Mozgáskorlátozott gyermek

Inkluzív nevelés

Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhezDokumentációs útmutató

ÍrtaKiss ErikaKollár KatalinUrsu Zsuzsa

suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Budapest, 2007

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hát-rányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi program-jának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében.

Szakmai vezetőKapcsáné Németi Júlia

ProjektvezetőLocsmándi Alajos

TémavezetőVargáné Mező Lilla

LektoráltaNagy Gyöngyi Mária

Azonosító: 6/211/B/4/dok/6

© Kiss Erika szerző, 2007© Kollár Katalin szerző, 2007© Ursu Zsuzsa szerző, 2007© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007

Borítóterv: Dió StúdióBorítófotó: Pintér Márta

A fotók a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, Módszertani Intézmény centená-riumának alkalmából készültek.

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Szakmai igazgató: Pála KárolyFejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás AurélFelelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató1134 Budapest, Váci út 37.Telefon: (06-1) 886-3900Fax: (06-1) 886-3910E-mail: [email protected]: www.sulinova.hu

TartalomBevezetés 51. A mozgáskorlátozott gyermekkel érkező dokumentumok 5

1.1 Az egészségügyi ellátás dokumentumai: kórházi/orvosi zárójelentések 51.2 Pedagógiai, pszichológiai dokumentumok 61.3 A befogadó intézmények felelőssége 61.4 Adatlap 61.5 Az anamnézis és a mozgásállapot felmérése 6

2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentuma: a szakértői javaslat 82.1 A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálat 82.2 A vizsgálat menete, az alkalmazott eljárások 8

3. A mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok 103.1 Tanügyi dokumentumok 103.2 Közoktatási, szakmai dokumentumok 103.3 Gyermekvédelmi dokumentumok 13

4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő dokumentumok 134.1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása 134.2 A folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési terv 154.3 Mentesítés, felmentés és tanulásszervezési következményei 154.4 Pedagógiai vélemény 164.5 Pedagógiai mérés, értékelés (sajátos szempontok) 16

5. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, az adatkezelési szabályzat 176. Irodalom 17Mellékletek 19

1. melléklet. Törvények, rendeletek, jogszabályok 192. melléklet. Mozgáskorlátozottságot okozó és/vagy a mozgáskorlátozottsággal gyakran

társuló kórformák BNO-kódjegyzéke 203. melléklet. Néhány, az egészségügyi és/vagy pedagógiai dokumentumokban gyakrabban

előforduló diagnózis (kórforma, betegség) 244. melléklet. Szakszavak, kifejezések jegyzéke 325. melléklet. Szakértői javaslat 386. melléklet. Kulcsszavak 40

Dokumentációs útmutató 5

BevezetésKiadványunkkal szeretnénk bepillantást és eligazítást nyújtani a gyermek mozgáskorlátozottságával

kapcsolatban készülő dokumentumok rendszeréről.A sérültség diagnosztizálásától a kórházi kezelések regisztrálásán át a fejlesztés érdekében tett fel-

mérések, tervezések, alkalmazott eljárások dokumentálásán keresztül számtalan írásos anyag készül egy gyermekről. Ezek a dokumentumok rendkívül fontosak mind a szülők, mind pedig az aktuálisan vele foglalkozó szakemberek számára. Kiolvasható belőlük minden olyan beavatkozás, esemény, ered-mény, feladat, amelyet a gyermek szakszerű ellátása során végeztek a különböző szakemberek.

A diagnosztizálás megtörténhet már a születés pillanatában vagy csecsemőkorban. Optimális, ha minél korábbi a felismerés, hiszen annál korábban kezdetét veheti az ellátás is. Ez jelenthet orvosi keze-léseket, gyógytornakezelést, fiziko- és egyéb terápiákat, fejlesztő foglalkozásokat. Minden beavatkozás, ellátás, foglalkozás dokumentálásra kerül, s így előfordulhat, hogy egy óvodába kerülő kisgyermekről már tekintélyes mennyiségű zárójelentés, feljegyzés, vélemény, javaslat gyűlik össze.

A lehetséges dokumentumok sokfélék: kórházi zárójelentések (az első diagnosztizálás, kórházi keze-lések, ellátások, laborvizsgálatok, különböző szakorvosi vizsgálatok, esetleges műtétek, szükség szerinti gyógyszerbeállítás), pedagógiai készség-, képességfelmérések, fejlesztési tervek, a fejlesztő munka folya-matának, eredményeinek leírása, pszichológiai vizsgálatok, gyógyászati segédeszközzel történő ellátás-ról, használatbavételről szóló iratok stb.

A mozgáskorlátozott gyermek közoktatási, azon belül gyógypedagógiai ellátását – korai gondozás, óvodai nevelés, iskolai oktatás – a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapozza meg. A szakértői bizottság komp-lex vizsgálat alapján tesz javaslatot a gyermek optimális intézményi ellátására, a megfelelő fejlesztési eljárásokra.

Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a mozgáskorlátozott gyermek életében keletkező iratanyagok rendszerében, tartalmában, értelmezésében történő eligazodáshoz. Hasznos információk-hoz szeretnénk juttatni a szülőket, a mozgáskorlátozott gyermekeket befogadó óvodák, iskolák peda-gógusait.

Szeretnénk a kedves olvasó figyelmébe ajánlani, hogy – bár a sok-sok vizsgálat, felmérés számtalan deficitről, hiányról, zavarról, sérülésről, károsodásról szól – a mozgáskorlátozott gyermeket is mindig a pozitívumai, értékei felől kell megközelítenünk, azaz meg kell ismernünk azt, ami jó, jól működik, s a fejlesztés céljaként megfogalmazni azt, ami módosításra szorul.

1. A mozgáskorlátozott gyermekkel érkező dokumentumok1.1 Az egészségügyi ellátás dokumentumai: kórházi/orvosi zárójelentések

Mozgáskorlátozott gyermek esetében számtalan egészségügyi vonatkozású dokumentum keletke-zik, hiszen az alapmegbetegedés és az esetlegesen társuló egyéb egészségügyi problémák kezelése szak-orvosok (ortopéd, neurológus, urológus, kardiológus stb. szakorvos) kompetenciája.

A kórházi/orvosi zárójelentések adnak információt az egészségügyi állapotról, a kórházba kerülés időpontjában, illetve az alkalmazott orvosi eljárásról és a beavatkozás, kezelés végeztével kialakult ál-lapotról. Ezekben a dokumentumokban szerepel a beavatkozás oka és módja, a vizsgálatok (pl. labor) eredményei, elemzései, az alkalmazandó terápia, a gyógyszerszedés rendje, esetlegesen gyógyászati se-gédeszközzel való ellátás, a szükséges kontrollvizsgálat időpontja.

6 Útmutató mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez

Nagyon fontos, hogy a szülők minden újabb orvosi ellátás esetén bemutassák a megelőző kórházi/orvosi zárójelentéseket.

1.2 Pedagógiai, pszichológiai dokumentumokAzokról a dokumentumokról van szó, amelyeket pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus szak-

emberek állítanak ki a szülő kérésére végzett vizsgálat kapcsán. Ezek a dokumentumok informálnak a gyermek általános tájékozottsági, fejlettségi szintjéről, intelligenciájának struktúrájáról, a figyelem, emlékezet, gondolkodás, fizikai aktivitás szintjéről, személyiségvonásairól, viselkedéséről stb. A pedagó-giai, pszichológiai vizsgálatok eredményeinek kiértékelését követően a szakemberek javaslatot tesznek a fejlesztő eljárásokra, és/vagy rögzítik a fejlesztés eredményét.

1.3 A befogadó intézmények felelősségeAmikor a mozgáskorlátozott gyermek intézménybe kerül, vagy intézményt változtat, fontos a gyer-

mek korábbi életútjának, fejlődésének – orvosi/kórházi zárójelentések, pedagógiai, pszichológiai véle-mények, javaslatok, gyermekvédelmi iratok stb. – megismerése.

A következőkben azokat a dokumentumokat ismertetjük, amelyeket a gyermek intézménybe ke-rülésekor javasolt felvenni, kitölteni. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az intézmények által kérhető adatokat, azok kezelésének módját (betekintési jog, titoktartási kötelezettség stb.) jogszabály határozza meg, amelynek ismerete és megtartása alapvető kötelezettség, s e tekintetben nincs különb-ség gyermek és gyermek között!

1.4 AdatlapAz adatlapot a gyermek intézménybe kerülésekor tölti ki a befogadó intézmény (szülő egyetértése

és hozzájárulása esetén csatolható hozzá: pl. társadalombiztosítási kártya, közgyógyellátási igazolvány fénymásolata).

– A gyermek neve, születési adatai, lakcíme, diagnózisa, taj-száma, közgyógyellátási igazolvány száma, érvényesség ideje, megelőző intézményi elhelyezése, szakértői vélemény száma.

– A szülő/gondviselő/gyám neve, lakcíme, elérhetősége.– Anyanyelve.

1.5 Az anamnézis és a mozgásállapot felmérése1.5.1 Anamnézis (azaz a kórelőzmény)

Felvételére szakemberek (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) jogosultak. Az anamnesztikus ada-tok megismerése – amelyek bizalmas kezelése kiemelten fontos – alapul szolgál a fejlesztő munka, a rehabilitációs tevékenységek tervezéséhez.

Az anamnézislap javasolt tartalma mozgáskorlátozott gyermekek esetében:– A felvétel időpontja, helye, a felvételt végző szakember neve.– A gyermek adatai: név, születési adatok, diagnózis.– Egyéni anamnézis (amennyiben a gyermekkel érkező szakértői vélemény nem tartalmazná a

szükséges részletességgel azokat): újszülöttre vonatkozó adatok – mozgásfejlődés állomásai – érzékszervi, vagy más megbetegedések leírása, kezelés, műtét feltüntetése – ortopédiai kezelé-sek, műtétek – gyógyszerszedés – eddig és jelenleg használt segédeszközök típusa, használatá-nak módja – eddigi intézményi, illetve rehabilitációs ellátások leírása – a szülő kérései.


1.5.2 A mozgásállapot felméréseGyógytornász, szomatopedagógus, konduktor végzi. Különböző specifikus státuszfelmérő lapokon

történik a regisztrálás, ezek a felmérések adják a mozgásfejlesztés, a rehabilitációs ellátás tervezésének alapját:

– Állás, járás, hely- és helyzetváltoztatás, közlekedés (módja, mértéke, használ-e segédeszközt, mit és hogyan, kell-e és miben segíteni)

– Ízületi mozgásterjedelem – izomerő – mozgáskoordináció – fiziológiás mozgások vizsgálata– Kézfunkció, praktikus mozgások, dominancia felmérése– Téri irányok, egyszerű vezényszavak ismerete, megértése– Önellátási, önkiszolgálási funkciók felmérése (étkezés, öltözés-vetkőzés, tisztálkodás, toalett-

használat, egyéb, más praktikus élethelyzetre vonatkozóan)– Viselkedés: hogyan alkalmazkodik a vizsgálati szituációhoz, milyen az aktivitása, kooperativitása

az instrukciók megértése, feladatvégzések során– Sportol-e, ha igen, mit.A mozgásállapot felmérésének része a gyermek kommunikációs képességeinek leírása is, ami itt csak

azt szolgálja, hogy önállóan, artikuláltan vagy nehezen érthető beszéddel fejezi ki magát, esetleg va-lamilyen kommunikációs táblát, eszközt használ a társas érintkezésre. A beszédállapot feltérképezése (hangképzés, artikuláció, egyéb kommunikációs képességek), a fejlesztő munka megtervezése, meg-valósítása logopédus szakember kompetenciája.

További fontos információ a felmérést végző szakember számára, hogy a gyermeknek – életkorának megfelelően – milyen ismeretei vannak sérültségéről, meg tudja-e fogalmazni, hogy mire képes önál-lóan, és mire nem, tud-e segítséget kérni, ha szükséges. Ezek az ismeretek is feladatot jelentenek a re-habilitációs munka tervezésekor.

A felvételkor a szülő kéréseit, tapasztalatait az alábbi kérdésekben is javasolt megismerni, rögzíteni:– Közlekedés: amennyiben adott az intézmény szervezésében ennek segítése, annak lehetséges

formái (pl. az iskola autóbuszával vagy más szülő autójával, egy-egy pedagógus autójával stb.)– Médiában megjelenés: hozzájárul-e a szülő, vagy sem.– Gyermek szokásai, viselkedési szokások (pl. korlátozásra hogyan reagál, mi az, ami szorongást

vált ki belőle stb.).– Étkezési szokások (etetni kell-e, hogyan iszik, pépeset, szilárdat eszik, mit nem szeret)– Közlekedés, helyváltoztatás, mindennapi tevékenységek végzése során igényel-e, s ha igen, mi-

ben, milyen segítséget (Hogyan kell segíteni?) – pl. székről való felálláskor meg kell fogni a járó-keretet, amíg rátámaszkodik, feláll – vagy: asztalról leesett tárgyakat nem tudja felvenni – vagy: táskájába bepakol ugyan, de a csatot, cipzárt nem tudja kezelni, stb.

– Gyógyszerszedése (mit, milyen adagolásban – a gyógyszerellátásról a szülőnek naponta gondos-kodni kell! – a gyógyszerszedésben történő változással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a szülő részéről az intézmény felé stb.

– Allergia (van-e, mire allergiás, mi a teendő).– Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat (pl. szakorvosi ellátás: részletezni kell minden olyan

szakorvosi ellátást, amelyet az intézmény nyújtani tud, igénybe kívánja-e venni a szülő, vagy sem)

– Ki viheti haza a gyermeket, diákotthoni elhelyezés esetén ki látogathatja.


2. A pszichológiai-pedagógiai státusz dokumentuma: a szak-értői javaslat

Ebben a fejezetben ismertetjük azt a legfontosabb dokumentumot, amely a mozgáskorlátozott gyermek közoktatási ellátásának alapdokumentuma. A közoktatásról szóló törvény alapján sajátos ne-velési igényt (amely körbe a mozgáskorlátozottság [testi fogyatékosság] is tartozik) az illetékes szakér-tői és rehabilitációs bizottság állapíthat meg.

2.1 A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatA mozgáskorlátozott gyermekek szakértői vizsgálatát (komplex orvosi, pedagógiai, pszichológiai

vizsgálat) a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgál-tató Központ végzi (1145 Budapest, Mexikói út 60.)

