Az új Ptk. szabályai
- a gyermek, a szülő
és a pedagógus szempontjából
dr. Lantai Csilla
főosztályvezető-helyettes
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
A 2013. évi V. törvény felépítése
• Első Könyv: Bevezető rendelkezések,
• Második Könyv: Az ember mint
jogalany
• Harmadik Könyv: Jogi személy
• Negyedik Könyv: Családjog
• Ötödik Könyv: Dologi jog
• Hatodik Könyv: Kötelmi jog
• Hetedik Könyv: Öröklési jog
• Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
A Második Könyv
néhány fontos rendelkezése
A jogszabályi háttér
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (új Ptk.) Második Könyve
• A támogatott döntéshozatalról szóló
2013. évi CLV. törvény
• 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
(Ptké.)
Az érintett jogintézmények
• Cselekvőképesség
• Gondnokság
• Támogatott döntéshozatal
Cselekvőképesség I.
A cselekvőképességi szabályok jelentősen változtak!
• nem ad lehetőséget nagykorú személyek
cselekvőképességének általános korlátozására,
• a cselekvőképesség a bíróság által
meghatározott ügycsoportban korlátozható,
• a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet:
részleges és teljes korlátozás,
• részleges korlátozás esetén lényeges az
ügycsoport meghatározása,
• minden esetben kötelező a felülvizsgálat!
Cselekvőképesség II.
A cselekvőképesség teljes korlátozása
csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása
nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén
igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal.
A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti
korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá
helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell
döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok
feltérképezése is
Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének
betöltése után helyezheti cselekvőképességet
részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá,
hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már
az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik!
A gondnokság alá helyezés
kezdeményezése •a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa,
egyenesági rokona, testvére,
•a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe
vett gyermek gyermekvédelmi gyámja
•a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60
napon belül meg kell indítania, ha más jogosult
nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!),
•az ügyész.
Felülvizsgálat I. Ptké. rendelkezési szerint:
• minden gondnokság alatt álló személyt az új
szabályok szerint felül kell vizsgálni, legkésőbb 5 éven
belül
• a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való
kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a
gyámhatóság feladata
• a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése
iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott
keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell
utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell
szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell
indítani a 17. életév betöltését
követően!
Felülvizsgálat II.
A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.)
• a gondnokság alá helyezés fenntartására,
megszüntetésére,
• a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra
változtatása,
• a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság
cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
alá helyezésre módosítására,
• a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható
ügycsoportok módosítására,
• a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból
való kizárás megszüntetésére.
Új jogintézmények a cselekvőképességi
szabályok körében
• Az előzetes jognyilatkozat
• A támogatott döntéshozatal , melynek célja:
- a cselekvőképesség korlátozása nélküli
- döntési segítség,
- a belátási képességének kisebb mértékű
csökkenése miatt segítségre szoruló,
- nagykorú személy számára.
A támogató és a gondnok jogai és kötelezettségei
jelentősen eltérőek!
A támogató nem hoz döntést a támogatottja
helyett, de eljárási cselekményeknél jelen lehet.
A Családjogi Könyv
néhány fontos rendelkezése
A jogszabályi háttér
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (Ptk.) IV. könyve: Családjog
• 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó
rendelkezésekről (Ptké.)
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(Gyvt.)
Az érintett jogintézmények
• Házasság felbontása
• Leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat
• Örökbefogadás
• Szülői felügyeleti jog
• Kapcsolattartás
• Közvetítői eljárás (gyermekvédelmi és
támogatott közvetítői eljárás)
• Gyámság
• Családbafogadás
Alapelvek a családjogban- összhangban az
Alaptörvénnyel, a Gyermekjogi Egyezménnyel • A házasság és a család védelme (házasság,
leszármazás, örökbefogadás, gyámság)
• A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme
- családban, családi környezetben nevelkedés joga,
- mindig lennie kell a gyermekért felelős felnőtt személynek,
- ítélőképes gyermek véleményének figyelembe vétele,
- a tényleges családi kapcsolatok jelentősége,
- a jogok korlátozása a gyermek érdekében (szülői felügyelet, kapcsolattartás)
• A házastársak egyenjogúságának elve
• A méltányosság és a gyengébb fél védelme
A házasság felbontása
A bontás két fajtája
• a vétkességen alapuló bontás – okok, körülmények feltárása- „teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott”: életközösség megszűnése, helyreállításra nincs kilátás (bírói gyakorlat alapján)
• a megegyezéses bontás
- végleges elhatározás, befolyásmentes megegyezés,
- járulékos kérdések: vagyoni kérdésekben nem kell megállapodni, közös szülői felügyelet esetén kapcsolattartásban sem, de a gyermek lakóhelyében igen! gyermekelhelyezés helyett: szülői felügyelet gyakorlása
• Bontóper előtt vagy alatt – közvetítő igénybe vétele
Rokonság keletkezése – leszármazással
Az apasági vélelem – emberi reprodukciós eljárás beillesztése, bírói ítélet - megdönthetetlen vélelem
Egységes apai elismerő nyilatkozat
Apasági perek: anya félként, gyermek képviselőjeként eljárhat
Apaság vélelmének megdöntése
új okok: elismerésnél akarathiba (tévedés, megtévesztés, fenyegetés) – vélelmezett apa,
jogszabály megkerülése a cél – gyámhatóság, ügyész
A gyermek vérségi származása kiderítéséhez fűződő joga - a perindítási jog idejének korlátozása, de nagykorú gyermek önálló perindítása
Apaság vélelmének megdöntése – új nemperes eljárásban: közös kérelem és egyidejű elismerés
A volt vélelmezett apa kapcsolattartási joga
Képzelt szülő bejegyzése – csak részben szabályozza, az anya kérelme feltétele képzelt apa bejegyzésének
Anyai jogállás – a gyermek anyja az a nő, aki megszülte
Változások az örökbefogadás
feltételeiben • Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött,
cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.
• Az örökbefogadásra való alkalmasságot - jogszabályban meghatározott előzetes eljárás és felkészítés lefolytatását követően - a gyámhatóság állapítja meg.
• Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette.
• Gyermekvédelmi nevelőszülő: egy eljárásban dönt a gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről és az alkalmasság megállapításáról.
A gyermek örökbefogadhatónak
nyilvánítása
• A gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása legfeljebb két évre történik, és indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
• Az örökbefogadhatónak nyilvánítás feltételei nem változnak.
• A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.
Változások a nyílt örökbefogadások
tekintetében • Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa
ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz.
• A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől
számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a
gyermek más hozzátartozója által történő nevelése
érdekében – visszavonhatja - erre a szülőt figyelmeztetni
kell.
• Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti
joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik - ezt
a gyámhatóság állapítja meg.
• Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa
által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás
esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy
örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével
jöhet létre.
Változás titkos örökbefogadáshoz
hozzájárulás esetében
A szülő az örökbefogadáshoz tett
hozzájáruló nyilatkozatát
• a gyermek születésétől számított hat
héten belül
• a gyermeknek a szülő vagy a
gyermek más hozzátartozója által
történő nevelése érdekében
visszavonhatja.
Változás
az örökbefogadás joghatásaiban
• Egyedülálló általi örökbefogadás esetén
a képzelt szülő bejegyzése kérelemre
történik (kivéve- egyedülálló apa általi
örökbefogadás)
• A gyámhatóság kivételesen indokolt
esetben engedélyezheti az
örökbefogadott utónevének a
megváltoztatását.
Az örökbefogadás öröklési szabályainak
változása
Az örökbefogadással kapcsolatos öröklésjogi
szabályokban változás:
A kettős öröklésre kizárólag a rokoni
örökbefogadások egy részénél lesz lehetőség:
csak akkor lesz kettős öröklés, ha a gyermeket
egyeneságbeli felmenő rokona, testvére
vagy egyeneságbeli felmenő rokonának
más leszármazója fogadta örökbe.
[Ptk.: 7:72.-73. §]
Az örökbefogadás utánkövetése I
Új jogintézmény a Ptk-ban:
az örökbefogadást követően a gyermek
helyzetét, életkörülményeinek alakulását
jogszabályban meghatározott szervezet
vagy a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat az örökbefogadást
engedélyező határozat jogerőre
emelkedésétől számított legfeljebb öt évig
figyelemmel kíséri és segíti.
Gyvt: 2 hó, 1 év - kötelező utánkövetés,
további négy év - önkéntes utánkövetés
Az örökbefogadás utánkövetése II
A Gyvt. 62. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti
tartalma: személyes tanácsadással segíti
•a gyermek családjába történő beilleszkedését, a
családdá válás folyamatát,
•az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt
a gyermek identitásának egészséges fejlődését,
•a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedése kapcsán
a problémák megelőzését vagy azok megoldását,
•az utánkövetésről és annak tapasztalatairól a
utánkövetési jelentés készül
Szülői felügyeleti jog I.
Elvek:
• Szülők közös felelősségének,
együttműködésének erősítése
• A szülői döntések előkészítése során is
figyelembe kell venni az ítélő képessége
birtokában lévő gyermek véleményét és
azt megfelelő súllyal figyelembe kell venni
• Állami beavatkozás csökkenése
Szülői felügyeleti jog II.
Főszabály a Ptk.-ban : a szülői felügyeleti jog közös
gyakorlása, a különélő szülők esetén is, két korlát:
•gyermek kiegyensúlyozott életvitele, (bíróság
megtagadhatja az egyezség jóváhagyását)
•azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a
gyermek érdekében azonnal is dönthet
Különélő szülők közti megállapodás:
•a felügyeleti jogok közös gyakorlása,
•megoszthatják egymás között a szülői felügyeleti jogokat
és kötelezettségeket vagy
•megállapodhatnak abban, hogy azokat teljes körűen csak
az egyikük gyakorolja (gyermekelhelyezés helyett)
Szülői felügyeleti jog III.
Gyámhatósági hatáskör bővülése:
a közösen gyakorolt szülői felügyelet körében
vitás kérdésekben való döntés – együtt élő és
külön élő szülők esetén is (a gyermek nevének
meghatározása, megváltoztatása, iskolájának,
életpályájának megválasztása, szülői házon kívüli,
illetve külföldi tartózkodási helyének kijelölése)
Bírósági hatáskör : a szülői felügyeleti jogok
általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó)
korlátozása és megvonása.
Szülői felügyeleti jog szünetelése
és feléledése
A szülői felügyelet szünetelésének eseteit
részletesebben határozza meg a Ptk. 4:186. §.
Szülői felügyeleti jog szünetelése esetén a
gyámhatóság feladata Gyer. 19 § :
- A másik szülő szülői felügyeleti joga
feléledésének megállapítása vagy
- gyámrendelés.
Szülői felügyeleti jog szünetelése
– új eset • A Csjt. rendelkezése szerint a bíróságnak
mérlegelési joga volt: megszünteti-e a szülői
felügyeleti jogát annak a szülőnek, aki együtt él a
szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.
• A Ptk. 4:186. § (2) bekezdése alapján azonban a
törvény alapján szünetel a szülői felügyeleti
joga ugyanennek a szülőnek.
• A Ptké. előírja, hogy a gyámhatóság gyámrendelés
iránti intézkedéséig fennmarad a szülő szülői
felügyeleti joga, ezért a gyámhatóságnak
hat hónapon belül minden ilyen esetben
intézkednie kell (gyámrendelés, perindítás)
Szülői felügyeleti jog szünetelése
Korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő esetén
- a gyámhivatalnak minden esetben meg kell hallgatnia,
és véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
- gyermekét csak a gyermek érdekében szabad
elválasztani,
- a gyámrendelés és a gyámság felügyelete során elő kell
segíteni, hogy a 16. életévét betöltött korlátozottan
cselekvőképes kiskorú a gondozási, nevelési jogát
gyakorolja, kivéve, ha a gyermek érdekével ellentétes
Cselekvőképtelen kiskorú esetén is törekedni kell a
gyermekével együttes nevelésükre.
Szülői felügyeleti jog szünetelése
Mindkét szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését
eredményezi, ha
- a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához
hozzájárult,
- a szülők hathetes életkoránál fiatalabb gyermekük
örökbefogadásához járultak hozzá,
- a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette,
- a bíróság a gyermeket harmadik személynél
helyezte el.
Ezekben az esetekben nem kell vizsgálnia a
gyámhivatalnak a szülői felügyeleti jog feléledését.
A szülői felügyeleti jog bíróság általi
megszüntetése I.
A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha
• a szülő felróható magatartásával gyermeke
javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy
erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy
veszélyezteti; vagy
• a gyermeket más személynél helyezték el
vagy nevelésbe vették, és a szülő a gyermek
elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot
adó magatartásán, életvitelén,
körülményein önhibájából nem változtat.
Szülői felügyeleti jog bíróság általi
megszüntetése II. Ptk. 4:191. § (2)
Változás: ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke
személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény
miatt szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői
felügyeletet a szülő valamennyi gyermeke
tekintetében megszüntetheti.
A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető
határozat hatálya kihat a később született
gyermekre is.
A gyámhivatalnak ilyenkor meg kell vizsgálnia, hogy
- a másik szülő tudja-e a jövőben gyakorolni a szülői
felügyeleti jogát,
- a gyermek nevelésbe vételének, örökbefogadásának
feltételei fennállnak-e.
A gyermek sorsát érintő lényeges
kérdések A szülők a gyermek sorsát érintő lényeges
kérdésekben közösen gyakorolják szülői
felügyeleti jogukat, akkor is, ha külön élnek,
kivéve, ha bíróság megvonta, korlátozta:
- a gyermek nevének meghatározás és
megváltoztatása,
- a gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli
tartózkodásának (új: külföldi is) kijelölése,
- Új: a gyermek állampolgárságának
megváltoztatása,
- a gyermek iskolájának, életpályájának
megválasztása.
A gyermek tartózkodási helyének
kijelölése
- 16. életévét betöltött gyermek esetében a szülői ház
elhagyásának szabályai lényegében nem változnak,
Ptk. 4:152. §
- A Ptk. 4:175.§ pontosította és bővítette a lényeges
kérdések körét a gyermek
- huzamos időtartamú vagy
- letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási
helyének kijelölésével,
Lényeges változás a Csjt.-hez képest: nem szükséges
a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó
szülői nyilatkozat jóváhagyása Ptké. 35. §
szerint a folyamatban lévő gyámhivatali
eljárásokat meg kell szüntetni.
Vagyonkezelés
Ptk. 4:155. § A szülői felügyeletet gyakorló szülők
joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden
olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. alapján nincs
kivéve a kezelésük alól.
- Megszűnik a szülők beszolgáltatási és számadási
kötelezettsége a gyermek vagyona tekintetében.
- Erre csak szankciós jelleggel kerülhet sor, ha a
szülők a gyermek érdekét súlyosan sértő módon
megszegik kötelezettségüket.
A szankciós jelleg nélkül korábban beszolgáltatott vagyont a
szülőnek ki kell adni a Ptk. hatálybalépését követő hat
hónapon belül. Ptké. 36. §
Vagyonkezelés korlátozása
Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy
azt szülei nem kezelhetik, a vagyonkezelő gyám
kirendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a
vagyont juttató személy javaslatát.
Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot
gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám
kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő
- a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen
jogosult, vagy
- vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes.
Törvényes képviselet I.
• A kiskorú gyámhatóságnak átadott
vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz
[Ptk. 2:15. § d) pont] értékhatártól
függetlenül szükséges a gyámhivatal
hozzájárulása.
• A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott
vagyonáról való rendelkezéshez [Ptk.
2:15. § (1) bekezdés e) pont] – ha a
vagyon értéke meghaladja az önym.
(28.500 Ft/hó) hétszeresét.
Törvényes képviselet II.
•A gyermek ingatlanával való rendelkezés
- a törvényes képviselői jognyilatkozat
gyámhatósági jóváhagyása szükséges.
• A Ptk. 4:159. § a) pontja szerinti esetben
rendelhető el a vételár gyámhatósági
fenntartásos betétben való elhelyezése,
•egyéb esetben a szülő kezelésébe kerül
a vagyon, de, felhasználása gyámhatósági
jóváhagyással érvényes, ha a vagyon értéke
meghaladja az önym. hétszeresét.
•!
Közvetítői eljárás kötelező elrendelése
• A bíróság, a gyámhatóság kérelemre vagy a
gyermek érdekében hivatalból rendeli el a
közvetítői eljárás igénybe vételét – gyermek
érdeke!
• A gyámhivatali elrendelés célja: a szülői
felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő
szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása,
a gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása [Ptk.
4:177. §].
• Előnye: elősegíti a gyermekek fejlődését, a szülők
hosszú távú együttműködését, csökkenti az elhúzódó,
elmérgesedő esetek számát, mert a szülők által
elfogadottabb, betartható döntések születnek.
Támogatott közvetítői eljárás (Gyermekvédelmi törvény)
• Szervezeti háttere: a gyermek érdekében elrendelt
közvetítés esetén, vagy ha a szülők kérik, a területi
gyermekvédelmi szolgáltatásnál foglalkoztatott
mediátor igénybe vehető alacsony költségtérítés
ellenében
• Támogatott közvetítői eljárás díja: alkalmanként
a minimálbér 3%-a; ez alól azonban lehet
költségmentességet kérni
• Ingyenes: az rgyk-ra jogosult gyermeket nevelő szülő
számára és a nevelésbe vett gyermek szülőjének
Gyámnevezés, gyámságból kizárás
• Nincs érdemi változás, a szülői
felügyeleti jogát gyakorló szülő
jogosult rendelkezni róla
• Pontosan felvett gyámhatósági
jegyzőkönyv, végrendelet
• Előzetes jognyilatkozatba is
foglalható
Bejelentési kötelezettség
gyámrendelés érdekében
A Ptk. alapján [4:225. §]
- a kiskorú gyermek közeli hozzátartozója,
- a gyermeket gondozó személy
köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges.
A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.
A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti.
A gyámhatóság hivatalból rendel gyámot.
Családbafogadás
A családbafogadás mint a szülő akaratából
történő, szülői gondoskodást pótló
magánjogi jogintézmény az új Ptk.-ban
került szabályozásra [4:187. §], ezért a
Gyvt.-ből a családbafogadásra vonatkozó
rendelkezéseket hatályon kívül helyezték.
A nevelésbe vétel megszüntetésénél a Gyvt.
szabályozza azt a speciális esetet, mikor a
gyermek családbafogadással kerülhet ki
a nevelésbe vételből.
Gyámrendelés I. • Nevezett gyám [4:226. §] - a szülői felügyeletet gyakorló szülő
közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett egy arra alkalmasnak tartott személyt.
• Rendelt gyám [4:227. §], ha nincs nevezett gyám. Elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozó, ha ilyen nincs, más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt, elsősorban a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vevő személyek közül. Együtt nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni.
• Az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni
• A tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául nem rendelhető ki az a személy, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.
• Kötelező gyámként kirendelnie a gyámhatóságnak [4:229. §] azt a személyt
- akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte;
- akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy
- aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.
Gyámrendelés II. Gyermekvédelmi gyám [4:230. §], [Gyvt. 84. §]
• ha a gyermeket nevelésbe vették,
• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult;
• ha a gyermek szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához,
• a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat,
Cél: a gyermek érdekének következetes, a gondozási helytől független képviselete és állandóság a gyám személyében, aki a gyermek sorsának alakításában fontos szereplő.
Gyámrendelés III. Több gyámot [4:231. §], ha
• a gyermeket nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot (például a keresztszülei);
• a kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot (például nagyszülei);
• a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel (például szüleitől üzletrészt vagy más jelentős vagyont örökölt);
• a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermeknek ez az érdeke.
Gyermekvédelmi nevelőszülő
gyámként történő kirendelése
A többes gyámrendelés egyik esete: gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, meghatározott gyámi feladatok ellátására kirendelheti gyámként a nevelőszülőt, feltéve hogy
- a nevelőszülő a gyámságot vállalja és
- legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,
- nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, hiszen ebben az esetben csak elhúzódna az eljárás, ami nem érdeke a gyermeknek.[Gyvt. 84.-85.§]
Kizáró okok
– az alkalmasság érdekében Nem rendelhető ki gyámként, aki
• cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
• szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
• gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette, vagy örökbefogadhatónak nyilvánította, hiszen ezzel szülői alkalmassága is megkérdőjeleződött;
• a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárta, nem látta biztosítottnak gyermeke nevelkedését a gondozásában, - a szülői döntést tiszteletben kell tartani.
Összeférhetetlenség – a törvényes képviselet maradéktalan
ellátása érdekében
Nem lehet gyermekvédelmi gyám
• a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,
• a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
vezetője,
• a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat
vezetője vagy foglalkoztatottja,
• a gyermek nevelőszülője.
„ A gyermekeknek ahhoz, hogy egyszer teljes
értékű és érett felnőttekké váljanak, szükségük
van teljes értékű anyákra és - akiben a
leggyakrabban szenvednek hiányt - teljes értékű
apákra.
A szülői szeretet hiánya azzal a
következménnyel jár a gyermeknél, hogy
önmagukat sem tudják szeretni igazán és
bizalmatlanok lesznek az élettel szemben.
„ A nem szeretett gyermek sebe” igen sok
esetben az élet végéig fáj, sőt a következő
nemzedékek is szenvednek tőle.”/Carl G. Jung/
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Kérdések esetén állok szíves
rendelkezésükre.
Tel.: 06-1-795-3130; 795-3120;
E-mail: [email protected]
Recommended
