Alkotóművészet alapszak

TANTÁRGYLEÍRÁSOKALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPSZAK

TANTÁRGYLEÍRÁSOK

ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPSZAK

TARTALOMJEGYZÉK

ALAPOZÓ ISMERETEK

ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ZENETÖRTÉNET 3

AKUSZTIKA 4

ESZTÉTIKA 5

ETIKA 6

FILOZÓFIA 7

NÉPZENE 8

IDEGEN NYELV (ANGOL, NÉMET, OLASZ) 9

TESTNEVELÉS 10

MŰISMERET, HANGVERSENY TAPASZTALAT 11

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 12

MŰVELŐDÉSI ISMERETEK 13

ÁLTALÁNOS SZAKMAI ISMERETEK

SZOLFÉZS 14

ZENEELMÉLET (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 15

ZENESZERZÉS (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 16

KAMARAZENE (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 17

KAMARAÉNEK 18

KORTÁRS ZENEI GYAKORLAT 19

ÉNEKKAR 20

SZAKMAI GYAKORLAT 21

TRANSZPONÁLÁS, PARTITÚRAOLVASÁS 22

ZONGORA (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 23

ZONGORA (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 24

DIPLOMAMUNKA (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 25

DIPLOMAMUNKA (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 26

1


DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

ZENESZERZÉS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 27

ELLENPONT (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 29

XX. SZÁZADI ZENESZERZÉS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 30

HARMONIZÁLÁS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 31

HANGSZERELÉS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 32

PROZÓDIA (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 34

ZENEKARI HOSPITÁLÁS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 35

KARVEZETÉS, KARGYAKORLAT (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 36

KARMESTERI GYAKORLAT (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 37

SZÍNPADI ZENE (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 38

ALKALMAZOTT ZENE (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 39

ZENEELMÉLET (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 40

MŰELEMZÉS, ANALÍZIS (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET) 41

VEZÉNYLÉSI GYAKORLAT (ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 42

KARVEZETÉS, KARGYAKORLAT (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET) 43

CONTINUO-JÁTÉK (ZENEELMÉLET SZAKIRÁNYON) 44

HANGSZERISMERET (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 45

LATIN NYELV (ZENEELMÉLET SZAKIRÁNYON) 46

A ZENEELMÉLET TÖRTÉNETE (ZENEELMÉLET SZAKIRÁNYON) 47

HANGKÉPZÉS (ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 48

REPERTOÁRISMERET (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 50

EGYÉB VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

ELEKTRONIKUS ZENESZERZÉS (ZENESZERZÉS SZAKIRÁNYON) 51

BESZÉDTECHNIKA (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 52

KAMARAKÓRUS (ZENEELMÉLET ÉS ZENEISMERET SZAKIRÁNYON) 53

ZENEI ISMERETTERJESZTÉS 54

A ZENEOKTATÁS TÖRTÉNETE 55

BIBLIAISMERET 56

SPECIÁLIS KOLLÉGIUM 57

MESTERKURZUS 58

10 KREDITES PEDAGÓGIAI MODUL 59

2


Alapozó ismeretek

Általános és magyar zenetörténet

Óraszám összesen (a teljes képzési idő alatt): 180 óra

Kreditérték összesen (a teljes képzési idő alatt): 12 kredit

Ellenőrzés (vizsgamódok): 1-5. szemeszter – kollokvium, 6. szemeszter – szigorlat

A tantárgy leírása:

A tantárgy célja: A hallgató ismerkedjen meg az egyetemes és a magyar zenetörténet korszakaival, a jelentős alkotók életútjával, életművével, a zenei ízlés- és stílusváltozás fő tendenciáival.

A tantárgy programja és képzési követelményei: A tanulmányok során a tanuló megismeri a zene keletkezéséről kialakult elméleteket, megismerkedik az ókori kultúrák zenéjével, a középkori egyházi és világi zenével, majd a reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus korszakkal, a romantikával és a huszadik századi irányzatokkal, illetve a magyar zene őstörténetével, a magyar zenekultúra középkori emlékeivel, a reneszánsz és barokk kor magyar zenéjével, a fontosabb gyűjtemények anyagával, a 18. században magyar területen élt alkotók művészetével. Képet kap napjaink zenéjéről. A tanulmányok végén a hallgató legyen képes jellemezni a különféle korszakokat, ismernie kell a jelentős alkotók életútját és életművét.

Kötelező, ill. ajánlott irodalom:

Howard M. Brown: A reneszánsz zenéje… 1980Kelemen Imre: A zene története 1750-ig … 1991Claude V. Palisca: Barokk zene… 1976A Grove-monográfiák köteteiKovács Sándor: A XX. Század zenéje… 1981Dobszay László: A magyar zene története….1984Kovács Sándor: Bartók Béla …1995

3


Akusztika



Ellenőrzés (vizsgamódok): kollokvium


A tantárgy célja: Akusztikai fogalmak és ismeretek elsajátítása, zenei célú alkalmazása, hangszerek akusztikai jellemzőinek és hangképzési módjainak megismerése, hang és tér kapcsolatának összefüggései.

A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a legfontosabb akusztikai ismeretek és azok gyakorlati célú alkalmazásának elsajátítása elsősorban zenei szempontból, kiemelten hangszerek vonatkozásában. – Az ismeretek kialakulása, a hangképzésre és terjedésre vonatkozó összefüggések felismerése, ezek zenei célú alkalmazása. Hallástartomány, hangtér és hangforrás. Fizikai, fiziológiai és pszichikai sajátosságok. Terjedési jelenségek és anomáliák. Hangkeltési módok. A hallószerv és felépítése, működésének sajátosságai. Hangérzet, hangosság, hangszín, zenei hallás. Zenei és harmonikus hangrendszerek. – A hangszerek kialakulása (történelmi áttekintés). Hangszercsoportok. A legfontosabb hangszerek felépítése és működésmódja, a hangképzés szabályozási lehetőségei, játékmódok. Hangrögzítés és –lejátszás, különös tekintettel a hanghűséget biztosító minőségi eljárásokra. Teremakusztika és zenei vonatkozásai. Terem és zene kapcsolata, objektív és szubjektív értékelési módszerek.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika (Zeneműkiadó Budapest, 1996.)

4


Esztétika





A tantárgy keretében a klasszikus esztétikákra építve foglalkozunk az esztétika mint művészetfilozófia legfőbb problémaköreivel: a művészet és az esztétikum sajátosságai, a művészeti és esztétikai értékek, a mimézis és a művészi kifejezés, a természeti és a művészi szép, a tetszés és az esztétikai értékítélet, alkotói és befogadói magatartás, a műalkotás tartalma és formája, a műalkotás történetisége és időtlensége.

Az általános esztétika és az ágazati esztétikák keretein belül a zeneesztétika legfontosabb kérdéseivel foglalkozunk. Ezek közül is leginkább a zene technikai eszközeinek és formáinak problémájára, a zene mint kifejezés és a zene mint ábrázolás koncepciójára, valamint az abszolút zene és programzene különbségeire összpontosítunk.


Arisztotelész: Poétika (Matúra – PannonKlett, Budapest, 1997.)Hegel, G. W. F.: Esztétikai előadások I. (Akadémiai, Budapest, 1952.) Kant, Immanuel: Az ítélőerő kritikája (Ictus, Szeged, 1997.)Zoltai Dénes: A zeneesztétika története a kezdetektől Hegelig. Éthosz és affektus, 3., átdolg. Kiad. (Kávé, Bp. 2000.)Fodor Géza: A Mozart-opera világképe (Typotex, Bp. 2002.)Ujfalussy József: A valóság zenei képe (Zeneműkiadó, Bp. 1962.)

5


Etika





Az előadások a következő témaköröket foglalják magukban: az etika mint filozófiai tudományág jellemzői; az általános és az alkalmazott etikák, ill. az individuális és szociális etika viszonya; etika és szaktudományok kapcsolata; az etika alapkérdései (boldogság, szabadság és determináció, az erkölcsi jó és helyes, a gonosz), az emberi cselekvés: az érzelem, értelem és akarat mint erkölcsi tényezők; az erkölcsi értékek; értékelés és döntés; az erkölcsi felelősség; az autonóm erkölcsi személyiség; az etika főbb irányzatai (kitekintéssel a metaetikára); főbb erkölcsi és etikai érvelésmódok; a magán és társadalmi erkölcs fontosabb értékei: elemi erkölcsi normák; igazságosság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás.


Arisztotelész: Nikomakhoszi etika I-III. könyv (Magyar Helikon, Budapest 1971, 5-84. o.)Hársing László: Bevezetés az etikába (Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999.)Hartmann, Nikolai: „Az erkölcsi követelmények lényegéről”, in: Lételméleti vizsgálódások (Gondolat, Budapest, 1972. 511-567. o.)Kant, Immanuel: „Az erkölcsök metafizikájának alapvetése: Előszó, I-II. szakasz”, in: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (Gondolat, Budapest 1991. 13-80 o.)Moore, G. E.: „Principia Ethica” 1. fejezet in: Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából, szerk. Lónyai Mária (Gondolat, Budapest, 1981. 51-104. o.)

6


Filozófia





A kurzus általános filozófiatörténeti jellegű, tematikájában a filozófiai antropológia elveihez igazodik. Főként ontológiai és ismeretelméleti problémák rekonstruálására vállalkozik, s antropológia és társadalom, -illetve történelemfilozófia kapcsolatát tisztázza a filozófiai klasszikusainak segítségével. Foglalkozik ugyanakkor nyelvfilozófiával és tudományelméleti kérdésekkel is, s e témák segítségével áttekintést ad az európai filozófia történetéről, négy nagy témakörbe rendezve. Ezek: az antik és középkori filozófia, az újkori filozófia, a klasszikus német filozófia, s a Hegel utáni filozófia, értve ezen a 19. és a 20. század filozófiájának meghatározó irányzatait, s klasszikus szerzőit.


Nyíri Tamás, A filozófiai gondolkodás története (Bp, 2000.)Lendvai L. Ferenc – Nyíri Kristóf, A filozófia rövid története: A védáktól Wittgensteinig (Gondolat, Budapest, 1974.)

7


Népzene



Ellenőrzés (vizsgamódok): gyakorlati jegy


A tantárgy célja: Az alapvetően énekes feldolgozás során tudatosítani a magyar népdal előadásmódjának számtalan sajátosságát (a giusto, a parlando, a rubato, az alkalmazkodó ritmus stb) végtelen sokszínűségét. Keresni az „élő” előadás jellemzőit. Megfogalmazni, körülírni a népdal, népzene szerepét az új generációk nevelésében.