A vizsgálatot végző teamben dolgozó szakemberek:– Gyógypedagógus-gyógytornász, szomatopedagógus– Gyógypedagógus-konduktor– Gyógypedagógus-pszichológus– Pszichológus, klinikai szakpszichológus– Orvos-gyermekneurológusA gyógypedagógus, orvos, pszichológus vizsgálata nélkülözhetetlen a pontos diagnózis felállításá-

hoz. Nincs elsődlegesen orvosi vagy csak gyógypedagógiai megítélés, hanem a komplex vizsgálatok adatainak összevetéséből alakul ki a team munkája nyomán a közös állásfoglalás.

2.2 A vizsgálat menete, az alkalmazott eljárások2.2.1 Bejelentkezés

A vizsgálatot a szülő kérheti, de e kérést kezdeményezheti a szülőnél bárki, aki a gyermekkel fejlesz-tőként kapcsolatban áll. Amennyiben a szülő – a kapott jelzés ellenére – nem látja be a vizsgálat szük-ségességét, a kezdeményező óvoda, iskola a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél kezde-ményezheti a vizsgálatban való közreműködés államigazgatási határozattal történő elrendelését.

A szakértői vizsgálattal kapcsolatos kérdéseket a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszol-gálatokról szóló 14/1994 (VI. 24.) MKM-rendelet szabályozza.

A szakértői bizottság minden esetben levélben értesíti a vizsgálatot kérő személyt és/vagy az azt kezdeményező intézményt a vizsgálat időpontjáról.

2.2.2 A komplex vizsgálat tartalma– A személyiség megfigyelése és jellemzése– A mozgás vizsgálata– Orvosi-neurológiai vizsgálat– Pszichológiai vizsgálat– Az értelmi képességek vizsgálata– Iskolába járóknál tájékozódó vizsgálat az iskolai tantárgyi tudásról– Érzékszervi vizsgálat– Beszédvizsgálat– Önállóság, önkiszolgálás, szociális érettség vizsgálata


2.2.3 Szakértői véleményA vizsgálat alapján elkészített szakértői véleménynek – többek között – minden esetben tartalmaz-

nia kell:– a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megálla-

pítást, az azt alátámasztó tényeket;– annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típu-

sának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermek-kel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban;

– a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő• óvodára, csoportra;• általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola);• diákotthonra, kollégiumra;

– vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését;– a kijelölt iskolába való beíratás időpontját;– a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az

egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre.A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példá-

nyát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért, és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője köteles erről a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazga-tási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását.

A szakértői vélemény tartalma– Személyi adatok– Anamnesztikus adatok– Diagnózis– BNO-kódok1

– A mozgásvizsgálat eredménye– A neurológiai vizsgálat eredménye– A gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológusi vizsgálat eredménye– Összegzés– Javaslat– Fejlesztési tanácsok– Vizsgálók, konzulensek neve, aláírása– Szülő tájékoztatása a jogairól

1 BNO-kód: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása. Elsősorban az orvosi/egészségügyi gyakorlat számára készült, de a gyógypedagógiai gyakorlat sem nélkülözheti ezt a különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osz-tályozására, meghatározására használt rendszert. Alfanumerikus (betű+szám) kódrendszer, ahol a főcsoportokon belül újabb síkokon bomlik tovább az osztályozás.


3. A mozgáskorlátozott gyermekkel kapcsolatos intézményi dokumentumok

3.1 Tanügyi dokumentumokE dokumentumokban nyilvántartott információk alapul szolgálnak a teammegbeszélésekhez, ahol

az érintettek (pl. osztályfőnök, szülő, gyógypedagógus, orvos stb.) megbeszélik, egyeztetik a fejlesztés fő célját, feladatait, értékelik az eredményeket, áttekintik a fejlesztési célokat, feladatokat. A teammeg-beszélések legfőbb célja az információcsere, a mozgáskorlátozott gyermek speciális szükségleteiből fa-kadó feladatok közös értelmezése, megfogalmazása, megvalósulásának nyomon követése.

3.1.1 Egyéni fejlesztési terv – rehabilitációs tervA sajátos nevelési igényű – mozgáskorlátozott – gyermekek esetében kívánatos egyéni fejlesztési

tervben – rehabilitációs tervben – meghatározni azokat a feladatokat, alkalmazandó eszközöket, fog-lalkozási formákat, időkeretet, amelyek a felmérések, vizsgálatok alapján a gyermek speciális problé-máinak kezeléséhez a leghatékonyabbak.

Az egyéni fejlesztési tervekre, rehabilitációs tervekre vonatkozó jogszabályi előírás, központilag ki-adott nyomtatvány nincs, tehát minden szakember saját belátása szerint készíti, bár egy-egy (elsősor-ban speciális) intézményben a szakmai munkacsoportok kialakíthatnak egy formai, tartalmi szempont-ból egységesen alkalmazott ún. belső nyomtatványt. Javasolt, hogy ebben legyen egy vagy néhány fő célkitűzés – hosszú távú terv –, majd az ebből fakadó részcélok, a célok mentén meghatározott konk-rét feladatok. A rövid távú célok ütemezése általában 3 hónapra vagy fél évre, maximum 1 tanévre szól-nak. Fontos, hogy a tervezési terminusnak megfelelően értékeljük, ha szükséges, korrigáljuk a tervet.

3.1.2 Egyéni fejlődési lapAz integráltan nevelésben, oktatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és

pedagógiai célú rehabilitációjának dokumentálására a 2005/2006-os tanévtől egyéni fejlődési lap veze-tése kötelező. Az egyéni fejlődési lap legfeljebb négy tanéven át használható, az adatokat és a fejlesztés fő jellemzőit tartalmazó külívből és a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozások dokumentálását szolgáló belívből áll.

3.1.3 Névre szóló nyilvántartási dossziéHasznos és praktikus megoldás, ha a mozgáskorlátozott gyermekről egy olyan dossziét nyit a be-

fogadó intézmény, amelyben kronologikus rendben nyilván tudják tartani a gyermekről keletkező min-den iratot, feljegyzést, felmérést, véleményt stb. Célszerű, ha ezt a dossziét a tanuló osztályfőnöke gondozza, figyelembe véve azt, hogy az iratokba minden olyan szakember betekinthessen, aki a gyer-mekkel foglalkozik.

3.2 Közoktatási, szakmai dokumentumok3.2.1 Alapító okirat

Az intézmény működését, feladatait meghatározó dokumentum. Tartalmazza az intézmény pontos nevét, székhelyét, telephelyeit, az intézmény típusát, alapítóját, felügyeleti szervét, az intézmény illeté-kességi és működési körét, jogállását, tevékenységeit (alap- és kiegészítő tevékenységek), az évfolyamok számát, az ellátható vállalkozási tevékenységet, az intézmény feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyont, az intézmény vezetőjének kinevezési rendjét, a képviseletre jogosultak körét.


Amennyiben egy közoktatási intézmény feladatai között sajátos nevelési igényű gyermekeknek a többiekkel együtt – integrált keretek között – történő nevelése, oktatása is szerepel, úgy annak az ala-pító okiratban is – konkrétan jelölve a fogyatékosság típusát és mértékét – meg kell jelennie.

3.2.2 Pedagógiai programAz intézmény nevelő, oktató munkájának alapdokumentuma. A pedagógiai program, ezen be-

lül a nevelési program és a helyi tanterv kidolgozásakor a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésében részt vevő intézménynek figyelembe kell vennie a Sajátos nevelési igényű gyerme-kek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is [2/2005. (III. 1.) OM-rendelet].

3.2.2.1 Bevezető részAz iskola bemutatásánál az iskolába kerülés feltételei is szerepelnek. Ebben a részben javasolt meg-

határozni, hogy a nevelőtestület milyen sérültségi fokú gyermeket képes fogadni, illetve hogy a foga-dásnak milyen feltételei adottak.

– Szintén ebben a részben kapnak helyet a képzés, fejlesztés specialitásai, azok a fejlesztő terápi-ák, foglalkozások, amelyeket az iskola a kötelező vagy választható tanórai keretben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatások körében nyújtani tud. A kapcsolattartás más intézményekkel minden iskola számára fontos. Amennyiben mozgáskorlátozott tanuló nevelését is ellátja az in-tézmény, úgy a „szokásos” kapcsolati kört célszerű kiegészíteni, pl.• Mozgásjavító Általános Iskola Módszertani Intézmény és Diákotthon

o Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ), illetve helyi szervezetei.o Bicebóca Alapítvány Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS).

• Gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek stb., igény és szükség esetén a külön-böző – segítő céllal létrehozott és működő – alapítványok, egyesületek.

3.2.2.2 Nevelési programA mozgáskorlátozott tanulók megismerő tevékenységének különböző területeit a sérülés különbö-

ző mértékben érintheti. A fogadó intézmény nevelési programjában – az integrált nevelésben részesí-tett tanulókkal kapcsolatban javasolt alapelvek:

– A gyermeket individuumnak tekintjük.– Korlátait elfogadjuk.– Adottságaihoz rugalmasan alkalmazkodunk.– Pozitív személyiségjegyeit feltárjuk, megőrizzük.– Komplex módon próbáljuk megvalósítani a hátrányok csökkentését.– A készségek, képességek tervszerű kibontakoztatásával arra törekszünk, hogy meg tudjuk te-

remteni az esélyegyenlőség alapjait.

3.2.2.3 Helyi tantervA pedagógiai program központi és egyben legfontosabb része a helyi tanterv.

Óraterv

A közoktatási törvény 52. §-a értelmében szervezhető kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások, továbbá fejlesztésre, felzárkóztatásra, egyéni foglalko-zásra nem kötelező tanórai foglalkozások az óraterv részét képezik.


Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Minden iskola kialakította saját követelményeit, amelyek alapján a tanuló magasabb évfolyamba léphet.

Mozgáskorlátozott tanuló esetében célszerű beépíteni a helyi tantervbe pl. az alábbiakat:– A technika és a rajz tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele minden évfolyamon: a „megfelelt”, „jól

megfelelt” szöveges minősítés.– A testnevelés tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele mozgáskorlátozott tanulóknál az órákon

való részvétel vagy a könnyített testnevelésben való aktív részvétel, esetenként – a szakértői bi-zottság szakvéleménye alapján – az értékelés, minősítés alóli mentesítés.

A tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások

Az értékelés viszonyítást jelöl a cél és hatás között, amely a célrendszerre, a nevelési, oktatási folya-matra és az eredményekre irányul.

Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanulók speciális helyzetét az integrált oktatás keretében, né-hány javaslat a tanulók értékeléséhez. Az értékelés elvei között fontos, hogy szerepeljen:

– Segítse az önismeretet, önértékelést, az individuum kifejeződését, mivel a mozgáskorlátozott gyerekek már egész korán súlyos lelki problémákkal küzdenek, amelyek hátterében nagyfokú önbizalomhiány/vesztés áll.

– Serkentsen a közösségben, közösségért kifejtett aktivitásra, mivel a központi idegrendszeri sérü-lés következményeként gyakori jelenség a nagyfokú inaktivitás.

– Figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére (pl. a gyermek azon erőfeszítéseire, amelyeket a minél önállóbb feladatelvégzésért tesz: tanév végére már nem igényel segítséget a táskája be-, kipakolásakor, lassan bár, de önállóan megoldja).

Az értékelés fórumai közé tartoznak a nagyon fontos és sok segítséget nyújtó teammegbeszélések egy-egy problémás esetben. Ezek résztvevői lehetnek:

– a tanuló osztályfőnöke;– napközis nevelője/nevelőtanára;– szaktanárok;– szükség esetén a pszichológus;– gyógytornász;– szükség esetén a logopédus;– pedagógiai asszisztens;– igazgatóhelyettes;– szükség esetén a szülő;– szükség esetén egyéb szakemberek (pl. szakorvos).

3.2.3 Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)Az SZMSZ-ben is szükséges megjeleníteni azokat a sajátosságokat, amelyeket a mozgáskorlátozott

gyermekek integrált oktatásának vállalásával a fogadó intézménynek meg kell oldania. Ilyenek pl.− Az osztályok, csoportok szervezésénél a mozgáskorlátozott gyermek 3 főnek számít.− Az intézmény tárgyi feltételei alkalmazkodnak, és megfelelő életteret biztosítanak a mozgás-

korlátozott gyermekek mindennapjaihoz.− Megfelelő speciális eszközök biztosításával megteremtik a mozgáskorlátozott gyermekek szak-

szerű fejlesztésének hátterét.− A sajátos nevelési igényű gyermekek miatt bővül az intézmény belső, külső kapcsolatrendszere.


3.3 Gyermekvédelmi dokumentumokIlyen dokumentumok általában csak olyan esetben keletkeznek, ha a gyermek valamilyen okból

veszélyeztetett. A családlátogatás egyrészt a családdal való kapcsolattartás fontos formája, másrészt a család, s a gyermek helyzetének megismerése segít a gondok kezelésében is. Fontos, hogy – szükség esetén – a gyermek tanítója/osztályfőnöke és az intézmény gyermekvédelmi felelőse között rendszeres kapcsolat legyen, valamint hogy az intézmény minőségbiztosítási rendszere terjedjen ki a szociálisan, egészségügyi szempontból rászoruló gyermekek támogatására is.

4. A gyermek fejlődésével, fejlesztésével összefüggő doku-mentumok

4.1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatásaEbben a fejezetben azokat a fejlesztési eljárásokat, terápiákat ismertetjük röviden, amelyeket a moz-

gáskorlátozott gyermekek sikeresebb integrációja érdekében különböző szakemberek, többnyire külön – egyéni – foglalkozás keretében végeznek.

4.1.1 Tanulási részképességeket fejlesztő eljárások, terápiák4.1.1.1 Diszlexia-prevenció, -terápia

A mozgáskorlátozott gyermekek jelentős hányada diszlexia-veszélyeztetett. A mozgáskorlátozott-ságot okozó sérülés következménye lehet, hogy a gyermekek nyelvi fejlettsége is alacsonyabb szintű az átlagosnál. Ez vonatkozik a szókincsre, mondatalkotásra, szövegemlékezetre, a beszédhangok tiszta ejtésére, és a beszédmozgásokról való emlékképek felhasználására.

