© N. Fodor János, 2019

„Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.”

(W. Radloff)

„A kívülállók gyakran hiszik, hogy a történelemmel, nyelvvel, irodalommal, néprajzzal vagy a kultúra kérdéseivel foglalkozó kutatók abban különböznek tőlük, hogy életvitelszerűen foglalkoznak azzal, amivel ők pusztán hobbiból” (Sándor K. 2011: 31).

Miért pont a nyelvészet?

Nép, ethnosz: „népnek (vagy idegen szóval ethnosznak) azt a történetileg kialakult embercsoportot nevezzük, amelynek közös a kulturális jelrendszere, amely tudatosan megkülönbözteti magát más népektől, s amelynek saját, tartós önelnevezése van” (RÓNA-TAS1996: 24; kiemelés tőlem).

Egy 6. századi bizánci forrás szerint: egy sztyeppei türk nép (utrigur) azért nem támadott meg egy másik türk népet (a kutrigurokat), mert „azok velük azonos néphez tartoznak, velük közös nyelvet beszélnek, lakásaik, ruházatuk és életmódjuk hasonló az övékhez és azonos a leszármazásuk is, noha más fejedelmeknek engedelmeskednek” (RÓNA-TAS 1996: 23)

alternatív ‘ami vagylagosan két lehetőséget kínál’ (ÉKsz.), ’kettős, két választási lehetőséget felkínáló, választható’ (IdSz.)

„alternatív nyelvészet” – csak idézőjelben használható. délibábos pejor ’csalóka, hamis’, délibábos nyelvészet:

’hamis szófejtéseken alapuló, tudománytalan ny.’ (ÉKsz.)

dilettáns pejor ’szellemi,művészeti pályán szaktudás nélküli műkedvelő’ (ÉKsz.)

Egyéb jelzők: parakomparatív, áltudományos, műkedvelő, fikciós, naiv, laikus

VARGA CSABA: Fehérvár, miért Fehérvár?

„..A FE ŐSGYÖK JELENTÉSÉNEK VÁZOLÁSA: A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, féfü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő. A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás..."

Összeesküvés-elmélet elemei:

Mikor, hogyan esküdtek össze a nagyhatalmak, hogy a finnugorság ármányával romba döntsék a magyar nemzetet?

Az egészet a magyargyűlölő Schlözer találta ki

A Bach-korszakban német tudósok, Hunfalvy és Budenz erőltették a finnugor tanokat, szemben a turkológus Vámbéry Árminnal („ugor-török háború”)

Trefort Ágostontól származtatott idézet szerint ő maga jelentette ki, hogy a magyar államérdeket kell néznie, ezért aztán csak a finnugor rokonság képviselőit fogja támogatni, mert az európai rokonság jobbat tesz megítélésünknek, mint az ázsiai.

A kommunista időkben a Szovjetunió népeivel kellett kimutatni a rokonságot

A közelmúltban pedig hiába voltak olyanok, akik fölismerték az igaz utat, egzisztenciális okokból nem merték közzétenni valódi nézeteiket

Trefort Ágoston (1877) vs. Hary Györgyné (1973—1976)

„én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.”

A nyelvrokonság kritériumai

latin olasz francia portugál spanyol román

lac, lactis ’tej’ latte lait leite leche lapte

octo ’8’ otto huit oito ocho opt

factum ’tett; tény’

fatto fait feito hecho fapt

nox, noctis ’éj’ notte nuit noite noche noapte

L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp., 2010. 15–31.

Magyar Finn Hanti/

osztják

Manysi/

vogul

ház kota kat kat

faz[-ék] pata put pōt

kéz käte ket kät

száz szata szàt šāt

lúd lintu lont lōnt

had kunta χɒntəγ χònt

ked[v] - kĕnt känt

fed - pent- pänthód - χundi ̮l χuntəľ

id[eg] jänne jĕntə jantəw- (’fatuskó’) kanta

(Gen. kannan)

χɔnt χānta

kb. 700–800 finnugor eredetű szó található a magyarban

általában rövidek, egy-két szótagosak

szóstruktúra: V, CV, VCV, CVCV, VCCV, CVCCV

Főbb csoportok:

testrészek megnevezései

rokonsági viszonyok

számok

elemi cselekvéseket kifejező igék (nomenverbumok)

alaptulajdonságokat kifejező melléknevek

természeti környezet szavai

korabeli életmódra (lakásra, ételekre, tevékenységekre, stb.) utaló elnevezések

Uráli, finnugor, ugor alapszókincs fogalomkörei

testrészek: szem, máj, ín, nyelv, fő, száj, áll, fül, fog, hom(lok), láb, mell, bőr, ágyék, far, epe, here, velő, tetem ’csont’, vér, haj, torok

rokoni kapcsolatok: apa, anya, vő, meny, ős, ángy, öcs, fiú, férj, rokon ‘közel’, leány ‘kicsi anya’, ipa ’após’, napa ’anyós’, árva

elemi cselekvések: él, hal, megy, fal, fél, hal, lesz, szül, van, áll, ül, eszik, iszik, lát, lő, les, dug, süt, vág, fog

számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz, -van/ven

természeti képződmények, jelenségek: víz, tó, jó ’folyó’, köd, hab, csillag, ég, világ, jég, éj, hó, esik, húgy ’csillag’, fagy, ár, hegy, zaj, tűz, holnap

növények, növényi részek: ág, fa, odu, tő, gyökér, kéreg, fürt, héj, rügy, fű, levél, tapló, köles; fafajták: fenyő, nyár, nyír, szil, hárs, fűz, meggy

állatok: hal, nyúl, nyű, daru, fecske, lúd, egér, hód, sün, róka, kígyó, holló, eb, varjú, légy, méh, darázs, ug. ló (< iráni)

ásványok: kő, vas, arany, ezüst, ólom

ház körüli eszközök, használati tárgyak: ház, falu, ajtó, küszöb, ágy, zug, fazék, öv, kebel, lepel, kés, íj, ideg, nyíl,

életmód:

lótartás: nyereg, kengyel, ostor, fék

halászat: para, háló, fon, csomó, fal ’vesszőfonadék’, szúr, szeg

melléknév: agg, ó, vén, új, hosszú, keserű, szomorú, sötét, fekete, jó, lassú, mély, meleg

névmások: én, te, ho-, ki, mi-

A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.

Kr. e. I. évezred kezdete

Kr. u. 670 után

Forrás: mindentudas.hu

1235. Julianus barát útja (Biljar – a volgai bolgárok fővárosa)

1960. Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok

1984. Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar

Forrás: mindentudas.hu

A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek.

nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés)

A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés

A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadás-átvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)

A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez fonetikai és grammatikai alkalmazkodás

A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik. Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó.

Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához. A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondat-szerkesztési szabályok.

A jövevényszó fogalma

A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált.

A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai:

illeszkedés a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza)

illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. plázában)

szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik)

Grammatikai analógia:

A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik.

Pl. fólia : fóliá-t (fóliat)| Minta: alma : almá-t

Megkapják az aktuálisan produktív képzőket:

pl. –l vagy –z (faxol, ímélezik)

A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy.

A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be.

(A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)

Az iráni jövevényszavak

A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi

érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi).

1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el –

keletiráni nyelvi hatás :

• nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ‘ló’,

nyereg, fék ‘kötőfék’

• hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand

‘liturgikus szövegeket elmondani’, menny, ég (Harmatta 1996: 73)

• egyéb keletiráni jövevényszavak

az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált ‘kiált’,

szó, üstök stb.

az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz,

gógány ‘huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú

erődítmény állatok védelmére’, bűz, fizet, özvegy, nemez

2) Vándorlások korában (V–VI. sz.-tól VIII. sz.-ig)

• Hunor és Magor története (alán lányrablás)

• a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán

folyó vidékén

alán eredetűek: er ‘férfi’ ? < alán *ēr ‘nemes, férfi, ember’, asszony < aχszin ‘úrnő’ (vö. oszét äχsīn ‘úrnő’), gazdag, híd, kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz ‘khorezmi’ (> Budakalász)

további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy

kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

Török jövevényszavak csoportjaiA magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik.

Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök

Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök

1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér ‘megérint, érkezik’

2) Vándorlások kora (Kr. u. V–VI. sz.-tól)

erős nyelvi-kulturális hatás

3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő

4) Oszmán-török (XVI–XVII. sz.)

Az ótörök nyelvi kontaktus helye

A nyelvi kontaktus idejeKr. u. V–VI. század—IX. század

Az ótörök jövevényszavak jellemzése

szókészletünk lényeges része

ugor-török „háború”

491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011)

(TESz.: 224; EWUng.: 325)

széleskörű és mély műveltségi hatást tükröznek

sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető:

1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ‘ökör’> köztörök z ikiz (öküz)

A magyarba bekerülő szavak főként csuvasosjellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb.

2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz> köztörök j

Csuvasos eredetű: szél ‘légáramlat’, szérű, szőlő

3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs a magyarban ma gy (gyapjú,

gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű)

4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č)> köztörök š [s]

A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű.

L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB.bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács

5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s]> köztörök si-, sa- [szi]

csuvasos: sárkány, serke, sárgaköztörök: szúnyog

1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd

2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő

3) állattenyésztés szavai:

• szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő

• juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó ‘két éves juh’, gyapjú, ürü

• kecsketartás: kecske, olló ‘gida’

• sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés;

• baromfi: tyúk (Fiastyúk)

tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró

kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul), béklyó, gyeplő

4) földművelés:

• gabonafélék: árpa, búza, komló

Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór

• konyhakerti növények: borsó, komló, torma

• gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő

• borászat: szőlő, szűr, bor, söprő

5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu

Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu

6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör;

kender tiló, orsó, gyűszű, csepű

7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács

Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr ‘összehajt’, balta?

8) társadalmi és állami élet:

• temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó

• hadviselés: sereg, gyűl, tömény ‘tízezer emberből álló hadi egység’; bátor, gyáva, érdem

• jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom ‘vagyon’, kölcsön, orv, bocsát

9) hitvilág: id ‘szent’ > *idház > egyház (An.: Igfon)

táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány

10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr

11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger

Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál,

Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán

12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor