Magyarország Története 03 Válság És Megerősödés 1038-1196

http://slidepdf.com/reader/full/magyarorszag-toertenete-03-valsag-es-megerosoedes-1038-1196 1/113
3
M A G Y A R O R S Z Á G T Ö R T É N E T E
V Á L S Á G É S M E G E R S Ö D É S 1 0 3 8 1 1 9 6
K o s z t a L á s z l ó
8/16/2019 Magyarország Története 03 Válság És Megersödés 1038-1196
M A G Y A R O R S Z Á G T Ö R T É N E T E
3.
K O S Z T A L Á S Z L Ó
Válság és megersödés
10381196Fs zer kes zt Romsics Ignác
K O S S U T H K I A D Ó
Tartalom
P O G Á N Y L Á Z A D Á S O K É S T R Ó N V I S Z Á L Y O K ( 1 0 3 8 1 0 7 7 )
Szent István öröksége • 8 Ors eol o Péter és Aba Sámuel küzdelme • 11
An drás konszolidác iós törekvései és sikerei • 20
A trónviszályok kiújulása • 27
M E G E R S Ö D É S , S Z E N T L Á S Z L Ó U R A L K O D Á S A ( 1 0 7 7 1 0 9 5 )
Salamon legyzése • 46
Külpolit ika: terjeszkedés a Balkánon és a Tengermelléken • 60
M E G Ú J U L Á S K Ö N Y V E S K Á L M Á N U R A L M A A L A TT ( 1 0 9 6 1 1 1 6 )
Kál mán és Álmos herceg viszálya. Hódítás Dalmáciában • 64
Új törvények, új ir án yo k. Írásbel iség • 70
B I Z Á N C Á R N Y É K Á B A N ( 1 1 1 6 1 1 7 2 )
II. István kudarcai • 76
Háb orú kkal teli esztendk • 84
A t rónvi szályok kiújulása • 94
K Í S É R L E T B I Z Á N C Ö R Ö K É B E L É P N I . I I I . B É L A K I R Á L Y S Á G A ( 1 1 7 2 1 1 9 6 ) Nagy hat almi törekvések és balkáni terjeszkedés • 100
A királyi jövedel mek • 104
Eg yhá z és politi ka • 106
Udvari mvészetek és írásbeliség • 109
A j á n l o t t i r o d a l o m • 112
Szen t István örök sége • 8
Or se ol o Péter és Aba Sámuel küz del me • 11
And rás konszolid ációs törekvései és sikerei • 20
A trónvi szályok kiújulása • 27
Szent István öröksége
a vele szorosan összefügg krisztia
nizációt, amely a magyarság társa-
dalmi, gazdasági, kulturális és életmódbeli
átalakulásával járt együtt, Szent István ural- kodásához szokás kötni. Ez a hagyomány
már a 11. század végén jelentkezett azok-
ba n a korabeli tör tén eti mun kákban , ame-
lyek az államalapító király szentté avatásá-
hoz kapcsolódva készültek. A kanonizációt
és az els magyar uralkodó tiszteletét meg-
alapozó legendák természetszerleg ki-
emelték István személyiségét. Hangsúlyoz-
dai országlását elnagyolva az elremuta-
tó történések elhallgatásával mutatták be.
Igaz, ez történt már István apjának, Géza fejedelemnek országlása bemutatásakor is.
Utóda, Péter király pedig egyenesen nega-
tív szereplként jelent meg a magyar törté-
neti hagyományban. Akad olyan, az ural-
kodókat bemutató Árpádkori forrás,
amely egyszeren nem vesz tudomást Aba
Sámuelrl mint magyar királyról. Szent István 1038. augusztus 15én bekövetke-
zett halála így kimondatlanul is egy kor-
szak lezárásaként jelent meg, amelyet vál-
ságos évtizedek, trónviszályok, bels meg-
osztottság, a pogányság újjáéledése, a nyu-
gati és keleti irányból egyaránt erteljesen
jel ent kez kül s fenyegetettség jel lemez.
Az alig megszületet t közé pk or i vagy en-
nek jellegét jobban kifejez jelzvel ke-
resztény magyar állam megrendülésének,
mködési zavarainak korszaka következett
1038 után.
Jobban utánagondolva azonban kitnik, hogy az István halála utáni idszakot
meghatározó problémák már a szent ki-
rály uralmának utolsó évtizedében jelen
vol tak. Ezeket azon ban Is tv án ur alk o-
dói nagyságának köszönheten orvo-
tartania. Másrészt a fennmaradt forrá-
saink tudatos torzításai révén a már ko-
rábban jelen lev nehézségek csak az Ist-
ván halála után követk ez évekt l t nnek
fenyegetnek. Tagadhatatlan azonban,
már 1038 eltt nyilvánvalóvá vált és magaIstván is felismerte ezt.
István uralkodásában az utolsó évtized,
különösen az 1030 utáni évek a kibontako-
zó válság jegyében teltek el. Uralkodásának
utolsó idszakát, különösen az ezred-
forduló éveivel összevetve, mintha len-
dületvesztés, elbizonytalanodás, st nem
Az 1030ban megsz ervezett csanádi pü s-
pökség létrejöttét, úgy tnik, már nem kö
Szent Imre temetése.
Jelenet Szent Imre
legendájából a Magyar
An jo u Le ge nd ár iu m ba n
érdemes alapítás. Nem hallunk az egyház-
szervezet továbbépítésérl, újabb püspök-
hívásáról.
német támadás. Ezzel a király és az ország
vezeti eltt világossá vált az a nyers való-
ság, hogy Szent István uralma nem élvezi
már azt a birodalmi támogatást, amely
több mint három évtizeden keresztül
meghatározó volt a magyar állam létrejöt- tében és intézményrendszerének kiépülé-
sében. István sógorának, Gizella királyné
testvérének, II. Henrik császárnak 1024
ben tö rt én t halála ut án már sej thet volt ,
hogy Szent István országa elveszíti kivéte-
lezett helyzetét a német külpolitikában.
A to vább ia kban a né met császári udv ar-
ban úgy fogna k te ki nt en i a magyar állam-
ra, mint a cseh, fleg pedig a lengyel terü-
letekre. II. Konrád támadása nyilvánvalóvá
tette az országon belül, különösen a király
környezetében él elkelk eltt, hogy
István elveszítette uralmának meghatáro- zó támaszát.
A go nd ok at sú ly osbí to tt a, ho gy a kö-
vetkez es zt en dbe n egy vadász baleset-
ben vá ra tl an ul el hun yt Imr e herceg,
a trón várományosa. A trónutódlás, Ist-
ván mu nk áj án ak fol yta tása, st az elért
eredmények megrzése is kérdésessé vált.
