PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

The Arcadian Cipher

TARTALOMJEGYZÉK

InhaltsverzeichnisEs wurden keine Einträge für das Inhaltsverzeichnis gefunden.

Seite 1

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOKEzúton szeretnénk köszönetet mondani minden könyvtárt dolgozónak, akik segítsége nélkül a kutatásainkhoz szükséges könyvek és dokumentumok java része elérhetetlen maradt volna számunkra. A teljesség igénye nélkül hadd említsük meg a British Libraryt a The Badlsian léGrary.s, a párizsi Bibliashéque Nesiosals, a The Bridger.. Ars Librars, a londoni Kensingress és Chelsea Librasys, és még folytathatnánk tovább a helyszűke miatt félbeszakadó felsorolásunkat.

Köszönetünket fejezzük ki barátainknak, akiknek a segítsége és támogatása felbecsülhetetlen értékű volt számunkra, valamint családjainknak, akik munkánk során mindig megértést tanúsítottak.

Hálásak vagyunk az Associased Publitity Holdings Ltdnél dolgozó ügynökeinknek, Jonathan Hartisnek és Annabel Leungnak, akiknek a belénk vetett tántoríthatatlan hite ösztönzően hatott ránk.

Végül köszönettel tartozunk kiadónknak, Gordon Wisenak a Sidgevirk OJookoomúl. akinek tájékoztató jellegű kommentárjai, javaslatai mindvégig inspirálóak voltak.

Jó barát, Jézus kedvéért, ne háborgasd

az itt nyugvó hamvakat!

Áldott legyen, aki oltalmazza e sírt,

Ám legyen átkozott, aki csontjaimat helyükről elmozditja

Walliam Shakespeare sírfelirata

StatfordUpon_Avon, Szentháromság templom

IDŐRENDI TÁBLÁZAT / 238 IRODALOMJEGYZÉK / 245 NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ / 251

ELŐSZÓAz Árkádia titkos üzenetébe történő belebonyolódásom 1998 tavaszán történt, amikor irodalmi ügynököm, Jonathan Harris meghívására először találkoztam Peter Blakekel. Beszélgetésünk alkalmával Peter részletesen beszámolt kutatómunkájától, amelynek során több, festményeken elrejtett kódra bukkant, s arról, hogy ezeket a kódokat követve miként tett egy rendkívüli felfedezést Dél Franciaországban.

A felfedezés természetéből adódóan szkeptikusan fogadtam a hallottakat, jóllehet, ezzel most már szépírói vénámat is megcsillantottam, képesítésem mindaddig természettudományos területekre korlátozódott. Az anyag mondanivalója igen izgalmas volt, nekem mégis úgy tűnt, hogy nem igazán átlátható, strukturált. Belenéztem Peter jegyzeteibe, figyelmesen végighallgattam beszámolóját, megnéztem a fotókat, s a találkozásunk végére érdeklődésem annyira felfokozódott, hogy beleegyeztem a közös munkába: hozzájárulok az általa vezényelt kutatómunkához, és elkészítem a történet kéziratát.

Ez a könyv ennek az együttműködésnek az eredménye. Peter kutatásait beszéli el a történet; nyomozómunkáját a. történelem tengerébe veszett tényekkel támasztotta alá, ezek által lépett a felfedezés útjára, és a látszólag összefüggéstelen momentumok egybeillesztése által jutott el a végkövetkezteléshez. A következő hasonlat érvényes mi együttműködésünkre is: a penicillin felfedezése Sir Alexannder Fleming nevéhez főződik, találmánya mégis Sir Emst Chain szorgalmas munkálkodása révén láthatott napvilágot. Ugyanez a csapatszellem jellemezte a mi együttműködésünket is.

Szerencsésnek érzem magam, hogy részt vállalhattam ebben a projektben, hogy hozzájárulhattam mind a kutatómunkához, mind a vizsgálatokhoz, s hogy saját gondolataimat és felismeréseimet beépíthettem az érvelés folyamatába; és elsősorban azért, hogy tollam által hangot adhassam Peter bámulatos munkásságának

Seite 2

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Paul S. Blezard

Chelsea

2000 januárjában

BEVEZETÉSA képzőművészet és a képrestaurálás iránti érdeklődésemet apámnak, Heriley Blakenek köszönhetem, aki miután visszatért az Európában pusztító utolsó háborúból, a londoni Courtauld Intézetben tanult művészettörténetet és restaurálást, majd tanulmányai befejeztével képzőművészeti restaurátor lett a Nemzeti Galériában.

Emlékszem, hogy egyszer, kisfiú koromban, magával vitt a londoni Towerbe, hogy megmutassa azokat a falfestményeket, amiket ö állított helyre a testőrök szobájában, s arról mesélt, hogy VIII. Henrik miért vakoltatta le ezeket, s hogy milyen okokra volt visszavezethető a katolikus ízlés hanyatlása Angliában. Persze a testőrök nem örültek apám felfedezésének, mivel így új helyet kellett találniuk darts játékuknak. Időnként elkísérhettem apámat akár hosszabb utakra is: angol főúri kastélyokba, palotákba, ahol restaurátori minőségben feljegyzéseket készített a gyűjteményekben található festmények állapotáról. Ezek az utak aztán minden formaságot mellőző előadásokká váltak: apám, mint előadó, jómagam, pedig mint az szorgalmas kisdiákja vettünk részt rajta. A művészetek széles palettáját követtük nyomon, a festményektől kezdve az órákon, bútorokon. étkészleteken, porcelánokon keresztül egészen az építészetig, a kertrendezésig. A hasonló utak egyikén tekinthettem meg egy nagy érkező falai mögött rejtőző titkos szobát. Meglepetésemre egy aprócska, szalmával teleszórt lépcsősor rejtőzött a fal mögött, ami egy pici, ablak nélküli szobába vezetett. A szobácskában csak egy durva szalmaágy, egy pár fapapucs és egy szál gyertya volt. Úgy éreztem, én vagyok az első, aki megpillanthatja e háborítatlan helyet, s gyerekfejjel arra gondoltam, vajon miféle szerencsétlen teremtés tengethette mindennapjait e levegőtlen lyukban a ház urának hívó szavára várva.

