Embed Size (px)
Citation preview
Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Üzleti tervezés tantárgy Üzleti terv
AFRIKAI HARCSA HALTENYÉSZTŐ ÉS
HALFELDOLGOZÓ ÜZEM ÜZLETI TERVE
SÁRAI-SZABÓ ANDRÁS
FSLPOQ
2010. január 22.
2
Tartalomjegyzék
I. Bevezető.......................................................................................................................................3 II. Összefoglaló.................................................................................................................................4 III. Iparágelemzés...........................................................................................................................5
III.1. Az ágazat elemzése ..........................................................................................................5 IV. A vállalkozás bemutatása.........................................................................................................5
IV.1. A vállalkozás részletes jellemzése, céljai ........................................................................5 IV.2. Termékek .........................................................................................................................7
IV.2.a. Termékek fizikai leírása...............................................................................................7 IV.2.b. Termékek felhasználhatósága, vonzereje.....................................................................7 IV.2.c. Termékfejlesztés ..........................................................................................................8
IV.3. A vállalkozás erőforrásai (mérete, helyszíne, berendezés és felszerelés igénye) ............8 IV.4. Későbbi fejlesztési elképzelések......................................................................................9
V. Termelési terv ..............................................................................................................................9 V.1. A termelés menete..............................................................................................................10
V.1.a. Afrikai harcsa tenyésztése..........................................................................................10 V.1.b. Afrikai harcsa feldolgozás .........................................................................................11
V.2. A termelés költségei...........................................................................................................11 V.3. Minőségbiztosítás ..............................................................................................................12 V.4. Termelési és értékesítési terv .............................................................................................12
VI. Marketingterv.........................................................................................................................13 VI.1. A piac elemzése .............................................................................................................13 VI.2. Versenytársaink..............................................................................................................14 VI.3. Az ár kialakítása.............................................................................................................14 VI.4. Értékesítési csatorna.......................................................................................................15 VI.5. Az értékesítés ösztönzése, marketingkommunikáció.....................................................15 VI.6. Ügyfélkör .......................................................................................................................16
VII. Pénzügyi terv..........................................................................................................................16 VII.1. Eredménykimutatás........................................................................................................16 VII.2. Mérlegterv......................................................................................................................17 VII.3. Cash-flow terv................................................................................................................18 VII.4. Likviditási terv havi bontásban......................................................................................19
VIII. pénzügyi elemzés ...................................................................................................................21 VIII.1. Projektértékelés..............................................................................................................21
IX. Függelék.................................................................................................................................22 IX.1. Árbevétel terv.................................................................................................................22 IX.2. Bérterv............................................................................................................................23 IX.3. Költségterv .....................................................................................................................24 IX.4. Amortizáció....................................................................................................................25 IX.5. Hitel................................................................................................................................25 IX.6. Törlesztés .......................................................................................................................26
3
I. BEVEZETŐ
A vállalkozás neve: Halasfarm Kft.
címe: Halászi, Vadvirág liget 1
telefon: (96) 123- 456
telefax: (96) 123- 789
email: [email protected]
A cég alapítása: 2009. május 1.
A cég tevékenységi köre: élelmiszer előállítása, forgalmazása
A cég tőkeszükséglete:
Adatok ezer forintban 2010 2011 Amortozációs kulcs Eszköz megnevezése 2% Telephely 0 Telephely felújítás 5 000 Kútfúrás 30 000 5 000 2% összesen 35 000 5 000 14,5% Gépek, berendezések Haltenyésztő telep 20 000 10 000 Gépek, berendezések Halfeldolgozó 10 000 10 000 14,5% összesen 30 000 20 000 33% Irodatechnika, számítástechnika 500 Személygépkocsi 4 000 33% összesen 4 500 Beruházások összesen 69 500 25 000
A beruházás megvalósításához a Halasfarm Kft-nek 29,5 millió forint hosszú lejáratú hitelre
van szükséges, amit 25 millió forint saját tőkével, és 40 millió forint vissza nem térítendő
támogatással egészítünk ki.
4
II. ÖSSZEFOGLALÓ
Az üzleti terv a cég által benyújtandó hitelkérelem elbírálásához készül, a cégvezetők
megbízásából.
Vállalkozásunk a piaci tendenciák, a kereslet növekedésének kihasználása érdekében új
létesítésű intenzív technológiájú, modern az uniós szabványoknak megfelelő haltenyésztő és
halfeldolgozó üzemet kíván létesíteni. A kereslet halászati termékek iránt évről évre növekszik, a
fogyasztói szokások változásának köszönhetően. Az előrejelzések alapján évi 10-12%-os
emelkedésére lehet számítani.
A fejlesztések, beruházások teljes költsége nagyjából 100 millió forint körül fog alakulni.
A beruházáshoz szükséges tőkemennyiséget a vállalkozás 40% banki hitelből és 60%-ban saját
és pályázati forrásból szeretné finanszírozni. A hitel tervezett kondíciói: 29,5 millió forint, 10 éves
futamidő, 2 év türelmi idő és kb. 12% kamat. Mivel a cég várhatóan hosszútávon is nyereséges lesz,
a hitel és a felhalmozódó kamatok visszafizetése határidőre, megegyezés szerint meg fog történni.
A most induló PF megalakításában jelenleg 2 fő vesz részt. Az elmúlt években az egyik
cégalakító különböző kutatási tevékenységet végzett a halászati termékek hozzáadott értékének
növelésével kapcsolatban.
A feldolgozott halászati termékek áruszerkezetében növekszik a friss (jegelt) és hozzáadott
értéket képviselő cikkek száma és volumene. A konyhakész áruk forgalma az utóbbi 5 évben
megelőzte a fagyasztott termékek eladásait.
A vállalatunk a középosztály fogyasztási szokásait figyelembe véve kívánja fejleszteni
termékekeit. Emellett figyelembe veszi az egészségügyi szempontból célzott rétegek igényeit is. A
tervezett élelmiszeripari termékek piacán hazánkban jelenleg nincs versenyhelyzet.
A terv kidolgozása során sok kockázati tényezőt figyelembe vettünk, azok kiküszöbölésére
megfelelő módszerekkel rendelkezünk. Számoltunk a piaci kockázatok és a vállalkozás belső
kockázatainak hatásaival is. A piacon új konkurens cégek megjelenését (melyre egyelőre nem lehet
számítani), illetve a fontosabb megrendelők, üzleti partnerek kudarcát megfelelő
marketingtevékenységgel lehet ellensúlyozni. A termékek piaci bevezetése során a hazai
konzervatív vásárlói szegmens élelmiszer fogyasztási szokásai miatt jelentkezhetnek kockázatok.
Ezek csökkentése érdekében célzott tájékoztatási kampányokat indítunk. A cég belső kockázatait
megfelelő intézkedések meghozatalával ki lehet küszöbölni.
5
A vállalkozás tervezett időszakra számított fizetőképessége, adósságszolgálati mutatója alapján
következtethetünk arra, hogy a felvett hiteleinket megfelelő időben és mértékben törleszteni tudjuk.
A különböző mutatók és arányszámok, melyeket a havi illetve negyedéves adatokból
számítunk, arra engednek következtetni, hogy kezdetben a likviditás megőrzésére 2010-ben és
2011-ben rövid lejáratú hitelre is szüksége lesz a társaságnak. Ez abból is következik, hogy a
beruházás megvalósításához, a beüzemeléshez és a teljes kapacitás eléréshez kb. 12 hónap
szükséges. Emellett a társaság anyagi helyzete stabil, a likviditási helyzet kielégítő.
Mindezek tükrében elmondható, hogy mind a jelenben, mind a jövőben megbízhatóan fogunk
működni, a hitel megszerzésével pedig a stabil helyzetet mielőbb növekvő forgalommal,
árbevétellel lehet majd kiegészíteni.
III. IPARÁGELEMZÉS
III.1. Az ágazat elemzése
Napjainkban, a XXI. század elején az akvakultúra szerepe jelentősebb, mint valaha; a halászat
több mint 15%-át adja az emberiség összes állati fehérje fogyasztásának. A mind népesebbé váló
emberiség tápanyagigényének kielégítéséhez az akvakultúrából származó termékek egyre nagyobb
mennyiségben válnak szükségessé.
A halhús egészséges, magas biológiai értékű táplálék, a filé nagy víztartalma és laza szerkezete
miatt könnyen emészthető, több betegség megelőzésére alkalmas „ideális” zsírsavösszetétele miatt.
A jelentős fehérjetartalom mellett a zsír mennyisége a húsban alacsony, mintegy 1-7%. A telítetlen
zsírsavak részaránya - több más állati termékhez képest - magas, az omega-3/omega-6 (n-3/n-6)
zsírsavak egymáshoz viszonyított aránya (3:1-4:1) az emberi szervezet számára kedvező.
A haltermeléssel szemben támasztott igény kettős: egyfelől a nagymennyiségű, olcsó
produktum, másfelől a luxuscikknek számító, kiváló minőségű termékek előállítása.
Az Európai Unió, mint a halászati termékek elsőszámú importőre véleményünk szerint az
Unión kívüli országoktól való függését csak úgy képes javítani, ha a tagországok maguk állítanak
elő jó minőségű (élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan), ismert származású termékeket
minél olcsóbban.
IV. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA
IV.1. A vállalkozás részletes jellemzése, céljai
A vállalkozásunkat 2010-ben hoztuk létre korlátolt felelősségű társaság formájában, 25 millió
Ft jegyzett tőkével. Az alapítást az motiválta, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel
6
együttműködésben végeztünk halszaporítási és tenyésztési kísérleteket. Ehhez a tevékenységhez
létrehoztunk egy független gazdasági társaságot. A fejlesztési munka eredménye egy kidolgozott
technológia és módszer, amivel az afrikai harcsa eredményesen tenyészthető intenzív halgazdasági
körülmények között.
A jelenlegi beruházás fő motivációja, hogy az afrikai harcsa akvakultúrákban történő
tenyésztése és értékesítése rohamosan nő. Az afrikai harcsa fogyasztása 2005-2006 óta rohamosan
nő. Ez annak köszönhető, hogy ez a fajta hal fehér húsú, finom ízű, szálkamentes, nem zsíros és
nincs erős halszaga, gyermekeknek is nyugodtan adható. A piaci felmérések a további évekre kb.
11%-os bővülést jeleznek előre. Azonban a hazai haltenyésztés jelenleg ezzel nem tart lépést, az
igények egy részét importból fedezzük.
A Magyarországon kapható afrikai harcsa főleg importból (Hollandiából) származik. Célunk,
hogy a helyi földrajzi adottságokat kihasználva (termálvíz), gazdaságosan (alacsony üzemeltetési
költség), fenntarthatóan (kombinált technológiák) és nem utolsó sorban magyar szakemberekkel
közösen állítsunk elő olyan élelmiszert, ami magas hozzáadott értéket képvisel. Másik
célkitűzésünk, hogy a hazai igényeket hazai termelésű termékekkel lássuk el, „friss halat a
szomszédból”, így vállalkozásunkkal nem csupán a hazai gazdasági mutatókat javítjuk, de egyben
hozzájárulunk a környezeti terhelések csökkentéséhez.
Kizárólag halszaporításból elvárt árbevétel kb. 10 millió forint között mozogna évente. Ami a
az ivadékok eladásából keletkezett. A piaci előrejelzések szerint érdemes nem csak keltető üzemet ,
hanem további rendszerekkel kiegészíteni. Épületbe telepített, recirkulációs rendszerrel kívánjuk
nevelni, hízlalni halainkat. Az intenzív tenyésztés eredménye magas hozam, viszonylag kis
területigény, urbanizált környezetben. Az önálló recirkulációs technológia jellemzője, hogy a
vízben felhalmozódó felesleges anyagokat biológiai-mechanikai szűrőkkel eliminálják,
számszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a takarmánnyal bekerült tápanyagok 2/3-a nem hasznosul.
Ezért, azaz akvakultúrák fenntarthatóságának növelése érdekében célszerű kombinált rendszereket
alkalmazni. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy az afrikai harcsa tenyésztő teleppel együtt a
későbbiekben létesítünk egy extenzív haltenyésztő rendszert.
Magyarországon jelenleg intenzív rendszerek adják az összes haltermelés kb. 10%-át. Ezen
belül az afrikai harcsa adja a termelés ~90%-át. Főként ún. átfolyó vizes rendszerek használata
jellemző, de néhány recirkulációs rendszer is létesült. Ilyen környezetben magas fehérjetartalmú
teljes értékű tápokat használunk. (Ezek beszerzési forrásai, ára, trendje, hatása a hozamra,
minőségre.)
7
A működéshez szükséges Vízjogi létesítési engedélyt, az épületekre elvi építési és kivitelezési
engedélyt és HACCP tervvel rendelkezünk. A beruházás során ezeken kívül a Vízjogi működtetési
engedély és a Használatba vételi engedély megszerzése szükséges.
IV.2. Termékek
A vállalkozás fő tevékenysége az afrikai harcsatenyésztés, feldolgozása és értékesítése. Ezeket a
tevékenységeket saját technológiával, állandó személyzettel látjuk el. A termelés az év során
folyamatosan történik. A kiválasztott halfaj mellet azért döntöttünk, mivel az afrikai harcsa ára
piacon megfelelően pozícionált és a tervezett körülmények között gyorsan növekszik. A nevelési
idő 8-9 hónap, aminek végére érik el az feldolgozás szempontjából optimális 1000-1500 grammos
egyedsúlyt. További 3-4 hónapra lenne szükség, hogy az egyedsúly 1500-2000 grammra
növekedjen. A halfilé előállításakor a nagyobb egyedsúly, (maximum 2000 grammig) pár % többlet
hozamot ígér, de kezdeti termelési tervünkben, a gyorsabb termék előállítását és a nevelő, tároló
kapacitások rövidebb időre történő lekötését részesítettük előnyben. Későbbi fejlesztési irány lehet,
az egyedsúly növelése és a kihozatal optimalizálása.
Az afrikai harcsából két féle terméket tervezünk készíteni, jegelt halszelet és nyúzott halfilét.
IV.2.a. Termékek fizikai leírása
Az afrikai harcsafilé (clarias gariepinus) bőr nélküli, szálkamentes, egyenként 200-400 g
súlykategoriába szortírozva. A tisztított törzset szintén bőr nélkül, valamint hazánkban egyedülálló
módon, uszonyoktól megtisztítva kínáljuk. Súlyuk és méretük különböző, 700-800 g-tól egészen
1500 g-ig terjed. A későbbiekben kívánjuk bevezetni az afrikai harcsa szeletet, amelyet a nagyobb
súlyú egyedekből állítunk elő. A szeletek min. 18 mm vastagságúak, súlyuk 100 g körüli. Minden
termékünkben megjelenik a ragadozóhalakra jellemző tiszta ízvilág.
Az EU előírásainak megfelelően antibiotikumokat a tenyésztés során nem használtunk.
Kiszerelés: 5 kg-os kartonokban ömlesztve, vagy 1 kg-os zacskókban, 10 zacskó/karton.
IV.2.b. Termékek felhasználhatósága, vonzereje
A szakirodalom szerint az afrikai harcsa bevezetésekor a legfontosabb problémák a következők
voltak:
Fogyasztók idegenkedése kezdetben, elsősorban az elnevezés miatt,
Az élő afrikai harcsa külső megjelenése,
Értékesítési helyen való élve tárolása nehézkes
8
A fenti tapasztalatokat felhasználva olyan termékeket hozunk létre, amelyek a fogyasztók
elvárásait és igényeit leginkább képesek kielégíteni. A vágósúlyra hízott halakat azonnal
feldolgozzuk, egyelőre csak kétféle (nyúzott filét és haltörzset), a későbbiekben egy harmadik
(halszelet) terméket állítunk elő. Ezeket jegeljük (jégágyban tároljuk, szállítjuk és kínáljuk), ami az
eltarthatóságot, azaz a termék élettartamát növeli. A termékeket esztétikusan csomagoljuk,
konyhakészek, rövid fűzési, sütési idővel rendelkeznek. Azt hisszük, hogy ezek a tulajdonságok
igazodnak a mai kor elvárásaihoz, és kívánatosak lesznek a társadalom széles rétege számára.
IV.2.c. Termékfejlesztés
A termékek bevezetése után lehetségesnek tartjuk további termékek fejlesztését. A legfontosabb
iránynak a pástétom és a füstölt filé készítését tartjuk.
IV.3. A vállalkozás erőforrásai (mérete, helyszíne, berendezés és felszerelés igénye)
A vállalkozás telephelye Észak-Magyarországon, Győr-Sopron megyében, Vámosszabadiban
található a 14-es út mellett, ami Győrtől 9 km-re található. A telephely kiválasztásának legfontosabb
szempontjai a rendelkezésre álló, kitermelhető termálvíz, közeli nagyváros és autópálya, valamint a
szlovák és osztrák határ közelsége.
A vállalkozás az egyik tulajdonostól bérli a telephelyet, amin megfelelő infrastruktúra és egy
100 m2-es raktárépület rendelkezésre áll. A bérleti díj az első öt évben jelképesen 100.000,-Ft/év, a
hatodik évtől kezdve a tizedik évig 300.000,-Ft/év.
Az afrikai harcsa tenyésztéséhez és megfelelő fejlődéséhez termálvíz szükséges. A termálvizet
a föld alól termeljük ki. A halkeltető, nevelő és hizlaló medencéket a meglévő zárt épületen belül
alakítjuk ki, a vizet tisztítás után visszakeringtetjük. Így alacsonyabb frissvíz felhasználás érhető el,
ami a tervezett kapacitás mellett kb. 250 m3/nap. A kútfúrás költsége 35 millió Ft.
Továbbá létesítünk egy halfeldolgozó üzemet, ahol a termékeket előállítjuk és a kiszállításig
hűtőkamrában tároljuk. Az előzetes kalkulációk alapján az épületek átalakítási költsége 5 millió Ft,
mely összeg tartalmazza a szükséges épületgépészeti, épületvillamossági költségeket is.
A termékeket állandó 0°C-on kell tárolni. A kiszállítás a hűtési lánc fenntartása miatt
hűtőkocsival történik. A környékbeli halboltok, vendéglátó ipari létesítmények és kiskereskedéseket
saját hűtőkocsival kívánjuk elérni, ezért szükséges egy 3,5 t terhelhetőségű hűtőkocsi beszerezése.
Ennek költsége kb. 4 millió Ft.
Az éves szinten 100 tonna afrikai harcsa recirkulációs rendszerű előállítása következtében
átlagosan naponta kb. 250 m3 elfolyó víz keletkezik. Az elfolyó vizet a kibocsátás előtt szűrni és
tisztítani szükséges.
9
A folyamatos üzemhez szükség van megfelelően képzett személyi állományra. A halneveléshez
4 fővel, míg a feldolgozáshoz 6 fővel tervezzük működtetni a létesítményt. Azonban a fejlesztést
nem egyszerre, hanem ütemezve fogjuk végrehajtani, ezért 2010-ben a halnevelést 3 fővel kezdjük
el és a halfeldolgozás is csak egy műszakban, azaz 3 fővel indul. Terveink szerint a
halfeldolgozásban 2011-ben be tudjuk vezetni a 2. műszakot, azaz további 3 fővel számolunk.
A termelésben résztvevő alkalmazottak: 2 fő halász szakmunkás, 1 fő segédmunkás, valamint 1
fő technikus, aki az egyik tulajdonos.
A feldolgozásban műszakonként 1 fő húsipari szakmunkás és 2 fő segédmunkás alkalmazására
van szükség.
IV.4. Későbbi fejlesztési elképzelések
Középtávú terveink között szerepel, hogy a jelenleg tervezett üzem mellé, a felfutást követően
egy mesterséges tavi rendszert szándékozunk építeni, ami a keletkező szennyvizet megfelelően
kezeli. Ehhez meg kell majd építeni 1 darab 2,2 ha méretű stabilizáló tavat, egy 3,7 ha méretű
halastavat és egy 1,8 ha méretű tavat, ahol a maradék tápanyagokat energianövény (gyékény)
hasznosítja. Összesen tehát meg kell építeni 7,7 ha tavat. A kivitelezés költsége 4,5 millió Ft/ha,
azaz 34,65 millió Ft, továbbá a földvásárlás költsége kb. 6,5 m Ft. A tervezett kapacitású
haltenyésztéshez szükséges gépészeti berendezések költsége a rendelkezésre álló adatok alapján
nem haladja meg a 2 millió forintot. Tapasztalatunk alapján a projekt előkészítésének, pályázat
készítés költsége kb. 1 millió forint körül alakul.
A halastóban további 3 féle halat (35% ponty, 50% busa, 15% amur) nevelünk. A várakozásunk
szerint ezzel a kombinált módszerrel a 100 t/a mennyiségű afrikai harcsán kívül további 8,2 t/a (a
fent említett arányban) hal nevelhető. Az energiafű várható hozama 120 t/a, melynek fűtőértéke
összesen kb. 1,1 TJ. A telephely munkaerő igénye ezzel 2 fővel nő. Felhívjuk a figyelmet arra,
hogy ezek az adatok jelenleg nem kerültek bele jelen üzleti tervbe, mivel a megvalósítást kb. 5-6 év
múlva tervezzük, és ilyen időtávban a tervszámok bizonytalansága túlzottan nagy.
V. TERMELÉSI TERV
Termelésünk a társadalom széles rétegének igényeit kielégítik, tekintve, hogy halterméket
majdnem minden ember fogyaszt. Jellemzően az olcsóbb termékek (ponty, busa) fogynak
lényegesen nagyobb mennyiségben, de növekedés figyelhető meg a magasabb árfekvésű termékek
(afrikai harcsa, amur) forgalmában is. Ez természetesen egyre nagyobb mértékben növekvő
árbevételt jelent.
10
V.1. A termelés menete
V.1.a. Afrikai harcsa tenyésztése
Az afrikai harcsa nevelési ideje 8-9 hónap, részletesebben 2 hónap előnevelés és 7 hónap
utónevelés. A szaporítás lehet folyamatos, így ha ürülnek az előnevelő medencék, 2 hónap után újra
kezdjük a rotációt. A termelés menetét a berendezések beüzemelése után a következő táblázat
szerint tervezzük.
Az évenkénti 100 tonna étkezési hal neveléshez kb. 500 m3 tároló térfogat szükséges. A
termelés egyszerűsített folyamata a következő lépésekben történik:
1. lárvanevelés 1-3 hét halnevelő vályú 2,0-2,4 x 0,4m 20 db
2. „előnevelt” nevelés 3-5-hét nevelő kád télalap 1,2x1,3 m (1,1 m3) 8 db
3. ivadék nevelés 5-8 hét nevelő kád 1,5 m átmérő (2m3) 4 db
4. növendéknevelés 8-12 hét kör alakú nevelő kád 2 m átmérő (3,4m3) 8 db
5. étkezési nevelés 12-24 hét 3 db 55 m3-es betonkád
Ez a rendszer évi 100 tonna hal előállításához elegendő méretű. A nevelő (hízlaló) rendszer
egyszeri elfoglaltsága étkezési mérettől függően 20-36 hét. A hazai gyakorlatban ez cca. 7 hónap.
Ekkora méretű rendszer működtetéséhez 4 fő szükséges, akiket állandó 8 órában foglalkoztatunk.
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Keltető A B C D A B C D
Nevelő1 A B C D A B C D
Nevelő2 A A B B C C D D A A B B C C D
Hízlaló medence
A A A A A A A D D D D D D D C C
Hízlaló medence
B B B B B B B A A A A A A A
Hízlaló medence
C C C C C C C B B B B B
A 1. negyedév, B 2. negyedév, C 3. negyedév, D 4. negyedév
A fenti táblázatból látható, hogy az 1. hónapban keltetett halakat („A” telepítés) legkorábban a
9. hónapban tudjuk feldolgozni. Az „A” telepítésű halak feldolgozása elkezdődik a 9. hónapban és
tart a 10. és 11. hónapokban, majd következnek a „B” jelzésű halak a 12. 13. és 14. hónapokban és
így tovább, folyamatos keltetés és nevelés mellett, a termelés folyamatosan fenntartható.
Ugyancsak a fenti táblázat következménye, hogy 2010-ben először a 10. hónapban tudunk
feldolgozott halat értékesíteni.
11
V.1.b. Afrikai harcsa feldolgozás
A termék előállítása a tenyésztett afrikai harcsa feldolgozásával történik. Évente előállított
mennyiség 100 tonna étkezési hal 1000-1500 grammos egyedsúlyban, amiből kezdetben 40%-ban
haltörzset és 60% nyúzott halfilét tervezünk előállítani. Az élő halból előállítható termékek
kihozatali aránya eltérő, haltörzs esetén 60%-kal, filé esetén 42%-kal lehet számolni.
A hal feldolgozása az alábbi lépésekben történik:
Válogatás, mérlegelés, Előkészítés, Vizsgálat és irdalás, Termék elkészítés (törzs vagy filé)
Utólagos folyamatok (jegelés, de lehet főzés, füstölés, konzervkészítés), Csomagolás ,
Raktárba betárolás
A tervezett kapacitású halfeldolgozóhoz a következő berendezések szükségesek:
─ Pikkelyező, haltisztító asztal, halszeletelő gép, halfilé irdaló gép (gyorsfagyasztó
sokkoló kamra, jégpehely gyártó gép), védőgázas csomagoló rendszer, Dyno Pack
csomagológép, hűtőkamra.
A teljes kapacitás elérésekor a halfeldolgozást 6 fő fogja ellátni két 8 órás műszakban.
V.2. A termelés költségei
A termelés legfontosabb költség elemei az anyagköltség, ami áll a takarmányból, ivadékokból,
gyógyszerekből és egyéb segédanyagokból, az energia költség, ami jellemzően villamos energia. A
villamos energia a vizek szivattyúzásához és a levegőztetéshez szükséges.
Az anyagköltség közül a takarmány költsége a legnagyobb tétel.
A tápanyagok ára az első évben 2010-ben összesen kb. 12 millió Ft, 2011-ben kb. 26 millió Ft
illetve a további években 2 %-os árnövekedéssel számolunk.
12
A vállalat üzemfenntartási költségek összege kb. 60 millió Ft/év. A költségek várható eloszlását mutatja az alábbi táblázat. A költségek éves változását átlagosan 2%-ra becsüljük.
Anyagköltség/takarmány 48 %
Anyagköltség/ivadék 3 %
Anyagköltség/gyógyszer 2 %
Anyagköltség egyéb 3 %
Amortizációs költség 14 %
Személyi költség 10 %
Energia költség 10 %
Segéd üzemági költség 5 %
Általános költség (szállítás) 5 %
Összesen 100 %
V.3. Minőségbiztosítás
A minőség biztosítása érdekében a termelés minden fázisában ellenőrizzük, hogy a termékek
megfeleljenek az előírásainknak, valamint a HACCP-nek.
V.4. Termelési és értékesítési terv
Az értékesítés jelentős része előre lekötött megrendelések alapján történik. A forgalom kisebb
részére nincs megrendelés, ezt jellemzően egyedi esetek illetve a saját telephelyen történő
értékesítés jelenti. Állandó, biztos vevőkre, megrendelésekre azért van szükség, mert a termékek
romlandóak.
A termékeink 70% át hipermarketeken keresztül értékesítjük. Az árbevétel éves szinten további
6-8%-kal csökken az akciók következtében, de várhatóan hasonló arányban változik az értékesített
mennyiség. Hipermarketek esetében a beszedési idő 60-90 nap. A vásárló alkuereje nagy, ezért a
számítások során 90 nappal kalkulálunk. A termékeink fennmaradó 30%-át halboltokban és
vendéglátóipari létesítményekben értékesítjük. Az értékesítési ár 10%-kal magasabb, mint amit a
hipermarketek esetén alkalmazunk. Továbbá feltételezzük, hogy árainkat átlagosan évente kb. 5%-
kal tudjuk emelni.
13
Késztermékek Termelés Élő hal 2010
Termék
2010
Termelés Élő hal
2011-től
Termék
2011-től
Kisker. ár (átlagár)
2010
Árbevétel
2010
Árbevétel
2011-től Halfaj kg/év kg/év kg/év kg/év Ft/kg eFt eFt Afrikai harcsa törzs
6 720 24 000 1 200 8 064 30 240
Afrikai harcsa filé 7056 25 200 1 500 10 584 39 690
Élő hal 33 000 5 000 105 000 5 000 950 4 750 4 988
Összesen: 18 776 54 200 23 398 74 918
VI. MARKETINGTERV
VI.1. A piac elemzése
A táplálkozási szokások világszerte megfigyelhető változása a szükségesnél több energia-, zsír-,
szénhidrát-, kevesebb rostbevitel mellett a lakosság egészségét nagymértékben befolyásoló
tényezőnek számít az országonként eltérő, jellegzetes élelmiszer-fogyasztási tradíció. Az utóbbi
években a melegvérű állatok fogyasztásával az emberre átvihető betegségek (pl. BSE) veszélye is a
hal iránti érdeklődést stimulálta.
Európában a halfogyasztás komoly hagyományokkal rendelkezik, főleg az Atlanti óceán és a
Földközi- tenger partjain fekvő országokban (Olaszország, Spanyolország, Portugália Franciaország
és a Balti államok). Az Európai Unió országainak halfogyasztása 24 kg/fő/év körül mozog, ezen
belül Portugáliában a legmagasabb, ahol csaknem 60 kg/fő/év az átlagos fogyasztás, míg
Magyarország a lista végén kullog, évente 4,5 kg/fő körüli értékkel. Ugyanakkor a hazai
halfogyasztás struktúrájának alakulása az elmúlt 15 évben egyre emelkedő tendenciát mutat, a 2,2
kg/fő/éves érték megduplázódott, az elmúlt néhány évben pedig egyre erőteljesebben növekszik.
Felmérések bizonyítják, hogy azoknál az országoknál, ahol rendszeresen sok halat esznek, jóval
kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint más országokban, például
Magyarországon, ahol eddig ennek az ellenkezőjéről győződhettünk meg. Azonban a wellness-
fitness, azaz egészséges életmód iránti igény hazánkban is jelentősen növeli az egészséges
élelmiszerek – ezen belül a különböző haltermékek - iránti keresletet. Ennek eredményeképpen a
tradicionális halfogyasztás változása figyelhető meg, azaz a ponty már nem elégíti ki a változó
igényeket. Egyre keresettebbek a ponty mellett a busa, pangasius, tilápia és az afrikai harcsa,
valamint ezen halak feldolgozott formái (pucolt, filézett, szeletelt, fagyasztott, pácolt, füstölt, stb.).
14
Fontos tényező, hogy az EU-ban a fogyasztók a vadvízi fogásból származó halak helyett a
termelt halat részesítik előnyben, preferálva a kiszámítható, folyamatos minőséget.
Az éves magyarországi haltermés mintegy 30 ezer tonna. Ebből – évjárattól függően, 22-23
ezer tonna a tógazdasági hal, amely 70 százalékban ponty. A halászati ágazat termelése közel
20000 tonna étkezési halat juttat a belföldi- és az exportpiacokra.
VI.2. Versenytársaink
A hazai afrikai harcsa tenyésztés cca. 1500 tonna étkezési hal. Hazánkban jelenleg három
helyen tenyésztik: Innoflex Kft., Szarvas; Akvapark – Szarvasfish; TEHAG Kft. Füzesgyarmat.
Az INNOFLEX Kft. az afrikai harcsa teljes vertikumát előállítja. A medencék termelő
kapacitása a működő 1500 m3 vízmennyiségre vetítve évente mintegy 5-600 tonna. Termékeik:
halivadék, piaci, illetve vágóhal, horgászhal, gyorsfagyasztott halhústermékek.
A Szarvas-Fish Kft. területén összesen 1200 m3 kapacitású, különböző méretű átfolyó vizes
medence szolgál az afrikai harcsa termelésére. Az intenzív halnevelő rendszer és a saját
halfeldolgozó üzem egész éven át folyamatosan szolgálja ki a vevőket. Évente kb. 600 tonna
étkezési afrikai harcsát termelnek.
A TEHAG Kft. füzesgyarmati telepén egy afrikai harcsát előállító intenzív telepünk működik,
melynek éves termelése kb. 300 tonna.
VI.3. Az ár kialakítása
Az árkalkulációt az aktuális piaci áraknak megfelelően alakítjuk ki, természetesen a termelés
során felmerülő költségeket figyelembe véve. Az árak meghatározásánál a célköltségszámítás
módszerét alkalmazzuk.
A kiszámított költséget megszorozzuk a termelt mennyiséggel, és megkapjuk, hogy összesen
mennyi költség felmerülése a vállalkozás célja. Ha a szállítási szerződések és a tapasztalatok
alapján a költségek várhatóan a kitűzött értéken belül maradnak, akkor nincs további teendője a
vállalkozásnak. Ha a várható költségek meghaladják a célköltséget, törekedni kell a költségek
csökkentésére, a termelés racionalizálására. Ha esetlegesen sokkal több hasznot tudnánk elérni,
mérlegelni kell, hogy az árakat csökkentsük-e vagy sem.
A fagyasztott törzs ára 1100,- – 1300,- Ft között mozog, míg a filé 1400,- Ft-tól egészen
1800,- Ft-ig terjed kilogrammonként a belföldi piacon.
15
A fentieknek megfelelően a jegelt halszeletet 1200,- Ft/kg-os, míg a filét 1500,- Ft/kg-os áron
kívánjuk értékesíteni. Megrendelésre élőhalat is árusítunk 950,- Ft/kg-os áron. A nagyobb
vásárlóink – hipermarketek, halboltok – részére 10%-os kedvezménnyel szállítjuk a halat. Évente
5%-kal fogjuk emelni árainkat.
VI.4. Értékesítési csatorna
Hazánkban a feldolgozott hal 32%-a Budapesten és az agglomerációban, míg 37%-a a
Dunántúlon értékesül, bizonyítva a fejlettebb régiók igényét a magasabb feldolgozottsági szintű
élelmiszerek iránt. A halforgalmazásban kiemelendő a hipermarketek szerepe, az élelmiszer-
kereskedelem 71%-a itt zajlik.
Termékeinket alapvetően ezen hipermarketeken keresztül tervezzük forgalmazni. De tervezzük,
hogy sikerül a termékeinket értékesíteni halboltokban, melyek főleg a megyeszékhelyeken lévő
vásárcsarnokokban vannak. Ezen felül vendéglátó egységek számára is tervezünk szállítani,
valamint olyan turisztikailag kiemelkedő településekre, ahol jelentős a Nyugat-Európából érkező
vendégek száma. Ezen vendégkör egészségközpontú életmódja, illetve a wellness-fitness nyaralás
iránti igénye szinté megteremti a hal iránti magasabb keresletet.
VI.5. Az értékesítés ösztönzése, marketingkommunikáció
Marketingkommunikációnk során azt kívánjuk hangsúlyozni a lakosság körében, hogy az
afrikai harcsa finom ízű, húsa szálkamentes, nem zsíros és nincs erős halszaga. Gyermekeknek is
nyugodtan adható. A filézett harcsa ára nem sokkal több, mint a filézett csirkemellé.
A halrudacskákba vegyes, ellenőrizhetetlen minőségű halak kerülnek. Míg a hazai
halgazdaságokból boltba került hal minősége garantált és bármikor kontrollálható.
Mivel vásárlóink köre különböző korosztályból és vagyoni helyzetűekből tevődik össze, ezért a
hirdetési stratégia felállítása nehéz feladat. Országos napilapokban és konyhai, főzéssel kapcsolatos
magazinokban kívánunk hirdetéseket feladni, a későbbiekben konyhai bemutatókat, főző-show-kat
tervezünk a különböző országos és területi rendezvényeken megvalósítani. Ennek tervezett költsége
évente 500 ezer forint.
16
VI.6. Ügyfélkör
A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2008-ban készített egy
széleskörű felmérést a magyar fogyasztók halvásárlási és halfogyasztási szokásairól.
Ügyfélkörünket ennek megfelelően kívánjuk kialakítani, ugyanakkor a legtöbb vásárlónk a
hipermarketekben, illetve piacokon vásárlók köréből tevődik össze.
A kutatás eredménye szerint a legtöbb ember szereti a halat. Aki nem szereti, elsősorban a
szálkásság és az erős halszag miatt nem eszi, azonban az afrikai harcsa fő tulajdonságai közé
pontosan a szálkamentesség és a halszag hiánya tartozik. A fogyasztók többsége igényli a
biztonságos és nyomonkövethető halterméket. Az idősebb emberek inkább az ízéért, a
hagyományoktól vezérleve fogyasztják a halat, míg a fiatalabbak inkább az egészséges életmódra
való törekvés miatt. A hal kedveltsége elsősorban nem az anyagi helyzettől függ, azonban a
rendszeres fogyasztását a jómódúak engedhetik meg inkább maguknak.
VII. PÉNZÜGYI TERV
VII.1. Eredménykimutatás
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Tervszámok Belföldi értékesítés nettó árbevétele 23 398 78 957 82 905 87 050 91 403 95 973 100 772 Export értékesítés nettó árbevétele 0 0 0 0 0 0 0 Értékesítés nettó árbevétele 23 398 78 957 82 905 87 050 91 403 95 973 100 772 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagköltség 15 773 29 349 29 936 30 534 31 145 31 768 32 403 Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke 1 660 1 691 1 723 1 755 1 989 2 022 2 057 Egyéb szolgáltatások értéke 3 000 5 725 5 855 5 989 6 126 6 267 6 411 ELÁBÉ 0 0 0 0 0 0 0 Anyagjellegű ráfordítások 20 433 36 765 37 514 38 279 39 260 40 057 40 872 Bérköltség 8 088 13 250 13 515 13 786 14 061 14 343 14 630 Személyi jellegű egyéb kifizetések 0 0 0 0 0 0 0 Személyi jellegű ráfordítások 8 088 13 250 13 515 13 786 14 061 14 343 14 630 Értékcsökkenési leírás 6 550 9 550 9 550 8 050 8 050 8 050 10 200 Egyéb ráfordítások 701 1 367 1 415 3 465 3 917 4 452 5 085ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE -12 375 18 024 20 911 23 471 26 115 29 072 29 985PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -4 272 -3 982 -2 598 145 -1 031 -213 483SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY -16 646 14 043 18 313 23 616 25 084 28 858 30 468REDKÍVÜLI EREDMÉNY 25 000 20 000 0 0 0 0 0ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 8 354 34 043 18 313 23 616 25 084 28 858 30 468 Adófizetési kötelezettség 1 671 6 809 3 663 4 723 5 017 5 772 6 094ADÓZOTT EREDMÉNY 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 23 087 24 375 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés 0 0 0 0 0 11 543 12 187MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 11 543 12 187
Adatok ezer forintban
17
VII.2. Mérlegterv
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Tervszámok BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 62 950 78 400 68 850 60 800 52 750 44 700 37 100 IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK 62 950 78 400 68 850 60 800 52 750 44 700 37 100 Aktivált tárgyi eszköz 62 950 78 400 68 850 60 800 52 750 44 700 37 100 Befejezetlen beruházások Beruházásrokra adott előlegek BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 0 0 0 0 0 0 0 Részesedések Adott kölcsönök FORGÓESZKÖZÖK 4 582 13 978 26 669 50 779 74 639 90 228 108 886 KÉSZLETEK 500 525 551 579 608 638 670 KÖVETELÉSEK 3 900 13 160 13 818 14 508 15 234 15 996 16 795 Vevők 3 900 13 160 13 818 14 508 15 234 15 996 16 795 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések ÉRTÉKPAPÍROK 0 0 0 0 0 0 0 PÉNZESZKÖZÖK 182 293 12 301 35 692 58 797 73 595 91 420AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 67 532 92 378 95 519 111 579 127 389 134 928 145 986
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Tervszámok SAJÁT TŐKE 31 683 58 917 73 568 92 460 112 528 124 071 138 858 JEGYZETT TŐKE 25 000 25 000 25 000 25 000 25 000 25 000 25 000
TŐKETARTALÉK 2 600 EREDMÉNYTARTALÉK 0 6 683 33 917 48 568 67 460 87 528 99 071 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 11 543 12 187
CÉLTARTALÉKOK 0 0 0 2 000 2 400 2 880 3 456KÖTELEZETTSÉGEK 35 849 33 461 21 952 17 118 12 461 7 977 3 671 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 28 099 26 698 21 676 16 829 12 157 7 658 3 336 Beruházási, fejlesztési, egyéb hitelek 28 099 26 698 21 676 16 829 12 157 7 658 3 336 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 7 750 6 763 276 289 304 319 335 Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek 7 500 6 500 Vevőtől kapott előlegek Szállítók 250 263 276 289 304 319 335 Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállakozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN 67 532 92 378 95 519 111 579 127 389 134 928 145 986
Adatok ezer forintban
18
VII.3. Cash-flow terv
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 (tény) (terv)
Nyitó cash flow 0 0 182 293 12 301 35 692 58 797 73 595Nettó árbevétel 0 23 398 78 957 82 905 87 050 91 403 95 973 100 772Üzemi tevékenység eredménye 0 -12 375 18 024 20 911 23 471 26 115 29 072 29 985Adózott eredmény 0 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 23 087 24 375Osztalékkifizetés 0 0 0 0 0 0 11 543 12 187Mérleg szerinti eredmény 0 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 11 543 12 187Amortizáció 0 6 550 9 550 9 550 8 050 8 050 8 050 10 200Cash-Flow I. 0 13 233 36 784 24 201 26 943 28 117 19 593 22 387Céltartalék képzés és felhaszn. különbözete 0 0 0 0 2 000 400 480 576
Működő tőke állomány-változása /rövid. lej. köt. - (készletek+követelések)/
0 3 350 -10 272 -7 171 -705 -740 -777 -816
Aktív időbeli elhatárolások változása 0 0 0 0 0 0 0 0Passzív időbeli elhatárolások változása 0 0 0 0 0 0 0 0Működési cash-flow 0 16 583 26 512 17 030 28 238 27 778 19 296 22 148 Beruházási cash-flow 0 69 500 25 000 0 0 0 0 0Tőkeemelés 25 000 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek változása Hosszú lejáratú hitelek felvétele 29 500 0 Hosszú lejáratú hitelek törlesztése 1 401 1 401 5 022 4 847 4 672 4 499 4 322Finanszírozási cash-flow 0 53 099 -1 401 -5 022 -4 847 -4 672 -4 499 -4 322 Záró cash-flow 0 182 293 12 301 35 692 58 797 73 595 91 420Nyitó értékpapír-állomány 0 0 0 0 0 0 0 0Záró értékpapír-állomány 0 0 0 0 0 0 0 0 Értékpapír-állomány változása 0 0 0 0 0 0 0 0Cash-flow delta 0 182 111 12 008 23 391 23 106 14 797 17 826
adatok ezer forintban
19
VII.4. Likviditási terv havi bontásban
2010 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. összesen
Bevétel (mFt): NYITÓ PÉNZÁLLOMÁNY 0 76 426 53 851 30 927 18 352 10 778 7 853 5 279 6 204 2 580 5 805 9 030
Árbevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 499 6 499 6 499 19 498
Egyéb bevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Pénzügyi műveletek bevétele 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Rendkívüli bevételek 25 000 25 000Eredményt nem érintő bevételek: 0
Befizetett tőkeemelés 25 000 25 000
Hitelfelvétel 29 500 7 500 37 000
Céltámogatás 0
Egyéb növelő jogcímek 0
BEVÉTEL ÖSSZ. 79 500 0 0 0 0 0 0 7 500 0 6 499 6 499 6 499 106 498
Kiadás (mFt):
beszerzési kiadás 500 20 000 20 000 10 000 5 000 4 000 5 000 64 500
bérkifizetés 505 505 505 505 505 505 505 505 505 505 505 505 6 059
TB járulék befizetés 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 2 030
adóbefizetés 139 139 139 139 139 139 139 139 139 139 139 139 1 671pénzügyi műveletek ráfordításai 0
rendkívüli ráfordítás 0
egyéb folyó kiadás 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 1 703 20 433eredményt nem érintő kiadások: 0
osztalékfizetés 0befektetett eszközök bővítése 0
hiteltörlesztés 350 350 1 050 700 700 1 050 4 200
egyéb kifizetés 58 58 58 58 58 58 58 58 58 58 58 58 701
KIADÁS ÖSSZ. 3 074 22 574 22 924 12 574 7 574 2 924 2 574 6 574 3 624 3 274 3 274 8 624 99 593ZÁRÓ PÉNZÁLLOMÁNY 76 426 53 851 30 927 18 352 10 778 7 853 5 279 6 204 2 580 5 805 9 030 6 905
0
20
2011 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. összesen
Bevétel (mFt):
NYITÓ PÉNZÁLLOMÁNY 6 905 9 787 6 168 5 250 4 682 4 114 3 195 2 627 2 759 2 541 2 673 2 804
Árbevétel 7 433 7433 5483 5483 5483 5483 5483 5483 5483 5483 5483 5483 69 697
Egyéb bevétel 0
Pénzügyi műveletek bevétele 0
Rendkívüli bevételek 15000 15 000Eredményt nem érintő bevételek: 0
Befizetett tőkeemelés 0
Hitelfelvétel 6500 6 500
Céltámogatás 0
Egyéb növelő jogcímek 0
BEVÉTEL ÖSSZ. 28 933 7 433 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 5 483 91 197
Kiadás (mFt):
beszerzési kiadás 20000 5000 25 000
bérkifizetés 827 827 827 827 827 827 827 827 827 827 827 827 9 925
TB járulék befizetés 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 169 2 030
adóbefizetés 567 567 567 567 567 567 567 567 567 567 567 567 6 809pénzügyi műveletek ráfordításai 0
rendkívüli ráfordítás 0
egyéb folyó kiadás 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 3 064 36 765eredményt nem érintő kiadások: 0
osztalékfizetés 0
befektetett eszközök bővítése 0
hiteltörlesztés 1 310 1 310 1 660 1 310 1 310 1 660 1 310 610 960 610 610 960 13 620
egyéb kifizetés 114 114 114 114 114 114 114 114 114 114 114 114 1 367
KIADÁS ÖSSZ. 26 051 11 051 6 401 6 051 6 051 6 401 6 051 5 351 5 701 5 351 5 351 5 701 95 516
ZÁRÓ PÉNZÁLLOMÁNY 9 787 6 168 5 250 4 682 4 114 3 195 2 627 2 759 2 541 2 673 2 804 2 586
21
VIII. PÉNZÜGYI ELEMZÉS
VIII.1. Projektértékelés
Beruházás 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016Adózott eredmény 6 683 27 234 14 651 18 893 20 067 23 087 24 375 Étékcsökkenési leírás 6 550 9 550 9 550 8 050 8 050 8 050 10 200 Pénzáramlás -94 500 13 233 36 784 24 201 26 943 28 117 31 137 34 575 0 1 2 3 4 5 6 7Ráta 14% Nettó jelenérték 20 305 Jövedelmezőségi index 0,215 IRR 20%
Adatok ezer forintban
A nettó jelenérték számításhoz 14%-os rátát használva, a beruházás nettó jelenértéke 20 305 eFt
pozitív, ez alapján érdemes azt megvalósítani. A Jövedelmezőségi index a vizsgált időszakra (2010-
2016) számolt nettó jelenérték mellett 0,215. A belső megtérülési ráta 20%
Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Üzleti tervezés tantárgy Üzleti terv IX. FÜGGELÉK
IX.1. Árbevétel terv
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Tervezett belföldi értékesítés Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel Mennyiség Egységár Árbevétel
kg Ft/kg eFt m.e. Ft/m.e. eFt m.e. Ft/m.e. eFt m.e. Ft/m.e. eFt m.e. Ft/m.e. eFt m.e. Ft/m.e. eFt m.e. Ft/m.e. eFt
Afrikai harcsa törzs 0 1 212 0 4 800 1 273 6 108 4 800 1 336 6 414 4 800 1 403 6 735 4 800 1 473 7 071 4 800 1 547 7 425 4 800 1 624 7 796
Afrikai harcsa filé 0 1 515 0 5 040 1 591 8 017 5 040 1 670 8 418 5 040 1 754 8 839 5 040 1 841 9 281 5 040 1 934 9 745 5 040 2 030 10 232
Afrikai harcsa törzs HM 6 720 1 200 8 064 19 200 1 260 24 192 19 200 1 323 25 402 19 200 1 389 26 672 19 200 1 459 28 005 19 200 1 532 29 406 19 200 1 608 30 876
Afrikai harcsa filé HM 7 056 1 500 10 584 20 160 1 575 31 752 20 160 1 654 33 340 20 160 1 736 35 007 20 160 1 823 36 757 20 160 1 914 38 595 20 160 2 010 40 524
Élő hal eladás 5 000 950 4 750 5 000 998 4 988 5 000 1 047 5 237 5 000 1 100 5 499 5 000 1 155 5 774 5 000 1 212 6 062 5 000 1 273 6 365
Harcsa szelet HM 0 3 000 1 300 3 900 3 000 1 365 4 095 3 000 1 433 4 300 3 000 1 505 4 515 3 000 1 580 4 740 3 000 1 659 4 977
Belföldi árbevétel 18 776 1 246 23 398 57 200 1 380 78 957 57 200 1 449 82 905 57 200 1 522 87 050 57 200 1 598 91 403 57 200 1 678 95 973 57 200 1 762 100 772
23
IX.2. Bérterv
Alkalmazottak Alapbérek 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Összesen
ügyvezető 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Segédmunkás Halteny. 75 000 0 1 836 000 3 745 440 3 820 349 3 896 756 3 974 691 4 054 185 4 135 268 21 327 420 Segédmunkás Halfeld. 75 000 0 918 000 2 809 080 2 865 262 2 922 567 2 981 018 3 040 639 3 101 451 15 536 565 Szakmunkás Halteny. 90 000 0 1 101 600 1 123 632 1 146 105 1 169 027 1 192 407 1 216 255 1 240 581 6 949 026 Szakmunkás Halfeld. 90 000 0 2 203 200 2 247 264 2 292 209 2 338 053 2 384 815 2 432 511 2 481 161 13 898 052 stb. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Éves bérfejlesztés (%) 0,00% 2,00% 2,00% 2,00% 2,00% 2,00% 2,00% 2,00% Halmozott bérfejlesztés (%) 0,00% 2,00% 4,04% 6,12% 8,24% 10,41% 12,62% 14,87% Bruttó bérek összesen 330 000 0 6 058 800 9 925 416 10 123 924 10 326 403 10 532 931 10 743 589 10 958 461 68 669 525
Létszám (fő) Átlaglétszám
ügyvezető 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1,00 Segédmunkás Halteny. 3 0 2 4 4 4 4 4 4 3,25 Segédmunkás Halfeld. 4 0 1 3 3 3 3 3 3 2,38 Szakmunkás Halteny. 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0,88 Szakmunkás Halfeld. 2 0 2 2 2 2 2 2 2 1,75 stb. 0 0 0 0 0 0 0 0 0,00 Összlétszám 11 1 7 11 11 11 11 11 11 9
Közterhek Átlagos
TB (%) 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% 29,00% Munkaadói járulék (%) 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% 3,00% Szakképzési h.j. (%) 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% Közterhek (%) 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% 33,50% Közterhek (Ft) 110 550 0 2 029 698 3 325 014 3 391 515 3 459 345 3 528 532 3 599 102 3 671 085
Teljes bérköltség Összesen
ügyvezető 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Segédmunkás Halteny. 100 125 0 2 451 060 5 000 162 5 100 166 5 202 169 5 306 212 5 412 337 5 520 583 33 992 689 Segédmunkás Halfeld. 100 125 0 1 225 530 3 750 122 3 825 124 3 901 627 3 979 659 4 059 252 4 140 437 24 881 752 Szakmunkás Halteny. 120 150 0 1 470 636 1 500 049 1 530 050 1 560 651 1 591 864 1 623 701 1 656 175 10 933 125 Szakmunkás Halfeld. 120 150 0 2 941 272 3 000 097 3 060 099 3 121 301 3 183 727 3 247 402 3 312 350 21 866 250 stb. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Teljes bérköltség 440 550 0 8 088 498 13 250 430 13 515 439 13 785 748 14 061 463 14 342 692 14 629 546 91 673 816
Adatok forintban
24
IX.3. Költségterv
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Anyagjellegű ráfordítások 20 433 36 765 37 514 38 279 39 260 40 057 40 872 Anyag költség 15 773 29 349 29 936 30 534 31 145 31 768 32 403
Takarmány 12 480 25 459 25 968 26 488 27 018 27 558 28 109 Gyógyszer 1 040 1 591 1 623 1 655 1 689 1 722 1 757 Ivadék 693 707 721 736 750 765 781 Egyéb anyag 1 560 1 591 1 623 1 655 1 689 1 722 1 757 Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatás értéke 1 660 1 691 1 723 1 755 1 989 2 022 2 057
Telephely bérlés 100 100 100 100 300 300 300 Egyéb szolgáltatás 1 560 1 591 1 623 1 655 1 689 1 722 1 757 ELÁBÉ Egyéb szolgáltatások 3 000 5 725 5 855 5 989 6 126 6 267 6 411
Energia 2 500 5 200 5 304 5 410 5 518 5 629 5 741 Marketing, promóció 500 525 551 579 608 638 670 Személyi jellegű ráfordítások 8 088 13 250 13 515 13 786 14 061 14 343 14 630
Bérköltség 8 088 13 250 13 515 13 786 14 061 14 343 14 630 Személyi jellegű egyéb kifizetések (juttatások) 0 0 0 0 0 0 0 Értékcsökkenés 6 550 9 550 9 550 8 050 8 050 8 050 10 200 Egyéb ráfordítás 701 1 367 1 415 3 465 3 917 4 452 5 085
állami ktg. vetéssel elszámolt adók, illetékek Önkormányzatokkal elszámolt adók 701 1 367 1 415 1 465 1 517 1 572 1 629
gépármű adó 180 180 180 180 180 180 180 építmény adó nincs, de kommunális adó 240 240 240 240 240 240 240 iparűzési adó 281 947 995 1 045 1 097 1 152 1 209 céltartalék képzés várható kötelezettségekre 1 000 1 200 1 440 1 728 céltartalék képzés várható költségekre 1 000 1 200 1 440 1 728 vevők értékvesztése egyéb ÖSSZES KÖLTSÉG 35 773 60 933 61 994 63 579 65 288 66 902 70 786
Adatok ezer forinban
25
IX.4. Amortizáció
Adatok ezer forintban 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Maradv.ért. Amortizáció Amortizációs kulcs 2% 34 300 700 33 600 700 32 900 700 32 200 700 31 500 700 30 800 700 30 100 700 4 900 100 4 800 100 4 700 100 4 600 100 4 500 100 4 400 100 Amortizációs kulcs 14,5% 25 650 4 350 21 300 4 350 16 950 4 350 12 600 4 350 8 250 4 350 3 900 4 350 0 6 500 17 100 2 900 14 200 2 900 11 300 2 900 8 400 2 900 5 500 2 900 2 600 2 900 Amortizációs kulcs 33% 3 000 1 500 1 500 1 500 0 1 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Év végi összesítés 62 950 6 550 78 400 9 550 68 850 9 550 60 800 8 050 52 750 8 050 44 700 8 050 37 100 10 200
IX.5. Hitel
26
IX.6. Törlesztés