Az Ár pá do k csa ládj án bel ül je lentkez tek,
st támogatottságot találtak a régi törzsi
arisztokrácia körében azok, akik ugyan
külsségekben kereszténnyé lettek, de ér-
zelmeikben még a pogánysággal, a régi
renddel szimpatizáltak. Imre herceg halá- la után, a király ellen egyik rokona, Vazul
merényletet kísérelt meg. Vazul, jóllehet
neve alapján a bizánci rítust követte, for-
málisan volt csak keresztény, inkább a po-
gány értékeket követte. Mindezt jól mu-
tatja, hogy három fia közül a legidsebb,
Levente közel két évtizeddel késbb bekö-
vet kez ett halála idej én még po gány volt és
az utolsó pogány magyar fejedelem, Tak-
sony mellé temetkezett. István király
határozottan leszámolt a hatalma ellen
lázadókkal. Vazult megvakíttatta, ezzel
fiait, Leventét, Andrást és Bélát hagyta,
hogy külföldre meneküljenek. A merény-
let nyilvánvalóvá tette István eltt, hogy
a német támogatást elveszít hatalma, an-
nak ellenére, hogy az Árpádok uralma alá
vo nt a rés zb en a sikeres ha dj árat ok na k,
Orseolo Péter. Miniatura
a K é p e s K r ó n i k á ból,
1358 után
POGÁNY LÁZ ADÁS OK ÉS TRÓNV ISZÁLYOK (1 038 10 77)
részben bölcs kompromisszumoknak kö-
törékeny. Saját családján belül sem élvez
töretlen támogatást és megkérdjelezhe-
ment törzsi arisztokráciában sem bízhat.
Ebben a politikai helyzetben a trónutód-
lás kérdését mielbb rendezni kellett. Ist-
ván elt t bizonyossá lett , hogy a for máló-
dó keresztény magyar királyságot csak
családjának, rokonságának olyan tagjára
bízhat ja, akinek semmilyen kapcsolata sincs a régi, pogány hagyománnyal, a tör-
zsi berendezkedés még továbbél erivel.
Szinte adódott, hogy udvarába hívja n-
vére és az egykori velencei dózse, Orseol o
Ottó fiát, Pétert. Velencei származása
folytán kétség sem férhetett ahhoz, hogy
a kijelölt utód következetesen tovább
folytatja a krisztianizációt, az egyház és az
állam intézményeinek kiépítését. Péter-
ben sokakn ak fenntartásai van nak . Min d-
ezt mutatja, hogy halála eltt röviddel István összehívta a püspököket a világi
elkelkkel együtt és megeskette ket,
hogy elismerik királyuknak Pétert.
a közvetlen utódláson is túlmutató követ-
kezményekkel járt. Szent István uralma,
mint az els keresztény király országlása
még egy évszázad múltán is konkrét példa-
ként szolgált. István után a trónt nem az el-
sszülöttség jogán, hanem jelölés vagy ki-
választás alapján nyerte el Péter, és ezzel
példát adott arra, hogy a keresztény mo-
narchiákban az általánosabban elfogadott
primogenitura mellett, esetenként azzal
örökölni lehet a dinasztián belül.
A pr ob lé mák a l1. század els felében
nemcsak a magyar államot érintették, ha-
nem hasonló krízisjelek figyelhetk meg a megszület középeurópai régió másik
két formálódó államában is. A válság az
átalakulást korábban kezd cseh terüle-
teken közvetlenül az ezredforduló évei-
ben jel ent kezett, Lengyelországban és Ma-
gyarországon jó három évtized múltán.
A nehézségek mér té ke is kü lönb öz vol t.
Mindent összevetve, úgy tnik, a válság
a magyar társadalmat és politikai beren-
dezkedést rázta meg a legkevésbé. A ma-
gyar állam néhány rövid esztendtl el-
tekintve meg tudta rizni önállóságát,
és uralkodói a nehéz idszakban is folyamatosan viselték a királyi címet. Ez pedig
egyedülálló volt a Német Birodalom keleti
szomszédságában.
nem István halálával, 1038ban kezddtek,
a válság nem csupán a magyar államszerve-
zés és krisztianizáció sajátja, hanem egy ál-
talánosan megfigyelhet középeurópai je-
lenség, amelyet csak elmélyített a kortársak
által is elismert, nagyra tar tot t államalapí tó
királyunk halála. Az utódlás Szent István
határozott akaratának köszönheten zök-
kenmentesnek bizonyult, annak ellenére
Aba Sámuel mellet t a királyi udv arban csak
velenceinek nevezett Péter kiemelését, úgy
tnik, maga a bajor származású Gizella ki-
rályné is nehezményezte. I. István
koporsójának
rövidebb
oldala
I stván halála után, 1038 augusztus végén
Péter elfoglalhatta a trónt. Az új ural-
kodó a Szent Istváni politika követke-
zetes folytatására törekedett. Új pénzt ve-
retett, okleveleket, törvényeket adott ki és eldjéhez hasonlóan adókat szedett. Péter
mindenben meg kívánt felelni István elvá-
rásainak és egy keresztény uralkodótól
megkövetelt normák szerint kormányozta
jezte az 1009ben al apít ot t pécsi püspökség
székesegyházát. Péter elssorban a világi
egyházszervezetet támogatta, mivel nem
tudunk bencés monostoralapításról ural-
az itáliai Monté Cassinóból kolostoralapí-
tás szándékával Magyarországra érkez bencéseket sem tá mog at ta , hanem gaz-
dagon megajándékozva visszaküldte ket.
káptalan mintájára Budán, a Dunától ke-
letre fekv országrész megközelítése miatt
stratégiailag fontos Pest környéki átkelk,
révek közelében a királyi jelenlét ersítése
érdekében egy újabb királyi társaskápta-
lant hozott létre. Sokatmondó az új temp-
lom patrocíniuma: Szent Péter. Nyilván-
val óan az ur al ko dó néva dó szentje ir ánt i
tisztelete is kifejezdött a Szent Péter titu-
lus kiválasztásában, de ennél többet kell lát- nunk ebben. Különösen annak tudatában,
hogy a magyar történeti hagyományban
késbb olyan negatívan ábrázolt uralkodá-
sáról a tudatos torzítás, elhallgatás ellenére
megrzdött a pécsi Szent Péterszékes-
egyház befejezésének emléke. Az itáliai szár-
mazású uralkodó Szent Péter kultuszának
eltérbe helyezésével a német expanziós
törekvések ellensúlyozására a pápasággal
kívánta megersíteni a kapcsolatokat.
szervezet továbbépítésével saját hatalmi
püspökségeit uralkodásának els évtizedé-
ben hoz ta létre. 1009ig hét egyház megyét szerveztek meg az országban. A püspöksé-
gi szervezet továbbépítése ezután megtor
Aba Sámuel. Miniatura a T h u r ó c z y k r ó n i k á ból,
1488
III. Henrik és felesége, Ágnes egy 1046ban
készült kódexben
sikerült újabb egyházmegyét megszervez-
pökséget. Péter újabb püspökség alapítását
kezdeményezte. Az új egyházmegye azon-
ban nem a keleti országrészben jött létre,
ahol a krisztianizáció és az egyházszervezet
kiépítése messze elmaradt a Dunántúlhoz
képest. Az új püspökség Vác székhellyel
az ország középs területén szervezdött
meg. Az új egyházmegyét dönt részben az
Aba Sámuel és István megegyezése ered-ményeként létrejött, igen nagy kiterjedé-
s egri püspökség területének
nem elssorban egyházszervezeti motivá-
megteremtésében, hanem hatalmi érdekek
ros kapcsolatban állt Aba Sámuellel, aki-
nek szállásterülete részben egybeesett az
egri püspökség alá tartozó vidékkel. Eger
területének jelents csökkentése és kiszorí-
tása a Duna mentérl egyet jelentett Aba
Sámuel befolyási területének korlátozásá-
val, illetve személ ye távol tartásával a Ma- gyar Királyság dunántúli központjaitól.
