NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan III.

Nemzetközi szakosodás

Kapcsolódó irodalom

KötelezőPAUL R. KRUGMAN – MAURICE OBSTFELD: Nemzetközi gazdaságtan. Panem Kiadó. Budapest. 2003. 13-42. o.

AjánlottBENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 84-107.

A nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök

A kérdés az, hogy– Milyen típusúak ezek az előnyök?– Hogyan keletkeznek ezek az előnyök?– Hogyan oszlanak meg ezek az előnyök?– Mennyire tartósak ezek az előnyök?– Hogyan értelmezhetők a KÖLCSÖNÖS

ELŐNYÖK?: ami mindkettőnek jó

Kölcsönös előnyök

– Pozitív jóléti hatás mindkét országban = több a fogyasztás, mindkét országban nő a fogyasztás a nemzetközi munkamegosztás eredményeként;

– Kölcsönös előnyök ≠ azonos nagyságú előny mindkét oldalon;

– Az előnyök megoszlása a konkrét cserearányok függvénye;

– Elméletileg olyan cserearány is konstruálható, amely mellett egyenlően oszlanak meg az előnyök;

Az árucsere alapjára vonatkozóváltozatok I.

1. Természeti feltételek abszolút különbségei; 2. Munkatermelékenység, munkaráfordítás

abszolút különbségei;3. Relatív munkatermelékenység, relatív

ráfordításköltség; 4. Termelési tényezőkkel való relatív

ellátottság;5. Technológiai, műszaki különbségek.

Az árucsere alapjára vonatkozóváltozatok II.

6. Belső gazdaságosság, economies of scale7. Termékek termelésén kívül elérhető “külső

gazdaságosság”8. Fogyasztási szerkezet, szokás, preferencia

eltérései9. Piacdifferenciálódásból adódó lehetőségek10. TNC-k révén teremtett komparatív előnyök,

illetve szerzett kompetitív előnyök

A nemzetközi munkamegosztásalapmodelljei

1. Abszolút előnyök;

2. Komparatív előnyök;

3. Tényezőellátottsággal kiegészített komparatív előnyök;

4. Kompetitív előnyök modellje;

Szakosodás természetikülönbségek alapján

1. Éghajlati körülmények különbségei

2. Természetes erőforrások hiánya-bősége

3. Tudományos, technikai, műszaki fejlődés

Ma már nagyrészt viszonylagos

Dilemma: hazai termelés vagy import?

Szakosodás abszolútelőnyök alapján i.

Adam Smith (fiziokraták): abszolút előnyök– Két ország – két termék– A ország olcsóbban termeli x terméket– Magasabb munkatermelékenységgel– Kevesebb munkaráfordítással– Eredmény: nemzetközi csere, szakosodás – Mindkét ország mindkét termékből nagyobb

mennyiséget fogyaszthat, illetve olcsóbban juthat hozzá a nála nem termelt termékhez

Abszolút előny megállapítás II.

X termék Y termék

A ország 6db/óra 2db/óra

B ország 1 db/óra 3 db/óra

X termék Y termék

A ország 10 perc (1/6 óra)

30 perc (1/2 óra)

B ország 1óra 15 perc (1/4 óra)

1. Munka magasabb termelékenysége

2. Munkaráfordítási vagy költségadatok

3. Szakosodás = kölcsönös nyereség

Abszolút előny III.

Adatok: termelékenység,fajlagos költség, összköltség adatokElőny: nemzetközi cserearány mennyire tér el a belső cserearánytólLeegyszerűsítő feltevések:

– Két ország, két termék;– Nincs csere, ha egy országnak mindkét termékben

abszolút előnye van;– Mi van, ha mindkét terméknél A ország élvez abszolút

előnyt?

Szakosodás komparatív előnyök alapján I.

Torrens – d. Ricardo: milyen a csere, ha egy országnak mindkét termékben abszolút előnye/ vagy hátránya van?

A lényeg: kettő összehasonlítást kell végezni. Komparatív előny abban az ágazatban van, ahol az “abszolút előny” nagyobb (“abszolút hátrány” kisebb), mint a másik ágazatban.

A komparatív előnyök megállapítása II.

– Munkatermelékenységi vagy munkaráfordítási adatok alapján (klasszikus koncepció)

– Alternatív költségek tana (opportunity cost) – feláldozott lehetőségek, haszonáldozat

– Devizakitermelési együttható nagysága szerinti rangsor (belső ráfordítások és külső világpiaci árak összevetése)

– Neoklasszikus koncepció – termelési tényezőkkel való relatív ellátottság és az exporttermékek relatív tényezőigényessége alapján Hekscher-Ohlin modell

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint III.

Relatív termelékenységi különbségek alapján

Relatív termelékenység = A ország valamely x termékének előállításában mért munkatermelékenységéneka) vagy egy másik, y termék gyártásában,b) vagy egy másik, B ország azonos, ugyanazt az x terméket előállítóágazatában mért termelékenységhez viszonyított nagysága.

a) változat szerint

TxA

TyATxA: A ország x terméket termelő ágazatában a termelékenység,

TyA: A ország y terméket termel ágazatában a termelékenység.

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint IV.

b) változat szerint

TAX

TBX

TAX az x termék termelésében a termelékenység színvonala A országban,TBX az x termék termelésében a termelékenység színvonala B országban

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint V.

Komparatív előny ott van, ahol a relatív munkatermelékenység (T) nagyobb, vagyis „A” országnak akkor van x termék, és „B” országnak y termék esetében komparatív előnye, ha

TxA TxB >

TyA TyB

TAX TAY >TBX TBY

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VI.

X termék Y termék

A ország 6db/óra 8db/óra

B ország 1 db/óra 4 db/óra

„Vízszintesen” A ország relatív termelékenysége = 6/8 illetve B országé1/4

„Függőlegesen” 6/1, illetve 8/4

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VII. Relatív költségeltérések

A ország x terméke termelési költségéneka) vagy A ország egy másik, pl. y terméke termelési költségéhez viszonyított,b) vagy az x termék egy másik, B országban mért termelési költségéhez viszonyított nagyságát értjük.a) változat:

TkxA

TkyA• TkxA az A ország x termékének termelési költsége• TkyA az A ország y termékének termelési költsége.

b) változat:

TkAX

TkBX

TkAX az x termék termelési költsége A országban

TkBX az x termék termelési költsége B országban.

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint VIII. Relatív áreltérések

Relatív áron, “A” ország x terméke áránaka) a másik, y termék azonos, A országon belüli árához,b) vagy pedig x termék egy másik, “B” országbeli, illetve “nemzetközi árához” viszonyított nagysága.

a) változat szerint:

PxA

PyA

PxA az “A” ország x termékének ára,PyA az “A” ország y termékének ára.

b) változat szerint:

PxA

PxB

PxA az x termék ára “A” országban,PxB az x termék ára “B” országban (vagy x termék “nemzetközi ára”)

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint IX.

A termelés munkaigénye (óra) Abszolút előny: Portugáliának mindkét termék termelésében van abszolút előnye Angliával szemben, mert kevesebb munkaráfordítással állítja elő őket Angliához képest.

Egységnyi posztó

Egységnyi

bor

Portugália 90 80

Anglia 100 120

Ráfordítás:

Portugália szempontjából

Anglia szempontjából

90/100 = 0,9

100/90 = 1,11

80/120 = 0,66

120/80 = 1,5

Komparatív előny számítás klasszikus koncepció szerint X.

PortugáliaElőnye van a posztó termelésében, mert ráfordításai 90%-át teszik ki Anglia ráfordításainak. vagyis egységnyi posztó termelését 10%-kal kisebb ráfordítással végzi, mint Anglia.

Szintén előnye van a bortermelésében, mert ráfordításai 2/3-át teszik ki Anglia ráfordításainak. Vagyis egységnyi bor termelését 33%-al kisebb ráfordítással végzi, mint Anglia.Bortermelésében lévő előny >posztó gyártásban lévő előny

AngliaHátránya van a posztó termelésében van , mert ráfordításai 11%-kal nagyobbak Portugália ráfordításainál. vagyis egységnyi posztó termelését 11%-kal több ráfordítással végzi, mint Portugália.Szintén hátránya van a bortermelésében, mert ráfordításai 50%-kal nagyobbak Portugália ráfordításainál. Vagyis egységnyi bor-termelését 50%-al több ráfordítással végzi, mint Anglia.

Posztógyártásában lévő hátrány < bortermelésében lévő hátrány

Komparatív előny számításalternatív költségek alapján XI.

Alternatív költség: termelési tényezők adott mennyisége és maximális kihasználása mellett az egyik termék hány egységét kell feláldozni azért, hogy a másik termék összmennyiségét egy egységgel növelni lehessen és fordítva. A „haszonáldozat” nagyságát a „transzformáció határrátája”mutatja.

-∆yMRTyx =

∆xEz egyenlő az x termék relatív árával (Px/Py)

Termelési lehetőségek határai: transzformációs görbe: egyik termék hány egységét kell feláldozni azért, hogy a másik összmennyiségét egy egységgel növelni lehessen.

Transzformációs görbe lehet: lineáris; konkáv; konvex

Transzformációs görbék XII.

Xtermék

Ytermék

60

40

20

010 20 30

+10

-20

1. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől.

2. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. Ez a termelésben érvényesülő csökkenő hozadék elve (az inputok növelésével egyre kevésbé nő az adott termék össztermelése)

3. Konvex a görbe, ha az egyik termék termelésének növelése nem jár együtt a másik termék mennyiségének azonos, vagy nagyobb arányú csökkenésével = növekvő skálahozadék, méretgazdaságosságX

termék

Ytermék

+1

+1

-0.4

-1.4

Komparatív előny: belső cserearányok (árarányok) a kereskedelemben XIII.

Portugália: Egységnyi bor előállításának, 0,89 egység posztó termeléséről kell lemondani Egységnyi posztó előállításának, 1,125 egység bor termeléséről kell lemondani. Bortermelésre érdemes specializálódnia. Érdemes lesz a bort posztóra cserélnie, ha egységnyi borért több, mint 0,89 posztót kap. Anglia: Egységnyi bor előállításához 1,2 egység posztó termeléséről kell lemondani. Egységnyi posztó előállításának, 0,833 egység bor termeléséről kell lemondani. Érdemes lesz a posztót borra cserélni, ha a borért kevesebb, mint 1,2 posztót kell adnia.

Egységnyi posztó

Egységnyi bor

Egységnyi bor posztóban Egységnyi posztó borban

Portugália 90 80 80/90 = 0,89 e posztó 90/80 = 1,125 e bor

Anglia 100 120 120/100 =1,2 e posztó 100/120 = 0,833 e bor

Komparatív előny: belső cserearányok (árarányok) a kereskedelemben XIV.

Így biztosan kialakulhat olyan cserearány, amely mindkét fél számára kedvezővé teszi a cserét. Ha például: 1 egység posztót cserélnek 1 egység borra, akkor Angliának 100 munkaórát kell adnia egy borért, ha Portugáliától veszi meg, míg ha otthon termelné, 120-ba kerülne. Portugáliának viszont 80 munkaórát kell adnia egységnyi posztóért, miközben otthon 90 órás ráfordítással tudná előállítani. A csere tehát mindkettőjüknek hasznos és előnyös!

Egységnyi posztó

Egységnyi bor

Egységnyi bor posztóban Egységnyi posztó borban

Portugália 90 80 80/90 = 0,89 e posztó 90/80 = 1,125 e bor

Anglia 100 120 120/100 =1,2 e posztó 100/120 = 0,833 e bor

Devizakitermelési együttható nagysága szerinti rangsor

– Termelési költségek + export egyéb költségei versus devizabevétel;

– Lehet, hogy más országban is hasonló a szerkezet;

– Túlzott leegyszerűsítés;– De egyszerű a rangsort felállítani.

Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében

Ellenérv 1. A szabadkereskedelem csak akkor hasznos egy ország számára, ha gazdasága elég erős ahhoz, hogy helytálljon a külföldi versenyben.

Nem az abszolút, hanem a komparatív előny számít!

Egy iparág versenyképessége nemcsak a külföldi iparággal szembeni relatív termelékenységtől, hanem a külföldihez viszonyított relatív bérszinttől is függ.

Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében

Ellenérv 2. A külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas akkor, ha alacsonyabb béreken alapul. (Nyomormunkaérv) Kevésbé hatékony a külföldi iparág, de olcsóbb béreket ad.

Mindegy, hogy külföldi termék magasabb termelékenység, vagy alacsonyabb bér miatt olcsóbb! Belföld számára kedvezőbb az egyiket termelni, és a másikat megvenni érte.

Komparatív előnyről – a szabadkereskedelem védelmében

Ellenérv 3. A külkereskedelem egy ország kizsákmányolásához és jólétének romlásához vezet, ha munkásai sokkal alacsonyabb béreket kapnak, mint más országok munkásai.

Kérdés: mi az alternatíva?

Igazolási kísérletek

1. Macdougall igazolási kísérlete:

Komparatív előny ott mutatkozik, ahol a termelékenységi szintek eltérését mutató hányados nagyobb a bérszínvonalak eltérését jelző hányadosnál.

2. Balassa féle exportteljesítmény indexek: „Feltárt komparatív előny” (revealed comparative advantage)

– A külkereskedelemben x terméknek az összexporton (x) és az összimporton (m) belüli aránya hogyan viszonyul egymáshoz.

– valamely x termék részaránya az adott ország exportjában hogyan viszonyul ugyanennek a terméknek a világ összexportján belüli arányához.

1-nél nagyobb = komparatív előny.

Az alkalmazás korlátai, leegyszerűsítések

1. Két ország – két termék;2. Statikus jelleg (technológia, képzettség kihagyása)3. Tökéletes egyensúlyt feltételezése;4. Nemzetközileg is kompetitív szabad piac feltételezése;5. A termelési tényezők (pl. munkaerő minőségének figyelmen kívül

hagyása);6. Nemzetközi tényezőáramlás kizárása;7. A kereskedelem révén a volumen növelésével elérhető

költségmegtakarítás, növekvő skálahozadék figyelmen kívül hagyása;

8. A nemzetközi csere termelésen kívüli költségeitől való eltekintés;9. A fogyasztási szerkezetek és ízléskülönbségek figyelmen kívül

hagyása;10. A munkamegosztásban résztvevők szabad döntésének

feltételezése;11. Az ágazatok közötti csökkenő hozadék különbségeinek mellőzése.

Feladatok

1. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékből 8 darabot, B országban viszont 2 darabot tudnak elállítani, míg y termék egy egységének munkaidőben mért elállítási költsége A-ban 30 perc, vagyis 1/2 óra, B-ben viszont csak 20 perc, vagyis 1/3 óra, és a két ország közötti nemzetközi cserearány 2:1-hez, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között, milyen eredménnyel és jól járnak-e az egyes országok?

2. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékbő 16 darabot, B országban 4 darabot tudnak elállítani, míg y termékből A országban 12 darabot, B-ben ennek felét, azaz 6 darabot tudnak elállítani, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között és milyen eredménnyel?

3. Ha A országban egy munkaóra alatt x termékből 4 darabot, B országban 12 darabot tudnak elállítani, míg y termékből A országban 2 darabot, B-ben 8 darabot tudnak elállítani, akkor létrejön-e nemzetközi csere a két ország között és milyen eredménnyel