Tájékoztató az

ELTE Alkalmazott közgazdaságtan

alapszakáról

ElőszóA képzés általános elveiA közgazdaságtanrólA program részletes leírása

Közgazdaságtani ismeretekMódszertani ismeretekTársadalomtudományi ismeretekModulokTantervünk

Az ELTE Társadalomtudományi karaKik vagyunk?

A program kidolgozóiTudományos tanácsadó testület

2

A képzés legfontosabb adatai

Név: Alkalmazott közgazdaságtan alapszakIntézmény: ELTE Társadalomtudományi kar

A szak vezetője: Pete Péter egyetemi tanár

Honlap: eltecon.huE-mail: eltecon@tatk.elte.huTelefon: (1) 372 2500 / 6630Postacím: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

További információkkal, bármilyen kérdéssel kapcsolatban örömmel állunk rendelkezésre.

3

Kedves leendő hallgatónk, kedves szülő, érdeklődő!

Az ELTE 2008 szeptembere óta működő Alkalmazott közgaz-daságtan alapszakának ismertetőjét tartja kezében. A képzési program kidolgozásakor gyakran szembesültünk a következő kérdésekkel: Szükség van-e egyáltalán még egy közgazdasági programra? Lehet még újat kínálni több tucatnyi felsőoktatá-si intézmény mellett? Hiányzik valami a magyar közgazdasági felsőoktatásból? Kívülállóként, laikusként talán meglepőnek tűnhet, hogy a válaszom – amerikai egyetemeken eltöltött évek után hazatérve, majd a hazai közgazdasági oktatásban igencsak megmerítkezve (sok egyéb mellett tutor voltam a Láthatatlan Kollégiumban, később a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia tanszékét vezettem) – valameny-nyi szkeptikus kérdésre határozottan: igen. Azért vágtam bele ebbe az új és nagyszabású vállalkozásba, mert hittem benne, hogy valami újat és nagyszerűt hozhatunk létre, és máris sok minden megvalósult. Engedjék meg, hogy röviden vázoljam, miért bízom ilyen töretlenül a programunkban.

Először is, az elejétől a végéig egyben tervezhettük meg a programot. Zöldmezős indulásunknak köszönhetően a ma-gyar közgazdasági felsőoktatásban egyedülálló esélyt kaptunk arra, hogy ne hurcoljunk magunkkal megmerevült intéz-ményeket, ne kelljen adottságként kezelnünk bebetonozott struktúrákat, kénytelen-kelletlen elfogadnunk örökölt szer-vezeti szabályokat. Az ELTE fiatal és ambiciózus Társadalom-tudományi karában partnerre leltünk abban, hogy az általunk őszintén legjobbnak gondolt tantervhez keressük meg együtt a legfelkészültebb oktatókat, nem kötnek minket élethosszig megszolgált státuszok és kényszerű kompromisszumok.

Másodszor, hiszek abban, hogy a magyar közgazdasági felsőoktatásban vannak tragikusan kihasználatlan, ám igen értékes emberi erőforrások. Programunk sikerének egyik kul-csa, hogy mennyiben sikerül mozgósítanunk őket. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetével kötött együttműködési megállapodásunk elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a nem-

4

zetközi folyóiratokban rendszeresen publikáló, külföldön végzett, dolgozó-tanító kutatók teret kapjanak az oktatásban is. Másfelől nagyon szeretnénk, ha a friss doktori fokozattal – esetleg jól csengő, külföldi PhD-vel – rendelkező fiatalok is megmutathatnák magukat az eggyel későbbi nemzedéknek.

Harmadszor, közhely – és persze igaz –, hogy az állami fej-kvótára tragikusan ráutalt egyetemeken tömegképzés folyik. Eltökélt szándékunk volt, hogy a mi programunk nem ilyen lesz. Úgy véljük, hogy az általunk átadni kívánt ismeretek és készségek csak akkor érthetők és emészthetők meg igazán, ha egyedülállóan kis létszámú csoportokban – az oktatók és hallgatók máshol álomnak gondolt cambridge-i arányainak megfelelően – dolgozunk. Programunk lényeges eleme, hogy a magyar közgazdasági képzésekben megszokottnál keve-sebb tantárgy szerepel a tantervben, ám a hallgatók nagyobb óraszámban, gondosabb felügyelet és rendszeresebb számon-kérés mellett sajátíthatják el őket. Azt a lehetőséget kívánjuk megadni hallgatóinknak, hogy az alapképzés végeztével már igazi diplomát igénylő munkahelyet találhassanak, bekapcso-lódhassanak akár a világ vezető egyetemeinek programjaiba is, és hogy megérthessék és követhessék a szakma nemzetközi élmezőnyét.

Hogy miként lehetséges mindez? Sokunk hite, tettrekés-zsége és munkája áll a háttérben. Oktatóink – befutott kutatók és frissen végzett, lelkes fiatalok – több évet töltöttek a tanterv kidolgozásával. Neves szakemberek fogadták el felkérésünket Tudományos Tanácsadó Testületünkbe, és kezdeményezé-sünket a hazai vállalati vezetők közül is sokan támogatják. Több tananyagfejlesztési pályázatot is nyertünk már, amelyek közül a legjelentősebb a „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtu-dományi Karának Közgazdaságtudományi Tan székén” című TÁMOP pályázat, melynek keretében számos tantárgyunk-hoz olyan elektronikus tananyagokat dolgozunk ki, amelyeket más oktatási intézmények is használnak. Szintén tanszékünk tevékenységének köszönhető az Osiris Kiadó Eltecon könyvek sorozata, amely olyan, a világ vezető oktatási intézményeiben használt legmodernebb ismereteket tartalmazó tankönyvek lefordítását tette lehetővé, amelyek várhatóan átalakítják majd a teljes hazai közgazdasági felsőoktatást.

Azért készítettük ezt a tájékoztatót, mert szeretnénk, ha szakunkat minél jobban megismernék. Nem szokás ilyen is-meretterjesztőt készíteni: az intézmények általában úgy gon-dolják, a kötelező minimum, a felsőoktatási tájékoztatóban szereplő adatok elegendőek az emberi életpálya egyik legfon-

5

tosabb döntéséhez. Mi ezt máshogy látjuk: új szemléletben kívánjuk alakítani a hallgatókkal kiépítendő kapcsolatainkat is. Nekünk lenne megtiszteltetés, ha ismét kiváló diákok je-lentkeznének hozzánk.

Örömmel várjuk kérdéseiket, megjegyzéseiket, véleményü-ket.

Pete Péter, egyetemi tanár,a Közgazdaságtudományi Tanszék vezetője

Az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak tartalomfejlesztése a

TÁMOP-4.1.2.-08/2/A/KMR-2009-0041 azonosítószámú

„Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című

projekt keretében zajlik.

A projekt megvalósításának időpontja:2010. április 1. – 2011. szeptember 30.

A projektet három konzorciumi partner valósítja meg.Eötvös Loránd Tudományegyetem

MTA Közgazdaságtudományi IntézetBalassi Kiadó

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt keretében az ELTE Társadalomtudományi Ka-rának alkalmazott közgazdaságtan (BA) képzésének nem alapozó ismereteket és szakmai törzsanyagot érintő tan-anyag- és ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztése valósul meg. Digitális tartalmak jönnek létre, melyek online for-mában, bárki számára elérhetővé válnak (intézményen belül, coospace, és intézményen kívül www.eltecon.hu, www. tankonyvtar.hu, www.bkiado.hu), a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adoptáló, gyakorlati tudást adó tartalommal.

6

A képzés általános elvei

A tanterv részletes ismertetése előtt fontosnak tartjuk ki-emelni azokat az elveket, amelyeket a program megalkotása során végig szem előtt tartottunk.

Először is, szakmailag kiemelkedő színvonalú képzés-re (ha tetszik, elitképzésre) törekszünk. Hallgatóinkat a to-vábbtanulásra készítjük elő, azokat várjuk, akik közgazdasá-gi tanulmányaikat nem szeretnék az alapképzés három éve után befejezni. Nem akarjuk ugyanakkor a lehető legtovább magunkhoz láncolni őket, nagy sikerként éljük meg, hogy első végzős évfolyamunk hallgatói Bécs, Barcelona, Alicante és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdasági mesterprogramjaiba is felvételt nyertek, amelyek a közgaz-dasági felsőoktatás nemzetközi élvonalába tartoznak. Azért, hogy ilyen sikereket elérhessünk, mindvégig törekszünk az elméleti és módszertani igényességre, és persze arra, hogy az egymásra épülő tárgyakat gondosan összecsiszoljuk. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az „elit” itt a mesterségbeli, műveltségbeli kiválóságot jelenti, nem pedig a diákok szoci-ális státusát, vagy hogy a végzősök szükségképp a gazdasági-politikai elit tagjaivá válnak majd. Vállalati partnereink segít-ségével igyekszünk támogatni a nehezebb anyagi helyzetben lévő tehetséges hallgatóinkat.

Másodszor, kiemelt fontosságúnak tarjuk a klasszikus ér-telmiségi képzést; nemcsak remek szakembereket, hanem széles látókörű, művelt közgazdászokat szeretnénk nevelni. Ebben hasznunkra válik, hogy intézményünkben a társada-lomtudományok magas szintű oktatása nagy múltra tekint vissza és komoly presztízzsel rendelkezik. Tantervünkben viszonylag nagy súllyal szerepelnek az alaposan kimunkált és gondosan a programhoz igazított interdiszciplináris és társa-dalomtudományi-történeti tárgyak éppúgy, mint a klasszikus készségfejlesztés – a nagy létszámú képzésekből szükségsze-rűen hiányzó – tárgyai, mint az esszéírás vagy az érveléstech-nika. Ösztönözzük és anyagilag támogatjuk az angol nyelv magas szintű elsajátítását is, ami a közgazdász szakma műve-léséhez nélkülözhetetlen.

Harmadszor, a lehető legkomolyabban gondoljuk az alap-szak megnevezését: alkalmazott közgazdaságtant oktatunk. Tantervünkből a rendeletben rögzített minimumon túl hiá-nyoznak a kiegészítő üzleti ismeretek, tantervünk gerincét a közgazdasági tárgyak teszik ki. (A közgazdaságtudomány mibenlétéről lásd írásunkat a 9–11. oldalon.) Az alkalmazott szemlélet pedig azt jelenti, hogy a közgazdasági eszköztá-

7

rat nem öncélnak, balga szellemi fényűzésnek vagy logikai rejtvények sorozatának gondoljuk. Kizárólag olyan elemzési eszközöket tanítunk, amelyek itt és most, konkrét problémák vizsgálatára használhatók, és a munkapiacon is értékesek. Az alkalmazott közgazdasági tárgyak moduljai egy-egy szűkebb területre összpontosulnak, és egyszerre vezetnek át a mes-terképzésbe. Külső vállalati, banki és szakigazgatási kapcso-latainkat pedig azért is gondoljuk fontosnak, hogy minél több visszaigazolást, megerősítést kapjunk a leendő munkáltatók-tól arról, hogy mik a valóban értékelt és a gyakorlatban is nél-külözhetetlen elemzési eszközök.

Negyedszer, az oktatás zömmel intenzív, kiscsoportos foglalkozások keretében zajlik. Az egyre vegyesebb színvo-nalú hazai felsőoktatás minőségi hagyományaihoz kívánunk visszanyúlni azzal, hogy minden eszközzel próbáljuk ösztö-nözni az elmélyült tanulást. Kis létszámú csoportokat, óra-közi párbeszédet, személyes tanár-diák kapcsolatot és alapos ismereteket kínálunk hallgatóinknak. Ez természetesen a diákokon is múlik, akiknek nemcsak a vizsgaidőszakban, ha-nem folyamatosan készülniük kell. Év közben is van számon-kérés: vannak zárthelyi dolgozatok, beadandó házi feladatok, kötelező kiselőadások, esszék, és a harmadik évtől bizony azt is előírjuk, hogy a szakirodalom egy részével a hallgatók otthon birkózzanak meg. Elvárjuk diákjainktól, hogy aktívan részt vegyenek az órákon és folyamatosan készüljenek; ezért a szorgalmi időszakuk ugyan a magyar felsőoktatásban megszo-kottnál nehezebb, cserébe azonban könnyebb vizsgaidőszakra számíthatnak. Hisszük, hogy az alapos tudás csak folyamatos tanulással szerezhető meg. Ez természetesen a hallgató és az oktató részéről is több munkát kíván, de úgy gondoljuk, hogy mind a két fél nyerhet rajta. A jobban képzett diákok oktató-juk munkáját dicsérik, a felkészültebb hallgató pedig – a tudás örömén kívül – kedvezőbb karrierlehetőségekhez is jut.

Végül, de nem utolsósorban, nemzetközi standardokhoz igazodó képzés és szellemi műhely létrehozásán fárado-zunk. Nem titkoljuk, hogy sok esetben más egyetemek tan-anyagaiból merítünk. Valljuk, hogy nem szégyen a jobbtól tanulni, márpedig a hazai közgazdaságtan – nehéz öröksége miatt – egyelőre elmarad a világ élvonalától. Az internet se-gítségével bárki megnézheti, hogy mit és hogyan tanítanak a Harvardon, Oxfordban vagy éppen Párizsban, Berlinben és Bécsben. Mi arra törekszünk, hogy az alapkurzusokban, a bevezető, szemléletformáló tárgyakban a lehető legtöbb ha-sonlóságot mutassuk velük. A közgazdaságtan elsősorban gondolkodási mód, ezért a bevezető oktatás során a nemzet-közi gyakorlatban már kipróbált és folyamatosan tökélete-

8

sedő anyagok, legnépszerűbb nemzetközi tankönyvek döntő része itthon is jól tanítható. A harmadévben terítékre kerülő alkalmazások során természetesen úgy alakítottuk ki progra-munkat, hogy a közös nyelvet a hazai problémákra alkalmaz-zuk; így például kiemelten foglalkozunk a rendszerváltás tár-sadalmi és gazdasági folyamataival és az euróövezethez való csatlakozás elméleti hátterével.

A közgazdaságtanról

Rendszerváltó történetünk egyik öröksége, hogy a közgaz-daságtan oktatása sok mindent jelent ma Magyarországon: praktikus, üzleti tanulmányokat, alkalmazott matematikát, fogalmak, állami szabályok, törvények naprakész ismere-tét. Mi jóval szűkebb profilt alakítottunk ki: a nemzetközileg economicsként ismert – magyarul persze szintén közgazda-ságtannak nevezett – területre helyezzük a hangsúlyt. Ez azt is jelenti, hogy más területek – üzleti ismeretek, felső szintű matematika – csak olyan mértékben szerepelnek a program-ban, hogy lehetővé tegyék a közgazdasági törzsanyag megér-tését, művelését. A közgazdaságtan sokszor hangsúlyozza, hogy nem lehet egyszerre mindent megkapni, hanem nehéz választásokra kényszerülünk. Mi úgy döntöttünk, hogy érde-mesebb egy szűkebb területre koncentrálni, mint mindenből egy kicsit nyújtani. Lássuk, mi is ez a szűkebb terület, mivel is foglalkozik ez a képzésünk gerincét adó diszciplína, mit ne várjunk tőle és miért szeretjük művelni.

Mi a közgazdaságtan? A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozik, tárgyát tekintve nagyon széles, ugyanakkor gondolkodásmód-jában nagyon egységes tudomány. A közgazdasági elemzés ab-ból a feltevésből indul ki, hogy az embereknek céljaik vannak, céljaik megvalósítása érdekében döntenek és cselekszenek, ám döntéseik során korlátokkal szembesülnek. A közgazda-ságtan a társadalom szereplőinek – háztartásoknak, válla-latoknak, szakszervezeteknek, kormányoknak vagy éppen országoknak – viselkedését úgy tekinti, mint célkövető dönté-sek (kényszerű választások) kölcsönhatásának eredményét. Ennek az eszköztárnak a segítségével a közgazdászok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek a társadalom javát hi-vatottak szolgálni.

A közgazdászok elemzési eszközei már régóta nagyon hasz-nosnak bizonyultak az árak, a piacok és a piacok közötti köl-csönhatások megértésében, de a közgazdaságtan hagyomá-nyos kérdései közé tartoznak az olyan fontos témák is, mint a

9

jövedelemegyenlőtlenség, a pénzügyi piacok szabályozása és a gazdasági növekedés mozgatórugói. Ugyanakkor a közelmúlt-ban a közgazdaságtan tárgya jelentősen kibővült, és kiterjedt a legváltozatosabb társadalomtudományi kérdésekre. Milyen gazdasági-társadalmi környezet serkenti legjobban a gazda-sági növekedést? Mitől függ, hogyan hasznosulnak a szegény országoknak juttatott segélyek? Miért dugulnak be állandóan az autóutak? Miért tűnik a nemzeti bank a kormánynál jóval elszántabbnak az infláció elleni küzdelemben? Mennyit ér a diplománk? Miért halogatjuk, hogy félretegyünk nyugdíjas-éveinkre – vagy hogy nekiálljunk a házi feladatunknak?

A közgazdászok úgy végzik az elemzéseiket, hogy elméle-teket (modelleket) fogalmaznak meg, és valós adatokon tesz-telik elméleteik érvényességét más elméletekkel szemben. A közgazdasági elemzés során társadalmi jelenségekkel kap-csolatban teszünk föl kérdéseket, amelyekre tényszerű megfi-gyelések és elfogulatlan, logikus gondolkodás segítségével ke-ressük a választ. Az elemzés során statisztikai és matematikai eszközöket is használunk. Bármely közgazdasági alapképzés-nek az a célja, hogy megtanítsa a hallgatókat célok, korlátok és döntések mentén látni a világot, azaz kifejlessze bennük a közgazdasági gondolkodást.

Mi nem közgazdaságtan? Fontos egy rövid kitérőt tennünk és a kevésbé tájékozott ér-deklődőknek leszögezzük: a közgazdaságtan nem gazdálko-dástan vagy üzleti tudomány. A gazdálkodástudományi okta-tás olyan készségek fejlesztésére irányul, amelyek hasznosak akkor, ha valaki vállalkozásba fog vagy vállalatot vezet. Az üz-leti stratégia vagy a pénzügyi menedzsment kurzusok gyakran felhasználják a közgazdaságtan egyes tételeit, ugyanúgy, ahogy a klinikai pszichológusok is felhasználják terápiájukban a pszichológiai alapkutatás eredményeit. A közgazdaságtan és a gazdálkodástudomány összefüggnek, de míg a gazdálko-dástudomány olyan gyakorlatias ismereteket kínál, amelyek az egyes profitorientált szakmákban hasznos fogásoknak bi-zonyulnak, addig a közgazdaságtan elsősorban a társadalom világának mélyebb megértésére törekszik.

Miért szeretjük a közgazdaságtant?Művelőinek számos okból válhat szenvedélyévé a közgazda-ságtan. A közgazdaságtan jól kidolgozott, értelmes válaszokat kínál olyan, sokakat foglalkoztató kérdésekre, mint hogy mi az országok igen eltérő gazdasági fejlettségének az oka, miért szakosodnak az országok a nemzetközi munkamegosztásban, és vajon miért pont arra, amire, s hogy milyen hatással van a

10

verseny a vállalatokra és a fogyasztókra. Azoknak, akik a tá-gabban értelmezett társadalomtudományok területén szám-szerűsíthető és precíz logikájú megközelítésre vágynak, szin-tén izgalmas, lelkesítő lehet a közgazdaságtan világa. Sokan pedig egyszerűen azért választják a közgazdaságtant, mert kiváló elméleti hátteret és elemzési eszköztárat nyújt számos karrierpályához: bankárként, köztisztviselőként, szociálpo-litikusként vagy üzletemberként is bizonyosan hasznunkra válik. Ezzel a tudással vállalati és állami döntések előkészítő-jeként, értékelőjeként és végrehajtójaként lehet a legjobban elhelyezkedni.

A program részletes leírása

A következőkben arról lesz szó, hogy általános elveink és ér-tékválasztásaink miként érvényesülnek a gyakorlatban, az órarendben és a tantervben.

Közgazdaságtani ismeretekA programban a közgazdasági ismeretek szerepelnek a leg-nagyobb súllyal. A hallgatók sok-sok való világbeli példán keresztül tanulják meg a közgazdasági érvelést, erről szól az első félévben sorra kerülő Bevezetés a közgazdaságtanba című tárgy. Az ezt követő Mikroökonómia során a hallgatók formalizált, analitikus eszköztárat kapnak ahhoz, hogy a piac elkülönült szereplőinek célkövető magatartását és a döntések során felmerülő dilemmákat leírják. Ez a két tantárgy min-den közgazdasági képzés alapja, rájuk épülnek az úgynevezett szaktárgyak: a nemzetgazdaságok összefüggéseit vizsgáló Makroökonómia, az országok egymás közötti gazdasági kap-csolataival foglalkozó Nemzetközi gazdaságtan, a vállalatok belső és külső viszonyait tárgyaló Vállalatelmélet, az állami szféra gazdálkodási sajtosságaira összpontosító Közösségi gazdaságtan, a pénzügyi szféra megismerését célzó Bank és pénzügyek és az igencsak beszédes elnevezésű EU gazdaság-tana. A közgazdasági tárgyakat a közgazdasági gondolkodás fejlődése szempontból fogja össze a közgazdászok szakmai műveltségének alaptárgya, a Közgazdasági eszmetörténet.

Módszertani ismeretekA hallgatók a képzés kezdetétől a szaktárgyakkal párhuzamo-san a közgazdaságtan műveléséhez szükséges módszertant is tanulják. A szigorú, formalizált logikát a társadalomtudo-mányok közül először a közgazdaságtan kezdte el használni, és azóta folyamatosan terjed. A módszertani igényesség nem feltétlenül jelent felső szintű matematikai ismereteket, azt

11

azonban igen, hogy a közgazdasági elemzésekhez elengedhe-tetlen az alapvető módszertani ismeretek biztos, jól begyako-rolt tudása.

A matematika mára minden egzakt tudomány nyelve, fel-használói ismerete elengedhetetlenül szükséges a közgazda-ságtudomány tanulásához és műveléséhez. Megkönnyíti a fo-galmak közötti kapcsolatok egyértelmű leírását, így lehetővé teszi egyre bonyolultabb modellek kezelését. Természetesen a matematika használata nem öncélú, hanem a világban meg-figyelt bonyolult jelenségek egyre pontosabb megismerését és ellentmondásmentes keretbe foglalását szolgálja. Matema-tikai modellek írják le a telefonos szolgáltatók piacán folyó versenyt, a rendszerváltás gazdasági folyamatait vagy éppen a tőzsdei befektetők sejtelmes lelkivilágát.

A közgazdaságtan a valóságban megfigyelhető jelenségekről szól. Ezért a társadalomról és gazdaságról szóló adatok meg-értése és elemzése a közgazdászok mindennapi tevékenysége. A megfigyelt jelenségeket tudnunk kell mérni és az elméletből levezetett összefüggéseket igazolni vagy elutasítani az adatok alapján. Ezt tanulhatjuk meg az Gazdaságstatisztika, Statisz-tika és valószínűségszámítás valamint az Ökonometria tan-tárgyak során. A programban szereplő kötelező és választható módszertani tantárgyakat az alkalmazás elsődleges céljának szem előtt tartásával a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő-en dolgoztuk ki. Emellett a TáTK Statisztika tanszéke, illetve az ELTE Természettudományi Kara egyedülálló lehetőséget biztosít az érdeklődőknek mélyebb módszertani ismeretek megszerzésére.

Társadalomtudományi ismeretekLehet szakbarbár közgazdásznak lenni, de nem érdemes. Rá-adásul a közgazdaságtant foglalkoztató jelenségek általában társadalmilag mélyen beágyazottak, ezért az okos válaszok-hoz, a közgazdaságtan értő műveléséhez gyakran nyújtanak fogódzót és ihletet más társadalomtudományok. Miközben más közgazdasági képzések épp szabadulnak e tárgyaktól, programunk kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hallgatók betekintést kapjanak más társadalomtudomány-okba és történeti ismereteik is gyarapodjanak (Filozófia, Tár-sadalomtörténet, Szociálpolitika, Pszichológia, Szociológia). Aki még több tudásra vágyik a területről, kedvére válogathat a Társadalomtudományi Kar széles kínálatából. Nem titkoljuk, hogy programunk e részét egyúttal a klasszikus „értelmiségi képzés” szerepének betöltésére is szánjuk. De nemcsak arra.

12

Az elmúlt néhány évtizedben az az érdekes helyzet állt elő a közgazdaságtanban, hogy számos, korábban a főáramon kívül elhelyezkedő tudományág, mely a közgazdasági gondolkodást más társadalomtudományokkal ötvözte („jog és közgazdaság-tan”, „új politikai gazdaságtan”, „új gazdaságtörténet” stb), a standard közgazdasági elmélet integráns részévé vált. Ezért, ma már nehéz úgy jó közgazdásznak lenni, ha nem konyítunk a társadalomtudományok némelyikéhez.

Modulok és választható szaktárgyakProgramunk harmadik évében a hallgatók az addig megszer-zett tudásukat felhasználva ismerkedhetnek meg számos szakterület speciális kérdéseivel. Színes kínálatunkban olyan tárgyak szerepelnek, mint a Környezetgazdaságtan, Város- és ingatlangazdaságtan, Egészséggazdaságtan vagy Gazdasági antropológia. (A teljes tervezett kínálat a tantervünkben ol-vasható.)

Az egyenként felvehető tantárgyak mellett a hallgatók egy négy tantárgyból álló csomagot is választanak majd. Ez a tantárgycsomag az úgynevezett modul. Itt lehetőség lesz egy-egy témakör mélyebb megismerésére, és betekintés-re a mester szintű tanulmányokba. A Vállalati modul (Mo-dern piacelmélet, Vállalati pénzügytan, Állami szabályo-zás, Mikroökonometria) részletesen megismerteti a piacok működését és a nyereségérdekelt vállalatok magatartását. Ebben a témakörben részletesen taglaljuk az állam szerepét és feladatait a vállalatok világának szabályozásában. A Mak-rogazdasági modul (Makrostatisztika, Gazdaságpolitika, Fejlődésgazdaságtan, Regionális gazdaságtan) a nemzetgaz-daságok működéséről, teljesítményéről és kapcsolatairól ta-nultak elmélyítésére szolgál. Körüljárjuk az országok közötti kapcsolatokat és az állami szerepvállalás normatív kérdéseit is. A Társadalmi és gazdasági rendszerek modul (Politikai gazdaságtan, Intézményi közgazdaságtan, Az átmenet gazda-ságtana, Komparatív kapitalizmus) azokra a gazdasági jelen-ségekre koncentrál, amelyek magyarázatához az intézményi/kulturális összefüggések vizsgálata feltétlenül szükséges. Ha valaki Magyarország és a régió elmúlt évszázadának történe-tét meg akarja érteni, programunkban itt szerezheti meg hoz-zá a legfontosabb közgazdasági ismereteket.

13

TANTERVÜNK

(A részletes tanrend megtekintéséhez honlapunkat ajánljuk.)

KöTELEző TárgyAK

Közgazdasági alapozó tárgyak Módszertani ismeretek Bevezetés a közgazdaságtanba Matematikai alapok, AnalízisPénzügyi és számviteli alapismeretek

Gazdaságmatematika(kalkulus számítógéppel)

Gazdasági jog Gazdaságstatisztika

Mikroökonómia I–II. Statisztika és valószínűség-számítás

Makroökonómia InformatikaNemzetközi gazdaságtan Ökonometria

Szakspecifikus kötelező blokk Készségfejlesztő blokk

Gazdaságtörténet I–II. Tud. módszertan és érveléstechnika

Közgazdasági eszmetörténet I–II. EsszéírásVállalatelmélet Angol nyelvBank és pénzügyekKözösségi gazdaságtanAz EU gazdaságtana

VáLAszThATó ModuLoK

Makrogazdasági modulTársadalmi és gazdasági rendszerek modul

Vállalati modul

VáLAszThATó TárgyAK

Az alábbiak (szakspecifikusak) közül ötöt kell választani a 3. évben:Környezetgazdaságtan EgészséggazdaságtanJog és közgazdaságtan Kommunizmus gazdaságtanaMunkagazdaságtan Város- és ingatlangazdaságtanOktatásgazdaságtan Gazdaságszociológia I–II.Agrárgazdaságtan Gazdasági antropológiaNemek és rasszok közötti gazdasági egyenlőtlenségek Jóléti gazdaságtan

Az alábbi társadalomtudományi tárgyak közül négyet kell választani:

Filozófia Pszichológia

Társadalomtörténet I–II. Szociálpolitika

Szociológia Kulturális antropológia

14

Az ELTE Társadalomtudományi Kara (TÁTK)

Az ELTE Társadalomtudományi Kara 2003. szeptember 1-jén jött létre, otthonunk a korszerűen felszerelt Lágymányosi tömb. Hallgatóinkat számos létesítmény segíti. Az ELTE tel-jes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentu-mok száma eléri a 3,6 milliót. A Társadalomtudományi Kar hallgatói négy számítógépes laboratóriumban gyakorolhatják az informatikát. Az egyetemen nagyon élénk a hallgatói köz-élet: kéthetente jelenik meg a KisTáska (kistaska.tatk.elte.hu), amely nem csak olvasnivalóval szolgál, hanem lehetősé-get kínál az újságírást kipróbálni vágyó diákoknak. Számos sportolási lehetőség található a Társadalomtudományi, illet-ve más ELTE Karokon egyaránt. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezi, segíti és irányítja a kar hallgatóinak életét. Az TáTK Alkalmazott közgazdaságtan BA hallgatói mind az ELTE, mind a Budapesti Corvinus Egyetem neves szakkol-légium műhelyeiben (Rajk László Szakkollégium, Széchenyi István Szakkollégium, Társadalomelméleti Szakkollégium, Társadalomtudományi Szakkollégium, Eötvös Collegium, Mathias Corvinus Collegium stb.) bővíthetik ismereteiket és csatlakozhatnak az alkotó közösségek színes életéhez.

Külső kapcsolatainkHallgatóink számára a Kar belső kínálatán túl külső kapcso-latokat is igyekszünk teremteni. Már a képzés kialakítása so-rán folyamatosan együttműködtünk a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetével (econ.core.hu), amely a hazai közgazdasági kutatások legnagyobb műhelye. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatok kiépítésére törekszünk, ennek első állomása, hogy a képzés szakmai minőségét biz-tosítandó, neves külföldi egyetemekről kértünk fel szaktekin-télyeket tudományos tanácsadó testületünkbe. Igyekszünk megnyerni külföldön befutott magyar tudósokat is vendégta-nárnak egy-egy rövidebb időszakra.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy hallgatóink leendő foglal-koztatóival is tartsuk a kapcsolatot, kikérjük a véleményüket. Ezért Támogató Testületünkbe olyan prominens gazdasági vezetőket kértünk fel, akik külső kontrollként hasznos visz-szajelzéseket adhatnak képzésünkről. A Concorde Értékpapír Zrt. a megvalósuló elitképzés elősegítése érdekében Diákösz-töndíjat alapított, amelynek keretében tanulmányi teljesít-mény és szociális rászorultság alapján támogatja diákjaink közül az arra leginkább érdemeseket. Reméljük, hogy célkitű-zéseinkkel és munkánkkal elégedettek lesznek, és így támoga-tásukkal még tovább emelhetjük a képzés színvonalát.

15

A program kidolgozói

Cseres-Gergely Zsombor PhD (CEU)MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest Intézetökonometria, munkagazdaságtan

Gács János kandidátusMTA Közgazdaságtudományi Intézettudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezetőnemzetközi gazdaságtan, az európai integráció gazdaságtana

Gál Róbert PhD (University of Groningen, Hollandia)TÁRKI Társadalomkutatási Intézetprogramvezető kutatógazdaságszociológia, jóléti gazdaságtan

Horváth Áron PhD (BCE)ELTE TáTK, ELTINGA Kutatóközpontmakroökonómia, ingatlangazdaságtan

16

Kertesi Gábor, a közgazdaságtudományok doktoraMTA Közgazdaságtudományi Intézettudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezetőoktatásgazdaságtan, munkagazdaságtan

Király Júlia kandidátusMagyar Nemzeti Bankalelnökmonetáris politika, bank- és pénzügytan

Kovács János Mátyás közgazdasági doktorInstitute for Human Sciences, Bécskutatási igazgatóközgazdasági eszmetörténet

Köllő János kandidátusMTA Közgazdaságtudományi Intézettudományos főmunkatársmunkagazdaságtan

17

Kőhegyi Gergely doktorjelöltELTE TáTKtanársegédmikroökonómia, közgazdasági eszmetörténet

Laki Mihály, az MTA doktoraMTA Közgazdaságtudományi Intézettudományos főmunkatársvállalati magatartás, piaci intézmények

Pete Péter PhD (University of Connecticut, Storrs, USA)ELTE TáTKegyetemi tanármakroökonómia, gazdaságpolitika

Szilágyi Katalin PhD (BCE)Magyar Nemzeti Bankközgazdásznemzetközi gazdaságtan, fejlődésgazdaságtan

18

TudoMÁNyos TANÁcsAdó TEsTÜLET (AdVIsoRy BoARd)

prof. Tony AtkinsonUniversity of Oxford

prof. Nicholas BarrLondon School of Economics

prof. Peter BergerBoston University

prof. Wendy CarlinUniversity College London

prof. Robert F. EngleNew York University,közgazdasági Nobel-díjas 2003-ban

prof. Irena GrosfeldParis School of Economics, CASE, Warsaw

Dr. Halpern László tudományos igazgatóhelyettesMTA Közgazdaságtudományi Intézet

prof. Richard FreemanHarvard University

prof. Kornai JánosCollegium Budapest, Harvard University

prof. Claus Offe Humboldt Universität

prof. Joseph StiglitzColumbia University,közgazdasági Nobel-díjas 2001-ben

Váradi Balázs PhD (Yale University, USA)ELTE TáTK és Budapest Intézettudományos munkatársköz- és oktatáspolitika

19

Támogatóink köre folyamatosan bővül. Már most közéjük sorolhatjuk:

Magyar Nemzeti Bank,

Közép-Európai Brókerképző Alapítvány,

FhB Bank,

Concorde Értékpapír,

gVh Versenykultúra Központ.

A kiadvány a TáMoP-4.1.2.-08/2/A/KMr-2009-0041 számú, „Tartalomfejlesztés az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi Tanszékén” című projekt keretében készült.

A projektet megvalósító konzorcium (kedvezményezettek):Eötvös Loránd TudományegyetemMTA Közgazdaságtudományi IntézetBalassi Kiadó