A Magyar Népzene Tára (Balassi Kiadó, Budapest 1997)Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Zeneműkiadó 1981)Kodály: A magyar népzeneBartókBéla: A népzenérőlDobszayLászló: A magyar dal könyve (Zeneműkiadó 1984)

8


Idegen nyelv

(angol, német, olasz)





A tantárgy feladata egyrészt, hogy az általa elsajátítható ismeretek eljuttassák a hallgatót tanulmányai során az államilag elismert középfokú nyelvvizsga által megkövetelt idegen nyelvi tudásszintre. A tantárgy feladata másrészt, hogy olyan szaknyelvi ismereteket nyújtson, amelyek lehetővé teszik, hogy a végzett hallgatók zenei pályájukon idegen nyelvi környezetben végzettségüknek megfelelő szinten legyenek képesek szóban és írásban kommunikálni. A tantárgy tematikája kiterjed az államilag elismert középfokú nyelvvizsga társalgási témáira. Megszilárdítja és bővíti a nyelvtani és lexikai ismereteket, a beszédfunkciók kifejezési formáit. Fejleszti a beszéd-, hallás utáni értés, írott szöveg-olvasási és íráskészségeket, valamint a közvetítési és fordítási készségeket. Bevezetést nyújt az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek elsajátításához a következő területeken: zenei tanulmányok, zenei pályák, hangszeres ismeretek, zenetörténet. A tárgy négy szemeszter időtartamban, nappali tagozaton heti 4 óra keretében, gyakorlat formájában kerül megtartásra, aláírással és gyakorlati jeggyel záródik.


Angol nyelv:Király Zsolt: Blackbird. Akadémiai Kiadó, 1998Dignen, Bob – Flinders, Steve – Sweeney, Simon: English365, Cambridge University Press, 2004

Német nyelv:Somló Katalin: Schrittweise 1Krausz Piroska - Paizerné Tóth Tímea - Somló Katalin: Schritte

Olasz nyelv: Móritz György – Szabó Győző: I prime due passi, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993Katerinov, Katerin – Katerinov, Maria Boriosi: La lingua italiana per stranieri, Perugia, 1979

9


Testnevelés


Kreditérték összesen (a teljes képzési idő alatt): –

Ellenőrzés (vizsgamódok): aláírás


A hangszerjáték okozta helytelen testtartások korrigálására rendszeres tartásjavítás és fizikális kondicionálás. A különböző sportágak (pl. úszás, labdajátékok, torna) megszerettetése, a mozgás iránti igény kifejlesztése.

10


Műismeret, hangverseny tapasztalat

Óraszám összesen (a teljes képzési idő alatt): –


Ellenőrzés (vizsgamódok): Gyakorlati jegy (3 fokozatú)


A tantárgy célja: A növendékek ismerkedjenek meg egy-egy nagyobb művel elemző módon is, olyan művekkel melyekkel a korábbi zeneelméleti órákon nem volt lehetőségük.

Másrészt: némi jártasságra tegyenek szert növendékeink a komplex elemzésre. Tehát álljon egy-egy mű mögött a zenetörténeti háttér, előadói stílus-kérdések (pl.: díszítések, hangolás, hangszerek stb.), egy-egy kisebb harmóniai és formai elemzés, némi hangszerismeret a zenekari művek kapcsán (basszuskürt, angolkürt, fúvósok hangolása stb.)

További cél: lehetőséget adjon ez a tanulmány a hangverseny-élmények elemzésére, hangfelvételek, DVD felvételek analízisére.

A tantárgy tartalma: Az év eleji megbeszélés szerint, minden hallgató vállal egy-egy nagyobb formátumú művet, melyről előadást tart a fenti szempontok szerint. Legyen egy ciklikus Bach-mű (Olasz koncert, Goldberg variáció, Kunst der Fuge), egy Mozart versenymű, Beethoven vonósnégyes, nagyobb romantikus ciklus, szimfónia, nagy Bartók mű, és a 20. századi irányzatok tipikus művei közül (pl Prokofjev, Hindemith, Honegger, Bernstein, Satie, Sztravinszkij, Webern, Cage stb.).


Az analizált művek kottája illetve hangfelvétele és operák esetében DVD felvétel. Továbbá szakkönyvek K. Geiringer, R. Domington Harnoncourt munkái közül. Cosima Wagner:”Napló”, Cl. Debussy „Croche úr, a műkedvelők réme”, A. Webern „Írások”. Th. Mann: Wagner-ről írott tanulmányai, „Doctor Faustus, Kókai-Fábián „Századunk zenéje”, Tallián T. „Bartók Béla” (szemtől Szembe sorozat), J. Cage tanulmányai – „A Csend” kötetben, Vidovszky L. „Beszélgetések a zenéről”.

11


Művészettörténet





Az előadás tárgya a 19. század egyetemes festészete, a neoklasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmust előkészítő irányzatok, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus. Az előadás tárgya a 19. század egyetemes festészete. Az óra során a hallgatók megismerik a korszak festészetének fordulópontjait és fő irányzatait a meghatározó művészegyéniségek munkásságán keresztül. Az előadások vezérfonalát az impresszionizmus kibontakozásának, kiteljesedésének és utóéletének tárgyalása adja. Bemutatásra kerülnek a kor festészetének fő művei, különös tekintettel az impresszionistákra. Továbbá szó kerül a magyarországi művészetben megjelent modernista törekvésekről.


Zádor Anna. A klasszicizmus és a romantika. Budapest, 1976. Hoffmann, Werner: A földi paradicsom. Budapest, 1987.Németh Lajos: A XIX. Század művészete. A historizmustól a szecesszióig. Corvina, Bp. 1974.Gellér Katalin: XIX. Századi francia festők, Corvina, 1985.

12


Művelődési ismeretek





A művelődési ismeretek alapja az európai kultúra történetének rövid összefoglalása. Ezen belül különösen fontos, hogy a hallgatók tájékozódjanak a szűkebb európai környezet, Közép-Európa (a Kárpát-medence, a dél-német, cseh és lengyel, horvát, szlovén területek) kultúrájában. Az egyes témakörök: A térség vallási-felekezeti viszonyainak történeti alakulása, nemzeti identitások, nemzeti sztereotipiák kérdése, a nemzeti szimbólumok kialakulása. Politikai kultúra, gondolkodásmód. Szimbólumok, emblematikák, hatalmi jelvények és a hatalom mitológiai szimbolikája (reneszánsz, barokk, 19. sz.). Ünnepségek, mint az auditiv és vizuális kultúra színterei. Művelődési intézmények története, iskola-, egyetemtörténet, a térség nemzeti múzeumainak és tudós társaságainak létrejötte. Irodalmi, művészeti, zenei élet legfontosabb alkotásai.


Batta András: Álom, álom, édes álom... Népszínművek, operettek az Osztrák-Magyar Monarchiában. Bp. 1992. Corvina.Dávid Katalin - Kovács Endre: A barátság ezer éve. Bp. 1978. Corvina.Petneki Áron: Descriptio Sarmatiae. In: Tiszatáj, 1975:12. 87-93. Petneki Áron:Lengyelország a reneszánsz korában. [Bevezető tanulmány]. In: Kozakiewicz, Helena és Stefan: A reneszánsz Lengyelországban. Bp. - Varsó, 1978. 7-16.Petneki Áron: Párhuzamos művelődéstörténeti jelenségek az 1780-1830 közötti Közép-Kelet-Európában. In: Ars Hungarica 9. 1981:2. 239-241.Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll. és szerk. Hanák Péter. Bp. 1992. MTA Történettudományi Int.Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Szerk. Somogyi Éva. Bp. 1991. MTA Történettudományi IntézetVajda György Mihály: Keletre nyílik Bécs kapuja. Közép-Európa kulturális képeskönyve 1740-1918. Bp. 1994. Akadémiai K.

13


Általános szakmai ismeretek

Szolfézs



Ellenőrzés (vizsgamódok): 1., 3., 5. szemeszter – gyakorlati jegy, 2., 4. szemeszter – kollokvium, 6. szemeszter – szigorlat

A tantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatók zenei készségeinek továbbfejlesztése (zenei írás-olvasás, ritmusérzék, melodikus és harmonikus hallás, funkció és formaérzék, elképzelő és emlékező képesség). Tantárgyi programja felöleli a zenetörténeti stíluskorszakok legfontosabb műveit a gregoriántól napjainkig. A kontakt órákon a kiválasztott szemelvények szolgálnak a készségfejlesztés alapjául, majd otthoni munkával ezek feldolgozása vokális és ének-zongorás előadásban történik, a következő faladat-típusokban: páros ének, kamara-ének, zongorakíséretes ének, többszólamú énekes anyag ének-zongorás előadása, memoriter feladatok, ritmusgyakorlatok, transzponálási feladatok, blattolás egyénileg és csoportban is.

A hallgatók a 6. szemeszter végén szigorlat keretében egyéni és csoportos előadásban adnak számot tudásukról (zenei memória, zenei írás-olvasás, a zenetörténet stíluskorszakaiban való jártasság, stb.)


Emile Ratez: Cent Lecons progressives de solfégeJ. K. Lasoczki: Solfez (Ministerstwa Kultury i Sztuki varsó, 1964)Liber Usualis Bartha D. (szerk.): A zenetörténet antológiájaBárdos Lajos-Kerttész Gyula: Motetták (Szent István Társulat, Budapest, 1974)Forrai Miklós: Ezer év kórusa (Editio Musica Budapest, 1977.) Forrai Miklós: Öt évszázad kórusa (Editio Musica Budapest, 1971.)XIII. sz.-i motettákJohann Sebastian Bach: KorálokBartók Béla: Egyneműkarok

14


Zeneelmélet

(zeneszerzés szakirányon)



Ellenőrzés (vizsgamódok): 1., 3., 5. szemeszter – gyakorlati jegy, 2., 4. szemeszter – kollokvium, 6. szemeszter – szigorlat

A tantárgy leírása: A zeneelmélet tárgy tanításának célja a biztos tájékozódás és elemzési képesség kialakítása a különböző zenetörténeti stílusokban, ismeretek nyújtása a zeneművek dallami-, harmóniai-, formai-, ritmikai-, hangszínbeli elemeinek értelmezésében, majd képesek legyenek e megállapított törvényszerűségek zongorán történő bemutatására.

A tantárgy programjában elsősorban formai és harmóniai szempontból analizálja a feldolgozásra kerülő zenei szemelvényeket - amelyeket a középkori (gregorián, korai többszólamúság), a reneszánsz (klasszikus vokálpolifónia), a barokk és a klasszikus funkciós zene, a romantika, a XX. sz.-i és a kortárs zeneirodalmából válogat. A tanulók találkoznak a stílushű zenei interpretáció problémáival és lehetséges megoldásaival, a kottaolvasás zenetörténeti koronként változó információ-tartalmával. Jártasságot szereznek a főbb zeneelméleti iskolák (és művek) bemutatásán keresztül a zenéről való gondolkodás, a verbális megközelítés különféle lehetőségeiről és módozatairól.

