlődése:

Belső vámok és nem vámjellegű kereskedelmi akadályok megszüntetésére 1995 közös külső vámok rendszerének létrehozása 1997 Montevideói jegyzőkönyv. A szolgáltatások kereskedelme területén a

tagországok nem különböztethetik meg hátrányosan a többi ország szolgálatait Akkor született megegyezés a tőke szabad áramlásainak engedélyezéséről a

tagországok között A munkaerő szabad áramlása sok problémát vetett fel: Nyugdíjrendszerek

inkompatibilitása, az egészségügyi ellátás kérdése, nemzeti identitás, migrációs folyamatok eltérése

1998-ban indították meg a diplomák kölcsönös elismerése és kezdték vizsgálni a közös Mercosur- útlevél kibocsátásának lehetőségét is

A belső kereskedelemben használtak olyan termékeket, termékcsoportokat, amelyek előállításában nincs komparatív előnyök ezen országoknak

A Mercosur elérte azt a célt, hogy a térségben demokrácia és a béke letéteménye, elmozdítója, egyfajta garancia legyen

Megegyezést írtak alá a bűnözők, a terroristák és a kábítószer- kereskedelem elleni közös fellépéséről is

Problémák felszínre kerülése:

1998-ban az ázsiai válság hullámai elérték a latin-amerikai régiót

15

1999 bekövetkezett a 40%-os brazil valutaleértékelés feszültségeket keltett a tagországok között, elsősorban Argentína és Brazília viszonyában

A feszültség egyik oka a Mercosur legnagyobb sikere: az országok kölcsönös függése és ezért brazil válság érintette súlyosan Argentínát

Az összehangolatlan versenypolitikák az egyes országok nemzeti szubvenciós rendszerei versenyeznek egymással

A Mercosurban nem alakítottak ki olyan mechanizmusokat, amelyeknek segítségével a piacokon hirtelen bekövetkező, várhatóan átmeneti átrendeződések esetén védelmet lehetett volna biztosítani az érintett szektoroknak

Olyan problémák kerültek felszínre, mint: Intézményrendszer fejlesztésének kérdése A belső érdekellentétek kezelése A világpiaci versenyképesség javítása Az infrastruktúra fejlesztése

Az intézményrendszer:

A tagországok minisztériumainak és kereskedelmi szervezeteinek keretén belül működik, a különböző szintű politikai és gazdasági vezetők rendszeres találkozóin keresztül

Jó a rendszer, mert nyugalmas, de bizalomra van szükség a felek között 1994 Quro petro protokoll. Ez a protokoll meghatározza a Mercosur intézményének

struktúráját

Közös piaci Tanács (CCM):

Integrációs folyamatok vezetése, az Asoncion-i szerződésben foglalt célok megvalósítása,

Közös piaci Csoport (GMC):

Minden tagország 4 képviselőt küld, ezek a pénzügyi Külügyminisztériumból, Központi Bankból származnak

Feladatai: Tervek elkészítése és a Közös Piac Tanácsa által hozott döntések végrehajtása

Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM):

A kereskedelmi politikáért felel a vámunió érdekében 3 országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat Minden ország 4 képviselőt küld Havonta 1x ülésezik

Közös Parlamenti Bizottság (CPC):

Részt vesz a jogharmonizálásban Feladat: A parlamentben gyorsítja a Mercosur szervei által létrehozott szabályok

hatályba lépéseit

16

Minden parlament választja 4 képviselőjét

Gazdasági és Szociális Fórum (FCES):

A gazdasági és a szociális szektor képviselői vesznek részt a Fórumban Javaslatot tesz a Közös Piac Csoportjának

Az Quro preto protokoll elfogadása után a Mercosur Nemzetközi Jogi személységet kap. Jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, pert indíthat és perelhető

A Mercosur és a CAN:

CAN tagországai: Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Peru, Bolívia 2004. 08. 06. a CAN és a Mercusor tagországai Montevideó városában

megállapodást írnak alá, hogy lehetségessé váljon a két kereskedelmi blokk között az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása

Ezzel a megállapodással megteremtődtek az alapok arra vonatkozóan, hogy a közel jövőben a gazdasági együttműködés teljesen kialakuljon

Montevideó városában zajlott találkozón, az érintett országok leadták a termékek listáját

A két blokk közötti kereskedelem megközelíti a 6 millió dollárt, amelyben a CAN tagországai negatív kereskedelmi mérleggel rendelkeznek

Hogy a megállapodás valósággá váljon szükség, van Latin-amerikai integrációs Szövetségnek az elfogadására és egy olyan elemzésre, ami bebizonyítja, hogy nincs kritériumi eltérés a blokkok között

7. Előadás

17

LAIA (Latin-American Integration Association)

Alapja LAFTA (Latin- American Free Trade Agreement) 1960 1980 Montevideói szerződés 3 regionális blokkból áll

1. MERCOSUR2. CACM (Central American Common Market)3. Andoki csoport (Andean Group)

Egységes integráció létrehozása nem sikerül az első 20 évben!

LAFTA:

Szabadkereskedelmi övezet. Vámmentesség létrehozása. Minden országnak a saját kereskedelme volt a fontos. Nagy távolságot átölelő, igen kis földrajzi kapcsolatokkal jellemezhető. Nem túl sikeres. Belső közlekedési hálózat nagyon fejletlen. 1967-1969 kisebb szervezetek alakulnak. Földrajzi kapcsolódást is tudják biztosítani (kisebb szervezetek: MERCOSUR, CACM, ANDOKI csoport).

MERCOSUR:

Asuncioni Szerződés 1941 1995-ig kereskedelem-liberalizálás 1995-től vámunió Argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay A 4 ország Latin-Amerika GDP-jének és lakosságának 50%-át adja Brazília adja Mercosur termelésének 2/3-át, lakosságának 4/5-ét 1999-re intenzív kereskedelem a tagállamok között Szervezői szint szerint ez jut legmesszebb Fejlett intézményrendszer jön létre

A többi LAIA Térség:

CACM: (Central-American Common Market) 1960: Guatemala, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Salvador

18

1969: a tényleges megalakulás éveCél: Egyesült Államokkal, való kapcsolatok erősítéseBelső piac kialakulása1980-ra az áruk szabad áramlásának elérése a célNem érnek el nagy sikert 1969-1980 térségbe érkező amerikai tőke nem érte el a 8 milliárd dollárt. Ennek fő oka a kevés megművelhető terület, politikai változások, kevés ásványanyag.

ANDOKI CSOPORT: 1969Cartegnai megállapodás: Kolumbia, Venezuela, Ecuador, Peru, BolíviaCél: 1980-ra létrehozni egy vámuniót. Évente egyszer üléseznek. 1980-ra kialakul egy korlátozott szabad kereskedelemtermékek 95%-az amerikai, spanyol, angol tulajdonban lévő cégek gyártják. Gyárak nyeresége 5-6 %.

Egyéb dél-amerikai Társulás:

CARICOM: 1993. Egységes gazdaság és politika létrehozása a cél CARIFTA: Egységes piac kialakítása a cél, de nem azonnal. Hanem kisebb lépések

útján. Intézményrendszert nem kapcsoltak a szervezethez. Székhelye San Domingo.Kuba is tagállam. Az egyik legerősebb gazdasági ország ekkor.

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Organisation of American States Eredetileg International Union of American Republics, alapítva 1890 USA hegemónia 1893Montevideoi Konferencia: jósszomszédsági politika 1938 Conference: államok szuverén egyenlősége 1947 Riói Konferencia: Az amerikai kontinens kollektív biztosítási rendszere 1948 Alapokmány 1949 Miami csúcs FTAA

Észak-Amerika:

CUFTA: Kanada&USA NAFTA: 1993, 1994 Kanada, Mexikó, USA USA érdeke: 1.&3. legfontosabb kereskedelmi partnerei, politikai biztonság Kanada és Mexikó érdeke: Biztos hozzáférés USA piacához.

19

Bilaterális mezőgazdasági megállapodások. CUFTA+(US-MEX)+(MEX+KAN) Cél: 2004-2005 re szabad kereskedelem létrejötte. Ez teljesül.