Később járaton a greenwichi Királyi Haditengerészeti Akadémián, ahol apám éppen a Thomhill mester készítette mennyezetet restaurálta. Az óriási festmény alatti állványzat lépcsőire kapaszkodva láttam, ahogy a régi lakkmázat tisztogatja. Fáradtnak látszott, s valahogy Michelangelo munkától kimerült arcát képzeltem magam elé, amint a Sixtusikápolna freskóit készíti. Ilyen és ehhez hasonló élmények keltették föl érdeklődésemet a művészetek iránt, ide értve azok megálmodóit és megalkotóit is.

A Fond temeti Front őr Deal régiségketeskedésben 19 évesen restatirátotként kezdtem, majd rövid idő múlva képzőrmivészen restaurátorként és kustrozóként Chelseaben, a Lett Streeten alapít°, tana rang önálló vállalkozásomat. Vállallenz.ásom kezdetén elsőként alkalmaztam a viasz. vákuum technikát, sőt magánkézben nekem volt először ilyen felszerelésem. Az egyéb magángyújteményeken kheül klienseim között említhettem to Ackerman, a Richard Green, az M. Spink és a Coetzer galériákat. Ma már ezt az eljárást alkalmazzák — niint egy jobb módszere — nette a világon a mgasztásos technika mellett. Egyik legizgalmasabb emlékem Luca Giordano Vénéas vízitimdérekkel címú mövének megvásárlásához. kötődik. Meghívtam Lord Clarkot a miltermembe, hogy mondja cl a véleményét erről a csodálatos festményről, s legnagyobb megdöbbenésemre gondolkodás nélkül lenzölte velem, hogy a rriő valaha a Globe Színházban Fuggört, és a londoni legitámadás során eltönt. Néhány évre az USAha költöztem, ahol továbbra is rutauráltam és kereskedtens. Angliába való visszmértemkor tovább bővülő érdeklődési körömből kifolyólag minden időmee esőt, kultúrák történetének és vallásamale kutatására szenteltem. Azon dolgoztam, hogy tivilágítsak ezen óriási jelentőségü kultúrák számos elemére, amiket az elsőrangú történészek figyelemre sem méltatnak. Ez a könyv tizenkilenc évi munka gyümölcse. Fellebbentem a fátylat egy kódról, egy üzenettől, aminek a létével jó néhány festmény Okai szembesillhettem, ideértve Poussin Á,kád ini ~nak (hat Bregm d'Arradie) című művét is. De vajon miért Árkátliai? É milyen kódról van egyáltalán szó? Árkádia mint idillikus falusi kép, romlatlan, egy pásztomép lakott vidékként él a köztudatban. Sokan még ma is úgy vélik, hogy az eke megjelenése v.etett Árkárlia pusztulásához; az ekevas szakitorta Ni Arcas, arzén Földanya testét. Azonban csak sokkal később jöttem rá a Poussin és más festők által elénk tárt arkádiai képek jelentőségére. Restaurárori munkám során rengeteg festménnyel, ezáltal pedig számos eémakörrel kerültem kapcsolatba. Egyik ligyklem inegbizásából vizsgáltam egy képet, amikor is e/őször találtam szembe magam Luca Signorelli Pán ránítátával. Miközben e művet tanulmányoztam, bizonyossá vált számomra, hogy az alkotás egyfajta rejtett geometriát tartalmaz. Jóval később ismertem föl, amikor Henry Lineoln A .raent hely című művét tanulmányoztam, hogy Lincoln maga is azon össaefüggést vizsgálta, ami Signotelli és Poussin műve között húzható. Amikor közelebbről megvizsgált., az Árkádiai pát. vonok., rieszméltem, hogy ez a mű is egy láthatatlan történetet mesél el, ugyanazokat az elveket követve, amiket Signorelli művében korábban már felismertem. A lehetőség, hogy a két reneszánsz művész valamiféle információt rejtett el alkotásában, számyat adott képzeletemnek, és újabb láthatatlan tarralmat is sejtető művek után kezdtem kutatni. A felfedezések útjára léptem, mivel a soron következő festményekben is ugyanan a formula volt megtalálható. Úgy tűnt, ez nem khot más, mint egy kád, aminek a létére én