Követelmények: a hallgató képes legyen hallás után, vagy kottakép alapján tájékozódni a legkülönfélébb stílusokhoz tartozó zeneművekben, tudja elemezni azokat műfajai, formai, harmóniai szempontból. A művekkel kapcsolatos saját véleményét megfelelő módon tudja megfogalmazni.


Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve (Edition Musica Budapest, 1993.)Peter Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok (Zeneműkiadó Budapest, 1979)Bárdos Lajos: Modális harmóniák Póczonyi Mária: Klasszikus hangzatok és formák (Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1967.)Molnár Antal: Összhangzattan (Dante-Könyvkiadó Budapest, 1931)Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan (Zeneműkiadó Budapest, 1979) Charles Rosen: A klasszikus stílus ( Zeneműkiadó Budapest, 1977) Bárdos Lajos - Póczonyi Mária: Romantikus harmóniák (Múzsák Közművelődési Kiadó Budapest)Szelényi István: A romantikus zene harmóniavilága (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1963) Lendvai Ernő: Bartók és Kodály harmóniavilága (Zeneműkiadó Budapest, 1975.)J. Ny. Holopov: A 20. századi zene harmóniavilágárólBárdos Lajos: A Bartók-zene stílus-elemei (Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1972.)SH atlasz Zene ( Springer-Verlag Budapest stb. 1994).

15


Zeneszerzés

(zeneelmélet és zeneismeret szakirányon)





A tantárgy célja: A vokális és hangszeres ellenpontozó művészet alapjainak megismerésével, művek elemzésével, ellenpont gyakorlatok szerkesztésével váljon képessé a hallgató arra, hogy a zenei szerkezet mélyebb rétegeit is elemezni tudja. Hogy ezáltal stílusismerete differenciáltabbá váljon, az elemzés tanulságait hangszerjátékában is hasznosítani tudja. Harmonizálási gyakorlatok és kisebb stílusgyakorlatok segítsék hozzá, hogy a templomi szolgálatában az énekek bevezetésében, kíséretében és más orgonás feladatok ellátásában saját ötleteiből élve is tudjon muzsikálni. Előadói tevékenységében pedig ne pusztán reproduktív, hanem produktív szemléletet alakítson ki.

A tantárgy tartalma: Palestrina ellenpontozó művészetének elsajátítása elemzés, éneklés, ellenpont-gyakorlatok elvégzése által. Végül egyszerű saját kompozíció elkészítése. A hangszeres ellenpont elsajátítása, elsősorban J. S. Bach műveinek és más orgonás szerzők darabjainak elemzésével, játszásával és ilyen típusú kompozíciók készítésével. Korálharmonizálás.


Jeppesen, Knud: Ellenpont. A klasszikus vokális polifónia tankönyve. (Bp., Zeneműkiadó, 1988.)

Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach ellenpont-művészetének alapjai. (Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1967.)

J. S. Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete. (Bp., Zeneműkiadó, 1972.)

16


Kamarazene

(zeneszerzés szakirányokon)





A tantárgy célja: A társas zenélés speciális követelményeinek – precíz ritmusjáték, zenei és dinamikai alkalmazkodó képesség, egységes artikuláció és frazeálás – elsajátíttatása. Az együttműködési készség, a közös produktum iránti felelősség fejlesztése.

A tantárgy tartalma: A kamarazene irodalom alkotásainak megismerése, megtanulása, interpretálása, stilisztikai formatani ismeretek bővítése.


Különböző összeállítású kamaraművek a barokktól napjainkig

17


Kamaraének

Óraszám összesen (a teljes képzési idő alatt): zeneszerzés és zeneelmélet szakirányon: 30 órazeneismeret szakirányon: 60 óra

Kreditérték összesen (a teljes képzési idő alatt):zeneszerzés és zeneelmélet szakirányon: 2 kreditzeneismeret szakirányon: 4 kredit



A tantárgy célja: A társas éneklés speciális követelményeinek – tiszta intonáció, precíz ritmusok, homogén hangzás, zenei és dinamikai alkalmazkodó képesség – elsajátíttatása. Az együttműködési készség, a közös produktum iránti felelősség és a kottaolvasási készség fejlesztése.

A tantárgy tartalma: Az a capella valamint az opera- és oratóriumirodalom alkotásainak megismerése, megtanulása, interpretálása, stilisztikai, formatani ismeretek bővítése.


Különböző összeállítású énekes együttesekre írt művek a reneszánsztól napjainkig, az együttesek összeállításában széles skálát biztosítva a duettektől a nagyobb létszámú csoportokig (operafinálék).

18


Kortárs zenei gyakorlat

(a klasszikus orgona, csembaló, egyházzene-orgona és egyházzene-kórusvezető előadóművész szakirányok kivételével)

Óraszám összesen (a teljes képzési idő alatt): 30 óra (tömbösített program)


Ellenőrzés (vizsgamódok): Gyakorlati jegy


A tantárgy célja, hogy a hallgatók zenei-esztétikai ítélőképessége, értékítélete olyan biztos és szilárd alapokra kerüljön, amelyek lehetővé teszik számukra a kortárs zenei jelenségek feldolgozását, megértését, megszerettetését. A pusztán hagyományos zeneoktatás struktúrájában nevelkedett muzsikus értékítélete ugyanis csak és kizárólag jól bevált közhelyeken alapszik, ezek azonban nem alkalmasak újszerű zenei jelenségek értelmezésére. John Cage-et, vagy Pierre Boulezt nem lehet bachi vagy mozarti elvárásokkal hallgatni, értékelni, még kevésbé megszeretni. Ezek tudatosítása a feladat, mert segítségükkel belátható és csaknem közös nevezőre hozható e két látszólag teljességgel különböző alkotási mód létjogosultsága.

A tantárgy tartalma: A kortárs zene tantárgynak elsősorban azokat a jelentős műveket kell tartalmaznia, amelyek előrevitték, megváltoztatták a zenetörténet folyamatát, a sorsfordító alkotásokat kell megismertetni, akkor is, ha azok éppenséggel a XIX. század végén születtek, ám hatásuk máig kihat a zeneművészetre. A tantárgy tartalma tehát nemcsak az alábbi repertoár megismertetése, hanem az összefüggések, az általános zenetörténeti alkotói folyamatok feltárása. Külön figyelmet fordít a tantárgy a magyar zeneszerzők műveire, hiszen a XX. század második felétől kezdődően a magyar zeneszerzés sokszínűvé vált, beolvasztva magába szinte az összes létező stílusirányzatot, „zeneszerzői iskolát”, koncepciót.


Debussy: Egy faun délutánja, PrelűdökJanaček: Vonósszimfónia, A ravasz rókácskaSztravinszkij: Tavaszi áldozat, Concertók, Pulcinella, Apollon MusagétesSchönberg: Fúvósötös, Pierrot lunaireSosztakovics: Szimfóniák, KamarazeneAlban Berg: Wozzeck, Dalok, KamarazeneAnton Webern: Kamaraművek, Das Augenlicht-kantátaPierre Boulez: Szonatina, Éclats, DomainesStockhausen: Zongoradarabok, HymnenMaurizio Kagel, John Cage, Steve Reich műveiBartók: Négy zenekari darab, Vonósnégyesek, 20 magyar népdalLajtha László, Veress Sándor, Farkas Ferenc műveiKurtág és Szőllősi, Petrovics, Szokolay, Kocsár, Lendvay, LángDurkó, Bozay, DubrovayEötvös, Jeney, Sáry, VidovszkyOrbán, Vajda, CsemiczkyLigeti György: Aventures, Ramificatirus, 3 darab két zongorára, Síppal dobbalKodály: Páva-variációk, Háry János

19


Énekkar





A tantárgy célja: A kórusirodalom (a capella és oratórikus) megismertetése, a kóruséneklésben jártasság szerzése, stílusismeret elmélyítése. Jó együttműködő és kommunikációs készség, a közösség és a produkció iránti felelősségtudat fejlesztése.

A tantárgy tartalma: A kórusirodalom különböző stíluskorszakait reprezentáló művek megtanulása és előadása. E folyamat során az alapozó tantárgyakban szerzett ismereteket (stílusismeret, intonációs készség, precíz ritmusok, egységes artikuláció és frazeálás, együttműködési készség, stb.) fejleszti tovább. A hallgatók megismerkednek a különböző műfajok sajátosságaival, speciális követelményeivel és technikáival. Részvételük útján megismerik a betanítás fázisait, próbák felépítését, és az előadások során tapasztalatot szerezhetnek a különböző akusztikai körülményekhez való alkalmazkodásban is.

Az énekkar munkája és produkciója szolgálja és megjeleníti a zenei intézmény összetartozását, tevékenységeinek integrációját, sőt magának az intézménynek imázsát; a hallgató pedig az intézményhez való tartozását tanúsítja az abban való részvétellel.

Kötelező és ajánlott művek jegyzéke:

Az oratorikus és a capella kórusirodalom reprezentáns darabjai a reneszánsz kortól napjaink zenéjéig.

20


Szakmai gyakorlat


Kreditérték összesen (a teljes képzési idő alatt): –



Félévente egy intenzív felkészülési időszak (6-7 nap), melynek végén az elsajátított művek hangversenyeken kerülnek bemutatásra. A műsorválasztás folyamán elsődleges szempont, hogy minden szakirány minden hallgatója aktív résztvevője lehessen a műsor előadásának, melynek során tagja a zenekarnak, hangszeres együttesnek vagy énekkarnak.


A koncerten feldolgozásra kerülő művek kotta- és hanganyaga.

21


Transzponálás, partitúraolvasás





A program célja, hogy a növendék a saját zongorajátékán keresztül megbízható képet kapjon a legkülönfélébb hangszerösszeállításokra írott művekből. Fontos, hogy a művekkel való foglalkozás során az adott mű ne csak részleteiben, hanem teljes egészében is elhangozzék, mégpedig elejétől a végéig folyamatosan, megállás nélkül.

A program feladata a rögtönzött zongorakivonat készítés (zongorakivonat rögtönzés) speciális megoldásainak megtanítása, illetve a növendék alkatának (testfelépítés, zongoratudás, kottaolvasási készség, koncentrálókészség) leginkább megfelelő megoldások szorgalmazása.

Követelmény: A hallgató legyen tájékozott a partitúrából való játék mesterségében, tudjon különféle nehézségű és összeállítású partitúrákat lehetőleg prima vista megszólaltatni.

Tekintettel arra, hogy a növendékek igen különbözőek, célszerű minden egyes esetben a növendék habitusának legmegfelelőbb anyagot összeállítani, a fokozatosság alapvető szempontjának figyelembevételével.

Általános gyakorlatként javasolható a következő sorozat: Haydn-vonósnégyesek, 4-5 szólamú (főleg reneszánsz) kórusművek, Händel-concerto grossok, korai Mozart-szimfóniák, Haydn-szimfóniák, Mozart késői szimfóniái, Beethoven-vonósnégyesek, szimfóniák. Aki idáig eljutott, bármilyen darabbal megpróbálkozhat. (N.B. Célszerű, ha a növendék maga választhat darabot egy adott műcsoporton belül, hiszen a darab iránti személyes vonzalom fontos motiváló tényező lehet.)


Nagy Olivér: Partitúra-olvasás, partitúra-játék (Zeneműkiadó, Budapest).Haydn vonósnégyesek, 4-5 szólamú (főleg reneszánsz) kórusművek, Händel concerto grossok, Mozart szimfóniák, Haydn szimfóniák, Beethoven vonósnégyesek, szimfóniák

22


Zongora


Óraszám (a teljes képzési idő alatt): 90 óra

Kreditérték (a teljes képzési idő alatt): 12 kredit

Ellenőrzés (vizsgamódok): 1. – 5. szemeszter – gyakorlati jegy, 6. szemeszter – kollokvium


A tantárgy tanításának célja: A hangszeres készség megszerzése, a zongorairodalomban való tájékozódás segítségével stílusokban való jártasság elsajátítása.

A tantárgy programja: Különböző zenetörténeti korszakok elmélyült tanulmányozásához szükséges repertoár megismerése, lapról olvasás technikájával fejlesztése, a játszott anyag formai, szerkezeti elemzése révén a zeneszerzői alapismeretekhez való kapcsolódás.


Bach: Wohltemperiertes Klavier, Francia és Angol szvitek, PartitákHaydn: ZongoraszonátákMozart és Beethoven korai zongoraszonátáiSchubert, Brahms, Schumann, Chopin, Liszt zongoraműveiBartók, Kodály, Debussy, Ravel, Prokofjev, Sosztakovics műveiKortárs zongorairodalom (Kurtág, Soproni, Orbán, stb)Ajánlott még minden korszak irodalmából a zenekari művek zongoraátiratainak kettő vagy négy kézre írott irodalma.

23


Zongora


Óraszám (a teljes képzési idő alatt): 90 óra

Kreditérték (a teljes képzési idő alatt): 12 kredit

Ellenőrzés (vizsgamódok): 1. – 5. szemeszter – gyakorlati jegy, 6. szemeszter – kollokvium


A tantárgy tanításának célja: A hangszeres készség megszerzése, a zongorairodalomban való tájékozódás segítségével stílusokban való jártasság elsajátítása.

A tantárgy programja: Különböző zenetörténeti korszakok elmélyült tanulmányozásához szükséges repertoár megismerése, lapról olvasás technikájával fejlesztése, a játszott anyag formai, szerkezeti elemzése révén a zeneszerzői alapismeretekhez való kapcsolódás.


Bach: Wohltemperiertes Klavier, Francia és Angol szvitek, PartitákHaydn: ZongoraszonátákMozart és Beethoven korai zongoraszonátáiSchubert, Brahms, Schumann, Chopin, Liszt zongoraműveiBartók, Kodály, Debussy, Ravel, Prokofjev, Sosztakovics műveiKortárs zongorairodalom (Kurtág, Soproni, Orbán, stb)

24


Diplomamunka




Ellenőrzés (vizsgamódok): gyakorlati jegy (3 fokozatú)


A hatodik félév végén a hallgatók bemutatják vizsgakompozícióikat lehetőleg koncert keretében is.

A diplomamunka tartalma: egy vokális mű, egy kamaramű és egy nagyobb apparátust foglalkoztató (kamarazenekarra vagy zenekarra írt) mű.

25


Diplomamunka




Ellenőrzés (vizsgamódok): gyakorlati jegy (3 fokozatú)


A hatodik félév végén a hallgatók szakdolgozatot írnak a szakiránynak megfelelő témákból. A témaválasztást a főtárgy tanárral egyeztetik.


A választott témának megfelelő és a főtárgy tanárral egyeztetett irodalom.

26


Differenciált szakmai ismeretek

Zeneszerzés




Ellenőrzés: 1., 3., 5. szemeszter – gyakorlati jegy, 2., 4., 6. szemeszter – kollokvium


Szabad kompozíció:

A tantárgy célja: A tárgy célja a növendék önálló zeneszerzői megnyilvánulásainak elősegítése, az állandó, folyamatos alkotómunkára való szoktatás, a növendék orientálása ízlésbeli, alkotás-etikai, általános művészeti és kulturális kérdésekben. A tantárgy elvégzése után a növendék képes legyen önálló, előadható és mások által meghallgatható művek írására, vagyis: képes legyen arra, hogy zenei gondolatait – egyéniségének megfelelően – (más által is felfogható) formába öntse.

A tantárgy tartalma: Az elsajátítandó ismeretanyag: az az ismeretanyag, ami a „szabad kompozíció” létrehozásához szükséges olyan sokrétű és szerteágazó, hogy rövid, tételes összefoglalása lehetetlen. Éppen ezért a „zeneszerzői technika” általános kategóriáját használjuk az ismeretanyag meghatározásaként. A „zeneszerzői technika” természetesen nem csak a jelen tárgy segítségével sajátítható el, hanem a szak összes tárgyainak, a tárgy-spektrum összes elemeinek eredőjeként értelmezhető.

Barokk stílusgyakorlat

A tantárgy célja: A tárgy elsődleges célja a növendék íráskészségének fejlesztése a barokk zeneszerzéstechnikák segítségével. A motívum-szövés, motívum-bonyolítás, fejlesztés barokk technikája az írásmód folyamatosságát biztosítja, ezzel nagymértékben támogatja a növendéket a saját technikájának kialakításában. A tárgy feladata a barokk technikák elsajátíttatása, a barokk stílusok megismertetése, a barokk formákban való biztos tájékozódás módszereinek megtanítása. Követelmény, hogy a növendék tudjon különféle barokk stílusokban, különböző barokk szerzők modorában, különböző műfajú és formájú darabokat komponálni.

A tantárgy tartalma:

1. szemeszter: alapelemek (motívum, frázis, periódus, mondat, kéttagú, háromtagú forma)

2. szemeszter: triós forma (pl. barokk menüett)

3. szemeszter: variációs formák (chaconne, passacaglia)

4. szemeszter: Cuoperin-rondeau

5. szemeszter: Scarlatti-szonáta (szonatina)

27


6. szemeszter: Scarlatti szonáta (szonatina)

Bécsi klasszikus stílusgyakorlat

A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja a növendék formálókészségének, forma- és arányérzékének fejlesztése – általában. A konkrét formatípusok begyakoroltatása. A stílus elemeinek rendkívüli összehangoltsága okán a „következő hang” megtalálása iránti érzékenység kifejlesztése, vagyis egyfajta sajátos – zeneszerzői szempontú – hallásfejlesztés.

A tárgy feladata a bécsi klasszikus formatípusok megtanítása és begyakoroltatása (az alapelemektől a legbonyolultabb formákig). A stílus megismertetése részleteiben és egészében (az egyes elemek, az elemek összekapcsolódása, a teljes rendszer kialakulása, a stílus, mint nyelv).

Az anonim nyelv és Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert személyes nyelvezetének összefüggései, hasonlóságok és különbözőségek a négy mester nyelvezetében. A stílus határvonalainak tudatosítása (rokokó, korai romantika).

Követelmények: A növendék tudjon Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert stílusában, a bécsi klasszikus stílus jellegzetes formatípusaiban komponálni. (A stílustisztaság rendkívül fontos, de természetesen maximálisan sosem valósítható meg. Az tekinthető eredménynek, ha a stílusgyakorlat inkább hasonlít az egyik szerző stílusára, mint a másik hároméra.)


1. szemeszter: alapelemek (motívum, frázis, periódus, mondat, kéttagú, háromtagú forma)

2. szemeszter: triós forma

3. szemeszter: variációs forma (menüett, scherzo)

4. szemeszter: kisrondó

5. szemeszter: nagyrondó

6. szemeszter: szonatina vagy szonátaforma


Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és a klasszikus zenébenClaude V. Palisca: Barokk zene (Zeneműkiadó Budapest, 1976.)Walter Kolneder: Bach-lexikon (Gondolat, 1988.)Robert Donington: A barokk zene előadásmódja (Zeneműkiadó, 1978.)A. Schönberg: A zeneszerzés alapjai (Zeneműkiadó Budapest, 1971.)Frank Oszkár: A funkciós zene harmónia- és formavilága (Zeneműkiadó, 1973.)Weiner Leó: A hangszeres zene formái (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1955.)Siklós Albert: Zenei formatan (Rozsnyai Budapest, 1923.)Charles Rosen: A klasszikus stílus (Zeneműkiadó Budapest, 1977.)

28


Ellenpont






A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja általánosságban a növendék kontrapunktikus gondolkodásmódjának fejlesztése. Ezen belül: a dallamírási készség, a zenei faktúra (szövet) iránti érzékenység fejlesztése, a zene időbeli kontinuitásként való érzékelésének elősegítése.

A tárgy feladata a reneszánsz-vokális és barokk-hangszeres ellenpont két legnagyobb képviselőjének (Palestrina, Bach) stílusán keresztül az alapvető ellenpont-technikák megtanítása.

Követelmények: A növendék tudjon megadott latin szövegre rövid (3-4 soros) kétszólamú motettát írni Palestrina stílusában, valamint kétszólamú, háromszólamú invenciót, kétszólamú fúgát írni Bach stílusában.


1. szemeszter: Palestrina-gyakorlatok Jeppesen alapján

2. szemeszter: Palestrina-gyakorlatok Jeppesen alapján

3. szemeszter: kétszólamú Bach-invenció

4. szemeszter: háromszólamú Bach-invenció

5. szemeszter: háromszólamú Bach-fúga

6. szemeszter: háromszólamú Bach-fúga


Knud Jeppesen: Ellenpont (Zeneműkiadó Budapest, 1975.)Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach ellenpont-művészetének alapjai (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1967.)Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach kánon és fúgaszerkesztő művészete (Zeneműkiadó Vállalat)Siklós Albert: Ellenponttan (Rózsavölgyi és Társa 1913.)Harmat Artúr: Ellenponttan (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1958.)Walter Piston: Counterpoint (W. W. Norton and Company, Inc. New York)Bárdos Lajos: Modális harmóniák (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1961.)

29


XX. századi zeneszerzés






A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja, hogy megismertesse a növendékkel a század jellegzetes zeneszerzéstechnikáit, az egyes stílusköröket, módot adva a növendéknek arra, hogy ezeket maga is kipróbálhassa.

A tárgy feladata mélyrehatóan elemezni az egyes stíluskörök, technikák reprezentáns darabjait, utalva a stíluskörök és technikák szerepére az egyes szerzők életművében.

Követelmények: A növendék tudjon bármilyen XX. századi darabot szakszerűen elemezni. Ismerje fel a darabok stílusbeli, technikai sajátosságait. Tudjon az adott stílusok némelyikében, adott technikával rövid etüdöket komponálni. (A stílus és technika kiválasztása a tanár és a növendék közös megegyezése alapján történjék.)

A tantárgy tartalma: A tárgy két szemesztere alatt lehetőleg kerüljön sorra minden olyan jelentős áramlat, amely a század zeneszerzését lényegesen befolyásolta. (Neoklasszicizmus, dodekafónia, szerializmus, poszt-szerializmus, aleatoria, minimal art, neotonalizmus stb.)


Aaron Copland: Az új zene (1900-1960) (Zeneműkiadó Budapest, 1973.)Eric Salzman: A 20. század zenéje (Zeneműkiadó Budapest, 1980.)Nerbert Eimert: Dodekafónia (Zeneműkiadó Budapest, 1969.)Kókai Rezső: Századunk zenéje (Zeneműkiadó Budapest, 1967.)

30


Harmonizálás




Ellenőrzés: 1. szemeszter – gyakorlati jegy, 2. szemeszter – kollokvium


A tantárgy célja és feladata: A tárgy elsődleges célja a vertikalitáson belüli linearitás (azaz a tömbök /akkordok/ egymásutániságának összefüggő folyamattá alakulása) iránti érzék kifejlesztése.

Feladata, hogy a zeneelméleti tanulmányokra támaszkodva tudatosítsa a növendékben a harmóniák akusztikai, szerkezeti sajátosságait, az egyes harmóniák helyiértékét az adott stíluskörben, a harmóniák egymáshoz való viszonyának dramaturgiai követelményeit és a zenei folyamat egészében betöltött szerepüket.

Követelmények: A növendék tudjon bármilyen egyszólamú dallamot harmóniai keretbe ágyazni (megharmonizálni). (A természetszerűleg megjelenő polifonikus elemek nem választhatók el a homofón tényezőktől.) A növendék tudjon teljes, befejezett kompozíciót létrehozni a harmonizálás technikájával (stílusgyakorlat, szabad kompozíció).


1. szemeszter: négyszólamú korálharmonizálás Bach koráljai alapján

2. szemeszter: népdalharmonizálás (feldolgozás) elsősorban Kodály és Bartók alapján.

Nem kötelezően előírva, de mindenképpen javasolt a harmonizálás technikáját más anyagokon is gyakoroltatni.


Weiner Leó: Elemző összhangzattan (Rózsavölgyi és Társa Budapest, 1944.)Siklós Albert: A harmonizálás kézikönyve (Rozsnyai Budapest, 1923.)

31


Hangszerelés






A tantárgy célja és feladata: Tekintettel arra, hogy a közkeletű „hangszerelés” fogalom – szerteágazó jelenségköre miatt – meglehetősen pontatlan, szükségesnek tartjuk meghatározni, hogy mit is értünk ezen kifejezésen. Tágabb értelemben: A zenei gondolatoknak az adott hangszerre vagy hangszercsoportra való optimális megjelenítését, vagy – ami ezzel egyenértékű – optimális zenei gondolatok (ötletek) kitalálását az adott hangszerre vagy hangszercsoportra. Szűkebb értelemben: A zenei faktúra megteremtését célzó törekvések összehangolását. A konkrét esetekre vonatkoztatva: Az adott hangszerre vagy hangszercsoportra való komponálás lehetőségeinek és speciális megoldásainak megkeresését (megtalálását). A tárgy célja a fenti értelmezések tudatosítása a növendékben.

A tárgy feladata a – főleg hangszerelés szempontú – analízis módszereinek megtanítása, stílushangszerelések íratásán keresztül a már jól bevált megoldások begyakoroltatása. A saját kompozíciók hangszerelési problémáinak kimutatása.

Követelmények: A növendék ismerje a hangszerek technikai és kifejezésbeli lehetőségeit, a zenetörténet során az egyes korszakokban betöltött szerepüket, a technikai (machanikai) fejlődés stádiumait. Képes legyen az önálló elemzésre, ismerje fel a faktúra összetevőit. Tudjon önálló zenei faltúrát létrehozni. Tudjon egy adott zeneművet (pl. zongoradarab) egy adott korszak vagy szerző stílusában meghangszerelni. (Stílushangszerelés – elsősorba szimfonikus zenekarra) Saját kompozícióiban képes legyen a többi zenei összetevővel azonos nívójú hangszerelési megoldásokra. Tudjon zenekari és oratórikus darabból zongorakivonatot készíteni.

A tantárgy tartalma: 1-2. szemeszter: hangszerismeret (vonós), vonószenekari hangszerelés – Händel csembaló-szvitek tételei, Haydn, Mozart zongoraszonáta-tételek, Bartók Mikrokozmosz-tételek hangszerelése

3-4. szemeszter: hangszerismeret (fúvós), fúvósegyüttesre, fúvószenekarra való hangszerelés, Hayd, Mozart, Beethoven, Bartók, Stravinsky, Prokofjev zongoradarabok (tételek)

5-6. szemeszter: hangszerelés szimfonikus együttesre (kamarazenekar, nagyzenekar), Hayd, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Liszt, Debussy, Bartók, Srtavinsky zongoradarabok (tételek)


Darvas Gábor: évezredek hangszerei (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1961.)Darvas Gábor: A zenekari muzsika műhelytitkai (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1960.)Siklós Albert: Hangszereléstan I., II. (Rozsnyai Budapest, 1909.)

32


Siklós Albert: Hangszerek, hangszínek (Dr. Vajna és Bokor Könyvkiadók Budapest, 1941.)Nikolay Rimsky-Korsakov: Principles of Orchestration (Dover Publications Inc., New York)Alfredo Casella – Virgilio Mortari: A mai zenekar technikája (A hangszerelés alapismeretei) (Zeneműkiadó Budapest, 1978.)Walter Piston: Orchestration (London, Victor Gollancz Ltd, 1982.)

33


Prozódia






A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja a vokalitás iránti érzék fejlesztése, a szövegre való komponálás elősegítése.

Feladata a szöveg és zene viszonyának tudatosítása, az alapvető verstani ismeretek megtanítása, a magyar nyelven kívül más nyelvek (pl. latin, olasz, francia, német, angol, orosz) leglényegesebb prozódiai specifikumainak megismertetése.

Követelmények: A növendék tudjon a saját kompozícióiban a választott nyelv hangsúlyrendjének, ritmikájának megfelelő, természetesnek ható vokális darabot komponálni.

A tantárgy tartalma: 1. verstani alapfogalmak (szótag, időtartam, versláb, ritmus, hangsúly stb.) 2. verselés-típusok (időmértékes, ütemhangsúlyos, hangsúlyváltó, hangsúlyszámláló) 3. sortípusok, versszerkezetek, strófatípusok


László Zsigmond: Ritmus és dallam (A magyar vers és ének prozódiája) (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1961.)Hegedűs Géza: A költői mesterség (Trezor Kiadó Budapest, 1992.)Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat! (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Budapest, 1997.)Mózes Huba: Kötött formájú költemények antológiája (Balassi Kiadó Budapest, 1997.)Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan (Gondolat Budapest, 1981., Tárogató – reprint)

34


Zenekari hospitálás



Kreditérték összesen (a teljes képzési idő alatt): -



A tantárgy célja, hogy a hospitálás folyamán képet kapjanak a hallgatók a zenekari munka folyamatáról: műsorösszeállítás, próbák felépítése, hangszercsoportok szólampróbái, hangversenyre való felkészülés, a főpróba szerepe, akusztikus problémák megoldása.


A feldolgozásra kerülő művek kottaanyaga.

35


Karvezetés, kargyakorlat






Elemi ismeretek és tapasztalatok szerzése a vezénylési technika alapjainak, részben esetleges későbbi ilyen kisegítő tevékenységre való felkészítés érdekében is. Gyakorlati tapasztalatok szerzése az intézeti kórusok és kamarakórusok munkájában.

A tantárgy tartalma: Különféle metrumok vezénylési technikái, a zenei kifejezés gyakorlati megvalósításának vezénylési eszközei és lehetőségei, beleértve a gregorián és recitatív műfajokat is.



Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás

Párkai István: A kórusvezénylés alapjai

36


Karmesteri gyakorlat






Elemi ismeretek és tapasztalatok szerzése a vezénylési technika alapjainak elsajátítására, esetleges későbbi ilyen kisegítő tevékenységre való felkészítés érdekében. Gyakorlati tapasztalatok szerzése az intézeti zenekarok és kamaraegyüttesek munkájában.

A tantárgy tartalma: Különféle metrumok vezénylési technikái, a zenei kifejezés gyakorlati megvalósításának vezénylési eszközei és lehetőségei.



Robert Donington: A barokk zene előadásmója (Zeneműkiadó Budapest, 1978.)

Fred Goldbeck: A tökéletes karmester (Zeneműkiadó Budapest, 1974.)

37


Színpadi zene






A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja a zene és színpad kapcsolatának megismertetése.

Feladata a zenei és színpadi dramaturgia legfontosabb elemeinek megtanítása, különös tekintettel a kettő közti különbözőségekre és azonosságokra, az operai zenei nyelv és a nem operai zenei nyelv jelentésrendszerének elemzése, a kettő kölcsönhatásainak vizsgálata, az opera kialakulásának, fejlődésének végigkövetése. (A tárgy – rövidsége miatt – elsősorban az opera műfajára koncentrál, a többi színpadi zenés műfej /daljáték – ha nem opera! –, operett, musical, balett, kevert műfajok/ csak érintőlegesen tárgyalja.)

Követelmények: A növendék legyen járatos az operairodalomban, ismerje az egyes stíluskörök legfőbb műveit. Képes legyen adott művet elemezni, találja meg a kapcsolatot az adott mű zenei dramaturgiája (a zenei nyelv dramaturgiája) és a színpad dramaturgiája között.

A tantárgy tartalma: Az opera történetének kiemelkedő alkotásaiból válogatott anyag.


Arisztotelész: PoétikaDr. Sebestyén Károly: Dramaturgia (Athenaeum Budapest, 1919.)Eősze László: Az opera útja (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1960.)Cesare Orselli stb.: Az opera születése (Európa zenéje c. sorozat, Zeneműkiadó Budapest, 1986.)Fodor Géza: Zene és drámaFodor Géza: Zene és színház

38


Alkalmazott zene






A tantárgy célja és feladata: A tárgy célja az, hogy a mindennapi zenei gyakorlatban előforduló, az alkalmazott zenével kapcsolatos speciális feladatok megoldására előkészítse a növendéket.

Feladata, hogy az egyes műfajok (színpadi kísérőzene, rádió-TV kísérőzene, filmzene, reklámfilm zene, különféle célú ún. aláfestő zenék) előállításának legfontosabb technikáit megtanítsa, beleértve a hangrögzítés stúdióbeli technikájának legfontosabb tudnivalóit is.

Követelmények: A növendék tudjon az adott műfajban a kívánalmaknak megfelelő alkalmazott zenét komponálni. Ismerje az egyes műfajok (főleg a filmzene) történetét, jelentősebb darabjait.

A tantárgy tartalma: Az alkalmazott zene műfajainak jellemződarabjai (nem csak XX. századi darabok!), a stúdiófelvétellel kapcsolatos tudnivalók (stúdióberendezések, alap- és kiegészítő eszközök), otthoni felvételekkel (házi stúdió) kapcsolatos tudnivalók (szintetizátor, midi-technika, számítógépes montírozás stb.)


Adorno – Eisler: Filmzene (Zeneműkiadó Budapest, 1973.)Film + zene = flimzene? – írások a filmzenéről – szerkesztette: Kenedi János (Zeneműkiadó Budapest, 1978.)Sík Zoltán – Gerényi Gábor: Midi alapozás, Midi protokoll (Pixel Graphics Kft, 1992.)

39


Zeneelmélet




Ellenőrzés (vizsgamódok): 1.-5. szemeszter – kollokvium, 6. szemeszter – gyakorlati jegy

A tantárgy leírása: A zeneelmélet tárgy tanításának célja a biztos tájékozódás és elemzési képesség kialakítása a különböző zenetörténeti stílusokban, ismeretek nyújtása a zeneművek dallami-, harmóniai-, formai-, ritmikai-, hangszínbeli elemeinek értelmezésében, majd képesek legyenek e megállapított törvényszerűségek zongorán történő bemutatására.

A tantárgy programjában elsősorban formai és harmóniai szempontból analizálja a feldolgozásra kerülő zenei szemelvényeket - amelyeket a középkori (gregorián, korai többszólamúság), a reneszánsz (klasszikus vokálpolifónia), a barokk és a klasszikus funkciós zene, a romantika, a XX. sz.-i és a kortárs zeneirodalmából válogat. A tanulók találkoznak a stílushű zenei interpretáció problémáival és lehetséges megoldásaival, a kottaolvasás zenetörténeti koronként változó információ-tartalmával. Jártasságot szereznek a főbb zeneelméleti iskolák (és művek) bemutatásán keresztül a zenéről való gondolkodás, a verbális megközelítés különféle lehetőségeiről és módozatairól.

Követelmények: a hallgató képes legyen hallás után, vagy kottakép alapján tájékozódni a legkülönfélébb stílusokhoz tartozó zeneművekben, tudja elemezni azokat műfajai, formai, harmóniai szempontból. A művekkel kapcsolatos saját véleményét megfelelő módon tudja megfogalmazni.


Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve (Edition Musica Budapest, 1993.)Peter Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok (Zeneműkiadó Budapest, 1979)Bárdos Lajos: Modális harmóniák Póczonyi Mária: Klasszikus hangzatok és formák (Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1967.)Molnár Antal: Összhangzattan (Dante-Könyvkiadó Budapest, 1931)Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan (Zeneműkiadó Budapest, 1979) Charles Rosen: A klasszikus stílus ( Zeneműkiadó Budapest, 1977) Bárdos Lajos - Póczonyi Mária: Romantikus harmóniák (Múzsák Közművelődési Kiadó Budapest)Szelényi István: A romantikus zene harmóniavilága (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1963) Lendvai Ernő: Bartók és Kodály harmóniavilága (Zeneműkiadó Budapest, 1975.)J. Ny. Holopov: A 20. századi zene harmóniavilágárólBárdos Lajos: A Bartók-zene stílus-elemei (Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1972.)SH atlasz Zene ( Springer-Verlag Budapest stb. 1994).

40


Műelemzés, analízis






A tantárgy tanításának célja az, hogy a növendék nagy biztonsággal tudjon a legkülönfélébb zenei formákban tájékozódni, képes legyen a formák összetevőit felismerni, a formarészek összefüggéseit értelmezni, ezen ismeretek birtokában a saját előadásmódját a felismert törvényszerűségekhez igazítani.

A tantárgy tanítása során a növendék megismerkedik a zenetörténeti stíluskorszakok legjellemzőbb formatípusaival, a formai rész és egész problematikájával, a formatan szerteágazó fogalomrendszerével. A növendék az elméletben tanultakat a saját, önálló analitikai munkájában hasznosítja.


A. Schönberg: A zeneszerzés alapjai (Zeneműkiadó Budapest, 1971.)Frank Oszkár: A funkciós zene harmónia- és formavilága (Zeneműkiadó, 1973.)Weiner Leó: A hangszeres zene formái (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1955.)Siklós Albert: Zenei formatan (Rozsnyai Budapest, 1923.)Charles Rosen: A klasszikus stílus (Zeneműkiadó Budapest, 1977.)

41


Vezénylési gyakorlat

(zeneismeret szakirányon)





A tantárgy célja: A vezénylés alapismereteinek elsajátítása minden stíluskorszakot és műfajt felölelően (népdalok, gregoriánok, a capella kórusművek, hangszerkíséretes kórusművek, hangszeres együttesekre írott darabok).

A tantárgy tartalma: Különféle metrumok vezénylési technikái, a zenei kifejezés megvalósításának vezénylési eszközei és lehetőségei, beleértve a gregorián és recitatív műfajokat is. A különböző stíluskorszakok kottaolvasási problémáinak megismerése és alkalmazása az előadói gyakorlatban. A hangszeres és kórusirodalom alkotásainak vezénylése zongorás, kiscsoportos foglalkozás keretében.



Párkai István: A kórusvezénylés alapjai

Tillai Aurél: Felkészülés a kóruspróbára (Népművelési és Propagandairoda, Budapest)

Carl Eberhardt: Praxis der Chorprobe (Edition Peters, Frankfurt, 1973.)

42


Karvezetés, kargyakorlat






A tantárgy célja: A vezénylési gyakorlat során elsajátított technikák gyakorlati kipróbálása, zenei elképzelések megvalósítása a megtanult művek gyakorlásával. A tanult elméleti vezénylési alapismeretek átültetése a gyakorlati próbafolyamatba, a zenei kifejezés konkrét megvalósítása.

A tantárgy tartalma: Különféle metrumok vezénylési technikái, a zenei kifejezés gyakorlati megvalósításának vezénylési eszközei és lehetőségei, beleértve a gregorián és recitatív műfajokat is. A különböző stíluskorszakok kottaolvasási problémáinak megismerése és alkalmazása az előadói gyakorlatban. A kórusirodalom alkotásainak vezénylése énekesek részvételével. A próbák folyamán gyakorlat szerzése az egységes hangzás kialakításában, szólamarányok beállításában.



Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás

43


Continuo-játék

(zeneelmélet szakirányon)





A tantárgy célja: A hallgató váljon képessé arra, hogy megértse és követni tudja a zene harmóniai összefüggéseit és folyamatait. Számozott basszus alapján saját szerkesztésű kísérettel tudjon ellátni műveket, illetve később tudja rögtönözni azt. Számozott basszus híján pedig a leírt szólamok összeolvasása alapján tájékozódjon a harmóniai folyamatban. Tudjon hangszeres és énekes zenészekkel együttműködni és ismereteit stílusosan alkalmazni.

A tantárgy tartalma: Az összhangzattani ismeretek felelevenítése és a generálbasszusban használatos jelzések megismerése után a hallgatók énekes és hangszeres darabok continuo szólamát dolgozzák ki írásban, majd a rögtönzést gyakorolják. Ez alkalmat ad a közös zenélésre is csoportban tartott órán. A continuo szólam kidolgozásánál a hallgatóknak tekintettel kell lennie darabok sajátosságaira: énekes, hangszeres mű, előadói létszám stb.


Komlós Katalin: Basso continuoJohann David Heinichen: General-Bass (1728)Michel de Saint-Lambert: Traité (1707)C. Ph. E. Bach: Versuch… II. (1762)J. J. Quantz: Versuch einer Anweisung… (1752)

44


Hangszerismeret






A tantárgy célja: Hangszerismereti jártasság megszerzése, egyszerű hangszerelési feladatokkal realizálni a tanult ismereteket: hangszerek ambitusa, hangszínek, hangszerösszeállítási lehetőségek, a transzponáló hangszerek alkalmazása.

A tantárgy tartalma: Hangszertörténeti áttekintés, hangszerhasználati elemzés zenekari partitúrák alapján, egyszerű zongoradarabok átírása, hangszerelése hangszeres együttesre, zenekarra.


Darvas Gábor: évezredek hangszerei (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1961.)Darvas Gábor: A zenekari muzsika műhelytitkai (Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1960.)Siklós Albert: Hangszereléstan I., II. (Rozsnyai Budapest, 1909.)Siklós Albert: Hangszerek, hangszínek (Dr. Vajna és Bokor Könyvkiadók Budapest, 1941.)Nikolay Rimsky-Korsakov: Principles of Orchestration (Dover Publications Inc., New York)Alfredo Casella – Virgilio Mortari: A mai zenekar technikája (A hangszerelés alapismeretei) (Zeneműkiadó Budapest, 1978.)Walter Piston: Orchestration (London, Victor Gollancz Ltd, 1982.)

45


Latin nyelv






A tantárgy célja, hogy a hallgatók olyan ismereteket és készségeket sajátítsanak el a nyelvvel kapcsolatban, melyeknek birtokában önállóan – segédeszközök használatával – képesek lesznek lefordítani és értelmezni azokat a latin nyelvű (elsősorban egyházi és liturgikus témájú) szövegeket, melyekkel foglalkozniuk kell. A négy féléves képzés első két félévében a latin nyelvtan alapfogalmainak (főnévragozások, melléknévragozások, igeragozások, határozószók, névmások, melléknévfokozás, számnevek, főnévi és melléknévi igenevek) megismerésére és működési logikájuk elsajátítására kerül sor, míg a második két félév a szintagmák tanát, mondatrövidítő szerkezeteket és az összetett, több tagmondatból álló mondatok fajtáit és azok jellegzetességeit tárja fel a hallgatók előtt.

