Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai Programjamicimackoovi-kutas.gportal.hu/portal/micimackoovi-kutas/upload/307329... · kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny

Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda : 7541 Kutas Petőfi S. u. 95. : 06-82/468-296 E-mail: [email protected]

OM 202212

1

Kutasi Micimackó

Napköziotthonos Óvoda

Pedagógiai Programja

2013.


OM 202212

2

„Köszöntünk kéz a kézben (részemről mondjunk mancsot),

hogy teljesítsük részben kérésed és parancsod, mely minket felidézett,

mint mackó vágy a mézet. Róbert Gida meg én egy lélek, két legény,

egymást nagyon szeretjük, és együtt s evégett

ketten szeretünk téged.”

(részlet A. A. Milne: Micimackó c. könyvéből)


OM 202212

3


OM 202212

4

1. Bevezető

1.1 Rólunk…

Óvodánk, Somogy megye déli részén, Kutas községben található; 1954-től látja el az

óvodáskorú gyermekek nevelését.

Intézményünk 2009-2010-ben a DDOP (Dél-Dunántúli Operatív Program) pályázat keretein

belül kibővült, megújult: tornaszobával gazdagodtunk, energiatakarékossá és

akadálymentessé vált az óvodánk épülete.

Szakmai munkánkban is folyamatosan törekszünk a megújulásra, fejlődésre, innovációra:

2006-ban - a HEFOP 3.1.3. pályázati konstrukció révén – az országban az elsők között

vezettük be a Kompetencia alapú óvodai nevelést;

2007 óta működtetjük az Óvodai Integrációs programot, mellyel elősegítjük a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek, családok szociokulturális helyzetéből fakadó hátrányaik

kompenzálását.

Befogadó intézményként, nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéni differenciált

fejlesztésére, az egyenlő hozzáférésre, a speciális feladatokat ellátó szakemberek szükség

szerinti alkalmazására.

Szakmai innovációs törekvéseink nyomán óvodapedagógusaink közül 1 fő fejlesztő

pedagógusi, 1 fő gyógypedagógusi, 1 fő IPR szaktanácsadói végzettséget szerzett, amely

alátámasztja az Alapító Okiratunkban vállalt kötelezettségeinket (IPR, HHH, SNI,

hátránykompenzálás, befogadó intézmény).

Három „Jó gyakorlatot” dolgoztunk ki, amelyek az Educatio honlapján található Szolgáltatói

kosárba is felkerültek.

2012. április 1-november 30 között zajlott óvodánkban a TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0213 jelű

a „Referencia-intézményi szolgáltatói szerepre való felkészülés a Micimackó óvodában” című

pályázat megvalósítása. A pályázat keretében nevelőtestületünk minden tagja részt vett

legalább 1 továbbképzésen, amely elősegítette felsőoktatási gyakorlóhelyi feladatok, ill. a

szakmai szolgáltatói szerepre való felkészülést. Elkötelezettjei vagyunk a minőségi szakmai

munkának, tapasztalataink szakszerű továbbadásának.


OM 202212

5

Miért éppen a „Micimackó” nevet választottuk?

Abban az időben, amikor a helyi nevelési programunk íródott (1998), óvodásaink gyakran

mesélték televízió, ill. videó élményként ezt a mesét; egyik kedvenc plüss állatfigurájuk

„Micimackó” volt. Nagyon sok színező, kis képes mesekönyv, ilyen-olyan méretű és anyagú

„Micimackó” fordult meg az oviban akkor tájt.

Mi felnőttek is kezdtük megszeretni, mindennapjaink részévé vált; mindazonáltal a mi óvoda

udvarunkon áll egy nagyon öreg (150-170 éves) kocsányos tölgyfa (mint a Százholdas

pagonyban), amit a gyerekek „Micimackó fájának” neveztek el.

Másrészt, összehasonlítottuk Micimackót egy óvodás korú gyermekkel, s nagyon sok közös

vonást figyeltünk meg: Micimackó kíváncsisága, szükségletének kielégítésére törekvése,

társkeresése, gondolkodásmódja, félelmei, fantáziája… s még sorolhatnánk; hűen tükrözi az

óvodás korosztály tulajdonságait, személyiségjegyeit.

„Egyébként Micimackó néha játszani szeret, néha pedig leül… és ilyenkor mesélni kell neki.”

(részlet A. A. Milne: Micimackó c. könyvéből)… akárcsak az óvodás gyermekeknek.

1.2 Pedagógiai Programunkról…

Pedagógiai Programunkat, a helyi sajátosságok (falu, cigány nemzetiségi lakosok létszámának

növekedése), a gyermekek szociokulturális hátteréből fakadó nevelési feladataink

figyelembe vételével, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogrammal (ONAP 1996.) és az

Alapító Okiratunkban megfogalmazott kötelezettségekkel harmonizálva alkottuk meg.

A törvényi változások és a pályázatok során többször is módosítanunk, bővítenünk volt

szükséges, azonban Pedagógiai Programunk fő vonala, elhivatottságunk és alapelveink

megfogalmazása minden esetben megmaradt.

Pedagógiai Programunk fontos elemei:

TEVÉKENYSÉG KÖZPONTÚSÁG

CSALÁDORIENTÁLTSÁG

KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI NEVELÉS, KÉSZSÉG-KÉPESSÉG FEJLESZTÉS

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK

INTEGRÁLT NEVELÉSE

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS.


OM 202212

6

2. Gyermekkép, óvodakép

2.1 Gyermekkép

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését

genetikai adottságok,

az érés sajátos törvényszerűségei,

a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

A személyiség kibontakozásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi

és tárgyi környezetnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodánk óvodapedagógusai, dajkái,

kisegítő munkatársai

gyermekközpontú,

befogadó,

a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekvő,

magas színvonalú nevelést gyakorló,

érzelmi biztonságot nyújtó,

szeretetteljes légkört teremtő,

példamutató emberi értékeket közvetítő,

előítélet mentes felnőttek legyenek.

„- Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk? - Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene. - Na igen-igen, úgy könnyű. De… ha nem lennénk együtt? Hogyha én máshol lennék? - Jajj… de nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erős, vagy elég bátor? -Hát tulajdonképpen… - És kitől kérnék tanácsot, amikor nem tudnám, hogy merre tovább? - Micimackó, mi van, ha mégis? - Mégsem, az nem fordulhat elő… Ha mégis eljön az idő, amikor nem leszünk együtt, akkor nagyon fontos, hogy megjegyezz valamit! - Mi az a fontos megjegyeznivaló? - Hogy bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb vagy, mint sejted és okosabb, mint véled. De a legfontosabb az, hogy ha el kell válnunk, én akkor is mindig veled leszek… veled leszek.”


OM 202212

7

2.2 Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család; az óvoda a családi nevelés

kiegészítőjeként biztosítja a gyermek fejlődésének pedagógiai tevékenységrendszerét, tárgyi

környezetének feltételeit, óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciót tölt be.

Olyan óvodát szeretnénk működtetni, ahol …

a gyermeki jogok nem sérülnek;

a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez

igazodnak;

a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső

pszichikus feltételei;

biztosított a gyermekek harmonikus fejlődése, a hátrányok kiegyenlítődése;

a gyermekek kiegyensúlyozott nevelése, fejlődése érdekében az óvoda és a család

együttműködésre kész;

alapvető az óvodában dolgozó felnőttek szakmai felkészültsége, igényes, korrekt

munkavégzése;

fontos a helyi hagyományok, értékek életben tartása, átörökítése.


OM 202212

8

3. Alapelveink

Fontosnak tartjuk az egyéni adottságok és lehetőségek figyelembevételét, az arra

alapozott gyermeki személyiség kibontakoztatását, a tehetség gondozását, a

hátrányok csökkentését.

Mindennapi gyakorlatunkban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a kísérletező,

tapasztalatokra épülő, játékba integrált, tevékenységközpontú, komplex

ismeretszerzésnek, a készség-képességek fejlesztésére épülő személyes

kompetenciák alakításának.

Befogadó intézményként minden gyermek számára biztosítjuk a magas színvonalú

és a szeretetteljes neveléshez való egyenlő hozzáférést.

Nélkülözhetetlennek tartjuk a közösségi élet, az együttélés szabályainak,

értékeinek, normáinak megalapozását.

Az óvodai nevelésünk során biztosítjuk a nemzetiséghez tartozó gyermekek

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét; az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését.

A sajátos nevelési igényű gyerekek részére biztosítjuk a személyre szabott,

speciális diagnózisra épülő sokoldalú fejlesztést.

Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket – családi

napok, rendezvények, szakmai szolgálat kínálat, felsőoktatási gyakorlóhelyi

programok – minden esetben a gyermeki jogok, a gyermeki szükségletek

figyelembevételével szervezzük.


OM 202212

9

4. Pedagógiai programunk célja, feladata

4.1 Egyéni fejlődés kimutatása

Cél: Az óvodánkba járó gyermekek egyéni fejlődésében a bemeneti méréstől (óvodába lépés

utáni első mérés) a kimeneti mérésig (iskolába lépés előtti utolsó mérés), pozitív irányú

elmozdulás mutatkozzék az alábbi területeken:

az egészséges életmód alakítása,

az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Feladat:

Az óvodás gyermekek érzelmi – szociális - értelmi nevelése, a készségek-képességek

egyéni és életkor specifikus alakítása.

A gyermekek komplex készség, képesség fejlesztésének megszervezése.

A tapasztalatokon alapuló, sokoldalú, komplex, cselekedtető tevékenységek útján

való használható tudás megszerzésének elősegítése.

Nagy mennyiségű, változatos (taktilis, mozgásos, látási, hallási) ingerek biztosítása a

tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében.

Az alapmozgások alakítása, fejlesztése.

4.2 Partneri elégedettség, a pedagógiai program beválása

Cél: Az óvodai élet megszervezése (hetirend, napirend, játék-munka-tanulás tevékenységek

szervezése, tárgyi-személyi feltételek) a közvetlen partnerek körében (gyerekek, szülők,

óvodánkban dolgozó felnőttek), ill. a Pedagógiai Programunk (PP) beválás vizsgálatakor

elégedettséget mutat.

Feladat:

A biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó, befogadó óvodai légkör

megteremtése, mely optimális körülményeket biztosít a gyermeki közösségben

végezhető sokszínű, az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységhez.


OM 202212

10

A gyermeki személyiség - nyitott, rugalmas rendszerben való - teljes

kibontakoztatása, amely az egyéni adottságok és lehetőségek figyelembevételével, a

gyermek fejlődési, érési üteméhez, sajátos nevelési igényéhez igazítja a fejlesztést.

A közösségi élet, az együttélés szabályainak, értékeinek, normáinak megalapozása.

A gyermekekről való szeretetteljes gondoskodás, figyelembe véve, hogy a gyermek

fejlődő személyiség, melyet különleges védelem illet meg.

Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének

biztosítása.

A családdal való kapcsolat kialakítása, fenntartása a gyermek nevelése, fejlődése

érdekében.

4.3 Magas színvonalú szakmai munka

Cél: Az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusok, az óvodai élet tevékenységi formáit

(játék,verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék,gyermektánc, rajzolás, festés,mintázás,

kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek,

tevékenységben megvalósuló tanulás) a Pedagógiai Program szellemében magas színvonalú,

szakmai hozzáértéssel alakítják.

Feladat:

Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegítő tevékenységek

tudatos, gyermekközpontú, tevékenységbe ágyazott tervezése, szervezése,

irányítása.

Az egyenlő hozzáférés biztosítása, hátrányok kompenzálása, az eltérő fejlődési ütem

figyelembe vétele.

A szociális készségek fejlesztése, szokás-szabályrendszerek megalapozása, alakítása.

Az önkiszolgálás, a kognitív funkciók fejlesztése, tudatos önállóságra nevelés.

Az adekvát játékhasználat elősegítése.

A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való

gyakoroltatása).

Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód, egyénre szabott differenciált

fejlesztés biztosítása.


OM 202212

11

4.4 Hátrányos és Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek hátrány kompenzálása

Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű beóvodázása,

egyéni fejlesztéssel a hátrányok csökkentése, a szülői tájékoztatások által az óvoda-család

kapcsolatának, együttműködésének fejlesztése.

Feladat:

A szociokulturális környezetből adódó hátrányok kompenzálása, a hátrányos helyzetű

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása.

Egyénre szabott, egyéni fejlesztési terv alapján történő egyéni fejlesztés.

Preventív gyermekvédelem, a gyermek fejlődését veszélyeztető hatások korai

felismerése, azonnali intézkedések megkezdése.

A szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása, a családok szokásrendszerének

megismerése, egyénre szabott fejlesztési terv készítése, a szülői szerep támogatása.

A családokkal, szülőkkel való rendszeres, személyes találkozások szervezése, a

gyermek fejlődési folyamatának, a fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek megbeszélése,

szülői tájékoztatások megszervezése.

Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, szegregáció– és diszkrimináció

mentesség biztosítása, egyenlő hozzáférés biztosítása, hátránykompenzálás.

A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása.

4.5 Tehetségcsírák felfedezése

Cél: A kiemelkedő képességű, tehetségígéretű gyermekek felfedezése, személyiségük

harmonikus fejlesztéséhez az optimális környezet alakítása.

Feladat:

A tehetségazonosítás, képesség kibontakoztatás feltételeinek megteremtése.

Szakemberekkel való konzultációk szükség szerinti megszervezése.

Egyénre szabott, képesség kibontakoztató egyéni fejlesztési terv alapján történő

egyéni fejlesztés, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási

feladatok ellátása.

Megfelelő érzelmi légkör kialakítása (EQ), terhelhetőség – regenerálódás

egyensúlyának megteremtése, nagy mennyiségű változatos ingerek biztosítása.


OM 202212

12

4.6 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

Cél: Sajátos nevelési igényű gyermekek teljes körű integrációja.

Feladat:

Az intézményünkbe járó gyermekek és szülők érzékenyítése által, a sajátos nevelési

igényű gyermekek másságát, különbözőségét elfogadó környezet kialakítása.

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára szükség szerinti, speciális pedagógiai

feltételek biztosítása.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek alkalmazkodó készség, akaraterő,

önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való speciális segítségnyújtás.

A legmagasabb szintű társadalmi integráció elérésének elősegítése; sajátítsák el

azokat az alapvető életvezetési képességeket, amelyek szükségesek a közösségen

belüli, önálló vagy viszonylag önálló élet eléréséhez (önálló öltözködés, „dolgozni”,

lekötni magát szabadidejében).

A sajátos nevelési igényű gyermekek, a számukra megfelelő, diagnózisra építő,

sokoldalú fejlesztésének szervezése, az eltérő terhelhetőség figyelembevétele.

A sajátos nevelési igényű gyermekek aktív részvételének elősegítésével, erősségeik

hangsúlyozásával: „Erre már én is képes vagyok!” sikerélmény biztosítása.

Az óvodába dolgozó felnőttek türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító

habitusának alakítása (kivárás képessége).

A kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.

A gyermekekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésének megszervezése

a speciális szakemberek (fejlesztő pedagógus, logopédus, utazó gyógypedagógus)

csoportjával.

Az sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek sérülés specifikus fejlesztési tervének

elkészítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges

gondozási feladatok ellátása.


OM 202212

13

4.7 A nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

Cél: A magyar nyelvű roma/cigány kulturális hagyományok megismerése, átörökítése az

óvodai tevékenységekbe ágyazva.

Feladat:

A befogadó nevelésünk által a multikulturális és interkulturális szemléletmód és

nevelési gyakorlat kialakítása, hangsúlyosan a roma/cigány nemzetiségi kultúra,

művészetek és hagyományok értékeinek megismertetése.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében önazonosság megőrzését,

ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen

alapuló integráció lehetőségének biztosítása.

A roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok beépítése az óvodai tevékenységekbe.

A sajátos szín- és formavilág megjelenítésének támogatása vizuális nevelésben.

A roma/cigány tánckultúra támogatása a gyerektánc és mozgáshoz kötődő

tevékenységekben.

A nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolására,

megismerésére való érzékenyítés.

A nemzetiségi identitástudat alakulásának és fejlesztésének elősegítése.

A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása.

4.8 Referencia intézményi szolgáltatás kínálat működtetése

Cél: A Referencia intézményi szolgáltatásaink által az intézményünk hírnevének, pozitív

megítélésének növelése.

Feladat:

Az óvodapedagógusok pedagógiai kultúrájának gazdagítása, a nevelőtestületen belül

„az egymástól tanulás” megszervezése, új pedagógiai eljárások megismerése, a

gyakorlatban jól bevált módszerek terjesztése, továbbadása.

Jó gyakorlatra épített szakmai szolgáltatási kínálataink - az

igénybevevő óvodapedagógusok számára- gyakorlatorientált és mintaértékű

végrehajtása azon elvek betartásával, hogy „a gyermeki jogok nem sérülhetnek”.


OM 202212

14

Felsőoktatási gyakorlóhelyi funkcióból adódó szakmai fejlesztés, mintaközvetítés

szervezése, lebonyolítása a felsőoktatásban résztvevő hallgatók körében.

Komplex, innovatív, esetenként teljesen újszerű fejlesztési tartalmak eredményes

szolgáltatásának biztosítása világviszonylatokban.

Az értékelő rendszer alkalmazásával a szolgáltatások színvonalának megtartása illetve

fejlesztése önképzéssel, továbbképzések igénybevételével, értékközvetítő szerep

felvállalása a továbbképző munkában.


OM 202212

15

5. Óvodai nevelésünk célja, feladatai

5.1 Óvodai nevelésünk célja

Az óvodánkba járó (3-7 éves) gyermekek személyiségfejlesztése során az egészséges életmód

alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, és az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és

nevelés megvalósítása terén, pozitív elmozdulás mutatkozzék.

5.2 Óvodai nevelésünk feladatai

5.2.1 Az egészséges életmód alakítása

Alapelv: Az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, különös

tekintettel, a szociokulturális hátrányokkal érkező gyermekekre.

Cél: A tárgyi, személyi feltétel megteremtésével, az egészséges életmód feladatainak tudatos

megvalósításával, az óvodáskor végére jellemző fejlettségi szint elérése minden gyermeknél.

Az Óvodapedagógus feladatai az egészséges életmód alakításában:

a szervezet edzése, a lelki egészség védelme;

a mozgáskészség fejlesztése, az egészséges életvitel megalapozása, alakítása;

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a

betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása;

az egészséges életmód eszközeinek megismertetése;

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges - az óvoda

dolgozóinak támogató és gondoskodó, óvó magatartásával - biztonságos,

gyermekbarát környezet alakítása;

a szülőkkel, szakemberekkel való együttműködés kialakítása;

differenciált egyénre szabott fejlesztés, különös tekintettel a különleges bánásmódot

igénylő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre;

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás megalapozása.


OM 202212

16

Útmutató az egészséges életmód alakításának megszervezéséhez:

Alapvető feladatunk az életkornak megfelelő, helyes életritmus, napirend kialakítása, amely

az egészséges testi és lelki szellemi fejlődés nélkülözhetetlen feltétele.

A rendszeres, megszokott időben végzett, ismétlődő tevékenységek visszahatnak az óvodás

gyermek életfolyamataira, ezért a csoportban dolgozó felnőtteknek a kiegyensúlyozott

magatartásukkal gondoskodniuk kell az érzelmi biztonság, a derűs légkör megteremtéséről.

A biztonságos környezet (óvoda udvara, csoportszobák, öltöző, mosdó) kialakításakor,

berendezésekor biztosítani kell a gyermekek szabad mozgásához, változatos

játéktevékenységeihez szükséges teret. A bútorok, felszerelési tárgyak mennyisége, nagysága

igazodjanak a gyermekek testméreteihez, a csoport létszámához és összetételéhez.

Törekedni kell a célszerű elrendezésre, lehetőséget kell biztosítani, hogy a nap folyamán, a

változatos gyermeki tevékenységekhez igazodva, a csoportszoba átrendezésre kerülhessen

(mindennapos testnevelés, dramatizálás, pihenés, mese…).

Az életkornak megfelelő, helyes életritmus, napirend kialakítása az egészséges testi, lelki és

szellemi fejlődés alapvető feltétele, a rendszeres, megszokott időben végzett ismétlődő

tevékenységek visszahatnak az óvodás korú gyermekek életfolyamataira (érzelmi biztonság,

derűs légkör, kiegyensúlyozott magatartás). Előtérbe kell helyezni a rugalmasságot,

folytonosságot, a minél hosszabb szabad játékot.

Az egészségügyi szokások kialakításakor figyelembe kell venni az életkori és az egyéni

sajátosságokat.

A gyermekek egyéni érési ütemének megfelelő testi, lelki fejlődés elérése érdekében minden

óvodai csoportban ki kell alakítani a biztonságot nyújtó, következetes, rugalmas, azonos

követelményekre alapuló szabály- és szokásrendszert.

A szülőkkel együttműködve biztosítani kell a testápoláshoz szükséges tárgyi feltételeket

(saját fésű, fogmosó pohár, fogkefe, fogkrém, papír zsebkendő), figyelembe véve a

hátrányokból fakadó hiányosságokat.

Előtérbe kell helyezni az egészségügyi szokások megismertetését (WC használat, kézmosás,

fogmosás, orrfújás), a hozzá tartozó eszközök rendeltetésszerű használatának bemutatását,

a rendszeres, következetes gyakoroltatás folyamán a szokások elsajátítását.


OM 202212

17

Különös figyelmet kell fordítani a szociokulturális hátrányokkal érkező, ill. sajátos nevelési

igényű gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére (türelem, segítségadás, elegendő idő).

A felnőttek példamutatásukkal, következetes, tudatos magatartásukkal, segítségadással,

nyelvi megerősítéssel neveljék a gyermekeket az öltözés - vetkőzés helyes sorrendjére,

technikájára (gombolás, fűzés, kötés, kifordítás), saját ruházatuk rendben tartására.

Hívják fel a szülők figyelmét az időjárásnak megfelelő öltözék, váltóruha fontosságára.

A kulturált étkezési szokások alakítása, elmélyítése során (evőeszköz használat, terítés,

rágás, szalvétahasználat, pohárhasználat) szükséges figyelembe venni a családi

háttérkörnyezetből adódó különbözőségeket. A hátrányok kompenzálásának, a gyermekek

differenciált egyéni fejlődésének meghatározó pedagógiai módszere a felnőttek személyes

példamutatása (együtt étkezés, evőeszköz használat, kulturált étkezési szokások).

A gyermekeket hozzá kell szoktatni a változatos íz világ megismeréséhez, váljanak nyitottá az

óvodai ételek megkóstolására, elfogyasztására („Kóstold meg!).

A játékos tevékenységek segítségével tapasztalják meg az egészséges ételek fogyasztásának

fontosságát, az egészséges életmód és a betegség megelőzés összefüggéseit.

Előtérbe kell helyezni az egészséges étkezés fontosságát, szorgalmazni a szülők és az

élelmezésvezető felé az ehhez fűződő javaslatokat.

A gyermek egészsége védelmében fontos az esetleges ételérzékenység regisztrálása, a

szülők, élelmezésvezető, óvoda együttműködése, a lehetséges megoldások megkeresése.

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, biztosítanunk kell a

mindennapos rendszeres mozgásra való lehetőséget, a gyermekek természetes

mozgásigényének kielégítését, a mozgáskedvük megőrzését, a mozgás megszerettetését.

A séták, kirándulások szervezésével, az együttes élmények biztosításával, az évszakok adta

lehetőségek kihasználásával (szánkózás, hóvirágszedés, kerékpározás), a környezettudatos

magatartás alakításával segítsük elő az egészséges életvitel megalapozását.

Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű a mozgástapasztalatok bővítése, a

mozgáskészségek, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, a mozgáson keresztül az

értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlődésének elősegítése.

Figyelnünk kell a rendellenességek megelőzésére, korrekciójára, szükség esetén a speciális

szakember bevonására (konduktor, gyógypedagógus, logopédus).


OM 202212

18

Kiemelt feladatunk az egészség megőrzése, a levegőzés, edzés megszervezése.

Nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek napi rendszerességgel - minimum 30-35 percet, a

szélsőséges időjárást kivéve - szabad levegőn töltsenek, amely elősegíti a szervezet

alkalmazkodó, ill. ellenálló képességének (időjárás változásai) növelését. Az óvodapedagógus

a változatos tevékenységek szervezésével (mászókázás, rollerezés, kerékpározás) támogatja

a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését, egészségük védelmét, megőrzését.

Elsődleges feladatunk a nyugodt pihenés, alvás feltételeinek biztosítása, melynek alapja a

testi szükségletek kielégítése (étkezés, WC használat), erős külső ingerek megszüntetése

(szellőztetés, csendes, halk beszéd, ruházat lecserélése pizsamára, árnyékolás), belső

nyugalmi állapot kialakítása (fektetők szellős elhelyezése, elalvás előtti mese, plüss állatkák

választása).

A különböző szociokulturális háttérrel érkező gyermekek szokás-szabályrendszerének

különbségeit figyelembe véve lényeges a differenciált egyéni bánásmód (a pihenés

megkedveltetése, változó egyéni alvásigény figyelembe vétele) az érzelmi biztonság

megteremtése (simogatás, otthoni kispárna, ill. alvós játék).

5.2.2 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Alapelv: A gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs,

kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül.

Cél: Minden kisgyermek önmagához képest legyen önálló, érdeklődő, kiegyensúlyozott,

együttműködő, ismerje és tartsa be a közösségi élet szokásait, szabályait.

Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés terén:

derűs, otthonos, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör kialakítása;

a felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek érzelmekre épülő, kooperációra alkalmas

kapcsolatainak erősítése;

modellértékű viselkedésminták közvetítése;

a közösséghez való tartozás pozitív hatásainak megerősítése (csoportzászlók,

csoportdalok, névadó mondókák);

a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi

tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a


OM 202212

19

figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának,

feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása;

egyéni differenciálás, a sajátos törődést igénylő gyermekek felismerése (lassabban

fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, nehezen szocializálható, hátrányos

helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelkedő képességű), fejlesztése; szükség

esetén szakemberek segítségének igénybevétele (logopédus, fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus, konduktor, pszichológus, családsegítő és gyermekvédelmi felelős…).

sajátos nevelésű kisgyermekek olyan készségeinek, szokásainak, viselkedésformáinak

erősítése, mely kiemeli a pozitív jellemvonásait, és megkönnyíti a társakhoz és a

körülményekhez való alkalmazkodást;

az óvodapedagógus nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az

emberek különböznek egymástól (a másság elfogadása, tolerálása);

a differenciált, pozitív értékelések által, a gyermek reális önértékelésének támogatása;

a gyermekek önkifejező törekvéseinek elfogadása (a közösségi szabályok keretein

belül), az akarati tulajdonságok fejlesztése (önállóság, szabálytudat, feladattudat);

erkölcsi normák, értékek kialakítása (figyelmesség, segítőkészség, önzetlenség,

egymáshoz való alkalmazkodás);

a gyermek természetes kíváncsiságára alapozva a környező világ szépségeinek,

értékeinek, megbecsülésének megalapozása;

hagyományok, kultúrák megismerése (magyar, cigány), lehetőségek szerinti ápolása;

pozitív érzelmi viszony megalapozása, kialakítása - a szülők és az óvodában dolgozó

felnőttek körében - a cigány kisebbség kultúrája iránt.

Útmutató az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megszervezéséhez:

A kiegyensúlyozott gyermeki személyiség kialakulásának alapvető feltétele a derűs,

otthonos, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör kialakítása.

Az óvodapedagógus felelőssége egyrészt az állandó napirend, a barátságos csoportszoba

kialakítása; másrészt a nyugodt, következetes bánásmód, a gyermekeket körülvevő felnőttek

(dajkák, kisegítő személyzet) gyermekszerető magatartásának biztosítása.

Fontosnak tarjuk, hogy meleg – korlátozó – engedékeny nevelési attitűdjével, minta értékű

kommunikációjával képviselje óvodánk legfőbb pedagógiai elveit.


OM 202212

20

A befogadás lebonyolítása, megszervezése nagymértékben befolyásolja a család és az óvoda,

a felnőttek és gyermekek bensőséges, bizalomra épülő kapcsolatát, ezért nagy hangsúlyt

fektetünk a családdal való együttműködés megalapozására.

Alapelvünk a fokozatosság és a gyermek -, család központúság.

A befogadás tervezett és szülők felé ajánlott menete:

1. lépés: az óvodapedagógusok a gyermekeket az otthonukban látogatják meg

(ismerkedés a családdal, tájékoztató jellegű beszélgetés a szülőkkel).

2. lépés: a gyermek a szüleivel, ill. egyik szülőjével érkezik az óvodába, ismerkedik az

óvoda udvarával, épületével, a dolgozókkal, betekintést nyer az óvoda szabály és

szokásrendszerébe.

3. lépés: a gyermek szülei nélkül pár órára, majd fél napra az óvodában marad,

ismerkedik a felnőttekkel, társaival, játék lehetőségekkel, játékszerekkel, a

napirenddel és a szabály - szokásrendszerrel.

4. lépés: a gyermek egész nap részt vesz az óvoda életében.

A szülők különböző elvárásainak, a gyermek tulajdonságainak ismeretében változó lehet a

leválás, elválás időszakának hossza.