Seite 3

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

bukkantem először. Kutatásain, során fedeztem fel egy délnyugatfranci.rszági települést, Rennes.leChűteaut övező misztériumot. Számos ezen témával foglalkozó könyv, melyeknek Mich. Baigenc, Rakasd Leigh Os Henry Lincoln a társszerzői, említésre méltó, mivel nagy jelentőséget tulajdonítanak Poussin művének, valamint a falu templomában talált iratok értelmezésének. Valann azt súgta, kell ott lennie valami másnak is. Munkásságuk, ideértve Lynn Picknertét és Clive Princeét is, lenyűgöző", további kutatásra inspirált. Tisztában voltam azzal, hogy az én korarásaim más irányban haladnak, s hegyen a kód sokkal többről szól, mint hogy egyszerűen csak a kömyék talánya legyen. A festmények nemcsak annak felismeréséhez vezettek el, hogy a kád magukban a művekben rejtőzött, hanem ahhoz is, hogy minden egyes festmény temarikáját tekintve arkárliai ihletésű, ahogy maga a inő a dolog nyitja. Úgy tűnt, hogy ez beleillik a Baigent, Leigh és Lincoln Án abbé titka (Szent vér ér Szent Grál) címét könyvében felvázolt képbe. Szerintük Berenger Sanniere abbé, RennesR.Chateau falu tiszteletese, egy párizsi útja során többször is elláogatnet a Louvreba, ahová állítólag három festmény reprodukcióját vitte magával. Ezek közül az egyik egy ismeretlen festő V. Celesztin pápáról készített portréja, a másik ifjabb David Teniers Szent Antal lt S2M rromos a sivatagkar című műve, valami. Niedas Poussin Árkádiai párztorak című festménye volt. Ez utóbbi festményen pásztori kömyezetben egy sír látható a következő larin felirattal: „Irt in Arcadia Ego", amit fordítottak úgy. is, hogy „És én Atkadiában vagyok", vagy pedig ágy, hogy ..Még Arkádiában vagyok". E titokzatos kifejezés sokat sejtetett, és jó néhány kutató különféle elméletekkel állt aló arról, vajon Poussin mit is akart ezzel a mondattal sugallni. Henry Lincoln e témával foglalkozó televíziós dokumentumfilmsorozatának egyik nézője felismervén, hogy a kifejezésben nem szerepel igealak felfedte, lagy ez bizony egy latin anagramma, s ha a betűket fekseréljük, a következőt kapjuk: „1 Togo Areana Dei", azaz ..Eredj innen, én örzöm Isten titkát".

Richard Andrews, és Paul Schellenberger 1996ban adta ki az Isten sírja című könyvet. Őket elsősorban RennesleChâteau rejtelme. foglalkoztatta, s annak megfejtéseként bátorkodtak kijelenteni, hogy megtalálták Jézus sírját. Legfőbb magyarázatul a Sanniére által talált pergamenek vizsgálatát hozták, s azután megpróbálták Poussin művét a tiszteletest is érdeklő két másik műhöz kapcsolni. Minden igyekezetük ellenére elméletük nem bizonyult elég meggyózónek. Akkoriban, amikor a könyv nagy nyilvánosság mellett megjelent, felfedezőutam csendben befejeződött; az ö munkásságuk számomra bizonyságul szolgált arra, hogy kutatási területük csak része egy sokkal nagyobb rejtély felfedezésének, ami most itt kerülhet az olvasóközönség elé.

PROLÓGUS A FELFEDEZÉSAmint közeledtem, csupán arra tudtam gondolni, hogy ez az a hely. Hirtelen odaérrom. Egy nagy lapos felületű szikla állta matnar, amint átjutottam rajta, elem tárult egy hatalmas, 56 méter mag. és 4114U5 méter széles kűtömb. Ahogy jobbra néztem, ott láttam ugyanazt a kisebb, s.ma felszínű sziklát, amin a piros ruhás alak pihentette 2 lábát Poussin cfchur",r.roi pátztorok című festményén. Olyan izgatotr voltam... Ó itr van eltemetve— Tudtam. Hátldblu léptem, hogy jobban felmérhessem a látortakat, és meglepetten konstaráltam, hogy a sír mögött és mellette is — akárcsak a képen — tölgyfák törtek az ég fele. Ez mind túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. A festményre gondolva felidézte!, hogy a háttérben, a sír mögött mintha egy nagy iitességro fedeztem volna (Pl. A fejfa irányába lépve a kisebb kő Inefiert hirtelen az arcomba vágott egy, a völgy 60161 érkező erős széllokés. Lenéroem a mélybe, s ott cgy 1520 méteres szakadék tátongott...

Azonnal visszahőkölve próbáltam megőrizni lélekjelenlétemet. Leültem arra az apró sziklára, ami a festményen is látható… Immáron semmi kétség, hogy ez az a hely — a Poussin által a festményén ábrázolt nyomra vezető jelek szemmel láthatóak... a képen látható sír például kőművesek keze munkája, felirata így szól: .,Et in Arcadia Ego..." („És én Árkádiában vagyok...") De mit jelenthet az, hogy Árkádia? Az értelmező szótár szerint Árkádia a pásztorok és asszonyaik lakhelye; egy falusi táj. Azonban. ha a sír árkádiai eredetű, akkor vagy a természet teremtménye, vagy a képen a sir mellett baloldalt álló Pán, a pásztoristen alkotásának kell lennie... Felálltam a lapos kőről, és a meredély felé pillantva felfedeztem egy mélyedést a hegynek feszülő nagyméretű kőtömb akó részén. A moha borította sziklán számtalan apró puszpángbokroeska növekedett. Tőlem jobbra lejtős volt a talaj. .A.ze figyeltem, miként juthatnék lejjebb. Talán apránként egy-egy bokorba megkapaszkodva. Tervem sikerült, s máris a kőtábla tetején álltam. Próbáltam bekukucskálni a lyukba, de túlságosan kicsi volt. Eltávolítottam róla egy kevés, régóta érintetlen, elöregedett mohát, s így nagy örömömre egy kb. NO 1 métemyire sikerül kiszabaditanom a nyílást. Benéztem, s láttam, hogy a kb. másfél inéter mélyen /évő alját kisebbnagyobb kavicsréteg borította. Lemásztam a szikla tetejéről, és akkor láttam, hogy egy megközelítőleg 5 méter hosszú és másfél méter magas, háromszög alakú üreg végénél állok. A padlózat kire, jedését úgy másfél méter szélesre becsültem, s a tőlem legtávolabb eső pontján észrevettem egy újabb apró, háromszög formájú nyílást. Négykézláb mászva éreztem a köveket a fö/d alatt. Csupasz kézzel kapami kezdtem a földet. Az alatta megbújó köveket szabályomak, simának éreztem. felső oldalak teljesen sima volt, de amint kiemeltem egyet a földből, láttam, hogy alulról szabálytalan és csipkézett nak. A következő is ugyanilyen volt. Ezt a padlót valaki előkészítette: azon dolgozott, hogy sima, egyenletes legyen; a köveket úgy forgatta, hogy a laposabb oldalak felfelé nézzen.

Seite 4

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Hihetetlen! A sír maga árkádiai, mégis a tökéletességre törekedtek. Továbbmásztam, a másik oldalon feleme/kedtera, hogy lássam, vajon a rézsű köupén álloke. Meglepetten vettem észre, hogy rólam jobbra is egy lullap található, ez azonban kicsit kisebb... Neladóhem a kátömbnek, s azon kezdtem elmélkedni, hogy valójában mit is találtam. Nem is egy, hanem két sírt! Úgy gondokon, hogy ezzel a felfedezéssel fellebbentem a fátylat egy délnyugatfranciaországi apró települést közel HM éve övező. rejtélyről. Sót, ezen túl olyan elementáris kérdések merülnek föl, noelyek megkérdőjelezik a kereszténység néhány központi gondolatának igazságtartalmát. Mindazonáltal a felfedezéshez vezető út korántsem vok oly egyenes. Az elsó bizonytalan lépéseket, amelyek végül egy francia vidéken lévő szép hegyoldalhoz vezettek, egy kód feltörésének szándéka előste meg, százmérföldnyi londoni úttal a háttérben. Egy olyan titkos üzeneté, ami nemcsak egy, de számos más festményen is el volt rejtve.

Ezzel a felfedezéssel, valamint a festmények alkotói és megrendelői életének vizsgálatával kezdődik a történet.

ELSŐ. FEJEZET FESTMÉNYEK ÉS MECÉNÁSOK

Guilio Pospigliosi bíboros — a későbbi IX. Kelemen pápa — a 17. század loIzepén Rómában néhány képet rendelt Nicol. Poussin mestertól, akinek jellegzetes, egyéni szemléletmódja már korábban felkeltette a kor európai értelmiségének érdeklődésér. A két férfi a rendkívül befolyásos Malfeo Barberini bíboros irodalmi és mővészi köre révén találkozott —6 volt az, akir 1623ban VIII. Orbán pápavá választottak, s akit leginkább talán Galileihez fázódó barátsiga folytán, a tudós támogatójaként ismemek E férfiú!, és elmék ralálkozása az érett olasz reneszánsz kezdetét jelzi, egy olyan idószaker, mely azt a robbanásszerú fej/óclést fémjelzi, ami u emberiség majd' minden móvészi törekvését áThatorra. Hasonlóan érvényes ez az godalom hagyományaira, naplőfeljegyzésekre, udvari jelentésekre és más dokumentumokra, amelyek ma is 616 bizonyítékot szo/gálnak az irányvonalat adó viszonylag kis embercsoport lére fek51, aminek tagjai a hatrőerőt jelentették e rendkívüli kulturális fejlődéshez. Ok voltak koruk éstürői és hajtóerői. A római karolikus egyház — nevét Rómában történt alapkásából eredezretjuk — a világ leghatalmasabb intézményének számított. Tagjai nemcsak a vallásban voltak fontos személyiségek, hanem a kor politikájában és gazdasági életében is kulcsfontosságú szereppel rende/keztek, sár, ók je/enterték az értelmiség azon magját, akik befolyással voluk mind a művészetekre, mind a tudományokra. Giulio Rospigliosi emberségéről, előzékenységétől és rendkivült szeténységérdl volt ismert. A szavak embere volt, sót némi költői talentummal megáldott emberként is számon tartották; olyan erkölcsi indíttatású művek szerzője volt, mint például a számára hímevet hozó Sem' Alsuis és a ai Segre, Speri (Aki szenved, remél), amiket Barbuini palotájának színháztermében vittek uínre.' E háromezer fér/helyes színházat egy másik Rospigliosiszíndarab — a Szent Elek életét feldolgozó mű — bemutatásával avatták fel. A darab zenéjét Stefano Candi szerezte. Az előadás középpontjában repülő angyalkák és a közönség nagy ovációjával kísérve, a színpad fölött tovalebegő Isten felhők szeketen való megjelenítése állt.' Munkájának igazi gyümölcseként a Clsi Sabe, Speri szövegkönyvének rangírásával — amit aztán Virgilre Mazzocchi és Marco Marazzoli zenésnett meg, és aminek a premierjén 1639ben Rómában M/tan is részt vett — dr illeti a cím az első vígopera megírásáért. Megrögzött rajongó. volt a mővészeteknek, s ez nem pusztán műalkotások gyűjtMében merült ki, hanem okait részese is volt az általa megbecsült alkotók művészi fejlődésének; elsőként Claude Larraint, majd Carlo Mar. tár támogatta. Barbetininek VIII. Orbán pályától való felszentelése, kor annak igen közeli tanácsadója volt; egy rendkívül j6 kapcsokrokkal rendelkező egyéniség, aki barátai között említhette koránids egyik jól ismert alakját, Achanasius Kirchert, n befolyásos jezsuita tudóst és történészt. A legmagasabb olasz politikai és vallási körökben igen neves Kircher származását tekintve nem nevezhető kifejezetten szerencsésnek, ráadásul még Rómától is távol született. 1602 májusában a németországi Felé/ben látta meg a napvilágot egy kÚenégyermekes család legifiabbikakent. Apja, a teológia doktora, a bencés apítságban tanította közeli Heiligenstadt városában, s korának azon kevesei közé tartozott, akik a könyvek magas ára és ritkasága ellenére óriási magánkönyvtárat halmozott fel (a gyűjteménynek a harmincéves háború idején nyoma veszett). Úgy tűnik, Athanasiusnak mű. velt szülője adta rang az indElmást a tanuláshoz; a fuldai jezsuita iskola ifjú növendékeként elég éretmek bizonyult arra, hogy az egyébként latin és görög nyelveken oktatott rantárgyai mellett héber nyelvl“kéket vegyen egy rabbitól. 1620ban papnövendékként végzett, azonban tanulmányait folyamatosan félbeszakították 1618ban kezdődött harmincéves háború esararozásai. Állandó költézködésre kényszerült a jezsuitaellenes érzelmek megerősödése miatt, amit a protestáns és a református térhódítás okozott. Végül 1628ban Mainzban jezsuita pappá szentelték, és csodálatos teherséggel megáldott embemek bizonyult, akinek érdeklődése messae túlinumott a teológia hatátain. A németországi protestáns csapatok elől Franciaországba menekiil6 Kinher Avignonban külön ki, ahol matematikát, filozófiát és keleti nyelveket tanult Itt lépte át a világpolgari szemlélet küszöbét, és itt találkozott Nicolaus Clande Fahri de Feiresckel, a diákok tehetős parrónusával, aki már korábban is hallott Kircher kitűnő nyelvérzékéről, és felfigyelt az egyiptomi hieroglifák iránt tanúsított élénk érdeklődésére. Feirese maga is számos egyiptomi kéziratot tudhatott magáénak. Azon szövegek birtokában, amiket Kereket egykori iskolaraból, Sepiából, a jezsuita könyvtárból kölcsönvett, és Peiresc Íziar bembemkövének egy másolatávaL kutatcímunkába kezdtek a hieroglifák megfejtésének

