1

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Rábatamási, 2012.

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 1.1. GYERMEKKÉPÜNK 1.2. ÓVODAKÉPÜNK 1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD

2. BEMUTATKOZÁS 2.1. AZ ÓVODA JELLEMZ Ő ADATAI 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI - TÁRGYI FELTÉTELEI 2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT

ESZKÖZRENDSZERE 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA

3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK 3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK 3.3. KIEMELT NEVELÉSI FELADATOK

4. A NEVELÉS KERETEI 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK

5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMAI 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS 5.2. MESE - VERS - DRAMATIKUS JÁTÉK 5.3. ÉNEK – ZENE - NÉPI JÁTÉKOK 5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 5.5. TESTNEVELÉS, MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK 5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, KÖRNYEZET MEGSZERETTETÉSE 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEG Ű TEVÉKENYSÉGE

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6.1. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA 6.2. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI

3

7. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

7.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE 7.3. NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 7.4. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 7.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM

8. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.2. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 10. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 12. IDÉZETT IRODALOM 13. MELLÉKLETEK

13.1. SNI PROGRAM 13.2. KOMPETENCIA TERÜLETEK 13.3. ETIKAI KÓDEX

4

1. BEVEZETÉS A RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a jól működő Helyi Pedagógiai Programunk alapján, határozatlan időre készült. A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. 1.1. GYERMEKKÉPÜNK

Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, aki meghatározott adottságokkal, szokásrendszerrel rendelkezik. Ezeket az óvodai nevelés során tiszteletben kell tartanunk. Az ember élete örökös változás, így a gyermek is fejlődő személyiség, aki különbözőképpen reagál az őt érő környezeti hatásokra. A fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek életkori szakaszonként más-más testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség kibontakoztatása során törekednünk kell az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, érdeklődőek, kötődnek falunkhoz, jól tájékozódnak környezetükben, szívesen együttműködnek másokkal, mások „másságát” tolerálni tudják.

5

A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó a személyiség szabad kibontakoztatásában. Nevelik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. Óvodánkban a nevelés gyermekközpontú, befogadó és törekszünk a gyermek személyiségének kibontakoztatására, közben minden gyermek számára egyenlő arányban biztosítjuk a hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem egyéb értelemben. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet: „hogy tisztellek Téged, fontos vagy Nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek hiányosságai.

1.2. ÓVODAKÉPÜNK Az óvoda nevelőintézmény a 3-7 éves gyermekek számára. Az óvoda kiegészíti a családi nevelést, segítséget nyújt a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányok csökkentéséhez. Óvodánkban igyekszünk szeretetteljes, nyugodt, családias légkört teremteni, ahol gyermekeink biztonságban érzik magukat. Óvónőink törekszenek a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésére, az egyéni képességek kibontakoztatására. Felkészítik gyermekeinket az iskolai életmódra. Szem előtt tartjuk a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni és életkori sajátosságait. Tiszteletben tartjuk a gyermeki méltóságot. Nevelésünk során a játék fontosságát mindig szem előtt tartjuk. Tudjuk, hogy a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, így az, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai munka fontos eszköze a megismerésnek, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek kialakításának, lehetőség a tapasztalatszerzésre, a környezet megismerésére. Óvodánkban igyekszünk a gyermekek számára olyan változatos tevékenységet biztosítani, amelyek során a spontán folyamatos tanulásra van lehetőségük. A gyermek érdeklődésére, aktivitásra mindenkor számítunk. 2.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD

� Óvónői attitűd, stílus. � Elsődleges szerepe van a kisgyermeknevelésben. � Óvónői munkánkat hivatásként éljük meg. � Mi vagyunk a gyermekekért. � Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi

egyenlősége. � Jellemezze az óvónőt: feltétel nélküli gyermekszeretet, a másság tisztelet,

következetesség, tolerancia, pedagógiai optimizmus, az eltérő fejlettség elfogadása.

� Legyen képes: - a nevelés bizalmas, humánus, szeretetteljes befogadó

6

� légkörének, a biztonságos, nyugodt mindennapok biztosítására – a tevékenységek elsősorban a szabad játék lehetőségeinek megteremtésére.

� Könnyen utánozható, jó minta legyen, a követve vezetés elve alapján vegyen részt a csoport életében.

� Legyen játszótárs, elismerő, segítő, aki tud hallgatni és meghallgatni. � Tudja a kisgyermekkor testi – lelki – szellemi szükségleteit, jogait és ezek

kielégítését legjobb tudása szerint lássa el. � Jellemezze természetes viselkedés, akiben a tévedés lehetősége is megvan,

kedvesség, humor, nyugalom, kiegyensúlyozottság és határozottság. � Személyiségét jellemezze a felnőttekkel /munkatársak, szülők, stb. / a � tisztelet őszinteség, becsületesség, nyíltság, kölcsönös bizalom szakmai,

emberi segítőszándék. � Továbbképzés önképzés keretében folyamatosan képezi magát és fejleszti

pedagógiai ismereteit. � A nevelő munkát a szülőkkel együttműködve végezze, a szülőket segítse a

nevelésben törekedjen a partnerkapcsolatok kialakítására, de segítő maradjon

� Az óvodáskorú gyermek legfontosabb színtere a család ezt mindenkor tartsa szem előtt.

� Segítse a gyermek egyéni képességeinek a kibontakoztatását, biztosítsa az egyenlő hozzáférést.

7

2. BEMUTATKOZÁS

2.1 AZ ÓVODA JELLEMZ Ő ADATAI: Az óvoda fenntartója: RÁBATAMÁSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9322. Rábatamási, Szent István u. 42. MAGYARKERESZTÚR KÖZSSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9345. Magyarkeresztúr, Kossuth Lajos u. 42. JOBAHÁZA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9323 Jobaháza, József Attila u .3. Székhelye: NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 9322 Rábatamási, Széchenyi u 21/1 Telefonszám: 06-96/282-478 Óvoda vezetője: Csonka Imréné Tagintézmények: MAGYARKERESZTÚRI TAGÓVODA

9346 Magyarkeresztúr, Kossuth u. 76. Telefonszám: 06-96/253-286 Tagóvoda vezető: Kovács Zoltánné

JOBAHÁZI TAGÓVODA 9323 Jobaháza, Ady Endre u. 5.

Telefonszám: 96/282-276 Tagóvoda vezető: Tóth Lászlóné

Intézmény alapító okiratának száma és kelte:

Alapító Okiratának száma : ….?. Kelte: 2012.-05-31.

Engedélyez ő szerv neve: Rábatamási Község Önkormányzata A program benyújtója: KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Az óvoda vezet ője : Csonka Imréné

8

Községünk bemutatása Rábatamási, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található. A Hanság peremén, két kisváros Csorna és Kapuvár között, a 85.-ös főút mentén. A Rábaköz és a Répce által körül zárt terület lakói századokon át a földből éltek. Kovács János nevű katona 1630-ban 24 társával Nádasdy Pálhoz fordult, hogy Tamási nevű puszta faluhelyen letelepedést kérjen. Június 19.-én Sárváron kiállított oklevelet tekintjük a falu alapító levelének. 2006. június 24.-én a község központi parkjában szobrot állítottak az alapító emlékére. Helyzetkép az óvodáról Óvodáinkban folyamatosan tudjuk fogadni a 2,5-7 éves gyermekeket. A nevelési év rendjét az országos rendelkezések szabályozzák. Az óvoda nyitva-tartását, munkaidő-beosztásokat az országos rendelkezések, szülői igények figyelembevételével alakítjuk ki. A gyermeki személyiséget elfogadás szeretet, tisztelet és megbecsülés övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítva az egyenlő hozzáférést. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Pedagógiai alaptételünk: � A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. � Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek

egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítja az egyenlő hozzáférést. � Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget ad a

gyermekeknek. � Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör

megteremtéséről. � Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi

egyenlősége. Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Körzeti Napközi Otthonos Óvoda nevelési programját. .

9

Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 3, amely 3 épületben működik Óvodáinkban az azonos életkor szerint szerveződő csoportok nincsenek. Meghatározó törekvéseink: Hagyományőrzés, környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód - mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai tevékenység. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradícióink közé tartozik:

� Szülői értekezlet � Nevelői értekezlet � Továbbképzéseken tapasztaltak megbeszélése � Szakmai továbbképzéseken való részvétel � Helyi szakmai továbbképzés � Szakmai csoportos fórum (Kistérségi Társulás óvodái között) � Szakmai pályázatok elkészítése

"NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERME KEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN… NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZ Ő VILÁGOT!" (FREINET)

10

2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI Jelenle

g (fő)

A program megkívánt módosítása

Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma:

6

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma

1

Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítés nélküli dajkák száma:

2

Egyéb munkakörökben foglalkoztatott 1

A személyi feltételek szöveges bemutatása:

Az óvónők gyermekszeretete, természetes viselkedése biztonságot jelentsen gyermekek számára.

� Magatartásukat a segítőkészség, a személyes példaadás jellemezze. � Elvárás az óvónőkkel szemben a nyitottság, az elfogadás, a kreativitás, az

érzelmi gazdagság, a korszerű pedagógia ismerete, a továbbképzésre, önképzésre való igény.

� Fő kívánalom az óvónőkkel szemben, hogy programunkkal azonosulni tudjon. .

� Megvalósításához a módszereket, a konkrét tartalmakat a pedagógiai szabadsággal, felelősséggel élve, mindenki maga választja meg, személyisége és a gyermekközösség ismeretében.

Az óvónők érdeklődésüket, beállítottságukat tekintve jól kiegészítik egymást. Az őszinte elismerés, tisztelet, a jó nevelőtestületi légkör alapja.

Az óvodavezető szerepe az, hogy úgy irányítsa a kollektívát, hogy az a nevelőmunka minőségi fejlődését eredményezze.

Segítse az egyes óvónők szakmai fejlődését, biztosítsa a neveléssel - oktatással kapcsolatos információk áramlását. Az erőforrások célszerű kihasználásával teremtse meg a lehető legjobb feltételeket. Teremtsen olyan demokratikus légkört, mely kedvez a problémák megvitatásának, ösztönzőleg hat a fejlesztő javaslatokhoz.

Mindezek eredményeként alkotószellemű, megújulni képes közösség szerveződik, mely képes saját maga alkotta programot a gyermekek érdekében egyre magasabb színvonalon megvalósítani.

11

Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok biztosítják egymás számára is a szakmai autonómiát, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkáink törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak.

2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI:

A székhely óvoda épületeinek legf őbb jegyei: Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 50 fő. 2 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 szakképzett dajka és 1 karbantartó.