A befogadás menetének szervezését a családok igényeihez igazítjuk, így van olyan gyermek,

akit pár nap múlva, van olyan, akit 1-2 hét múlva „hagynak itt” az oviban először egyedül.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, ill. a sajátos

nevelési igényű gyermekek szüleivel való bizalomra alapuló kapcsolat kialakítására.

Fontos számunkra, hogy településünkön minden óvodás korú gyermek a lehető legkorábban

megkezdje az óvodai nevelést, különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek körében. Ennek érdekében már a beóvodázás ideje előtt felvesszük a kapcsolatot

a családokkal és meghívjuk őket a hagyományos óvodai rendezvényeinkre.


OM 202212

21

5.2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Alapelv: A gyermekek komplex készség, képesség fejlesztése, a tapasztalati úton történő,

sokoldalú, tevékenységbe ágyazott cselekedtetés, melyet végig kísér az anyanyelvi

megerősítés.

Cél: Alakuljanak ki a következő életszakaszhoz szükséges készségek, képességek.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés terén:

a gyermeki személyiség optimális fejlesztése érdekében a pedagógiai módszerek

változatos alkalmazása, a meglévő módszerek bővítése, gazdagítása;

az észlelési és motoros-manipulációs tapasztaláson keresztül, nyelvi megerősítéssel a

totális érzékelő apparátus kialakítása (percepció + motorika + verbalitás);

sokszínű, változatos tevékenységek biztosítása a szűkebb és tágabb értelemben vett

természeti és társadalmi környezetükről, figyelembe véve a gyermekek érdeklődését;

meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve, biztosítson

lehetőséget a további tapasztalatok ismeretek megszerzésére és különböző

élethelyzetekben való gyakorlására;

kiemelt jelentőségű feladatunk a verbális kifejezőkészség fejlesztése és a

kommunikáció különböző formáinak megismertetése, alakítása;

a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése,

bővítése, változatos tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása;

az értelmei képességek (érzékelés-észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, különös tekintettel a hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében;

a gyermekek beszédfejlettségének megismerése;

az eltérő fejlettségű, érési ütemű gyermekek differenciált fejlesztéséhez,

felzárkóztatásához szakember segítségének igénybe vétele (gyógypedagógus,

fejlesztő pedagógus, konduktor);

az eltérő nyelvi szocializáció okozta tanulási készségek, képességek hiányosságainak

felismerése, kompenzálása (beszédértés, beszédészlelés, szókincsbővítés);

a gyermekek kiejtési hibáinak, beszédproblémáinak felismerése, szükség szerint

szakember (logopédus, pszichológus) segítségének igénybevétele.


OM 202212

22

Útmutató az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megszervezéséhez:

Az óvodapedagógus, a változatos és élményszerű tevékenységek szervezésével, az

óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaira építve (mint a természetes kíváncsiság és

érdeklődés, játékosság, tevékenységközpontúság, mozgékonyság) fejlessze az alap

kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításához szükséges értelmi képességeket.

A 3-7 éves életkor szenzitív periódus az észlelés és a finommotoros struktúrák fejlődése

szempontjából, ezért lehetőséget kell biztosítani a rendszeres, változatos mozgásba ágyazott

tevékenységekre. Az óvodapedagógus az ösztönző környezet kialakításával támogassa

valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás egyéni megnyilvánulását.

A gyermekek problémaérzékenységének felkeltése, a problémamegoldó képesség fejlesztése

érdekében szervezzen játékos tevékenységeket, kihasználva a spontán lehetőségeket.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő

környezet, helyes mintaadás és szabályközvetítés - az óvodai nevelőtevékenység egészében

jelen kell, legyen.

Az óvodában dolgozó felnőttek adjanak lehetőséget a gyermekek természetes beszéd- és

kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, fordítsanak figyelmet a gyermeki

kérdések meghallgatására és a válaszigények kielégítésére.

Az óvodapedagógus a mindennapos beszélgetések, a mese, a báb, a versek, mondókák, a

gyermekdalok által segítse elő a helyes beszédritmus, beszéderősség fejlődését, a

kifejezőkészség gazdagodását (szókincs).

Fordítson figyelmet a gyermekek kiejtési hibáinak, beszédproblémáinak felismerésére,

szükség szerint kezdeményezze szakember (logopédus, pszichológus) segítségének

igénybevételét.

A nemzetiségi/cigány származású gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy

anyanyelvüket a nap bármely szakában használják, igény szerint cigány nyelvű dalokat,

verseket, meséket hallgassanak.


OM 202212

23

6. Óvodai élet megszervezésének elvei

6.1 Személyi feltételek

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában minden esetben a gyermek áll.

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a

gyermek személyiségfejlődése szempontjából. Jelenléte a nevelés egész időtartamában

fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató

attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

Az óvodai nevelés eredményességét nagymértékben befolyásolja, az egységes

óvodapedagógusi tevékenység és az óvodában dolgozó, nevelő munkát segítő, nem

pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája.

A sajátos nevelési igényű gyermek(ek) fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli, melyet a sérülés specifikumának viszonylatában igyekszünk

biztosítani.

A közös szakmai munka megteremtése, az azonos, egységes értékek, elvárások, gyakorlat

teljes körű kialakítása alapja az óvodai nevelésünk hatékonyságának.

Szakmai elhivatottságunk bizonyítéka, hogy naprakész, a pedagógiai módszereket

sokoldalúan, a jelen kor gyermekére aktualizálva igyekszünk elsajátítani, tovább fejleszteni,

alkalmazni és átadni.

Fontosnak tartjuk a különbözőségek elfogadását, s hogy minden dolgozónk fenntartások

nélkül közeledjen a nemzetiségi/cigány származású, ill. a sajátos nevelési igényű

gyermekekhez, szüleikhez, családjához.

6.2 Tárgyi feltételek

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel.

Óvodánk épületét, udvarát, berendezéseit úgy igyekszünk alakítani, hogy szolgálja az

óvodáskorú gyermekek biztonságát, kényelmét:

óvjuk gyermekeink egészségét, biztonságát,


OM 202212

24

kielégítsük természetes mozgás- és játékigényüket,

kialakítsuk számukra a nyugodt, derűs, ösztönző légkört.

Az óvoda udvarán lévő játszóhelyeket, az épületben található helyiségeket a hatályos

rendeleteknek megfelelően, a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és

felszerelés jegyzékének megfelelően igyekszünk átalakítani, fejleszteni, bővíteni.

6.3 Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai nevelésünk alapelvei:

tevékenykedés, tevékenykedtetés,

tapasztalatszerzés, kísérletezés,

játékosság,

következetesség,

testi, érzelmi biztonság,

gyermekközpontúság,

rendszeresség, folyamatosság,

rugalmasság, differenciálás.

A jól megszervezett napirend és hetirend biztosítja a gyermekek egészséges, a

tevékenységekben megnyilvánuló fejlődésének, fejlesztésének feltételeit.

A jó napirendet folyamatosság, rugalmasság és rendszeresség jellemzi. A visszatérő,

ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek.

Nélkülözhetetlennek tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem

előtt tartva a játék kitüntetett szerepét, a gyermekek egyéni szükségleteit, a helyi

szokásokat, igényeket.

A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki,

előtérbe helyezve a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált

tevékenységeket,

valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő

időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezését, szervezését.


OM 202212

25

Az óvodai élet szervezésében hangsúlyos szerepe van a gondozásnak is.

Az óvodapedagógus - együttműködve a gondozást végző munkatársakkal - a gondozás

folyamatában is nevel, kapcsolatot épít a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését.

A napirend főbb tevékenységei

délelőtt: délután:

játék (teremben, szabadban); pihenés;

foglalkozások, kezdeményezések; tisztálkodás, étkezés;

séta, kirándulás; játék (teremben, udvaron);

tisztálkodás, étkezés, fogmosás; szervezett (egyéni, mikro csoportos)

képesség fejlesztés.

A hetirend kialakításának főbb jellemzői:

Konkrét naphoz (a tornaszoba, ill. a gyermekszámítógép használatának

megszervezése miatt) a testnevelés foglalkozást, és a gyermekszámítógép

használatát kötjük.

A mindennapos testnevelés, a mindennapos mese a gyermekek biztonságérzetét,

természetes igényeinek kielégítését szolgálja. A meséhez tartozó ráhangoló

tevékenységeket, hagyományokat minden óvodapedagógus a saját elképzelése

szerint alapozza meg. Vannak szokásossá vált eszközeink, melyek hozzájárulnak a

bensőséges, varázslatos, nyugodt kapcsolat kialakulásához, s elősegítik a mese

megértését, a gyermeki képzelet fejlődését (mesepárna, mesesarok, mese gyertya,

báb).

Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, a gyermeki

fejlődés nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják.

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján, az óvodapedagógus

feltétlen jelenlétében és közreműködésével, a teljes óvodai életet magába foglaló

tevékenységek keretében szervezhető meg.


OM 202212

26

Az óvodai nevelés tervezésének alapja óvodánkban:

a gyermekek alapos megismerése (anamnézis felvétele);

a gyermeki személyiség kibontakoztatásához való megfelelő fejlesztés, célkitűzés

megfogalmazása;

a különböző tevékenységek, a környező világ tevékeny megismerésének főbb témái

köré való csoportosítása.

Az óvodapedagógusok által készített dokumentumok, feljegyzések elősegítik a nevelőmunka

hatékonyságát.

Fontos számunkra, hogy az óvodás gyermekek nevelési – fejlesztési terve az aktuális

fejlettségi szintről kiindulva, az egyéni fejlődési ütemet, a gyermekek érdeklődési körét,

életkorát, a spontán adódó lehetőségeket figyelembe véve, az óvodapedagógus pedagógiai

szabadságát tiszteletben tartva készüljenek el.

A kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomag ajánlása alapján kibővített hálótervünk

alapja az egységes tervezésnek és az egymásra való épülés megvalósulásának (lsd.

mellékletek/ Hálóterv).

Főbb alapdokumentumaink:

Felvételi és mulasztási napló (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról VII. fejezet/

Iratkezelés a nevelési-oktatási intézményekben/ 30. A kötelezően használt

nyomtatványok/88. § az óvoda által használt nyomtatvány szerint; vezetése napi feladat).

Csoportnapló (vezetése napi feladat, felelősei az adott gyermekcsoport

óvodapedagógusai), amely tartalmazza a (az):

kötelező elemeket (óvoda neve, OM azonosítója és címe, a nevelés aktuális éve, a

csoport megnevezése, a csoport óvodapedagógusainak neve, a megnyitás és lezárás

helye és időpontja, az óvodavezető aláírása, az óvodai körbélyegzők lenyomatának

helye, a gyermekek neve és óvodai jele, hetirend, napirend);


OM 202212

27

szabály és szokásrendszert (összefoglalja az óvodai élet tevékenységeivel kapcsolatos,

az adott évben adott csoportra vonatkozó elvárásokat, normákat, célokat);

éves tervezést (az adott évben az adott korcsoport számára összeállított ismeretanyag

ajánlást, mese, vers, mondóka, dalos játék, vizuális tevékenységek gyűjteményt);

ciklusterveket (két hétre lebontva segíti a műveltségtartalmak komplexitásának, a

témaegységek integrált feldolgozásának megszervezését, a váratlan eseményekhez

való igazodást, a rugalmasság a módosítás lehetősége biztosítja számunkra);

megvalósulás feljegyzéseket (a ciklus két hete alatt történő, a gyermekcsoport

viselkedésében, fejlődésében meghatározó jelentőségű, fontosabb események

összegzése);

év végi értékelés (a csoportra vonatkozó célkitűzések, feladatok eredményességének

összefoglalása);

gyermekek balesetvédelmi „oktatása” (a veszélyes helyzetekre való figyelemfelhívás,

napi szinten /jelölése a csoportnaplóban:!).

Gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése mappa (a gyermekek megismerését,

fejlesztését segítő feljegyzések, felelősei az adott gyermekcsoport óvodapedagógusai),

tartalma:

anamnézis,

a befogadás tapasztalatai,

éves mérés - értékelés eredményei,

egyéni fejlesztési tervek (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esetében 3 havonta).

Gyermekvédelmi dokumentumok (a gyermek és családvédelmi felelős feljegyzései),

tartalma:

a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása,

rendszeres óvodába járás ellenőrzésének feljegyzései,

esetjelző lapok.

Hálóterv (amely összefoglalja a 3 év feladatait, a műveltségtartalmak anyagát).


OM 202212

28

6.4 Az óvoda kapcsolatai

Alapelv: Nyitott, kezdeményező és kezdeményezést elfogadó, hatékony, bizalommal teli,

egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolat kialakítása,

fenntartása valamennyi partner intézménnyel, mely a gyermekek óvó-, védő,

személyiségfejlesztő tevékenységünket támogatja, segíti.

Cél: Olyan partneri kapcsolat kialakítása, melyek segítségével aktív támogatást nyújthatunk a

gyermekek személyiségfejlődéséhez, óvásához, védelméhez.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt

(bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat

intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve

közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek

be a gyermek életében.

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez, de

mindenekelőtt a gyermekek érdekeit tartjuk a legfontosabbnak.

Igyekszünk nyitott, kezdeményező módon fordulni azokhoz az intézményekhez, akik

meghatározó, befolyásoló szerepet tölthetnek be a gyermekek fejlődésében.

Az együttműködés formái változatosak: a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig próbáljuk kihasználni a lehetőségeket.

6.4.1. Óvoda - család kapcsolata:

Az együttműködés formái óvodánkban:

Az intézmény menedzselése a leendő óvodások szülei körében

nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak,

érdeklődő leendő szülő fogadása, az óvoda bemutatása,

szülői fórumok szervezése a leendő óvodások szülei számára,


OM 202212

29

útmutatók, kiadványok, a helyi nevelési program fő vonalairól való tájékoztató,

küldetésnyilatkozat eljuttatása a leendő szülőknek, (helyi sajtó, TV stb. igénybe

vételével).

Beiratkozás

ismerkedés az óvoda udvarával, épületével,

beiratkozásra érkező gyermek megajándékozása,

családok tájékoztatása az alapdokumentumok megismerési lehetőségeiről,

szülőkkel való beszélgetés során az óvoda házirendjének megismertetése.

Családlátogatás

gyermek életkörülményeinek megismerése,

szülők szemléletmódjának, nevelési attitűdjének feltérképezése,

beszélgetés kezdeményezése a leendő óvodai életről (szokások, szükséges eszközök).

Befogadás

ismerkedés az óvoda, ill. a gyermekcsoport szabály-szokásrendjével,

a szülő-gyermek kapcsolatának megfigyelése,

kölcsönös bizalomépítés,

család-óvoda átmenet megkönnyítése,

közös tevékenykedés a szülővel, gyermekkel.