4.1.1.2 A megkésett beszédfejlődés terápiájaHa egy gyermek 18 hónapos kora után kezdett el beszélni, sok hibával, de a beszéd a kommuniká-

ció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Jellemzője, hogy ép értelem és érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.

Okok:– Halláskárosodás– Agyi sérülések, szülési rendellenességek– Perinatális ártalmak stb.Itt a fő cél az, hogy a nyelv kifejező, közlő, jelölő funkciójának kialakításával képessé tegyük a gye-

rekeket a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, a beszédbeli kommunikációra. Nevet adunk annak, amit a gyerek gondol, érzékel, átél, megtapasztal.

4.1.1.3 A diszkalkulia terápiájaA diszkalkulia-terápia célja a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése,

a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása, jól begyakorolt, s a gyermek szá-mára praktikusan használható eszközrendszer kidolgozása, amely később az elvonatkoztatásban is segítségére lesz.

Mozgáskorlátozott gyermekeknél – agyi károsodás esetén – gyakran találkozunk a gondolkodási folyamatok különböző problémáival, így az analízis-szintézis nehézségével, az analógiák, összefüggések


hibás észrevételével, amely különösen szükségessé teszi a megelőzést, illetve a hosszabb távú terápiát egyaránt.

4.1.2 A finommanipuláció, grafomotorium fejlesztéseA grafomotorium fejlesztése elengedhetetlen az iskolát kezdő mozgáskorlátozott gyerekeknél, hisz

a betűtanulás időszakában naponta kell megküzdeniük a gyerekeknek a betűelemek pontos és helyes kivitelezésével.

4.1.2.1 A kézügyesség fejlesztéseA kézügyesség fejlesztésére különösen nagy szükség van a központi idegrendszer sérülése következ-

tében mozgáskorlátozottá vált gyermekek esetében. A kezek gyakori motoros ügyetlensége a spaszti-kus, görcsös bénulás következménye, amely számos finommanipulációt igénylő mozgás gátjává válik. A pedagógusok pl. verses mozgásgyakorlatokat végeztethetnek az óra elején „bemelegítésnek”, illetve a tanórák folyamatában lazításként.

4.1.2.2 Az íráskészség (grafomotorium) fejlesztéseAz íráskészség fejlesztésének célja, hogy játékos formában sajátíttassák el az iskoláskorú gyerme-

kekkel azokat az alapkészségeket (pl. térbeli helyzetek, viszonyok, alakállandóság), amelyek feltétlenül szükségesek az írás és olvasás tanulásának sikeréhez. Az év eleji megfigyelési szakaszt követően ezek a fejlesztő feladatok akár egyéni differenciálásként, akár frontális munkában is jól alkalmazhatók a tan-órába építve. Ilyenek pl.

– Testvázlatgyakorlatok– Térbeli tájékozódási gyakorlatok– A szem-kéz koordináció fejlesztése– Nagy amplitúdójú mozgások balról jobbra– Kirakó gyakorlatok az írás irányának gyakorlására– Vonalvezetési gyakorlatok az írás irányának gyakorlására– Pontok összekötése (függőlegesen, vízszintesen, átlósan)– Betűelemek vázolása, majd vonalközbe helyezése– Vonalelemek kapcsolása

4.1.3 Mozgásnevelés, mozgásfejlesztésMozgásterápiában jártas szakemberek végzik (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor, egyéb,

megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek)Az alkalmazható eljárások:– A gyógytorna aktív, passzív eljárásai, eszközei, módszerei, amelyek a gyógyító, korrigáló mozgás-

terápiához tartoznak– Testnevelési mozgásanyag (ezek elemei vagy adaptált formái – az alkalmazást minden esetben

a gyermek állapota alapján kell mérlegelni)– Praktikus mozgások, manipulációs tevékenységek tanítása, gyakoroltatása (amelyek a minden-

napi tevékenységek: kultúrtechnikák, munkatevékenységek, önellátási, önkiszolgálási feladatok megoldását jelentik)

– Gyógyászati segédeszközök használatának tanítása– Adaptált sportfoglalkozások (bármi lehet, amelyhez a személyi és tárgyi feltételek adottak, il-

letve amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek a mozgásállapotának figyelembevételével űzhet


anélkül, hogy a sportmozgások állapotát rontanák – ennek megítélése szintén szakemberek kompetenciája)

– Egyéb terápiás eljárások, amelyek rehabilitációs céljaink megvalósítását segítik (Bobath-terápia, Ayres-terápia, hyppoterápia – „gyógylovaglás”, hidroterápia, különböző manuálterápiai mód-szerek stb.)

A foglalkozások szervezhetők egyéni formában, a többi gyermekkel közösen a testnevelési órákon (figyelemmel arra, hogy melyek az alkalmazható mozgásformák, a módosultan alkalmazható mozgás-formák, illetve melyek a kerülendő, tilos mozgásformák).

4.1.4 Specialitások az óratervben– Az 1. évfolyamban a rajzórákon is ajánlott lehet a csoportbontás, ahol több mozgáskorlátozott

tanulót is integrálnak egy osztályba. A rajzórák egyik felében hagyományos órák folynak, míg a másikban szintén a finommanipuláció fejlesztése történik, de a mozgássérülésből adódóan a grafomotorium célzott fejlesztésével (bevezetésként, a tanítandó betűelemhez vagy betűhöz kapcsolódó finommanipulációs gyakorlatok, majd az írómozgások lendületes begyakorlása).

– A technika-életvitel órák alsó tagozaton szintén csoportbontásban folyhatnak. Ez sok segítséget nyújt a mozgáskorlátozott tanulóknak az önálló életvitel, illetve önkiszolgálás kialakításához, fejlődéséhez. A speciálisan kidolgozott tananyag segítségével alkalmuk nyílik az önellátás hét-köznapi apró rutinjainak pontos megfigyelésére, megtanulására, begyakorlására (öltözködés, cipőkötés, cipőtisztítás, bevásárlás-pénzhasználat, fogápolás, mérések végzésének begyakorlása, tankonyhai műveletek stb.).

– Azoknál a mozgáskorlátozott tanulóknál, akiknél a kézi írás lassú tempója, vagy olvashatatlan-sága miatt indokolt, párhuzamos fejlesztésben az írástanulással javasolt a gépi írás tanítása.

4.2 A folyamatdiagnosztika és az egyéni fejlesztési tervA folyamatdiagnosztika lényege, hogy egy állapotfelmérést követ a fejlesztés folyamatának meg-

tervezése (feladatkijelölés, alkalmazott módszerek, eljárások, eszközök és a tervezett idő feltüntetésé-vel), majd a foglalkozások menetének, illetve a bekövetkezett változásoknak a folyamatos regisztrálása. A tervezett fejlesztési folyamat egy összegző értékeléssel zárul (pl. félévkor, tanév végén).

Következésképpen a folyamatdiagnosztika alkalmazása különösen fontos a pedagógiai munka so-rán. Itt tulajdonképpen a tanítási-tanulási folyamatot kísérő változás méréséről, értékeléséről van szó.

Ennek legfontosabb területe az egyéni fejlesztés folyamata. Az egyéni fejlesztések irányultsága: kész-ség-, képességfejlesztés, tantárgyi ismeretek hiányosságai miatti felzárkóztatás, mozgásnevelés, logopé-diai foglalkozás.

4.3 Mentesítés, felmentés és tanulásszervezési következményeiAz intézmény igazgatójának jogköre, hogy a mozgáskorlátozott tanulót indokolt esetben – a szak-

értői bizottság javaslata alapján – az értékelés, minősítés alól mentesítse, vagy egyéni továbbhaladást engedélyezzen a tanuló számára.

Abban az esetben, ha valamely tantárgyból, tantárgyrészből az értékelés, minősítés alól a tanuló mentesítésére kerül sor, részére – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozásokat kell szervezni. Az egyéni fejlesztés formáját, tartalmát, módszereit az integrált nevelésben, oktatásban közreműködő gyógypedagógussal együttműködésben célszerű meghatározni.


4.4 Pedagógiai véleményA tanulók pedagógusainak, osztályfőnökének gyakran kell írásos formában rögzíteni véleményüket

a gyerekekkel kapcsolatban. Pedagógiai vélemény készítésére általában a tanuló iskolai pályafutásának fontosabb eseményeihez kapcsolódóan – pl. intézményváltás, mentesítési kérelem, egyedi segédesz-közzel történő ellátás iránti kérelem – merül fel igény.

A pedagógiai vélemény javasolt tartalma– Magatartás, szociális kapcsolatok

• Kapcsolatteremtő készség• Közösségi viselkedés• Szabályokhoz való alkalmazkodás• Csoportban betöltött szerep• Felnőttekhez való viszony• Átlagtól – pozitív és negatív irányban – eltérő magatartásjegyek

– Beszéd• Beszédmegértés• Beszédkésztetés• A beszéd alaki, tartalmi jellemzői (beszédhibák, szókincs, mondatalkotás)

– A tanítási-tanulási folyamat jellemzése• A gyermek tanulási stílusa (az ismeretszerzés és alkalmazás módja)• Figyelem, feladatmegértés• Tanulékonyság, taníthatóság (egyéni foglalkozás)• Ismeretek, készségek

4.5 Pedagógiai mérés, értékelés (sajátos szempontok)Mozgáskorlátozott gyermekek mérése, értékelése esetében a teljesítményt egyedileg kell elbírálni,

az alábbiak figyelembevételével.Vannak olyan mozgáskorlátozott gyermekek, akik– sérülésükből eredően az írásbeli feladatokat csak lassan tudják kivitelezni (az órai munka és az

írásbeli számonkérés esetén több időt igényelnek ugyanarra a feladatra, mint ép társaik);– a kézírás helyett csak gépírással tudnak írásbeli munkákat produkálni (pl. számítógépen kell szá-

mukra a feladatlapokat biztosítani, a házi feladatok elkészítése, a számonkérés is így történhet).Vannak olyan tanórai tevékenységek, amelyeken a tanuló egyedi eszközöket használ, a feladatot

csak így tudja önállóan elvégezni (pl. vastagított ceruza, csúszásgátló fólia a füzet alá stb.). Amennyiben a tanuló részt tud venni a testnevelési órákon, de nem minden mozgásformát képes kivitelezni, egye-dileg kell meghatározni az értékelés módját, mértékét.

A differenciált foglalkoztatás feltételeinek megteremtésével – pl. több idő, más feladat, egyedi esz-közök alkalmazása – segítjük a mozgáskorlátozott gyermeket, hogy egyedi adottságaival, de a tanulói közösség részeként teljesíthesse iskolai feladatait.

4.5.1 Az együttnevelés hatásának méréseJavasoljuk az intézményeknek, hogy az együttnevelés hatásának vizsgálatát időnként végezzék el.

Az intézmény életének minden szereplője számára fontos információval szolgál, ha ismert:– a sajátos nevelési igényű – mozgáskorlátozott – gyermek közérzete: hogyan éli meg önmagát,

elfogadottságát, a vele való toleranciát úgy a gyermektársak, mint a pedagógusok részéről;– a befogadó gyermekközösség véleménye, elégedettsége a mozgáskorlátozott gyermekről: el tud-

ják-e fogadni, látják-e, hogy miben szorul segítségre, akarják-e, hogy a közösségük tagja legyen;


– a pedagógusok véleménye, elégedettsége: hogyan élik meg az együttnevelést (a mozgáskorláto-zott gyermekkel, a többi gyermekkel, pedagógustársakkal, szülőkkel);

– a szülők véleménye, elégedettsége.Az elégedettségmérés az intézmény minőségirányítási programjának része, kiemelt feladata. Az elé-

gedettségmérés többféle technikával valósítható meg. A felnőttek elégedettségének mérésére a kérdő-íves módszer a legelterjedtebben alkalmazott, míg a gyermekközösségben a szociometria módszere mutatja a legobjektívebb képet. Ezzel a módszerrel képet kapunk a gyermekközösség hierarchiájáról a vizsgált időpontban. Kiderül, hogy ki/kik a legnépszerűbbek, és ki/kik a peremhelyzetűek, magányosak. Amennyiben a szociometria eredményeként pl. a mozgáskorlátozott gyermek peremhelyzetű az osz-tályban, a pedagógusoknak megoldásokat kell keresniük az elszigetelődés feloldására.

5. A dokumentumok hozzáférésének szabályozása, az adat-kezelési szabályzat

A közoktatási törvény 2. sz. melléklete szabályozza a gyermekekről/tanulókról szóló adatok, doku-mentumok kezelését, a bennük foglalt információk, a dokumentumok továbbításának módját.

A mozgáskorlátozott gyermekek vonatkozásában a gyermekről/tanulóról nyilvántartott dokumen-tumok köre kiegészül a mozgásállapot, önkiszolgálási tevékenységek felmérésére, majd a rehabilitációs terv, a szakember megállapításainak rögzítésére szolgáló iratokkal, továbbá a különböző orvosi/kórházi zárójelentésekkel.

A közoktatási törvény ugyanakkor nem tér ki az orvosi iratok kezelésére, a bennük foglalt infor-mációk továbbítására, de figyelembe kell venni – a pedagógiai szempontok mérlegelése mellett – az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény szerint az egészségügyi dokumentumok megismerésének lehetőségét, ami igen korlátozott.

6. IrodalomBalogh Ildikó: Mozgás-ABC. Tillinger Műhely. Szentendre, 1999.Benczúr Miklósné: Mozgásnevelés kézikönyv I. MM. Budapest, 1995.Benczúr Miklósné (szerk.): Adaptált testnevelés és sport I–II. kötet. Fogyatékosok Nemzeti Sportszövet-

sége. Budapest, 2003.Benczúr Miklósné – Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte. Mozgásfogyatékos kisgyermekek irányított

családi nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest, 1991.Bernolák Béláné: Ismeretek a mozgásfogyatékosságok köréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár-

képző Főiskola. Budapest, 1992.Chikán Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság. Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete. Budapest,

2001.Csányi Yvonne (szerk.): Együttnevelés. Speciális igényű tanulók az iskolában. OKI Iskolafejlesztési Alapít-

vány. Budapest, 1993.Gál Lászlóné: Gyógytornagyakorlatok gyűjteménye. HIETE. Budapest, 1998.Gardi Zsuzsa: Alapozó gyógytornaelmélet és -gyakorlat. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai

Kar. Budapest, 2001.


