MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV - uni-neumann.hu...3.4.1 Belső kommunikáció A főiskolán belül a kommunikáció többféle csatornán keresztül valósul meg. Ennek fontosabb

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

2. SZ. VERZIÓ

A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. 04. 20.

HATÁLYOS: visszavonásig

KÉSZÍTETTE: Dr. Horváth Ágnes

minőségirányítási vezető

ELLENŐRIZTE: Dr. Ailer Piroska

rektor

JÓVÁHAGYTA:

Dr. Ailer Piroska

rektor

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Oldalszám:

1/23

A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű! Hatályos visszavonásig.

Fájlnév (verziószám): Kézikönyv_V2-Int

TTAARRTTAALLOOMMJJEEGGYYZZÉÉKK

1. KECSKEMÉTI FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA ...................................................... 3

2. A KECSKEMÉTI FŐISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA ......................................... 4

3. ALKALMAZÁSI TERÜLET ................................................................................................. 5

3.1 A Kecskeméti Főiskola rövid bemutatása .................................................................... 5

3.2 A Kecskeméti Főiskola szervezeti felépítése ................................................................ 5

3.3 A minőségirányítási szervezet bemutatása .................................................................. 6

3.4 Felelősségi kör, hatáskör (szervezet) és kommunikáció ............................................. 6 3.4.1 Belső kommunikáció ............................................................................................... 8

4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ............................................................................. 9

4.1 Általános követelmények ............................................................................................... 9

2. ábra A minőségirányítási rendszer működési folyamatai .................................................... 9

4.2 A dokumentálás követelményei ................................................................................... 10 4.2.1 A dokumentációs rendszer felépítése ................................................................... 10 4.2.2 Dokumentumok és feljegyzések kezelése ............................................................. 11

5. A VEZETŐSÉG FELELŐSÉGI KÖRE ............................................................................. 11

5.1 A vezetőség elkötelezettsége ......................................................................................... 11

5.2 Vevőközpontúság .......................................................................................................... 12

5.3 Minőségpolitika ............................................................................................................ 12

5.4 A tervezés ...................................................................................................................... 12 5.4.1 Küldetésnyilatkozat ............................................................................................... 12 5.4.2 A Minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazása ..................................... 12 5.4.3 Intézményfejlesztési terv ....................................................................................... 13

5.4.4 Stratégiai tervezés ................................................................................................. 13

5.4.5 Éves szintű tervezés ............................................................................................... 13

5.4.6 A minőségirányítási folyamatok tervezése .......................................................... 14 5.4.6.1 A minőségirányítási stratégia kialakítása ......................................................... 14

5.4.6.2 A Minőségirányítási terv kidolgozása .............................................................. 15 5.4.6.3 A minőségirányítási tervezés megvalósulásának értékelése ............................ 15

5.5 Vezetőségi felülvizsgálat .............................................................................................. 15

6. GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL .................................................................... 16

6.1 Gondoskodás az erőforrásokról .................................................................................. 16 6.1.1 A munkakörökhöz előírt követelmények meghatározása ................................. 17

6.2 Infrastruktúra ............................................................................................................... 17

6.3 Munkakörnyezet ........................................................................................................... 18

7. A SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT ................................................................................... 18


2/23



8. MÉRÉS, ELEMZÉS, ÉS FEJLESZTÉS ........................................................................... 20

8.1 Általános útmutatás ..................................................................................................... 20

8.2 Figyelemmel kísérés és mérés ...................................................................................... 20 8.2.1 A partnerek megelégedettsége .............................................................................. 20 8.2.2 Belső audit .............................................................................................................. 20 8.2.3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése .................................................... 20

8.3. A folyamatok eredményének eltérése esetén szükséges tennivalók ................... 21

8.4. Az adatok elemzése ................................................................................................. 21

1. sz. melléklet Folyamatok kapcsolódása .............................................................................. 22

2. sz. melléklet Minőségirányítási eljárások jegyzéke ............................................................ 23


3/23



1. KECSKEMÉTI FŐISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA

A Kecskeméti Főiskola célja a hazai és nemzetközi minőségi követelményeknek megfelelő,

gyakorlat-orientált oktatás és az azt támogató tudományos kutatás és innováció fenntartása,

fejlesztése.

A Kecskeméti Főiskola minőségpolitikája kiterjed:

a vonatkozó jogszabályoknak és fenntartói elvárásoknak való megfelelésre;

a hazai és nemzetközi akkreditációs követelmények teljesítésére;

az Európában és a globális világban is versenyképes képzési struktúra és program ki-

alakítására,

az ipar, az agrárium, a köznevelés, a közigazgatás, a gazdasági szféra és a régió képzé-

si, kutatási igényeinek magas szintű és hatékony kielégítésére;

a partneri kapcsolatok és együttműködések erősítésére,

a megalapozott jó hírnév megőrzésére,

a munkatársak számára kiszámítható munkahely, megfelelő munkakörnyezet és szak-

mai fejlődés, biztosítására;

a minőség-kultúra, a minőség iránti elkötelezettség erősítésére.

A főiskola vezetése a szervezet- és működésfejlesztés érdekében az MSZ EN ISO

9001:2009-es nemzetközi szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert vezetett

be és tart fenn, amely eleget tesz a fenntartói és az akkreditációs elvárásoknak, megfe-

lel az európai felsőoktatási térség minőségi követelményeinek (ESG).

Az oktatási, kutatási és innovációs tevékenység minőségi követelményeinek mind teljesebb

körű kielégítése érdekében az oktatóknak, kutatóknak és minden munkatársnak biztosított a

folyamatos megújulás lehetősége, ugyanakkor elvárt az új tudományos eredmények, oktatási,

tanulási módszerek iránti fogékonyság és a folyamatos szakmai fejlődés.

Minden vezetői szinten alapvető elvárás a minőségi szemlélet, a minőség iránti elkötelezett-

ség érvényesülése, a minőségi munkavégzés megkövetelése és végrehajtása, a kialakított bel-

ső szabályzatok, minőségügyi előírások és követelmények betartása.


4/23



2. A KECSKEMÉTI FŐISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA

„A Kecskeméti Főiskola célja hogy a Főiskola hosszútávon megfeleljen egy európai felsőok-

tatási intézmény számára kitűzött legfontosabb feladatoknak: a korszerű oktatásnak, a tudo-

mányos kutató, fejlesztő és innovációs (K+F+I) tevékenységnek, a technológia-transzfernek

és szolgáltatásnak.”