Fogadó óra

a szülők tájékoztatása gyermekük aktuális fejlettségi állapotáról,

a gyermekek egyéni fejlődését elősegítő fejlesztési terv ismertetése,

szükség szerint a szülők bevonása a hatékonyabb fejlesztés érdekében,

egyéni beszélgetés során a gyermeknevelésben felmerülő problémák megoldására

utaló tanácsadás, segítségnyújtás,

szülői kezdeményezésre történő megbeszélés lebonyolítása.


OM 202212

30

Nyílt napok

betekintés az óvoda mindennapjaiba, ismerkedés az óvoda, ill. a gyermekcsoport

szabály-szokásrendjével,

az óvodapedagógus áltat készített megfigyelési szempontrendszer segítségével a

gyermekek fejlettségének megfigyelése,

közös megbeszélés,

egyéni problémák megbeszélése,

nevelési tanácsadás.

Játékos családi munkadélutánok

kellemes hangulatú közös játék (versenyjátékok, társasjátékok, ügyességi játékok,

stb.), közös játékos tevékenységek (barkácsolás) szervezése,

eszközök készítése, az elkészített eszközök hasznosságának bemutatása,

kötetlen beszélgetések, egymás megismerésére törekvés,

közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése,

a játék fontosságának erősítése a szülőkben.

Családi sport rendezvények

egészséges életmód, helyes életvezetési kultúra alakítása,

a közösségi szellem ápolása, erősítése, az intézményi szintű vetélkedések által.

Egy gyermek - egy szülő - egy virág akció

közös óvodai környezet szépítés,

közös munkálkodás, beszélgetés.

Ünnepek, rendezvények

az ünnepek, rendezvények közös szervezése, lebonyolítása során az óvoda és a család

kapcsolatának mélyítése,

vidám hagyományápolás, vetélkedés,

közös ünneplés, tánc.


OM 202212

31

Anyák napi köszöntés

az anya-gyermek kapcsolat mélyítése, a közös, meghitt együttlét alakítása.

Szülői fórumok

az óvoda életével kapcsolatos fontos információk megbeszélése,

gyakrabban előforduló problémák megoldását segítő összejövetelek szervezése

szakemberek bevonásával,

tréning,

előadás,

csoportos, mikrocsoportos beszélgetés,

esettanulmányozás szervezése.

Szülői közösség megalakítása

szülői feladatok koordinálása,

szülői kezdeményezések megvalósítása,

szülők érdekképviselete,

megbeszélés,

tájékoztatás.

Az óvodapedagógus feladatai az óvoda - család közti kapcsolattartás szervezése során:

törekedjen az interaktív kapcsolat kialakítására,

vegye észre, s szükség esetén kezdeményezze a családok szociális helyzetének

megfelelő - a gyermek védelmében történő - segítségnyújtást,

kezdeményezze a szülőkkel való személyes találkozásokat, s adjon korrekt, reális

tájékoztatást a gyermek fejlődésének nyomon követésével kapcsolatban,

próbálkozzon a nehezen megnyíló családok óvodai rendezvényekbe való

bevonásával,

támogató magatartásával segítse a családokat különböző nevelési módszerek

elfogadására,


OM 202212

32

pedagógiai módszereinek kiválasztásakor kerüljön előtérbe a gyermekek családja

iránt mutatott empátia és tolerancia,

az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz,

fokozott figyelemmel kísérje a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetből

érkező gyermekek fejlődését,

példamutató magatartásával, személyes példájával hasson a szülőkre.

Útmutató az óvoda - család együttműködésének megszervezéséhez:

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető

feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell

vennie a családok sajátosságait, szokásait és felelősségteljes, együttműködő hozzáállást

tanúsítva meg kell keresnie a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A gyermek számára az óvoda az első szintér, melyben azonos életkorú gyerekek közt

tapasztalhatja meg a saját határait, lehetőségeit, a szokásokat, szabályokat.

Az óvoda átmenet a családi nevelésből az intézményi nevelésbe, ez az átmenet minden

gyermeknél eltérő ütemű. A fokozatos befogadás a szülők aktív részvételével történik,

lehetőséget biztosítunk, hogy a megismerjék, megtapasztalhassák az óvoda értékrendjét,

szokásait, szabályait. A befogadást megelőzően, valamennyi nyílt óvodai eseményre szívesen

fogadjuk a leendő ovisainkat, ezzel is megalapozva a nyílt, bizalmas interaktív kapcsolatot.

Óvodába kerülés előtt, szervezzünk családlátogatást, amely során képet kapunk a gyermek

környezetéről, a családban elfoglalt helyéről, szokásairól, a szülők nevelési attitűdjéről,

esetleges nevelési problémáikról, benyomásokat szerezhetünk a gyermekről.

Törekedjünk arra, hogy a szülők betekintést nyerhessenek a mindennapi tevékenységeinkbe

(nyitott ajtó a reggeli fogadásnál, hagyományos rendezvények), amellyel mintát kaphatnak a

gyermekekkel való helyes bánásmóddal kapcsolatban.

A gyermekek biztonsága érdekében érkezésekor és távozásakor az óvodapedagógusok csak

rövid, a gyermek aktuális állapotára irányuló fontos információk átadására szorítkozzanak.

A szülőktől a "kézből kézbe" átadás elvét várjuk el, s csak az átvett gyermekért vállalhatunk

felelősséget.


OM 202212

33

Elmélyültebb, célzott irányú beszélgetésre a fogadóóra ad lehetőséget, amely létrejöhet

szülői, ill. óvodapedagógus által történő kezdeményezésre.

Az óvodapedagógus szervezzen rendszeresen fogadóórát: félévente minden óvodába járó

gyermek szülőinek, ill. negyedévente a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esetében, amikor tájékoztatást nyújt a gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról.

A szülői értekezlet megszervezése - évente legalább 3 alkalommal - jó lehetőség nyújt egy-

egy neveléssel kapcsolatos téma feldolgozására, amely során tájékozódhatunk a szülők adott

témával kapcsolatos véleményéről, gondolatairól. Lehetőségünk nyílik az intézményi

alapelvek, célok megismertetésére, a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében a

Pedagógiai Programunkban megfogalmazott nevelési hitvallásunk átadására. A szülői

értekezletek megszervezésekor, lebonyolításakor domináljon az interaktív kooperatív

módszerrel történő témafeldolgozás, nyújtsunk lehetőséget arra, hogy a szülők aktívan és

tevékenyen vegyenek részt ezeken az eseményeken.

Lehetőségeinkhez mérten vonjuk be a szülőket a nyílt óvodai események megszervezésébe,

éreztessük, hogy fontos szerepet töltenek be a lebonyolításban.

6.4.2. Óvoda - iskola kapcsolata:

Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás formái óvodánkban:

kölcsönös meghívások az intézményi rendezvényekre (évnyitó, ballagás,

értekezletek…),

az alsó tagozatos gyermekek tanítói munkaközösségével való folyamatos

kapcsolattartás (munkaterv alapján),

az óvoda-iskola átmenet munkacsoport működtetése,

leendő 1. osztályos tanítók látogatása a nagycsoportosoknál (délelőtti

tevékenységeken, szülői értekezleten),

a nagycsoportosok ismerkedése az iskolával, a tanórákkal,

a nagycsoportos óvodapedagógusok és az 1. osztályos tanítók tapasztalatcseréje

(nagycsoport 2. félévében, az 1. tanítási héten),

igény szerint közös rendezvények szervezése.


OM 202212

34

Óvodapedagógus feladatai az óvoda - iskola együttműködés során:

a tanítói közösség számára (érdeklődés esetén) biztosítson lehetőséget a gyakorlati

munkába való betekintésre,

korrekt tájékoztatást nyújtson a gyermekek fejlődésével kapcsolatban,

fejlessze magát az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését támogató módszerek

alkalmazása érdekében.

Útmutató az óvoda - iskola kapcsolattartás és együttműködés megszervezéséhez:

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodapedagógus legyen nyitott és

kezdeményező. Gyermekközpontú szemléletünkkel próbálunk hatni az óvodásainkat

befogadó iskolára, az ott dolgozó pedagógusokra. Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése

érdekében az óvodapedagógus adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, egyéni

fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges

alkalmazkodási nehézségekről. A tapasztalatcsere személyes beszélgetés keretében

történjék, s vegye figyelembe a gyermekek személyiségi jogait.

Az óvodánkba ellátogató tanító - pedagógusok természetes élethelyzetükben figyelhetik meg

a ránk bízott gyermekeket.

Az óvodapedagógusok nyújtsanak lehetőséget tanító kollegáinknak az óvoda napi- és heti

rendjének, az egészséges életmód és közösségi élet szokásainak, hagyományainak, nevelési

eszközeink, módszereink megismerésére.

Szervezzenek gyermekekkel együtt történő iskolai látogatásokat, melyek ismerkedési

lehetőséget nyújtanak a leendő tanítókkal, az iskolai helyiségekkel, taneszközökkel és a

tanórával.

Kísérjék figyelemmel az óvodából elballagó gyermekek iskolai beilleszkedését, a

tapasztalatokat építsék be pedagógiai munkájukba.


OM 202212

35

6.4.3. Óvoda - fenntartó kapcsolata:

Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás formái:

a fenntartó képviselőjének meghívása az óvoda évnyitó nevelési értekezletére,

a fenntartó képviselőjének és a képviselőtestület tagjainak meghívása az intézmény

rendezvényeire,

nyilvános rendezvényeink levetítése a falu televízión,

évente egyszer, ill. a fenntartó kérésére, az intézményvezető korrekt tájékoztatást ad

intézményünk működéséről, szakmai fejlődéséről,

az intézményvezető tájékoztatja a fenntartót a rendkívüli eseményekről, aktuális

problémákról, szülői elvárásokról, igényekről,

a falu rendezvényein való aktív részt vétel (alkalmazottak, gyerekek).

Útmutató az óvoda - fenntartó közti együttműködés megszervezéséhez:

Az óvoda - fenntartó közti együttműködés mozgatórugója, a Fenntartóval való

kapcsolattartó az intézmény vezetője. A folyamatos és rendszeres együttműködés során

segíti az óvoda szakmai presztízsének növelését. Az óvodavezető kezdeményezésére a

fenntartó képviselője és a képviselőtestület tagjai meghívást kapnak az intézmény

rendezvényeire, értekezleteire, ünnepségeire, amely elősegíti, hogy betekintést nyerjenek az

óvoda életébe és megtapasztalják alkalmazottaink szakmai elkötelezettségét.

Az intézményvezető szorgalmazza, hogy a Fenntartót tájékoztatást kapjon az óvodában folyó

szakmai munkáról, a pedagógiai törekvéseinkben elért eredményeinkről.

6.4.4. Óvoda - Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata:

Kapcsolatfelvétel, tartás formái:

a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjének meghívás az óvodai szülői értekezletre,

eset megbeszélések szervezése,

közös családlátogatás,

közös fogadó órák szervezése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel,


OM 202212

36

adományok gyűjtése, átadása,

életviteli problémák közös megoldása,

rendszeres konzultációk rendezése.

Óvodapedagógus feladatai az óvoda - gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartása során:

folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálat vezetőjével, képviselőjével

(óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős),

együttműködési megállapodás keretében a közös munka feladatainak rögzítése

(óvodavezető, gyermekvédelmi felelős),

szükség esetén közös családlátogatás kezdeményezése,

közös szülői értekezlet szervezése,

a hároméves gyermekek be óvodázásának elősegítése,

a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezésébe való részt

vétel,

a szociális hátrányból adódó hiányosságok pótlásának támogatása (adományok

gyűjtése),

az egyénre szabott családsegítésben való aktív részt vétel, különösen a hátrányos

és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

Útmutató az óvoda - gyermekjóléti szolgálattal történő együttműködés megszervezéséhez:

Az óvoda jelzőrendszerként működik a gyermekjóléti szolgálat felé. Az intézményvezetője az

óvoda gyermekvédelmi felelősével közösen rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti

szolgálattal, annak vezetőjével, ill. munkatársával.

Együttműködési megállapodás keretében rögzítésre kerülnek a közös munka feladatai.

A gyermekjóléti szolgálat vezetője rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel

kapcsolatos jogszabályi változásokat és felhívja az óvodavezető és a pedagógusok figyelmét.

Az intézmény érésére szülői értekezleteken, fórumokon, programokon tájékoztatót tart

gyermekvédelmi kérdésekről (pl. szülői jogok, kötelességek, gyermeki jogok).


OM 202212

37

6.4.5. Óvoda - pedagógiai szakszolgálatok kapcsolata:

A kapcsolattartás tartalma, formái:

logopédiai ellátás,

nevelési tanácsadás,

tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység,

gyógypedagógiai tanácsadás,

gyógytestnevelés.

Az óvodapedagógus feladata az óvoda - pedagógiai szakszolgálatok kapcsolattartása során:

szükség esetén kérje szakember segítségét (beilleszkedési zavarokkal, tanulási

nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak

feltárása, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatása, sajátos nevelési igényű

gyermekek szakszerű nevelése érdekében),

szükség szerint kezdeményezze a gyermek szakvizsgálatát (fizikális állapot,

szomatikus és/vagy értelmi fejlettség tekintetében),

a beszédhibák javítása, a dyslexia prevenció érdekében tartson folyamatos

kapcsolatot a logopédussal, erről készítsen feljegyzést,

a gyermekek esélyegyenlősége érdekében minden esetben maximális

együttműködés a szakmai szolgáltató intézmények munkatársaival,

az intézmény gyógypedagógusával folyamatosan tanácskozzon a fejlesztés

lehetőségeiről a csoportjába járó sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének

támogatása érdekében,

az intézmény gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával folyamatosan tartson

szakmai párbeszédet a beilleszkedési magatartási problémával küzdő valamint a

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése érdekében.

Útmutató az óvoda - pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés megszervezéséhez:

A csoport óvodapedagógusai kérje az intézményben dolgozó szakemberek –

fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus – segítségét, ha a gyermek(ek) fejlődési ütemében

bármilyen megakadást, képesség fejlődésében elmaradást vagy kiugrását tapasztal.


OM 202212

38

A szakszolgálatok felé kezdeményezett vizsgálat(ok) szakmai megalapozottságát a gyermek

óvodapedagógusa fogalmaz meg, s az intézményvezető hagy jóvá.

A fejlesztési tervet a pedagógiai szakszolgálat által kiadott fejlesztési javaslat alapján a

csoport óvodapedagógusainak kell elkészíteni, amihez szükség esetén kérje az óvodában

dolgozó szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) segítségét.

Minden óvodapedagógusnak törekednie kell a felmerülő problémák lehető legkorábbi

felismerésére, megoldására, a gyermekek - szükség szerint - szakemberhez való irányítására.

6.4.6. Óvoda - Egészségügyi intézmények kapcsolata:

A kapcsolattartás formái:

gyermekorvosok, védőnők, ÁNTSZ dolgozók rendszeres szűrővizsgálatai,

alkalmanként esetmegbeszélések,

tájékoztató előadások szervezése szülőknek.

Az óvodapedagógus feladata az óvoda - Egészségügyi intézmények kapcsolattartása során:

szükség esetén kérje szakember segítségét (érzékszervi problémák, fejtetvesség),

szükség szerint kezdeményezze a gyermek szakvizsgálatát,

egyéni ötleteivel támogassa a családok egészséges életmóddal kapcsolatos

felvilágosítását.

Útmutató az óvoda - Egészségügyi intézményekkel való együttműködés megszervezéséhez:

Az egészségügyi intézmények munkatársai (házi orvos, fogorvos, védőnők) rendszeres

egészségügyi, tisztasági vizsgálatokat végeznek óvodánkban, a zökkenőmentes lebonyolítás

érdekében feltétlen szükséges az intézmény alkalmazottainak maximális együttműködése.

Az óvodavezető jóváhagyásával szervezzen felvilágosító előadásokat, fórumokat,

tanácsadásokat szülőknek, óvodapedagógusoknak, gyermekeknek. Kérje a védőnők

segítségét a gyermekek óvodai beíratásának támogatásához, a korai képességgondozással

kapcsolatos teendőkhöz.


OM 202212

39

6.4.7. Óvoda - Szakmai szolgáltató intézmények kapcsolata:


továbbképzéseken való részt vétel,

szakértői tanácsadások igénybevétele,

rendszeres kommunikációs kapcsolat (telefon, e-mail, személyes beszélgetés) a

nevelőtestület innovációs törekvéseit segítő Kaposvári Pedagógiai Továbbképzési és

szakmai szolgáltatóval.

Az óvodapedagógus feladata az óvoda - Szakmai szolgáltató intézmények kapcsolattartása

során:

pedagógiai kultúrájának gazdagítása,

„az egymástól tanulás” szemléletének elsajátítása,

új pedagógiai eljárások megismerése,

a gyakorlatban jól bevált módszerek felkutatása, továbbfejlesztése.

Útmutató az óvoda - Szakmai szolgáltató intézményekkel való együttműködés

megszervezéséhez:

A pedagógiai munkánk minél optimálisabb, szakmailag megalapozottabb ellátása érdekében

rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Kaposvári Pedagógiai Továbbképzési és szakmai

szolgáltatóval. Tanácskozásokat kezdeményezünk annak érdekében, hogy szakmai

tevékenységünk mindig aktuális, naprakész legyen.

6.4.8. Óvoda - közművelődési intézmények kapcsolata:


a gyermekeknek szervezett rendezvények látogatása,

az időjárás viszontagságait figyelembe véve (esős, hideg időben) az óvodai

rendezvények a művelődési ház épületében való megrendezése,

nevelőtestületünk felkérés, meghívás esetén részt vesz a Művelődési ház, ill. az IKSZT

által szervezett rendezvényeken.


OM 202212

40

Az óvodapedagógus feladata az óvoda - közművelődési intézmények kapcsolattartása

során:

a falusi rendezvényeken való részt vétellel a közösséghez való tartozás erősítése,

a partneri elégedettség növelése,

hagyományápolás.

Útmutató az óvoda - közművelődési intézményekkel való együttműködés

megszervezéséhez:

A településen működő közművelődési intézményekkel való folyamatos, eredményes

kapcsolattartás érdekében, az általuk szervezett programokon való részt vétellel minden

alkalmazott törekedjen a falu közösségi életének gazdagítására.

6.4.9. Óvoda - civil szervezetek kapcsolata:


Nyugdíjas klubbal

a nyugdíjasok megajándékozása (nyugdíjas napon, karácsonykor),

óvodai rendezvényekre való meghívás,

alkalmankénti segítségnyújtás.

Ifjúsági klub:

rendezvényekre való kölcsönös meghívás,

általuk szervezett programokon való részt vétel.

Az óvodapedagógus feladata az óvoda – civil szervezetek kapcsolattartása során:

a civil szervezetekkel való közös rendezvényeken való részt vétellel a közösséghez

való tartozás erősítése,


kölcsönös segítségnyújtás.


OM 202212

41

Útmutató az óvoda – civil szervezetekkel való együttműködés megszervezéséhez:

A településen működő civil szervezetekkel való rendszeres, hatékony kapcsolattartás

érdekében, meghívás esetén nevelőtestületünk képviselteti magát.

6.4.10. Óvoda- Nemzetiségi/roma, cigány önkormányzat kapcsolata:


óvodai rendezvényekre való meghívás,

folyamatos kapcsolattartás a Kisebbségi Önkormányzat vezetőjével (esetenként

tagjaival),

az óvoda alapvető dokumentumainak megismertetése, véleményeztetése,

a közös pályázati lehetőségek kihasználása,

kölcsönös segítségnyújtás.

Az óvodapedagógus feladata az óvoda – civil szervezetek kapcsolattartása során:


a nemzetiségi/roma, cigány származású családokkal való kapcsolattartás

kialakításához, fenntartásához való támogatás kérése,

helyi cigány hagyományok felkutatásában való közreműködés elérése.

Útmutató az óvoda – civil szervezetekkel való együttműködés megszervezéséhez:

Együttműködési megállapodás keretében történik az adott év feladatainak rögzítése.


OM 202212

42

7. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

7.1 Játék

Alapelv: Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének

biztosítása.

Cél: a gyermeki személyiség kibontakoztatása, alakítása, azaz: minden kisgyermek

önmagához képest legyen önálló, érdeklődő, kiegyensúlyozott, együttműködő; ismerje és

tartsa be a közösségi élet szokásait, szabályait; alakuljanak ki az iskolai tanuláshoz szükséges

készségek, képességek.

Az óvodapedagógus feladatai a játék tevékenységek szervezése során:

a játék objektív, szubjektív feltételeinek biztosítása;

adekvát játékhasználat elősegítése;

a gyermeki önmegvalósítás lehetőségének megteremtése;

a fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése;

játékfajtától, gyermekcsoporttól függően – közvetett ill. közvetlen módon – a

játéktevékenység irányítása, a fejlettebb, tartalmasabb játék kialakulásának

elősegítése;

élmény és ismeret biztosítása;

verbális kifejezőkészség fejlesztése, pontosítása (játékeszközök nevei, játékszabályok

megfogalmazása, cselekvések megnevezése, egymással való kommunikáció);

megfelelő időben, a megfelelő módon való (a játék világába belépve, kellő

tapintattal, megértéssel, a játék nyelvén) ötletadás, modellnyújtás;

az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, mint az empátia, kitartás, önuralom,

felelősségérzet, önállóság, kezdeményező készség pozitív irányú alakítása;

a nemzetiségi/cigány gyermekek a társakkal való együttműködés formáival való

fokozottabb megismertetése, a nemzetiségi/cigány gyermekek kudarctűrő

képességének erősítésével, az egészséges versenyszellem kialakításával;

a hagyományos cigány nevelési módszerek (ráhagyás, tárgyi jutalmazás jelentősége)

kompenzálása.


OM 202212

43

Útmutató a játék tevékenységek megszervezéséhez:

A gyermek alapvető játék feltételeinek biztosítása a felnőtt feladata; óvodában az

óvodapedagógusé, dajkáké, otthon pedig a szülőké.

A játékidő, játékhely, játéktér, játékeszközök, játékszerek, mint objektív feltételek:

Az elmélyült játék kialakulásához lényeges a minél hosszabb, megszakítás nélküli játékidő

biztosítása. Ne legyen „üresjárat”, hosszú várakozási idő, ne kelljen a játékot hirtelen

abbahagyniuk a gyerekeknek.

A játékhely, játéktér kialakításakor figyelembe kell venni az adott óvodai csoport létszámát,

összetételét, korát, érdeklődési körét.

A játéktér berendezésekor ügyelünk arra, hogy a csoportszoba, udvar adott terjedelméhez

igazodva, a gyermekek méreteit, tevékenységeit figyelembe véve rendezzük el a bútorokat,

eszközöket, játékokat.

Az óvodai csoportok elrendezésekor a praktikusságot és a gyakorlatiasságot szem előtt

tartva szőnyegekkel, variálható, könnyen mozgatható bútorokkal igyekszünk kialakítani a

játékkuckókat és egyéb tevékenységek helyszíneit (étkezés, mese, mozgás).

Alapelvünk, hogy az előre gyártott játékszerek és bármilyen eszköz, anyag, tárgy, amivel

játszani lehet, azért legyenek a csoportszobában, hogy az óvodás gyermekek játszhassanak

velük! Legfontosabb követelmények: tartós, tisztítható, esztétikus, motiváló hatású legyen,

színben, méretben, funkciójában feleljenek meg a gyermekek igényeinek. A játékszerek és

játékeszközök beszerzésekor figyelembe vesszük a kedvelt játéktémákat, játékfajtákat, a

gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, a fiúk-lányok arányát.

A gyermekcsoport, a gyermekek ismerete, az óvodapedagógus egyénisége, ösztönző

pedagógiai légkör kialakítása, mint szubjektív feltételek:

A játék a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, az óvodai nevelésnek a leghatékonyabb

eszköze, ehhez feltétlenül szükséges az egyén (gyermek) és a csoport ismerete, az eltérő

egyéni sajátosságok figyelembe vétele.

A tájékozódás szempontjai:

a csoport összetétele (életkor, nemek aránya, létszám),


OM 202212

44

az egyén élményanyaga, tapasztalatai (szociális háttér, család összetétele,

szociokulturális háttér, nevelési attitűd),

a gyermeket egyéni fejlődési üteme, folyamata (anamnézis), társas kapcsolatai

(szociometria).

„A döntő mégis az, hogy a nevelő egész lényével neveljen, mutasson őszinte érdeklődést

a gyermek iránt, és lelkesedjen a közösen elérendő célokért.”

(B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék)

Véleményünk szerint az óvodapedagógus akkor teremti meg igazán a játék feltételeit, ha

utánozható mintát ad a játéktevékenységre, s amikor a szabad játékfolyamat már kialakult,

bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

A játék folyamatában az óvodapedagógus egyénisége, tudatos jelenléte lehetővé teszi a

gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, biztosítja az élményszerű, elmélyült

gyermeki játék kibontakozását.

Az óvodapedagógus óvó - védő, támogató, serkentő, ösztönző viselkedésének számunkra

elfogadott tulajdonságai:

a szükség és igény szerint együtt játszik a gyerekekkel,

szereti a gyermekeket,

őszinte, hiteles,

jó megfigyelő, következetes, megértő,

vezetési stílusát a demokratikusság jellemzi,

nevelési attitűdje meleg-korlátozó- engedékeny,

irányítási stílusát a játékfajtától függően változtatja,

közvetett módon legyen minta, példa; közvetlen módon adjon javaslatot, ötletet,

biztonságot adó, nyugodt, derűs légkör kialakítására törekszik,

biztosítja a gyermeki önállóságot,

lehetőség szerint a legkevesebb alkalommal avatkozzon bele a gyermekek spontán

játékába (ne legyen játékrontó!),


OM 202212

45

kezdeményezzen játékot, amikor a gyermek megismerésére irányuló vizsgáló

módszerek jelzik, hogy valamilyen területen egyéni foglalkozást igényel egy-egy

gyermek,

veszélyhelyzet esetén, baleset megelőzés céljából minden esetben fegyelmeztesse a

gyermekeket a helyes viselkedésre.

„A gyermeket akkor tudjuk leginkább önfejlődésének legmagasabb szintjére eljutatni, ha

támogatjuk abban:

- hogy önmaga elégíthesse ki szükségleteit,

- hogy önmaga bontakoztathassa ki rejtett adottságait,

- hogy önmaga választhasson a felkínált lehetőségek sokaságából,

- hogy önmaga szerkeszthesse meg egyéni programját, s így mintegy önmagát

fejleszthesse.

Ezért van az, hogy minden gyermekhez külön kulcs, bánásmód szükségeltetik ahhoz, hogy

önmaga fejlődését elősegíthessük.”(Óvodai nevelés LIV. Évf. 2001. 4. Sz. 130. p.)

7.2 Verselés, mesélés

Alapelv: Fontosnak tartjuk a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetését,

melyek elősegítik a gyermeki személyiség fejlődését.

Cél: A gyermeki önkifejezés, a beszédészlelés – megértés - reprodukció fejlesztése, az

irodalmi fogékonyság megalapozása, a multi- és interkulturális nevelés megvalósítása.

Az óvodapedagógus feladatai a verselés, mesélés tevékenységek szervezése során:

a mese, vers, mondóka által teremtse meg az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs

légkört;

változatos irodalmi élményeket közvetítve, a gyermekekre figyelő, jó beszédpéldát

adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezetet teremtve pozitívan befolyásolja

a gyermekek beszédfejlődését;

minden óvodapedagógus a csoportjában alakítsa ki a hagyományos mesélési

szokásokat (gyertyagyújtás, mesebáb, meseszőnyeg);


OM 202212

46

előadásával segítse elő a gyermekek élményfeldolgozását, a belső képi világ

megteremtését, az irodalmi alkotások befogadása iránti vágy kialakulását;

rendelkezzen és ismertesse meg a gyermekeket a nyelvi kifejezési formák gazdag

tárházával (verbális, nonverbális kifejezési formák);

az irodalmi művek kapcsán (népmese, vers) adjon lehetőséget a tapasztalatszerzésre

a külvilág és az ember belső világának legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges

viselkedési formákról;

ismertesse meg a nemzetiségi/cigány gyermekeket a cigány népköltészettel, a cigány

származású írók, költők alkotásaival (mesék, versek, elbeszélések).

Útmutató a verselés, mesélés tevékenységek megszervezéséhez:

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak

a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez.

Az óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek (a magyar gyermekköltészet,

a népi, dajkai hagyományok) egyaránt helyet kapnak. Fontos, hogy az óvodapedagógusok

rendszeresen, mindennap teremtsenek alkalmat a mondókázásra, verselésre, melyek

ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekek számára érzéki-érzelmi

élményeket, tapasztalatokat nyújtanak. A közösen átélt örömök, élmények összekötik az

óvodapedagógust és gyermeket egymással és anyanyelvükkel.

A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb

segítője, feltárja a gyermek előtt (képi és konkrét formában) a külvilág és az emberi belső

világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat, visszaigazolja

a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál arra.

Az adott gyermekcsoportban a mesélés hagyományának kialakítása a csoportban dolgozó

óvodapedagógusok alapvető feladata és kötelessége!

A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének

kialakítására, az együttes élmény hatására erősödik a gyermekekben a közösséghez való

tartozás érzése.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s

a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven,


OM 202212

47

belső képvilágot jelenít meg, a belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

Az óvodapedagógus az előadásakor minden alkalommal ügyeljen arra, hogy az a

gyermekeknek példaértékű, élményszerű, érthető és figyelemfelkeltő legyen.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a

kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme, ezért feltétlenül fontos, hogy az

óvodapedagógus a gyermekek mindennapos tevékenységeibe építse be azokat.

7.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Alapelv: Fontosnak tartjuk az óvodás gyermekek zenei érdeklődésének felkeltését, zenei

ízlésvilágának formálását, esztétikai fogékonyságuk alakítását.

Cél: Az éneklés, zenélés, zenehallgatás, énekes játékok, gyermektánc megszerettetésének

segítségével, a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenységek

szervezése során:

az óvodás gyermekek érdeklődésének felkeltése az ének, zene és énekes játék,

gyermektánc sokszínűsége iránt;

a gyermekek zenei képességeinek (zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet,

mozgáskultúra, testtartás) fejlesztése;

ismertesse meg a gyermekeket különböző népi, ill. más (ritmuskeltő,

dallamérzékeltető) hangszerekkel;

ismertesse meg a nemzetiségi/cigány gyermekeket sajátos dallam-, ritmus-és

mozgáskultúrájukkal, hangszereivel.

Útmutató az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenységek megszervezéséhez:

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az

éneklés, az énekes játékok, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják

zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságágukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei

tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös


OM 202212

48

éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermektáncok, néptáncok és népi

játékok, segítik a hagyományok megismerését, továbbélését. Az óvodai ének-zenei nevelés

feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv

kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus,

éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitás alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusok - nemzetiségi nevelés

esetében - vegyék figyelembe a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.

Az éneklés, zenélés a felnőtt minta spontán utánzásával a gyermekek mindennapi

tevékenységének részévé válik, fontos, hogy az óvodapedagógus példaértékű, követésre

méltó „minta” legyen! A közös tevékenységek, élmények tervezésével, szervezésével segítse

elő a közösséghez való tartozás és az emberi kapcsolatok kialakulását.

A zenehallgatás során teremtsen lehetőséget arra, hogy az óvodások megismerkedhessenek

a gyermekek által is élvezhető komolyzenei művekkel.

Az óvodapedagógus a hálóterv dal-, zenei anyag és feladat javaslatát oly módon kombinálja a

pedagógiai módszertani szabadságával, hogy hozzájáruljon a gyermekek zenei képességének

fejlesztéséhez, a zenét értő és szerető, egészséges lelkületű, boldog emberré neveléshez.

7.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Alapelv: Fontosnak tartjuk, hogy az óvodás gyermekek megtapasztalhassák az önkifejezés

lehetőségeit, megismerkedjenek annak változatos tevékenységi formáival, mint a rajzolás,

festés, mintázás, kézi munka.

Cél: Az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges eszközök megismertetése, a változatos

technikák alkalmazásának elsajátítása.

Az óvodapedagógus feladatai a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka tevékenységek

szervezése során:

teremtse meg a gyermekek alkotótevékenységeihez a megfelelő feltételeket: hely,

idő, eszköz, élmény, esztétikus környezet;

teremtsen lehetőséget, hogy a gyerekek számos különféle anyaggal (textil, műanyag,

papír, fém, festék, parafa… stb.) ismerkedhessenek meg;


OM 202212

49

segítse elő a vizuális technikák alapfogásainak elsajátítását, a finommozgások

fejlesztését;

személyes példamutatásával, a sokrétű vizuális tevékenység szervezésével járuljon

hozzá a gyermekek egyéni látásmódjának, ízlésvilágának kialakulásához;

ismertesse meg a gyermekeket a népi eredetű tárgyakkal, művészi alkotásokkal;

a nemzetiségi/cigány gyermekeknek adjon lehetőséget arra, hogy az ábrázolási

tevékenységek során megelevenítsék a cigány kultúrához tartozó sajátos szín- és

formavilágot;

teremtsen alkalmat a nemzetiségi/cigányokra jellemző kézműves tevékenységek, ősi

foglalkozások megismertetésére (pl. kosárfonás).

Útmutató a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka tevékenységek megszervezéséhez:

Az ábrázolás különböző fajtái: rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka,

továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való

ismerkedés egyik fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermekek az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket, tapasztalatokat

szereznek, ezeket a sokrétű vizuális tevékenységek során újra alkotja, rendezi, átszervezi,

magáévá teszi (interiorizálja: a külső ingerek belsővé válnak).

Az óvodapedagógus az egész nap folyamán biztosítson teret és változatos, gazdag

eszközöket az ábrázoló tevékenységekhez. Fordítson figyelmet a közvetlen környezet

megfigyelésére, megtapasztalására, a sokszínű élmények biztosítására, amely alapja a

vizuális tevékenységeknek.

Az örömteli vizuális tevékenységek lehetőséget biztosítanak az alkotási igény kialakítására, a

kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények

befogadására, a fantázia megindítására, cselekvési kedv felkeltésére az érzelmek, vágyak

vizuális megjelenítésére.

Az óvodai vizuális tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a

képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek

alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a


OM 202212

50

gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,

esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az óvodapedagógus központi feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök

használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző

technikai alapelemeivel és eljárásaival.

7.5 Mozgás

Alapelv: Fontosnak tartjuk, a gyermekek egyéni mozgásigényének kielégítését, mozgásra

való ösztönzését és a természetes mozgástapasztalatok bővítését, az egészséges életvitel

megalapozását.

Cél: A gyermekek mozgáskultúrájának, térben való tájékozódásának és

helyzetfelismerésének fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladatai a mozgás szervezése során:

a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a

rendszeres mozgásra való alkalom biztosítása;

mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészségek alakítása, a gyermekek természetes

mozgásformáinak fejlesztése (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás,

dobás);

motoros képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) egyensúlyérzék, téri

tájékozódás, finommotorika fejlesztése;

a mindennapos, szervezett mozgások lehetőségének megteremtése;

a gyermeki személyiség akarati tényezőinek alakítása (kötelességtudat, önfegyelem,

kitartás, szabálytudat, pontosság);

az egyéni fejlettséghez igazított differenciált fejlesztés biztosítása;

a mozgásos tevékenységek, szabályjátékok által az egészséges versenyszellem, reális

önkép kialakulásának elősegítése;

testséma, én-tudat alakítása;

az egymáshoz való alkalmazkodás és együttműködés elsajátításának elősegítése;

az együttes élmények biztosításával - séták, kirándulások szervezése, az évszakok

adta lehetőségek kihasználása (szánkózás, hóvirágszedés, kerékpározás, strandolás) –


OM 202212

51

a közösséghez való tartozás megerősítése, a környezettudatos magatartás

alakításának elősegítése;

a rendellenességek megelőzése, korrekciója; szükség esetén szakember bevonása

(konduktor, gyógypedagógus, logopédus).

Útmutató a mozgásos tevékenységek megszervezéséhez:

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó

mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,

formálásának és fejlesztésének eszközei.

Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek

tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza; elősegítése az

óvodapedagógusok felelőssége. A sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló

gyakorlási formák, játékok szervezése által biztosítsa a mozgáson keresztül az értelmi

struktúrák és a szociális képességek fejlesztését.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat a

kondicionális képességek - különösen az erő és az állóképesség - fejlődésére, amelyek

befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését, fontos

szerepe van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában.

A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket egészítsék ki az

irányított mozgásos tevékenységek, ennek megszervezése az óvodapedagógus feladata.

A komplex testmozgások épüljenek be az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, nagy

hangsúlyt kapjon a gyermekek személyiségének - azon belül a pozitív énkép, önkontroll,

érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció,

problémamegoldó gondolkodás - fejlesztése.

Az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve

minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a spontán (játékban, azon belül a

szabad játékban) megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő

testmozgásnak. Törekedni kell, a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos

játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegőn való tartózkodás maximális

kihasználására.


OM 202212

52

7.6 A külső világ tevékeny megismerése

Alapelv: Komplexitás, minden mindennel összefügg; a környezeti témakörhöz igazítjuk a

műveltségtartalmak témáit.

Cél: Óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai a külső világ tevékeny megismerésének szervezése során:

tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését,

biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett

tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel

szokásainak alakítására,

segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a

kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,

helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására,

példamutatásával nyújtson lehetőséget a helyes minta közvetítésére.

Útmutató a külső világ megismerése tevékenységek megszervezéséhez:

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól; ennek

elősegítése az óvodapedagógus feladata.

Tegye lehetővé, hogy a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a

gyermekben a természettel, az emberi alkotásokkal, tanítsa meg azok védelmét, az értékek

megőrzését.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek

szeretetét, védelmét is. Fontos, hogy az óvodapedagógus a gyermekekben alakítson ki olyan

szokás - szabályrendszert, amelyek hozzájárulnak a környezettel való harmonikus kapcsolat

kialakulásához (környezetvédelem, egészségvédelem). Nyújtson lehetőséget a

környezetükben élő növények, állatok természetes élethelyzetben történő megfigyelésére.


OM 202212

53

Ismertesse meg a társadalmi környezetükben (család, óvoda, falu) előforduló

hagyományokat, szokásokat, ünnepeket (szüret, Mikulás, karácsony, húsvét);

Teremtsen lehetőséget a tapasztalatok, ismeretek szerzésére az évszakok, napszakok

váltakozásairól, azok élőlényekre gyakorolt hatásairól.

Ismertesse meg a gyerekeket az alapvető közlekedési szabályokkal és a helyes viselkedési

módokkal.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,

ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.

Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik

tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Az óvodapedagógus tapasztaltassa meg a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli

viszonyokat, segítse elő a térben és a síkban való eligazodás képességének fejlődését.

7.7 Munka jellegű tevékenységek

Alapelv: A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tanulással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos

tevékenység.

Cél: A munkafolyamatok végzésével, a szokások, szabályok, normák, értékek kialakításával a

gyermeki személyiség fejlődésének elősegítése.

Munka jellegű tevékenységek az óvodánkban:

önkiszolgálás (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, rendrakás),

segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,

a csoporttársakkal együtt végzett munka (pl. terempakolás, teremrendezés,

takarítás),

a csoporttársakért végzett munka (terítés, naposi munka),

önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése,

elvállalt naposi munka,

környezetvédelem (szelektív szemétgyűjtés), bekapcsolódunk különböző gyűjtési

programokba (alumíniumdoboz, zsugorítás, elemgyűjtés).


OM 202212

54

udvari munkák, évszakonként (levélseprés, hólapátolás)

növénygondozás (csoportok veteményeskertje),

állatgondozás (papagáj, teknős, hal).

Az óvodapedagógus feladatai a munka jellegű tevékenységek szervezése során:

a pozitív szokások kialakítása,

a közösségi magatartás (együttműködés, segítségnyújtás)

erősítése,

a munka ill. a dolgozó ember tevékenységének tiszteletének,

megbecsülésének megalapozása ,

a gyermekek értelmi, érzelmi képességeinek fejlesztése,

a munkavégzéshez megfelelő viselkedési minták biztosítása

(óvodapedagógus, mint modell),

a munkajellegű tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása,

azok ésszerű használatának, legcélszerűbb fogásainak, sorrendjének, az eredmény

ellenőrzési módjának megismertetése,

a gyermek életkorához, erejéhez mért munkalehetőség biztosítása,

a körültekintő szervezés által a gyermekek egészségének védelme

(baleset megelőzés, higiénia),

az egymáshoz való alkalmazkodás, együttműködés, segítőkészség,

valamint a fegyelmezett, kitartó munkavégzés képességeinek kialakítása,

a munka hasznosságának, eredményességének, szükségességének

megtapasztalására való lehetőségek biztosítása,

a belső motiváció kialakítása, a munka vonzóvá tétele.

Útmutató a munka jellegű tevékenységek megszervezéséhez:

A gyermeki munka a gyermekek részéről önként vállalt, örömmel végzett, aktív tevékenység;

az óvodapedagógusok részéről pedig tudatos szervezést igénylő pedagógiai módszer,

melyben elengedhetetlen a munka feltételeinek megteremtése:

a felnőtt viselkedésének, munkavégzésének példaértéke,


OM 202212

55

a gyermek méreteihez, életkorához igazított eszközök biztosítása,

a gyermekekkel való együttműködés

és a folyamatos, konkrét, reális, a gyermek saját magához mért fejlesztő, pozitív

értékelés.

A gyermek munka jellegű tevékenysége lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre, a környezet

megismerésére, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, készségek - képességek,

tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakítására.

A munkavégzés a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját

és mások elismerésére nevelés egyik formája.

7.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Alapelv: A tanulás folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán és szervezett

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Cél: Az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások

alakítása,

a spontán játékos tapasztalatszerzés;

a játékos, cselekvéses tanulás;

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, (séta, kirándulás)

felfedezés;

a gyakorlati problémamegoldás.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezése során:

önálló, kreatív, kiegyensúlyozott személyiség kialakulásának elősegítése,

az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése,

a következő életszakaszra való felkészítés,

a tanuláshoz szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése,

a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése,


OM 202212

56

a gyermekek sokoldalú tevékenységére, tapasztalatszerzésére való lehetőségek

megteremtése,

differenciált neveléssel az egyéni adottságokhoz mért készség-képesség fejlesztés

biztosítása, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre (HH,

HHH, SNI, tehetség),

a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére

támaszkodva élményalapú tapasztalat és ismeretszerzés folyamatának segítése,

a gyermekek szabad önkibontakoztatásának elősegítése,

problémahelyzetek teremtésével a gyermekek szellemi aktivitásra való ösztönzése,

minden érzékszervre kiterjedő tapasztalási lehetőségek biztosítása,

a gyakori mozgásos cselekvések szervezése által a testséma, én-tudat, én-kép

fejlődésének támogatása,

a társas kapcsolatok alakítása (együttműködés, alkalmazkodó készség),

játékos feladatok segítségével, a gyermeki érdeklődés, pontosság, kitartás fokozása,a

feladattudat kialakítása, a gondolkodás fejlesztése,

a számítógép adta lehetőségek kihasználása (képek, zenehallgatás, internet

támogatással ismeretbővítés).

Útmutató a tevékenységekben megvalósuló tanulás megszervezéséhez:

Óvodánkban a tanulás a neveléssel szoros egységben valósul meg, átöleli az óvodai élet

egészét. Az óvodás gyermekek sajátosságait figyelembe véve a következő szempontokat

tartjuk a legfontosabbnak:

játékosság az óvodai élet egészében,

a tevékenykedés, cselekvés kiemelkedő jelentősége,

a tevékenységek, műveltségtartalmak komplex módon történő feldolgozása,

a spontán módon adódó tapasztalatszerzés kihasználása,

a gyermeki szükségletek tiszteletben tartása,

az egyéni különbségek figyelembe vétele,

a tervezés, szervezés rugalmassága,

a folyamatos nyelvi megerősítés biztosítása,


OM 202212

57

a felnőttek viselkedésének modellértéke.