A b uda i tár saská ptalan és a váci pü spökség
megszervezésével Péter saját hatalmi pozí-
cióit igyekezett megersíteni a Duna men-
tén, elssorban a nagy fontosságú révek
feletti ellenrzés kiterjesztésével.
A kü lk ap csol at ok te rén má r ne m volt
olyan egyértelm az államalapító király
elveinek követése. A pápaság felé mutató
gesztusként értékelhetjük a Szent Péter ti
tulusú templomok támogatását. A Ma-
gyar Királysággal határos két birodalom-
mal István igyekezett kiegyensúlyozottkapcsolatokat kialakitani. A két császár-
sággal szövetségesi viszonyra törekedett,
támadást követen sem. Ezzel szemben
Péter, saját rok oni k apcsolat ait is fi-
gyelmen kívül hagyva, betört a német
területekre, az osztrák rgrófságba.
örökös és Szent István nvérének há-
zasságából született , Delján Péternek
Péter hatalmas lendülettel, nagy elhiva-
tottsággal vette át a hatalmat és kormá-
nyozta az országot. Bizonyítani, igazolni
akarta, hogy méltó a trónra és minden-
képpen maradandót kívánt alkotni, mint
ahogy eldje tette. Úgy tnik, hogy hiány
lett, de a régi rend, a pogány hitvilág tradí-
cióival is még kapcsolatot tartó elkelkkel
való együ tt mködést . Az Ist ván elleni me-
rénylet után, már trónörökösként is, szem-
besülnie kellett azzal , ho gy az udva rban ,
st a királyi tanácsban is jelen vannak
a formálisan ugyan kereszténnyé lett, de
a pogánysággal szorosan összefügg régi
rend hívei. Ez különösen elfogadhatatlan
volt a Velenc ébl, egy sz ilá rdan ker esz tén y
elvek szerint kormányzott területrl érke- z uralkodó számára.
Péter országlása kezdetétl így a kül-
földrl, fleg Itáliából és német területek-
rl betelepült, idegen származású elke-
lkre támaszkodott. Az hségükhöz két-
ség sem férhetett, mivel hatalmukat, eg-
zisztenciájukat az új, keresztény alapokon
nyugvó királyi hatalomnak köszönhették
a formálódó, pogány hagyományokkal
sbbi krónikás hagyomány rosszallóan
meg is jegyzi: „teuton dühvel kegyetlen- kedve fittyet hányt Hungária nemeseire,
a föld javait a vadállat módjára fecseg la-
tinokkal együtt dölyfös szemmel s telhe-
tetlen szívvel zabálta föl, az ersségeket,
rhelyeket meg a várakat a teutonok és
a latinok rizetére bízta."
A krón ik ai déz et nyi lvánva lóvá teszi,
hogy Péter alatt kiszorultak a hatalomból
a törzsinemzetségi arisztokrácia azon kép-
viseli, akik á tm en te tt ék ha ta lm uk at az ez-
redforduló korszakos változásai közepette,
st Szent István alatt a jövevények mellett
helyet kaptak a kormányzásban. Az idegenek és a magyar elkelk között meglév
kommunikációs nehézségek, a régi világ
szokásaival szemben megnyilvánuló türel-
teljesen kiszorították a formálódó arisz-
tokrácia magyar származású tagjait.
valóvá teszi, hogy még Gizella özvegy ki
I I I . H enrik (10171 156)
II. Konrád német császár fia, aki 1035tl társuralkodóként, majd apja
halála után, 1039 és 1059 között császárként kormányozta a Német
Birodalmat. A Szálidinasztia legjelentsebb uralkodója volt, aki elérte,
hogy birodalmában megszntek a bels harcok. Cseh és Magyar-
ország ellen több hadjáratot vezetett és fleg Csehországban sikerült
elfogadtatnia a birodalom fhatalmát. A mélyen vallásos uralkodó
a 11. század közepén kibontakozó egyházi reform kezdeményezje
vol t, tá mo ga tta a pá pa ság meg új ulá sát . 10 46 ba n a há rom eg ym áss al
rivalizáló pápát letétette, és új pápát választatott. III. Henrik hatalma
a 11. században Nagy Károlyéhoz és I. (Nagy) Ottóéhoz volt
mérhet.
A szemben állás még a Péter koronázás a
eltti idkben gyökerezhet, és talán nem is
Péter, hane m Gizella volt a kezdemény ez-
je. A kir ályn é személy szerin t nehezen él-
hette meg, hogy a trónra várományos fiai,
Ottó, majd Imre herceg fiatalon elhunytak,
így fiúgyermek nélkül maradt. Szent István
mvét nem fiai fejezhetik be, hanem Péter.
Mindezt még keserbben élte meg férje
halála után, megözvegyülve, egyedül ma- radva. Gizella egyre ellenségesebben viszo-
nyult az új király személyéhez. A kettjük
közötti konfliktus eredményeként Péter
Passauban
teljesen háttérbe szorítva, szinte házi ri-
zetben élt. Gizella félreállítását megköny
nyítette, hogy az ellenséges németmagyar
kapcsolatoknak köszönheten az özvegy
politikai támogatottság, amely az 1020as
évek közepéig nyilvánvaló volt. Gizella fél- reállítása miatt a német, elssorban bajor
származású elkelk közül is többen fenn-
tartásokkal voltak Péter országlásával szem-
ben. Bizonyos jelek azt mutat ják , hogy az
egyháziak körében is elégedetlenség bonta -
kozott ki. Ennek jele lehet az, hogy Péter
két olyan püspököt fosztott meg hatalmá-
tól, akik bizonyosan még István alatt nyer-
ték el fpapi méltóságukat.
vesztesei a magy ar szárma zás ú, a törzsi-
nemzetségi vezetrétegbl a formálódó
de Péter alatt mellzött elkelk lettek. En-
nek az elégedetlen, hatalomból kiszorult
rétegnek a reprezentánsa Aba Sámuel volt.
István alatt Aba évtizedeken át udvarispán
a késbbi nádori tisztség eldje , a király
után következ világi méltóságvisel volt az
országban. Hasonlóan, mint Péter, rokon-
ságban állt Istvánnal. Felesége ugyanúgy
a szent király húga volt, mint Péter anyja. Udvari méltósága és rokoni kapcsolata ré-
vén bizonyo san saját magát is al ka lma sn ak
tartotta a trón betöltésére. A Péter uralma
alatt mellzött magyar elkelk így Aba
Sámuelben látták érdekeik védelmezjét.
élvez összeesküvés bontakozott ki Péter
hatalmával szemben. Az elégedetlenkedk
dnyi uralkodás után korábbi ellensége,
III. Henrik védelmét és támogatását kérje. Aba Sámue l ur al ko dás a bo sszú va l kez-
ddött. Leszámolt az elzött Péter hí-
veivel, maj d el töröl te az általa kivete tt
adókat, visszavonta eldje törvényét. Aba
tisztában volt azzal, hogy hatalmának biz-
tosítása érdekében alapvet, hogy III. Hen -
rik német uralkodóval elismertesse az
uralomváltást. Röviddel a koronázás után
követeket küldött III. Henri khez , aki azon-
ba n ha tár oz ot tan elutas ít ot ta köz eledését .