5/23



3. ALKALMAZÁSI TERÜLET

3.1 A Kecskeméti Főiskola rövid bemutatása

A Kecskeméti Főiskola 2000. január 1-jén az Országgyűlés döntése alapján az alábbi három

intézmény egyesítésével jött létre:

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola,

Kecskeméti Tanítóképző Főiskola,

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar.

Az egyesüléssel a fenti főiskolák karrá váltak, így a Kecskeméti Főiskola három karral (Gép-

ipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar, Kertészeti Főiskolai Kar és Tanítóképző Főis-

kolai Kar) működő felsőoktatási intézmény, amely felsőoktatási alapfokozat (BSc, BA) és

mesterfokozat (MSc) szintű oklevelek kiadására jogosult. A Kecskeméti Főiskola Közép-

Magyarország legnagyobb többkarú főiskolájaként alakult meg, amelynek karain és tanszéke-

in jelentős szellemi érték összpontosul. A főiskolán közel 400 közalkalmazott dolgozik, és

több mint 3500 hallgató tanul a különböző képzési formákban úgy, mint teljes idejű, részidős

képzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, felnőttképzés.

A Kecskeméti Főiskola kitűzött célja, hogy megfeleljen az európai felsőoktatási intézmények

legfontosabb faladatainak: a korszerű oktatásnak, a tudományos kutató és fejlesztő tevékeny-

ségnek, a technológia-transzfernek és a szaktanácsadásnak. A Főiskola Kecskemét város,

Bács-Kiskun megye és a Dél-alföldi Régió egyik meghatározó oktatási, tudományos és kultu-

rális központja. Az elmúlt évtizedekben a térség jelentős fejlődésnek indult, és a korszerű inf-

rastruktúra kiépülésével számos, modern technológiát alkalmazó cég telepedett meg a régió-

ban. A Kecskeméti Főiskola fontos feladatának tartja az ipari, a gazdasági szervezetekkel és a

társadalmi szféra szereplőivel való együttműködést.

3.2 A Kecskeméti Főiskola szervezeti felépítése

A Kecskeméti Főiskola szervezeti felépítését a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési

szabályzata (SZMSZ) és mellékletét képező, a Kecskeméti Főiskola Szervezeti felépítése

(organogram) című dokumentum tartalmazza. A szervezetet a hatályos Felsőoktatási törvény

rendelkezései alapján alakítottuk ki. Módosítására a jogszabályi kereteken belül a főiskola

SZMSZ-ével összhangban kerül sor.


6/23



3.3 A minőségirányítási szervezet bemutatása

A főiskola minőségirányítási rendszerének fenntartása a rektor, szakmai hatékonyságának

biztosítása a minőségirányítási vezető feladata. A minőségirányítási vezetőt a rektor bízza

meg, feladatait és hatáskörét Minőségirányítási eljárások rögzítik.

A minőségirányítási szervezeti egységek felépítését a következő ábra mutatja be:

1. ábra: Minőségirányítási szervezet

3.4 Felelősségi kör, hatáskör (szervezet) és kommunikáció

A felelősségi körök és hatáskörök meghatározása a szervezet és a munkaköri leírások teljes

körű megadásával történik, a főiskola szabályzataiban és eljárásrendjeiben rögzítettek szerint.

Minőségirányítási vezető hatásköre alá tartozik a főiskolán működtetett minőségirányítási

rendszer teljes körű felügyelete, fenntartása. A minőségirányítási rendszer működésével kap-

csolatos javító intézkedések kezdeményezése, végrehajtása. Rendelkezik mindazon hatáskör-

rel, amely szükséges ahhoz, hogy a minőségirányítási szabvány szerint megkövetelt és a mi-

nőségpolitikai elvárásoknak megfelelő minőségirányítási rendszer működjön:

a minőségirányítási rendszer eljárásokkal szabályozott működésének teljes körű fel-

ügyelete, az azokban meghatározott feladatok folyamatos ellátása,

a minőségirányítási dokumentációk rendszeres ellenőrzése,

a minőségirányítási megbízottak munkájának irányítása,

a főiskola minőségképességének értékelése, a vezetőség időszakos tájékoztatása,

a belső auditok ütemezése, szervezése, a végrehajtás biztosítása, értékelése valamint a

javító és helyesbítő intézkedések végrehajtatása, ellenőrzése,

Rektor

Minőségirányítási vezető

Kari minőségirányítási megbízott GAMF

Kar

Kari minőségirányítási megbízott KF Kar

Kari minőségirányítási megbízott TF Kar

Főiskolai Minőségirányítási

Tanács


7/23



a tanúsító szervezet által végzett auditok előkészítése, közreműködés a tanúsító által

végzett auditokon, az értékelések feldolgozása,

a vezetőség által indított fejlesztési, hibafeltáró intézkedések irányítása, végrehajtása

rektori vagy dékáni elrendelés alapján,

a minőségirányítási eljárásokban meghatározott feladatok elvégzése.

A minőségirányítási vezető munkáját a Főiskolai Minőségirányítási Tanács támogatja. El-

nökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a rektor bízza meg. Az elnöki tisztséget a mi-

nőségirányítási megbízottak éves rotációs rendben, a karok nevének ABC sorrendjében töltik

be.

A Főiskolai Minőségirányítási Tanács tagjai:

minőségirányítási vezető

általános rektor helyettes

oktatási/oktatási ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesek1

minőségirányítási megbízottak

a kancellár vagy megbízottja

Főiskolai Hallgatói Önkormányzat megbízottja.

Abban az esetben, ha bármely, karról delegált tag több funkciót ellátva vesz részt a tanács

munkájában, akkor az adott kar dékánja javaslatot tehet egy oktató vagy kutató tanácsi tagsá-

gára. A Főiskolai Minőségirányítási Tanács intézményi felügyeletét a rektor látja el.

A Főiskolai Minőségirányítási Tanács féléves ütemterv szerint dolgozik.

A Főiskolai Minőségirányítási Tanács feladata:

a Minőségirányítási stratégia előkészítése,

a minőségirányítási vezető javaslata alapján az éves Minőségirányítási terv előkészíté-

se,

a végrehajtásban, minőségirányítási eljárásokban bekövetkezett változások vélemé-

nyezése,

a javaslattétel a minőségirányítási vezetőnek a minőségügyi szabályozás dokumentá-

ciós anyagának módosítására.

