Upload
randall-baxter
View
23
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A természeti erőforrás-kvóta. Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére. A növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?. Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának eredménye - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A természeti erőforrás-kvóta
Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére
Megoldásra váró problémák: az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás számos
hatótényező együttes hatásának eredménye
Az ember általi hozzájárulás mértéke nem kiszámítható
A valószínűsíthető hozzájárulás: az ember által okozott ÜHG kibocsátás többlet; a természetes vegetációval való felszínborítottság degradációja; a biogeokémiai ciklusok és az élővilág mintázatainak átrendezése (nyelők kapacitásának csökkentése)
Az éghajlatváltozás éppen ezért nem kezelhető pusztán az ÜHG kibocsátás szabályozásán keresztül
A szabályozás környezeti átterheléseket szülhet (szénraktározás, biomassza)
A megoldásra váró problémák
A környezet eltartó-képességét meghaladó erőforrás felhasználás – többet használunk fel, mint amennyi megújul
Korlátozni kell a természeti erőforrás felhasználást
Logikája az input oldali szabályozás
Eszköze a természeti erőforrás kvóta
Miért kell csökkenteni a felhasználást?
Ökológiai okokból már nem hozzáférhetők a fosszilis készletek – pl. éghajlatváltozás
A fosszilis tartalékok nagyobb része szén, a szénfelhasználás arányaiban nő a fosszilis források felhasználása
A megújulókkal történő helyettesítés hosszú időt vesz igénybe
750 ppm 2050-re napi 450 MW teljesítmény
550 ppm 2050-re 920 MW szükséges
A helyettesítés erőforrás-felhasználása jelentős (Strukturális fogság)
Miért kell csökkenteni a felhasználást Magyarországon? Külső
energiafüggőségünk mértéke kockázatos
A kisebb felhasználás helyettesítésére van nagyobb esély
Az energiafüggésre a legjobb válasz a felhasználás csökkentése (piac)
Földgáz 82% Olaj 86% Szén 40% import
Hazai tartalék 9, illetve 3 év
A megoldásra váró problémák
Olyan struktúrákba zártuk magunkat, (település, termelés és fogyasztás, szállítás) amelyek állandó magas energia-bevitelt igényelnek
A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása az anyag és energiaszegény szerkezet irányába
Eszköze a természeti erőforrás-kvóta
A megoldásra váró probléma
A hasznokat privatizálják, a terheket társadalmasítják a haszonélvezők
A terhek társadalmasításának lehetőségét minimálisra kell csökkenteni
A természeti erőforrásokat megfelelően kell árazni
A megoldásra váró probléma
A növekedés hasznai egyenlőtlenül terülnek szét a társadalomban
A munkával szerzett jövedelem átrétegződik a munka nélkül szedett jövedelem irányába
Oka a pénz kamatozó természete
Megoldás a negatív, vagy nulla kamatozású pénz
A megoldásra váró probléma
A társadalom értékrendje az anyagiak megbecsülése irányába eltorzult
Alacsony szintű környezeti tudat
A természeti erőforrásokat korlátlannak véli és nem becsüli
A természeti erőforrások korlátosak, csak a megújulás mértékén állnak rendelkezésre
A megoldásra váró probléma
A szükségleteket kielégítő beruházásokat gátolja a kamatterhek kitermelésének szüksége
A környezetbe és társadalomba történő befektetések nem térülnek meg közvetlenül, ezért a hagyományos módon nem finanszírozhatók
Negatív vagy nulla kamatozású pénz
Visszatérülő alap létrehozása
Input oldali szabályozás
Az input oldali szabályozás lényege, hogy a bebocsátásokat szabályozza
Outputok az inputokból lesznek
A szűkített inputok a rendszert átalakítják
A szabályozók gazdaságiak
Output oldalon is szükség van szabályozásra, pl. toxicitás
A szabályozók jogiak
Mi a fosszilis erőforrás kvótarendszer?
A kvótarendszer célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását
Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak
A felhasználók kereskednek megtakarított jogaikkal
Ennek kapcsán kvóta-pénz keletkezik
Hogyan keletkezik a kvóta-pénz
Fogyasztási jogok megállapítása
Fogyasztási jogok és tényleges fogyasztás viszonya
fölösleg
hiány
elad
vásárol
kezelő
Kvóta-pénz
Kvóta
Hogyan állapítják meg a fogyasztási jogokat? A jogokat fogyasztói
csoportoknak osszák szét A fogyasztói csoportok
maguk osztják el a fogyasztási jogokat egymás között
A lakosság egy főre, családra, fogyasztói egységre megállapított fogyasztási jogokat kap
A. Egy főre egyenlően kiosztott kvóta: mindenki kap egy bizonyos fogyasztási jogot mindenféle energia-fogyasztására (gáz, üzemanyag, áram), és azzal gazdálkodik
B. Külön-külön kap fogyasztási jogokat az áramra, gázra, üzemanyag fogyasztásra
Hogyan szerezhetők fogyasztási jogok? Kiosztással A megtakarított
fogyasztási jogok megvásárlásával
Amennyiben elfogytak a fogyasztói jogok a kvóta-kezelő feláron bocsát ki a célkitűzést meghatározó fogyasztási jogot
Milyen a kvóta-pénz természete
A kvóta-pénz egy pénzhelyettesítő/vagy önálló deviza
Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint
Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik
A kvóta-pénz nulla kamatozású
A kvóta-pénz forgását a megtakarítási kényszer generálja
A kvóta-pénz forintra váltható megfelelő illeték megfizetésével
Mire használható a kvóta-pénz?
A kvóta-pénz a környezettudatos termékek és szolgáltatások piacán váltható fogyasztásra
Költhető bármilyen energia megtakarítással járó beruházásra
Bármilyen, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő áru, szolgáltatás vásárolható vele
Hitelezhető beruházásokhoz Adók megfizethetők vele
Visszatérülő alap létrehozása
A helyettesítés és az innováció érdekében kerül kialakításra
Nagy összegű kölcsönre van szükség a takarékossághoz és helyettesítéshez
Az alap a kvóták eladásából jöhet létre, alacsony fogyasztási céloknál a többlet fogyasztás fedezete megvásárolható
Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad
Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása)
A visszafizetés kvótákkal történik
Milyen finanszírozási igénye van a visszatérülő alapnak? (Öko ZRt tanulmány)
2011-2020 között 2.1 Mrd Ft/PJ/év az energiahatékonyságra, 1.7 a megújulóra
Csökkentési igény 194.8, illetve 161.9 PJ 10 év alatt
Beruházási igény 4091.1 illetve 2752.6 Mrd forint 10 év alatt
Induló éves finanszírozási igény 2011-2015-ig 342.72 Mrd, 2016-2019 között 752.27 Mrd forint, mínusz a visszatérülés
2020-ban visszatérül 752 Mrd forint
Ez (350 Mrd/év) hitelpénzből finanszírozható, ennek nagy része számlapénz, ebből 7 milliárd forint évente készpénz, 10 év alatt 70 Mrd.
Gyengeségek
A rendszer megértéséhez komplex ismeretekre van szükség
Az elfogadását erős érdeklobbyk akadályozhatják
Bonyolult szabályozási módszereket igényel
A megvalósításnak, működésnek költségei vannak
Az átállás technikai előfeltételeket igényel
Ösztönöz a rendszer kijátszására
Erősségek
Más országoktól függetlenül is bevezethető
Fokozatosan alkalmazható Szociálisan igazságos, mert
a többlet fogyasztás megvehető, de ez a pénz (kvóta) a takarékosokat gyarapítja
Gazdaságélénkítő hatású Növeli az innovációt,
megszabja irányát A természeti erőforrás-
felhasználás csökkentésén keresztül kihat a környezeti terhelések egészére
Gazdaságélénkítő hatású: A keresleti oldalt támogatja
elsősorban Beruházási forrásokat teremt
a recesszióban A magas kamat nem gátolja
a beruházásokat, a beruházások a megtakarításokból visszatérülnek
Kialakul a fenntarthatósági feltételeknek megfelelő belső piac
Új foglalkoztatási területek jelennek meg