FTAA:

Free Trade Area of Americas Miami csúcs 1994összes amerikai ország aláírja Santiagói csúcs.

1. 34 ország2. GDP 85%-át és a népesség 2/3-át USA, Brazília és Mexikó adja

8. Előadás

Regionális integrációk Európán kívül.Ázsia-Afrika

20

Új integrációs hullám

1970-es évek kedvezőtlen légköre 1980-as évek: korábbi kapcsolatok fejlesztése, új lendület: fejlődők és fejlettek

körében is Globalizációs folyatok-új indokok Értékelés

1. Vegyes kép: pozitív és negatív példák2. a fejlődők esetében sikeres kezdeményezés3. 1990-es évek:nagy fejlődés minden földrészen

Integrálódó fejlődő országok

Főbb indokok:1. Importhelyettesítő gazdaságpolitika segítése Nyereséges regionális specializáció2. Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása Pl. LAFTA3. Kormányközi megállapodások keretében kívánatos új üzemek, ágazatok megteremtése Ágazatok közötti szektorális együttműködések

Ázsia és Csendes-Óceáni Térség

ASEAN APEC Arab Nemzetek Ligája

Integrációs kezdeményezések Ázsiában The Association of Southeast Asian Nations

[ASEAN]-1967. Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld+3 később

1. Eleinte politikai és biztonságpolitikai okok2. Később kereskedelmi és ipari megállapodások

21

3. Heterogén csoport, de hasonló a globális orientáció és a kereskedelemtől függő gazdasági fejlődés

ASEAN Free Trade Area (AFTA) 1992.1. 15 év alatt szabad kereskedelem (10-re módosult)2. Fő cél: Az Asean—termékek nemzetközi versenyképességének növelése, a

világgazdasági integráció fokozása.

ASEAN

Indonézia, Malajzia, Fülöp szigetek, Szingapúr, Thaiföld 1967 Később Brunei, Laosz, Vietnám Politikai, stratégiai, biztonsági célok 1977 kereskedelmi preferenciák, ipari projektprogramok 1992 ASEAN Free Trade Area (AFTA): egymásnak nem fontos partnerei

APEC

Asian-Pacific Economic Coperation (APEC) 21 ország, alapítva: 1989 (teljes Csendes-óceáni régió, 18 ország) Cél: a régió gazdasági növekedésének és haladásának segítése, a régión belüli

közösség erősítése25 éven belül liberalizáció a kereskedelem és tőkeáramlások területén

Kereskedelmi liberalizáció eltérő ütemben Heterogén összetétel-egységes piac? Japán kényes helyzete NAFTA-országok Kína szerepe: eltérő sebességű integráció

Arab Liga

Kairó 1945. március 22. 1950 közös védelemről és együttműködésről van szó 1962 Arab Gazdasági Egység Tanács 1965 Arab Közöspiac Irak, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Szíria Főtanács, Titkárság, Arab Tanulmányok Intézete, Arab Kéziratok Intézete, Menekült

Iroda Rossz hatékonyság. heterogén politikai rendszerek, gyenge katonai együttműködés.

Regionális integrációk Afrikában

The Economic Community Of West African States (ECOWAS)1. 15 ország (1975): korábbi brit és francia gyarmatok 2. Its mission is the promote economic integration in „all fields of economic

activity, particularly, industry, transport, telecommunitons, energy, agriculture, natural resources, commerce, monetary and financial matters, social and cultural issues…

22

3. Nigéria a meghatározó4.

West African Economic Community (CEAO)1. 7 ország (1974)2. megszűntUEMOA3.

Southern African Customs Unoin (SACU)1. egyetlen sikeresen működő afrikai vámunió2. 1969/1910: legrégibb vámunió3. Dél-Afrikai Köztársaság vezető szerepe4. Bevételek elosztása és gazdasági diverzifikáció

West African Economic and Monetary Union (UEMOA)1. Egykori francia gyarmatok összekapcsolódása UEMOA és CEAO1990 előtt

megszűntek2. 1990/1994: UEMOA-vámunió és egységes piac megteremtése (EU mintára)

23