Óvodánk 1976-ban épült. Tágas, világos csoportszobáiban fogadhatjuk a gyermekeket. A két csoport szobához egy öltöző és egy mosdóhelyiség tartozik. A nevelői szobát személyzeti öltözőnek és az értekezletek lebonyolítására használjuk. Az egyik csoportszobát alvó teremnek alakítottuk ki. Tornaszobánk korszerűen berendezett, fejlesztő és logopédiai foglalkozásokat is ott tartjuk. Az épületben található egy főző konyha, ami nem az intézmény irányítása alá tartozik.

Az épülethez gondozott, nagy udvar tartozik. Egészséges, esztétikus környezetet biztosított a szabadban való változatos játék és egyéb tevékenységekhez. Különböző mozgás- és ügyességfejlesztő játékszerek biztosítják a gyermekek kellemes időtöltését, amit a EU szabvány előírásainak megfelelő. Folyamatos karbantartással, a felszerelés fokozatos korszerűsítésével jónak mondható. Az udvari játékok tárolására szolgáló épület megfelelő.

A program indításához a szükséges tárgyi feltételek adottak. Ez köszönhető a fenntartónak, az óvodapedagógusok és a dajkák igyekezetének, a szülők önzetlenségének, akik mindig segítenek a környezet szépítésében.

12

Tagóvodák bemutatása: A két óvoda épület elhelyezkedése szétszórt, Rábatamásitól 2-6 km-re található. Méreteik a KT. szerint meghatározott. Átlaglétszámnak megfelelő. 1.sz tagóvoda: Magyarkeresztúr Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 fő teljes munkaidőben, 1 fő pedig rész munkaidőben. A nevelő munkát 1 fő dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, szélfogó, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, melegítő-tálaló konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. 2.sz tagóvoda: Jobaháza Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, teljes munkaidőben. A nevelő munkát 1 dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, étkező, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, főző konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása:

− Udvari játékok − Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése

Az óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek nagy részével. Az óvodák épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.

13

2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE

A játéktevékenység eszközei: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli

összegből Várható eszközigény a program megvalósításához

60 %

Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 %

- fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - papíráru

Az óvodai tanuláshoz szükséges fejleszt ő eszközök: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli

összegből Várható eszközigény a program megvalósításához

60 %

Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 %

- fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - szakkönyvek - papíráru

Várható eszközigény a program megvalósításához:

� logikai, fejlesztő játékok � matematikai eszközök � a vizuális neveléshez legújabb technikák � bábok, mesedramatizálás megjelenítéséhez � ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök � mozgáskoordináló eszközök testneveléshez természetes eszközök

bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából.

14

2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA

A NEVELÉS KERETEI

Egészséges életmód alakítása

Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat

A TEVÉKENYSÉG KERETE

Mese-bábjáték

Egészséges életmód

Esztétika-kreativitás

Zene-kommunikáció

A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Mese – vers – dramatikus játék, Ének – énekes játékok – népi játékok,

Rajzolás – mintázás – kézimunka, Testnevelés – mozgásos játékok,

Külső világ tevékeny megismerése, környezet megszerettetése, Munka jellegű tevékenység,

Fejlesztés, tehetséggondozás.

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

Család Önkormányzat

Kistérségi Társulás

Iskola Közművelődési Intézmények

Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat

A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN

15

3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

"Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kik ötője!"

(Montaigue)

3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló teljes fejlődésének támogatása, elősegítése. A sikeres iskolakezdés biztosítása. A multikultúrális, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása.

3.1.1. Kompetenciák fejlesztésének megvalósítása: Az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a körülöttük lévő világot, annak megismerését, rendkívül sokféle úton, eltérő módon fogják fel és ismerik meg. Mindannyian másképp, más – más aspektusból megközelítve. Ezzel a módszerrel nagy teret kapnak az óvodapedagógusok kreativitásuk, ötleteik kibontakoztatása, az új lehetőségek és a saját programunk komplex kiaknázásához. Olyan támogató környezet létrehozása, melyben építeni tudnak a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A segédanyagok felhasználása segíti pedagógusaink munkáját a kompetenciák fejlesztésében: az ismeret, attitűd és képesség hármas egységében. Ezáltal megteremtjük a tudásalapú társadalom és gazdaság kialakításához az egész életen át tartó nevelés – tanítás alapjait. /13.2. sz melléklet/

3.1.2. Rész célok: Olyan fejlesztőpedagógiai - szociálpedagógiai munka, amely a gyermek kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. /SNI Program: 13.1. sz melléklet/ Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása.

16

3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK

Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával, és az értelmi fejlesztés, - nevelés megvalósításával. Erkölcsi-szociális érzelmek alakítása: � Olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, közös

tevékenység. � Olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség,

segítőkészség, őszinteség, önállóság, önfegyelem, fontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, igazságosság.

� A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Esztétikai érzelmek alakítása: � Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék

kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt.

� Harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakítása. Intellektuális érzelmek alakítása: � A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzékelést, az észlelést,

az emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. � Az érzelmi alapigények biztosítása: érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással,

vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék.

17

3.3. KIEMELT NEVELÉSI FELADATOK: Anyanyelvi fejlesztés kiemelt jelent ősége: � Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés, tiszta, szép artikuláció. � A természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése. � Anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai élet valamennyi területét átható

pedagógiai tevékenység, melyet a 3-4 éves nevelés folyamatában kell megvalósítani.

� Az óvodai nevelés csak a családi háttérrel összefonódva képes a kommunikáció eredményes fejlesztésére.

� A mi példamutató beszédünk jó beszédpélda, hibátlan, tiszta kiejtésünk legyen kifogástalan, beszédtempónk mérsékelten lassú, szemléletesen kifejező, kellemes, puha hangszínű, jól csengő hangú.

� A gyermek, felnőtt kommunikáció aktivitásának, beszédkedvének erősítése, fejlesztése anyanyelvi játékok és népi játékok során.

Környezet megszerettetése, néphagyomány ápolás: � A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat -

és ismeretszerzés során. � A Rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül az egyéni

képességek kibontakoztatására, erkölcsi normák átültetésére, erősítésére törekvés.

� Egészséges életmódra nevelés : � Tájékozódó képesség kialakítása. � Testi és pszichikus szükségletek kielégítése. � Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése. Testtartás javítása. � A gyermekek etikai sajátosságának megfelelő gondozása. Érzelmi nevelés és szocializáció: � Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott családias légkör

megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig, � Érzelmi zavarok kezelése, � Felnőtt-gyermek; gyermek-gyermek; felnőtt-felnőtt pozitív attitűdének kialakítása, � Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása,

önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek erősítése, � Különböző szociális hátterű családokból érkező gyermekek szintre emelése, � Az alapvető udvariassági szabályok elsajátítása, betartása, � A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és pozitív akaratának a megerősítése, a

szokás és normarendszer megalapozása.

18

4. NEVELÉS KERETEI “Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jöv ő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jöv ő”

/Bárczi Gusztáv /

4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Céljaink: � A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi – lelki fejlődésük

elősegítése.

Feladataink: � Az egészség környezet kialakítása, � A gyermekek gondozása (testápolás, öltözködés, táplálkozás,

betegségmegelőzés), � A gyermekek testi képességének a fejlesztése, a mindennapi edzési lehetőségek az óvodában. Az egészség óvása, megőrzése. � Pihenés, alvás rendszere az óvodában. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a szokásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajka bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak! A tisztálkodáshoz, WC használathoz megteremtjük a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az elalvás előtti mesélés és az azt követő dúdolók dúdolása kondicionáló reflexként hat. A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, ha minden nap edzési lehetőségük van. Az udvaron van árnyékos és napos játszórész. Található füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje.

19

A fejl ődés eredménye az óvodáskor végén: � A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan,

felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. � A tisztálkodási eszközökre vigyáznak. Zsebkendőjüket önállóan használják. � Képesek eldönteni, hogy az ételből, italból mennyit fogyasztanak. � Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. � Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. � Étkezés közben halkan beszélgetnek. � Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik,

bekötik, a ruhájukat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. � A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. � Ügyelnek saját külsőjükre, amelyben megjelenik a szépre, esztétikusra törekvés.

20

4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK Céljaink: � A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján.

Feladataink: � Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott

életkörülmények biztosítása. � Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása,

erősítése, pozitív attitűd alakítása. � Rugalmas napirend biztosítása. � Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. � Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. � A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. � Sajátos kötődést igénylő gyermekek kezelése. � Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. � Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez.

21

Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntet. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: � Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben

nyilvánul meg. � Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. � A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség

tagjaival. � Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. � Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel

köszöntik egymást. � A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. � Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. � A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. � Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. � Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. � A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. � Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. � Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb

érdeklődésüket. � A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. � Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

22

NAPIREND /Javasat/ Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága. Időtartam: Tevékenység: 7 - 1030 Játék a csoportszobában

Játékba integrált tevékenységek: mese-vers, dramatikus játékok, bábjáték,

ének, énekes játékok, népi játékok, rajzolás, mintázás, kézimunka,

környezetben szerzett tapasztalatok, élmények rendszerezése, részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján,

testápolási teendők, testnevelés; tartásjavító testnevelés,

étkezés.

1030 - 1200 Játék a szabadban: séta

énekes játékok az udvaron, népi játékok játék a csoportban mindennapi edzés

1200 1300 Ebéd, testápolási teend ők, 1300 1500 Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal, 1500 1545 Testápolásitevékenységek ,uzsonna, 1545 17 Játék a csoportszobában, szabadban .

23

5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI

"A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!"

(Joubert)

5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Céljaink: � A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. � Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. � Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. � Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. � Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a játék és a játékba integrált tanulás. Feladataink: � Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből

szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tanulás során.

� A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

� A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. � Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. � Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Arra törekszünk, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek. A gyermek döntse el, hogy kivel és milyen játékot játszik. A játékos légkört segítik az új ötletek, az időben nyújtott segítség. Feszélyezettség nélkül tudjanak játszani. Megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközökkel, a szabályokat és a helyet.

24

A különböz ő típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: Kialakítunk a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, pl.: barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, stb. Időjárás függvényében az segítjük az udvari játéktevékenységek kibontakoztatását. Játékhoz szükséges id ő: A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak, egybefüggően a játékok elrakása nélkül, akár több órán keresztül. 3-4 éves gyermekek az étkezés és a tisztálkodás kivételével minden időt a játékra fordíthatnak. Egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásában, szerepek elosztásához több időre van szüksége az 5-6-7. évesnek, mint a kisebbeknek, ezért az figyelemmel kísérjük a játékot, és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és a körülmények miatt szükségesnek látjuk. 5-6-7. éves gyermekeknek az biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari tevékenységekhez. Kreativitást segít ő játékeszközök A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely ízléses, praktikus, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4. éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez a (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. 4-5-6-7. éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, a maguk által készített és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok a gyermekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket (pl. barkácsolás, rajzolás, festés, mintázás).

25

A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékukat gazdagítják. Az lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, túrázások, séták, üzemlátogatások, kirándulások során szerzett tapasztalatokat újra és újra a játékidőben is átélhessék. A 3-6-7. éves korban megjelen ő játékfajták, s azok tartalmának, min őségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkal mazkodva: A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket és mintát adunk, a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem – kéz - koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorolható játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Mi is vállalunk szerepet. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat, a "mintha" helyzetek megismeréséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozáshoz, dramatizáláshoz a szükséges kellékeket közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva, megjelenik a barkácsolás. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, s éljék át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat is, amelyek a gyermekek mozgásigényét kielégítik. A nagyobb gyermekeknél dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, melyhez különösen erős képzelőerő társul. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki, az építő-konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Megszerettetjük a szabályjátékokat, a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is! A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék köz ben: A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai, modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (pl.: mimika, gesztus,) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Kezdeményezünk anyanyelvi játékokat melyek teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejező készség fejlesztéséhez. (pl.: hangutánzó játék, fonéma- hallásfejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb

26

Az óvón ő játéksegít ő módszerei: Játéksegítő metódusaink legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyünk játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó szerepünk van. Segítünk azok játékában, akik kevéssé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk akkor a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: � A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában

együttesen részt venni. � Tiszteletben tartják egymás játékötletét, játéktevékenységét. � Képesek a játékeszközök megbecsülésére a játékeszközök rendeltetésszerű

használatára. � Alkalmazkodnak a saját és mások által felállított szabályokhoz. � Erősödnek erkölcsi tulajdonságaik. � Sikerélményeik pozitívan befolyásolják önbizalmukat. � Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. � Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. � Játékuk által képesek eligazodni a környezetükben. Játékba integrált tanulás: Játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékidőben, komplex módon zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges szerepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása, leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szerzett tanulási lehetőségek, mint az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig miénk a főszerep. Később felerősödik a társak hatása is. Ez a program választási lehetőséget nyújt számunkra, hogy kötelezően avagy kötetlenül óhajtjuk az információt, tapasztalatainkat, különféle tevékenységeket továbbítani.

27

HETIREND /Javaslat/

Délelőtti játékba integrált tanulás: − Mese-vers dramatikus játék -heti 5 alkalom − Rajzolás-mintázás-kézimunka -heti 3-4 alkalom − Ének-énekes játékok-népi játék -heti 3-4 alkalom − Mindennapi edzés -heti 5 alkalom − Testnevelés -heti 2 alkalom − Egyéni fejlesztés -heti 3 alkalom Udvari játékba integrált tanulás: − Énekes játékok. − Környezet megszerettetése. SZOLGÁLTATÁSAINK: − Fejlesztőpedagógia − Logopédia − Hittan SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI (Javaslat; mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötelező: Testnevelés (4-5-6-7 éveseknek) Közvetve kötelező: Mese-vers-dramatikus játék

Ének-zene, énekes játékok, népi játékok Kötetlen: Rajz-mintázás-kézimunka A környezet megszerettetése (matematikai játékok, 5-6-7 éveseknek)

28

A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI KORCSOPORTONKÉNT (Javaslat)

Mese-vers- dramatikus játék

Ének-énekes játék népi- játék

Rajzolás, mintázás, kézi munka

Mozgás mozgásos játék

Test- nevelés

Környezet megszeret-tetése

3-4 évesek naponta 5-10'

heti 2 x 5-10 '

heti 2 x 5-10 '

heti 4 x 5-10 '

heti 2 x 15-20 '

Naponta 5-10’

4-5 évesek 10-15 ' 10-15 ' 10-15 ' 10-15 ' 20-30 ' 10-20’ 5-6 évesek 15-20 ' 20-25 ' 20-25 ' 10-20 ' 30-35 ' 15-35’ A program megvalósításához szükséges tanulási módsz erek: A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése és kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, felfedezés, elemezgetés, rendszerezés, önálló feladatmegoldások, önellenőrzés, önértékelés, mind hasznos módszerei a programnak. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Törekszünk arra, hogy a gyermekek gyakran kapjanak buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést. Fontos, hogy az óvónő mindig konkrétan értékeljen! Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítse a gyermek egészséges személyiségének kibontakozását. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét, simogatást, gesztus, mimikát, szóban közlést, stb. Óvodában nem kerül sor tárgyi jutalmazásra! A gyermek az óvónő tekintetéből, egy gesztusából is érezze, ha a magatartásán változtatnia kell.

29

5.2. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK “Óvatosan járj itt, mert az álmaimon lépkedsz” (Bettelheim) Céljaink: Az átélt élmények hatására erősödjék az énképük, a közösségi hovatartozásuk, az érzelmi - értelmi - erkölcsi képességük. A mese, - vers, - dramatikus játék beszélni és cselekedni tanít bennünket, mely nagy teret biztosít a személyiség kibontakoztatásában. Segítsük hozzá a gyermeket, hogy szívesen lépjen át a rendkívüliség közegébe, ahol a valóság és csodavilág elemei találkoznak. Feladataink: � Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. � Versek, mondókák, mesék megkedveltetése. � A gyermekek beszédkedvének, szókincsének bővítése. � A bábjáték szükségszerűsége, a dramatizálás fontossága. A tudat alá szorított

problémák, félelmek, szorongások feloldása, “kijátszása” a báb segítségével. � A magyar nyelv jellemző, ereszkedő dallamának a megéreztetése; hanglejtés,

hangszín, hangerő, artikulációs stílus. � A biztonságot nyújtó derűs közeg, légkör létrehozása az újraalkotáshoz, a

gyermek megnyilatkoztatásához. � Belső képvilág kialakítása, irodalom iránti tisztelet. � Saját vers- és mese alkotásával, annak más tevékenységgel való

kombinálásával a kreatív önkifejezés lehetőségének biztosítása.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai pszichológiai, módszertani tudatosság, a Rábaköz szokás anyaga, amely elsődlegességet élvez. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Első igazi vers élménye a mondókákhoz, ölbeni játékokhoz tapadnak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, s ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves gyermekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, a klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. A mesék lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. A magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből is választhat az óvónő.

30

Az 5-6-7 éves korú gyermekek vers anyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkedhetnek közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mese közege, a nyelv, a nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyermekek. A mese által töltődnek fel pozitív érzelmekkel, átélnek lelki szituációkat, érzelmi életük gazdagodik. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás állatmesék, műmesék és meseregények. a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s meséhez való erős kötődés kialakulását. Élményfeldolgozás lehet őségei : Bábjáték, dramatikus játék, szituációs játék. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt színjátékokat. A mesélés szervezésének szokásai: A mesemondáshoz csend, nyugalom szükséges, ezt elősegíti az állandó hely. Különböző ötletekkel gazdagíthatja a mesélés élményét pl. (gyertyagyújtás, lámpaoltás, mesepárnák zenei szignál, stb.) A tevékenység befejezését jelezhetik énekeink, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A nevelési év folyamán ajánlott irodalmi anyag: 3-4 éves korban: 8-10 mondóka, vers 10-12 mese 4-5 éves korban: 10-12 mondóka, vers 10-15 mese 5-6-7 éves korban: 10-15 mondóka, vers 15-20 mese Az előző nevelési évben hallott meséket, verseket, mondókákat elevenítsük fel. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: � Szeretik, igénylik a mese, vers, mondókázás élményét. � Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képesek néhány mondatban

gondolataikat közölni, rövid történeteket, meséket elmondani, kitalálni. � Az átélt élmények alapján erősödik az énképük, a közösségi hovatartozásuk. � Különválasztják a realitást a mese világától.

31

5.3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKESJÁTÉKOK, NÉPI JÁTÉKOK „Zene nélkül nincs teljes ember ” (Kodály ) Céljaink: � A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai

fogékonyságuk formálása. � A közös éneklés, játék örömének megéreztetése. � Népi kultúránk alapjainak megismertetése. � Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek-néptánc

iránt. � Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása. Feladataink: � A gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása. � A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az

adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. � Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a

tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. � Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, a Rábaköz

szokásanyaga, népi játék- és tánc anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé. / Aranypáva Népdalkörünk meghatározó hatása /.

� A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgásokkal.

� A dalos-játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük.

� Nagy szerepet kap a nagyobbak, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültség-levezető és örömforrás is egyben.

� A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás.

� A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő népi játékokkal.

� A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem.

Ajánlott forrásanyagok: Magyar népi gyermekjátékok, Daloló Rábaköz, Ének az óvodában, “Bújj, bújj zöldág- népi gyermekjátékok, Tente baba, tente, “Aranyalma” / játékhagyományok /, Barsi Ernő: Népi hagyományok.

32

� Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.

� A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellette a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene.

� Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is.

A 3-7 éves korban tervezhet ő jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 évesek:

Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot 10-15 egyszerű, rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta kvint hangterjedelemben. Érezzék meg a közös játék örömét. Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alapfogalmakat. Énekeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Figyeljenek fel a környezet hangjaira. Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4 - 5 évesek: Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot. A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak. Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is. Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabban-mélyebben. Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Játszanak kérdés-felelet játékokat. 5 – 6 - 7 évesek: Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas-játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfa síp, köcsögduda stb.) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Egyre több alkalmat teremtünk a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására.

33

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve kötetlen vagy kötött keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket. A fejl ődés eredménye az óvodáskor végén: � A gyerekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak

különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat, � Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, � Megkülönböztetik a zeni fogalom-párokat, � Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, � Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot, � Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul

a néptáncban is (a beszédhez hasonló) alapszókincsük.

34

5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

„A szép m űveket a tehetség kezdi meg, de csakis a munka fejezi be!”

(Montaige) Céljaink: � Szépség iránti vonzódásuk, és értékelő-képességük alakítása. � Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló térbeni tájékozódó és rendező

képességek alakítása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása, és annak képi kifejezése.

� A gyermekek tér, forma, és színképzeteinek, képi gondolkodásuk fejlődésének, esztétikai érzékenységüknek, szép iránti vonzódásuk, igényességüknek alakítása.

Feladataink: � A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése. � Keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való

tevékenység vágyát, igényét, biztosítsa élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelentetésének sokféle lehetőségét, juttassa a gyermekeket az önkifejezés, az alkotás öröméhez, mely a belső képek gazdagítására épül. Legyenek képesek a környezetük esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

� Tevékenység szervezett formáinak biztosítása. � Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre juttatását, és teremtse

meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. � Gyermekrajz pályázatokon való részvétel. � Alkalomszerű részvétel a falu ünnepélyein, kiállításain. � Játszóházak szervezése az ünnepekhez kapcsolódóan.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése : Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Kiválasztásukban a praktikum, célszerűség és esztétikum domináljon. Elegendő idő biztosítása, nyugodt légkör megteremtése. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, origamihoz, vágás-nyíráshoz, ragasztáshoz, varráshoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez megteremtjük a feltételeket a mindennapi szabad játékban is.

35

A 3-6-7 éves korban tervezhet ő alkotó, alakító tevékenységek, azok tartalmának, min őségének fejlesztése: Az óvodába kerülő 3-4 évesek játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység kialakítása. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. A gyermekeknek legyen lehetőségük az érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal. A gyermekek vegyenek részt a plasztikai alakításban, ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva, stb. Fogalmazzák meg értékítéletüket, tudjanak beszélgetni az alkotásról. Jelenjen meg a 4-5 éves gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Készítsenek alkalmi ajándékokat, játékukhoz kellékeket. Használjanak különböző formájú és nagyságú textilt, bőrdarabot, csomagolópapírt, nagyméretű dobozokat, gallyakat, terméseket. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében és elrakásában! Az 5-6-7 éves gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket pl.: plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, foltok stb. Saját élményeken alapuló cselekmények témában jelenjenek meg a mesék, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeni, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, stb. Készítsenek bábokat, játék kellékeket és vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben tudjanak összeállítani pl.: búvóhelyeket, stb. Biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Annyi gyermek vegyen részt a tevékenységben, amennyit az adott technika lehetővé tesz.

36

A fejl ődés eredménye az óvodáskor végén: � Formaábrázolásuk változatos, színhasználatuk gazdag, emberábrázolásukban

megjelennek a részformák, � Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak, � A gyermekek alkotására jellemző, a részletes formagazdagság, többszintű

ábrázolás előtér-kiképzésű ábrázolás, a színek egyéni alkalmazása, � Téralakításban, építésben átrak, ötletesek, együttműködőek, � Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne, � Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak a alkotásáról, � Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikáka

37

5.5. TESTNEVELÉS-MOZGÁS - MOZGÁSOS JÁTÉK „Ép testben ép lélek.”

(Iuvenalis) Céljaink: � Testséma kialakítása, testrészek neveinek bevésése a mozgásformák

hétköznapi megnevezésének és megismerése, a téri fogalmak megértése, lemozgása. 5

� A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek, teherbíró-képességének, egyes szervek teljesítőképességének fejlesztése, melyek felerősítik az egészséges életmódra nevelés hatását.

Feladataink: � A természetes mozgás, a testi, cselekvő és feladatmegoldó képességük,

ügyességük, állóképességük fejlesztése. � Mozgáskultúrájuk, bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk erősítése. � A társra figyelés fontosságának kialakítása. � Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek lehetőségének

biztosítása, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket. A 3-6-7 éves korban tervezhet ő mozgásfejleszt ő játékok összeállítása. A testséma kialakulása a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A foglalkozásokon tényleges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. 5 A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése, értése, minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés, a gyermekek szókincsét bővíti. Az irányok, a testrészek nevei, mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban.5 3-4 éves kor a nagymozgások fejlesztésének a legideálisabb szakasza. (pl.: járás, futás, kúszás, stb.) Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl.: futás különböző irányban, futás feladattal, stb.) Járás gyakorlatok (kanyarodással, tárgyak kerülésével, stb.). Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozat ugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás, stb.) Dobás gyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, feldobás-elkapás, stb.) Támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) Talajtorna, pl. gurulás a test hossztengelye körül Egyensúlyozó gyakorlatok, játékokon. Alkalmazunk többféle kézi szert, a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékokat mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alakítsa.

38

Megmutatjuk a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. A futásgyakorlatok bővüljenek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással, stb. Az ugrás gyakorlatok pl.: egy lábon, páros lábon, helyből távolugrással egészítjük ki. Dobás gyakorlatok során próbálják meg a célba dobást egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajításával, gyakran játszanak labdagyakorlatokat. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon, szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás, és a kézenállás előgyakorlat. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. Tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük többek között a finom motorikát, nem elsősorban azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el, az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének a képessége. a speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy amíg be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőségek során beérhessék társaikat. 6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a finom motorika alakítása, és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran végzünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használunk különböző kézi szereket, pl. szalagokat, botokat, labdákat, stb. Különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. Ismerkedjenek a fokozódó futás, gyors futás és lassú futással. Végezzenek sorozat, magas és távolugrásokat. Játszanak dobós és labdagyakorlatokat. Végezzenek támaszgyakorlatokat. Ismételjék a talajtorna elemeket, gurulóátfordulási, kézenállási és egyensúlyozó járást. Szervezünk sport programokat. A szokásos eszközökön kívül használják még: Body-Roll hengert, füles labdát, talpformát, hálót, ugráló kötelet, billegőt, kötéllétrát, Tini-kondi. Az időjárás figyelembevételével lehetőleg a szabadban végezzük a testnevelést.

39

A különböz ő szervezeti formák megtartása a gyermek mozgásszüks égletének kielégítésében: Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és a séta során. A testnevelés foglalkozásokat mindhárom korosztálynak heti 2 alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mindhárom korosztálynak ajánlott. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghassanak. A szabadban szervezett énekes játékok és népi játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: � Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé,

megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban növekednek.

� Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. � Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. � Megszeretik és igénylik a mozgást. � Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok,

játszásakor. � Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

40

5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, A KÖRNYEZET MEGSZERETTETÉSE

„Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli.” Céljaink:

� A gyermekek figyelmét fordítsuk a szűkebb és tágabb környezetünk természeti – emberi - tárgyi kapcsolatai, formai – alaki – mennyiségi – nagyságbeli - téri viszonyainak megismerése felé.

� A valóság fokozatos és folyamatos felfedezésével a gyermekekben az egymáshoz, a természethez, az emberi alkotásokhoz, a hagyományokhoz, a szülőföldökhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítását.

Feladataink: � A környezet tevékeny megismerésére alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása, a

spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre. � A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése, a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában egyaránt. � Környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. � A környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalat a

gyermekek birtokába, és azokat a tevékenységekben alkalmazza. A 3-6-7 éves korban tervezhet ő jellegzetes tartalmak. A 3-4 éves gyermekek az óvodai élet megkedveltetése után ismerkedjenek meg az óvoda szűkebb környezetével és az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságaival. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. A szervezett egészséges nap keretében ismerkedjenek az eddig ismeretlen ételféleséggel, az egészséges táplálkozás alapjaival. / gyümölcsnap, turmixok, nyers zöldsége fogyasztása /Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, stb. Beszélgessenek a család tagjairól és a csoporttársaikról. Ismerjék meg az óvoda környékét és az ott található boltokat, intézményeket, az arra élő állatokat, növényeket és esztétikai alkotásokat. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Figyeljék meg évszakonkénti az időjárás változását. Az egészséges nap keretében készítsenek zöldség, gyümölcs, vitamin salátákat / a szülők bevonása / A gyűjtött terméseket hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére is.

41

Végezzenek csiráztatást, rügyeztetést, hajtatást. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Képesek legyenek az otthonuk és a családtagjaik bemutatására. Látogassanak el orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe, stb. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, és közben ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbözőségeit. Sétáik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, lehetőség szerint felvételeket a vadállatokról is. Az 5-6-7 éves gyermekek más érdeklődéssel forduljanak a tágabb környezetük felé. Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják a funkcióját. Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma- és méretbeli különbözőségeit. Vegyék észre az évszakok szépségét, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. Lehetőség szerint gondozzanak akváriumot, csíráztassanak. Az egészséges nap keretében önállóan készítsenek salátákat, gyümölcs zöldség és figurás szendvicseket. Ismerkedjenek meg a különböző gyógyteákkal, tanulják meg egy-egy gyógynövény hasznát. / pl.: bodzaszörp készítése, csipkebogyó tea, lekvár, A gyermekek ismerkedjenek gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Ismerjék az állatok környezetét, életmódját, hasznát. Télen etessék a madarakat. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságuk szerint is. Segítsük a számfogalmak kialakulásában is. Látogassanak el múzeumba, színházba, kiállításokra, építkezésekhez, bölcsödébe, óvodába, iskolába, vasútállomásra, munkahelyekre. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, és légi közlekedésről. Tegyenek kirándulásokat erdőkbe, parkokba. Család fogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását, munkahelyét. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelésen és sétán, kirándulások alkalmával történik. A természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését célzó sétákon mindkét óvónő, és lehetőség szerint a dajka is részt vesz. Többször szervezünk hosszabb sétákat, kirándulásokat, ahova a tízórait is magukkal vihetik (sportpályára, falunk határába…….)

42

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismerkedés során: A környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönési, bemutatkozási, megszólítási, vélemény-nyilvánítási, a szándékok kifejezését. Erősödjön a tapasztalatok közzé tétele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: � Gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, saját

születési adataikat. � Különbséget tudnak tenni az évszakok között. � Tudják a hónapok, napok neveit, ismerjék a napszakokat. � Gyermekek ismerik a környezetükben lévő jelentősebb épületeket és funkcióit. � Ismerik a házi állatok, vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit és azok

gondozását. � Ismerik az elemi szabályokat és a közlekedési eszközöket. � Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.

Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiség szemléletük. � Megkülönböztetik az irányokat, és helyesen használják a névutókat. � Tiszteljék a hagyományokat. � Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető beszéd.

43

Néphagyomány-ápolás és népszokások: Az óvodai nevelés szerves része a "hagyományápolás". Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. A néphagyomány-ápolás a különböző tevékenység-formákban is jelen van. A jeles napokat egy hosszabb előkészület vezeti be, amelyhez az óvónő folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, együtt munkálkodás, tervezgetés, örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem lehető erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. 2 Az óvodai élet hagyományos ünnepei, néphagyományokh oz kapcsolódó jeles napok, ünnepek, nemzeti ünnepeink: Rábatamási − Szüret; − Mihálynapi vásár − Mikulás; − Luca − Karácsony; − Farsang − Húvét − Víz világnapja − Madarak és fák napja − Anyák napja, − Évzáró, − Születésnapok; − Gyermeknap; − Március 15. − Május 1. − Október 23. Jobaháza − Szüret; − Márton nap − Idősek napja − Mikulás; − Luca − Karácsony; − Farsang − Húvét − Madarak és fák napja − Anyák napja,

44

− Évzáró, − Születésnapok; − Gyermeknap; − Március 15. − Május 1. − Október 23. − Falunap Magyarkeresztúr − Szüret; − Adventi ünnepség és vásár − Mikulás; − Karácsony; − Farsang − Húvét − Víz világnapja − Madarak és fák napja − Anyák napja, − Évzáró, − Születésnapok; − Gyermeknap; − Március 15. − Május 1. − Október 23.

5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEG Ű TEVÉKENYSÉGEI

Céljaink:

� A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. 2

Feladataink:

� A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. A megfelelő attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása.

45

A gyermekek cselekvő tapasztalással, minél többször éljék át a munka örömét, szépségét, hogy önként végzett aktív tevékenység legyen számukra. Az értékelésünk legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekek vegyenek részt a növények, állatok gondozásában. Segítsenek termések, falevelek elszállításában, veteményezésben, növények locsolásában, stb. Bevonjuk a gyermekeket az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. Szabályosan ismétlődő pl.: játékok elrakása, tisztítása, jelentés elvitele, stb. A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, ezt az önkiszolgáló tevékenység jól előkészíti. A dajkákkal közös megállapodás alapján kialakítjuk a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyre rakása, a csoportszoba átrendezése, ajánlott heti egy alkalommal az úgynevezett "Nagytakarítási nap" kijelölése, mosdó rendjének a megőrzése. Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit, pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés, a jeles napok előkészítése. A gyermekek segítsenek a szobanövények gondozásában, virágoskert ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Segítségünkkel etessék a madarakat. Az 5-6-7. éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Letörlik az asztalt és felseprik a morzsákat. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, s nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, egyszerű javításokat.. Segítsenek a kicsik öltöztetésében. Minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat használják önállóan! Segítsenek az udvar tisztántartásában. A fejl ődés eredménye az óvodáskor végén

� A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, � Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát, � Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, � Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában, � Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, szüleiknek, felnőtteknek. 2

46

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

6.1. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE: /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/

6.2. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA /Az érvényes SZMSZ és a Munkaterv tartalmazza/

Rendszeres családlátogatásokat végzünk. Már a gyermekek óvodába lépése előtt szülői értekezletet tartunk, amit a továbbiakban rendszeresen folytatunk. A családok sajátosságait, szokásait figyelembe vesszük. Együttműködésünk során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot: a segítségnyújtás az adott családhoz illesztett. A szülőket tájékoztatjuk a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Nyílt napokat tartunk, meghívhatjuk a szülőket a karácsonyi, farsangi stb. rendezvényeinkre is. A jó kapcsolat fenntartása érdekében játszóházat szervezünk. Előadássorozatokat szervezünk a gyermekek fejlődéséről, az óvoda, illetve iskolába lépés problémáiról, gyermek-szülő kapcsolatáról. Lehetőség szerint fogadóórákat tartunk! Legfőbb célunk az egymás iránti bizalom erősítése!

6.3. ÓVODA KAPCSOLATA AZ ISKOLÁVAL /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/

Ismerkedjen az iskola az óvoda programjával. Látogatások, megbeszélések, előadások, vitafórumok lehetőségeinek megteremtése. Egymás rendezvényein való részvétel

6.4. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/

� A fenntartóval. ( Polgármesterekkel) � A beiskolázási terület Iskoláival. � A gyermekjóléti szolgálattal.

Formája: havonkénti konzultáció, egyeztetés alkalomszerű - aktuális megbeszélések, közös családlátogatások, esetmegbeszélések.

47

Megyei Pedagógiai Intézet

� Szakmai helyzetünk megerősítése, segítése. � Nyílt napok támogatása. � Pályáztatások segítése, támogatása. � Továbbképzési programok színes skálájának a biztosítása. � Személyes kapcsolattartás. � Szakmai szaktanácsadók és a szakértői gárda készenléte a szolgálatunkra. � Levelezési forma.

Szakértői Bizottság; Nevelési Tanácsadó

Személyes ismeretségre épülő, segítő szándékú hivatalos kapcsolat.

48

7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

“… a legtökéletesebb törvények értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet él ő valósággá tenni.”

/ Dréhr Imre dr. 1929./ Gyermekvédelmi programunk: Átfogja az óvodai élet egészét azzal a céllal., hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését: � A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét

biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. � Joga van ahhoz, segítséget kapjon a saját családi környezetében történő

nevelkedéséhez, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához. � Joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással,

elhanyagolással szembeni védelemhez. Feladataink a gyermekek családban történ ő nevelkedésének el ősegítése érdekében: � Pedagógiai és szociálpedagógiai eszközökkel a gyermekeket érő káros hatások

megelőzésére törekvés � A gyermekek elemi szükségleteinek / élele4m, ruházat, pihenés biztosítása

családjukban / � A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás

biztosítása az óvoda – orvosi szolgálaton keresztül. / gyermekorvosi vizsgálat, szemészet, stb. /

� A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése a családi háttér, környezet, a gyermekek személyiségének alapos ismeretében.

� A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek folyamatos “feltérképezése”, családi körülmények alapos megismerése.

� Az időben történő hatékony segítségnyújtás érdekében kapcsolattartás a jelzőrendszer többi tagjával: védőnőkkel, bölcsődével, gyermekorvossal, általános iskolával, önkormányzattal, családsegítő szolgálattal.

� A család szociális, anyagi helyzetének megfelelően a gyermekeknek nyújtható támogatások, / rendszeres;- rendkívüli gyermekvédelmi segély, étkezési díj csökkentése / és más szociális támogatás felkutatása, tájékoztatása,/ rendszeres nevelési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, / tájékoztatás tanácsadás a gyermek szüleinek, kiemelten kezelve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket.

49

� Olyan segítő kapcsolat kiépítése a gyermek családjával, amelynek alapja a megértésükre törekvés, mivel segíteni a gyermek problémáját csak komplex rendszerben kezelve a családdal együttműködve lehet.

� A gyermek és családja összekapcsolása / kompetens szakemberek segítségével / élethelyzetük javítása érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal.

� Rendszeres együttműködés a segítő szakma képviselőivel, kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőseivel.

� Indokolt esetben / pl.: súlyos veszélyeztetettség, bántalmazás / hatósági eljárás kezdeményezése.

� A tanköteles gyermekek óvodába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén jelzés a jegyző felé.

� Minden gyermeket érintő diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés, előítélet elleni fellépés.

� A cigány etnikumból érkező gyermekek kulturális, szociális hátrányainak csökkentésére törekvés… / fejlesztőfoglalkozások biztosítása /.

� Az óvodáinkba járó sajátos nevelési igényű, tartósan beteg gyermekek fejlődését segítő speciális ellátás biztosítása / gyógy-testnevelés, fejlesztőfoglalkozás /.

� SNI Programunk: 13.1. sz. melléklet

50

8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

8.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉM ÁJA /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/ 8.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE

/Az érvényes SZMSZ tartalmazza/

8.3. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEK FEJL ŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE /Az éves munkaterv; Ellenőrzési ütemterv tartalmazza/

A gyermekek fejlődésének nyomon követése Alapelv: Az óvodai élet során a megismerés, a fejlesztés az óvodába lépés pillanatában kezdődik és folyamatos. Egyénileg és folyamatosan nyomon követjük óvodásaink fejlődését, hogy számukra a legoptimálisabb fejlesztő hatásokat biztosítsuk. Cél: A hatékony nevelés, melynek alapfeltétele óvodásaink egyéni, értelmi sajátosságainak megismerése. A megismerésben első lépcső az óvodába lépést megelőzően a szülő, akivel anamnézist veszünk fel, a gyermek adott állapotára, fejlődésére vonatkozó információt gyűjtünk. Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését, az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel. Feladat: 1. Intézményi szinten kialakított rend szerint az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek fejlettségét. 2. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseit az intézményi szinten kialakított egységes dokumentációban rögzíti. 3. Igény szerint egyéni fejlesztési tervet készít. 4. Az egyéni fejlesztési terv lefuttatása után kontrollmérést végez az adott területre vonatkozóan, ezzel igazolja annak eredményességét- további pedagógiai fejlesztési feladatait szakmai felelősséggel vállalja. 5. Az adott képességterületeken közös témafeldolgozások során is megvalósulhatnak az egyéni fejlesztési feladatok. 6. Az óvónő a gyermek kedvelt játékát, játéktevékenységeit az óvodai életben való részvételét, fejlődését folyamatosan nyomon követi és portfolió formájában dokumentálja. 7. Ez alapján a szülőt az óvodai élet folyamán rendszeresen tájékoztatja, a gyermek fejlődésének nyomon követését tartalmazó portfolió alapján.

51

Mérési id őszakok Csoportonként évenként kétszer Megfigyelési területek A gyermek szociális érettségének fejlődésének jellemzői A társas közösségi élet szokásainak elsajátítása A gyermek mozgásfejlettsége A gyermek értelmi fejlettsége A gyermek önállóságának fejlettsége

8.4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZMSZ MIP

� Minőségpolitikánk � Minőségirányítási rendszerünk:

- Szakmai innovatív értékelő fejlesztés, - Gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése, - Intézményi értékelés, - Partneri igény és elégedettség mérése,

� Emberi erőforrások menedzselése.

8.5. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDEL EM

� SZMSZ � A szülői érdekérvényesítés szerve, a Szülői Munkaközösség /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/ � Gyermekek jogai. /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/ � Gyermekvédelmi törvény ismerete, megismertetése. � Gyermekvédelmi törvény alkalmazása. � Képviselő Testületi határozatok

52

9. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

9.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI /Az érvényes SZMSZ tartalmazza/ Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik: Kt. 65.§ Eljárási szabályok: Kt. 83.§

9.2. ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Alapprogram: VI. fejezet − Rugalmas beiskolázás: 6-7 éves . − Az iskolakezdéshez szükséges feltételek: testi, lelki és szociális érettség. Az iskolába lépés jelentkezés alapján történik: Kt. 66.§ Tankötelezettség: Kt. 6.§ Fellebbezési lehetőség: Kt. 83.§

53

10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK INTÉZMÉNYÜNK NEVE: KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Nyilvánosságra hozatal: Nyomtatott formában megtekinthető: - az intézmény fenntartójánál - az óvodában Nevelőtestület jóváhagyásának id őpontja: 2012. 08.06 Ph. …………………….. Csonka Imréné Szülői Munkaközösség véleményezési dátuma: 2012. 08.07. …………………….. SzM. Elnök Szakértői véleményezés dátuma: 2012. 08. p.h. ……………………….. Szakértő Fenntartói jóváhagyás id őpontja: 2012. p.h. ……………………….. Polgármester Hatálybalépés dátuma: 2012. szeptember 01. Tervezett felülvizsgálat id őpontja: 4 év

54

11. FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az óvodai nevelés programja Bp., OPI 1989. 7-283. oldal

2. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (választható óvodai program) 1997.

3. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan 122-134. oldalig

4. Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp., 1998.

5. Dr. Tóth Szöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 1994. 5-131. old.

6. Székely Lajos: Helyi óvodai nevelési programok készítése Egészségvédelem, egészségnevelés köréből. 1998. 7-65. oldalig.

12. IDÉZETT IRODALOM

Gábor György: Gondolatok könyve 1959.

55

13. MELLÉKLETEK

13.1. PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Ű GYERMEKEK ÓVODAI

EGYÜTTNEVELÉSÉRE

A KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE

Készült: Rábatamási 2012 07.18. Készítette: Csonka Imréné

56

1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR

Közoktatási Törvény (továbbiakban: KT.) 8/B.§, (3) bekezdése rendelkezik az óvoda helyi programjának elkészítésekor az SNI gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembe vételéről. A Kt. 30.§ bekezdései a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkozásokhoz való jogról, a gyp-i nevelési-oktatási intézményekről és képzési kötelezettségekről.

1 Szakvélemények, különleges gondozás. 2 Korai gondozás. 3 Fejlesztő felkészítés. 4 Intézmények. 5 Jegyző kötelezési lehetősége. 6 Szakértői bizottság feladatai. 7 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. 8 Értékelés, minősítés alóli felmentés. 9 Egyéni foglalkozások, fejlesztési tervek, segédeszközök. 10 Szükséges szakemberek.

A Kt. 34.§ a pedagógiai szakszolgálatokról. A Kt. 35.§ a gyógypedagógiai tanácsadásról, korai fejlesztésről, fejlesztő felkészítésről, a fogyatékosság szűréséről és vizsgálatáról, a logopédiai és gyógy-testnevelés feladatairól. A Kt. 52.§ (6) b. pontja : a habilitációs, rehabilitációs órákra vonatkozó időkeret számításának módjáról. A Kt. IX. fejezetének 28. pontja : SNI gyerekek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételekről. A Kt. IX. fejezetének 29. pontja : SNI gyermek fogalom-meghatározásáról. A Kt. 1.sz. melléklete : az intézményekben foglalkoztatottak létszámáról. A Kt. 2. sz melléklete : a nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról, valamint a nyilvántartó adatokról és azok továbbítási lehetőségeiről. A Kt. 3. sz. melléklete : a csoportok létszámhatárairól, továbbá, hogy melyik SNI gyermek hány főnek számít. 2/2005.(III.1) OM rendelet : irányelvek, alapfogalmak a SNI gyermekek óvodai neveléséhez. A Kt. 121.§ (1) bekezdése 29. pont : a SNI gyermek,…az a gyermek,… aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

57

2. CÉLJAINK

A SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvün k és hitvallásunk , hogy a korai segítségnyújtás nem jelenthet korai szelekciót, a korai diagnosztizálás nem jelenthet címkét, hanem az egyéni állapot megismerését, az esélyek diagnosztizálását. Ennek a célja, a megfelelő időben és a megfelelő módon biztosított korai nevelés. Intézményünk nyitott, befogadó, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk, amilyenek és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű és a többségi gyermekeket. Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megf elelően az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatj a:

- Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű. - Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló. - A hallását műtéti úton helyreállított / létrehozott hallássérült. - Ép értelmi képességekkel rendelkező autista, autisztikus. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra

visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás…)

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő.

Teljes integráció : a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel.

58

3. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE / A FEJLESZTŐ-SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET

NEGTEREMTÉSE

3.1. Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. A pedagógiai szakszolgálaton keresztüli szakpedagógus foglalkoztatása, a szakvéleményben megfogalmazottaknak megfelelően. A fejlesztőpedagógógus segítséget nyújt az adott csoportban dolgozóknak. A befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel.

3.2. A csoportszervezés elvei: Inkluzív nevelési formában csoportonként maximum két olyan kisgyermek fogadása, aki 2 főnek számít.

A szocializáció segítse a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel. A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, a fejlődést értékelő konzultációt félévente tartunk.

A gyermek után-követése: fél évig 3.3. A szükséges tárgyi feltételek biztosítása:

Szakember által javasolt speciális fejlesztőeszközök és a mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. Fejlesztőszoba, logopédiai szoba, tornaszoba, fejlesztőprogramok, feladatlapok biztosítása. Szakkönyvek, szakirodalom beszerzése.

59

4. AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

A fejlesztés kiemelt területei 4.1. Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésé nek feladatai: Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése. Beszédértés, szókincsfejlesztés. A gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi-kommunikáció szituatív alkalmazása.

4.2. Akadályozott beszédfejl ődésű gyermek fejlesztésének feladatai: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést még intenzívebben középpontba állító, komplex nevelési környezetben valósul meg. Az óvodai nevelés során még fokozottabb az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése.

4.3. Magatartási zavarban szenved ő, autisztikus gyermekek

fejlesztésének feladatai: Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikáció, szociális és kognitív habilitáció, terápia. Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre. Egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességfelmérés, fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik. Speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével.

4.4. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: A hátrányok csökkentése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember konkretizálja az adott gyermekre, melyet a munkaterv tartalmaz.

4.5. Fejleszt ő foglalkozások, támogató tevékenységek: Kognitív és szociális képességek és készségek fejlesztése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember határozza meg, és dokumentálja. 4.6. Szülői értekezlet, szül ői fórum: Befogadó környezet kialakítása. Társadalmi érzékenységet, integrációt támogató találkozók biztosítása.

4.7. Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése. 4.8. Továbbképzések: Nyitottabbá és alkalmasabbá tenni a nevelőtestületet az együttnevelésre. A segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák elsajátítása.

60

4.9. Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetme gbeszélés az

óvodán belül: Segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában. Tanácsadói támogatás megszervezése. Szakmai támogatás, konzultáció a külső partnerekkel.

Tervezés: Minden SNI gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik. A fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készítik el. A fejl ődés követése: Félévente a gyermek fejlődését áttekintjük. Közösen a szülő, a szakpedagógus és az óvodapedagógus.

Beiskolázás: SNI gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik.

5. DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG

5.1 SNI gyerekekkel érkez ő dokumentumok: 1 Szülői dokumentumok: Az egészségügyi ellátás dokumentumai,

szakvélemények, szakértői vélemények. 2 Pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: Szakértői

vélemények, szakértői javaslatok száma, irattári száma.

5.2. SNI gyerekekkel kapcsolatos tanügyi dokumentum ok: 1 Egyéni fejlődési napló. 2 Tanév végi értékelés. 3 Jogszabályi előírások.

5.3. Szakmai dokumentumok: 1 Alapító Okirat. SZMSZ. 2 Helyi nevelési Program. 3 Gyermekvédelmi dokumentumok.

5.4. SNI gyerekek fejl ődésével, készség és képességfejlesztésével

összefügg ő dokumentumok: 1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása. 2 Folyamatdiagnosztika. 3 Egyéni fejlesztési terv. 4 A mentesítés lehetőségei. 5 Pedagógiai vélemények.Vonatkozó jogszabályok, szakszavak

gyűjteménye.

61

5.5. SNI gyerekek integrálásának pedagógiai folyama ta: 1 Az eltérő gyermek szakértői vizsgálatának előkészítése. 2 A gyermek szüleinek tájékoztatása az őket megillető jogokról. 3 SNI gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése. 4 A szakértői véleményben meghatározott szakirányú végzettségű pedagógus foglalkoztatása. 5 A gyermek óvodai fejlesztési tervének elkészítése. 6 A rehabilitációs foglalkozások megszervezése. 7 A fejlesztő foglalkozások megszervezése (heti 1-2 alkalom / 30perc). 5.6. Kiemelt figyelemmel a gyerekek bevonására az a lábbi területeken: 1 Játék tevékenységek. 2 Játékban megvalósuló tanulás. 3 Egyéb tevékenység-formák. 4 SNI gyermekek társas kapcsolatai.

5.7.A gyermeki fejl ődés nyomon követésének szakaszai: 1 Óvodával való ismerkedés. 2 A fejlődés nyomon követése: féléves időkeretben. 3 A fejlődés áttekintése 5 éves korban. 4 Beiskolázás 6-7 éves korban, szakértői vélemény alapján. 5 Után követés. 5.8. Tájékozódás a szül őtől: 1 Ismeri-e az óvoda Nevelési Programját? 2 Kapott-e segítséget az óvodába lépéskor? 3 Hogyan érezték magukat az első napokban a csoportban? 4 Volt-e zavaró körülmény a megismerkedési szakaszban? 5 Elegendő volt-e a tájékoztatás és a kapott segítséget a beilleszkedéshez? 6 Jól érzi-e magát a gyermeke az óvodában, beszél- az élményeiről?

A fejlesztési tervet a szakmai megállapításoknak me gfelel ően módosítjuk.

62

6. GYERMEKVÉDELEM 6.1. Törvényi háttér: 1 1997.évi XXXI. tv. azokat az alapvető szabályokat fogalmazza meg, amelyek szerint

az állam, a helyi önkormányzatok és agyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek hogyan nyújtsanak segítséget a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve hogyan gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.

2 A R.12/G. § kiegészül 12/H. §-sal:” A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség…” 3 Intézményünkben a gyermekvédelmi munka kiemelt szerepet kap, mely minden pedagógus feladta, és külön koordinátora van. Akinek a feladatkörébe tartozik a szociális háttér feltérképezése, illetve a gyermekvédelmi munkaterv elkészítése. 6.2. Prevenció: 1 Elsődleges célja: enyhíteni a veszélyeztető körülményeket, csökkenteni

azok hatását, és újabb előfordulási arányát. Területei: szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról, a támogatásokról, mentálhigiénés tanácsadásról.

2 Másodlagos célja: csökkenteni az előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények előfordulási időtartamát > észlelő jelzőrendszer működtetése, gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás.