Erre válaszul a következ év elején a ma-
gyar király csapatai betörtek az osztrák r
grófság területére. III. H enr ik elhatároz ta, hogy háborút indít Magyarország ellen.
A nyár végén in dult ném et cs ap at ok mé-
lyen benyomultak az országba, és a követ-
kez évben megismétldött a támadás.
Aba ti sztáb an vol t azz al, ho gy sok áig ne m
tud ellenállni a megújuló német betö-
réseknek, ezért pénzen fegyverszünetet
vásárolt és to vább i en ge dmé ny ek et tett
III. Henriknek. Visszaadta az elfogott há-
Aba Sámuel katonái elzik
keleti részérl. Ezzel a lépéssel hosszú év-
századokra állandósult a németmagyar
határ a Lajta folyó mentén.
Aba ura lkodása alatt kiszoru ltak a hata -
lomból a Pétert korábban támogató, dön-
ten német és olasz eredet elkelk. Az új
király szabad utat engedett a pogányság
nak. Az ország déli részén pedig megjelent
a balkáni eredet bogumil eretnekség.
Mindezzel együtt a püspökök elveszítették
befolyásukat, st az egyház mega dóz ta tását is tervbe vették. Nyílt pogány restauráció
körvonalazódott, és veszélybe került Szent
István öröksége. Aba politikája alig két év
alatt, annak ellenére, hogy az idegenek
visszaszorulását ho zt a, széles nemes i el-
lenállást váltott ki. Egyre többen voltak
olyanok, akiknek hatalmát, befolyását
biz tosíto tta , és min dez t veszélyeztette a ma-
gántulajdont elutasító pogány vallásosság-
küvés kitudódott. 1044 tavaszán Aba Sá-
muel Csanádon leszámolt a szervezkedk
kel úgy, hogy ötvenet kivégeztetett közülük.
A véres megto rlás döb be ne te t vál tot t ki.
A felháborodást tet ézte, ho gy min dez köz-
vet lenül hú svét elt t, a nagyböjt idején
történt. A király durván megsértette és
semmibe vette a keresztény szokásokat.
Válaszul a pü sp öki kar legbefolyásosabb
tagja, Gellért csanádi püspök nem volt
hajlandó Abát húsvétkor megkoronázni.
A szok ásos ün ne pi ko roná zá s az uralko-
dó szimbolikus megersítését is szolgálta,
és ennek megtagadásával Gellért nyíltan
kifejezésre juttatta, hogy Aba méltatlan
a trónra, és felvállalta a szembenállást.
Az elége det lenkedk még a tavasz fo-
lyamán III. Henrikhez fordultak. 1044
nyarán maguk a magyarok vezették át
a német csapatokat a nyugati gyepn és
a Hanság mocsarain. Nyugaton III. Hen-
rik egyik kezdeményezje volt az egyházi
reformnak és a kereszténység elkötelezett
védelmezjének tekintet te magát. A né-
met uralkodó Szent Péter zászlaja alatt
pápai legátusok kíséretében a hit meg
mentjeként vonult hadba Aba ellen.
A Gyr köz elébe n, Mén fnél lezaj lott üt-
közet eltt hosszan böjtöl, imádkozó
császár, úgy tnik, tudatosan választotta
ki a csata napját. A dönt ütközet id-
pontja napra pontosan (július 5.) meg-
egyezett a 907ben Pozsony mellett lezaj-
lott csata idpontjával, amikor a honfog Németmagyar háborúk
a 11. században
léke élénken élt a bajor területeken még
a 11. század elején is, mivel több német f-
pap vesztette életét a harcmezn. A ke-
reszténység védelme érdekében fegyvert
nai vereségért.
a harcmezn szembeforduló magyar kato-
nák is. A magyar király ugyan elmenekült
a vesztes ütközetbl, de röviddel utána elfogták és kivégezték. A csata után ha-
dizsákmányként III. Henrik megszerez-
zott lándzsáját. Hálája jeléül a magyar
koronázási jelvényeket Szent Péterhez
Szent István pápától kapott koronája Ró-
mába, ahol évtizedek múlva is a vatikáni
Szent Pétertemplomban említették ket.
A csatamezrl III . Henrik Székesfehér-
várra, az ország egyik közpon tjába (mé-
dium regni) vonult és a koronázótemplom
ként szolgáló társaskáptalani templomban, Szent István sírja mellett újra trónra ültette
pártfogoltját, Péter királyt. Ezzel együtt be-
vezették a német jogot is az országban .
A császár a következ évben is Magyaror-
szágra látogatott, és pünkösdkor, Székes-
fehérvárott Péter király egy aranyozott
lándzsa átadásával elismerte III. Henri k ha-
talmát az ország felett. Ezzel a szimbolikus
aktussal Magyarország a Német Birodalom
hbéresévé lett.
tatni a kormányzást, ahogy uralkodásának
els szakaszában tette. Mindenképpen
gi és egyházi intézményeinek megersödé-
séhez. Az országon belül azonban a feszült-
ségek nem csökkentek. St az idegen jog
bevezetése inkáb b csak fok ozta az ellenté-
teket. Mindezt mutatja, hogy Aba egykori
hívei újra összeesküvést szerveztek. Péter
ugyan határozottan leszámolt velük, de az
elmúlt esztendk alatt eltérbe került po-
gány érzelm tömegek és vezetik felett
egyre kevésbé tudott úrrá lenni, különösen
a keleti országrészben. Ezzel egyidejleg
egy másik szervezkedés is elindult, amely-
nek központja Csanád, vezetje Gellért
püspök lett. A püspök elégedetlen volt Pé-
ter hatalmával, és érezte, hogy tragédiába
vezeti az ors zágot. A király és a püsp ök kö -
zötti ellentétet fokozta, hogy szembenállá-
suknak mindkettjük egykori hazájába,
Velencéb e vi ssza nyúló csa ládi gyöke rei is
voltak. A Gel lér t vezett e össz eesk üv k fel-
vett ék a ka pc so la to t Vazu l Or os zor sz ágba menekült fiaival, Leventével és Andrással,
és meghívták ket a trónra.
Sokatmondó, hogy mind a pogány el-
lenállás, mind a fúri szervezkedés köz-
pontja KeletMagyarországon volt. Péter
hatalma elssorban a Dunántúlon lett
szilárd, amely a német csapatok akciórá-
diuszába esett. A Dunától keletre már egy-
re kevésbé érvényesült a király befolyása.
A keleti or sz ágrész ben az egyh ázszerveze t
és vármegyeszervezet tanúsága szerint —
még négy évtizeddel a keresztény királyság
létrehozása után gyenge volt az állam- szervezet. Míg a Dunántúlon és közvetle-
nül a Duna mentén hat püspöki, illetve ér-
seki székhelyet találunk, addig attól kelet-
re csak hármat. Eger és Csanád mellett a
távoli Erdélyben létezett püspökség, de az
utóbbi székhelyének lokalizálása bizony-
gyar egyházmegye szervezettsége. A ben-
cés rend sem telepedett meg a vidéken.
A 11. század harma di k harm adá ig cs up án
egyetlenegy bencés monostorról tudunk
a Tiszától keletre, a Szent Gellért alap íto tta Csanádiról. A vármegyeszervezet tagoltsá-
ga is megersíti mindezt. Amíg a Dunán-
túlon a veszprémi püspökség területén
már 1009ben négy vármegyét említenek,
addig keleten hosszú ideig igen nagy kiter-
jedés , országr észeket átfo gó is pá ns ágok -
ról tudunk. Szépen példázza ezt az 1030
táján, még István alatt létrejött Csanád
megye vagy a vélhetleg éppen Péter által
Orseolo Péter dénárjai
tény magyar állam ellen kibontakozó po
gánylázadásnak 1046ban.
Szinte bizonyos, hogy egy olyan hajdani
törzsi vezet, aki valamikor az 1020as
években elfogadta Szent István fhatalmát
és formálisan keresztény lett. Ez lehetett
a feltétele annak, hogy átmentse hatalmát.
Aba királysága alatt újra eltérbe került
a pogányság, és amikor Péter visszatérve
határozottan fellépett a régi hit követi el-
len, nyílt pogány felkelés bonlakozott ki.
Vata elérkezettnek látta az idt a színvallás-
ra, és a lázadók élére állva, pogány módra
haját három varkocsba összefogva, lebo-
rotváltatta fejét. A Körösök vidékérl kiin
Gellért és társainak
Szent Gellért életébl
a Magyar Anjou
L e g e n d á r i u m b a n
duló pogánylázadás gyorsan országos mé-
reteket öltött, de súlypontja a keleti ország-
rész maradt. St a Maros vidékén a po-
gányság és a bogumil eretnekség egymásra
talált. A lázadók hírét vették Vazul fiai ha-
zatérésének, és hatalmas pogány tömeg
várta ket Abaújvárnál.
az István elleni merényletet szervez Va-
zul, noha neve bizonyítja megkeresztelke
dését, a pogány sághoz húz ott , így fiait
leend vezetjüknek gondolták a felke-lk. A lázadók követelték a hercegektl,
hogy újra a pogány vallás szerint élhesse-
nek, megölhessék a püspököket és a papo-
kat, lerombolhassák a templomokat és
bálván yok at imádha ss an ak . A hercegek
komoly dilemma elé kerültek. A Gellért
püspök vezetése alatt induló szervezkedés
hívta be ket a trónra, de látták, hogy csak
a felbszült tömeg támogatásával tudják
felvenni a harcot Péterrel. Kénytelenek
voltak engedni és elfogadni a láza dók
programját. Így a hercegeket a pogány tö-
meg az ország közepéig, a pesti és megyeri
révig kísérte. Péter a hercegek érkezésekor
a Felvidéken tartózkodott, és miután hí-
rét vette Vazul fiai és a pogány felkelk
összefogásának hatalmának központjá-
ba n, Székesfeh érvárot t kí vánt a megszer-
vezn i a védekez ést . A v áro s ka pu i azon ba n
bezár ulta k el tt e. A v áro st már a Péte r ha -
talma ellen szervezked nemesek birto-
kolták, közöttük több fpap is volt, élü-
kön Gellért csanádi püspökkel. Péter eltt
nyilvánvaló lett, hogy az egész ország
szembefordult vele. Így az uralkodónak
nem maradt más választása, mint a nyu-
gati határ felé menekülni és segítséget kér-
ni hbér urától , III. Henrikt l.
A Fehé rváron gyülek ez elkelk ne-
vében Gellért hár om püspökt ársával és
Szolnok ispánnal a hercegek ill fogadá-
sára a pesti révhez igyekezett. A rév köze-
lében „elvetemült emberek, vagyis Vata és
cinkosai, démonoktól megszállva... rá-
Barlangkolostor
mellett.
A ker esz tény kirá ly kötele ssé gének meg felelen és a súlyos pusztítás miatt
I. András király a koronázás után azonnal elrendelte, hogy alattvalói fben-
já ró bü nt et és te rhe alatt hag yja nak fel a pogány szokások gyakorlásával, térjenek
vissza a k ere sztény h it re és Sze nt Ist ván tö r- vényei szerint éljenek. A ren del kezés egyben pr og ra mn yi la tk ozat is volt a részér l, amelyben kifejezte, hogy Szent István örök- ségét tekinti mér vadónak és az államalapít ó király példája nyom án kíván kormán yozni .
An dr ás király biz onyos volt ab ba n, hogy III. Henrik beavatkozik a magyar ügyekbe és a Péter bukásával együtt megsznt hbé- ri függést helyre kívánja ál lí ta ni . Í g y az új király els intézkedései a várható német tá- madás kivédését szolgálták, amely tragikus
lett volna a belviszály és a pogánylázadás pusztító hónapjai után. András 1047 elején követeket küldött a császárhoz és királysága elismerésének fejében rendszeres adó fize- tését is kilátásba helyezte. III. Henrik nem fogadta el a felajánlást, de a lotaringiai herceg lázadása végül is a birodalom nyugati részén kötötte le a császár seregeit, és így a gyors német támadás elmaradt. Ez pedig lehetséget adott Andrásnak hatalma
Remetelak Tihanyban
és az István alapította állam mege rsítésére .
Az els év ek be n ös sz eg yjt öt te Is tv án ur al -
kodói jelvényeit és a királyi kincstár érté-
keit. Továbbá a pogánylázadás kiindulási
területén, valamint a Kárpátmedence pe-
remterületein és az északnyugati határvi-
déken ersítette meg az állam jelenlétét.
Bizonyosan az els évekre esett a bihari
püspökség létrehozása, amelynek feladata
Békésben és Bihar vidékén a krisztianizáció
elmélyítése lett. Ennek élére Lotaringiából
származó, már saját uralkodása alatt az or-
szágba betelepült bizalmas papját, Leodvint
állította. A 11. század végéig a magyar egy-
ház még nagymértékben rá volt utalva arra,
hogy a papi utánpótlást külföldrl szárma-
zó klerikusokkal és szerzetesekkel biztosít-
sa. A még István alatt beköltöz , elss orban délnémet területekrl érkez papok kiöre-
gedtek, elhunytak. A pogányok megölte pa-
pok pótlására a távoli északfrancia terüle-
tekrl érkezett az utánpótlás. Elssorban
a III. Henrikkel szemben álló tartomány-
ból, Lota ri ng iá bó l jöhet tek a pa pok. T u -
dunk arról, hogy a császár által feldúlt
Ve rd un vá ro sá bó l 24 ka nono k Ma gy aro r-
szágra települt. Talán közéjük tartozott
az elbb említett Leodvin bihari püspök,
és 1050ben a Toulban tartózkodó György
kalocsai érsek Az ers lotaringiai kapcso-
latokat az is mutatja, hogy az Árpádkori magyar egyház és az északfrancia egyház-
megyék liturgikus gyakorlata között nagy
a hasonlóság. Ers francia vonatkozásai
va nn ak a kirá ly ált al sajá t te me tk ez eg y
házaként 1055ben alapított tihanyi bencés
apátságnak A monostor védszentjének
a legenda szerint Orleans püspökeként
imáival megakadályozta, hogy a pogány
hunok elfoglalják székvárosát. Ányos tisz-
teletét aktuálisnak gondolta az uralkodó,
mivel vele a pogányok támadásával szem-
ben a kereszténységet védelmez szent kul-
tuszát honosította meg az országban. Nem
tartjuk kizártnak, hogy a tihanyi bencés
monostor els szerzetesei is francia terület-
rl érkeztek. Az alapításról mint ahogy
a példaként szolgáló István király tette
I. András is oklevelet adott ki. A Tihanyi
Alapítólevél jelentségét az is növeli, hogy
legkorábbi eredetiben ránk maradt okleve-
lünk és egyben az els magyar nyelvem-
lékünk. A monostornak adott birtokok
határleírása 58 magyar közszót, ragot és
képzt említ.
Az O roszo rsz ágb ól hazaérkez és o nn an
feleséget hozó András király a keleti ke-
reszténységgel elssorban Kijevvel is
szoros kapcsolatot tartott. Elképzelhet,
keresztelkedett meg. I. Andrásnak több bi-
zánci rítusú alapításáról t u d u n k . Í g y Ti-
hanyban még a bencések eltt Szent Mik-
lós tiszteletére egy barlangmonostort ho-
zott létre. Az ideérkez szerzetesek szár-
mazását a monostor területének elnevezé- se, Oroszk mutatja. A Dunakanyarban,
a visegrádi ispánsági vár tövében pedig
névadójának, Szent Andrásnak alapított
szintén I. András alapítása a Duna túlpart-
ján, Zeb egény mellett a Szent Mihályhegy
oldalában lév bazilita barlangmonostor.
Az á ll amh at al om jelenlétét a peremt erü -
leteken, valamint a határvédelmet kívánta
ersíteni a király a hercegség létrehozásával
1048 körül. Hazahívta Lengyelországból
testvérét, Béla herceget, aki kiváló katona
hírében állt, és egyik vezetje volt a pome ránok ellen indított lengyel hadjáratnak.
Hadi érdemeinek köszönheten Béla her-
ceg dinasztikus kapcsolatba került a Pias
tokkal, a lengyel uralkodóházzal. András és
hazatér testvére 1048ban megosztozott
az ország feletti hatalmon. A király közvet-
len kormányzata alatt maradt az ország
kétharmada, míg a hercegnek jutott a fenn
A tihanyi
Béla dux pénzei
A dukátus (hercegség)
a 11. században
létrehozott hercegség területét nem lehet
pontosan lokalizálni. Az azonban biztos,
hogy elssorban az ország peremterületeire
terjedt ki. Két központja volt: Nyitra és a bi-
hari földvár. A herceg feladata lett az állam
és az egyházszervezet kiépítése, a még szinte
lakatlan peremterületek benépesítésének
gyar állam így a szomszédos országok irá-
nyában is demonstrálta, hogy az erds,
szinte lakatlan hegyvidéki területet is sa-
ját részének tartja, és a királyság terüle-
te északon is a Kárpátok hegykoszorú-
jáig ér. Mindez azért is fontosnak tnt,
mert a 11. század elején, ha csak rövid
idre is, de lengyel fennhatóság alá került
Trencsén és Túróc. Cseh részrl is történ-
tek kísérletek arra, hogy igényt jelentsenek
be ezekre a területekre. Egy 11. századi
hamis oklevélbl kitnik, hogy a prágai
püspökség joghatóságát a Felvidék észak-
nyugati részére is kiterjeszteni kívánták.
A l1. század, fleg annak els fele, a frissen
létrejött középeurópai államok területi kialakulásának idszaka. Mindez lengyel
cseh viszonylatban nagyon élesen jelentke-
zett, fleg Szilézia hovatartozását illeten.
Az 1048ban megszület hercegség biztosí-
totta a Magyar Királyság lakott és még
ugyan betelepítetlen, de érdekszférájának
alá rendelt keleti területeken is. A 11. szá-
zad folyamán a keleti országrész, különö-
sen Erdély ki volt téve a sztyeppi népek, be-
senyk, úzok, majd a kunok betöréseinek,
betelepülési törekvéseinek . Így a duk átus
keleten is kapott határvédelmi szerepet.
Az északnyuga ti határsza kasz megers í-
tése I. András uralkodása idején azért is
fontosnak tnt, mert Csehország a Német
Birodalom része, vele hbéri viszonyban
álló hercegség volt. Így a Csehország fell
érkez támadás kivédését is szolgálta a
megszervezd hercegség. A Felvidék nyu-
gati része gyér lakossága ellenére is fontos
terület volt. Rajta keresztül jelents útvo-
nalak futottak Csehország és Lengyelor-
szág irányába. Béla hazaköltözésével And-
rás a lengyeleket, a Piasturalkodókat is
szövetségesének tudta, és a Krakkó irányá-
ból érkez esetleges kato nai segítség is ki-
emelte az út jelentségét.
A hercegség két közp ont ja, Nyi tra és Bi-
har közül a nyitrai számított a jelentsebb-
nek. Nyitra már a honfoglalás eltt várral rendelkez fontos település volt központi
jelentsége Szent István ura lko dása idején
is megmutatkozott. Szerepét a rajta keresz-
tül Prága és Krakkó felé haladó utak adták.
Az említett hadiú t funkciónál is jel ent -
sebbnek mondható az útvonal különösen
a Prága irányába haladó gazdasági jelen-
tsége. A 1011. században az egyik nagy
európai tranzitútvonal, amely a hispániai
arabokat a keleti területekkel, egészen Ho
rezmmel összekötötte, és Regensburg, Prá-
ga, Krakkó, illetve Kijev vonalon haladt,
a Nyitráról induló úto n volt elérhet. Prága mint kereskedelmi központ a 10.
századtól egészen a 12. század végéig az
egyik legfontosabb kapcsolódási pontja
ellenrzése alapvet érdeke volt a Ma-
gyar Királyságnak, és ez is szerepet játszott
abban, hogy a hercegség központjává vált
a település.
Önálló pénzt veretett, tehát a királyt megil-
let jogokkal rendelkezett. Az 1055ös Ti-
hanyi Alapítólevélben is mint társuralkodó
szerepelt András mellett, és a király vélhe-
tleg leend örökösének is tekintett e a her-
ceget. Együttmködésük eredményességet
szaverése bizony ítja. 1050 táján határv il-
longások vezették be a német támadást.
Kisebb német csapat tört be az év eleien az országba, amelyet visszavertek, és válaszul
a magyarok behatoltak az osztrák rgróf
ságba. A magyar betörések elhárítása érde-
kében III. Henrik elhatározta, hogy Po-
zsonnyal szemben, Hamburgnál várat épít.
A mag yarok ere dményte lenül pró bál ták
megakadályozni az erdítést. A határ men-
ti összecsapások nyilvánvalóvá tették, hogy
egy olyan nagyobb német támadás várha-
tó, amelytl András uralkodása kezdetétl
tartottak a magyarok András kétségbe-
esetten még egy kísérletet tett a békekötés-
re. Vélhetleg ez ügyben kereste meg kö-
vete, György kalocsai érsek IX. Leó páp át.
I. András szerette volna elérni, hogy
a III. Henrikkel baráti kapcsolatban álló
pápa közvetít szerepet vállaljon a magyar-
német konfliktusban. Gesztusként a pápa
irányába, Rómával szoros kapcsolatát bi-
zonyítandó, Magyarországon egy zsina-
Szent Péter apostolt , akinek ünne pét egy
11. század végi híradás szerint I. .András-
tól kezdden az ország védszentjeihez
hasonlóan háromnapos böjt vezette be,
A régen várt német táma dásr a végül1051 nyarán került sor. III. Henrik , Passau
ból kiindulva. 1051 nyarán jelents sereg
élén személyesen vezetett hadjáratot Ma-
gyarország ellen. A német sereg két csapat-
ra vált. A fsereg a Rába és a Zala folyók
mentén tört be az országba. A hajóhad,
amely az élelem utánpótlását szállította,
Pozsonyig nyomult a Dunán. Hasonlóan,
mint a két évtizeddel korábbi német táma-
dás esetében, a magvarok kerültek a nvílt
összecsapást a császár seregével. A felper-
zselt föld taktikáját választották. A német
sereg felvonulási útvonalát kiürítették, el-
szállították vagy felgyújtották az élelmet.
A magyaro k és a köz ött ük harco ló bese-
nyk éjszakánként rajtaütésszerén támad-
forrás szerint egészen Székesfehérvárig ju-
tott és megostromolta a várost, de az éle
lemhiány miatt vissza kellett fordulnia.
Idközben a magyarok csellel, egy a császár
nevében hamisított oklevéllel a már Gyr-
nél állomásozó és élelmiszerrel megra-
kott hajókat visszaküldték. Az eseményeket
megörökít krónikás elképzelése szerint az
éhségtl meggyötört és a magyarok éjszakai
rajtaütéseitl megfélemlített németek visz
fegyvereiket, vértjeiket, és ettl kezdve a he-
lyet Vértesnek nevezték. A császár csak je-
lents veszteségek árán tudott csapataival
október vegén kimenekülni az országból.
III. Henrik császár hajóinak
Miniatúra a K é p e s
K r ó n i k á b ó l , 1358 után
András konszolidá ciós törekvése i és sikerei
P O G A N Y L A Z A D A S O K É S T R Ó N V I S Z Á L Y O K ( 1 0 3 8 1 0 7 7 )
A Dunáb ól Budape stnél
elkerült kétél kard,
ajánlott, amelyet IX. Leó pápa követe, Hu-
gó clunyi apát közvetített a császárnak.
III. Henrik nem volt hajlandó ezt elfogadni,
és bosszútó l vezérelve a követk ez év, 1052
nyarána k közepén szárazföldön és a Dun án
megtámadta Pozsonyt. Több mint nyolc-
heti ostrom sem volt elég a magyar határvár
elfoglalására, pedig ostromgépeket is felál-
lítottak. Egy Zotmund nev, jól úszó ma-
gyar vitéz megfúrta a német hajókat, ame-
lyek élelemmel megrakva elsüly
lyedtek. Az utánpótlás elveszte se után a császár látva, hogy
megismétldhet az egy év-
zetlenül visszafordult. Az or-
hadjárat következtében igen komoly káro-
kat szenvedett. A béketárgyalások ugyan
azonnal elindultak, de nagyon vontatot-
tan haladtak. A magyarnémet határsza
kaszon még évekig gyakoriak voltak a ki-
sebbnagyobb határvillongások.
és hosszan el- húzódtak.
gyar királynak nagy összeg
mal határos nyugatmagyaror-
mondania. A német belviszályok
miatt lassultak le a tárgyalások.
Idközben elhunyt III. Henrik császár, és 1056 szén fia, a még
kiskorú IV. Henrik lett az utódja.
A tartós német belviszályok és az
uralko dóváltás okán 1. András fel-
ismerte, hogy nem kell nyugatról
újabb támadástól tartania. A meg-
változot t helyzetben kezdemé-
nyezésére felújították a megrekedt
alapján. Már szóba sem került Magyaror-
szág hbéri alávetésének kérdése. A császári
udvar számára fontosabbnak tnt a magyar
király ígérete, hogy nem avatkozik be a né-
met belviszályokba. A békét mindkét fél di-
nasztikus kapcsolattal is meg kívánta ersí-
teni. IV. Henr ik nvérének, Judi tnak, illetve
András fiának, Sala mon na k a házassága fel-
tételéül szabták, hogy Salamon trónutódlá-
sát biztosítani kell. Ezért András 10571058
fordulóján vélhetleg német gya-
korlat alapján, tehát még a sa- ját életében meg ko ronáz-
ta, társuralkodóvá tette
kiskorú fiát, Salamont.
megtörtént, amelyet néhány év múlva
követett házasságuk.
mas külpolitikai sikerként élte meg.
Az egy évti zeddel kor ább i t ró nr a ke-
rülése idején ellen- séges német-
magyar kap-
magyar állam életében azt az
1030tól tartó negyedszázados
getésében telt el. A magyar ural-
kodó és az egész dinasztia te-
kintélyét növelte, hogy elször
kapott Árpádházi herceg köz- vetlenül a császárral rok onság ban
álló feleséget. Ez a házasság kez-
detben hasonló jelentségnek
ba n István és Gizella esküvje.
St bizonyos fokig még rango-
sabb is volt, mert az esküv idején
Gizella a bajor herceg lánya volt és
testvére csak késbb lett a biroda
együttmköd két testvér, András és
Béla között a konfliktus kirobbanása.
Salamon 1058as koronázási szertartásán
a latin szövegeket a herceg egyik káplánja
folyamatosan fordította Bélának. Az egyik elhangzott imarészlet „légy ura testvé-
reidnek" nyilvánvalóvá tette az addig
társura lkodó szerepet kap ó Béla herceg szá-
mára, hogy a gyermek Salamont urává ren-
delték. A konfliktust csak ersítette, hogy
Béla nem értett egyet a megváltozott, né-
met szövetségre épül külkapcsolatokkal
gét, és próbára akarta tenni. Okot keresett
Béla hatalomból való kiszorítására, amely
Salamon problémamentes utódlását is je-
lentette volna. A krónikakompozíció be-
számol arról, hogy a már nagybeteg András a Tisza menti Várkony faluba hívta öccsét,
és ravaszul egy vörös térítre tette a koro-
nát és mellé egy kardot, amely a hercegi ha-
talmat jelképezte. Fembereivel megbeszél-
te, hogy választásra kéri testvérét, de ha Bé-
la nem a kardhoz , han em a koro náho z nyúl-
na, akkor azonnal öljék meg. A hírnökök
ispánja a király elé siet hercegnek megsúg-
ta: „Ha élni akarsz, vedd a kardot." A te-
rembe lép Béla látván a koronát és a kar-
dot, megértette a figyelmeztetést. A kardot
választotta, mi nt ha megelégedn e a hercegi
hatalommal. Rövidesen ezután Béla család- jával Lengyelorsz ágba mene kü lt és sereget
gyjtött András ellen. A király is készült az
összecsapásra, így Salamont és családját biz-
tonságba helyezve Németországba küldte.
Andrá s és Béla viszályába n ne m sza bad
csupán egy, a dinasztián belüli konfliktust
látnunk. A 11. század közepére egyre nyil-
vánvalóbbá vált, ho gy ki fo rmá ló dott egy új
vezetrét eg. A lét rejött ar iszt okr áci ához f-
leg az udvari tisztséget és a vármegyék ispán
ságát visel családok tartoztak. Gazdasági
erejüket, reprezentációs igényüket és egy-
ben öntu datu ka t mutat ja, hogy a királyhoz
hasonlóan már bencés monost orokat alapí-
tottak. A 11. század közepétl, leginkább második felétl mutatható ki Magyaror-
szágon a magánkegyuraság alatt álló mo-
nostorok létrejötte. A két hatalmi központ
jelenléte kedvezett a fo rmál ódó ari szt okrá-
ciának. Lehetséget jelentett arra, hogy a ki-
rály mellett a herceg kíséretében is komoly
tisztségeket lehet megszerezni. A hercegség
egy évtizedes fennállásával létrejött egy
olyan réteg, amely ambiciózusan szemet ve-
tett a nagyobb jövedelemmel és ranggal járó
királyi tisztségekre. k ösztönözték, támo-
gatták Béla hatalmi terveit, és társadalmi bá-
zist adtak egy király elleni fellépésre.
A trónviszá lyok kiújulása
A várkonyi jelenet: korona
és kard. Miniatúra a K é p e s
K r ó n i k á b ó l , 1 3 5 8 után
Andr ás és Béla viszályát a fegyverek dön -
tötték el. A király német és cseh katonai
segítséget kapott, míg a herceget három
lengyel csapat támogatta. A dönt ütközet
a Tisza mellett zajlott le. A krónikás híradá-
sa szerint mindkét fél vitézül harcolt, de vé-
gül Béla csapatai kerekedtek felül. A király
embereinek egy része átállt a herceg oldalá-
ra. András a német csapatokkal együtt nyu-
gat felé menekült, de közvetlenül az ország-
határon, a mosoni kapunál elfogták. A be-
tegesked és vélheten megsebesült királyt a zirci udvarházba vitték, ahol röviddel
ezután elhunyt. I. András királyt az általa
alapított tihanyi bencés apátságban temet-
ték el. Sírja ma is megtalálható a monostor
11. században épült altemplomában. And-
rás emlékét a középkori történeti hagyo-
mányban kettsség jellemzi. A krónika sze-
rint Andrást Fehérnek és Katolikusnak hív-
ták, utalva ezzel a keresztény államszervezet
megmentésére. A 12. század végén keletke-
zett Szent Lászlólegenda is dicsségesnek
nevezte uralkodását. András és Salamon
hatalmát Béla és fiainak országlása követte,
és az nézpontjukat figyelembe vev kró-
nikás hagyományban sötétebb tónusok is
megjelentek. Más források nem bocsátot-
ták meg Andrásnak, hogy a hatalom meg-
szerzése érdekében, ha idlegesen is, szabad kezet adott a pogányoknak. Fiai, Salamon
király és Dávid herceg gyermektelenségé
ben és ezzel a család kihalásában isteni
bün tet ést látott a köz épkor embe re .
Bélát a katonai gyzelem és András halá-
la után gyorsan királlyá koronázták Székes-
A tihanyi altemplo m
ünnepi aktusra nem az ilyen esetekben szo-
kásos vas árn apo n került sor, ha ne m 1060.
december 6án, szerdán, Szent Miklós na p-
já n. Szent Mi kl ós ti sz te le te ne m volt kü lö -
nösebben jelents az Árpádok dinasztiá-
já ba n. Mi kl ós ku lt us za bi zán ci te rü le tr l
került Magyarországra még a 11. század
elején, de nem volt olyan kiemelked, hogy
ez indokolta volna azt, hogy az új királyt
ezen a napo n koronázz ák meg. Bélának ko-
molyan tartania kellett a Salamon trónra
lépését kierszakolni akaró német táma-dástól. Télen azo nban nem lehetett jelents
hadjáratot indítani, ezért az új király idt
nyert. Kapcsolatot keresett IV. Henrik csá-
szárral és békét ajánlott neki. Gesztusként,
bé kü lé ke ny sé gé ne k al át ám as zt ás ár a önk én t
szabadon bocsátotta az elfogott német ha-
difoglyokat. St egyikükkel, Weimari Vil-
mos szász rgróffal dinasztikus kapcsola-
tot is létesített, mivel feleségül adta hozzá
Zsófia nev leányát. A császár azonban el-
utasította a magyar békeajánlatot.
A ki vá ló ka tona hír éb en ál ló Béla me g-
kezdte a felkészülést az elkerülhetetlennek
tn újabb németmagyar katonai össze-
csapásra. Hatalma legitimitásának alátá-
dásra kötelezett közszabadok megnyerése
lést hívott össze, amelyre minden faluból
kétkét embert rendelt, hogy az elkelk-
kel megtárgyalják az ország ügyesbajos
dolgait. A régi, törzsi idkre emlékeztet
gylésre hatalmas tömeg sereglett össze,
amely megrettentette a királyt és környe-
zetét. Különösen azután vált veszélyessé
a helyzet, amikor a tömeg vezetket válasz-
tott, és a királytól azt kérte: „Engedd meg
nekünk, hogy atyáink szokása szerint
pogány módra éljünk, hogy megkövezzük
a püspököket, kibelezzük a papokat, leöl
dössük a klerikusokat, felakasszuk a dézs
maszedket, leromboljuk a templomokat,
nap haladékot kért a tömegtl. I. Béla ez-
alatt felkészült a fegyveres leszámolásra,
és harmadnap szétkergette az egyre nyíl-
tabban a pogány restaurációt követel
gylést. Sokakat megöltek, másokat meg-
korbácsoltak, és végül úrrá lettek a lázadá
Ü n n e p i k o r o n á z á s o k
A kora és az érett középkorban Európa nagy részén gyakorlat volt,
hogy a királyokat a nagyobb egyházi ünnepeken karácsony, húsvét,
pünkösd és az adott ország védszentjeinek ünnepein újra megko-
ronázták. Az els vagy fkoronázással ellentétben az ünnepi koroná-
zások nem az úgynevezett koronázótemplomban Magyarországon
Székesfehérvárott történtek, nem a (f)koronát használták, nema koronázóérsek, hanem egy helyi fpap végezte, és krizma sem tar-
tozott a szertartáshoz. Az ünnepi koronázások lehetséget adtak
arra, hogy az ország különböz területein is demonstrálják a király
hatalmát, és méltóságjelvényekben jelenjen meg az uralkodó, illetve
az alattvalók hségüket kifejezhessék. Í g y az ünnepi koronázásoknak
megersít koronázás jellege is volt. Magyarországon, német min-
tára, a 11. század elejétl kimutathatóak ezek a szertartások, de na-
gyon keveset tudunk róluk. Vélhetleg a 13. század elejéig gyakorol-
ták az ünnepi koronázásokat a magyar királyok.
A trónviszályok kiújulása
IV. Henrik német császár
Miniatúra a Képes
K r ó n i k á b ó l , 1358 után
ban apja halála után céltalannak tar totta
a további ellenállást és testvérével, Lászlóval
Lengyelországba menekült. I. Bélát végaka-
ratának megfelelen az általa alapított szek-
szárdi bencés monostorban temették el.
IV. Henrik ezután akadálytalanul bevo-
nult Székesfehérvárra és 1063 szeptembe-
rében magyar királlyá koronázta a még
gyermek Salamont. A koronázást rövide-
sen követte a császár testvérének, Juditnak
és Salam

Documents

Magyarország Története 03 Válság És Megerősödés 1038-1196