Göllesz Viktor (szerk.): Gyógypedagógiai kórtan. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998.Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Medicina. Budapest, 2004.Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Budapest, 2004.Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE BGGYFK. Budapest, 2000.Kálmánchey Rozália (szerk.): Gyermekneurológia. Medicina. Budapest, 2000.Katona Ferenc: Az öntudat ébredése. Medicina. Budapest, 2001.Katona Ferenc: Fejlődésneurológia és neurohabilitáció. Medicina. Budapest, 1992.Katona Ferenc – Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitáció. Medicina. Budapest, 1999.Vízkeleti Tibor (szerk.): Az ortopédia tankönyve. Semmelweis Kiadó. Budapest, 1995.

A Mozgásjavító Általános Iskola évkönyvei: Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatá-ban, 1993. – Kilencvenöt év a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, 1998. – Száz esztendő a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, 2003.

A Fejlesztő Pedagógia számai, amelyek mozgáskorlátozottakról szóló cikkeket tartalmaznak, 2002/4–5. szám, illetve 2003/különszám

Ajánlott folyóiratok, amelyekből hasznos ismeretek meríthetők a fogyatékosságokról, egészségügyi problémákról, ellátásukról, gyógyászati segédeszközökről, jogszabályokról, integrációról

Fejlesztő PedagógiaGyógypedagógiai SzemleMozgásterápiaRehabilitációÚj Pedagógiai Szemle

Ajánlott internetes információforrások: aktuális hírekről, jogszabályokról, fogyatékosokkal foglalkozó szervezetekről, állásajánlatról stb.

fogyatékos.lap.huparasport.lap.huorvos.lap.hugyógytorna.lap.huterápia.lap.hu

Gyógypedagógiai szolgáltatócentrumokMozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon – Budapest, 2002 – a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók

Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásávalMozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Mexikói úti és Csillagház tagoza-

tának 2004-ben újra fogalmazott pedagógiai programjai


Mellékletek1. mellékletTörvények, rendeletek, jogszabályok

– A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény– 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásról– 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról– 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról és a végrehajtásáról rendelkező 223/1998.

(XII. 30.) Korm. rendelet– 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,

valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól– 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvez-

ményeiről– 48/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati

segédeszközökről és a támogatás összegéről– 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól,

valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról– 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről– 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról – 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM-rendelet a gyógyászati segédeszközellátásról– 29/2002. (IV. 17.) OM-rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához

szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről– 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról


2. mellékletMozgáskorlátozottságot okozó és/vagy a mozgáskorlátozottsággal gyak-ran társuló kórformák BNO-kódjegyzéke

A BNO-kódok (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) tulajdonképpen diagnózisokat jelölnek. A szakértői véleményben ennek mindig szerepelnie kell! (Ahány diagnózis, annyi kód.)

Szülési trauma (magzat és újszülött)

Szülési asphyxia P 21

Perifériás idegrendszer sérülése P 14

Az idegrendszer betegségei

Dystonia, tónuszavar G 24

Dystrophia musc. Cong. DMP, Duchenne-Becker G 71.0

Egyéb extrapiramidális és mozgási rendellenesség (tremor, chorea, tic) G 25

Encephalitis, myelitis és encephalomyelitis G 04

Epilepszia G 40

Friedrich-ataxia G 11.1

Izomsorvadás SMA II-III. G 12.1

Myopathiák (veleszületett) G 71.2

Spinális izomatrophia, Csecsemőkori SMA G 12.0

Status epilepticus G 41

Az idegrendszer sérülései, agyi bénulások és egyéb bénulásos szindrómák

Ataxia G 80.4

Athetózis G 80.3

Csecsemőkori központi idegrendszeri sérülés G 80

Hemiplegia spasztika G 81.1

Hidrocephalus (szerzett) G 91

Kevert agyi bénulás G 80.8

Paraparesis spasztika G 82.1

Tetrapareseis spasztika G 82.4

Traumás sérülés (külső okok következményei)

Ágyéki gerinc, medence ízületeinek ficama, dyslocatio, dystorsio S 33

Ágyéki gerincvelő és idegek sérülése a medence szintjén S 33

Alkar izom- és ínsérülése S 56


Végtag szerzett hiánya

Boka, lábfej izom- és ínsérülés S 96

Boka, lábfejficam dyslocatio, dystorsio S 93

Nyak szintjén gerincvelő- és idegsérülés S 14

Amputatio cruris S 88

Érzékszervek

Csökkentlátás H 54.2

Hallásvesztés H 91

Látászavar H 53

Myopia H 52.1

Nystagmus H 55

Strabizmus divergens H 50.1

Strabizmus convergens H 50.0

Vakság H 54.0

Veleszületett rendellenességek, deformitások

Gerinc és csontos mellkas Q 76

Achondroplasia Q 77.4

Anencephalia Q 00

Ajakhasadék Q 36

Alsó végtag redukciós defektusai Q 72

Arthrogryposis Q 74.3

Corpus callosum agenesia Q 04-0

Csípő veleszületett rendellenességei Q 65

Csont és izomrendszer egyéb veleszületett rendellenessége – multiplex fejlő-dési rendellenesség

Q 68

Fejbiccentő izom veleszületett deformitása (torticollis cong.) Q 68.0

Felsővégtag-hiány (kar, ujjak stb.) Q 71

Gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei Q 76

Gerincvelő egyéb veleszületett rendellenességei (hiány, gv. Hypoplasia, dyspla-sia, hydromyelia, egyéb)

Q 06

Hydrocephalus (veleszületett) – szerzett G91 Q 03

Lábak veleszületett fejlődési rendellenessége (pes equinovarus, Perthes) Q 66

Osteogenesis imperfecta Q 78.0


Macrocephalia Q 75.3

Microcephalia Q 02

Pectus carinatum Q 67.7

Pectus excavatum Q 67.6

Pes planus Q 66.5

Phakomatosisok (ataxia teleanginectasia) Q 85

Polydactilia Q 69

Myelomeningocele (MMC) Q 05

Recklinghausen (neurofibromatosis) Q 85.0

Syndactilia Q 70

Szájpad-, ajakhasadék Q 37

Szájpadhasadék Q 35

Szívfejlődési rendellenesség Q 21

Széklet-inkontinencia (k.m.n.) R 15

Vizelet-inkontinencia (k.m.n.) R 32

Csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei

Fiatalkori ízületi gyulladás (juvenilis rheumatoid arthritis) M 08

Hanyag tartás M 40.0

Kéz- és lábujjak szerzett torzulásai M 20

Kyphosis, lordosis M 40

Polyarthrosis M 16

Scheuerman-, Calvé-féle M 42.0

Scoliosis M 41

Végtagok egyéb szerzett torzulásai M 21

Endocrin, táplálkozás- és anyagcsere-betegségek

Diabetes mellitus E 10

Obesitas E 66

Mentális

Enyhe mentális retardáció (IQ 50–69) F 70

Közepes mentális retardáció (IQ 35–49) F 71

Magatartási zavarok F 91

Súlyos mentális retardáció (IQ 20–34) F 72

Mentális retardáció (k.m.n.) F 78


Beszéd

Beszéd és nyelvi fejlődés zavara F 80.9

Dyscalculia F 81.2

Dysgraphia F 81.1

Dyslalia, dysarthria F 80.0

Dyslexia F 81.0

Dysphasia, aphasia (kifejező beszéd nélkül) F 80.1

Dyspraxia F 82

Az iskolai készségek kevert zavara F 81.3

Anarthria R 47.1

Szindrómák

Achondroplasia Q 77.4

Apert syndroma Q 87.0

Charlot–Marie–Toth syndr. Q 60.30

Dandy–Walker syndr. Q 03.1

De Lange syndr. Q 87.1

Dubowitz syndr. – Prader-Willi Q 87.1

Egyéb, több szervrendszert érintő Q 87.1

Ehlers–Danlos syndr. Q 79.6

Guillain–Bare syndr. G 61.0

Kugelberg Welander syndr. (SMA III. – SMA II.) G 12.1

Louis–Bar syndr. G 11.3

Marfan syndr. Q 87.4

Morquio syndr. E 76.2

Werdnig–Hoffmann (SMA I.) G 12.0

Williams syndr. Otosomák m.n.o. monosomai és deletioi Q 93

Hallernorden–Spatz syndr. G 23.0

Von Rechlinghausen (neurofibromatosis) Q 85.0

Ollier syndr. Q 78.4

Rubinstein–Taybi syndr. Q 87.2

Sotos syndr. Q 87.3

Ichtyosis cong. Q 80


3. mellékletNéhány, az egészségügyi és/vagy pedagógiai dokumentumokban gyak-rabban előforduló diagnózis (kórforma, betegség)a) Korai agykárosodás következtében kialakult mozgászavarok – Cerebral Paresis (CP) =

Cerebral Palsy = Infantilis Cerebralis Paresis (ICP) = Little-kórJellemzés

Olyan pszicho-szenzomotoros zavar, amely a fejlődés korai időszakában károsítja a még „éretlen” idegrendszert – a megbetegedést ez az egyszeri, maradandó károsodás okozza, s a sérülés helyétől, sú-lyosságától, a bekövetkezés idejétől függően a megnyilvánuló, megfigyelhető tünetek, illetve a tünetek halmozódása és variációi igen változó, nagyon egyedi előfordulásokat mutatnak.

TünetA vezető tünet a motoros (mozgató) funkciók sérülése: a mozgásos akadályozottság veszélyezteti a

gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlődését, mert akadályozott az észlelési, megismeré-si folyamatokban, a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben, a beszédben stb. (A legegyszerűbb mozgásoktól a legbonyolultabbakig, pl. nem tud elmenni tárgyakért, nem tud játszani játékokkal). A mozgásos akadályozottság miatt nem vagy csak hiányosan, torzan szerez tapasztalatokat, ismerete-ket saját testéről, a tárgyakról, személyekről, a környezetéről – pedig ez a kisgyermekkori „birtokbavé-teli” folyamat a gyökere a további érési, tanulási folyamatoknak, az elsajátítottak minőségének.

A motoros funkciózavar lehet: spasztikus („görcsös”) – athetotikus („túlmozgásos”) – ataxiás („ügyet-len mozgású”) – rigiditásos („merev”) – tremoros („remegős”) – illetve „kevert”, azaz az előzőek bár-melyikének, bármilyen „összetételű”, súlyosságú kombinációja, variációja.

Kezelés, terápia– Rendszeres, állandó gyógytorna (nyújtó, lazító mozgások, célzott izomerősítés)– Minden lehetséges élethelyzetre, mindennapos tevékenységre vonatkozó praktikus mozgások

tanítása, egyensúlyfejlesztés– Segédeszközzel való ellátás (állapottól és az elérendő funkciótól függően szinte bármilyen se-

gédeszköz szóba jöhet), segédeszközök használatának tanítása– Gyógypedagógiai foglalkozások a különböző részképességzavarok kezelésére, fejlesztésére– Állandó és rendszeres szakorvosi felügyelet, kontroll: ortopéd szakorvos, neurológus (pl. epilep-

szia esetén), belgyógyász– Ortopédműtétek lehetségesek az élet különböző szakaszaiban, amelyek a kialakult ízületi, izom-

deformitások korrigálását szolgálják, de az alapmegbetegedést nem tudják sem kezelni, sem meggyógyítani. (Ilyen lehet pl. Achilles-ín hosszabbítása, hogy le tudja tenni a sarkát; térdhajlító izmok „átvágása”, hogy ki tudja nyújtani a térdét; csípő hajlító-közelítő izmok „átvágása”, hogy nyújtani és terpeszteni tudja a combjait, s ezáltal járóképessé tehető a gyermek stb.)

Alapvetően káros: a spasztikus (görcsös) tónus-rendellenességet fokozó mozgások, egyensúlyvesz-tést jelentő mozgások, súlyosabb alsó végtagérintettség esetén a futás, az ép testrészek túlerőlteté-se, míg a sérült testrészek inaktívak – pl. féloldali érintettség esetén –, elesés veszélyét rejtő mozgá-sok stb.


b) Epilepsia/Morbus Sacer („szent betegség”)Jellemzés

Hirtelen fellépő, átmeneti idegrendszeri állapotok, amelyek hátterében az agyban a nagy tömegű idegsejtek kóros mérvű elektromos kisülése, „izgalmi állapota” áll. Ez a kóros agyi tevékenység bárme-lyik agyi funkciót érintheti, azaz a roham megnyilvánulhat a mozgató, az érző, a belső szervek műkö-dését irányító vagy a magasabb rendű idegi működések (pl. beszédközpont, a „vérmérsékletünket” irá-nyító központ) abnormális működésében. Epilepsiáról akkor beszélünk, ha pl. a rohamok jelentősebb kiváltó okok nélkül is ismétlődnek (el kell különíteni az „alkalmi rohamok”-tól, amikor a rohamkészség hátterében mindig valamilyen provokáló, kiváltó tényezők állnak, pl. agyi trauma, gyulladás, baleset, gyógyszer). Az epilepsia az életminőséget és a társadalmi beilleszkedést is gátolhatja. Számtalan forma ismeretes, attól függően, hogy mikor jelentkezik, milyen a lefolyása, milyen a progressziója, milyen tü-netek kísérik stb. Lehet olyan forma, ami párnapos korban jelentkezik, de felnőttkorban is kezdődhet, a leggyakoribb azonban a serdülőkori rohamkezdet. Központi idegrendszeri sérülteknél előfordulhat ez a betegségtünet.

Kiváltó okVagy valamilyen ok következtében az agy strukturális elváltozása (pl. fejlődési rendellenesség, oxi-

génhiányos állapot, agyvérzés, agydaganat, vírusfertőzés – meningitis, encephalitis –, érrendszeri fej-lődési zavar stb.), amely kialakulhat a méhen belüli életben, bekövetkezhet szülés körül, vagy későbbi életkorban –, vagy genetikai tényezők állnak a betegség hátterében, ez esetben a családi terheltség kimutatható – ugyanakkor az epilepsia kialakulásának mechanizmusa még nem ismeretes!

TünetA felsorolásra kerülő tünetek nem mindegyike s nem feltétlenül az itt olvasható összetételben

figyelhető meg az egyes típusoknál (!!!): lehet elsápadás, kipirulás, légzészavar, „eláll” a lélegzete, a ro-ham ideje alatt nem tud levegőt venni, szapora pulzus, tudatvesztés, az egész testre kiterjedő, külön-böző mértékű izomrángások, remegések, furcsa, bizarr mozdulatok, vagy ismétlődő mozgások (pl. a roham ideje alatt ritmikusan „hajlong”, „csámcsog”), a roham ideje alatt a tudata lehet megtartott (még beszélgetni is lehet vele ez idő alatt), de eszméletvesztés is bekövetkezhet (ez esetben gyakori, hogy roham után nagyon elfárad, mély alvás következik, illetve bevizel), a szeme „fennakad” vagy re-meg, „bamba” az arckifejezése stb. Egy-egy roham tarthat néhány másodpercig, de ennél sokkal hosz-szabb időtartamú is lehet.

Kezelés, terápiaNagyon fontos a pontos diagnózis felállítása, ehhez fontos ismerni a roham lefolyását, tehát erről ki

kell faggatni mindenkit, aki látta a beteget és lejegyezni, elemezni az elmondottakat. EEG (elektro-en-cephalographia) – CT (computeres tomographia) – MRI (mágneses magrezonancia) és egyéb kiegé-szítő vizsgálatok végzése, elemzése. Mindezek után gyógyszeres kezelés megtervezése. (A terápia leg-fontosabb eleme!) Állandó neurológus (ideggyógyász) szakorvos ellenőrzése, kontrollja, aki a felsorolt vizsgálatokkal, illetve vérvizsgálattal kontrollálja a gyógyszerszintet, s a vizsgálati eredmények elemzése után határozza meg a következő feladatokat. Ritka esetben, ha nagyon gyakoriak a rohamok, illetve ha a gyógyszeres terápia hatástalan, és az agyi jelenségek az agy meghatározott területén fordulnak elő, felmerül a műtéti megoldás lehetősége.

Káros: monoton, ingerszegény élet, ha nem alussza ki magát, a fényre érzékenyek esetében pl. állan-dó számítógépes munkakör stb.


c) Neuromuscularis progresszív („romló” állapotú) dystrophiákÅ Dystrophia Musculorum Progressiva (DMP) – „izomsorvadás”Ç Spinalis Muscularis Atrophia (SMA)

JellemzésÅ Izomeredetű, a gyengülési folyamatot az izomszövet fokozatos zsír- és kötőszövetté alakulása okozza.Ç A gerincvelő mellső szarvában elhelyezkedő mozgató (motoros) sejteknek a pusztulása miatt test-szerte petyhüdt bénulás következik be (az izmok „tónustalanok”), az izmok gyengülése fokozatosan zajlik (progresszív folyamat), reflexek a különböző ízületekben, bőrben nem vagy alig válthatók ki. A tü-netek megjelenése, a betegség súlyossága és a túlélés alapján a gyermekkori SMA három típusát külö-nítik el a szakirodalmak:

– SMA I. Werdnig Hoffmann-betegség.– SMA II. átmeneti forma (krónikus infantilis spinalis muscularis atrophia).– SMA III. Kugelber–Welander-szindróma.

Kiváltó okÅ Genetikailag meghatározott a vázizomzat progresszív gyengülése, a kóros elváltozás az izomállo-mányban van. A jellemző tünetek, a betegség lefolyása és az öröklődés alapján több forma különíthető el, közülük az egyik legrosszabb prognózisú a korai gyermekkorban kezdődő, X-kromoszómához kötött (anyák a hordozók, a fiúgyermekek betegszenek meg) Duchenne típusú Distrophia Musculorum Prog-ressiva (DMP).Ç Genetikai eredetű: autoszomális recesszív öröklődés.

Tünetek:Å Kb. 3-4 éves korukban fáradékonyabbak lesznek, ügyetlenebb lesz a járásuk, nehezebben megy a lépcsőjárás, indokolatlanul elesnek. Elkezdenek lábujjhegyen járni, nagyobb terpeszben, megnagyob-bodik a „vádlijuk”. A járóképes gyermek 10-12 éves korára kerekesszékbe kényszerül, később elektro-mos kerekesszékkel lesz önállóan helyváltoztató, de önellátási tevékenységeiben segítségre fog szorulni. A folyamat feltartóztathatatlanul halad előre, s ha a légző- és szívizmokat is eléri, sajnos igen korai élet-korban – 16-20 évesen – elveszítjük őket.Ç SMA I.: A legsúlyosabb forma. Az anyák sokszor gyér magzatmozgásról számolnak be, a tünetek már 3-6 hónapos korban megnyilvánulnak: keveset mozognak a babák, képtelenek a fejüket megtartani, mozgatni, jellemző a békalábtartás, erőtlen, gyenge a sírási hang és a szopás is, nyelészavar is jelentkez-het, sem az arc izmai, sem a gyermek értelmi képességei nem érintettek.

SMA II.: 6-12 hónapos korban jelentkeznek a tünetek, azaz főleg az alsó végtagokon izomgyengeség figyelhető meg, légzési nehézség jelentkezhet, az ízületek lazák, túlnyújthatók, megtanulnak ülni önál-lóan, de állni, járni nem lesznek képesek. Gerincdeformitás (scoliosis) gyakran fordul elő, ebben a for-mában sem jellemző az arc izmainak gyengülése, s az értelmi képességek sem érintettek.

SMA III.: A tünetek a 2. életév körül vagy korai felnőttkor kezdetén kezdődnek, a romlási folyamat lassú, bár különböző formája ismert, a gyerekek megtanulnak járni, és lehet, hogy „csak” 30 éves koruk körül veszítik el járóképességüket. Jellegzetes tünetek: a has elődomborul, a deréktáj nagyfokú homo-rulata (lumbalis lordosis), kissé túlnyújtott térdekkel, kicsit lábujjhegyezve, terpesztettebb helyzetben járnak, kézremegés is megfigyelhető, a kéz- és lábízületek lazák, túlnyújthatók.

Mindegyik típus esetében fontosak a következő kiegészítő vizsgálatok: vérvizsgálat (a vér szérum „kreatin-foszfokináz” nevű enzimszintjének vizsgálata), EMG (Elektromyographia: az izomzat elektro-mos aktivitásának vizsgálata), izombiopszia (az izomszövet szerkezetének mikroszkópos vizsgálata: eh-hez egy nagyobb izomból – pl. combból – kisebb műtéttel kimetszenek egy darabkát).


Kezelés, terápiaNagyon fontos az állandó, rendszeres, kíméletes, nem kifárasztó aktív torna, illetve az ízületek át-

mozgatása, hogy elkerüljük az izomműködés hiányában könnyen kialakuló ízületi deformitásokat, lég-zőtorna, a „vízi” foglalkozások, ugyanis a vízben, a víz felhajtóerejének segítségével még tovább tud önálló mozgásokat végezni, mint „szárazföldön”. Légzéstámogatás, ha ez szükségessé válik. Rendszeres orvosi kontroll: ideggyógyász, pulmonológus (légzéskapacitás vizsgálata), kardiológus (rendszeres EKG-ellenőrzés). Miután megélik folyamatos gyengülésüket, nagyon fontos, hogy tudjunk számukra olyan elfoglaltságokat találni, amelyeket boldogan, önállóan végezhetnek, amelyekben sikeresek (ehhez is-merni kell a gyermek személyiségét, érdeklődését). Fontos lehet úgy a gyermek, mint a család pszichés megsegítése. Szükség szerinti segédeszközökkel való ellátás (pl. műanyag csizma a bokaízület megtar-tására, a deformitás kialakulásának megelőzésére, kerekesszék az önálló helyváltoztatáshoz, ültetőmo-dul a gerincdeformitás korrigálására). Előfordulhat korrekciós céllal ortopédiai műtét. Fontos továbbá, hogy figyelmes táplálkozással, vitaminok rendszeres szedésével minimalizáljuk a légúti, lázas megbete-gedések kialakulását (a lázas állapotok gyengítik a szervezetet, a „hurutos” állapotok nagy megterhelést jelentenek a gyengült izmoknak pl. a váladék kiköhögésére). Amennyiben „hurutos” megbetegedés lép fel, s nehezített a köhögés, a lerakódott váladék felszabadítása a gyógyszeres segítésen, inhaláláson túl a beteg hátát (tüdők felett) kell finoman ütögetni egy jól megválasztott testhelyzetben, hogy segítsük a tüdő hörgőcskéiben lerakódott váladékot felszabadítani, kiköhögni (ehhez az eljáráshoz elengedhe-tetlen a szakember – pl. gyógytornász, szomatopedagógus segítsége).

Egyformán káros az izomzat túlterhelése megerőltető vagy kitartó mozgásokkal, de a passzivitás, azaz a „nem mozgás” is legalább annyira ártalmas – mindkét esetben gyorsabb az állapotromlás.

PrognózisÅ Általában 20 éves koruk körül elveszítjük őket.Ç SMA I.: Sajnos nagyon rossz, többnyire légzési elégtelenség miatt 1-2 éves korukban elveszítjük őket.

SMA II.: Lassabb a romlási (progresszív) folyamat, de sajnos többnyire az iskoláskor kezdete körül elveszítjük őket.

SMA III.: A túlélés ebben a betegségcsoportban a legjobb, még akkor is, ha pl. gyermekkorban már kerekesszékes életmódra kényszerülnek!

d) Meningokele („agyhártyasérv”) – Meningomyelokele („gerincvelő- és gerincvelőbu-rok-sérv”, közismert neve: spina bifida)

JellemzésA bénulás miatt az izmok ernyedtek, tónustalanok, „nincs parancsuk” a működésre, s miután nem

használja őket a páciens, gyengülnek, sorvadnak.

Kiváltó okFejlődési rendellenesség következtében a magzati életben a gerincoszlop a háti oldalon egy szaka-

szon nyitva marad (meningokele) – súlyosabb esetben a gerincvelőburkokon kívül az idegszövet szaba-don van a testfelszínen = nyílt meningomyelokele (gerincvelősérv).

TünetekBénulnak a motoros, az érző (szenzoros), a belső szervek (vegetatív) funkciói, teljes vagy részleges le-

het a bénulás, amely különböző mértékben érintheti a motoros-szenzoros-vegetatív funkciókat – hyd-


rocephalus (az agyvíz kórosan felszaporodik az agykamrákban: vízfejűség) – vizelet- és széklettartási, -ürítési zavar (inkontinencia) is társulhat a kórképhez.

– A motoros bénulás mértékétől függően a járóképes állapotoktól a teljes járásképtelenségig le-hetnek előfordulások – a „nem mozgatható izomállomány” miatt következményesen ízületi deformitások, kontraktúrák alakulhatnak ki: csípőkben-térdekben hajlított helyzet, a lábfejek „lógnak”, gerincdeformitás (scoliosis) is kialakulhat.

– Érzéskiesés miatt az állandó nyomásnak, súrlódásnak kitett testfelületeken decubitusok (felfek-vés: sebes a bőrszövet, rosszabb esetben az izomszövetre is terjedhet) keletkezhetnek, amelyek a bőrszövet rossz keringési viszonyai miatt csak nehezen és hosszú idő alatt gyógyulnak.

Kezelés, terápiaAz élet első 24 órájában zárni kell a sérvet – a hydrocephalus kezelésére shunt-öt („szelep”) ültetnek

be az agyvíz hasüregbe történő elvezetésére. Állandó, rendszeres gyógytorna szükséges az ízületi de-formitások elkerülésére, izomerősítésre, praktikus mozgások tanítására. Esetleg különböző korrekciós ortopédiai műtétekre lesz szükség a kialakult deformitások korrigálására. Különböző segédeszközöket viselhetnek: járógép, fűző, vagy kerekesszékkel közlekednek. Vizelet-, székletürítés tanítása rendszeres időközönként (pl. katéterrel 3 óránként), rostdús étkezéssel. Állandó szakorvosi felügyelet, kontrollvizs-gálatok: főleg ortopéd orvos, urológus szakorvos, továbbá a shunt rendszeres ellenőrzése.

Káros minden olyan mozgás, ami a gerincet túlzottan igénybe veszi, pl. nyújtások, tartós függések, terhelések (nagy súlyok emelése) – súrlódással járó mozgások, hőhatások.

e) Traumás esemény(ek) – pl. baleset – következtében kialakuló harántlézió (gerincvelő-sérülés)– Attól függően, hogy a trauma a gerincvelőt milyen magasságban érintette, a beidegzésnek meg-

felelő teljes vagy részleges motoros (mozgató), szenzoros (érző) és vegetatív (belső szerveket érintő) bénulás következhet be spasztikus (görcsös) tünetekkel, azaz az izmokban különbö-ző rángások, remegéses jelenségek léphetnek fel, vagy érzelmi jelenségek miatt vagy bizonyos ízületi helyzetekben – vizelet- és széklet-inkontinencia lehet. Általában kerekesszékes életűek lesznek.

– Ha a gerincvelő magasabb területén következett be a sérülés (pl. nyaki, magasabb háti szakasz), annál több segítségre szorul mindennapos tevékenységei során (ugyanis a bénulás több izomra, belső szervre terjed ki), de ha a deréktájon (lumbális vagy sacralis szakasz) érintett a gerincve-lő, jó törzsizomfunkciók maradhatnak. Bár kerekesszékkel közlekednek az érintettek, de a felső végtagok ereje és mozgása megtartott lehet.

– Kezelésük, terápiájuk során a „meningokele” [d) pont] betegség ismertetésénél leírtak érvé-nyesek!

f) Végtagredukciós fejlődési rendellenességek, szerzett végtaghiányokDysmelia: olyan gyűjtőfogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiányt, illetve több-

letrészt.

Kiváltó okLehet örökletes, vagy valamilyen ok miatt a magzat fejlődése károsodik, ez esetben veleszületett ál-

lapot, illetve traumás történés (pl. baleset) miatt bármilyen életkorban szerzett állapot – az esemény következtében különböző mértékű végtagérintettség lehetséges (pl. 1 kézen lévő ujjösszenövéstől a totális, 4 végtag hiányáig).


TünetSzületéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszüle-

tett szívfejlődési rendellenesség. A csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hő-háztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük. A nagyobb terhelésnek kitett vég-tagcsonkok bőrfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a „használat” miatt érdesebb lehet.

Kezelés, terápiaA végtaghiány mértékétől függően a minél önállóbban végezhető funkciók elérése érdekében kü-

lönböző művégtagokkal való ellátás (felső végtag hiánya esetén: művégtag vagy olyan csonkra felve-hető segédeszköz, amelyhez különböző eszközök, pl. kanál, ceruza, olló stb. illeszthető, továbbá alsó végtag hiánya esetén műláb, vagy műlábak. Fontos a művégtagok fel- és levételének tanítása, illetve használatuk tanítása. Egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások ta-nítása.

Károsak azok a mozgások, amelyek a meglévő ízületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása.

g) Lúdtalp (Pes valgus)Jellemzés

A leggyakoribb statikus eredetű lábbetegség. A láb boltozatos szerkezete meggyengül, és a bol-tozatok (harántboltozat – „keresztboltozat” – és a hosszanti boltozat) lelapulnak. Pes planovalgus: a sarkak kifejezetten befelé dőlnek, a belbokacsontok a talaj felé „közelítenek”. Pes tansversoplanus: a láb harántboltozata (lábujjak „tövénél” kezdődő „kereszt”-boltozat) süllyed le erőteljesebben.

Kiváltó okA láb boltozatos szerkezetét tartó képletek (izmok, inak, ízületek, csontok) nem képesek ellensú-

lyozni a test súlyából a lábra ható nyomóerőket, a láb ellapul. Az erőegyensúly megbomlását a testsúly túlzott megnövekedése vagy a láb szalagrendszerének, izomzatának meggyengülése egyaránt okoz-hatja (gyakori lábdeformitás a lúdtalp, pl. myelomeningokele vagy a központi idegrendszer sérüléséből eredő mozgáskorlátozottságok esetén).

TünetA hosszboltozat és/vagy a harántboltozat lesüllyedt, lelapult, a sarkak és a belbokacsontok befelé

dőlnek. A láb boltozatos szerkezete az 1-2 éves, már járni tudó gyermeken alakul ki a terhelés hatására, ezért a csecsemők „lúdtalpas”-nak tűnő lába még nem nevezhető lúdtalpnak, hiszen még nincsenek meg a láb boltozatai, a talpi zsírpárnák is vastagabbak, mint később. Kisgyermekkorban a sarkak befelé dőlése jelezheti a lábak funkcionális gyengeségét, fájdalomról nem szoktak panaszkodni, de elfáradnak. Később a növekvő testsúly, a sportolás miatti nagyobb izommunka fájdalmakat, gyulladásos jelensé-geket okozhat, továbbá az izomzat és a csontos állomány is rögzülhet, „véglegessé” válik a lúdtalpas állapot.

Kezelés, terápiaKisgyermekkorban a megelőzés a legfontosabb, azaz fontos, hogy ne erőltessük a felállást, járást. Ki

kell várni, míg a gyermek a természetes érési folyamat következtében magától feláll, elindul (pl. a két kezénél fogva vezetett kisgyermek izomereje még nem elegendő a járáshoz, még korai időszak, s ezzel


elősegíthetjük a lúdtalp kialakulását). A gyermekkori lúdtalp esetén az izomzat erősítése lényeges: pl. lábujjhegyen járás, mezítláb járás fűben, kavicson stb., lábujjakkal „karmolni”, fogómozgásokat végezni, olyan cipőt viseltetni a gyermekkel, ami a sarkat kifelé dönti (cipő talpára olyan éket rögzíteni, ami a belbokát megemeli, ezzel kifelé dőlésre készteti a lábat: „szupináló flekk”). A lúdtalpbetét gyermek-korban csak kivételesen fordul elő (nehezen korrigálható lábdeformitás esetén, pl. a fentebb említett alapbetegségek miatt!), hiszen a betét tehermentesíti a lábizomzatot, s ez további gyengülést okoz, így többet árt, mint használ. Műtéti megoldás gyermekkorban ritkán fordul elő.

h) ScoliosisJellemzés

A gerinc a homlokcsont síkjában (frontális sík) elhajlik (normális körülmények között ugyanis a fron-tális síkban a gerinc egyenes, görbülete nem látható!). A következő szempontok szerint rendszerezhető a scoliosis: Å Ismert, vagy ismeretlen kórok miatt kialakuló ~Ç Milyen életkorban alakul ki?É A görbület a gerinc melyik szakaszát érinti (nyaki – cervicalis ~, háti – dorsalis vagy thoracalis ~,

deréktáji – lumbalis ~, illetve keresztcsonti – sacralis ~), milyen irányú (jobbra vagy balra)?Ñ Funkcionális (a gerinc „működése”, mozgása) vagy strukturális (a gerinc „szerkezete”) eredetű.A scoliosisok döntő többsége (bármilyen eredetű is) lányok esetében gyakoribb.(Megjegyzés: a következőkben a scoliosisok három típusa kerül ismertetésre: å primer funkcionális

scoliosis ç idiopathiás strukturális scoliosis é „kompenzatorikus” scoliosis.)

Kiváltó okå Primer funkcionális scoliosis: ismeretlen eredetű, de jól korrigálható, nagyfokú oldalirányú ge-

rincelhajlás, valójában tartási rendellenesség, igen gyakori.ç Idiopathiás strukturális scoliosis: szintén ismeretlen eredetű, bár az öröklődésnek egyre nagyobb

jelentőséget tulajdonítanak a kutatók, a csigolyák aszimmetrikus fejlődése miatt alakul ki az oldalirá-nyú gerincgörbület.é „Kompenzatorikus” scoliosis: egyéb, más betegségek miatt, amikor a bénulás következtében a két

testfél között megváltozhat az izomegyensúly, vagy végtaghosszkülönbség miatt következményesen alakulhat ki a gerinc deformitása (pl. progresszív izomdisztrófiák: DMP: mindig egyik oldalra támasz-kodva ül az elektromos kerekesszékben; myelomeningokele – CP, az utóbbi két diagnózis esetében is gyakori, hogy a testfelek között eltérő az izomerő, izomegyensúly, ami következményesen „elhúzhatja” a gerincet!).

Tünetå 10-15 éves korban jelentkezik, a gyermek fáradékony, vállai előreesnek, gyakori a hasi légzés, a ha-

nyag tartás, az ízületek általában lazák, gyakori a lúdtalp. Mindezek főleg a mozgásszegény életmód, hirtelen növekedés miatt alakulhatnak ki, fontos, hogy nem alakul át strukturális scoliosissá, és nem fejlődik ki bordapúp.ç 10-12 éves kor körül kezdődik, gyakran romlik az állapot, s ez a folyamat a pubertáskorban a leg-

kifejezettebb, de kb. 25 éves életkorig is romolhat. Gyermekkorban fájdalom nem jelentkezik, a háti görbület konvex (domború) oldalán a váll és a lapocka magasabban áll, a lapocka elemelkedik, a törzs-kar háromszög kisebb, az izmok túlnyúltak, míg a görbület konkáv (homorú) oldalán az izmok rövidül-tek, a mellkason a háti konvexitással ellenkező oldalon bordapúp figyelhető meg (a mellkas domború), pl. jobbra konvex háti görbület esetén a mellkas bal oldalán figyelhető meg a domborulat. A menses


késhet, a másodlagos nemi jellegek fejletlenebbek az átlagnál. Attól függően, hogy a gerinc melyik sza-kaszán jelentkezik a scoliosis, négy fő típust különböztetnek meg.

– Primer jobbra konvex dorsalis (háti) scoliosis (a leggyakoribb és a legrosszabb prognózisú, a ge-rinc szinte beroskad a mellüregbe, légzési, keringési zavarok is lehetnek).

– Primer jobbra konvex dorsolumbalis (háti-ágyéki) scoliosis (jobb indulatú mint az előző, a ge-rinc két szakaszát érinti: háti-ágyéki részt).

– Jobbra konvex dorsalis (háti) és balra konvex lumbalis (ágyéki) scoliosis (a gerinc két szakaszát érintő, kétirányú görbület).

– Primer balra vagy jobbra konvex lumbalis (ágyéki) scoliosis (ez a legjobb indulatú forma).é Pl. az alsó végtag hosszkülönbsége miatt a medence lebillen, ezzel együtt az ágyéki gerinc a fron-

talis síkban elgörbül, a rövidebb oldal felé alakul ki a gerinc konvex görbülete.

Kezelés, terápiaå Röntgenfelvétellel elemezni a deformitást, kiemelt jelentőségű a célzott hátizom-erősítő torna-

gyakorlatok megtanulása és rendszeres végzése, életmódváltás: a sport és a fizikai aktivitás fokozásaç Ha már az anyánál előfordul scoliosis, preventív jelleggel az újszülöttet pár hetes korban hason

kell fektetni. A rendszeres, hát- és hasizom-erősítést szolgáló gyógytorna és az úszás kiemelkedő je-lentőségű, egyéni elbírálás szerint fűző viselése is szóba kerül, de ehhez az érintett fiatalnak is el kell fogadnia ezt a segédeszközt. Általában 15–40 fok közötti görbület esetén javasolt a fűző viselése, ami elsősorban a deformitás további romlását segíti elkerülni. 30 fokos deréktáji görbület esetén, illetve 40 fokot meghaladó háti vagy dupla görbület esetén műtéti korrekció javasolt. 90 fokot meghaladó görbület esetén egyénileg kell mérlegelni a műtét lehetőségét.é Az alapbetegség kezelése az elsődleges cél, továbbá pl. a fentebb említett végtaghosszkülönbség

esetén ha az alapbetegség nem oldható meg, akkor cipő magasításával kiküszöbölhető járáskor a rossz terhelés, így a medence sem fog billegni, tehát a következményes scoliosis is elkerülhető.

Káros: görbületet fokozó tevékenységek: pl. jobbra konvex háti scoliosis esetén a domborulat olda-lán, tehát jobb kézben nagyobb terhet cipelni (korrigálás pl. ülésben: a domború – konvex – háti gör-bület felőli oldalon párnát tenni a feneke alá – fekvésben: a háti domború görbület felőli karját tartsa a teste mellett mélytartásban, míg a másik karját a feje mellett kinyújtva, magastartásban).


Szakkifejezés MagyarázatAbasia Járási képtelenségAbdominális Hasi, a hashoz tartozóAbductor Távolító (pl. izom)Abdukció Távolítás (a test középvonalától el-

felé irányuló mozgás)Abrachia A kar hiánya (fejlődési rendellenes-

ség)Absentia epilep-tica

Rövid öntudatvesztés epilepsziá-ban

Acalculia Számolási képtelenség (a központi idegrendszer bántalma következ-tében

Acheiria A kéz hiánya (fejlődési rendellenes-ség)

Acheiropodia A kéz és láb hiánya (fejlődési rend-ellenesség)

Achilles-ín A felületes közös lábszárhajlító iz-mok ina (Elnevezése a görög mito-lógiából ered: Achillest édesanyja a sarkánál fogva a Styx vizébe már-totta, hogy sebezhetetlenné tegye, így a sarok sebezhető maradt.)

Achillotenotomia Az Achilles-ín műtéti bemetszéseAchondrogenesis Öröklött csontfejlődési rendelle-

nesség (a végtagok rövidek)Aconuresis Önkéntelen vizeletürítésAcraturia VizeletcsepegésAcrocephalia A fej formájának csúcsossága (fej-

lődési rendellenesség)Adactylia A kéz- vagy a lábujjak hiánya (fejlő-

dési rendellenesség)Adaptáció AlkalmazkodásAdductor Közelítő (pl. izom)Addukció Közelítés (ízületi és izommozgás)Adekvát Megfelelő, egyenértékű, a behatás-

nak megfelelőAdhézió Kóros összenövés, összetapadásAdipositas Kövérség, kóros elhízásAfázia A központi idegrendszer zavara, a

beteg nem tudja gondolatait szó-ban vagy írásban kifejezni, illetve nem érti, amit mások mondanak

Agráfia Írásképtelenség (a központi ideg-rendszer bántalma következtében)

Agrammatizmus Képtelenség nyelvtanilag helyes beszédre (a központi idegrendszer sérülése, betegsége miatt)

Szakkifejezés MagyarázatAllergia Túlérzékenység (a szervezetnek a

megszokottól eltérő reakciója vala-mely ingerre)

Amelia Végtaghiány (fejlődési rendellenes-ség)

Amiotonia Izompetyhüdtség, az izomtónus hiánya

Amorf Alaktalan torzAmputáció Csonkolás, testrész műtéti eltávo-

lításaAmyelia Gerincvelő hiánya (fejlődési rend-

ellenesség)Anamnézis Kórelőzmény, a beteg személyére,

betegségeire, jelenlegi panaszaira vonatkozó adatok

Anarthria Artikulátlan beszédAnkylodactylia A láb vagy a kéz ujjainak összenö-

vése (fejlődési rendellenesség)Anomália RendellenességAntagonizmus Ellentétesség (pl. Antagonista iz-

mok hajlító-feszítő)Antiepileptikum Epilepsziaellenes szerAntikonvulzív Görcsoldó (szer)Apátia Közöny, az érzelmi ingerelhetőség

zavaraApert-szindróma Fejlődési rendellenesség, a kopo-

nyacsont hibás csontosodásával, alaki elváltozásával, ujjösszenövés-sel

Apgar-teszt Az újszülött állapotának pontozá-sos értékelése, amelyet a születés után az 1. és az 5. percben végeznek el, öt különböző szempont szerint (szívverés, légzés, izomtónus, ref-lexek, bőrszín). 0–2 pont adható, a végeredményt ezek összegzése ad-ja. 7–10 pont, nincs teendő, a baba állapota jó. 4–6 pont, valamilyen kevéssé súlyos beavatkozás szük-séges, pl. paskolás, ütögetés, 3–0 pont, azonnali orvosi beavatko-zás szükséges (újraélesztés). Ezzel a vizsgálattal teljes képet kapunk a baba állapotáról a születés utá-ni pillanatokban, de hosszú távú egészségügyi előrejelzésekre nem alkalmas

Apnoé Átmeneti légzésleállás

4. mellékletSzakszavak, kifejezések jegyzéke

Kórházi zárójelentésekben, pedagógiai, pszichológiai véleményekben, „Szakértői javaslat”-okban leggyakrabban szereplő idegen szavak (elsősorban medicinális, pszichológiai latin kifejezések)


Szakkifejezés MagyarázatApraxia A begyakorolt mozgások elvégzé-

sére irányuló képesség elvesztése (bénulás nélkül, a központi ideg-rendszer bántalma miatt)

Arthritis Ízületi gyulladásArthrodesis Ízület műtéti merevítéseArthrosis Nem gyulladásos ízületi betegségAszimmetria A test két oldalán elhelyezkedő ré-

szek, szervek eltérő alakjaAtaxia A mozgás koordinációjának a hiá-

nyaAthetosis A végtagok és a törzs extrapirami-

dális eredetű kényszerű, facsaró jel-legű mozgása

Atónia A tónus hiánya, petyhüdtségAtrófia SorvadásAudiometria A hallásélesség vizsgálataAutismus ÖntörvényűségAutogén A szervezetből eredőBalneoterápia Fürdők, ásványvizek, gyógyhelyek

gyógyászati alkalmazásaBazális Alap-, alapi, alaphoz tartozóBifokális Kétfókuszú (szemüveg, a lencse fel-

ső része távolra, az alsó rész a közel-re nézéshez más törőerejű)

Bilaterális KétoldaliBimanuáis Kétkezes, kétkeziBiopszia Élő szervezetből vett szövetrész

vizsgálataCacomelia Végtag veleszületett rendellenes-

ségeCerebelláris KisagyiCerebrális Agyhoz tartozóCheilognatho-schisis

Nyúlajak és állcsonthasadék

Cheiloschisis NyúlajakChondrodystro-phia

Porcon belüli csontosodási za-var (-fetalis porcképződés zavara, amely a magzati életben kezdődik, és törpenövéssel jár)

Deformitás Eltorzulás, alaki rendellenességDecubitus Felfekvés, a bőr és a bőr alatti kötő-

szövet részleges elhalásaDiabetes mellitus CukorbetegségDiffúz Szétszórt, kiterjedt, elmosódott ha-

tárúDiplégia Kétoldali bénulásDiscopathia A csigolyák közötti porckorong be-

tegségeDysphasia A szavak kiejtésének zavaraDysphonia A beszédhang zavaraDysfunkcio Zavart, rendellenes működésDysgraphia ÍrászavarDysgrammatizmus A nyelvtani készség zavara

Szakkifejezés MagyarázatDyskinesia Mozgási zavarDyslalia Beszédzavar a hangképző szervek

rendellenessége miattDyslexia Az olvasási képességek zavara a köz-

ponti idegrendszer sérülése miattDyspnoe NehézlégzésDistalis A test középvonalától távolabb eső

(anatómiai kifejezés)Down-kór A szellemi képességek súlyos zava-

rával járó, genetikai hátterű fejlő-dési rendellenesség

Drén Sebváladék levezetésére szolgáló, különböző vastagságú cső

Duchenne-erb szindróma

Az 5. és a 6. nyaki idegfonat sérü-lése következtében jelentkező kar-bénulás

Dysarthria A hangok megalkotásának és a sza-vak kiejtésének zavara

Dysarthrosis Ízület hibás vagy deformált állapotaDyscephalia Az agykoponya és az arc csontjai-

nak hibás fejlődéseDyschondroplasia A csöves csontok porcfejlődési za-

varaDysgnathia Hibás illeszkedésű, hiányos vagy

kényszerharapásos fogazatDyslalia Beszédzavar a hangképző szervek

rendellenessége miattDyslexia Az olvasási képesség zavara a köz-

ponti idegrendszer sérülése miattDysmaturitas Éretlenség, méhen belüli sorvadásDysostosis Hibás csontosodásDystrophia mus-culorum progres-siva

Szimmetrikus izomcsoportok egy-re fokozódó sorvadása

Echolália Kényszer a hallott szavak visszhang-szerű utánzására

Eclampsia Rángógörcs eszméletvesztésselEctrodaktylia Ujjhiány (fejlődési rendellenesség)EEG Elektro-enkefalogram, az agykéreg

sejtjeinek elektromos potenciálvál-tozásait regisztráló eljárás

EKG Elektrokardiogram, a szívizom mű-ködésének elektromos vizsgálata

Embrionális MagzatiEMG Elektromiográfia, izomba szúrt tű-

elektródok segítségével az izom-rostok elektromos potenciáljait re-gisztráló készülék

Emóció ÉrzelemEmocionális Érzelmi, érzelmekkel kapcsolatosEncephalo- Agy-, agyvelő-Encephalitis AgyvelőgyulladásEndokardiális Szíven belüliEnuresis Ágybavizelés (nocturna éjszakai,

diurna nappali)


Szakkifejezés MagyarázatEpilepszia A központi idegrendszer megbe-

tegedése, amely periodikus görcs-rohamokkal, tudatzavarokkal jár. Lehet veleszületett, de szerzett is, két fő típusa a major, illetve mi-nor roham (kisroham, nagyroham). Rendszeres kezelést igénylő beteg-ség, gyógyszerekkel tünetmentes állapot érhető el

Epileptiform Epilepszia jellegűErgometria Az izommunka méréseExtenzió Feszítés, nyújtásFaciális Archoz tartozóFacilitáció Az idegsejtek kisülését elősegítő

ingerFaeces SzékletFebrilis LázasFebris LázFemur CombcsontFizikoterápia Gyógykezelés fizikai erőkkel, eszkö-

zökkelFizioterápia Gyógykezelés természetes eszkö-

zökkel, módszerekkelFlexibilis Hajlékony, hajlíthatóFlexió HajlításFlexor Hajlító (pl. izom)Fóbia Beteges félelem, iszony, a kényszer-

képzetek egyik formájaFonáció HangképzésFractura Törés, csonttörésFrontális Homlokcsonthoz tartozó, homlok-

csontiGenopátia Fejlődési rendellenesség gén-, illetve

kromoszómaeltérés következtébenGibbus Púp (a hátgerinc szögletes megtö-

rése)Grand mal Epilepsziás nagyrohamHaematoma Vérömleny, vérdaganatHaemorraghia VérzésHaemorraghia cerebri

Agyvérzés

Heine-medin szindróma

Járványos gyermekbénulás okozta tünetegyüttes

Hemilaterális FéloldaliHemiparézis Féloldali izomgyengeségHemiplégia Féloldali bénulásHemofília VérzékenységHernia SérvHidroterápia Olyan kezelési eljárás, amely a víz

külső, vagy belső alkalmazásával gyógyít

Hiperkinézia Kórosan fokozott mozgástevé-kenység

Hipermotilitás Fokozott motoros nyugtalanság

Szakkifejezés MagyarázatHipoplázia Valamely szerv vagy testrész elég-

telen fejlődéseHospitalizmus Hosszabb kórházi (bölcsődei, egyéb

elzárt helyen) tartózkodás miatt ki-alakuló testi és lelki elváltozás

Humerus FelkarcsontHydrocephalia Agykamratágulat („vízfejűség”)Hyperdaktilia Ötnél több ujjúságIlium CsípőImmobilis Mozdulatlan, mozdíthatatlanImmunis -Mentes, közömbösImmunitás Veleszületett vagy szerzett védett-

ség fertőző betegségekkel szem-ben

Implantáció BeültetésInadekvát Nem megfelelőInaktív Cselekvőképtelen, nyugalomban

lévőInfantilizmus Gyermekes állapot, gyermekes vi-

selkedés felnőttkorbanInkontinencia Visszatartási képtelenségInkoordináció Nem harmonikus együttműködésIntervertebrális Csigolyák közöttiIrreverzibilis VisszafordíthatatlanIrritáció IngerlésKarpometakar-pális

Kéztő- és kézközépcsonti

Katéter Testüregben lévő folyadék, külö-nösen vizelet lecsapolását szolgáló szonda

Kine- MozgásKinesztézia MozgásérzésKinézis MozgásKiropraktika Helyreállító kezelés a gerincre gya-

korolt kéznyomássalKlavikula KulcscsontKlippel–Feil-szind-róma

Csigolyafejlődési rendellenesség

Klónus RángásKompresszió Nyomás, összenyomásKontraindikáció EllenjavaslatKontrakció ÖsszehúzódásKontraktúra Deformitást okozó izomrövidülés,

zsugorodásKontralaterális EllenoldaliKonvulzió Görcs, görcsös vonaglásKonzervatív ke-zelés

Az állapot megtartását célzó, pl. gyógyszeres kezelés, szemben a se-bészi megoldással

Koordináció Összerendezés (pl. izomcsoporto-ké)

Korrekció Kijavítás, helyreigazításKyphosis Púposság, a gerinc háti hajlatának

megtörése


Szakkifejezés MagyarázatMacro- NagyMacrocephalia NagyfejűségMagnetoterápia Gyógykezelés mágnessel vagy mág-

nesességgelMalignus RosszindulatúMalleolus Boka (laterális külső boka, mediális

belső boka)Manifesztálódik Megnyilvánul, megjelenikManuális KéziMarfan-szindróma Kötőszövetek veleszületett rend-

ellenessége, jellemző a végtagok, különösen a kéz- és a lábujjak meg-nyúlása, továbbá más károsodások

Mediális A test középvonalához közelebb fekvő

Medio, medius KözépsőMedulla Velő (medulla ossium csontvelő,

medulla spinális gerincvelő)Meningo- Agyhártya-Meningoencep-halitis

Az agyvelőre is ráterjedő lágyagy-hártya-gyulladás

Meningokele AgyhártyasérvMeniscus Félhold alakú ízületi porc a térd-

ízületbenMentális Értelmi, észbeliMetacarpus KézközépMetatarsus LábközépMicrocephalia KisfejűségMicrodactylia A kéz- és lábujjak kicsinysége (fejlő-

dési rendellenesség)Microdontia A fogak rendellenes kicsinysége

(fejlődési rendellenesség)Mikroglossia A nyelv kicsinységeMicromelia A végtagok kicsinységeMinor Kisebb (pl. Minor-rendellenesség)Miotónia IzomtónusMono- Egy, egyetlenMonoparézis Egy testrészt érintő enyhe bénulásMonoplégia Egy végtag bénulásaMorbus Betegség, kórMorquio-szind-róma

A csontok epifízisének és metafízi-sének kétoldali fejlődési rendelle-nessége

Musculus IzomMyelo- Gerincvelő-Myelodysplasia A gerincvelő fejlődési rendellenes-

ségeMyelokele GerincvelősérvMyeloparalyzis Gerincvelő-bénulásMyelopathia Gerincvelő-bántalomNan(o) Törpe-Nanocephalia TörpefejűségNanomelia A végtagok törpesége

Szakkifejezés MagyarázatNanosomia Törpe alkatNarcolepsia Napközben fellépő, rövid ideig tar-

tó alvási rohamNarkózis Bódítás, altatásNatális A születéssel kapcsolatosNazális Az orrhoz tartozóNeonatális Újszülött koriNeonatus ÚjszülöttNervus IdegNeuro- Ideg-Neuromuszkuláris Ideghez és izomhoz tartozó Neuromyelitis Ideg- és gerincvelő-gyulladásNeuroparalízis Az idegrendszer betegségén alapu-

ló bénulásNeuropátia IdegbántalomNeurózis A szervezet testi és lelki működé-

sének zavaraiban megnyilvánuló, a külvilágból való súlyos össze-ütközésből származó funkcionális (anatómiailag ki nem mutatható) idegbetegség

Nystagmus Szemtekerezgés (a szemgolyók rit-mikus, gyors, akaratlan függőleges, vízszintes vagy forgó mozgása)

Pachy- VastagPachydactylia A kéz- és lábujjak megvastagodásaPalatoshisis SzájpadhasadékPalatum fissum FarkastorokPalmáris A tenyérhez tartozóParaanesztézia Az alsó testfél, az alsó végtagok ér-

zéstelenségeParadontózis A fogágy elfajulása, a fogágy beteg-

ségeParafrénia Az érzékcsalódások által irányított,

ötletszerű és nem logikus tévesz-mék uralkodnak a skizofrénia típu-sos tünetei nélkül

Parakinézis A mozgások koordinálására való képtelenség

Paralízis Bénulás (-faciális arcbénulás, -spas-tica görcsös bénulás)

Paraparézis Kétoldali, többnyire az alsó végta-gokon kiterjedtebb bénulás

Paraplégia Gerincvelő-bántalom következté-ben kialakuló keresztezett kétoldali bénulás az alsó vagy a felső végta-gokon

Parciális RészlegesParézis Enyhe bénulás, izomerő-csökkenésParietális Falcsonti (koponyacsont)Partus Szülés (-caesearus császármetszé-

ses – complicatus szövődményes – immaturus éretlen, a terhesség 16–28. hete közötti szülés – matu-rus


Szakkifejezés MagyarázatPatella TérdkalácsPatho-, pato- Betegség, kórPatogenezis Kórfejlődés, a betegség kifejlődésePatológia KórtanPatologikus Beteges, kórosPavor nocturnus Éjszakai felriadásPectus Mell (-carinatum tyúkmell – exca-

vatum tölcsérmell)Pektorális A mellkashoz, a mellhez tartozóPelvis MedencePercepció Érzékelés, észrevevésPeriférikus A külső részhez tartozóPerinatális Születés időszaka körüliPermanens Állandó, folyamatosPerszeveráció Képzetek megtagadása hosszú idő-

re (epilepsziában gyakori), gondo-latok, cselekedetek értelem nélküli ismételgetése

Perszonalitás SzemélyiségPigmentáció Festékanyag képződése, vagy lera-

kódásaPlanta TalpPlantárflexió A lábujjaknak a talp felé hajlításaPoliomyelitis A gerincvelő szürkeállományának

gyulladásaPoliarthritis Több ízület egyidejű gyulladásaPolidactylia Fölös számú ujj fejlődése (fejlődési

rendellenesség)Polidontia Fölös számú fog fejlődésePolimelia Fölös számú végtag kifejlődésePost-, poszt- Után, mögött, következőPostmaturus Túlhordott újszülöttPoszterior HátsóPosznatális A születés utániPosztoperatív Műtét utániPoszttraumatikus Sérülés után kialakulóPrae-, pre- Előtti, megelőzőPraematuritas KoraszülöttségProgresszió A kórfolyamat előrehaladása, sú-

lyosbodása, fokozódásaPronáció Csavarás, fordításProprioceptív A szervezeten belüli ingert érzéke-

lőProtézis Valamely hiányos testrész mester-

séges pótlásaProximális Közelebbi, a törzshöz közelebb esőPseudo-, pszeudo- Nem igazi, látszólagosPszichometria A lelki folyamatok mérésére szolgá-

ló módszerek, amelyek többnyire tesztekkel mérik egy képesség in-tenzitását, teljesítménysebességét vagy értékét, a lelkiállapot minő-ségét

Szakkifejezés MagyarázatPszichoszomatika Számos fizikai betegség keletkezé-

sét lelki okokra visszavezető orvosi szemlélet

Punkció FolyadéklecsapolásRachi(o) Gerinc-Radiális Az orsócsonthoz tartozóRadiográfia RöntgenvizsgálatRadius OrsócsontReanimáció ÚjraélesztésRecidiva Visszaesés, kiújulásRehabilitáció Betegség, sérülés után a lehető leg-

teljesebb „visszaállítás”Repozíció HelyretételRespiráció LégzésRespirátor LélegeztetőkészülékRetardáció Valamely szerv fejlődésének vissza-

maradása (mentális, szellemi visz-szamaradottság)

Reverzibilis Visszafordítható, gyógyíthatóRhinophonia Orrhangzós beszédRigiditás MerevségRoborálás ErősítésRubeola RózsahimlőRuptura RepedésSabin-cseppek A gyermekbénulás megelőzésére

alkalmazott készítményScapula LapockaScatacratia Széklet-visszatartási képtelenségScheuermann-szindróma

A gerincferdülés egy bizonyos tí-pusa

Schiz(o) Hasadt-Scoliózis A gerinc oldalirányú görbületeSectio Vágás, boncolásSemi-, szemi- Fél-Sensorium Az érzékek székhelye, a tudatShunt L. SöntSigmatizmus Selypítés, beszédzavar, amelyben a

beteg az „s” és az „sz” hangot hibá-san ejti

Simplex EgyszerűSinister Bal-, bal oldaliSopor Eszméletlen állapot, öntudatlanságSönt Mellékáramlás, mesterségesen lé-

tesített összeköttetésSpasztikus GörcsösSpazmogén Görcsöt előidézőSpazmolitikum Görcsoldó szerSpazmus Görcs (izom, vagy izomcsoport hir-

telen beálló összehúzódása) Specifikus JellegzetesSpinális Gerinchez tartozóSpirométer A belélegzett levegő mennyiségét

mérő készülék


Szakkifejezés MagyarázatSpirometria A tüdő légzéskapacitásának vizsgá-

lataSpondylo- Csigolya-Spondylomyelitis Csigolya- és gerincvelő-gyulladásSpondylosis A csigolyaízületek nem gyulladásos

merevséggel járó megbetegedéseStatikus Egyensúlyban lévőStatus Állapot, helyzetStrabizmus KancsalságStrabizmometria A kancsalság fokának méréseSub-, szub- Alatt, kevesebb, enyhébbSynarthrosis Csontok közötti kötőszövetes, me-

rev összeköttetésSynchondrosis ÖsszeporcosodásSyndactylia Az ujjak összenövése (fejlődési

rendellenesség)Synostosis Összecsontosodás (-praecox korai

összecsontosodás)Syring(o)- SipolySyringokele Üreges gerincvelősérvSyringomyelia Üregképződés gerincvelőbenSyringomyeletis A gerincvelő üregképződéssel járó

gyulladásaSyringomyelokele Spina bifida és gerincagysérv tár-

sulásaSzagittális, sagit-tális

Nyílirányú (a test síkja)

Szangvinikus Heves vérmérsékletű, lobbanékonySzarkóma Rosszindulatú kötőszöveti daganatSzedálás Nyugtatás, csillapításSzegmentum Szelet, szelvénySzekunder MásodlagosSzemilaterális FéloldaliSzenzibilis Érzékeny, fogékonySzeparáció Elválasztás, elkülönítésSzepszis VérmérgezésSzeptikus FertőzöttSzimptóma KórtünetSzindróma Tünetcsoport, tünetegyüttesSzinergia EgyüttműködésSzinkinézis EgyüttmozgásSzomatikus Testi, a testre vonatkozóSzomnambuliz-mus

Alvajárás

Szupináció Kifelé fordításTachi, tachy Gyors, szaporaTachycardia Szapora szívverésTaktilis A tapintással kapcsolatosTalus BokacsontTemporális A halántékcsonthoz tartozóTenomyotónia Ín és izom műtéti metszéseTenostosis Ínelcsontosodás

Szakkifejezés MagyarázatTenotomia Az ín műtéti metszéseTensor FeszítőTenzió FeszülésTetra- Négy-Thenar Tenyér, talpThorax MellkasTíbia SípcsontTíbiális Sípcsonthoz tartozóTic Akarattól független kényszermoz-

gás, szabálytalan időközökben egy izom vagy izomcsoport gyors össze-húzódása hozza létre, leggyakoribb a mimikai izmokban

Tomográfia Rétegfelvétel, a test valamely síkjá-ban kiválasztott réteg röntgenfel-vétele

Torticollis Ferde nyak, az egyik fejbiccentő izom veleszületett rövidsége az izom idült gyulladása vagy görcsös összehúzódása miatt

Toxémia Mérgezett állapotTracheotomia LégcsőmetszésTranszplantáció ÁtültetésTanszverzális HarántirányúTrauma Sérülés (lelki is)Traumatológia A sebészetnek a sérüléssel foglalko-

zó ágaTremor Remegés, reszketés (intenciós- szán-

dékos, célzott mozgásnál fellépő re-megés)

Tumor Daganat (tumor cerebri agydaga-nat)

Turricephalia Toronykoponya (fejlődési rendelle-nesség)


5. mellékletSzakértői javaslat(Minta, amelyben a személyes adatok nem valóságosak, de a tartalom konkrét esetről szól.)

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Köz-pont – 1145 Bp., Mexikói út 60.Iktatószám: 2004/2004.

SZAKÉRTŐI JAVASLAT

Személyi adatok: Törzsszám (hivatkozási szám): 1313C

Név Kiss Virág

Szül. hely, idő Bp., 1999. xx. yy.

Anyja neve Tóth Mária

Gondviselő neve Kiss István

Lakcím 1111 Bp., Bokor u. 0.

Vizsgálatkérő Szülő

Indoklás Javaslat az óvodai nevelés megkezdésére

Anamnesztikus adatait dokumentációnk tartalmazza.

Diagnózis: Tetraparesis spastica (jobb oldali, alsó végtagi túlsúllyal). Strabismus convergens l.d., Dys-lalia

BNO-kódok: G82.4, H50.0, F80.0

Mozgásvizsgálat, neurológiai vizsgálat: Szomatikusan közepesen fejlett, gracilis alkatú gyermek. Gó-tikus szájpad, előre álló fogazat. Dyslalias. Strab.conv.ld., bal szemes. Jobb karban és mindkét alsó vég-tagban spasticus paresis, distalis túlsúllyal. A jobb alsó végtagon kontraktúrás az Achilles- és térdízület. Az adduktorok kb. 30–40 fokban nyílnak. Jobb láb equinovarusban, bal sarkát állásban leteszi, és csak kicsit hajlítja a térdét, lépegetésnél ezen az oldalon is lábujjhegyez. Stabilan ül, többnyire a sarkai kö-zött, vagy Z ülésben. Önállóan mászik, térden jár, bútorok mellett felkapaszkodik, néhány lépést spasz-tiko-paretikusan megtesz. Vezetve járatható.Jobb kézzel fogni tud, a pronatio részleges, segítőkézként képes használni. Balkezes, ezen az oldalon az izomerő megfelelő, a finommozgás gyengébb, de a csipeszfogás már kialakult. Célzó mozgásoknál eny-he tremor jelentkezik.Önállóan kanállal, villával eszik, pohárból iszik. Tisztálkodásnál önálló, levetkőzik, néhány ruhadarabot már egyedül is felvesz. Nappalra szobatiszta, nem ágytiszta.2004. márciusra tervezik ortopédiai műtétjét (mindkét oldali vagy jobb oldali Achillotomia).

Gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat: A vizsgálat során jól oldódik, együttműködő, barátságos, kommunikatív. A szülővel való beszélgetésbe igyekszik ő is bekapcsolódni, ilyenkor gyakran az anya szavait ismétli. Az édesanya jelenlétében közös játékba bevonható, váltott tevékenységgel hosszan fog-


lalkoztatható, jól irányítható. Beszédértése megfelelő, az utasításokat követni igyekszik. Beszéde dysla-liás, de érthető, adekvát, tartalmilag, grammatikailag kora színvonalának megfelelő. Énekeket, mondó-kákat, meséket mond, bővített mondatokban fogalmaz.A Kiphard-féle szenzomotoros és pszichoszociális fejlődési skálán teljesítménye a nagymozgások (14 hónapos szint), és a kézmozgások (42 hónapos szint) kivételével nagyjából egyenletes, átlagosan 3-4 hónap lemaradást mutat, ami megfelel a Korai Fejlesztő Központ (2002. xx. yy-án) mért Binet IQ-nak.

Elemi ismeretei kialakultak, formákat egyeztet (10 elemből álló táblán), színeket, színárnyalatokat meg-nevez. A több-kevesebb, kicsi-nagy fogalmát érti, jól alkalmazza. Állatokat, tárgyakat, gyümölcsöket képről felismer, megnevez, egyszerű szempontok alapján tárgyakat, képeket csoportosít. Fogalmi gon-dolkodása funkcionális, konkrétumokhoz kötött, rövid távú emlékezete mind verbális, mind cselekvé-ses szinten bizonytalanságot mutat. Testsémája pontos, a testrészeket képen is felismeri, megnevezi, fiút, lányt differenciál. Mivel a jobb testfél erősebben érintett és balkezes, így a jobb-bal megnevezése, a téri tájékozódás, az irányok tanulása hosszú távon nehézséget jelenthet, ezért több gyakorlást, na-gyobb odafigyelést igényel. Játékszínvonala korának megfelelő, szerepjátékokat, konstrukciós játékokat játszik, egyedül is elfoglalja magát. A szociális normákat elfogadja, betartja, az óvodai csoportjába be-illeszkedett, társkapcsolatokat alakított ki, jól érzi magát.

Összességében: A feltehetően pre-, perinatális károsodás következtében kialakult mozgássérülés mel-lett a mentális képességek enyhén megkésett fejlődése mutatkozik, az ép övezet határain belül.

Javaslat: 2004 januárjától folyamatosan óvodai nevelését, lehetőség szerint komplex fejlesztését java-soljuk a . . . . . . . . . . . Óvodában (Bp., cím: . . . . . . . . . . . . ).

A szülővel ismertettük a vizsgálati véleményünkben foglaltakat, megbeszéltük javaslatainkat. Tájékoz-tattuk arra vonatkozóan, hogy „amennyiben a szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél államigazgatási el-járást indíthat a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatására.”

Fejlesztési tanácsok:– Izomtónus csökkentése, lazítás, átmozgatás, a további deformitások megelőzése.– A nagymozgások fejlesztése, az önálló járás tanulása.– A kézügyesség, finommotorika, vizuomotoros koordináció javítása.– A megkésett fejlődést mutató képességek, készségek korrekciója (pl. figyelem, emlékezet, téri

tájékozódás).– Az önkiszolgálási tevékenységek gyakorlása.

Vizsgálók, konzulensek:XY (gyógypedagógus, pszichológus)ZZ (gyermekneurológus)

Dátum

P. H. igazgató

A szakértői javaslatot kapja: szülő – javasolt intézmény – irattár


6. mellékletKulcsszavak

Alapító okiratAnamnézis (kórelőzmény)Ayres-terápiaBender–A és Bender–B próbaBeszédvizsgálatBinet-típusú értelmi fejlődési vizsgálatBNO-kódBobath-terápiaBrunet–Lézine pszichomotoros fejlődési skálaDiagnosztikus iratDifferenciálásDiszkalkulia-terápiaDominanciaDiszlexia, ~szűrés, ~prevenció, ~terápiaEgészségügyi ellátás dokumentumaiEgyéni fejlesztési naplóEgyéni párhuzamos fejlesztésÉrzékszervek vizsgálataÉtkezési szokásokFejlődési rendellenességekFigyelem-, emlékezet-, gondolkodásfejlesztésFiziológiás mozgásokFrostig-tesztGoodenaugh-tesztGyógyászati segédeszközGyógyszerelésGyógytornászHabilitációs/rehabilitációs óraHallási, látási figyelem fejlesztéseHiskey–Nebraska-tesztIdegrendszeri betegségekÍráskészség/grafomotorium fejlesztéseIskolaérettségi vizsgálatIzomerőIzometriás gyakorlatokÍzületi mozgásterjedelemKészség-, képességfejlesztésKézfunkció, kézügyességKézügyesség fejlesztéseKiphard-féle szenzomotoros és pszichoszociális

fejlődési táblázatKomplex vizsgálatKonduktorKórházi/orvosi zárójelentések

Közgyógyellátási igazolványLazító-, légzőgyakorlatokLovasterápiaManuálterápiákMawgyi-tesztMeixner-módszerMentesítés, felmentésMozgásfejlődésMozgáskoordinációMozgásnevelés, mozgásfejlesztésMozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitá-

ciós Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

NeurológusOrtopéd orvosÖnellátás, önkiszolgálásÖrökletes betegségekPeabody-tesztPedagógiai programPedagógiai vizsgálat, szakvéleményPercepció fejlesztésePraktikus mozgásokPszichológiai vizsgálat, szakvéleményRaven- és Színes Raven-tesztRehabilitációs tervSajátos nevelési igényű gyermekSindelar-terápiaSnijder–Oomen nonverbális intelligenciavizsgálatStátuszfelmérő lapokSzakértői javaslatSzakértői véleménySzókincsfejlesztésSzomatopedagógusTantárgyi felmérésTanulási részképességeket fejlesztő eljárásokTerapeutaTéri irányok ismereteTestsémafejlesztésVineland–Doll szociális érettségi skálaVizuális percepciós fejlettségi teszt

Documents

Mozgáskorlátozott gyermek