3 Harmadlagos célja: A veszélyeztető körülmények következtében kialakult defektusok, devianciák előfordulási arányának csökkentése > rehabilitáció és reintegráció. (1997.évi XXXI. tv.39.§)

63

7. ESÉLYEGYENLŐSÉG

7.1. Törvényi háttér: 1 A Kt., az ÓNAP alapján a megfelelő gyakorlat kialakítása. 2 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról. 4.§ meghatározza a fogyatékosság kritériumait, valamint a rehabilitáció

módját. 13.§ (1) és (2) bekezdése a fejlesztés lehetőségei. 14.§ a szakértői bizottság véleményének megfelelő óvoda választás. 7.2. A tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarr al küzd ő és kiemelked ő képesség ű gyermekek integrációjának gyakorlata:

1 A tanulást megalapozó képességek fejlesztési lehetőségeit Nevelési Programunk tartalmazza.

2 A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek problémájának felismerése a pedagógus kezében van. Az ő dolga a cselekedetek, a jellemzők pontos megfigyelése.

7.3. Beilleszkedési nehézséggel küzd ő gyermek: 1 Az, aki az óvodai élet szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nehezen

kapcsolódik be a közös tevékenységekbe és csak azzal szeret foglalkozni, ami őt érdekli, félő, hogy kevesebb tapasztalatra, tudásra tesz szert az óvodában, mint a társai.

2 Gyakran keveredik konfliktusba a társaival, így kevés barátja lehet. 3 A probléma megoldásában a család részvételére és a pszichológus

irányítására egyaránt számítunk. 7.3. Magatartási nehézség:

1 Olyan viselkedési probléma, amely mögött szorongás, félelem, érzelmi

fejlődési zavar, aktivitásbeli gond állhat. 2 Egyes gyermekeknél alvászavar, evészavar, bevizelés, dühkitörés figyelemzavar formájában, túlmozgásban jelenik meg. 3 Pszichológiai megsegítésre van szüksége a gyermeknek, a családjának, hogy az iskolakezdésre csökkenjenek, megszűnjenek a problémák.

64

7.4. Tanulási problémák:

1 Tanulási zavar tünetei: beszédfejlődés zavara, az egyes tevékenységek eredménytelensége. 2 Tanulási akadályozottság: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése,

szociális tanulás, beilleszkedés problémái. 3 Tanulási gyengeség, nehézség: részképesség zavar, mely

fejlődéspedagógiai, logopédiai vizsgálatokkal állapítható meg, és fejlesztő foglalkozásokkal jól korrigálható.

4 Megelőzés, segítés: A lehetséges beavatkozásnak mindig a hiányzó készségek fejlesztését kell megcéloznia, az óvodában pl.: a figyelem, a formaészlelés, a testséma kialakításának folyamata, kognitív képességek, logikus gondolkodás, ok-okozati összefüggések megláttatása.

7.5. Erősségek és gyengeségek feltérképezése, intenzív fejl esztés,

megerősítése:

1 A speciális kognitív terápiák célja: a hiányzó készségek pótlólagos fejlesztése, kompenzálása. 2 A nevelés legfőbb funkciója: a szocializáció elősegítése. 3 A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek gyakran valamilyen pszichés problémával küzd pl.: mánia, autisztikus tünet, hiperaktivitás, vagy POS szindróma (agyi fejlődési zavar).

A megfelel ő motiváció, a környezet inspiráló hatása, a gyakorl ási lehet őségek kedvezőek a gyermekek fejlesztése szempontjából.

65

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

SNI gyermekek nevelésére vonatkozó program elfogadása, jóváhagyása Nevelőtestület jóváhagyásának id őpontja: 2012. 08.01. Ph. …………………….. Csonka Imréné Szülői Munkaközösség véleményezési dátuma: 2012. 08.02. …………………….. SzM. Elnök Szakértői véleményezés dátuma: 2012 08.. p.h. ……………………….. Szakértő Fenntartói jóváhagyás id őpontja: 2012. p.h. ……………………….. Polgármester

66

13.2. KOMPETENCIA TERÜLETEK:

KIEMELT ÓVODAPEDAGÓGIAI KOMPETENCIÁK: Óvodapedagógusaink:

� Ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit.

� Ismerik a szabályozás dokumentumait. � Ismerik az óvodás korú gyermek személyiségfejlődésének fejlődési

sajátosságait. � Ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált

személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit.

� Rendelkeznek az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel.

� Tudják a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket.

� Ismerik az élményszerű, innovatív óvodai életmódszervezés lehetőségeit. � Tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének

elvi és gyakorlati kérdéseiben. � Ismerik az óvodai értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

Ismereteik alkalmazását illet ően alkalmasak:

� Képesek a gyermeki személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok és az egyetemes emberi értékek elsajátítását.

� Képesek kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére.

� Képesek a problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és a konfliktushelyzetek megoldására.

� Képesek: pedagógiai döntésekre. � Előítélet mentes inter - és multikulturális nevelésre. � A családokkal való együttműködésre. � A társintézményekkel, fenntartóval való kapcsolattartásra. � A szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására. � Önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák

elsajátítására.

67

Szakmai attit űdök és a magatartás terén rendelkeznek: � Önismerettel, önértékelési képességekkel, minőségtudattal. � Gyermek – és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel,

játszóképességgel. � Fejlett kommunikációs képességgel. � Társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és

feladatvállalással. � Az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos,

értékválasztási képességgel. � Környezettudatos magatartással.

A VERS, MESE KOMPETENCIATERÜLETEI: Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Nemi – és nemzeti identitástudat. Érzelmek:

� Motivációk, beállítódás � Intellektuális, morális, esztétikai

Értelmi képességek: � Képzelet � Emlékezet � Ítéletalkotás � Következtetés � Megfigyelőképesség

Pszichikus funkciók működése: � Érzékelés � Észlelés � Emlékezés � Gondolkodás

Érzékszervi szféra: � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem), � Kinesztetikus érzékelés, � Keresztcsatornák működése (mondókák, rigmusok).

Verbális képességek: � Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése. � A beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség, tiszta artikuláció � Beszédértés � Nyelvi kifejezőkészség

− Metakommunikáció

68

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK KOMPETENCIATERÜLETEI: Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek:

� Reális énkép kialakításának képessége � Frusztráció elviselése � A reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége � A szabályok és a vágyak összehangolásának képessége � A cselekvési alternatívák

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás: � Önbizalom, lelkiismeretesség � Az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás � A világgal szembeni pozitív beállítódás � A tolerancia

Érzelmek: � Motivációk, beállítódás � Intellektuális, morális, esztétikai

Értelmi képességek: � Fogalomismeret, tájékozottság:

− Összehasonlítás, megkülönböztetés � Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis � Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás.

Pszichikus funkciók működése: � Figyelem, koncentráció, feladattartás � Érdeklődés, érzékelés, észlelés � Emlékezet � Képzelet � Gondolkodás

Érzékszervi szféra, percepció: � Testséma ismeret � Hallásérzékelés (auditív percepció)

− összetett zenei képességek � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem),

− Kinesztetikus érzékelés, − Keresztcsatornák működése

� Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés Verbális képességek:

� Beszédértés. � Nyelvi kifejezőkészség:

− Őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága

Testi képességek: � Mozgáskoordináció, motoros képességek. � Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén. � Finommotorikus mozgások.

69

RAJZ, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA KOMPETENCIATERÜLETEI: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek. Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás:

� Önbizalom � Öntudatos és a környezetért is felelős magatartás � A világgal szembeni pozitív beállítódás � Reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak

összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége � Döntési képesség � Kezdeményezőkészség � Akaraterő és a kitartás

Érzelmek: � Motivációk, beállítódás � Aktivizáció � Akarati megnyilvánulások � Intellektuális, morális, esztétikai

Érzékszervi szféra, percepció: � Testséma-ismeret � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem)

− Kinesztetikus érzékelés, − Keresztcsatornák működés

Testi képességek: � Finommotorikus mozgások � Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés � Összehasonlítás, megkülönböztetés � Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis � Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás � Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás

Értelmi képességek: � Koncentráció, megfigyelés � Feladattartás � Kognitív szféra

Pszichikus funkciók: � Figyelem � Érdeklődés, érzékelés, észlelés � Emlékezet � Képzelet � Gondolkodás

Verbális képességek: � Beszédértés. � Nyelvi kifejezőkészség

70

A MOZGÁS KOMPETENCIATERÜLETEI: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek. Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások. Értelmi képességek:

� Kognitív szféra. � Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis. � Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás � Megfigyelőképesség � Emlékezet � Képzelet � Problémamegoldó képesség

Pszichikus funkciók működése: � Figyelem, koncentráció, feladattartás � Érdeklődés � Érzékelés, észlelés

Érzékszervi szféra, percepció � Testséma-ismeret � Hallásérzékelés (auditív percepció) � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem),

− kinesztetikus érzékelés, − keresztcsatornák működése

� Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés Testi képességek:

� Nagymozgások: − Mozgásműveltség

� Motoros képességek � Kondicionális képességek:

− Erő − Gyorsaság − Állóképesség

� Koordinációs képességek: − Egyensúlyozás képessége − Reakcióképesség − Gyorskoordináció − Időkényszer nélküli állóképességi koordináció

� Ízületi mozgékonyság: − Aktív mozgékonyság − Passzív mozgékonyság

� Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén. Verbális képességek:

� Beszédértés. � Nyelvi kifejezőkészség

71

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KOMPETENCIATERÜLETEI: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek:

� Öntudatos és a környezetért is felelős magatartás � A világgal szembeni pozitív beállítódás � Tolerancia, őszinte kommunikáció � Értelmes kockázat vállalásának bátorsága, a frusztráció elviselése � Reális énkép kialakításának képessége, önbizalom, akaraterő és a kitartás � Reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége � Szabályok és a vágyak összehangolásának képessége � Cselekvési alternatívák meglátásának képessége � Döntési képesség, kezdeményezőkészség � Empátia

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Érzelmek:

� Motivációk, beállítódás, aktivizáció � Akarati megnyilvánulások.