A tevékenységekben megnyilvánuló tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész

óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben,

kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban,

szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a

gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse

a gyermekek személyiségének kibontakozását.


OM 202212

58

8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki

személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.

„A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú

átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá

szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a

fejlettség szerinti iskolakezdésre.” (ONAP 2012.)

Az iskolakezdéshez, az eredményes iskolai munkához a testi, lelki és szociális érettség

egyaránt szükséges.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését,

testi szükségletei kielégítését szándékosan tudja irányítani.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen

áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás

megkezdéséhez.

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a

térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. A felismerés

mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező

szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik

a megosztása és átvitele.

A cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi

gondolkodás is.


OM 202212

59

Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait,

érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal

képes kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat

alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (egyéni eltérések lehetségesek - fogváltás),

végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról

és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat. Ismeri

és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, szűkebb lakóhelyét, a

környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri az

öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A gyermekek a

kedvező iskolai légkörben készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képesek a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaikkal egyaránt.

A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja

szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében

nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása

biztosítja ezt a tevékenységet.

A sajátos nevelési igényű, ill. küönleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében

folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett, a

családdal való folyamatos kapcsolattartással, együttműködéssel érhető csak el a fentiekben

leírt fejlettség.

Helyi Pedagógiai Programunk legfőbb alapelvei, céljai, feladatai alapján felállított

iskolaérettségi kritériumokat, elvárásokat az „Egyéni fejlődés nyomon követése-mérőanyag”

tartalmazza.


OM 202212

60

9. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége

Alapelv: Esélyegyenlőség, hátránykompenzálás, a gyermeki jogok védelme.

Cél: A hátrányos helyzetből fakadó problémák korai felismerésével, a megfelelő

intézkedések végrehajtásával, gondoskodással a gyermekek személyiségfejlődésének pozitív

irányba való segítése.

A gyermekek jogai:

„A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges

felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő

nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető

helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló

életvitelének megteremtéséhez.

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége

kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi

hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással -

fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs

ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi

fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve

bánásmódnak.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei

bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen,

továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a

gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.”


OM 202212

61

(1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)

Az óvodapedagógus feladatai az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége során:

a gyermeki jogok védelme, a gyermekek érdekeinek képviselete,

családdal, szülőkkel való, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat kialakítása,

a gyermekvédelmi problémával küszködő gyermekek szüleivel való speciális

pedagógiai bánásmód alkalmazása (megnyerés, meggyőzés),

szükség szerint külső segítő intézmények szolgáltatásainak, támogatásának

igénybevétele,

mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása,

a családok megismerése, a gyermek családban elfoglalt helyének feltérképezése,

a csoportjába járó gyermekek szociális, családi hátterének megismerése

(egészségügyi okok, a család nevelési attitűdje, lakáskörülmények, anyagi helyzet,

gyermekek létszáma, nevelő szülőknél élő gyermekek helyzete, sajátos nevelési

igényű gyermekek és/vagy tartós beteg előfordulása a családban, súlyos feszültségek,

tragédiák családon belül, deviáns szülői magatartás), kapcsolódó intézkedések

kezdeményezése,

az intézmény vezetőjének és gyermekvédelmi felelősének tájékoztatása a

csoportjába járó gyermekek esetében felmerülő hátrányos, ill. veszélyeztető

tényezőkről,

a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, különös tekintettel a hátrányos,

halmozottan hátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett gyermekek esetében

keressen megoldásokat a hátrányok kompenzálására (pályázat, partneri

kapcsolatok),

alkalmazza a prevenciós és korrekciós módszereket aszerint, hogy az egyes

gyermeknek milyen jellegű segítségre van szüksége,

fejlessze módszertani kultúráját (önképzés, továbbképzés) annak érdekében, hogy a

hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, nemzetiségi roma/cigány kisebbséghez


OM 202212

62

tartozó, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest

fejlődjenek,

a szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal való kapcsolat fenntartása,

segítse elő, hogy a különbözőségeket a többi gyermek és szülő is elfogadja.

A gyermekvédelmi felelős feladatai az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége során:

a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése,

a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, a védelem – gondozás mértékének,

típusának kidolgozása,

a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és

súlyosságának mérlegelése, a védelem – gondozás mértékének, típusának

kidolgozása,

folyamatos és rendszeres egyeztetés a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, ill. a

gyermekvédelmi koordinátorral,

általános prevenciós tevékenységek szervezése az intézményt körülvevő szociális

társadalmi környezet függvényében (szakemberek bevonása, segítségnyújtás

megszervezése),

szociális ellátások számbavétele,

partnerközpontú működés biztosítása (szülőkkel, gyermekorvossal, védőnővel,

gyermekjóléti szolgálattal, a képviselőtestület szociális bizottságával).

Konkrét tevékenységi formák:

rendszeres családlátogatások,

szülői értekezletek, fogadóórák, tájékoztatók létrejöttének elősegítése,

a családok bevonása az intézmény életébe (rendezvénye, ünnepségek),

differenciált egyéni fejlesztés, felzárkóztatás,

orvosi vizsgálatok szervezése, lebonyolítása.

Útmutató az óvoda gyermekvédelmi faladatainak megvalósításához:

A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik az óvoda pedagógiai tevékenységéhez, magába

foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolatteremtés rendszerét.


OM 202212

63

Minden óvodapedagógusnak törekedni kell a probléma felismerésére, az okok

megszűntetésére, a hátrányok enyhítésére, szükség esetén szakemberek bevonásával.

Óvodánkban a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek megfogalmazása

(a hatályos jogszabályok ismeretében) az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős feladata

(lsd.: Éves munkatervek).

Az év eleji szülői értekezleten az óvodapedagógusok tájékoztassák a résztvevő családokat, a

Szülői szervezet tagjait a gyermekvédelmi felelős személyéről és feladatáról.

Speciális szakemberek széleskörű bevonásával, foglalkoztatásával, külső segítő

szakemberekkel való / védőnő, orvosok, fejlesztő pedagógus/ együttműködés létrehozásával

a sajátos nevelési igényű gyermekeket együtt neveljük az egészségesekkel.

Szorosan együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével, meghívjuk az

értekezleteinkre, esetmegbeszéléseket tartunk, ha szükséges írásban tájékoztatjuk egy - egy

esetről. Segítségét kérjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatásában,

beóvodáztatásában. A rendszeres óvodába járás ellenőrzése minden óvodapedagógus

felelőssége, probléma esetén azonnali jelzést kell irányítania az óvodavezető és a

gyermekvédelmi felelős felé, akik kezdeményezik a szükséges intézkedéseket.

Fontos a szülők bevonása az óvodai rendezvényekbe oly módon, hogy aktív részesei

legyenek az eseményeknek, hallgassuk meg ötleteiket és azokra építve alakítsuk, szervezzük

a közös programokat.


OM 202212

64

10. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Alapelv: Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének

érvényesítése.

Cél: Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a

halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések,

szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek során:

segítse a HH/HHH gyermekek településen belüli, teljes körű beóvodázását,

az óvodába lépéskor teljes körű anamnézis készítése,

a gyermekek egyénre tervezett, differenciált készség és képességfejlesztése, a

gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése,

hatékony együttműködés alakítása, fenntartása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli

szervezetekkel,

igazolatlan hiányzások minimalizálása,

korszerű pedagógiai módszerek megismerése, a mindennapi gyakorlatba való

beépítése a szociális hátrányból fakadó hiányok csökkentése érdekében,

a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevétele (támogatásokhoz való

hozzájutás javaslat, az igénytámasztás ne legyen megterhelő a családokra).

Útmutató a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok

enyhítését segítő tevékenységek megszervezéséhez:

Intézményünkben egyre növekszik a szociálisan rászoruló családok száma (HH/HHH

gyermekek), ezért különös figyelmet kell szentelnünk arra, hogy a gyermekek ne érezzék a

hátrányos megkülönböztetést. A gyermekközpontú, családorientált szemlélet, a társadalmi

érzékenyítés alakítása minden óvodai dolgozó feladata.

Az óvodapedagógusok jelezzék a gyermekvédelmi felelős és/vagy az intézményvezető felé,

ha valamelyik óvodás gyermek hiányt szenved, szüksége van valamire, amit a szülők anyagi

helyzetük miatt nem tudnak biztosítani.


OM 202212

65

11. Referencia intézményi szerepkör a Kutasi Micimackó Óvodában

Cél: Egyedi, példaértékű, befogadó, gyermekközpontú gyakorlattal, szervezeti innovációval,

igényekre alapozott szolgáltatói szemlélettel rendelkező, ezt szolgáltatni és átadni képes

intézményi működés kialakítása.

Stratégiai célkitűzések

Az oktatási/nevelési tevékenység magas színvonalának megtartása.

Az óvoda megyei és kistérségi közoktatásban betöltött szerepének erősítése.

A „Jó gyakorlatok” továbbfejlesztése és árusítása a pályázatokon nyertes

intézmények számára.

Hospitálások, szakmai műhelyek szervezése, meghirdetése széles intézményi körben.

Felsőoktatási gyakorlóhelyként az intézmény közelében lévő pedagógusképző

főiskolákkal és egyetemekkel való kapcsolat kiépítése.

A gyermekek szüleinek és a gyermekek bizalmának megszerzése.

A település hírnevének javítása.

Az óvodapedagógus Referencia intézményi szerepkörrel kapcsolatos feladatai:

komplex, innovatív, esetenként teljesen újszerű fejlesztési tartalmak eredményes

szolgáltatásának biztosítása,

igényekre alapozott szolgáltatói szemlélet beépítése,

szolgáltatói kínálat megalapozása, bővítése, szabályozása,

a hálózati tanulás kiépítése,

az értékelő rendszer alkalmazásával a szolgáltatások színvonalának megtartása, ill.

önképzéssel, továbbképzésekkel való fejlesztése,

belső fejlesztés, az egymástól tanulás folyamat szabályzatának kiépítése,

a referencia intézményi dokumentációs rendszer kialakítása,

gyakorlati bemutatók megtartása,

értékközvetítő szerep felvállalása a továbbképző munkában,

új pedagógiai eljárások terjesztése.


OM 202212

66

12. A pedagógiai program beválásának rendszere, a felülvizsgálat rendje

Cél: A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok, egyéb tartalmi elemek,

tervek megvalósulásának feltárása az óvodapedagógusok gyakorlati munkáján keresztül.

Feladat:

tervek és a gyakorlati munka összehasonlító elemzése,

a tapasztalatok összegzése,

a szükséges változtatások elvégzése.

Területei: a pedagógiai program elemeinek, főbb tevékenységeinek és az óvodapedagógusok

gyakorlati munkájának ellenőrzése, összevetése.

Szempontjai: (lsd. ..sz.melléklet)

Gyakorisága: 5 évente

Módjai: pipalista, vezetői ellenőrzés, összehasonlító elemzés.

Eljárásrend:

a pedagógiai program átfogó felülvizsgálata, módosítása: 4 évente, ill.

törvénymódosításkor minden esetben;

rendkívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet a nevelőtestület kisebb

csoportja (legalább 3 fő), konkrét javaslat írásbeli előterjesztésével;

írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőjének, részletes szóbeli előterjesztés

nevelőtestületi értekezleten;

pedagógiai program átfogó felülvizsgálatát az óvodavezető, vezető helyettes,

megbízott munkaközösség vezető végzi;

a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja

jóvá;

a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a

fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető

egyetértése szükséges.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

hálózatbővítés, leépítés,

szervezeti átalakítás,


OM 202212

67

a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,

törvényi előírások módosulása,

egyéb érdekegyeztető fórum, módosítási javaslata,

a program beválás során felmerülő változások beépítése

a törvényi változásokból adódó feladatok kidolgozása és beépítése.

A következő felülvizsgálat ideje: 2018/2019-es nevelési év.

13. Záró rendelkezések

13.1 A Pedagógiai Program hatálya

A pedagógiai program hatálya kiterjed a Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvodára, amely

a nevelőtestület elfogadása és az intézményvezető jóváhagyása után lép hatályba.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra,

a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A pedagógia programunkat véleményezés céljából kézhez kapja a fenntartó és a nemzeti

kisebbségi cigány/roma Önkormányzat.

13.2 A Pedagógiai Program nyilvánossága

13.2.1 A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje

A pedagógiai programunk az óvoda alkalmazottai és valamennyi érdeklődő partnerünk

számára elérhető és megismerhető.

Minden intézményben dolgozó óvodapedagógusnak rendelkeznie kell a PP egy hatályos

példányával.

Tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől, és az óvodapedagógusoktól.


OM 202212

68

13.2.2 A hozzáférhető elhelyezés biztosítása

A Pedagógiai Program egy példánya az óvodavezetői irodában, mindenki számára

hozzáférhető helyen kerül elhelyezésre.

A szülői munkaközösség tagjai, a szülők és érdeklődők előzetes időpont egyeztetés után

megtekinthetik a pedagógiai program egy példányát, ill. bármikor hozzáférhető a PP

intézményünk honlapján.

13.3 Legitimációs záradék

A helyi pedagógiai program bevezetésének időpontja: 2013. szeptember 01.

A helyi pedagógiai program érvényességi ideje: 2018. augusztus 31.

Elfogadta

Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete

2013. 08. 29.

Jóváhagyta

Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda-intézmény vezetője

2013. 08. 29.

Tájékoztatásul hivatalosan megkapta

Kutas Község Önkormányzatának Képviselő testülete

Nemzetiségi cigány/roma Önkormányzat képviselője.


OM 202212

69

14. Mellékletek

14.1 Felhasznált irodalom

1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Budapest, 1996.

2. Az óvodai nevelés programja. Tankönyvkiadó. Budapest, 1989.

3. ÁBRAHÁM FERENCNÉ szerk.: Roma útmutató helyi óvodai programhoz. Szeged, 1999.

4. BALÁZSNÉ SZŰCS JUDIT: Az ember aki óvodás. Szort Bt. Kiadó. Budapest, 1997.

5. B. MÉHES VERA: Az óvónő és az óvodai játék. Tankönyvkiadó. Budapest, 1982.

6. DARÓCZI IMRÉNÉ szerk.: Képességfejlesztés játékban, tanulásban. Debrecen, 1994.

7. FORRAI KATALIN: Ének az óvodában. Editia Musica. Budapest, 1974.

8. HEGYI ILDIKÓ DR.: Fejlődési lépcsőfokok az óvodában. OKKER Oktatási Kiadó. Bp., 1997.

9. KOVÁCS GYÖRGY – BAKOSI ÉVA: Óvodapedagógia. (2. kötet). Debrecen, 1999.

10. MÉREI FERENC – V. BINÉT ÁGNES: Gyermeklélektan. Gondolat. Budapest, 1993.

11. Micimackó Óvoda Minőségirányítási programja

12. Micimackó Óvoda Minőségbiztosítási kézikönyve

13. MILNE, A. A.: Micimackó, Micimackó kuckója. Móra Könyvkiadó. Budapest, 1980.

14. NAGY JENŐNÉ: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Óvodai program. Szolnok,

1997.

15. Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei. Budapest, 1996.

16. OSZETZKY TAMÁSNÉ dr.: Testnevelés az óvodában. Útmutató óvodapedagógusok

számára. OPI. Budapest, 1983.

17. PERLAI REZSŐNÉ dr. szerk.: Az óvodáskor fejlesztőjátékai. OKKER Oktatási Kiadó

18. PORKOLÁBNÉ DR. BALOGH KATALIN: Komplex prevenciós óvodai program. VOLÁN

HUMÁN Oktatási és Szolgáltató Rt. 1999.

19. SALAMON JENŐ: A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Budapest, 1996.

20. STÖCKERT KÁROLYNÉ szerk.: Játékpszichológia. Szöveggyűjtemény. Eötvös József

Könyvkiadó. Budapest, 1995.

21. Süss fel nap. Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Soros Alapítvány. 1999.


OM 202212

70

22. VARGÁNÉ SZABÓ GYÖNGYI szerk.: Epochális rendszerű tanulási folyamat az

óvodában. Debrecen, 1994.

23. VELKEY LÁSZLÓ: Gyermekeink gondozása, nevelése. Medicina Könyvkiadó. Budapest,

1984.

24. Kompetencia alapú óvodai programcsomag 2006.

25. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012.

14.2 Napirend

IDŐ TEVÉKENYSÉGEK

7,00 – 10,30 Játék (egyéni, csoportos, vagy kötött ismeretszerzés), mese, tízórai

10,30 – 11,30 Séta, udvari játék, megfigyelések; mindennapos testnevelés

11,30 – 13,00 Tisztálkodás, étkezés, fogmosás

13,00 – 14,30 Pihenés

14,30 – 17,00 Uzsonna, játék, egyéni-, mikro-csoportos képességfejlesztés


OM 202212

71

14.3 A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvarjellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás

stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák

Megnevezés Jogszabályi

megfelelőség

Előírás

db - m2

Meglevő meny-

nyiség /db

Szükséglet/

hiány Ütemezés éve

Csoportszoba Igen 3 3

Tornaszoba,sportszertár Igen 1 1

Játszóudvar Igen 1 1

Óvodavezetői

iroda Igen 1 1

Nevelői szoba Igen 1 1

Orvosi szoba/Elkülönítő

szoba Igen 1 1

Gy. Öltöző Igen 3 3

Gy. mosdó Igen 3 3

Felnőtt öltöző Igen 1 1

Melegítő konyha nem 1 1

Tálaló, mosogató nem 1 1

Felnőtt mosdó Igen 1 1

Felnőtt WC igen 1 1


OM 202212

72

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai


megfelelőség Előírás

Meglevő

mennyiség Szükséglet/hiány Ütemezés éve

Csoportszoba (három csoportra összesítve)

Óvodai fektető Igen 75 75

Gyermekszék Igen 75 75

Gy. Asztal igen 14 14

Szőnyeg igen 6 6

Játéktartó szekrény igen 6 6

Fektető tároló igen 3 3

Élősarok állvány igen 3 3

Hőmérő igen 3 3

Óv. ped. asztal igen 3 3

Felnőtt szék igen

Eszk. előkész.

asztal igen 3 3

Textil

tár. szekrény igen 3 3

Edénytároló igen 3 3

szeméttartó igen 3 3

Tornaszoba

Tornapad igen 7 7

Tornaszőnyeg igen 1 6

Bordásfal igen 2 3

Mászó készlet igen 1 2


OM 202212

73

Játszóudvar

Kerti asztal igen 1 3 2

Kerti pad Igen 2 6 4

Babaház Igen 1 3 2

Udvari homokozó Igen 3 3

Takaró háló igen 2 2

Mozg.kult.fejl.eszk. Igen V. sz. melléklet alapján

Óvodavezetői iroda

Íróasztal szék Igen 1 1

Tárgyalóasztal igen 1 1

Szék Igen 2 2

Telefon Igen 1 1

Könyvszekrény Igen 1 2

Iratszekrény igen 1 1

Lamináló

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

2 2

Spirálozó

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

1 1

Számítógép, Igen 1 1

Notebook,

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

6 11

Nyomtató Igen 1 1

Színes nyomtató

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

2 2


OM 202212

74

Nevelőtestületi szoba (jelenleg: óvodavezetői irodával megosztva)

Fiókos asztal igen 6 6

Szék igen 6 6

Könyvtári dok. Igen 500 500

könyvszekrény Igen 6 6

Gyermeköltöző

Öltözőszekrény

padozattal Igen 75 főre 75 főre

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések


megfelelőség Előírás

Meglevő

mennyiség Szükséglet/hiány Ütemezés éve

Egyéni tiszt.szerek Igen 60 60

tisztálkodó felsz. Igen 5 5

Fésűtartó Igen 3 3

Törölköző Igen 213 213

Abrosz Igen

Takaró Igen 75 75

Ágyneműhuzat,

lepedő Igen 180 180

IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök


megfelelés Előírás

Meglevő

mennyiség

Szükséglet,


Szennyes ruhatároló Igen 1 1

Mosott ruhatároló Igen 1 1

Mosógép Igen 1 2

Vasaló Igen 1 1


OM 202212

75

Szárító állvány Igen 1 2

Vasalóállvány Igen 1 1

Takarítóeszközök Igen 1 1

Kerti m. eszköz Igen 1 1

Hűtőgép Igen 1 1

porszívó Igen 1 1

V. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök


megfelelés Előírás

Meglevő

mennyiség

Szükséglet,


a.) Különféle játékformák eszközei

- Kesztyű és botbábok, fa,

karton, textil alapanyagok,

jelmezek

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának

megfelelő mennyiség

Megfelelő Folyamatos pótlás

biztosítása

- fa és műanyag

építőelemek, lego, tüsi,

várépítő

Igen, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának



biztosítása

- A különböző

szerepjátékokhoz

kiegészítő kellékek

beszerzése: Tűzoltó

sisakok és autók, boltos

játék, orvosos játék

kellékei, babaszobai játék

kellékei, horgászbotok,

különböző víziállatok, vízi

mobilok és vízi közlekedési

eszközök

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának



biztosítása

- babák, műanyag és

plüssállatok,(vadon és

vízben élő állatok,

háziállatok, azok

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


használódik Folyamatos pótlás

biztosítása


OM 202212

76

élőhelyeinek

kialakításához szükséges

kiegészítő kellékek) autók,

vízi-légi-szárazföldi

közlekedési eszközök,

jelzőlámpák, közlekedési

táblák, társasjátékok

kézi szerszámok,

kalapácsok, fűrészek,

szögek, smirgli

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának



biztosítása

A néphagyományokhoz

kapcsolódó eszközök

biztosítása.

-Betlehemezés kellékei

(subák, kucsmák, egyéb

jelmezek).

-Mézeskalács, fánk és

punya sütéséhez

szükséges kellékek

(szaggatóformák, sütéshez

szükséges tepsik, kelesztő

tálak, lábasok, fazekak,

tepsik, villanyrezsó). -

Farsangi alakoskodás

kellékei.(a hátrányos

helyzetű gyermekeknek is

biztosítani a jelmezbe

bújás lehetőségét

-Szövés kellékei (keretek,

megfelelő fonalak),

-Bőr ékszerek

készítésének kellékei

(szalagok, gyöngyök),

-Lakodalmas játék

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának



biztosítása


OM 202212

77

kellékei.

-Gyertyaöntés kellékei

(méhviasz, kiöntőformák,

megfelelő edények a

melegítéshez, rezso)

-Húsvéti írókázás kellékei,

-Mustkészítés kellékei, -

Faló készítés kellékei, -

Várjátékok kiegészítői

(Huszároknak menték,

csákók, kardok, lányoknak

szoknyák, párták,

várépítéshez papírtéglák)

Főzőlap (rezsó)

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

3 3

b.) Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

- Trambulin, zsámolyok,

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként1 1 2 2010

-Tini-kondi, bordásfal,

hosszúpad

Igen, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként1 3 _ _

- Gyöngyfűzők, pötyi,

kézvezető játékok,

finommotorikát fejlesztő

eszközök

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának



biztosítása 2011

- különböző méretű

labdák, zsinóros labdák,

karikák, ejtőernyő (nem

repüléshez)

Igen,HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportlétszámának

megfelelő

mennyiségben


biztosítása

-A csoport szobában,

játékidőben is használható

mozgásfejlesztő,

egyensúlyozó játékok

biztosítása pl.

egyensúlyozó korong,

textil vagy műanyag

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő


OM 202212

78

libikóka, hintaló,

bújócskás alagút,

hintáztatók

- lépegetők, rollerek,

triciglik, jelzőbóják

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

- udvari hinták, mászókák

Nem,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

- homokozó keret,

takaróponyva,

homokvárépítő kellékek,

igen Csoportonként

1 3

c.) Ének, zene, énekes játékok eszközei

- Hallást és ritmusérzéket

fejlesztő hangszerek:

Csörgők, dobok,

triangulum, cintányér,

metalofon

Igen,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

- A Zenevarázs

alkalmazásához szükséges

megfelelő hanghordozók

(CD lejátszók, laptopokhoz

kishangfalak)

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként 1 3

d.) Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

- képes lottók,

Igen,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

-Képeskönyvek, képes

mesekönyvek Igen

Gyermekcsoporton-

ként legalább 15 féle,

3-3 példányban


biztosítása

-Meseládikó

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

3 3

Nem, HOP 3 3


OM 202212

79

Hangkontroll,

követelményeinek

megfelelően

fejhallgatók,

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

20 20

fejhallgató elosztók

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

4 4

-Difer hangkártyák,

valamint a

beszédfejlesztéshez

szükséges különböző

beszédtechnikát fejlesztő

játékeszközök beszerzése

pl. beszédlégzést segítő,

hangképzést segítő, aktív

szókincset bővítő

játékeszközök;

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként1 1

e.) Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő

anyagok, eszközök

Notebook,

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

11 11

-Puzzle, memória játékok

Nem,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

Érzékelést fejlesztő

játékok:

- látás

- hallás

- tapintás

- szaglás

- mozgásérzékelést

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő


OM 202212

80

fejlesztő speciális játékok

-fejlesztő CD-k,

állathanglottók, családi

hanglottók,

képtörténetek,

hangtörténetek, hangszer

lottók

- szem-kéz koordinációt

fejl. játékok

Igen,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő,

- Minimat, logikai készlet,

kártyák

Nem,HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


- terepasztal és ahhoz

szükséges kiegészítők

(különböző talajtípusok,

tereptárgyak)

Igen, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként 1 3

- Az interaktív tábla

használatához szükséges

programok beszerzése

f.) Ábrázoló tevékenységet

fejlesztő (rajzolás, festés,

mintázás, építés,

képalakítás, kézimunka)

anyagok, eszközök

igen

- Ollók, hurkapálcák,

különböző méretű

ecsetek, papírok,

ragasztók, zsírkréták,

színes ceruzák, filctollak,

tempera, vízfesték,

gyurma-formázásátsegítő

eszközök, hurkapálca,

fonalak, textíliák,

mintalyukasztók,

fakanalak, parafa

alapanyagok, hungarocell,

krepp-papír

Igen, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő,

használódik

Folyamatosan

beszerzendő

Évente készlet

szinten tartás


OM 202212

81

-A kompetencia alapú

oktatást segítő anyagok

biztosítása pl.

textilfestékek, edények a

festéshez, anyagok, gipsz

és gipszkiöntő formák,

árnyjátékok kellékei.

g.) Természeti- emberi-

tárgyi környezet

megismerését elősegítő

eszközök, anyagok

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő Folyamatosan

beszerzendő

- Applikációs készlet, állat

és növény dominók, képes

lottók, szerepjáték

eszközei, építőjáték és

azok kiegészítő elemei

(állatok, növények,

játékszerszámok

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő Folyamatosan

beszerzendő

- nagyítók

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

- mikroszkóp

Nem, HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként 1 3

-Szelektív papírgyűjtő, a

csoportszobákban is

elhelyezhető, esztétikus és

színekkel

megkülönböztetett tároló

edények a

környezettudatos nevelés

hatékonyságáért

Nem

HOP

követelményeinek

megfelelően

Csoportonként 1 3

Elemgyűjtő

Nem

HOP

követelményeinek

megfelelően

1 1


OM 202212

82

g.) Munka jellegű tevékenységek eszközei

-Gyermek méretű kapák,

gereblyék, vödrök,

lapátok, söprűk, kosarak,

kalapácsok, fűrészek,

talicskák, öntözőkannák,

kiskocsi

Nem HOP

követelményeinek

megfelelően

Gyermek-

csoportonként a

gyermekek 30%-ának


Megfelelő

VI. Fogyatékos gyermekek nevelésének további speciális eszközei

(speciális eszköz biztosítása abban az esetben, amikor sérült gyermek érkezik az intézménybe)

Megnevezés Jogszabályi Előírás Meglevő

mennyiség

Szükséglet,


1. Beszédfogyatékosok

Tükör 120X180 cm Igen Csoportonként 1

Logopédiai alapkészlet Igen Csoportonként 1

2. Hallási fogyatékosok

Dallamíró Igen Csoportonként 1

Hallásvizsgáló és

hallókészülék tesztelő

felszerelés

Igen Óvodánként 1

Vezetékes vagy vezeték

nélküli egyéni, illetve

csoportos adó-vevő

készülék

Igen Gyermeklétszám

szerint 1

Különböző nyelvi

kommunikációs

szinteknek megfelelő

kifejezések képi

megjelenítésére alkalmas

elektronikus

információhordozó


Nyelvi kommunikáció

vizuális, auditív

megjelenítésének

ellenőrzésére alkalmas



OM 202212

83

eszköz

Szurdologopédiai eszköz Igen Csoportonként 1

3. Látási fogyatékosok

Olvasó televízió Igen Gyermeklétszám

figyelembevételével

Hatrekeszes doboz,

gombás tábla, szöges

tábla, csörgő labda

Igen Gyermeklétszám

szerint 1

VII. Egészség és munkavédelmi eszközök

Megnevezés Jogszabályi Előírás Meglevő

mennyiség

Szükséglet,


Ételminta tartó k. Igen 1 1 _ _

Mentőláda Igen 1 1 _ _

Gyógyszerszekrény Nem 1 - 1 2010

Tűzoltó készülék Igen 4 4 _ _

Documents

Kutasi Micimackó Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai Programjamicimackoovi-kutas.gportal.hu/portal/micimackoovi-kutas/upload/307329... · kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny