Amerikai Játszma Ukrajnában II

Jegyzet

szerző: Tóth Gy. László, forrás: Magyar Nemzet, 2015. február 5., csütörtök 06:17, frissítve: kedd 17:30

Sem az EU, sem Oroszország nem érdekelt a konfliktus további fenntartásában.

Oroszország számára Ukrajna nem külföldi ország. Az orosz

történelem a kijevi Russzal kezdődött, és az orosz vallás is onnan

terjedt el. Oroszország földközi-tengeri ereje, a fekete-tengeri flotta

hosszú távú szerződés alapján a Krímben, Szevasztopolban

állomásozik. Ez a Nyugat figyelmeztetésének szánt gondolat az

oroszbarátsággal aligha vádolható amerikai Henry Kissingertől

származik. A Minszkben – a múlt héten – megkötött

megállapodásnak köszönhetően talán elkerülhető, hogy ez a

konfliktus regionális háborúvá terebélyesedjen. Ennek érdekében

előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá kell válnia az ukrán

konfliktus lényegének: itt ukránok harcolnak ugyan orosz

szakadárokkal, de valójában a geopolitikai érdekeit érvényesítő

Egyesült Államok és a nacionalista ukrán kormány provokálja

folyamatosan Moszkvát. Sajnálatos, hogy egyre többen Moszkvát

Amerikai játszma

Ukrajnában II.

Amerikai játszma Ukrajnában II. http://mno.hu/jegyzet/amerikai-jatszma-ukrajnaban-ii-1275461

1 von 9 05.08.2015 14:35

Amerikai játszma Ukrajnában I.

Tóth Gy. László korábbi cikkét a témában az

alábbi linken érheti el.

minősítik agresszornak, holott a történtek (a tények) objektív

elemzése nem erre utal. (A kijevi Majdan téren történteket az

amerikai titkosszolgálatok és a nyugati politikusok döntő mértékben

befolyásolták.) Ennek ellenére Edward Lucas, a The Economist

vezető szerkesztője így fogalmaz: „Ha a Nyugat egységes frontot

alkotna Oroszországgal szemben, akkor a Putyin-rezsim nem

destabilizálta és támadta volna meg Ukrajnát. Nem foglalta volna el a

Krím félszigetet sem.” Könnyű most Oroszországot agresszornak

bélyegezni, de a Majdanon tüntetők egy része annak idején

lényegében hadat üzent a Krímben élő többségi oroszoknak. Ez a

konfliktus nem akkor, nem azzal és nem úgy kezdődött, hogy

Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ezt csak a tényeket figyelmen

kívül hagyók, valamint a konfliktus előidézői és haszonélvezői

állíthatják. De ma már az is nyilvánvaló, hogy az EU és Oroszország

közötti tűz fellobbantása az Egyesült Államoknak állt érdekében.

Az első békeszerződést 2014.

szeptember 5-én Minszkben írták alá a

kijevi kormány és a kelet-ukrajnai orosz

szakadárok vezetői. Mielőtt az ukrán

kormány szándékát bárki komolyan

vehette volna, szeptember 26-án a parlament hatályon kívül helyezte

az Ukrajna semlegességét szavatoló törvényt, majd november 4-én

bejelentették csatlakozási szándékukat a NATO-hoz. Ezek után szinte

törvényszerű volt, hogy a 2015. január 31-én Minszkben megtartott

újabb békéltető tárgyalás eredménytelenül záruljon. A felekben

jogosan növekvő bizalmatlanság érthető, hiszen az említett

események nem igazolják Kijev megbékélési szándékának

őszinteségét. A mostani tűzszünet Angela Merkel német kancellár


2 von 9 05.08.2015 14:35

határozott fellépésének köszönhető, aki mindvégig tisztában volt

azzal, hogy a kialakult helyzetnek nincs katonai megoldása, ugyanis

az ukránok hiába kapnak fegyvert az Egyesült Államoktól és néhány

vazallusától, akkor sem lennének képesek térdre kényszeríteni a világ

egyik legnagyobb katonai szuperhatalmát, Oroszországot. A

reálpolitikussá érett Angela Merkel tisztán látja, hogy „nem lehet

annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin

elrettenjen”.