Értelmi képességek: � Kognitív szféra � Gondolkodási műveletek:

− Fogalomismeret, tájékozottság − Összehasonlítás, megkülönböztetés − Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis − Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás

� Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás Pszichikus funkciók működése:

� Figyelem, koncentráció, feladattartás � Érdeklődés, emlékezés, képzelet � Problémamegoldó képesség

Érzékszervi szféra, percepció: � Testsémaismeret � Hallásérzékelés (auditív percepció) � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem)

− Kinesztetikus érzékelés − Keresztcsatornák működése

� Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés Verbális képességek:

� Nyelvhasználat � Az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése � Beszédértés � Nyelvi kifejezőkészség:

− Kommunikációs és kooperációs készség − Vitázó és érvelő képesség, konfliktuskezelő és - megoldó képesség − Vezető és szervező képesség

72

MUNKA JELLEG Ű TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIATERÜLETEI: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek:

� Önbizalom � Öntudatos és a környezetért is felelős magatartás � A világgal szembeni pozitív beállítódás � Tolerancia, őszinte kommunikáció � Értelmes kockázat vállalásának bátorsága, a frusztráció elviselése � Reális énkép kialakításának képessége � Reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége � Szabályok és a vágyak összehangolásának képessége � Cselekvési alternatívák meglátásának képessége � Döntési képesség, a kezdeményezőkészség � Akaraterő és a kitartás � Empátia

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás. Érzelmek:

� Motivációk, beállítódás � Akarati megnyilvánulások � Aktivizáció � Szabályozó, rögzítő � Intellektuális, morális, esztétikai

Értelmi képességek: � Kognitív szféra � Gondolkodási műveletek:

− Fogalomismeret, tájékozottság − Összehasonlítás, megkülönböztetés − Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis − Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás

Pszichikus funkciók működése: � Koncentráció, feladattartás, figyelem � Érdeklődés � Emlékezet � Képzelet � Problémamegoldó képesség

Érzékszervi szféra, percepció: � Testsémaismeret � Hallásérzékelés (auditív percepció) � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem),

– Kinesztetikus érzékelés, – Keresztcsatornák működése

� Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

73

Verbális képességek: � Nyelvhasználat: � Összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése � Beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség � Beszédértés � Nyelvi kifejezőkészség:

− Kommunikációs és kooperációs készség − Vitázó és érvelő képesség, − Konfliktuskezelő és - megoldó képesség, − Vezető és szervező képesség

Testi képességek: � Nagymozgások � Mozgáskoordináció, motoros képességek � Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén � Finommotorikus mozgások.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS KOMPETENCIATER ÜLETEI: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret. Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek:

� Reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani

� Közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni

� Képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára � Tudjon jó döntéseket hozni

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás Érzelmek:

� Motivációk, beállítódás � Akarati megnyilvánulások � Aktivizáció � Szabályozó, rögzítő � Intellektuális, morális, esztétikai

Értelmi képességek: � Kognitív szféra � Gondolkodási műveletek:

− Fogalomismeret, tájékozottság − Összehasonlítás, megkülönböztetés − Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis − Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás

74

Pszichikus funkciók működése: � Koncentráció, feladattartás, figyelem � Érdeklődés, érzékelés, észlelés � Emlékezet, problémamegoldó képesség

Érzékszervi szféra, percepció: � Testsémaismeret � Hallásérzékelés (auditív percepció) � Látásérzékelés (vizuális percepció) � Tapintásérzékelés (taktilis percepció) � Koordinációs működés (test, kéz, láb, szem)

– Kinesztetikus érzékelés – Keresztcsatornák működése

� Téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés Verbális képességek:

� Nyelvhasználat: � Összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése � Beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség � Beszédértés � Nyelvi kifejezőkészség:

− Kommunikációs és kooperációs készség − Vitázó és érvelő képesség, − Konfliktuskezelő és - megoldó képesség, − Vezető és szervező képesség

Testi képességek. � Nagymozgások: � Mozgáskoordináció, motoros képességek � Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén � Finommotorikus mozgások:

− Ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) − Ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés)

75

13.3. ETIKAI KÓDEX ÁLTALÁNOS ETIKAI NORMÁK 1. Alapkövetelmény: Tiszteld gyermekeidet! Tiszteld a gyermekeid szüleit! Tiszteld kollégáid! Tiszteld önmagad, tiszteld a hivatásod! 2. Rendelkezzen hivatástudattal és álljon hivatása magaslatán. Legyen birtokában annak, amit tanít. 3. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. Védje meg a gyermekeit a veszélyes ártalmaktól.

Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységeiben

Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket.

Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket.

SZAKMAI ETIKAI NORMÁK: 1. A pedagógiai tevékenység gyakorlására való jogosult ság.

Pedagógus az a személy, akinek pedagógiai képesítése van és szakmai ismereteit foglalkozásszerűen alkalmazza.

2. A pedagógus kötelezettsége 2.1 A pedagógus tevékenységének általános célja a társadalom és az egyén

érdekében végzett személyiségfejlesztés. 2.2 Tudatában kell lenni, hogy tevékenysége kihat a vele kapcsolatban levő

személyek életére, ezért felelősséggel tartozik értük. Munkája során mindig tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat.

2.3 Szakmai tevékenységét a korszerű tudományra alapozottan legjobb meggyőződése szerint köteles végezni. 2.4 Egyénileg, illetőleg szervezett továbbképzéseken állandóan gyarapítsa

szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteit, fejlessze általános műveltségét.

76

3. A munkafeltételek biztosítása 3.1 Törekedjék arra, hogy munkafeltételei lehetővé tegyék a szakmai

tevékenységmaradéktalan teljesítését. Kötelessége arra törekedni, hogy munkavégzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, biztosíttassa.

3.2 Állandóan legyen kész arra, hogy munkatársainak a munkafeltételek jobbítása érdekében javaslatokat tegyen, és ezek megvalósításában közreműködjék. 3.3 A demokratikus véleményalkotás és véleménynyilvánítás normatíváin belül maradva, szakmai és etikai állásfoglalásait is kellő tapintattal hozza. kollégái, a gyermekek és azok hozzátartozóinak tudomására. 3.4 Mint vezető, semmilyen formában nem élhet vissza beosztottai, a gyermek és a hozzátartozói bizalmával.

Személyi ellentéteket a kooperatív konfliktus-szabályozás alkalmazásával gondosan, etikailag megnyugtatóan kell megoldani.

3.5 A pedagógus feladata, hogy közölje a kollégájával, ha magatartását, pedagógiai módszerét helytelennek, vagy károsnak tartja. A vitatott magatartást vagy módszert szélsőséges esetben a tantestület elé is tárhatja.

4. A szakszer űség követelményei 4.1 A pedagógus arra törekedjen, hogy mindenkor tudományosan megalapozott,

korszerű ismereteket tanítson, és szakmai elvárásokat alkalmazzon. 4.2 A pedagógiai irányzatokkal szemben tanúsítson türelmet, a sajátjától eltérő más eredményes módszerek jogosultságát tiszteletben kell tartania. 4.3 Törekedjen kollégáival az egymás munkáját kölcsönösen támogató, hatékony

munkakapcsolat kialakítására. Mint vezető fordítson gondot munkatársai szakmai fejlődésére.

4.4 Feladatainak lehető legjobb teljesítése érdekében működjön együtt más szakterületek szakembereivel. Köteles az együttműködésre olyan esetben is, amelyekben saját szakmai illetékességének korlátait felismeri.

4.5 A gyermekek értékelése az egyenlő esélybiztosítás alapján objektíven történjen. 4.6 A pedagógus munkája során, ha büntet, akkor körültekintően járjon el, nevelő

szándéka ne párosuljon megalázással. 4.7 Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai

autonómiáját. Kétes, vagy vitás esetekben köteles megfelelő szakmai állásfoglalás kialakításának érdekében az illetékes szakemberekkel konzultálni azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni.

4.8 Módszereit, eljárásait mindig a gyermekek életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezni, alkalmazni.

4.9 Személyiségének hatását nem használhatja fel politikai és világnézeti agitációfa, igyekezzék mindig objektív maradni.

77

5. A pedagógiai kapcsolat 5.1 A pedagógus munkája során tekintse partnernek a szülőt. 5.2 Törekedjék kiegyensúlyozott érzelmi életű gyermekek nevelésére, a

gyermekkori pszichés zavarok megelőzését szolgáló mentálhigiénés elvek képviseletére, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére.

5.3 Kötelessége, hogy különös figyelmet szentlejen a gyermekvédelem feladatainak. 5.4 Törődjön a természet, az ember és a környezet megbecsülésével, a

környezetvédelmi ismeretek elsajátításával. 5.5 Szorgalmazza olyan összehangolt csoportmunka kialakítását, melynek

keretében a gyermekekkel foglalkozó különböző képesítésű szakemberek tevékenysége pedagógiai rendszerré szerveződhet.

78

ETIKAI NORMÁK ÓVODAI DOLGOZÓK SZÁMÁRA 1. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek

kibontakoztatásához. 2. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységükben. 3. Védje meg a gyermekeket a veszélyes ártalmaktól. 4. Ne alázza meg a gyermekeket. 5. Ne különböztesse meg tanítványait faji, vallási és nemzetiségi hovatartozás

alapján. 6 Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. 7. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket, a

testület belső információit nyilvánosan nem terjesztheti. 8. Politikai credóját az óvodában nem ismertetheti, és nem befolyásolhat

másokat annak elfogadására. 9. Tartsa tiszteletben a vallásszabadság jogát, nem ehet elfogult vallási

kérdésben 10. Legyen szociálisan érzékeny, segítőkész az arra rászorulók esetében.

11. Utasítsa vissza az őt méltatlanul ért etikai és szakmai elmarasztalásokat. 12. Ha a szakmai értékeket veszélyeztető jelenségeket lát, hívja fel erre felettesei

figyelmét 13. Határolja el magát a méltatlan személyeskedésektől, intrikáktól és elvtelen

szervezkedésektől. 14. Etikai joga munkahelyének szabad megválasztása, és nem köteles ismertetni

megfontolásait munkahely változtatás esetén. 15. Személyesen, vagy szakmai választott képviselő útján joga van részt venni

szakmai kérdések eldöntésében, s ezekről információt kérni. 16. Joga van képesítésének és végzettségének megfelelő munkabeosztást kérni,

s ha aránytalan terhelést tapasztal, joga van ezt észrevételezni. 17. Magánéletének esetleges konfliktusait nem jelenítheti meg munkahelyén,

emberi kapcsolatai nem ütközhetnek a közerkölcs és a jó ízlés normáival. 18. Megjelenése, magatartása, beszéd- és viselkedésmódja legyen példaértékű,

mind a gyermek, mind a szülők előtt. 19. A pedagógusnak illetéktelen személlyel szemben titoktartási kötelezettsége

van. 20. A szülő segítségét magáncélra nem veheti igénybe.