A társadalmi problémák összefüggései.

A pénz és ami mögötte van.

„ A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.”

A környezetvédelem pedig a gazdasági válsághoz vezet.

Mikor nem okos a vízben úszással próbálkozni?

Ha örvénybe kerülünk.

Mit tudunk a pénzről? Mi a pénz?

• Csereeszköz• Értékmérő eszköz• Értékhordozó eszköz

• Közintézmény

Mit tudunk a pénzről? 2.

Kettős természete van: csere eszköz felhalmozható

Ezek egymásnak ellentmondó tulajdonságok.

Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet?

Két ismert út van.

Duális út:

• Kamat (Mézesmadzag)

• Infláció (Ostor)

A természet rendjét követő út:

Ebben a pénz ugyanolyantermészetű, mint minden ezen a világon

Hogyan működnek az eltérő utak?

• Duális út következményei:– Gazdasági válság– Szegénység, szociális feszültségek– Környezetszennyezés, klímaváltozás– Morális válság– Gazdasági növekedési kényszer

Gazdasági válság

• Mi a gazdasági válság?• Nincs munkahely. Van elvégzendő

feladat?• 5%, az ős kamat.• Bármilyen okból kifolyólag ha leáll a pénz

körforgása, akkor gazdasági válság van. A tőzsdei hírek is mindig bizalomról, vagy bizalomvesztésről beszélnek.

• Van egy fizikai határ.

Ha Jézus szülei a kis Jézus születésekor 1 forintot(!)évi 5%-os kamatra bankba raktak volna,

akkor 2009-re ez a vagyonFöld tömegű aranyban kifejezve :

146 000 000 000 db aranygömb lenne (146 milliárd db).

Van-e jobb példa arra, hogy a kamat a Földet fölzabálja?

Szegénység, szociális kérdések

• A szociális igazságtalanság a jövedelmek egyenlőtlenségéből indul ki.

• 25% ember birtokolja az összes megtermelt jövedelem 75%-át, a legszegényebb 40% pedig a jövedelem 20%-át.

• A különbség folyamatosan nő. Nő a GDP, nő a gazdagok részesedése, csökken a szegények részesedése.

Szegénység, szociális kérdések

• Minden 3. forint adóság és kamatteher.• Ahhoz, hogy egy család az évi 3 M Ft-os

kiadásából ezt fedezni tudja, az alábbit teheti:– 10 M Ft bankbetét, ami 1 M Ft-ot kamatozik– többet dolgozik– elszegényedik.

• Ezért gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények.

Szegénység, szociális kérdések

Hogy jön ide a roma kérdés, és egyéb előítéletek?

• Szociális háló• Ki viseli a terhét a szociális hálónak? • Miért feszültek ezek az emberek?• Tisztán látnak ők? Milyen az az

idődimenzió, amiben ez a jelenség lefut?(A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához

dörzsölik.)

Környezetszennyezés, klímaváltozás

A magyar államadósság abszolútértékének alakulása

2002-2006. milliárd Ft

Amíg a pénz jelenlegi természete fennáll, addig egy kormány sem lehet valójában környezettudatos, mert az államcsőd garantált.

Lehet más a pénz? (LMP)

• Hogyan lehet a pénz olyan, mint minden más a természetben?

• Hogyan lehet stabil pénzt teremteni?

• Hogyan működik egy ilyen rendszer?

• Voltak erre történelmi példák?

A pénz forgásának biztosítása

• Ha a pénz használatát havi 1% költséghez kötjük, akkor a társadalom teljesen másképpen viselkedik a pénzzel kapcsolatban.

• Úgy fogunk kölcsönadni pénzt, mint esernyőt vagy egy kis sót.

• Ha a pénz ugyanúgy romlik, mint az alma, akkor a pénztulajdonos már nincs fölényben az árutulajdonossal szemben.

A módszer

• Van egy pénzkibocsátó. Nemzeti bank, helyi önkormányzat, Gazdálkodó szervezet.

• A kibocsátó érvényesíti időnként a pénzt:– havonta 1% befizetése ellenében– félévente 6% befizetése ellenében

Az érvényesítés oka: az adminisztrációs költség, közösségi kiadások fedezése (adó helyett). A lényeg, hogy a pénzen ülni ne érje meg!

Ebben a rendszerben a pénz tulajdonosa nem érdekelt annak a visszatartásában. Sőt. Ha kölcsön adok 1 évre gabonát, akkor nem ugyanazt a gabonát kapom vissza. Ha meg akarom őrizni a gabonám értékét, akkor megéri kölcsönadni. Így viselkedik ilyenkor a pénz is.

Történelmi példák• Egyiptom: A bibliai József értelmezte a fáraó álmát és élelmiszer

raktározással megmentette Egyiptomot a hét szűk esztendőtől. Hogy csinálta ezt? (Oscara)

•  A középkor: mi okozta a kiemelkedő gazdasági, szellemi jólétet, különösen 1150-1300 között, amikor gomba módra szaporodott el a sok templom és katedrális? ‘Brekteaten' monetáris rendszer. Krajcár.

• Németország a 30-as években: 1930-ban, Hebecker úr, egy kis bajor, schwanenkircheni, csőddel küszködő szénbánya tulajdonosa, azon igyekezetében, hogy fizetni tudjon a munkásainak, szénnel fizetett Reich mark (birodalmi márka) helyett. Elismervényt bocsátott ki - amit wara-nak hívott - amely szénre volt váltható. A hátoldalán kis négyzetek voltak, pecsétek számára. Az elismervény csak akkor maradt érvényes, ha az adott hónap pecsétjét időben beütötték. 1931-re 2000 vállalat használta a warát !!! Novemberben betiltották.

• Ausztria a 1930-as években   1932-ben Unterguggenberger úr, Wörgl polgármestere elhatározta, hogy városában tesz valamit az arra az időszakra általánosan jellemző 35 százalékos munkanélküliség ellen. Meggyőzte a városházát, hogy 14.000 schilling értékben utalványokat bocsássanak ki. 1934-re felére csökkent a munkanélküliek száma. Általános lett a vízellátás, az egész várost újra aszfaltozták, a legtöbb házat felújították, átfestették, az adókat határidő előtt befizették, körbe az erdőket újraültették. Átlagosan a Wörgl pénz forgási sebessége 14-szerese volt a Schillingnek.

Lehetőségek

• Forgásbiztosított forint megteremtése…- nagyon nagy lenne eleinte az ellenállás

• Helyi pénzek bevezetése, forgásbiztosított módszerekkel. PSZÁF tanulmány nyilatkozik, hogy ez elvileg lehetséges.

• Nem pénzt vezetünk be, hanem energia kvótát. Ez lényegében úgy viselkedik, mint a pénz. Mi is a pénz alapfeladata???