112
NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens Tankönyv: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2010.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN - gtk.szie.hugtk.szie.hu/sites/default/files/files/Levelezo/nemzetkozi_gazdasagtan_2015o.pdf · I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLİDÉSI JELLEMZİI

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN

Előadó: Dr.Constantinovits Milán egyetemi docens

Tankönyv:

Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F.

SZIE-GTK, 2010.

I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLİDÉSI JELLEMZİI

� Mikroökonómia – makroökonómia – nemzetközi gazdaságtan (a harmadik szint)

� Nemzetközi gazdasági kapcsolatok története = • Munkamegosztás fejlődése: kooperáció

specializáció

• Évezredeken át: zárt közösségeken belüli fejlődés

• i.e. 1000-től: fokozatos, részleges nyitás: a kereskedelem révén

• XV. sz.-tól Európa széleskörű nyitása:• Háttere: vasgyártás – papírgyártás – hajózás fejlődése

• Következménye: földrajzi felfedezések +

gyarmatosítás kezdete (fűszeréhségtől az aranyéhségig)

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területei

� XV-XVI. századtól: külkereskedelem világméretekben• Folyamatos változásban: látható exporttól a láthatatlanig8

fizikai javaktól a szellemiekig8

� XIX. századtól: inputok áramlása (munka/tőke)• Termelési tényezők nemzetközi piaca: természeti javak• Termelési tényezők nemzetközi piaca: természeti javak

munkaerő-mozgásoktőkeáramlástechnika-technológia

� XX. századtól: pénz- és hitelmozgások• Nemzetközi pénzügyi elszámolások• Tényezőáramlásokból fakadó jövedelemáramlások• A nemzeti pénzrendszerek összekapcsolódása

� XX. század közepe: integrációs folyamatok

A világgazdaság fogalma

� A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionálisterületeinek egységes rendszerben való működése, amelya XX. század 2. felére alakult ki. Ez a sokoldalúkapcsolatrendszer interdependens kapcsolatokat (kölcsönös fűggőségi kapcsolatokat ) teremt az országokközött, és miközben azok történeti fejlődéséből született,egyre intenzívebb hatással van azok fejlődésére.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /1/

� I. AZ ÓKOR ÉS A KÖZÉPKOR JELLEMZŐI

� 1. I.e. 2000 - 1000: fejlett keleti civilizációk (Kína; Mezopotámia, föníciai kereskedők; egyiptomi birodalom; görög kereskedők8)

� 2. I.e. 800 – i.sz. 200: fejlett civilizáció nyugaton is: RÓMAI BirodalomJellemzői: erős központi hatalomJellemzői: erős központi hatalom

központi tevékenység: kereskedelem (kelet – nyugat)központi területe: Kis-Ázsia – Földközi tenger

kereskedelem jellege: fejlett hódító kereskedelem

� 3. X.-XII. sz.: HONFOGLALÁSOK KORA : nagy népvándorlások+ KERESZTESHÁBORÚK KORA

központi tevékenység: kereskedelem kereskedelem jellege: távolsági kereskedelem

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /2/

� II. A KÖZÉPKOR UTÁNI JELLEMZŐK

� 4. XIII.-XIV. sz.: „Levantei áruk kereskedelme +Kézműves kereskedelem

• Forrás: Kína, India, Perzsia, Szíria, Egyiptom• Forrás: Kína, India, Perzsia, Szíria, Egyiptom• Közvetítők: görög, török, arab kereskedelem

(Konstantinápoly, Alexandria, VelenceI)• Áruk: fűszerek, illatszerek, festékek, bőr, alapanyagok,• Új tevékenység: fejlett kézművesség

(ruha, ötvös-, bőr-, üvegáruk, hajógyártásI)

� Kereskedelmi központ: VELENCE

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /3/

� 5. XV.-XVII. század:

• Mohamedán – török birodalom előretörése

• Földközi –tengeri kereskedelem visszaszorulása (Velence visszaszorulása)

•visszaszorulása (Velence visszaszorulása)(Velence Genova Firenze I.)

• Nyugati – északi területek bekapcsolódása(Poroszország – Flandria – Rajna-mente –Duna-mente..) – folyami hajózás fellendülése

• + (Hanza városok - Északi – tenger)

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /4/

� VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN 1500-1820 KÖZÖTT

1500 1820 (évi %-os változás)

Népesség: 425 mill. 1068 mill. 0,29%

GDP* összesen 240 md.$. 695 md.$. 0,33%

GDP/fő* 565 $. 651 $. 0,04%

* 1990-es dollárra számítva

� GAZDASÁGOK JELLEGE:• Agrárgazdaságok• Technika-technológia stagnálása• Kereskedelem-központúság• Gyarmatosítás kezdetei gyarmatok kifosztása• Szerény gazdasági teljesítmény (stagnálás)

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /5/

� 6. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS VIRÁGKORA (1820-1870)

� Általános jell: - nemzeti piacgazdaságok megszilárdulása- ipari forradalom gyáripar (acél- és gépipar)- szabad verseny + liberális kereskedelempolit.- szabad verseny + liberális kereskedelempolit.- vezető gazdasági hatalom: Nagy-Britannia- gazdasági növekedés gyorsulása- gyarmati típusú munkamegosztás

� Mutatók változásai 1820-1870:Népesség /év88888..1%GDP / év: 88888. 0,6 %GDP /fő/év: IIII..0,35%

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /6/

� 7. A MONOPOLIZÁCIÓ ÉS A TŐKEKIVITEL KEZDETEI (1880-1914)

� JELLEMZŐI:

• új technikai vívmányok•• új technikai vívmányok• tőkekoncentráció vállalatok átalakulása• békés politikai viszonyok• dinamikus fejlődés• sugaras gyarmati kapcsolatok• nemzetközi migráció csúcsa• aranystandard pénzügyi stabilitás

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /7/

� 8. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK

� JELLEMZŐK:

• az I. VH. utóhatásai (átrendeződések; SZU létrejötte..)

• legdinamikusabb térség: Amerika

• 1929-33: nagy gazdasági világválság

• az állam belépése a gazdaságba

• az aranystandard vége pénzügyi instabilitás

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /8/

� 9. A II. VH. UTÁNI FEJLŐDÉS SZAKASZAIA.) A MODERN KAPITALIZMUS VIRÁGKORA (1945-1973)

� Jellemzői: • 45-49: az újjáépítés időszaka

• nehézkes világgazdasági kezdetek (45-50)• nehézkes világgazdasági kezdetek (45-50)

• az USA gazdasági túlhatalma

• a stabilizáció kezdetei: - Marshall/Dodge -segély

• Bretton-Woods: stabilitás a pénzügyek terén

• technikai fejlődés gyorsulása

• átalakuló termelési/fogyasztási struktúrák

• multinacionális társaságok terjedése

• regionális tömbök kialakulása

• az instabilitás maradékai: - politikai/katonai megosztottság, a

dekolonizáció, és a fejlettségi szakadékok növekedése

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /9/

� A gyors gazdasági növekedés egyéb okai:

• a tartós fogyasztási cikk-iparok kiépülése• a magas beruházási ráták (magántőke mellett állami tőke)• a szocialista erőltetett iparosítás• a keynesi gazdaságpolitika alkalmazása• a keynesi gazdaságpolitika alkalmazása• a nemzetközi intézményi szabályozás • az oktatás-szakképzés fejlesztése• Ázsia speciális növekedési feltételei

� Növekedési jellemzők 1950-1973:• GDP IIII 4,9 % / év• GDP /fő II.. 3,4 % / év• Export III.7,0 % / év

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /10/

� B. AZ ARANYKOR VÉGÉNEK OKAI (1973-1980)• a kialakult termelési struktúrák problémái -

környezeti szempontok előtérbe kerülése• nyersanyagok árrobbanása• struktúraváltási kényszer• struktúraváltási kényszer• inflációs hullám• Bretton-Woods-i rendszer összeomlása• növekedés lefékeződése (stagflációk)• a keynesi gazdaságpolitika (jóléti állam)

finanszírozhatatlansága• eladósodás - adósságcsapda

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /11/

� C. A KILÁBALÁST ELŐSEGÍTŐ OKOK (1980-2000):• struktúraváltás: mikroelektronika, kommunik.techn.

• informatikai forradalom

• támadás a jóléti állam ellen: monetarizmus • támadás a jóléti állam ellen: monetarizmus

• antiinflációs sikerek

• globalizálódás minden szinten

• TNT-k uralma és dinamizmusa

• regionalizálódás

• nemzetközi megállapodások

• egységessé váló kapitalista világgazdaság

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlıdési szakaszai /12/

� D. AZ 1990 UTÁNI HELYZET SPECIALITÁSAI:

• A kelet - európai államtalanítás

• Az EU. gazdasági - pénzügyi fejlődése, kibővülése• Az EU. gazdasági - pénzügyi fejlődése, kibővülése

• Az USA hosszú gazdasági konjunktúrája

• Japán hosszú gazdasági stagnálása

• Dél-Amerika: regionális(pénzügyi) válságok

• továbbra is dinamikus a Távol-Kelet

• Kína és India gyors felzárkózása

II. FİBB GAZDASÁGTANI IRÁNYZATOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGRÓL

� 1. A MERKANTILIZMUS (XVI -XVII. sz.)

• kiindulási alap: a gazdagság forrása a PÉNZ A PÉNZ = ARANYA PÉNZ = ARANYAranyszerzés = külkereskedelem

• támogatandók: - a külkereskedelmi vállalkozások- az export-többlet elérése

• eszközei: - erős központi hatalom- döntően állami szerep

• képviselői: Thomas Mun; Jaques Child.

A MERKANTILIZMUS

� Továbbfejlesztése: Jean Colbert (XIV. Lajos)

• lényege: az export feltétele a fejlett termelés

az ipari tőkét is támogatni kell

• eszköze: erőteljes vámvédelem• eszköze: erőteljes vámvédelem

• célja: aktív külkereskedelmi mérleg mindenkivel

• később: aktív külkereskedelmi mérleg globálisan

� Közép-európai válfaja: KAMERALIZMUS (XVIII. sz.-tól)

� Neo-merkantilizmus (XVIII. Sz. USA: A.Hamilton, XIX. század: „Németország” F.List 1841. és hatása Kossuth Lajosra: védegylet stb. )

2. A FIZIOKRATIZMUS (XVII-XVIII. sz.)

� kiindulás: - a gazdagság = a minél több fizikai jószág birtoklása

� - a javak fizikai szaporítása a természet feladata produktív a

mezőgazdaságmezőgazdaság

� támogatandó: mezőgazdaság , feudális földbirtok

� új felismerés: erősödő tőkés tendenciák

� a "gazdaság természetes rendje" a kötöttségektől mentes, zárt, egyensúlyban levő gazdaság

(Fr. Quesnay: input-output analízis)

3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG KLASSZIKUS ELMÉLETEI (XVIII-XIX. sz.)

� 3.1. ADAM SMITH

• jellemzői: - klasszikus és liberális- a tőkés érdekek (Anglia) képviselője- szabad verseny mindenek felett

(láthatatlan kéz)(láthatatlan kéz)- munkaérték-elmélet - kizsákmányolás - elmélet

• nemzetközi vonatkozás: protekcionizmus káros –szabad-kereskedelem kívánatoselosztás nemzetközi egyenlőtlensége

• munkamegosztás az abszolút termelékenységi elınyökalapján

3.2. DAVID RICARDO

� jellemzői:

• ugyanaz a kiindulás: a munkaérték-elmélet

• a szabad kereskedelem támogatása• a szabad kereskedelem támogatása

� nemzetközi elmélete:

• a munkamegosztás a komparatív elınyökalapján megy végbe

3.3. KARL MARX

� jellemzői: - még mindig munkaérték-elméleti alapon

- termelőerők-termelési viszonyok dialektikája

- döntően nemzetgazdasági elemzések� nemzetközi:

- újratermelési elmélet (válságelmélet) - újratermelési elmélet (válságelmélet) nemzetközi téren is;

- kölcsönös függés aszimmetrikus jellege

- nemzetközi tőkemozgások fontossága

- szabad kereskedelem támogatása

� hatása: újbaloldali (neomarxista) elméletek a XX. században:

Arghiri Emmanuel; I. Wallerstein; Samir Amin;8.

4. NEOKLASSZIKUS ELMÉLETEK (XIX-XX. sz.)

� általános jellemzők:- nem csak a munka az értékteremtő;

• szakítás a munkaérték-elmélettel• az egyensúlyi mechanizmus vizsgálatának

kiterjesztése más inputokra)kiterjesztése más inputokra)

- a keresleti tényezők elemzésbe vonása;• és hatásuk a nemzetközi cserére

- a komparatív előnyök újrafogalmazása;• több tényező együttes hatásának vizsgálata

(Heckscher-Ohlin modell)

- a tényezőmobilitás figyelembe vétele

5. J. M. KEYNES ÉS TOVÁBBFEJLESZTİI

� általános jellemzői:- alapvetően nemzetgazdasági elmélet

- a protekcionizmus ellentmondásainak hangsúlyozása- a protekcionizmus ellentmondásainak hangsúlyozása

- a külkereskedelem fontos szerepe az egyensúlymegteremtésében

- az árfolyampolitika fontos szerepeI

- a nemzetközi gazdaság egyenlőtlenségeinek probl.

- a nemzetközi (gazd. polit.) együttműködés és összehangolás fontossága

1970-1980-: post-keynesi forradalom:

� Képviselői pl.: Myrdal; Prebitsch; T. Balogh; M. Kaldor;

� Jellemző álláspontok:

• az egyenlőtlenségek kumulatívak és irreverzibilisek;

• a külkereskedelem visszavető hatásai a • a külkereskedelem visszavető hatásai a cserearányok romlásán keresztül (backwash effect);

• a technológia-transzfer negatív hatású a fejlettlenekre;

• a "perverz tőkeáramlás" kialakulása

• a működő-tőke áramlás rossz mellékhatásai

6. A NEOLIBERÁLIS - MONETARISTA ELMÉLET (M. FRIEDMAN)

� hangsúly-áthelyezés a pénzfolyamatokra;

� növekedés-centrikusság helyett egyensúlyra törekvést;törekvést;

� gazdaságszabályozás monetáris eszközökkelnemzetközi méretekben is;

� liberalizáció minden szinten;

III. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

� A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi:- egyes termékeket belföldön nem lehet előállítani;

(pl. déligyümölcsök; kávé, tea8) - természetfüggők

- csak hatékonytalanul lehet(ne) előállítani;- jóléti hatások kihasználása (választékbővítés)

� Motivációs típusok: - ellátási motiváció- hatékonysági motiváció

� A külkereskedelem nehézségei:• Eltérő nyelvek, termelési/fogyasztási szokások, kultúrák;• Eltérő gazdaságpolitikai célok és eszközök;• Eltérő nemzeti pénzek és pénzügyi rendszerek.

Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (1)

� A nemzetközi kereskedelem ügyletei:

� 1. Különleges áruügyletek:- barter;

- reexport;

- switch

- kapcsolt csereügylet;

- offset

- bérmunka-ügylet;

- tranzit-ügylet.

� 2. Különleges külker. ügyletek:- laesing-ügylet

- licenc/know-how ( fortély )

- franchise-ügylet;

Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (2)

� 3. Szolgáltatás-ügyletek:- nemzetközi szállítmányozás;- szellemi termékekhez kapcsolt szolgáltatások;- minőségbiztosítási ügyletek;- nemzetközi reklám/propaganda (PR).- nemzetközi reklám/propaganda (PR).

A szolgáltatás-kereskedelem specifikumai:- tevékenységek cseréje- szellemiek cseréje- externalizálni vagy internalizálni?- növekvő arányuk a globális külkereskedelemben

A nemzetközi kereskedelem mutatói /1/

� A nemzetközi kereskedelem mérésének mutatói:1. a külkereskedelem intenzitása:

Külkereskedelem/GDP (országra - világra)

2. nemzetgazdaság világgazdasági súlya:

3. világkereskedelem rugalmassága:KKw

KKi

W

W

W

W

e

GDP

dGDP

EX

dEX

VK =

A nemzetközi kereskedelem mutatói /2/

4. Exporthányad/importhányad:

5. Export/import határhajlam:

100GDP

EXe =

6. Export/import multiplikátor:dGDP

dEXe H =

dEX

dGDPeM =

A nemzetközi kereskedelem mutatói /3/

6. A külkereskedelem relációs struktúrája:

- országonként;

- térségenként;

7. A külkereskedelem áru-struktúrája:7. A külkereskedelem áru-struktúrája:

- ágazatok szerint;

- árucsoportok szerint;

8. A külkereskedelmi cserearány (terms of trade):

árindeximport

árindexortttr

exp=

exvolumenindimport

exvolumenindortttrbartel

exp=

4. ELİNYKERESÉSI MODELLEK

� 4.1. A természeti feltételekben rejlő előnyök

• Országok különbözőségei földrajzi helyzetükből adódóan

• Természetfüggő termékek adott feltételek között termelhetők• Természetfüggő termékek adott feltételek között termelhetők

(gyümölcsök; zöldségek; élelmiszeripari alapanyagok; energiahordozók; ásványkincsek8)

• Földrajzi (természeti) megfelelés = gazdasági megfelelés

(magyar narancs8)

• Adott minőség – adott ráfordítás viszonya a döntő

ELİNYKERESÉSI MODELLEK

� 4.2. A munkatermelékenységen alapuló abszolút előny(Adam Smith modellje)

• Kiindulása: a munkaérték-elmélet• Következménye: munkatermelékenység vagy munkaráfordítás

összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)]összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)]• Módszere: két ország és két termék közötti különbségek

vizsgálata a fentiek alapján• Jelölések: A és B országok

X és Y termékek• Következtetése: Az az ország termelje a termékeket, amelyiknél

a munkatermelékenység nagyobb, vagy az egy termékre jutómunkaráfordítás kisebb.

• Számpéldában:

4.2. ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELİNYÖK

� A és B ország termelékenységbeli feltételei: (L = munkaóra)

� Autarchia: azt fogyaszthat, amit megtermelt, azaz termelési struktúrájuk egyenlő a

Q/L X Y

A 8 2

B 1 3struktúrájuk egyenlő a fogyasztási struktúrájukkal

� A ország X terméket, B ország Y terméket termelje, mert abban van abszolút mértékben nézetttermelékenységi előnye.

� Ennek lehetséges hatása: a teljes specializáció

Q/L X Y

A 16 0

B 0 6

ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELİNYÖK

� A teljes specializáció következménye:

• Megváltozó termelési struktúra;

• Szükségessé váló csere és meghatározott cserearány:Itt: 2 X = 1 Y

• Megváltozó fogyasztás, ill. kialakuló többletfogyasztás:• Megváltozó fogyasztás, ill. kialakuló többletfogyasztás:

fogyasztás a specializáció után:

• Többletfogyasztás: A: 4XB: 3X + 1Y

A 12X 2Y

B 4X 4Y

A+B 16X 6Y

4.3. DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK

� Kiindulása: a munkaérték-elmélet

� Adam Smith kritikája: nem az abszolút termelékenységi különbségekhatározzák meg a specializációt

� Módszere: két ország (A) és (B), és két termék (X) és (Y)összehasonlítása a munkatermelékenység/munkaráfordítás relatív összehasonlítása a munkatermelékenység/munkaráfordítás relatív különbségei alapján.

� Feltételezése: (A) ország mindkét terméknél abszolút termelékenységi előnyben van, azaz fejlettebb a (B) országhoz képest.

� Következtetése: a fejlettebb (A) ország azt a terméket termelje, amelyiknél a termelékenységi előnye nagyobb, a másikat pedig a kisebb termelékenységi hátrányban lévő (B) ország. Ebből mindkettő számára komparatív előny adódik.

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK

� Számpélda és matematikai általánosítása:

� (A) ország mindkét terméknél termelékenyebb;

� (A) termelékenységi előnye X

Q/L X Y

A 10 6

B 2 5

Q/L X Y(A) termelékenységi előnye X terméknél nagyobb, ezért arra szakosodik, míg (B) az Y termékre;

� Ha ez után pl. (A) 8X-et elcserél 7Y-ra, akkor fogyasztásuk a következőképpen alakul:

� Az előny láthatóan nem egyforma, ami a fogyasztás átrendeződését is kiváltja, továbbá az árarányok is döntően befolyásolják mértékét.

Q/L X Y

A 20 0

B 0 10

fogyasztás X Y

A 12 7

B 8 3

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK

� A matematikai általánosítás:

• Jelöljük: (A) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty)A

(B) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty)B

vagy: (TA / TB)X és (TA / TB)Y ;

• Az (A) ország akkor fog az X, (B) pedig az Y termékre specializálódni, ha fennáll:

(Tx / Ty)A > (Tx / Ty)B , vagy

(TA / TB)X > (TA / TB)Y

Azaz: a relatív (komparatív) különbségek döntenek, és nem az

abszolút különbségek

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELİNYÖK

� A komparatív előnyök grafikus bemutatása:

A termelési lehetőségek határának eltérése a két országban:

(A) ország: (B) ország:

X X

Y Y

A zölddel jelölt sávban kell lennie a cserearányoknak és az árarányoknak is.

A KOMPARATÍV ELİNYÖK modelljének korlátai

� Korlátozottsága: csak két ország – két termék (kibővíthető)

� Statikus jelleg: technikai fejlődéstől eltekint

� Országok közötti szabad tényezőáramlást kizárja

� Figyelmen kívül hagyja� Figyelmen kívül hagyja• a volumenhozadék növekvő vagy csökkenő jellegét

• a termelésen kívüli költségek változását

• a fogyasztás szerkezetének változását és eltéréseit

� Tökéletes egyensúlyokat feltételez (kompetitív piacok)

4.4. A TÉNYEZİELLÁTOTTSÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELİNYÖK (HECKSCHER-OHLIN MODELL)

� Kiindulása neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input

� Feltételezései:• Két ország és két termék összehasonlítása itt is

• A termékeket munkával és tőkével állítják elő• A termékeket munkával és tőkével állítják elő

• A termelékenységben nincs különbség az országok között

• A két terméket eltérő munka/tőke aránnyal állítják elő

• A két ország eltér a munka/tőke relatív ellátottságában

� Következtetése:• Előnyös, ha egy ország a viszonylag bőségben lévő inputot

nagyobb arányban használó termékre szakosodik

4.4. A Heckscher-Ohlin modell

� Számpélda:� A tényezőellátottság:

(K/L)B > (K/L)A , tehát

„B” relatíve tőkében gazdag,

„A” relatíve munkában. (K/L) = 66,6; (K/L) = 100

Tőke (K) Munka (L)

A 400 6

B 200 2

„A” relatíve munkában. (K/L)A = 66,6; (K/L)B = 100

� A munkamegosztás:

„B” ország tőkeigényes termékeket,

„A” ország munkaigényes termékeket termeljen, és azokat exportálja.

� További feltétel: a relatív árak feleljenek meg a relatív tényezőellátottságnak.

4.4. A Heckscher-Ohlin modell

� Fontos: a termelési tényezők relatív ára (!)

� Számokkal:

(W/i)A = 400/4 = 100

A munka ára (W)

A tőke ára (i)

A ország 400 4(W/i)B = 800/6 = 133,3

Azaz: „A”-ban relatíve olcsó

a munka a tőkéhez képestI

vagy (WA / WB) < (iA / iB), ami ugyanazt jelenti.

� Következmény: „A” ország munkaintenzív termékekreszakosodva, „B” ország tőkeintenzív termékekreszakosodva tud komparatív előnyökre szert tenni.

A ország 400 4

B ország 800 6

A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése

� A továbbfejlesztés lényege: a dinamizálás� Akik elkövették: P.A. Samuelson és W. Stolper� Feltételezés: hosszabb távon a viszonyok (itt az árak)

nem maradnak változatlanok

� Fő következtetés:Ha „A” ország munkaintenzív termékekre szakosodik,relatíve egyre drágább lesz a munkaerő a növekvőkereslet miatt, ezért idővel a szakosodást kiváltórelatív olcsóság megszűnik.Ugyanez megy végbe a „B” országban a tőke árában.

Ezzel megszűnik a komparatív előny, és így aszakosodásra ösztönzés is.

A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése

� További következtetések:

• A szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményekénttendencia van a tényezőárak kiegyenlítődésére;

• a szakosodásra ösztönzés ennek hatására csökken, vagy meg • a szakosodásra ösztönzés ennek hatására csökken, vagy meg is szűnik;

• A tényezőárak változása jövedelem-átcsoportosítást okoz, ami erősítheti a protekcionizmust;

• Ha a modell szerinti változások bekövetkeznek, akkor a termékpiacon végbemenő külkereskedelem „helyettesítheti” a termelési tényezők nemzetközi piacát.

A Heckscher-Ohlin modell verifikálása(a Leontieff-paradoxon)

� A vizsgálat jellemzője:• Az USA 200 tételes input-output analízise az exportra/importra

• Az 1947-51-es adatbázisokkal

� Feltételezés:•• A Heckscher-Ohlin modell alapján várható lenne:

• Az USA tőkeigényes termékeket exportál és munkaigényeseket importál.

� Valóság: • Iparcikkek exportja munkaigényesebb volt, mint azok importja.

• Paradoxon: éppen fordított jellemzők adódtak, mint a modellben

• Magyarázat: az USA speciális feltételei a II.VH. után

4.5. R.VERNON ÉLETCIKLUS-MODELLJE

� Kiindulás: a termékek életciklusa nemzetközileg isértelmezhető

� Négy életciklus – változó piaci jellemzők:

• 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc.• 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc.

• 2. növekedés szakasza: több termelő külföldön is, oligopol-piac, majdmonopolista versenypiac: a márkák versenye..; export csökkenő.

• 3. érettség szakasza: árverseny dominál: hol olcsóbb termelni;

az exportálóból importáló lesz.

• 4. szakasz: hanyatlás: az új innováció kezdete: 1. szakasz indul

4.6. A NÖVEKVİ SKÁLAHOZADÉK

� Kiindulás: a termelési széria növekedésével nő a skálahozadék, azaz az átlagköltség csökken.

� Következmény: költség-megtakarítás

� Típusai: 1. Belső megtakarítás:� Típusai: 1. Belső megtakarítás:

vállalaton belüli munkamegosztásra ösztönöz

2. Külső megtakarítás:iparágon belüli szakosodásra/kereskedelemreösztönöz

� Iparágon belüli kereskedelem intenzitását méri (Grubel-Lloyd index):

)(exp

/exp/

XX

XXX

importort

importort1IIT

+

−−=

4.7. A TERMÉKDIFFERENCIÁCIÓ

� Jellemző piaca: a tökéletlen piaci verseny

� Lényege: nem (csak)árversenyben elérhető előnyök generálása

� Útjai: • a termék minőségi megkülönböztetése;• a termék minőségi megkülönböztetése;

• a termék fogyasztói célcsoporthoz igazítása;

• A dizájn (megjelenés) egyedisége;

• A kapcsolódó szolgáltatások speciális kínálata;

• A márka és márkahűség fontosságának hangsúlyozása és díjazása;

• A reklámokon keresztül mindezekre felhívás, tudatosítás, elhitetésI

4.8. A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEI

� I. A Porter-paradigma: a versenyképesség újszerű elemzése

� Lépései: 1. Az iparági (belső) verseny elemzése2. A nemzetgazdasági versenyképesség

elemzéseelemzése3. A nemzetközi versenyképesség elemzése

� Az általános versenyképességi (piaci) tényezők:• A beszállítók alkuereje (upstream effect)• A piacon (iparágban) levők konkurenciája• A vevők alkuereje (downstream effect)• Az újonnan piacra lépők fenyegetései• A helyettesítő termékek versenye

A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák

� 1. Iparági stratégiák:

költségstratégia költségcsökkentés árelőny

differenciálódási termék- monopolisztikusdifferenciálódási termék- monopolisztikusstratégia differenciáció versenyelőny

� 2. Nemzeti stratégiák: az értékláncba illeszkedés problémája

Értéklánc

beszállítói vállalati kereskedelmi vásárlói

A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák

� 3. Nemzetközi versenystratégiák:• Multidomestic versenystratégia:

• A verseny minden piacon független; országonként, nemzeti piaconként eltérően alakul (kisker.; élelmiszeripar; pénzügyi szolgáltatások8)szolgáltatások8)

• Globális versenystratégia:• Egyik nemzeti piacon elért versenyképesség nagy

mértékben befolyásolja a más országok piacán elérhető versenyképességet (repülőgép-gyártás; félvezető-gyártás; gépkocsi-gyártás8)

• Fő kérdése: hogyan lehet menedzselni (telepíteni) az értékláncot világméretekben?

A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák

� A fő stratégiai válaszok:

1. konfigurációs stratégiák:koncentrációs stratégia vagy diszperziós stratégia

2. globális koordináció stratégiája2. globális koordináció stratégiájafunkciómegosztások az anyavállalat és a leányvállalatok között

� A PORTER-féle versenyképességi gyémánt:A vállalati struktúra és stratégia

A tényezőellátottság A keresleti feltételek

Kapcsolódó iparágak

4.8. A LINDER-elmélet

� Kiindulás: ne csak a termelési oldal tényezőit elemezzük, hanem a fogyasztói oldalt is

� A fogyasztói preferenciák (kereslet) oldaláról közelít

� Megállapításai:• A tényezőarányok hatása a relatív költségekre csak a nagy természeti• A tényezőarányok hatása a relatív költségekre csak a nagy természeti

erőforrások felhasználásánál van hatással a munkamegosztásra(külkereskedelemre).

• A magas feldolgozottságú (hozzáadott értékű) termékeknél elsősorbanaz irántuk megnyilvánuló kereslet lesz meghatározó.

�� KövetkezményKövetkezmény: ott lesz a legintenzívebb a külkereskedelem, aholhasonló jövedelmi (fogy.) szintek és fogyasztói szokások vannak.

Azaz: nem a termelési specializáció váltja ki a legintenzívebbkereskedelmet, hanem a fogyasztói preferenciák és piacok hasonlósága.

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK -ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK

� A külkereskedelem-politikák alapvető áramlatai:• SZABADKERESKEDELMI POLITIKA• PROTEKCIONISTA POLITIKA

� Érvek a szabadkereskedelem mellett:• Lehetőség az optimális üzemméret elérésére•• Lehetőség az optimális üzemméret elérésére• Nagyobb verseny: jobb ár, jobb minőség, nagyobb választék• Az erőforrások hatékonyabb felhasználása• A politikai stabilitásban való érdekeltség

� Érvek a protekcionizmus mellett:• A növendék/hanyatló iparágak védelme• A tisztességtelen piaci verseny elleni védelem• Stratégiai/nemzetbiztonsági érdekek védelme• Nemzeti identitás (hagyományok) védelme

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK -ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(2)

� A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi:• Az ország nem képes valamit előállítani

• Csak hatékonytalanul képes valamit előállítani

• Bővülnek a fogyasztás lehetőségei (jóléti hatások)

• termelési lehetőségek határa kitolódik• A termelési lehetőségek határa kitolódik

� Az előnyök realizálásának akadályai:• Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások

• Eltérő gazdaságpolitikai törekvések

• Eltérő pénzek és pénzügyi rendszerek

� Következménye: az előnyök nem automatikusan realizálódnak !

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK -ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(3)

� A külkereskedelem-politikák alapelvei:

• A legnagyobb kedvezmény elve

• A viszonosság elve

• A nemzeti elbánás elve• A nemzeti elbánás elve

• A transzparencia (átláthatóság) elve

• A konzultáció kötelességének elve

� A kereskedelmi alapelvek nemzetközi egyezmények által rögzített elvárásokat tükröznek

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK -ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK (4)

� A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei:• Embargó (teljes tiltás)• Mennyiségi korlátozások (kvóták)• „Önkéntes exportkorlátozás” (Voluntary Export Restraint)• Dömping (ár- és költség..)• Dömping (ár- és költség..)• Állami támogatások (szubvenciók)•• VÁMOKVÁMOK• Nem vámjellegű egyéb korlátozások:

• Adminisztratív akadályozások• Hazai beszállítási arány előírása• Minőségi követelmények támasztása (szabványok8)

• Árfolyampolitika - árfolyamváltoztatás

A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: A VÁM

�� A vámok és történetük:A vámok és történetük:• Az ókortól létező eszköz; fő célja: bevételi forrás• Középkor: földbirtokosok „árumegállítási joga”• XV. sz.-tól: kereskedelempolitikai eszköz (merkantilizmus)• XVIII. sz.-tól: védelem az iparosodás érdekében•• XVIII. sz.-tól: védelem az iparosodás érdekében• XX. század: neoprotekcionizmus eszköze• A GATT/WTO által egyedül elfogadott

� A vám alapvető tulajdonságai:• Diszkriminál (kereskedelmet korlátozó)• Normatív kereskedelempolitikai eszköz• A belső piacon árképző tényező• Költségvetési forrás

A VÁMA VÁM (2)(2)

� A vám, mint árképző eszköz• Alapvető cél: a külföldi termék drágább legyen a hazainál

• Hatása több tényező függvénye:• Az adott termék keresleti/kínálati helyzete

•• A termék árrugalmassága

• A termék súlya a termelésben, a kereskedelemben,8

• Hatásának alapesetei:• Ha az importtermék hazai ára nő, és ez a hazai fogyasztót terheli,

• Ha emiatt csökken a kereslet, árcsökkentési kényszer a pozíció megtartása miatt : (a vámteher megosztása)

• Túlkínálatos piac v. monopszónia: a vámot a külföldi szállító fizeti

A VÁM (3)

� A vám adójellege:

• Megfelel a közvetett (forgalmi típusú) adónak

• Mint adójellegű teher, kivetése törvényi szabályozással

•• Meg nem fizetése: törvénysértés kényszerbehajtás

• Mint költségvetési befizetés: ellenszolgáltatás nélküli

• Mint adójellegű befizetés: kettős adóztatás elkerülendő

• Származási elv: az exportőr országban fizetik

• Rendeltetési elv: az importőr országban fizetik

• A nemzetközi megállapodás a rendeltetési elvet preferálja

A VÁM A VÁM (4)(4)

� A vám mint kereskedelempolitikai eszköz:• Vám mint diszkrimináló és a vámdiszkrimináció nem ugyanaz

• Közgazdasági iskolák eltérő megközelítései

• Egy példa: Samuelson:• Javítják az ország cserearányait (komparatív előnyök növelése)• Javítják az ország cserearányait (komparatív előnyök növelése)

• Növelik a GDP reálértékét (rövid távon)

• Csökkenőleg hatnak a munkanélküliségre

• „növendék iparágak” támogatása hosszú távon is lehet hatékony

• Az „inkubátor-hatás” általában a fejlettekben sikeres

• A védettség veszélye: versenyhátrányok halmozódása

• Az „optimális vám” léte, mint közgazdasági probléma

• A „kisebbik rossz” (second best) elmélet megfogalmazása

A VÁM (5)

� A vámok fontosabb típusai:

• A külkereskedelem mely területén:importvám, exportvám, tranzitvám

• A vámalkalmazás jogi helyzete szerint:autonóm- vagy szerződéses vámautonóm- vagy szerződéses vám

• Mire vonatkozik a vám: értéktípusú- vagy specifikus vám

• Elérendő cél szerint: védővám, terelővám, fiskális vám,antidömping v. kiegyenlítő vám,devizavédelmi vám,taktikai és retorziós vámpreferenciális vám

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMIEGYÜTTMŐKÖDÉSEK

� A kezdet: II. VH. vége: Bretton Woods (1944)• A terv: a pénzügyi szabályozás megállapodása mellett

egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO)• A valóság: IMF és WB létrejött, az ITO nem jött létre• Pótlása: 1947.okt.: Általános Kereskedelmi és Vámtarifa • Pótlása: 1947.okt.: Általános Kereskedelmi és Vámtarifa

Egyezmény (GATT) – 23 ország• Jellemzője: kezdetben bilaterális megállapodások szabályai;

kezdettől eltérő érdekeltségek összehangolása;csak megállapodás, és nem szervezet,

ezért nem képes szankcionálni a tagjait;

• 1995: átalakulása WTO-vá, ami már szervezet, és szankcionálhatna

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMIEGYÜTTMŐKÖDÉSEK (2)

� A GATT/WTO alapvető céljai és eredményei:• Célkitűzések:

• Kereskedelmi akadályok lebontása• Keresletnövekedés: külkereskedelem dinamikus bővülése• Életszínvonal általános emelkedése•• Teljes foglalkoztatás fenntartása• Erőforrások minél hatékonyabb felhasználása

• A megállapodások jellemzői:• Vámmértékek fokozatos csökkentése• A mennyiségi (és adminisztratív) korlátok felszámolása• Az állami támogatások egységes szabályozása• A belföldi adózás általános elvei• A devizagazdálkodást szabályozó előírások• Engedmények adása a fejlődő országoknak

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMIEGYÜTTMŐKÖDÉSEK (3)

� A GATT/WTO tárgyalások problémás területei:

• Az agrártermékek vámjainak és korlátainak csökkentése• Az agrártermékek belső támogatási rendszereinek

visszaszorítása, az agrárprotekcionizmus megszüntetése• Általában a nemzeti (belső) preferenciák csökkentése• Általában a nemzeti (belső) preferenciák csökkentése• A textil- és ruházati termékek áramlásának liberalizációja• A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem egységes szabályozása• A szellemi termékek (tulajdonjogok) védelmének szabályozása

� Magyarország GATT/WTO tagsága: 1973-tól folyamatos

� Legutóbbi kudarcok: Milleneumi (Seattle) forduló (1999)Dohai forduló (2001-2005)

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (1)

� A nemzetközi tényezőáramlás területei:• A munkaerő nemzetközi áramlása

• A tőkejavak nemzetközi áramlása

• A természeti tényezők nemzetközi áramlása•� A tényezők áramlásának általános jellemzői:

• A tőkeáramlás a legmobilabb

• A munkaerő áramlása kevésbé mobil (sok az akadályozó)

• A természeti javak hagyományosan a legkevésbé mobilak

• Áramlásuk fő kiváltója: hasznosulásuk hatékonysága

• Áramlásuk fő akadálya: a protekcionista érdekek

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (2)

I. A munkaerő nemzetközi mozgásaI. A munkaerő nemzetközi mozgása

� Főbb okai:• Gazdasági okok:

• Munkahely (megélhetés) hiánya vagy elégtelensége• Munkahely (megélhetés) hiánya vagy elégtelensége• Alacsony színvonalú oktatás/egészségügy• Magas megélhetési költségek (bérek/árak viszonya)• Szakmai feltételek/előrejutási lehetőségek gyengesége• Presztizs-szempontok• Idénymunka-lehetőségek kihasználása

• Nem gazdasági okok:• háborúk; természeti katasztrófák; politikai rendszer;

• családi okok; kalandvágy, 8

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (3)

A nemzetközi technológia (tőke) áramlásaA nemzetközi technológia (tőke) áramlása

� Három eleme:• A technológia terjedése (diffúziója)

• A technológia adaptálása/felszívódása (abszorbciója)

•• A technológia transzfere:• Piaci adásvétellel (kereskedelmi csatornák)

• Tulajdonosi áramoltatással

• Segélyezéssel (országok vagy nemzetközi szervezetek)

• Formális csatornái:• Technológia-intenzív termékek kereskedelme

• Nemzetközi licenc/know-how kereskedelem

• Nemzetközi termelési kooperációk, technológiai programok

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (4)

� A nemzetközi tőkeáramlás típusai:• Közvetlen külföldi tőkebefektetések (foreign direct investment)

vagy FDI ; magyar megfelelője: működő – tőke;

• Jellemzője: célja az irányítás és ellenőrzés biztosítása;

általában az eredménye termék vagy szolgáltatás;általában az eredménye termék vagy szolgáltatás;

befektetése lehet eszközökbe vagy értékpapírokba.

• Portfolió-befektetések:

• Jellemzője: nem célja az irányítás/ellenőrzés, „csupán” a befektetett pénz/tőke növelése;

tipikus formája: az értékpapírok forgatása

• Hitelek/segélyek

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (5)

� Az FDI befektetések különböző magyarázatai• 1. Komparatív előnyök elméletei:

• Ok: különböző az egyes tényezők megtérülési rátája• Folyamat: liberalizáció következtében kiegyenlítődés

• 2. Heckscher-Ohlin:•• Relatív tőkeolcsóság: tőkeintenzív termék termelése helyett

tőkeexport tényezőárak kiegyenlítődnek

• Következmény: külkereskedelemre motiváltság csökken

• 3. Tökéletes tőkepiacok feltételei (motiváltság):• Tőkebefektetések eltérő hozama

• Portfolió-diverzifikálásra törekvés

• Optimális termelési széria (piac) elérése

• 4. Tökéletlen tőkepiacok felt.: a multinacionális vállalati helyzet elérésére törekvés

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (6)

� Az FDI befektetések különböző magyarázatai• 5. Eklektikus elmélet (John Dunning)

• Amerikai-brit vállalatok (iparági szintű) összehasonlítása:• 3 féle előny megszerzése motivál a külföldi befektetésekre:

• Tulajdonspecifikus előnyök:• Tulajdonspecifikus előnyök:• Cégméret, szervezetirányítás, kreativitás, kapcsolatok8

• Lokációspecifikus előnyök:• Inputok olcsósága, beszállítók minősége, fizikai távolság,

belső szabályok kedvezősége8• Internalizációs előnyök:

• Kutatási-, marketing-, perköltségek csökkentése;• Piaci bizonytalanságok csökkentése, értéknövelő

tevékenységek nemzetközi szervezéséből származó előny8• stratégiai szövetségek, vegyes váll. létrehozása8

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (7)

� Az FDI befektetések különböző magyarázatai•• 66.. Vernon-féle életciklus-elmélet

• A termék egyes élet-szakaszaiban a piaci helyzet változása kiváltja atermék termelésének helyváltoztatását, és ezzel a tőkemozgást is.

• Vernon összekapcsolja az innováció (műszaki fejlesztés)versenyelőnyét a keresletbővülés, az áralakulás és a piaci részesedésversenyelőnyét a keresletbővülés, az áralakulás és a piaci részesedésváltozásával.

• 7. Hymer mikroökonómiai megközelítése:• Vállalati szinten a nemzetközi tőkebefektetéshez valamilyen területen

speciális versenyelőny megléte szükséges.• Ez feltételezi a piacra-lépési akadályok leküzdését valamely

területen, pl méretgazdaságosság, fejlettebb technika, költségelőny,adaptációs előny, vállalatszervezési-vezetési előny8

• Nála a működőtőke-befektetés a monopolizált versenyelőny elérésétszolgálja, azaz agresszív vállalati stratégiát jelent.

6. A TERMELÉSI TÉNYEZİK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (8)

� Az FDI befektetések különböző magyarázatai• 8. Michael PORTER steratégiai menedzsment elmélete:

• A nemzetközi vállalatok három csoportja:• Exportáló hazai vállalat,• Multi-domestic vállalat,• Globális vállalat.

••

• A globális vállalat jellemzői:• Kockázatdiverzifikálás,• Internalizációs hatás (pl. termékáramlás belsővé tétele)• Stratégiai szövetségek létrehozása

• A stratégiai szövetségek lényege:• Nincs tulajdonosi összefonódás, stratégiai önállóság megmarad;• Kölcsönös előnyök kihasználására hosszú távú együttműk.• Pl. közös kutatás, közös szellemi bázisok, közös piaci

megjelenés8• Globális vállalatok – globális iparágak

6.2. A TİKEÁRAMLÁS ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA

� Hagyományos felfogás:• a tőkeexport/import és az áruexport/import egymás alternatívái

� Mundell-modell:• A termelési tényezők nemzetközi áramlása helyettesíti az iparágak

közötti komparatív előnyökön alapuló kereskedelmet.közötti komparatív előnyökön alapuló kereskedelmet.

• Horizontális FDI: a tőkeexportőr ugyanazt a tevékenységet végzi,mint otthon; Szubsztitúciós elmélet: a tőkeexport helyettesíti azáruexportot (kereskedelem-csökkentő hatás)

• Vertikális FDI: a tőkeexportőr több országbeli leányvállalata közöttosztja meg egy termék vertikális fázisait (költségminimalizálás)

Következmény: kereskedelemteremtő jelleg

6.3. A TNT-k nemzetközi szabályozása

� 1960 – fejlődő országok növekvő igénye a TNT-k szabályozására- Nemzetközi szabályozás (ENSZ) kormányokra sem működik

� 1970 – erőforrások szűkülése és kifosztása Római Klubjelentései, vitái;

� 1972/74: alapvető változások a fejlődő országok alkupozíciójanagy mértékben megnőtt;nagy mértékben megnőtt;

� 1974: ENSZ – Új Nemzetközi Gazdasági Rend (NIEO) programja- A TNT-k tevékenységét irányító szabályokra- Charta az államok jogairól és kötelezettségeiről- Foglalkoztatási világkonferencia (a fejlődők segítésére)

� 1980 – a fejlett világ alkalmazkodása (energia-megtakarítás, struktúraváltás8)

- A fejlődők alkuereje visszaesik (kivétel: OPEC)� 1990 - A nemzetközi szabályozás elmarad; az általános liberalizációs

folyamat a legfejlettebbek érdekeit tükrözik

6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi

� A kezdetek: a XIX. sz. közepe: Britannia-Franciaország• Hagyományos gyarmati típusú• Főként kitermelőiparokba és mezőgazdaságba (monokultúra)• Jellemzője: nincs hatással az egész gazdaságra

� XIX. sz. vége: • USA előretörése szélesebb körű• USA előretörése szélesebb körű• Nyugat Európából Kelet Európa felé feldolgozóiparba• Általános gazdasági fejlődést generált

� I. vh. után: visszaesés (évi 2-3 md.$. FDI)� II. vh. előtt általános jellemzők:

• Gyarmatokra áramló tőke az anyaországokból• Kezdetben állami forrásból, később magántőke-dominancia• Döntően a gyarmati típusú munkamegosztást célozta

6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi

� A II. vh. után – 50-60-as évek:• Főként USA – Ny-Európa közötti FDI-áramlás• Gyarmatbirodalom felbomlása fejlődők visszaszorulása• Fejlett régiók egymás közti tőkemozgása lesz meghatározó

� 1970-80-es évek:� 1970-80-es évek:• Gyorsuló FDI – kivitel (14,5%-os évi bővülés)• Okai: - a közlekedés dinamikus fejlődése

- a hírközlés forradalmi változásai- a számítástechnika elterjedése- Japán megjelenése a tőkepiacokon

� 1980-2000: hullámzó teljesítmények (100 md $ - 300 md $)

� 2000 – dinamikus növekedés (400 md $-ról 1200 md $-ra)

6.4. A mőködı-tıke (FDI) áramlás jellemzıi

� FDI beáramlás Közép-Kelet Európába 1998-2007 között

év / ország 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Lengyelország 5,67 6,82 10,3 6,37 4,37 4,07 10,4 8,32 15,2 12,8

(Milliárd Euro)

Lengyelország 5,67 6,82 10,3 6,37 4,37 4,07 10,4 8,32 15,2 12,8

Csehország 3,3 6,0 5,4 6,3 9,0 1,87 4,0 9,35 4,8 6,71

Szlovákia 0,63 0,41 2,09 1,77 4,4 1,91 2,44 1,95 3,33 2,16

Magyarország 2.99 3,11 3,0 4,39 3,19 1,89 3,63 6,17 5,43 4,05

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (1)

� 7.1. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK ALAPFOGALMAI• Kiváltói: a gazdasági folyamatok kettőssége:

Reálfolyamatok Pénzfolyamatok- a külkereskedelem pénz- és- a tőkemozgás hitel-áramlás- a tőkemozgás hitel-áramlás- munkaerő-áramlás

• Fizetőeszközök a nemzetközi forgalomban:

• Valuták = nemzeti pénzek (nemzeti fizetőeszközök)

• Devizák = valutákra szóló követelések

• Nemzetközi elszámoló-pénzek (SDR)

• Nemzetközi pénz (Euro) = több ország fizetőeszköze

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (2)

� A valuta – deviza fogalma közötti különbség

� Jellemző tulajdonságaik:• Kétféle árfolyam: - hivatalos árfolyam

- piaci árfolyam- piaci árfolyam

• Aranyparitás – valutaparitás

• Egyenes árfolyam – keresztárfolyam

• Valutaárfolyamok kiszámítása

• Külföldi áru hazai árának meghatározása

• PH = e . PK

• Az egységes árak törvénye és teljesülése

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (3)

� A vásárlóerő-paritás:

VÁ = PH / PK

� Árfolyam-változás:

e (%) = PH (%) – PK (%)

� Átlagos a valutaárfolyam, ha:

• A belső vásárlóerő-arányok különbségeit tükrözi;

• Igazodik egy átlagos valutakitermelési mutatóhoz.

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (4)

� A hazai valuta alulértékeltsége (mint állapot)

• Olyan export is gazdaságos, amely átlagos árfolyamnál nem lenne az,

• ezért kedvezőbb helyzetbe kerülnek az exportőrök.

• Az importért több hazai valutát kell adni, ami annak belföldi árát emeli,

• ami rossz az importőröknek; ugyanakkor a drágább import drágítja az • ami rossz az importőröknek; ugyanakkor a drágább import drágítja az export-termékek hazai árát, a valuta-kitermelési mutató emelkedni fog;

• Végeredmény: az infláció a hazai valuta alulértékeltségét megszünteti

� A hazai valuta felülértékeltsége (mint állapot)

• Az alulértékeltséghez képest fordított hatások játszódnak le

• Különbség: nem lesz árcsökkenés (defláció), ezért a felülértékeltségi helyzet nem szűnik meg automatikusan.

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (5)

� Az alul- vagy felülértékeltségi állapot megváltoztatása• Felértékelés (felértékelődés) – (mint elmozdulás)

- a felértékelés az alulértékeltségi helyzetet csökkenti vagymegszüntet(het)i;

- ez ellentétes hatásokat fejt ki, ami kedvezőtlen az exportra, de- ez ellentétes hatásokat fejt ki, ami kedvezőtlen az exportra, dekedvező az importra; valamint antiinflációs hatású.

• Leértékelés (leértékelődés)

- a leértékelés a felülértékeltségi helyzetet csökkenti vagymegszüntet(het)i;

- ez kedvező változás az exportőrök számára, de kedvezőtlen azimportra, valamint inflációs hatású.

• Hasonló hatásokat fejtenek ki különböző „pénzügyi hidak”.

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (6)

� A valuta-konvertibilitás• A valuta forgalomképessége szerinti minősítést jelenti

• Több fokozata (forgalomképessége) lehet:• Teljes konvertibilitás: minden piaci és nem piaci korlátozás nélküli

átválthatóságátválthatóság

• Részleges konvertibilitás: csak egyes piaci szereplőkre vagy csak bizonyos határok között szabad az átváltás

• Kulcsvaluta• Különleges helyzetű konvertibilis valuta, amely a nemzetközi

fizetéseknél meghatározó szerepet mutat

• Feltétele: erős, megbízható, stabil gazdaság(ok) álljanak mögötte.

� Nem konvertibilitás: nem jelenti a valuta átválthatatlanságát!

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK (7)

� A nemzetközi pénzügyi mérlegek• Statikus és dinamikus mérlegek

• Az egyes gazdasági területek pénzmozgásait összesítik

• Legátfogóbb mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg• Folyó fizetési mérleg• Folyó fizetési mérleg

• Külkereskedelmi mérleg

• Idegenforgalmi mérleg

• Szolgáltatások mérlege

• Tőkebefektetések jövedelmi mérlege

• Transzferkifizetések mérlege

• Tőkeforgalmi és monetáris mérleg• Tartozások és követelések egyenlege

• Működő-tőke befektetések egyenlege

• Egyenlegező mérleg

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK

� A nemzetközi pénzügyi rendszerek feladatai:

• Biztosítani a relatív árfolyam-stabilitást

• Meghatározni a nemzetközi tartalékok nagyságát és formáját

• Áthidalni a fizetési nehézségeket

•• Működtetni az ezekhez szükséges intézményi hátteret

� Az eddig működött pénzügyi rendszerek:

• Az aranystandard pénzügyi rendszer (aranyalapú)

• Az arany-deviza pénzügyi rendszer (dolláralapú)

• A valutalebegtetéses pénzügyi rendszer (vegyes alapú)

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(2)

� 1. Az aranystandard pénzügyi rendszer (1929-ig)• A rendszer igazi pénze az arany

• Minden valutát szabadon lehet aranyra váltani

• Az átváltást (árfolyamokat) az aranyparitás határozta meg

• A pénzügyi stabilitást automatikusan biztosította, mert• A pénzügyi stabilitást automatikusan biztosította, mert

• Az árfolyamok csak az alsó és a felső aranypont között mozogtak,

• ami árfolyam-stabilitást eredményezett

• Hosszabb távon kiegyensúlyozta a külkereskedelmi és a fizetési mérleget, aminek feltétele

• A kiegyensúlyozáshoz szükséges megfelelő aranytartalék

• Az árszínvonal a pénzmennyiséggel egy irányba változzon

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(3)

� 2. Az aranydeviza pénzügyi rendszer• Létrehozása mesterséges: 1944 – Bretton Woods (USA)• Aranypénzrendszer megszűnt: a dollár lép az arany helyébe• A nemzeti valutákat a dollárhoz rögzítik (a rendszerben)• A pénzügyi stabilitást (árfolyam-stabilitást) biztosító elemei:

••

• Az USA vállalta a dollár rögzített árfolyamon történő aranyra váltását;

• Ez csak külföldi jegybankoknak szólt, 35$ = 1 uncia aranyárfolyamon;

• Az így rögzített $-hoz kötötték az egyes valuták árfolyamait;• A valuták árfolyamai csak egy meghatározott sávban

mozoghattak;• A sávból kilépő valuta védelmében kötelezően és egységesen

léptek fel.

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(4)

� A rendszer működésének további feltételei:• Az USA aranytartalékának nagynak kellett lenni• Az USA $ a többiekénél kisebb mértékben inflálódjon• Az USA folyó fizetési mérleg-deficitje ne legyen nagyobb, mint

amennyi dollárra a világgazdaságnak szüksége volt.amennyi dollárra a világgazdaságnak szüksége volt.

� A Bretton Woods-i rendszer megszűnésének okai:• Az 1960-as években végbement változások, +• Az USA fölénye fokozatosan csökkent;• Az USA-ból történő dollár-kiáramlás korlátlansága és aranyra

való beválthatatlansága;• Inflációs ráták és nemzeti gazdaságpolitikák differenciái;• 1971: a dollár aranyra váltásának beszüntetése, a rendszer

felbomlásaI

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(5)

� 3. A lebegő árfolyamok rendszere• 1972 utáni helyzetre reagálás:

• A dollár helyett az SDR szerepének növelése

• növelni az árfolyamok mozgásának lehetőségét (sávszélesítés)

• Többféle árfolyam-típus közül lehessen választani• Többféle árfolyam-típus közül lehessen választani

• 1979: főbb valutatípusok kialakulása:• szabadon lebegő valuták (kulcsvaluták)

• irányítottan lebegő valuták

• cövekvaluták

• valutaövezetek

• Lényege: - rugalmasabb pénzügyi rendszer

- több kockázat és bizonytalanság

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (1)

� 1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) (1944)

• Alapvető céljai: - kereskedelem-fellendítés, multilaterális fizetések könnyítése. Ezek érdekében

- árfolyam-stabilitás segítése világméretekben- árfolyam-stabilitás segítése világméretekben

- fizetési mérleghiányok áthidalása hitelekkel

- fórum a pénzügyi problémák megvitatására

• Célok bővülése: - világgazdasági és ország-elemzések

- gazdaságpolitikai stratégiák és ajánlások

- katalizátorszerep a forráshoz jutásban

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (2)

� Az IMF forrásai:• saját forrás (tagországok kvóta-befizetései)

• Kölcsönforrás (bankoktól + nemzetközi intézményektől)

• Egyéb források (adomány, aranyeladás..)

� A saját forrás (kvóta) szerepe:� A saját forrás (kvóta) szerepe:• Szavazatarány meghatározója

• Hitelhez-jutás nagyságának meghatározója

• Kvóta nagysága fejlettségtől függő (revízió 5 évenként)

� A hitelezés céljai, jellemzői:• Eredeti cél: rövid távú, ideiglenes és automatikus hitel a fizetési

nehézségek áthidalására;

• Módosult cél: hosszú távra is, és feltételekhez kötött

• A nemzeti kvóta 25%-a hívható le automatikusan (feltételek nélkül)

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (3)

� Az IMF hiteltípusai:

• Készenléti hitelek (stand-by hitel) – eredeti célokra• Kibővített megállapodású hitel (1974 - )• Szerkezetátalakítást segítő hitel (1986 - )• Ütközőkészlet-finanszírozásra szánt hitel (1962 - )• Ütközőkészlet-finanszírozásra szánt hitel (1962 - )• Adósságszolgálat csökkentését szolgáló hitel (1980 - )• Katasztrófa-hitel

� Az IMF tevékenységének hatásai:

• Kormányzatok hitelezője nemzeti gazdaságpolitikák befolyásolója

• A hitelek feltételei általában gazdaságpolitikai megszorításokat jelentenek

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (4)

� 2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)• Világbank (World Bank) általános jellemzői:

• Fejlesztési intézmény, létrejötte: 1944 – Bretton Woods

• Klasszikus kereskedelmi banki funkciókkal bír:• Hitelfelvevő, hitelnyújtó, kötvénykibocsátó, hitelközvetítő• Hitelfelvevő, hitelnyújtó, kötvénykibocsátó, hitelközvetítő

• Nagy részben magánvállalatok beruházásait (projektek) finanszírozza

• Részvénytársaságként működik profitorientált

• A Világbank eredeti céljai:

• főleg Európa újjáépítéséhez tőkeforrások generálása

• Nemzetközi beruházások ösztönzése (kereskedelemfejlesztés..)

• Nemzetközi hitelezés összehangolása

• Fejlődő országok fejlesztési céljainak segítése

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (5)

� A Világbank kibővített (mai) céljai:• Project-jellegű beruházás-finanszírozás

• Gazdasági struktúra átalakítását segítő

• Exportképességet fokozó

• Alapfeltöltés folyamatossága: részvények kibocsátása• Alapfeltöltés folyamatossága: részvények kibocsátása

• Nincs automatikus hitelnyújtás

� Főbb hiteltípusai:• Beruházási hitelek (projektekre)

• Szerkezet-átalakító hitelek• Átfogó: fizetési egyensúly javítását szolgáló)

• Ágazatra: exportpozíció javítását szolgáló)

• Társfinanszírozású hitelek (konzorciális hitelek)

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (6)

� A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)• Létrejötte: 1956.• A Világbank fiókintézete, de önálló fejlesztési ügynökség• Alapvető célja: a fejlődő országok problémáinak kezelése

� A Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA)• Létrejötte: 1960.• A Világbank másik fiókintézete + az ENSZ szakosított

intézménye;• Alapvető célja: a legkevésbé fejlettek fejlődésének segítése;• Kölcsönei csak meghatározott célokra használhatók fel, és

általában hosszú távúak és kamatmentesek.

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ

� A globalizáció jellemzői:• Nem csak mai jelenségként értelmezhető;• Mai megjelenésének jellemzői:

• új piacok,•• új piacok,• új szereplők,• új szabályok,• új eszközök.

• Fő hordozói a transznacionális vállalatok;• A nemzeti szuverenitás csökkenése;• A nemzeti és nemzetközi piacok összemosódása.

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (2)

� A globalizáció objektív háttere:• az időtényező relativizálódása;

• az információs technika forradalmasodása;

• a transznacionális vállalatok terjeszkedése;• a transznacionális vállalatok terjeszkedése;

� A globalizáció szubjektív megközelítései:• Humanista globalizáció:

• Stabilitás, összefogás, egyenlősödés, kollektivitás

• Antihumanista globalizáció:• Szuverenitás-csökkenés, instabilitás, individualizmus,

nemzetállami sajátosságok féltése, globális problémák8

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (3)

� A transznacionális vállalatok szerepe:

• Nemzeti szuverenitás korlátozása;• Az állami-vállalati szféra kölcsönös függése;• A tőke/pénz/technológiai folyamatok fölgyorsulása;• A tőke/pénz/technológiai folyamatok fölgyorsulása;• A nemzeti/nemzetközi folyamatok összemosódása;• A műszaki/technikai haladás gyorsasága;• A struktúraváltások felgyorsulása;• A távolságok összezsugorodása;• A drasztikusan csökkenő kereskedelmi és politikai

korlátok.

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (4)

� Globális világ – globális problémák:• Környezeti problémák

• Romló ökoszisztéma, iparosodás és urbanizáció8• Interdiszciplináris hatások• Kioto – Genova – Stockholm - 8• Kioto – Genova – Stockholm - 8

• Népességrobbanás• 1993: 5,5 md; 2000: 6,2 md; 2010: 7,0 md.• A fejlődő világ foglalkoztatási és élelmezési problémája

• A fejlett világ elöregedése• Világméretű egészségügyi/bűnözési problémák• A globális szabályozás gyengesége

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (5)

� Globalizáció és a fejlődő világ

• A fejlődő világ jellemzői:• Alacsony iparosodottsági fok és egyoldalúság• Alacsony jövedelemtermelő képesség• Alacsony jövedelemtermelő képesség• Alacsony iskolázottság – nagy analfabetizmus• Rossz infrastruktúrális háttér

• Oktatási színvonal• Egészségügyi ellátás• Szociális körülmények

• Exportképesség szűk termékkörre korlátozódik• Világgazdasági sebezhetőség

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ(6)

� A fejlődő világ további jellemzői:• 1970 után erős differenciálódás beindulása

• NIC – országok (Ázsia; Dél-Amerika)• Olajexportálók (OPEC) – Közel-Kelet; Latin-Amerika8• 1990-től Kína és India különleges helyzete

•• 1970 után eltérő utolérési stratégiák• Dél-Amerika : importhelyettesítő str.• Távol Kelet : export-ösztönző str.

• A fejlettségbeli szakadék folyamatos növekedése (Lorenz-görbe)• Az elmaradottság ördögi köre:

• alacsony termelékenység alacsony jövedelmekkevés megtakarítás alacsony beruházási képességelmaradt struktúra és technikai szint alacsony termelékenység

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ (1)

� Multipoláris világ regionális érdekek

regionális együttműködésre törekvés;

� Regionalizmus: a bilalaterizmus és globalizmus között

� Regionális együttműködések integrációs kapcsolatok� Regionális együttműködések integrációs kapcsolatok

� Az integráció különböző szintjei:• Szabadkereskedelmi övezet

• Vámunió

• Közös piac

• Egységes piac + gazdasági unió

• Politikai egységesülés

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ (2)

� Eltérő integráció – felfogások:

1.) Baloldali – marxista megközelítések jellemzői:

• Munkamegosztás a mennyiség minőségi változást okoz

• Ennek lényege a tulajdonviszonyok változása: a XIX. századtól a • Ennek lényege a tulajdonviszonyok változása: a XIX. századtól a nemzeti (magán)tulajdonból nemzetközi tulajdon lesz

• Elosztási viszonyokban: a jövedelmek nemzetközi újraosztása

• Megváltozó gazdasági mechanizmusok:• Állami szabályozás korlátokkal

• Nemzetközi szabályozás kezdetleges

• Végeredmény: a világgazdaság differenciálódása

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ (3)

� 2.) A polgári irányzatok nézetei:

• Általában: az integráció a gazdaság egész társadalmi-gazdaságiszervezetének nemzetközivé válása

• Célja: a gazdasági – piaci mozgástér kibővülése, a gazdálkodáshatékonysága előtt álló akadályok lebontása nemzetközihatékonysága előtt álló akadályok lebontása nemzetköziméretekben

• Eredménye: a gazdaságok és szereplőik közötti fejlettségbeliközeledés, a kiegyenlítődés mint folyamat.

• Fontosabb közgazdaságtani irányzatok:• Neoliberális (Balassa B.)• Institucionalista ( J. Tinbergen)• Kiegyenlítettségi elmélet (Myrdal)• Szuverenitás-elméletek (pluralista; funkcionalista; föderalista)

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK (1)

� I.) A nyugat – európai integráció� Az „Európa-fogalom” változásai

� A két világháború közötti törekvések

� A gyakorlati együttműködés kezdetei� A gyakorlati együttműködés kezdetei• 1948: Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (EGESZ)

később OECD szervezete.

• 1948: Benelux Unió

• 1949: Európa Tanács

• 1950: ESZAK (ECSC)

• 1951: Párizsi Szerződés (6 ország) (Spaak-jelentés)

• 1957: Római Szerződés (EGK és Euratom létrejötte)

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK (2)

� Az integráció mélységbeni fejlődése:• 1958-1968: a vámunió megvalósulása• 1967: a három szervezet összevonása: Európai Közösségek (EK)• 1968-1976: közös piac• 1967-1993: a gazdasági unió kezdetei• 1987-1993: Egységes Európai Okmány „egységes piac”• 1987-1993: Egységes Európai Okmány „egységes piac”

a „négy szabadság” megvalósulása• 1992: Maastrichti Szerződés: gazdasági – pénzügyi – politikai unió• 1993: Európai Unió (EU) és három pillére:

• Gazdasági- és pénzügyi unió• Közös kül- és biztonságpolitika• Közös bel- és igazságügy

• 1997: a KKE országok csatlakozási folyamatának elindítása• 2000: a csatlakozás feltételeinek konkretizálása (Nizza)• 2002: az Euro bevezetése• 2004: kibővülés 25 országra• 2007: kibővülés 27 országra, 2013:kibővülés 28 országra

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK (3)

� Az integráció szélességbeni fejlődése:

• 1957: Ny.-Németország, Franciaország, Olaszország;Belgium, Hollandia, Luxemburg (Benelux)

• 1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia•• 1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia• 1981: Görögország• 1986: Portugália, Spanyolország.• 1995: Ausztria, Finnország, Svédország. • 2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Málta,

Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia,Szlovénia.

• 2007: Bulgária, Románia.• 2013.Horvátország

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK (4)

� Az Európai Unió fontosabb intézményei:• Az Európai Parlament

• Az Európai Bizottság

• A Miniszterek Tanácsa

••• Az Európai Tanács

• Az Európai Központi Bank

• Az Európai Számvevőszék

• A Régiók Tanácsa

• A Gazdasági- és Szociális Bizottság

• Az Európai Beruházási Bank

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK (5)

� Egyéb fontosabb gazdasági integrációk

• Afrika: - Kelet-Afrikai Vámunió (Etiópia, Kenya, Szudán, Tanzánia, Zambia)

- Maghreb Gazdasági Közösség (Algéria, Líbia, Marokkó, Tunézia)

• Ázsia: - Arab Közös Piac ( Irak, Kuvait, Jordánia, Szíria, Egyiptom)

- Délkelet-Ázsiai Nemzetek Közössége (ASEAN)- Délkelet-Ázsiai Nemzetek Közössége (ASEAN)- Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Térség- Kelet-Ázsiai Gazdasági Tömörülés (EAEG)

• Latin-Amerika:- Andesi Közös Piac (Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela)

- Latin-Amerikai Integráció (LAIA)

Észak-Amerika:- Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA)

Ausztrália: - Szabadkereskedelmi Egyezmény (Ausztrália, Új-Zéland)