A négy félév során közösen fordítjuk le és értelmezzük a legfontosabb potenciálisan előforduló liturgikus szövegeket, melynek segítségével önállóan is képesek lesznek a megtanult nyelvtani jelenségeket a gyakorlatba áttenni – eljutni a szöveg értelméhez. Ami a lexikai tudást illeti, a célkitűzés egy kb. 1000 szavas latin alapszókincs készségszintű elsajátítása.


Madas Edit: Liturgikus Latin nyelvkönyvKulcs a Graduáléhoz, szerk. Lindeisz Ferenc

46


A zeneelmélet története




Ellenőrzés (vizsgamódok): 1. szemeszter – gyakorlati jegy, 2. szemeszter – kollokvium


A tantárgy tanításának célja: A zenetörténet folyamán kialakult zeneelméleti elképzelések változásainak megismerése az ókortól napjainkig.

A tantárgy programja és képzési követelményei: A jelentősebb zeneelméleti állomások megismerése, a műfajelnevezések jelentéstartalmának változásai a különböző zenetörténeti korszakokban. Az ismeretanyag tartalmazza a műfaji, harmóniai, ritmikai, kottaírási elemek tartalmát és jelentéseit.


Grove lexikonSH Atlasz - Zene

47


Hangképzés

(zeneismeret szakirányon)





A tantárgy tanításának célja, hogy adjon helyes alapot a növendékek hangi adottságainak és zenei képességeinek optimális fejlesztéséhez. A hallgatók egyéni érdeklődésére és tehetségére építve fejlessze készségeiket is gyarapítsa ismereteiket. A tantárgy lehetőséget ad az énektechnikai készségek megszerzésére, tovább gazdagítva az önkifejezés eszköztárát. Segítséget nyújt az énekhang és beszédhang karbantartására, felkészíti a növendéket a vokális társas muzsikálásra.

Feladata: megismertetni a növendékkel a hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, valamint a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggero, tenuto) alkalmazását.

Követelmény: Kialakítani a helyes légzési módot, tiszta intonációs készséget, a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszínt. Igényt és készséget a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására. Kialakítani az érthető és szép szövegmondást, helyes hangeszményt.


Molnár-Kern: Daloskert (Zeneműkiadó)Járdányi: Röpülj páva (Zeneműkiadó)Ránki: Fekete szőlő (EMB)Ádám Jenő: Virágim, virágim (EMB)Bartók-Kodály: Magyar népdalok (EMB)Bodza K.: Énekiskola I. (Tankönyvkiadó)Kerényi: Százszínű csokor (EMB), Énekiskola I-IIIMagyar népzene (Lemezantológia)Scola cantorum I-XIÁdám Jenő: A dal mesterei I-III,Molnár J.: Eufonetika,Montágh: A tiszta beszéd (Calibra),Adorján I.: Hangképzés és énektanítás,Kerényi: Az éneklés művészete,Fischer: A beszéd művészeteJelinek G.: Út a természetes énekléshez (Akkord), Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Schumann, Schubert dalkötetei (Peters, Breitkopf, EMB)Bartók: Nyolc magyar népdal (Boosey – Hawkes)

48


Vaccai: Metodo prattico (Peters)Parisotti: Arie antiche I-III. (Ricordi)Gluck: LiederBach Geistliche Lieder (Breitkopf)

49


Repertoárismeret






A tantárgy tanításának célja: A hallgatók a képzés ideje alatt ismerjék meg a karirodalom gazdag anyagát, a zeneszerzők életművének fontosabb műfajait, kiemelkedő darabjait.

A tantárgy programja és képzési követelményi: A feldolgozandó anyag korszak és műfajbeli csoportosítása révén lehetőséget kapnak arra, hogy átfogó képet alkothassanak ezen művek összességéről. A zeneművek hanganyaggal való illusztrálása együtt jár a legismertebb együttesek megismerésével, a különböző előadásmódok lehetőségeivel. A felvételek jó lehetőséget biztosítanak a zenei stílus változásainak megismerésére, elemzésére. A résztvevők énekes megszólaltatásával a gyakorlati jártasságuk is elmélyíthető.


A feldolgozásra kerülő művek kottaanyaga, hang-, DVD- és videofelvételei

50


Egyéb választható tárgyak

Elektronikus zeneszerzés






Az elektronikus zeneszerzés alapjai elvégzése után a fakultáció terhére felvehető főtárgy jellegű tárgy. Tematikája: kompozíciós elvek számítógépes modellálása; a legújabb kutatási eredmények ismerete; halláspszichológiai ismeretek; általános zenei tapasztalatok átvitele a számítógépes programozásba.

Szemeszterenként egy-egy etüd, a 2. szemeszter végére egy elektronikus zenei mű realizálása.


Robert Sekuler - Randolph Blake: ÉszlelésStephen McAdams, Emmanuel Bigand: Thinking in Sound JavascriptInMaxOpenMusic DocumentationReason-DocumentationSP AT -documentationTrevor Wishart: On Sonic Art

51


Beszédtechnika






Az életben is nagyon fontos a tiszta, szép és értelmes beszéd. Természetesen még fontosabb és alapvető követelmény ez az előadóművészeknél, így az énekeseknél is. Tapasztalat alapján állítható, hogy megfelelő tanácsok és gyakorlás nyomán még a kisebb-nagyobb beszédhibával rendelkező személyeknél is jó eredményeket és élvezhető beszédmódot lehet elérni. Bosszantó és kellemetlen dolog, ha egy énekesnek nem érthető a szövegmondása előadás közben. Éppen ezért mindent meg kell tennie az érthetőség érdekében.


Fischer Sándor: BeszédtechnikaMontágh Imre: A beszéd művészete

52


Kamarakórus






A tantárgy célja: A kamaraegyüttes hangzásvilágának megismerése, énekléskor a nagyfokú alkalmazkodókészség kialakítása, az egységes szólamhangzás létrehozása.

A tantárgy tartalma: Középkortól napjainkig terjedő irodalom segítségével megismertetni a hallgatókat a különböző műfajok és szólamösszeállítások problémáival, azok lehetséges megoldásaival. A repertoárbővítésen kívül az intonációs, a kamarazenélési feladatokban szerezhetnek nagyobb gyakorlatot.

A tárgy felvétele a hangi adottságok figyelembevételével felvételihez kötött.


A feldolgozásra kerülő művek kottaanyaga, hang-, DVD- és videofelvételei

53


Zenei ismeretterjesztés





A tantárgy tanításának célja: Felkészteni a hallgatókat olyan előadások, gyakorlati foglalkozások tartására, melyek során zenében járatlan hallgatók is kedvet kapnak a zenehallgatáshoz, zenei ismeretek szerzéséhez, zenetanuláshoz.

A tantárgy programja és képzési követelményei: Az egyéb tárgyak tanulása során elsajátított zeneelméleti, zenetörténeti ismeretek felelevenítése ismeretterjesztési szempontok alapján. A verbális kommunikáció gyakorlásának során a zenei nyelvezet mindenki számára érthető nyelven való megfogalmazása.


Tóth Aladár: Válogatott zenekritikák

Grove lexikon kötetei

Szabolcsi Bence: Európai virradat

54


A zeneoktatás története



Ellenőrzés: gyakorlati jegy


A tantárgy célja: A tárgy célja a növendék önálló zeneszerzői megnyilvánulásainak elősegítése, az állandó, folyamatos alkotómunkára való szoktatás, a növendék orientálása ízlésbeli, alkotás-etikai, általános művészeti és kulturális kérdésekben. A tantárgy elvégzése után a növendék képes legyen önálló, előadható és mások által meghallgatható művek írására, vagyis: képes legyen arra, hogy zenei gondolatait – egyéniségének megfelelően – (más által is felfogható) formába öntse.

A tantárgy tartalma: Az elsajátítandó ismeretanyag: az az ismeretanyag, ami a „szabad kompozíció” létrehozásához szükséges olyan sokrétű és szerteágazó, hogy rövid, tételes összefoglalása lehetetlen. Éppen ezért a „zeneszerzői technika” általános kategóriáját használjuk az ismeretanyag meghatározásaként. A „zeneszerzői technika” természetesen nem csak a jelen tárgy segítségével sajátítható el, hanem a szak összes tárgyainak, a tárgy-spektrum összes elemeinek eredőjeként értelmezhető.


Kodály Zoltán: Visszatekintés (1974.)

Kodály Zoltán: Szemináriumok - szerk. Erdeiné Szeles Ida (1982.)

Czövek Erna: Emberközpontú zenetanítás (1975.)

Kroó György: A zenepedagógiáról (1972.)

55


Bibliaismeret





A tantárgy célja: A hallgatók megismerjék a Biblia teljes felépítését, tartalmát, mely szervesen kapcsolódik zenei tanulmányikhoz. Az általános műveltség követelményein túl pontos ismeretekkel rendelkezzenek a bibliai események és műfajok felől. Bemutatást kapjanak arról, hogyan jelennek meg a Szentírás eseményei különböző művészeti alkotásokban.

A tantárgy programja: A tantárgy két féléves, az első szemeszterben az Ószövetség, a másodikban pedig az Újszövetség feldolgozására kerül sor. A tanulmányok során a hallgatók megismerkednek a bibliai könyvek létrejöttével, műfajaival. Az adott korok, történelmi helyzetek megismerése segíti az események megértését. Az Ó- és Újszövetség egyes eseményeinek zenei kapcsolódási pontjait megvizsgálva kirajzolódik a saját szakmai ismeretanyag és a bibliai tartalom együttese.


Ó-és Újszövetségi Szentírás, Budapest 2002.

Gerald Hughes - Stephen Travis: A Biblia világa, Budapest 1989.

Cifka-Friss-Kertész-Tótfalusi: Képek és jelképek, Budapest 1988.

Ursula Struppe: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest 2003.

losef Schreiner: Az Ószövetség teológiája, Budapest 2004.

Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Budapest 1986.

David Elexander: A Biblia kézikönyve, Novi Sad 1989.

Adalbert Rebic: Bibliai régiségek, Szeged 2000.

56


Spec.koll.





Tömbösített – az oktatási programban nem szereplő, de a szakmai tájékozódást segítő – foglalkozások az intézmény saját oktatóival, vagy meghívott előadókkal, melyek az aktuális szemeszterek előtt kerülnek meghirdetésre.

57


Mesterkurzus



Ellenőrzés (vizsgamódok): –


A művészi szakmai előrehaladásban elengedhetetlenül szükséges, hogy a hallgatók megismerkedjenek más tradícionális iskolákkal, előadói stílusokkal, hangszertechnikai megközelítésekkel. Idegen intézményből, külföldről érkező professzorok új megközelítésben, foglalkoznak a diákokkal, ami tudásuk elmélyítését, repertoárjuk bővítését segíti, nyitottabbá teszi őket más irányzatok befogadására, fejlesztve szakmai idegennyelv tudásukat is.

58


10 kredites pedagógiai modul



Ellenőrzés (vizsgamódok): gyakorlati jegy/kollokvium

Bevezetés a pedagógiai tanulmányokba


A tantárgy bevezetést és kezdeti segítséget nyújt a tanárrá váláshoz szükséges részterületek megismeréséhez. Rendszerezi a neveléstudomány ágait és kapcsolatait, kifejti az egyes pedagógiai alapfogalmakat. Rávilágít a nevelés lehetőségére és társadalmi szükségességére. Bevezetést ad az oktatásügy jogi szabályozásába. Bemutatja az oktatásügy irányításának főbb szervezeti egységeit, intézményeit. Jelentős hangsúlyt fektet a tanár szerepére, funkcióira, a pedagóguspálya, pedagógusmesterség, tanári hivatás gyakorlásának feltételeire. Bevezetést nyújt abba, hogyan lehet szakszerű tapasztalatgyűjtést folytatni a tanári pályára készülés során. Foglalkozik az iskolák belső világával, különös tekintettel a központi és helyi dokumentumokra, a tartalmi szabályozás eszközeire és az iskolai felszereltségre és eszközhasználatra.


Gombocz János & Trencsényi László: Változatok a pedagógiára. Tankönyv a mentálhigiénés képzés hallgatói számára [2003]. Letölthető a tanszéki honlapról: http://www.uni-miskolc.hu/~btntud/letoltes.htmlKarlovitz János & Karlovitz János Tibor: Bevezetés a pedagógiai tanulmányokba. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2005.Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. Okker Kiadó, Budapest, 1998.

Az iskola jelenségvilága


A tantárgy célja, hogy a tanárjelöltek betekintsenek az iskolaintézmény rejtett működéseibe, fokozódjon érdeklődésük az iskola tárgyi világa, feltételrendszere, szervezeti jellemzői, kapcsolatai, nyilvánossági rendszere, a tanórán kívüli tevékenységek, iskolai csoportfolyamatok iránt.

A tantárgy elvégzése során a hallgatók bevezetést kapnak a vizsgálati minta megfelelő kiválasztásába, az interjú- és kérdőívkészítés fajtáiba és módszertanába, a tudományos igényű pedagógiai megfigyelés mint kutatási módszer alkalmazásába, a dokumentum- és tartalomelemzés elemi kérdéseibe. A szemináriumi munka során alkalom nyílik „mini-kutatások” elvégzésére és közös kiértékelésére. A hallgatók – részben nem-kontakt órák alatt – kis mintájú, ám szakszerű eszközökkel végzett kutatást végeznek (jobbára a gyakorlóhelyükön) az iskola működésének valamely mozzanatáról. A témaválasztás szabadsága nagy, a hallgató saját érdeklődésének megfelelő vizsgálati témát kereshet. Saját eszközt fejleszthet, alkalmazhat szakirodalomban bevált eszközt a nevelési folyamat vagy a

59


nevelési eredményvizsgálat bármely körében. A kutatási eredményekről a hallgató a csoport előtt szóban, majd az oktató előtt írásban ad számot. A jegy a prezentáció tartalmának és formájának függvénye. A résztvevők a munka során a kutatási etika területén is felkészítést kapnak.


Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. IFA, Bp., 1998.Comenius Kézikönyv. OM, Budapest, 2000.Eszik Zoltán et al.: Eszközök az ÁMK önfényképéhez. MMI, Budapest, 1986.Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1996.Falus Iván, Ollé János, Nógrádi Zoltán: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest, [2000.]Makai Katalin: Iskolai önértékelés – hogyan? Okker Kiadó, Budapest, 2000.Dr. Szekszárdi Júlia: Nevelési vizsgálatok a pedagógiai gyakorlatban. Veszprém. Egyetemi Kiadó, 2001.Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2004.

Pszichológiai alapok


A tantárgy célja, hogy a hallgatók sajátítsanak el egy olyan fogalmi rendszert és pszichológiai gondolkodást, amely megalapozza későbbi egyetemi tanulmányaikat bármely tudományterületen, hangsúlyosan a pedagógiai-pszichológiai képzésüket.

A pszichológia helye a tudományok rendszerében, főbb irányzatai. Idegrendszeri és humorális alapok. A percepció. A tanulás idegrendszeri, szociális, kulturális megközelítései. Fejlődéselméletek. Szociálpszichológiai elméletek. Kulturális elméletek . A pszichológia modern irányzatai, értékelméletek, vonáselméletek és kölcsönhatásuk. Kulturális illeszkedés és a közvetítőkultúra fogalomrendszere.


Atkinson, Atkinson: Pszichológia. Osiris, Budapest, 1997.Kocsis György Gábor: A pszichológiai alkalmasság megítélése külföldi többségi tulajdonú részvénytársaságoknál, avagy „kultúra-kultúra” illeszkedés, Munkaügyi Szemle, XLVII. évf. 4. szám, 2003. április.Somlai Péter: Szocializáció. Corvina, Budapest, 1997 .Tóth László: Pszichológia a tanításban, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, é. n.

Nevelés és társadalom


Tantárgyunk összegzi azokat tényeket és törvényszerűségeket, amelyeket a modern társadalomtudományok írtak le az intézményes nevelés fő színterével, az iskolával kapcsolatban az utóbbi mintegy 300 év tapasztalataira támaszkodva. A hallgatók – akár alapszakos tanulmányaiknak megfelelően – három azonos értékű kurzus közül választhatnak.

1. Oktatásszociológia

Bemutatja a szocializáció folyamatát, az oktatási rendszer funkcióit és funkciózavarait, kapcsolódását más társadalmi alrendszerekhez. Kiemelt figyelmet fordít a társadalmi

60


egyenlőtlenségek és az oktatás kapcsolódására, a hátrányos helyzet szociológiai problémáinak elemzésére. Feldolgozza a modern oktatási rendszerek szerkezetével és változásaival összefüggő kérdéseket, az oktatás és a gazdaság összefüggéseit, az emberi erőforrás fejlesztéséről szóló elméleteket.

2. Nevelés, művelődés, társadalom

Feldolgozza az állam és más társadalmi szereplők neveléssel kapcsolatos megnyilvánulásainak különböző modelljeit. Bemutatjuk a nevelés, az iskola négy történeti-elméleti modelljét (a tradicionális iskola és alternatívái: reformiskola, forradalmi iskola, piaciskola).

Az iskola mellett nagy hangsúllyal esik szó a családról, más természet adta közösségekről, az iskolán kívüli nevelés és művelődés modern hálózatáról: a kollégiumokról és más bentlakásos intézményekről, a közművelődés intézményeiről, a sportintézményekről stb., a nevelési „piac” jelenségeiről (ifjúsági szórakoztatóipar, tanfolyamok, felnőttképzés stb.), végül a civil kezdeményezések nevelési összetevőiről (gyerekszervezetek, ifjúsági szervezetek), továbbá a média új nevelési szerepéről.

A posztmodern, pluralista demokratikus társadalom iskolaképének jellemzőit gyűjtjük össze – ezeket összevetjük az átalakuló magyar társadalom pedagógiai jelenségvilágával, különös tekintettel az északkelet-magyarországi régióban felgyülemlett hátrányos helyzet összetevőire (szegénység, leszakadás, gettósodás, kisebbségi sors stb.).

3. Nevelés és történelem

A kurzus a nevelés-oktatás múltját társadalomtörténeti megközelítésből vizsgálja. Célunk az, hogy a hallgatók szemináriumi közös munkán értelmezzék az iskola és az iskolarendszer társadalmi beágyazottságának főbb jellemzőit, változásait. Ennek megfelelően az elit- és tömegképzés, a tankötelezettség, az iskolarendszeri változások, a fenntartói viszonyok, az oktatásfinanszírozás stb. jellemzőit tekintjük át. Kiemelten törekszünk a neveléstörténeti források közös feldolgozásának az elmélyítésére.


Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 1997. (220-222; 378-401; 500-502.o)Coleman, James: Az esélyegyenlőség fogalma. In: Mátrai Zsuzsa (szerk.): A tömegoktatás alapkérdései. Pedagógiai olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, é. n., 11-26.o.Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.Kron, W. F.: Pedagógia. Osiris., Budapest, 1997. (112-126.o.)Schultz, Th. W.: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983. (48-71.o.)Mihály Ottó: bevezetés a nevelésfilozófiába. Budapest, 1998, Okker.Trencsényi László (szerk.): Nevelés és társadalom. Budapest, 1997, Mikszáth Kiadó.Gombocz János – Trencsényi László: Változatok a pedagógiára (A Neveléstudományi Tanszék weboldalán: http://www.uni-miskolc.hu/~btntud/letoltes.html).Gáspár László - Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Budapest, 1996, OKKER.Trencsényi László: Korok, gyerekek, nevelők. Budapest, 1997, OKKER.

A pedagógus szakmához tartozó kompetenciák


61


A pedagógus ismereteivel, érzelmeivel, attitűdjeivel, személyiségével dolgozik. A pedagógusképzés egyik fontos, alapozó jellegű eleme a személyiségfejlesztés, különös tekintettel a kommunikációs képességek fejlesztésére, valamint az érett pedagógusszemélyiség egyik legfontosabb tulajdonságára, a reális önismeretre. A szeminárium szabad-interakciós, non-direktív, sajátélményű csoportmódszerrel dolgozik, a résztvevők személyes élményeiken keresztül vonnak le az adekvát kommunikációra, társaikra, önmagukra és a társas helyzetek szabályszerűségeire vonatkozó következtetéseket. A hallgatók egy-egy pedagógiai helyzet elemzése révén tapasztalatokra tehetnek szert a pedagógiai problémák megoldása terén, és mindez hozzásegítheti őket ahhoz, hogy eldöntsék, kívánnak-e a pedagógus pályára lépni.


Pőcze Gábor (szerk.): A pedagógus szakmához tartozó képességek. Budapest, 1997, Okker.Bagdy Emőke, Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolákban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest, 1996.Kaposi László, Kósáné Ormai Vera: Játékos könyv. OKI, Budapest, 1993.Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok – elmélet, módszertan, gyakorlatok. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.

62

Documents

Alkotóművészet alapszak