Ha ez egyéb szabályzatok, dokumentumok felülvizsgálatát is megkívánja, akkor a mi-

nőségirányítási vezetőnek javaslattétellel kell élnie a rektor felé.

Kari minőségirányítási megbízottat az adott kar dékánja bízza meg. Tevékenységét a főis-

kola minőségirányítási rendszerével kell összehangolnia, és rendszeres kapcsolatot tart a mi-

nőségirányítási vezetővel

Feladata:

a Főiskolai Minőségirányítási Tanács határozatainak kari szintű értelmezése, lebontá-

sa, a megvalósítás támogatása,

a kari folyamatok ismeretében a Főiskolai Minőségirányítási Tanács munkájában való

részvétel.

1 A 46/2012 (X.4.) számú szenátusi határozat alapján a Kertészeti Főiskolai Karon csak tanszékvezető van


8/23



Folyamatgazdák a minőségirányítási eljárások és végrehajtási utasítások szakmai helyessé-

géért felelős személyek. Intézményi szinten a minőségirányítási vezető javaslata alapján a

rektor, kari szinten a minőségirányítási megbízott javaslata alapján a dékán bízza meg. Fel-

adataikat az FME-01 Dokumentumkezelés c. eljárás tartalmazza.

Belső auditor a minőségirányítási rendszer felülvizsgálatában résztvevő, belső auditor vég-

zettséggel rendelkező személy, akit a rektor bíz meg a minőségirányítási vezető javaslata

alapján. A belső auditorok tájékoztatásáról, képzéséről és továbbképzéséről a minőségirányí-

tási vezető gondoskodik. A képzések tervezését a minőségirányítási terv tartalmazza, a hozzá

szükséges források biztosítása az éves költségvetésben szerepel.

Külső tanácsadó a minőségirányítási rendszer működtetéséhez, felülvizsgálatához, illetve

fejlesztéséhez igénybevett szakértő. Személyére a minőségirányítási vezető tesz javaslatot,

és megbízását a rektor hagyja jóvá, az igénybevételéhez szükséges források biztosítása az

éves költségvetésben szerepel.

3.4.1 Belső kommunikáció

A főiskolán belül a kommunikáció többféle csatornán keresztül valósul meg. Ennek fontosabb

módjai a kommunikációs eszközök és a kommunikáció érintettjei szerint az alábbiak:

kommunikáció a jogszabályi előírások szerinti testületi munkában, és az ezekről készí-

tett feljegyzésekben, (szóbeli, dokumentált előterjesztésekkel és feljegyzésekkel, ese-

tenként intraneten keresztül);

összdolgozói, összoktatói és hallgatói fórumok a vélemények széleskörű gyűjtésére

(szóbeli fórum dokumentált előterjesztésekkel);

szervezeti egységek belső kommunikációs rendje, amelyet a szervezeti egység vezető-

je hivatott kialakítani a jogszabályok és a központi szabályzatok figyelembevételével,

(szóbeli és az iratkezelési szabályzat szerinti írott formák, sajátos belső előírásokkal);

kommunikáció a kiadványokon keresztül;

intranetes kommunikáció;

kétoldalú kommunikáció a tanulmányi, gazdasági és minőségügyi információkra vo-

natkozóan, mely biztosítja a karok és a központi egységek közti kommunikációt is

(külső és belső szabályzókról, azok változásáról tájékoztatás).

A belső kommunikáció részletes szabályozása az FME-01Dokumentáció, kommunikáció és

marketing c. eljárásban történik meg.


9/23



4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

4.1 Általános követelmények

A főiskola vezetése célul tűzte ki a Minőségpolitikában kinyilvánított szervezet- és működés-

fejlesztést. Ennek érdekében létrehozott egy minőségirányítási rendszert, amelyet a szükséges

mértékben dokumentált, bevezetett és fenntart. Ez a rendszer kielégíti az ISO 9001:2008 -as

nemzetközi szabvány követelményeit , illetve eleget tesz az Emberi Erőforrások Minisztériu-

ma (Fenntartó) és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB, külső minőségel-

lenőrzési szerv) által megfogalmazott elvárásoknak, megfelel az európai felsőoktatási térség

minőségi követelményeinek (ESG).

2. ábra A minőségirányítási rendszer működési folyamatai

A minőségirányítási rendszer létrehozása az alábbi tevékenységek bevezetését és szabályozá-

sát eredményezte:

Kijelölte a főiskola és a vele kapcsolatban állók számára fontos folyamatokat és azok

alkalmazási rendjét.

Meghatározta a folyamatok kölcsönhatását és kapcsolódásait (1. sz. melléklet).


10/23



Kritériumrendszert állított fel az egyes folyamatok sikeres működtetésének és szabá-

lyozásának érdekében az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás szerint.

Gondoskodott olyan erőforrásokról és információs forrásokról, amelyek a folyamatok

működésének és figyelemmel kísérésének támogatását szolgálják az FME-01 Doku-

mentumkezelés, az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése emberi erőfor-

rás menedzsment, az FME-07 Beszerzés, külső erőforrás minősítése, és az FME-09

Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárások szerint.

Rendszeresen felülvizsgálja és elemzi a folyamatok szabályozásából származó infor-

mációkat az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárásnak megfelelően.

Az információk és a vezetői szintek priorizált céljai alapján tervezett minőségfejlesz-

tési tevékenységet folytat, amelyet minőségi mutatórendszer támogat az FME-09 Mé-

rés, elemzés és fejlesztés c. eljárásnak megfelelően,

A folyamatok értékelésének eredményeit, valamint a minőségi mutatórendszer alkal-

mazása során keletkezett adatokat felhasználja a stratégiai tervezésben.

A tevékenységek egy részét más személyekkel és vállalkozásokkal közösen valósítja meg a

főiskola. Ezeknek az együttműködőknek a kiválasztása, a teljesítményértékelése és a kapcso-

latok fejlesztése az FME-05 Tudományos munka tervezése és fejlesztése, valamint az FME-07

Beszerzés, külső erőforrás minősítése c. eljárásokban rögzített.

A minőségirányítási rendszer tanúsítása kiterjed:

a BSc, BA, MSc szintű, a MAB által akkreditált képzésekre,

a felsőoktatási szakképzésre,

a felnőttképzésre,

a szakirányú továbbképzésekre,

a jelentkezők és végzettek regisztrációjára,

a szakértői tevékenységre, szaktanácsadásra,

a K+F+I tevékenységre, tudományszervezésre,

a mezőgazdasági termelői és szolgáltató tevékenységre (Tangazdaság),

a intézményi irányításra és fejlesztésre.

Jelenleg a rendszer nem tartalmaz a szabvány pontjaiból kizárható tevékenységet.

4.2 A dokumentálás követelményei

4.2.1 A dokumentációs rendszer felépítése

A minőségirányítási rendszer alapját kétszintű dokumentációs rendszer képzi, amely előíró és

tényrögzítő dokumentumokból áll. Az előíró dokumentumok rögzítik a tevékenységeket, a

szükséges erőforrásokat, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket és felelős-

ségeket. A tényrögzítő dokumentumok a működés során keletkező adatok, információk rög-

zítésére és továbbítására szolgáló feljegyzések, jegyzőkönyvek.

A dokumentációs rendszer kialakítása a főiskola nagyságát, szerkezetét, folyamatainak jelle-

gét és bonyolultságát veszi figyelembe, törekedve a lehető leghatékonyabb szabályozás kiala-

kítására. A tevékenységek és szolgáltatások fő területeit szabályozó, folyamat centrikus eljá-

rások szakmai megfelelőségéért a rektor, minőségügyi szempontból való megfelelőségéért az

intézmény minőségirányítási vezetője a felelős.


11/23



A dokumentációs rendszer felépítése:

Minőségpolitika (Előíró dokumentum): a rektornak a Főiskolai Minőségirányítási Ta-

nács által véleményezett, a minőségre vonatkozóan hivatalosan kinyilvánított céljai és

irányvonala.

Minőségirányítási Kézikönyv (Előíró dokumentum): tartalmazza a főiskola Minőség-

politikáját, bemutatja a minőségirányítási rendszer elveit, meghatározza a minőséget

befolyásoló folyamatokkal kapcsolatos felelősségeket, hatásköröket. A Minőségirányí-

tási Kézikönyv belső és külső használatú dokumentum. Belső használatra irányítási

eszközként, a belső auditok és a minőségirányítási rendszer tervezésének, fejlesztésé-

nek alapjaként; külső használatra marketing célokat szolgáló segédeszközként haszná-

latos.

Minőségirányítási eljárás (Előíró dokumentum): az intézmény belső használatú, a fő-

iskola működésének szabályait összegző dokumentum, amely az intézmény tevékeny-

ségeinek logikai sorrendjét, környezeti- és technikai feltételeit, felelőseit és dokumen-

tálási kötelezettségét mutatja be. Az intézményhez kerülő új munkatársak betanításá-

nak elengedhetetlen eszköze.

Szabályzat (Előíró dokumentum): a főiskola működését meghatározó, elsősorban a fel-

sőoktatásra érvényes jogszabályi előírások intézményen belüli konkrét eljárásrendjét

tartalmazó belső szabályozó dokumentum. A dokumentációs rendszer része, ennek

megfelelően közvetlen kapcsolat van a szabályzatok és a minőségirányítási dokumen-

tumok között.

Minőségirányítási feljegyzés (Tényrögzítő dokumentum): az elvégzett tevékenységek,

vizsgálatok eredményeinek rögzítésére és igazolására szolgáló adathordozó.

Az egyes dokumentumok közötti kapcsolódási pontokat a szabályozásban történő hivatkozá-

sok határozzák meg.

4.2.2 Dokumentumok és feljegyzések kezelése

Az FME-01 Dokumentumkezelés, kommunikáció és marketing c. eljárás tartalmazza a minő-

ségirányítási dokumentumok és feljegyzések elkészítésére – tartalmi és formai követelmények

– jóváhagyására, a nyomon követés rendszerére, kezelésére, védelmére, elérhetőségére és

módosítására vonatkozó szabályozásokat.

5. A VEZETŐSÉG FELELŐSÉGI KÖRE

5.1 A vezetőség elkötelezettsége

A Kecskeméti Főiskola vezetése elhivatottságot érez arra, hogy a rájuk bízott intézmény mind

a hallgatók, mind a működésében érdekelt többi partnere felé sikeres és hatékony folyamato-

kat, valamint folyamatos fejlődést biztosítson. Ennek elérésére minőségirányítási rendszert

dolgozott ki és tart fenn, amelynek sikerességét saját feladatának és felelősségének tartja. A

működtetés érdekében - lehetőségein belül - minden szükséges erőforrást biztosít. Kiemelten

kezeli a személyre szóló megbízásokat, a jóváhagyás eszközeit, motiválja, és széles körben

bevonja a munkatársakat. Mindezek érdekében

folyamatosan figyeli és a főiskola folyamataira értelmezi a jogszabályokat,

meghatározza a minőségpolitikát a Minőségirányítási kézikönyvben foglaltak szerint,


12/23



gondoskodik a minőségcélok megállapításáról a Minőségirányítási kézikönyvben, és

az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárásban foglaltaknak megfelelően,

vezetőségi felülvizsgálatot tart a Minőségirányítási kézikönyvben foglaltak szerint,

gondoskodik a szükséges erőforrásokról az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és

fejlesztése / emberi erőforrás menedzsment, valamint az FME-07 Beszerzés, külső

erőforrás minősítése c. eljárásokban meghatározottak szerint.

5.2 Vevőközpontúság

A főiskola vezetése és minőségügyi szakemberei áttekintették a főiskolával kapcsolat-

ban álló partnereket, kijelölték azokat, akikkel a hatékonyabb együttműködés érdeké-

ben célokat fogalmazhat meg az FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvé-

nyek felülvizsgálata c. eljárásban meghatározottak szerint.

A folyamatok középpontjában a külső és belső partnerek állnak, figyelembe véve a szervezet

és a környezete (pl. munkaerőpiac, duális képzés, szakmai gyakorlat stb.) kölcsönhatásából

adódó változásokat és ezek kockázatát. A minőségirányítási rendszer kialakításával és működ-

tetésével elsődleges cél a megfogalmazott és látens partneri, valamint a partnerekkel szemben

érvényesített igények, az elvárások meghatározása, követelményekké alakítása és teljesítése

az érintettek megelégedettségének elérése érdekében. Ezt szolgálja, a partnereinkkel kialakí-

tott szabályozott és messzemenőkig korrekt kommunikáció.

5.3 Minőségpolitika

A felső vezetés a Főiskola Minőségpolitikájában (1. pont) fogalmazza meg a képzéssel, a ku-

tatással, a szolgáltatással és a szervezettel kapcsolatos hosszú távú célkitűzéseit.

5.4 A tervezés

5.4.1 Küldetésnyilatkozat

A Küldetésnyilatkozat (1.4. pont) az intézmény hosszú távú, az aktuális intézményvezetéstől

független oktatási-tudományos feladataival foglakozik. A Küldetésnyilatkozatban a fejlesztési

elképzelések megvalósulását követően kialakuló szervezeti rendszer és annak működése jele-

nik meg 10 éves távlatban. Az intézmény Küldetésnyilatkozatának megfogalmazása a rektor

feladata, elfogadása a Szenátus hatásköre.

5.4.2 A Minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazása

A felső vezetés a Minőségpolitikában megfogalmazott célkitűzéseit minden évben felülvizs-

gálja:

a megvalósulás,

a megvalósítás eszközeinek hatékonysága, valamint

a Minőségpolitikának a főiskola valamennyi szintjén történő ismertsége szempontjá-

ból.


13/23



A Minőségpolitika tervezetének előkészítése az esetleges változtatási javaslatok összeállítása

a Főiskolai Minőségirányítási Tanács javaslatai alapján a minőségirányítási vezető feladata.

A Minőségpolitika megfogalmazása és jóváhagyása a rektor feladata.

A Minőségpolitikában megfogalmazott célkitűzéseket az intézmény vezetése minőségmutatók

célértékeivel konkretizálja az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárásnak megfelelően,

amelyeket évente felülvizsgál.

5.4.3 Intézményfejlesztési terv

Intézményfejlesztési tervet a fenntartó által kiadott dokumentum alapján kell elkészíteni. Az

Intézményfejlesztési terv végleges formába öntése a Főiskolai Intézményfejlesztési Bizottság

feladata, jóváhagyása a Szenátus hatásköre.

5.4.4 Stratégiai tervezés

A Küldetésnyilatkozatban és a Minőségpolitikában megfogalmazott célok elérését a stratégia

foglalja magában, amelynek elkészítése a rektor és helyetteseinek a feladata. A stratégiát az

SZMR szerinti véleményezés figyelembe vételével a Szenátus fogadja el.

A stratégia tartalmazza:

az Oktatásfejlesztési stratégiát az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési fo-

lyamatok c. eljárás alapján,

a Humánpolitikai stratégiát az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése /

emberi erőforrás menedzsment c. eljárás alapján,

a Tudományos kutatás-fejlesztés stratégiát az FME-05 Tudományos munka tervezése

és fejlesztése c. eljárás alapján, valamint

a Minőségirányítási stratégiát a Minőségirányítási kézikönyv alapján.

5.4.5 Éves szintű tervezés

A stratégiákban megfogalmazott feladatok éves szintre történő lebontását a Minőségfejlesztési

program tartalmazza, mely az alábbi tervekből tevődik össze:

az Oktatásfejlesztési tervből az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folya-

matok c. eljárás alapján,

a Humánpolitikai tervből az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése /

emberi erőforrás menedzsment c. eljárás alapján,

a Tudományos kutatás-fejlesztési tervből az FME-05 Tudományos munka tervezése és

fejlesztése c. eljárás alapján,

a Minőségirányítási tervből a Minőségirányítási kézikönyv alapján.

A Minőségfejlesztési program, illetve az aktuális éves szintű tervek jóváhagyása és értékelése

a Szenátus hatásköre.

Az éves szintű tervezés összefoglalóját mutatja be a következő ábra.


14/23



3. ábra Az éves tervezés folyamata

A karok, a szervezeti egységek véleményének kikérése alapján, három területen készí-

tenek éves szintű értékelést és tervet:

humánerőforrás-fejlesztés,

oktatásfejlesztés,

kutatásfejlesztés.

Ezek alapján készülnek el a főiskolai tervek.

5.4.6 A minőségirányítási folyamatok tervezése

5.4.6.1 A minőségirányítási stratégia kialakítása

A Minőségirányítási stratégia előkészítése, a minőségirányítási vezető javaslata alapján a

Minőségirányítási Tanács feladata. A Minőségirányítási stratégia tervezetét a minőségirá-

nyítási vezető előterjesztése alapján a Szenátus hagyja jóvá. A stratégia elkészítésének idejét

a rektor határozza meg, a Főiskola többi stratégiai tervéhez igazodva.

K ÜLDETÉS NYILATKOZAT

(10 év) Teljes-körű, általános, hosszú távú

Teljes körű, általános, hosszú távú

M INŐSÉGPOLITIKA

Oktatásfejlesztési

stratégia Minőségirányítási

stratégia Kutatási stratégia

Karonként Karonként Főiskolai Karonként

tervezés

tervezés tervezés

tervezés

előírás előírás előírás

előírás

Szakterületi,

középtávú

Szakterületi,

rövidtávú

Intézményi

stratégia

Humánpolitikai

stratégia

Tudományos, Művésze-ti, Kutatási, Fejlesztési

és Innovációs Stratégia

Minőségfejlesztési program

Főiskolai Főiskolai Főiskolai

Fenntartható fejlődési

stratégia


15/23



5.4.6.2 A Minőségirányítási terv kidolgozása

A Minőségirányítási stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével, annak lebontásaként kell

meghatározni az éves Minőségirányítási tervet, melyet a minőségirányítási vezető javaslata

alapján a Főiskolai Minőségirányítási Tanács készít elő, és a Szenátus hagy jóvá.

A Minőségirányítási terv elkészítésének határideje minden évben március 31.

5.4.6.3 A minőségirányítási tervezés megvalósulásának értékelése

A Főiskolai Minőségirányítási Tanács minden évben felülvizsgálja a minőségirányítási

rendszert, értékelve a rendszer működésének hatékonyságát és mérlegelve a szolgáltatási fo-

lyamat fejlesztési lehetőségeit (emberi erőforrás, eszközök stb.). A felülvizsgálat főbb témái:

az előző évben megfogalmazott minőségi célok – Minőségirányítási terv, megvalósu-

lásának értékelése,

a belső auditok tapasztalatai, a feltárt eltérésekre hozott helyesbítő és megelőző intéz-

kedések értékelése,

a hallgatói elégedettség mérésből származó adatok értékelése,

a minőségmutatók célértékeinek felülvizsgálata,

az új minőségi célok és éves terv elkészítése.

A Minőségirányítási terv értékeléséről a minőségirányítási vezető a Szenátus ülésén számol

be, melynek határideje minden évben március 31. Az éves értékelés alapján a Főiskolai Mi-

nőségirányítási Tanács felülvizsgálja az érvényes Minőségirányítási stratégiát. Szükség ese-

tén módosításokat határoznak meg, melynek tervezetét a minőségirányítási vezető terjeszti a

Szenátus elé jóváhagyásra.

A minőségirányítási szervezet éves munkájáról és a Minőségirányítási terv megvalósulásáról

a minőségirányítási vezető a vezetőségi felülvizsgálaton számol be, melyről írásos Előterjesz-

tés készül.

5.5 Vezetőségi felülvizsgálat

A vezetőségi átvizsgálást évenként végzik el az erre kijelölt vezetők és testületek. A felül-

vizsgálat résztvevői előterjesztik az egyes területekről szóló éves jelentéseket és éves terveket.

A vezetői felülvizsgálat alapján történik a főiskola minőségtervezése.

A vezetőségi átvizsgálás során felülvizsgálatra kerül:

az auditok eredményei,

a partnerek visszajelzései,

a folyamatok működése és megfelelősége,

a megelőző és a helyesbítő tevékenységek hatékonysága,

a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból következő tevékenységek,

azok a változások, amelyek befolyásolhatják a minőségirányítási rendszert,

a fejlesztésre irányuló ajánlások.

A felső vezetés évente felülvizsgálja és értékeli az intézményi működést. A vezetőség felül-

vizsgálata kiterjed a képzési, a kutatási, a humánpolitikai tevékenységekre, valamint a főisko-

la minőségirányítási rendszerének működésére. A felülvizsgálat résztvevői:

a rektor


16/23



a dékánok

az általános rektorhelyettes

a tudományos rektorhelyettes

a kancellár

a minőségirányítási vezető

az oktatási igazgató

a felnőttképzési igazgató

a kollégiumi igazgató

a könyvtárigazgató

a Hallgatói Szolgáltató Központ vezetője

A Tudósház vezetője

az aktuális témával kapcsolatban meghívott személyek.

A felülvizsgálat résztvevői előterjesztik az egyes területekről szóló, egységes szerkezetben

előre elkészített éves jelentéseket. Az egyes előterjesztéseknek összefoglaló adatokat kell tar-

talmaznia az előző évben tervezett célokról és azok megvalósításáról, valamint az eltérések

indoklásáról. Az áttekintés végén a rektor véleményt alkot az intézményi működésről. A rek-

tori értékelés része az állapot bemutatása alapján módosított feladatprioritások meghatározása.

A vezetőségi felülvizsgálatról Vezetőségi felülvizsgálati jegyzőkönyv készül, amely tartal-

mazza az egyes vezetők által felügyelt területek értékelését, a felülvizsgálatkor meghatározott

helyesbítő és megelőző intézkedéseket, valamint a fejlesztési területeket az alábbi bontásban:

összefoglaló értékelés az intézmény működéséről (általánosítható problémák és erős-

ségek),

a stratégiailag fontos célok és feladatok megfogalmazása.

A Vezetőségi felülvizsgálati jegyzőkönyvet a rektor terjeszti elő a Szenátus elé tudomásulvétel

végett.

6. GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL

6.1 Gondoskodás az erőforrásokról

A minőségirányítási rendszer és a szolgáltatások működtetéséhez és folyamatos tökéletesíté-

séhez szükséges erőforrások meghatározása és biztosítása a rektor és kancellár feladata. A

szakszerű és végrehajtható erőforrás-biztosítás felelőse a kancellár.

A gazdasági tervezés fontosabb elemei:

1. Központi finanszírozású normatív erőforrások

A költségvetési előtervben rögzített előzetes költségvetési tervezés (bemeneti igény-

felmérés), Intézményi elemi költségvetés elkészítése (kimenet a keretszámokra)

Gazdálkodási irányelvek, Kari és központi szervezeti egységek költségvetési terve (az

éves költségvetési tervek lebontása, költségvetési allokáció)

2. Az alaptevékenységeken belül vagy kívül megszerezhető, külön aktivitást igénylő for-

rások


17/23



a szolgáltatási tevékenységek bevételei,

a pályázati lehetőségek kihasználása,

egyéb bevételek.

A fejlesztendő erőforrások között szerepelnek:

a munkatársak képzései,

a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök,

a belső informatikai hálózatok, valamint a folyamatokat támogató szoftverek,

a tárgyi és piaci lehetőségek,

a működéssel kapcsolatos szolgáltatási kultúra, beleértve a minőségirányítási rend-

szert.

Az erőforrások felhasználásának fejlesztése érdekében az évente összeállított Minőségfejlesz-

tési program tartalmazza az erőforrás-igényeket is.

A főiskola humánpolitikai céljait a Humánpolitikai stratégia és a Humánpolitikai terv doku-

mentálja. Kialakításáért a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság a felelős, kikérve a karok és a

központi szervezeti egységek véleményét. A humánerőforrás fejlesztés minőségirányítási vo-

natkozásait az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése / emberi erőforrás me-

nedzsment c. eljárás szabályozza

.

6.1.1 A munkakörökhöz előírt követelmények meghatározása

A főiskola dolgozóinak munkaköri leírásai a jogszabályokban, a MAB elvárásaiban, a Fog-

lalkoztatási követelményrendszerben, a Kollektív szerződésben rögzítettek alapján készülnek.

Külön szempontrendszer érvényesül

az óraadókra,

a nem oktató munkatársakra és

a vezetői munkakörökre.

Ezek részletes minőségirányítási szabályozása az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és

fejlesztése / emberi erőforrás menedzsment c. eljárásban található.

A humánerőforrás-fejlesztés hatékony biztosítása érdekében a minőségirányítási rendszer az

alábbi eszközöket használja:

az oktatók hallgatói értékelése, és ennek eredménye alapján történő fejlesztések,

a dolgozói elégedettség és teljesítményértékelés,

az oktatói önértékelés és vezetői értékelés módszertana,

a személyes jövőterv alapján kidolgozott karriertervezés, amely az intézmény és a

dolgozók közös érdekei alapján kísérli meg a motivációt.

6.2 Infrastruktúra

Az elvárt minőségű szolgáltatás nyújtásához megfelelő infrastrukturális feltételrendszer szük-

séges. Az alaptevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása valamennyi vezető feladata,

a munkaköri leírásában szereplő részletezés szerint. Az ehhez tartozó pénzügyi erőforrások

rendelkezésre bocsátása az éves gazdálkodási terv szerint történik, amelyet a kancellár készít


18/23



elő. Az erőforrásokat, a kancellár felelősségvállalása mellett a Szenátus különíti el az Intéz-

ményi elemi költségvetés és lebontásai szerint.

6.3 Munkakörnyezet

A Főiskola vezetősége gondoskodik az oktatási tevékenységek megfelelő elvégzését biztosító

infrastruktúra fenntartásáról, létrehozásáról.

Az infrastruktúra esetében is alapvető szempont a teljes körű megelégedettség elérése.

Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése és bővítése érdekében a karok és a központi egységek

vezetői évente felülvizsgálják a rendelkezésre álló eszközöket, és az Éves költségvetési terv-

ben javaslatot tesznek a szükséges beruházásokra.

A főiskola telephelyein olyan munkakörnyezet kialakítása szükséges, amely megfelel a fizi-

kai, egészségvédelmi és szociális igényeknek, és egyben biztosítja a szolgáltatások megfelelő

szintű végrehajtását.

7. A SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT

A főiskola tevékenysége, az alapító okirat és gyakorlati működése szerint, rendkívül sokrétű.

Ezek közül az alábbi területeket szabályozza részletesen a minőségügyi dokumentáció:

hallgatói jogviszonnyal járó oktatási tevékenységek,

továbbképzési és felnőttképzési tevékenységek,

szolgáltatások,

tudományos tevékenységek,

egyéb tevékenységek általános szabályozása.

A főiskola fő tevékenységei az oktatás és a kutatás. Az oktatási tevékenység, mint értékterem-

tő folyamat kimenete az átadott tudás (szellemi termék). Az átadott tudás a képzési folyama-

ton keresztül válik a tevékenység eredményévé. A képzési tevékenység legfontosabb érdekelt-

jei a hallgatók, a munkaerő-piac és a felettes szervek.

A kutatási tevékenység, mint értékteremtő folyamat kimenete a kutatási eredmény. A kutatási

eredmény egy kutatási projekt folyamat eredményeként jön létre, amelynek legfontosabb ér-

dekeltjei szűkebb értelemben a megbízó vagy a pályáztató, tágabb értelemben a tudományos

szakterület, az ehhez kapcsolódó oktatási tevékenység, és a társadalom.

Az egyes szolgáltatási területek és a szolgáltatás tartalma:

SZABVÁNYPONT ÉRTELMEZÉS TÁMOGATÓ

FOLYAMATOK

7.1. A termék-előállítás megtervezése Képzési tevékenység tervezése FME-04; FME-05;

FME-06 Kutatási tevékenység tervezése

7.2. A vevővel kapcsolatos folyamatok Hallgatóknak tett ígérvény

FME-03; FME-08 Megbízónak tett ígérvény

7.3. Tervezés és fejlesztés Tantervek, Tantárgyak tervezése és

félévtervezés

FME-04; FME-05;

FME-06


19/23



SZABVÁNYPONT ÉRTELMEZÉS TÁMOGATÓ

FOLYAMATOK

Kutatási projekt megtervezése

7.4. Beszerzés

Külső óraadók alkalmazása, oktatási

eszközök beszerzése

FME-07 Duális képzés, gyakorlati képzés

partnereinek kiválasztása

Kutatási tevékenységhez szükséges

eszközök beszerzése

7.5. A termék előállítás és a szolgáltatás

nyújtása

7.5.1. A termék előállítás és a szolgáltatás

nyújtás szabályozása

Képzési folyamat szabályozása

FME-04; FME-05;

FME-06 Kutatási folyamat szabályozása

7.5.2 A termék előállítási és a szolgálta-

tásnyújtási folyamatok érvényesítése

Tantervek, tantárgyak fejlesztése,

jóváhagyása FME-04; FME-06

Akkreditáció

7.5.3. Azonosítás és nyomon követhető-

ség

Tudást igazoló feljegyzések vezetése,

megőrzése és archiválása FME-01

Kutatási feljegyzések vezetése, meg-

őrzése, archiválása

7.5.4. A vevő tulajdona

Hallgatói dokumentumok kezelése;

Külső partner által oktatásra átadott

eszközeinek kezelése FME-01; FME-05

Külső partner által kutatásra átadott

szellemi és fizikai tulajdonának keze-

lése

7.5.5. A termék megóvása

Tudást igazoló feljegyzések vezetése,

megőrzése és archiválása FME-01

Kutatási feljegyzések vezetése, meg-

őrzése, archiválása

7.6. A megfigyelő és mérő berendezések

kezelése

Képzési eredményének mérése (félév-

értékelés, szigorlat, záróvizsga). FME-09

Hallgatói, munkatársi elégedettség-

mérés


20/23



8. MÉRÉS, ELEMZÉS, ÉS FEJLESZTÉS

8.1 Általános útmutatás

A folyamatoknak és eredményeinek értékeléséhez a felmerülő eltéréseket minőségügyi fel-

jegyzések tartalmazzák össze, amelyeket folyamatosan, illetve időszakosan értékelni kell. Az

eredmények alapján problémamegoldó akciók indulnak a hibákat előidéző okok feltárására,

amelyek alapján meghatározhatók a lehetséges beavatkozási módok.

Egyes értékelések, kimutatások, statisztikai számítások módját, illetve az ezek eredményeitől

függő beavatkozások előzetesen kidolgozhatók. (pl. tudásmérés – konzultációk, költségfigye-

lés – beavatkozás, oktatási kapacitások – felvételi keretszámok stb.)

8.2 Figyelemmel kísérés és mérés

8.2.1 A partnerek megelégedettsége

A partnerek (hallgatók, fenntartók, munkaerőpiac stb.) megelégedettségének mérése és figye-

lemmel kísérése a partnerekkel kapcsolatos információk átvizsgálásán és aktív elégedettség-

mérésen alapul: a főiskola működésére vonatkozó partneri vélemények, javaslatok dokumen-

tálására, gyűjtésére és értékelésére. A felhasznált információforrások:

a partnerek észrevételeinek kiértékelése,

a kérdőívek formájában történő felmérés,

a záróvizsga elnökök véleménye,

a munkaerőpiaccal folytatott rendszeres kommunikáció a szakmai napok és találkozók

keretében.

A kiértékelt információk alapján történik a javítandó és fejlesztendő területek meghatározása

és a korrekciós tevékenység. Ezek bekerülnek az Éves minőségirányítási tervbe.

8.2.2 Belső audit

A minőségirányítási rendszer valamennyi eleme rendszeresen, évente legalább egyszer át-

vizsgálásra kerül. A minőségirányítási rendszer felülvizsgálatának célja annak megállapítása,

hogy:

a rendszer elemei alkalmasak-e a minőségügyi célok megvalósítására,

a vonatkozó rendszerszabvány követelményeinek teljesítésére alkalmas-e a működés,

és a dokumentált működésmód hatékonyan valósul-e meg a gyakorlatban.

A belső auditok szabályozása az FME-09 – Mérés, elemzés és fejlesztés című eljárásban talál-

ható.

8.2.3 A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése

Rendszeres ellenőrzés és vizsgálat folyik a szolgáltatási folyamatok során annak érdekében,

hogy az ígérvényekben tett követelmények, illetve a fejlesztési célok teljesüljenek. A főiskola

a tevékenysége egészére meghatározza a folyamatokkal kapcsolatosan gyűjtendő adatokat. A

gyűjtendő adatok köre többnyire a folyamatok logikája, jogi szempontjai és az eltérési tapasz-

talatok utólagos kiértékelésén alapul.

Valamennyi folyamatra meghatározott, és minőségirányítási eljárásokban rögzített a szüksé-

ges ellenőrzési pont, a vizsgálat gyakorisága, a vizsgálat elvégzésére köteles személy és az


21/23



elfogadási kritériumok. A folyamatok során felmerülő hibák, problémák adatainak regisztrá-

lása az előírt minőségügyi feljegyzésekben történik.

A folyamatok értékelése nemcsak szervezettségük, hanem eredményességük, az eredeti cél

szerinti hatékonyságuk és eredményességük szerint is történik minőségmutatók segítségével.

A minőségmutatók alapján történő értékelés célja a folyamatos minőségfejlesztés, amelyért az

egyes vezetői testületek és a minőségirányítási bizottságok a felelősek.

8.3. A folyamatok eredményének eltérése esetén szükséges tennivalók

A hibás helyzet azonosítása után azonnal indul a megoldás keresése a kötelezettségeinkből

származó, vagy ígérvényeinkhez kapcsolódó tennivalóink minél teljesebb biztosítása érdeké-

ben. Szükség esetén a folyamatok korrekcióját kell megtervezni, amely lehetővé teszi a funk-

ciók megvalósulását. Mindez dokumentált formában történik. Amennyiben ez sem lehetséges,

a folyamat érintettjét a folyamatért felelős legfelsőbb szintről tájékoztatni kell. A tájékoztatás

kiterjed a tényekre és a helyesbítő tevékenységekre, úgymint

a szükséges tennivalókra,

a folyamat kimeneteinek módosulásaira.

Megelőző és/vagy helyesbítő tevékenységek

ismétlődő vagy súlyos eltérések,

a lehetséges eltérések, magas kockázatok

külső és belső minőségügyi felülvizsgálatok jelentései és

az érintettek panaszai alapján indulnak.

A nem megfelelő szolgáltatási tevékenységről és a minőségirányítási rendszer nem megfelelő

működéséről készült nyilvántartásokat (Audit jegyzőkönyv, Vezetőségi felülvizsgálati jegyző-

könyv, megbízói reklamáció, a tanúsító testület észrevételei, visszajelzései stb.) az illetékes

szervezet vagy testület rendszeresen átvizsgálja, és meghatározza az eltérés okait.

Az eltérések okait feltárják, az elemzések eredményeit dokumentálják, és helyesbítő tevé-

kenységet határoznak meg annak érdekében, hogy elkerüljék az ismételt előfordulást. A he-

lyesbítő intézkedések hatékonyságát és eredményességét ismét ellenőrzik és dokumentálják.

Az eltérések kezelése és helyesbítő tevékenységek szabályozása az FME-09 – Mérés, elemzés

és fejlesztés című eljárásban található.

8.4. Az adatok elemzése

Adatgyűjtés és rögzítés folyik, amelyek a kimenet minősége, a folyamatok hatékonysága,

valamint az érintettek elégedettsége szempontjából fontosak a működés során. Az adatok fel-

vételezése és elemzése alapján fejlesztő, javító tevékenységeket indítunk. (Bizonyíték alapú

fejlesztés)

A gyűjtött adatok körét és terjedelmét a minőségirányítási vezető javaslatára a rektor hatá-

rozza meg az intézmény mindenkori céljaitól függően, és ezt a Minőségmutatók listája tartal-

mazza.

8.5. Fejlesztés

A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését a minőségpolitika, a minőségcélok, az

auditok eredményei, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek, valamint a

vezetői átvizsgálás határozza meg.


22/23



1. sz. melléklet Folyamatok kapcsolódása

Stratégiai tervezés, eves tervek,

Előíró dokumentumok

Erőforrás biztosítás

Kockázatelemzés

Képzésen kívüli

tevékenységek

Ígérvények,

szerződések Külső oktatók,

duális partnerek,

gyakorlóhelyek

Gazdasági

folyamatok

Karbantartás

Minőségmutatók, Belső

auditok, Jogszabályban

meghatározott adatok

Tervezés – Feltételek biztosítása

Fő tevékenységek Támogató tevékenységek

Hallgatói, dolgozói

elégedettség mérés,

DPR, HR tevékenység

r

Alapképzés

Felnőttképzés,

tanfolyami képzés

Folyamatos

fejlesztés

Helyesbítő és

megelőző

tevékenység

Vezetőségi

felülvizsgálat


23/23



2. sz. melléklet Minőségirányítási eljárások jegyzéke

Eljárás azonosítója és címe Folyamatgazda

FME-01 Dokumentumkezelés, kommunikáció és marketing Rektori Hivatal megbí-

zottja

FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése / Emberi erő-

forrás menedzsment rektor

FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvények felülvizs-

gálata általános rektorhelyettes

FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok oktatási igazgató

FME-05 Tudományos munka tervezése és fejlesztése rektor

FME-06 Felnőttképzési folyamatok FKK vezető

FME-07 Beszerzés, külső erőforrás minősítése rektor

FME-08 Hallgatói élet - hallgatói szolgáltatások HSZK igazgató

FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés minőségirányítási vezető

Documents

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV - uni-neumann.hu...3.4.1 Belső kommunikáció A főiskolán belül a kommunikáció többféle csatornán keresztül valósul meg. Ennek fontosabb