Oligarchák fogságában

Petro Porosenko ukrán elnök nehéz helyzetben van, hiszen az

országát ténylegesen irányító oligarchák egy része nem szívesen

mondana le az oroszok által lakott, de gazdasági szempontból

jelentős Kelet-Ukrajnáról. Az ukrán válság megoldása

elképzelhetetlen az országot uraló oligarchák nélkül, akik úgy

tekintenek Ukrajna egy-egy részére, mint saját birtokukra. Rinat

Ahmetov, Dmitro Firtas, Igor Palicja, Petro Porosenko, Julija

Timosenko, Borisz Filatov és társai az európaiak számára

felfoghatatlan méretű befolyással rendelkeznek. Az izraeli–ukrán

kettős állampolgárságú Ihor Kolomojszkij oligarcha –

Dnyipropetrovszk megye kormányzója – körülbelül ötezer fős,

ukránokból és zsoldosokból álló katonai egységet pénzel és irányít.

Oleh Ljasko, aki több gerillaakciót vezetett Kelet-Ukrajnában a

szakadárok ellen, a választásokon 8,3 százalékot kapott. Ő készítette

azt a választási plakátot (karikatúrát?), amelyen vasvillára szúrja a

már említett zsidó Ihor Kolomojszjkij oligarchát, aki egyébként Ljasko

szövetségese.


3 von 9 05.08.2015 14:35

Az ukrán belpolitikai helyzetre jellemző, hogy a Kolomojszkij által

fenntartott Ajdar zászlóalj 500 felfegyverzett tagja nemrégiben a kijevi

védelmi minisztérium elé vonult, hogy így tiltakozzanak az

átszervezésükre irányuló elképzelések ellen. A zászlóalj tagjai a

hadiállapot bevezetése mellett a védelmi miniszter, a vezérkari főnök

és a főügyész leváltását, valamint Petro Porosenko államfő ellen

azonnali büntetőeljárás kezdeményezését követelték. Az Ajdar

zászlóalj különítményesei korábban állítólag brutális kegyetlenséggel

végrehajtott gyilkosságokkal és épületek felrobbantásával

terrorizálták Novorosszija civil lakosságát. A kisebb incidens után a

védelmi minisztérium visszavonta az átszervezésre irányuló

parancsot. Szerhij Melnicsuk, az Ajdar zászlóalj parancsnoka a

tüntetést követően az újságíróknak adott nyilatkozatában megvádolta

a védelmi minisztériumot, hogy az ukrán reguláris erők

Novorosszijában, Szcsasztje város közelében szándékosan

bombázták az ajdarosok állásait. 15-20 húsz támadás érte őket a

sajátjaik által kilőtt Grad- és Szmercs-rakétákkal. Az általános

zűrzavarra utal a nacionalista Andrij Bileckij kijelentése, aki az Azov

zászlóalj egyik vezetője: „Megnyerhetünk ezer csatát is a fronton,

mégis veszítünk, ha a legmagasabb kijevi körökben árulnak el

minket.” Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor (Právij szektor) egyik

vezetője a kijevi parlament tagjaként ugyancsak többször bírálta a

tehetetlen ukrán katonai vezetést.

A Szabadság (Szvoboda) nevű neonáci párt ma is tagja a

kormánykoalíciónak. Egyik céljuk az Ukrajnai Magyar Demokratikus

Párt betiltása. A Szabadság párt vezetőivel egyetértve, a már említett

azovos Andrij Bileckij is a legfontosabb célkitűzésének tartja a szent

ukrán föld megtisztítását az oroszoktól, a lengyelektől és a zsidóktól.


4 von 9 05.08.2015 14:35

(A magyarokról ezúttal nem esett szó!) Abszolút háborúpárti Boriszlav

Bereza, aki a Jobboldali Szektor vezetőjeként közölte Porosenko

elnökkel: ha továbbra is ennyire engedékeny lesz az oroszokkal

szemben, akkor számíthat egy új Majdanra. De arra is volt példa,

hogy Oleh Tyahnibok és Irina Farion üvöltve követelték a kijevi

parlamentben (Verhovna Rada), hogy a képviselők ne

beszélhessenek oroszul! Ezután verekedés tört ki a képviselő urak és

hölgyek között. Az ukrán nacionalisták állandó követelése, hogy

Délkelet-Ukrajnában az ott lakók csak ukránul beszélhessenek,

miközben 90 százalékuk csak oroszul tud, miután oroszok.

Nemrégiben Petro Porosenko a Nemzeti Gárda parancsnokát

javasolta védelmi miniszternek, annak ellenére, hogy Sztepan

Poltorakot sokan a kelet-ukrajnai civil lakossággal szembeni

értelmetlen atrocitások elkövetésével vádolják. Nem tudjuk, mennyire

reális Alekszandr Kofman, a Donecki Népköztársaság

külügyminiszterének helyzetértékelése: „Kis náci államocskák

alakulnak, s ha ez a szétesés nyárig végbemegy, akkor az igazolja a

két »népköztársaság« létezésének jogosságát.” Elgondolkodtató, és

persze rendkívül árulkodó, hogy ezek az események a nyugati

médiumokban nem kapnak teret.

Kijevben naponta több órára szünetel az áramellátás, akadozott a

melegvíz-szolgáltatás és a fűtés is. Ennek egyik oka, hogy a Donyec-

medencében leállt bányák szénkitermelését nincs mivel pótolni. Az

ukrán bányászok az elmaradt bérüket követelik, a megélhetési

költségek növekednek, a hrivnya lassan elértéktelenedik. Porosenkót

és Jacenyukot a külföldi támogatás mellett csak az oroszellenes

indulatok tartják hatalomban. Az Ukrajnába érkező eurómilliárdoknak

többnyire nyoma vész, a privatizációs szerződések valódi nyertesei

az oligarchák mellett az amerikaiak. Ráadásul a fenyegető államcsőd


5 von 9 05.08.2015 14:35

ugyancsak a stabilizálódás ellen hat.

Van abban valami végtelenül reménytelen, hogy az ukrán

antikorrupciós bizottság elnöki tisztjének egyik várományosa Grúzia

volt elnöke, a közismerten oroszellenes, amerikai–grúz kettős

állampolgár Mihail Szaakasvili, aki ellen különböző bűncselekmények

elkövetésének gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancs van

érvényben. De Soros György is gyakran látogat Kijevbe, hogy az

általa létrehozott Újjászületési Alapítványt működtesse. Ilyenkor

találkozik a független Ukrajna parlamenti frakcióinak vezetőivel.

Sajtóhírek szerint a tőzsdespekuláns Soros az ukrán jegybank elnöki

tisztségének egyik várományosa.

Háború vagy béke?

Az utóbbi időben a kelet-ukrajnai oroszbarát erők jelentős katonai

sikereket értek el, ezért az Egyesült Államok és néhány európai

ország arra készült, hogy emberélet kioltására alkalmas fegyverekkel

támogassa az egyre hangosabban követelődző kijevi kormányt. A

fegyverszállítás beláthatatlan következményekkel járt volna. Akik a

jelenlegi Ukrajna felfegyverzését sürgetik, azoknak szembe kell

nézniük azzal a ténnyel, hogy egyetlen birodalom sem tűri el, hogy a

határai mellé egy ellenséges birodalom katonai erőket telepítsen. Az

eseményeket kiszámíthatatlanná tevő, további óriási kockázatot jelent

az a tény, hogy a reguláris ukrán hadsereg oldalán mintegy negyven

nacionalista, neonáci, oroszgyűlölő önkéntes alakulat is harcol Kelet-

Ukrajnában. Ezek sokszor nyíltan szembefordulnak az ukrán

kormánnyal, ráadásul Ukrajna európai integrációját is ellenzik!

Tartós békét nem lehet teremteni a szakadárok bevonása nélkül.


6 von 9 05.08.2015 14:35

Doneck és Luhanszk, illetőleg a kelet-ukrajnai régió lakói az ukrán

hadsereg és a magánalakulatok által elkövetett vérengzések után

már nem akarnak többé kijevi fennhatóság alatt élni. Túl sokáig lőtték

az iskoláikat, a kórházaikat és a civil lakótelepeket. A térségben élők

nem akarnak háborút, mindössze oroszként szeretnének élni és az

anyanyelvükön beszélni. De ez a szándék nem teszi meg nem

történtté az orosz szakadárok által a háborúban elkövetett

bűncselekményeket. A két fél valószínűleg joggal vádolja egymást, de

az orosz származású szakadárok a szülőföldjüket védték, és ehhez

kapták meg Oroszország támogatását.

Úgy tűnik, Kijev lassan elfogadja a Krím jelenlegi státusát, és

tudomásul vette, hogy „2015 végéig alkotmányreformot kell

végrehajtani, addig pedig el kell fogadni a Doneck és Luhanszk

megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt,

decentralizációt kell végrehajtani, egyeztetve a térségek

képviselőivel”. A mostani megállapodás alapján az ukránok és a

szakadárok között kijelölnének egy 50-70 kilométeres fegyvermentes

övezetet. Az EU és Moszkva békefenntartókat vezényelne a

térségbe, de Kijev ezt határozottan ellenzi. Érdekes, hogy az Egyesült

Államok nem vett részt a béketárgyalásokon, miközben jelenléte

Ukrajnában tagadhatatlan.

Lisszabontól Vlagyivosztokig

Mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy az EU és Oroszország

nem érdekelt a konfliktus további fenntartásában és különböző újabb

szankciók életbe léptetésében, mert ezek mindkét félnek jelentős

gazdasági károkat okoznak. A helyzet valódi nyertese az Egyesült

Államok, ezt a kereskedelmi adatok is egyértelműen bizonyítják. A


7 von 9 05.08.2015 14:35

kérdés az, hogy Brüsszel (és Berlin) képes-e a saját érdekeit szem

előtt tartva politizálni, vagy kénytelen meghátrálni az amerikai nyomás

elől. Európának ki kell lépnie Amerika árnyékának pozíciójából, és

meg kell értenie, hogy az Oroszországgal történő szoros

együttműködés geopolitikai és történelmi realitás. Ezt a felismerést

tükrözte Angela Merkel felvetése, aki a januári davosi világgazdasági

fórumon sokak meglepetésére az Eurázsiai Gazdasági Unióval való

együttműködést sürgette, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Ezt az

álláspontot erősítette meg Budapesten tett látogatása alkalmából

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Szergej

Lavrov külügyminiszter nemrégiben tette világossá: Oroszország nem

akarja, hogy „primitív szembenállás” alakuljon ki a Nyugattal.

A múltat le kell zárni: tudomásul kell venni, hogy a mai

Oroszországnak már semmi köze ahhoz a kommunista

Szovjetunióhoz, amelyik egyébként éppen az Amerikai Egyesült

Államok és Nagy-Britannia végtelen cinizmusának köszönhetően

gyarmatosította egész Közép- és Kelet-Európát. Egyre nyilvánvalóbb,

hogy a NATO keleti terjeszkedése mögött azok az amerikai neokonok

állnak, akik még ma is az egypólusú világrend hívei. „Ismerjük

Oroszországot, tudjuk, hogy nem tartja sokra a nemzetközi jogot, és

látjuk azt is, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos ügyekben

előszeretettel használja ki az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött

pozícióját, hogy vétókkal keresztbe tegyen a Nyugatnak.” Mark

Galeotti, a New York-i Egyetem professzora nem titkolja rendkívüli

elfogultságát, kifejezetten irritálja, hogy Oroszország a saját

érdekeinek a védelmében politizál (Magyar Narancs, 2015. február

12.). Miután az Egyesült Államok az ENSZ és a Biztonsági Tanács

jóváhagyása nélkül évtizedek óta rendszeresen hajt végre katonai


8 von 9 05.08.2015 14:35

akciókat, a nemzetközi jogra való hivatkozás egyszerűen képmutatás.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok az ukrajnai konfliktust akarja

felhasználni az elmúlt években alaposan megtépázott tekintélye és

világhatalmi vezető pozíciójának helyreállítása érdekében.

Szövetségeseinek és ellenségeinek egyaránt tudomására akarja

hozni, hogy övé az utolsó szó, és egyetlen kérdésben sem tűr

ellentmondást. Az amerikaiak az Afrikában, a Közel-Keleten és az

Afganisztánban elszenvedett vereségekkel felérő kudarcok után most

egy valódi nagyhatalmat szeretnének megleckéztetni, ezzel is

jelezve, hogy ki a világ valódi ura. A politikai csúcsragadozó bosszút

akar állni Oroszországon a Szíria és Irán melletti fellépés miatt.

Csakhogy Putyin nem fél, és elfogadhatatlannak tartja a

küldetéstudattól megzavarodott amerikaiak arroganciáját, ráadásul

Oroszország ma már nincs egyedül. Kína, India, Pakisztán és Japán

mellett sokan figyelik érdeklődve az ukrajnai eseményeket.

Hozzászólások

Megtisztelő, ha cikkeinkhez hozzászól, és mi sem természetesebb, mint hogy sokféle vélemény helyet kaphat

itt. A valódi vitát bátorítjuk, ugyanakkor a Magyar Nemzethez méltatlanul vaskos, személyeskedő, megbélyegző

vagy becsmérlő bejegyzéseket kénytelenek vagyunk eltávolítani. Ha Ön ilyen megjegyzéssel találkozik, kérjük,

ne hagyja szó nélkül, mert mostantól tehet ellene! A nyomógomb minden regisztrált és bejelentkezett

felhasználónk eszköze arra, hogy soron kívül felhívja moderátoraink figyelmét a sértő bejegyzésekre. A

vélemény szabad, a durvaság, a sértegetés nem.

Hozzászólások mutatása


9 von 9 05.08.2015 14:35

Documents

Amerikai Játszma Ukrajnában II