Seite 5

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

reményében. De a munka éppenhogy elkezdődött, amikor 1633bon Kircherr Bécsbe hívatták, hogy átvegye Johann. Kepler utódjaként a Habsburgudvar matematikusa megtisztelő enne,. Ez viszont nem esett egybe az elképzeléseivel, hiszen Avignonban szerette volna a kutatásait folytatni. Azonban engedelmesen Ausztriába indult, miközben Peiresc tiltakozó levelekkel bombázta többek között Hadarrini bíborost. Kireher életútjának következő állomása jelzi egyéniségének dinamarmusát és a váratlan egybeeséseker, amelyek végigkisérték az életét. Rendes körülmények között az Ausztriálsa történő utazásához a Németországon keresztül vezető legrövidebb utat választotta volna; mivel azonban ez egy jezsuica számára nem lett volna veszélyt, len vállalkozás, úgy döntött, hogy inkább FszakIrália felé veszi útját.° Útjának elsó részét Marseilleig folyón tette meg, de amikor Kiraea és jezsuita útitársai megbetegedtek, a hajó kapitánya kitette Őket egy szigeten, s minden énekükkel együtt továbbhajózort. Marsejti., elérvén egy roegbízhatóbb hajóra szálltak, hogy Genováig utaaranak. De alighogy elindultak, vihar tört ki, s egy kis öbölben kellett menedéket keresniük három napra, amíg a vihar elült. Útjukat folytatván újabb vihar támadt, s ez alkalommal a part menti vizeken hajózva találtak védelmet, s csak a kapitány felkészükségének köszönhetően menekültek meg a hajótöréstöl. Végül elérték Genovát, ahol Kircher látszólag nem sietett folytatni útját, s merő szesz4ből egy másik hajóra szállt, ami dél felé, Livomo kikötőjébe hajózott. Úgy látszik, Kircher és a hajók nem jelentettek egyszerencsés párom most is vihar tört ki, ami teljesen eltéritette, Korzika felé sodorta, majd vissza, míg végül úti céljuktól távol, a Rómát kiszolgáló Gvitaveechia kikötőjében értek partot. Kireher nem szalasztotta el a lehetőséget, hogy láthassa az őrök Városa, ezért gyalog vágott neki a 40 mérföldet útnak. Legnagyobb megdöbbenésére azt tapasztalta, mimha várták volna az érkezését. Peiresc közbenjárása folytán az elrendelt utasításokat megváltoztatták, maradjon a Római Főiskolán, okos jezsuita mozgalmának fellegvárában, és teljesksen egy különleges küldetése; távollétében ugyanis engedályezk számára a hieroglifák tanulmányozásának folytatását. Kircher karrierjének kezdete valójában Rómához fúródik. Vérbeli polihisztor volt, korának vezető egyiptológusa és a kaptok történetének kmatója, egyben jártas a sumer, kiildeus és a babiloni kéziratokb. is. Tehetsége nem csupán a nyelvekre korlátozódott: görög, latin és héber nyelvismerete elvezette az írásos emlékek legnagyobb gyújréményehez, aminek köszönhetően személyes kutatásait kiterjesztette a csillagászat, a földrajz, a matematika, az orvoslás, arcon, az építészet és a mélvésretek irányába is. Sokon ma is az utolsó igazi reneszánsz férfiúnak tekintik, nem utolsósorban azért, mert az 6 személyében összpommultak azok se kulturális és tudományos ismeretek, melyeket Európaszerte a kiterjedt jezsuita hálózat révén szemete. Olyan nagy tekintéllyel bírt, hogy még elme során múzeumot alapitottak a tiszteletére Museo Kircheriano néven. Ahogy az Eurydopwedia Elr iramú. írja róla: „a szellem egyszemélyes tárháza"'. Enciklopédikus isineretekkel rendelkezett az egyiptomi gnosztiCi2111. Jézus canításaira történt átalakulását illetően. Élénk incellek[teára hagyatkozva a dolgok eredetét kívánta felfedni, miközben a vallás iránti szemlélete mit sena változott. Meglátása tzerint egyiptomiak bilványtmádara ás politeizmusa nemcsak a görögök és a rómaiak hitének szolgált alapul, de a későbbi zsidóság vallásának forrását is jekatecre. De rog ezen is túlmutat, jezsuita testvéreiről szerzett információk alapján India, Amerika, Kina és Japán hirét is egyiptomi eredetének tulajdonította. Kutatásainak ez a periódusa a reneszánsz korszak egyik Legkiemelkedőbb művének, az Odipus Argypüawnol a megírásával zárul. A könyvnek legalább a fele Orkima, Zoroaszter, Piithagorasz, Proklusz és Platón elmélereinek fejregeréséről szól, amelyek mindegyikét az egyiptomiak bölmelereiből eredeztette, s amik a hermetikus tanok révén maradtak ránk. Az ebben A még sok más könyvében is ismertetett elméletek M részéről sokáig úgy vélekedtek, hogy szilárd tudományos alapokon nyugszanak. Egyszeregyszer a veszéllyel dacolva leereszkedett a Vezéni kráterébe, hogy megfigyelhesse, 111:1 is torrénik valójában a kitörést követően — jóllehet a hasonló esetek valoságtarealmát azóta is vitatják Mindezek ellenére örökké érvényben marad ac a felismerése, miszerint gyakorlatilag minden vallás egy exoterikus, a nyilvánosság számára ismert, valamint egy ezoterikus, a nagyközönség számára kos ismerete, feltételez; s mi több, az ezoterikus tartalom általában véve nemcsak közelebb áll a valósághoz, de más titkos tanokkal is kapcsolatban áll. Az Omfipicr Aegyptiam nagy részét a Zommater, Püthagorasz, Platón A Orfensz esunefuttatásai közötti összefüggések taglalásának szentelte, s Inc több, szoros kapcsolatot látom ezen hitrenduerek A a héber kabbala között. Levonta azt a következtetést is, hogy a héber kabbala bölcselete közvetlenül .egyiptomi tudásra épült, A hogy a titkos tanok révén terjedt el. Érdekes módon, azt, amit ebben a kitűnő könyvében lelt, éles bírálatnak veri alá. Be leginkább a mágia lehetőségeivel kapcsolatet fejezetben lelhető fel: »az, aki ismeri a fenti világot a lentivel összekapcsoló láncolatot, ismeri a természet titkait, s a csodák művelőjévé válik". Kritikában nem fukarkodva olyce finom részleteket tár fel, hogy ezáltal az Ot.dipla AewpiacrA egész fejezetei nem egyebek, mint kabbillista tankönyvek, az egyiptomi mágikus asárrológia és titkos t.ok gyűjteményei. Ennek a különös ellentmondásnak köszönhetően néhányan arra a következtetésre jutottak, hogy heves tikakozásai ellenére Kerekre valójában lelkes közvetítője volc ezeknek a tanoknak. Magas rangja miatt, saját biztonsága érdekében, fájdalommal vete látszólagos búcsút e témától, mikozben titokban tovább fejtegette azt. Gondolataikon a megfejtés kulcsa valószínűleg a magnum opus, a nagy méi végén lévő belső oldal képválasztásában rejlik: Harpokratész, a csend nagy görögegyiptomi istene az ujját az ajkához emelve mintha azt mondaná: ..Ha tudod a titkos üzenetet, ne add tovább!'

Nem nehéz megérteni, miként vált Kitelt óriási tudásával egyszerre rendkívül hatalmas, ugyanakkor kicsit misztikus alakká. Míg E nagy nyilvánosság előtt elutasító volt az aranynak . alapvető fémekből való előállítására törekvő alkimistákkal szemben, addig elfogadta az egyik alapvető alkhniai törvényt, mely szerint művé.. szer nyelvét nem kell inindig szó szerint venni... az a maga metaforikus formájában a szefiemi és spirituális dolgok megjelenitése".° A művészet kettősségem való egyértelmű utalás ez; annak egyrészt ékes funkcióját, másrészt a titkos tanok rerjesztésére való a/kalinas. ságát mutatja. Ne feledjük, ez az időszak az intellektuális forradalom kora volt. Amikor Kircher

Seite 6

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

reneszánsz legkeresectebb oeuvrejét (művét> írta, Ekkor Descartes és Nevorin épp chnéleteiket fejtegették, amik aztán végleg megváltoztatták törekvéseik speciális területét. Kircher hozzájárulása a gondolkodás átalakulásához ekkortájt kezdett érvényesülni; összefüggésbe hozta az egyiptomi bölcsesség különféle szálait, a görög ismeretanyagot, valamint a kabbalista és a keresztény filozófiát mért, hogy fölkínálja az első egységes elméletet a tudás generációkon át történő áténökítését inetően. Így esett nieg ebben a művelt világban, hogy Nicolas Poussint, a festőt végül nmcsak hogy elfogadta ez a világ, hanem teljesen otthon érezhette magát benne. Az idáig vezető út azonban korántsem volt oly egyenes. 1594ben Normandiában, Les Andelys hában született szegény szülők gyermekeként, akik kögazdálkodókként keresték kenyerüket. Apja valaha katonaként szolgált, de bekrokkant nehéz időkbe. Poussin a falu iskolájába járt, ahol jó nevelést kapott, ahogy maga később ír.. Egészen 18 éves koráig nem mutatott érdeklődést a művészetek iránt. /612ben dr kezetr faluba Quentin Varin, hogy képeket készítsen a helység templomatál, s 11 keltette 611 a fiatal Poussin kíváncsiságát a művészetek iránt. Miután ráeszmélt arra, hogy szüksége van egy mesterre, aki mellett elsajátithatja a mesterség fortélyait, szülőfaluját elhagyva dószár Rouenhe, majd késtibb Párizsba ment, szülei akarata ellenére. Útkeresése nehézkesen indok, hiszen szegény és tapasztalatlan volt. Csak azért, hogy Párizsban maradhasson, vagy legalábbis e/ kezdhesse épírgetni karrierjét, kevésbé neves fessék nultermében készített portrekat és efféléket. Ekkortájt történt, hogy egy fiatal, ismeretlen poitoui nemes felkérte Poussint, maradjon a kastélyában,' és neki (essen. Egy ideig ez kényelmes és jövedelmező üzletnek ránt, noha egy jelemés szerint a nemezúr anyja szolgálóként kezelte Pot. sint, aki így mélyen megalázva elmenekült a házból. Eredeti elhatározása szerint újra Párizsba készült, ahová gyalogsáerrel, pénztelenül indult. Ez volt ..életének legnagyobb megpróbáltarása".' Megbetegedett, s visszákényszerült szülőhelyére, hogy összeszedje magát. Nem egészen egyén múltán, immáron megfelelő anyagi háttérrel és saidői áldással kelt útra Párizs felé. A fővárosban töltött elsó időszak során ismeretséget kötött Ma. dini Máriával, XIII. Lajos nejével, aki megismettecte vele RarEaello és más reneszánsz olasz mesterek munkáit. Ez annyira feltelkeskette Poussint, hogy a művészi és irodalmi világ fővárosába, Rómába ura. sora, ami mágnesként vonzotta a művészi hajlamokkal és ambíciók, kal megáldott halandókat. Harmadik nekifutásra sikerrel járt. Firenzei útja először teljes csőddel zárult. Második próbálkozása úgy végződött, hogy egy lyoni kereskedőnek, aztán egy, félúton káka felé lévő fogadónak való tartozása miatt letartóztatták, és visszakényszerítették Párizsba, ahol a jezsuita College de Navarréban lakott. Ekkor szerentséjében pálfordulás következett be. A jezsuirák egy has részből álh5 képsorozat elkészítésével bízták meg Szem Ig. aki és Szent Xavér Ferenc 1622.ben történt szelicce avatásának emlékére. GiovanniBartista Marinának, vagy ahogy inkább ismert, Cavalier Marinnek, Medici Mária udvari költőjének akadt meg elsőként a szeme a festményeken. Az akkor már idősödő 6 beteges Ma. non megkedvelte Poussint, és figyelmébe ajánlotta a festőt Francesco Barberini biborosnak, Maffeo Barberini — VIII. Orbán pápa — unokaricesének. Manno személyesen kívánta bemutatni a milvészt Rómában letelepült műértő barátainak, s így Poussinnal együtt indult útnak Róma felé. Mivel azonban hanyatló egészségi állapota Nápolyba parancsolta, Poussir, egyedül volt kénytelen folytatni az útját, és ismeretlenként érkezett a városba.

Az 1624 és 1630 közötti években nehéz anyagi körülmények között élt, mivel Marino ekkortájt halt meg. Bari/enni bíbor°. pedig Franciahonba rendeltek, így a festő ruecénások nélkal maradt, számára értéktelen kapcsolatokkal a háta mögött. Egy irgalmas szomszédja, a Dughet család karolta fel, s fogadta fiává Poussint, aki valójában nemcsak hogy nőül vette Jacques Dughet lányát, hanem egyik fiának festészetet R tanított'', egy másikat pedig személyi titkáraként alkalmazott. Ezzel a biztos hattértel hamarosatr hímevet szerzett mfialkotásainak, továbbfejlesave stílusát és ismereteit, kiiFinósen az /63339es években, amikor E arberini titkára, Cassia. dal Pozzo személyében biztos pártfogót talált. Ekkor készített néhány elismerő fogadtatásban részesülő képet, többek között a Szent Péterbazilika oltárképét, amit maga Barberini rendelt meg diplomataútjától Rómába visszatérve. Sikerei hatására erós nyomásnak volt kitéve, hogy térjen vissza Párizsba, és váljék a Kichelieu bíboros által alapított Királyi Festészeti és Srobrász Akadémia tagjává. Poussint os móron nem izgatta az ajánlat: otthonosast érezte magát Rómában, barátai is oda kötötték, s egy porcikája sem kívánta a nyomasztó, korlátokat szabó francia udvarba való visszatérést. Végül mégis fejet kellett hajtania Richelieu és XIII. Lajos egyöntetű kívánsága előtt: 1640 októberében útra kelt Párizsba. A Franciaországban töltött idó korántsem volt boldog periódus Poussin életében. Noha nagy tiszteletnek örvendett, olyarr munkára kényszerült, amit nein szeretett és nem is akart csinálni. A felkérdseb, hogy tehetségét oltárképek án faliszőnyegyázlatok elkészítéseben kamatoztassa, egy cseppet sem járultak hozzá h.gulatának javulásához. Még a Louvreban a Grande Gallerie mennyezetének festése is unottan és iblet nélkü/ érintette. Rosszkerbevel vete búcsút azoktól a nalivészektól és mecénásoktól, akikkel Rómában körülvette magát, míg végül 1642 móján visszatért hón szeretett Irobájába. Rómába való visszaérkezéséhez kötődik az a szemmel látható valtozes, mely mind munkásságát, mind életét jellemezte. Szigorú napirend szerint élt, külön időt szakított a festészerre, a mozgásra és a társalgásra u. Akárcsak házasságának, dal Pozzo pártfogasának és a vele való barátságának is erőteljes stabilizáló ha ása volt." Akkoriban vittem, hogy nem más, mint Rospigliosi bíboros bízta meg egy négy festményből álló sorozat elkészítésével. Úgy tűnik, a megrendelés elfogadásával újfajta magabiztosságra lelt festői stílusában, és élete egészét tekintve nyugalomra talált. Ezek közül kettő elveszett, róluk és thm1jukről csupán merszetek tanúskodnak. Az egyik, a Pihenő Atbau Egyiptom felé, a háttérben egy elefántot ábraz' ol, a másik Az idő megmenti az igavágoi az irigység é5 a vitzály e/ól címer viselte. A sorozat többi megmaradt, ma is létező harmadik része, A &Tél legyőzi a boldogságot, még ha nem is a művészettörténészek, de a közönség által a legnagyobb figyebnet kapott darab. Jobban ismert alkotás az Árkádiai Olvasok, ama leginkább a RennesleChiteauhoz fűződő rejtély megfejtése kapcsán már minden oldalról boncolgattak. A Rospigliosi bíboros számára készített sorozat /egutolso

Seite 7

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

darabja a Tárta az idő zenéjére. Számomra, felfedezőtasm során, ez az alkotás tűnt leginkább leleplesőnek ahogyan a korai évek gondolatvilágáhos kapcsolódik; ás szerintem mérvadó abban, hogyan szemléljük más festők műveit. Számos dolog révén jmottam el Poussin képeng, és arra következtetek, hogy a műalkotások és a festő személyes körülményei fontosak lehetnek a rejtély megoldásában. Meglátásom szerint Poouint beavatták valamiféle nagy rejtelembe, hogy művészete által tegye közzé azt azok számára, akik megértik 02 üzenetet. Kettős alapja van ez irányú élképzelésemnek. Köztudott, hogy Rospigliosi maga határozta meg a megrendelt művek témáját, de sokkal kevésbé ismert tény, hogy a táj megfestésére Poussin nem másról, mint Kirehertől kapott instrukeiókat — attól a római férfiról, akinek érdeklődése fókuszában a rejtett üzenetek és a titkos tanok álltak. Vajon nem közvetítette titkos ismeretec azon a munkán keresztül, amit ő felügyelt? Meglepő, hogy a befejezett Árkádiai pávtorokat Rospigliosi nem a nyilvánosság elé tárta hivatalában, ami Rómában természetesnek tűnne egy ünnepelt művész remek alkotását illetően, hanem saját lakosmályában akasztotta ki, ahol csak jómaga és látogatót tekinthették meg. Lehetséges, hogy úgy akarta. a festmény mindig emlékeztesse titokra, s csupán azok számára legyen látható, akik maguk is tisztában voltak a je/entésével? További jelek ü utalnak Poussin beavatottságára e miszreciumban. Hat évvel az Árkádiai páéverok megfestése után, Louis Fouquet abbé, Nicolas Fouquemek, XIV. Lajos pénzügyminiszterének a testvére, tett /átogatist a festóriel. A találkozást követően az abbé így számolt be bátyjának:

Pouuin és én megvitattunk bizonyos dolgokat, inelynek tészleteiről nyugodtabb körülmények közőir fogok beszámolni neked, és ainclyek olyan előnyökhöz juttatnak majd téged Poussin áron keresztül, amelyeket még a kitalyok is mak nagy nehézséggel tudnának kimikami tőle, és amelyeket, az á állítása szerint, lehet, hogy senki sem fog újra felfedezni az dkoveckezendő évszázadok során. Ezenfelül ezeket a dolgokat olyan nehéz felfedezni, hogy semmi ezen a földön ama bizonyulhat nagyobb szerencsének, semmi sem érhet fel velük.'

Ha Poussinnak tudomása volt erről a bizonyos információiól, akkor ez a tény magyatázatul szolgál arra, hogy mind művészi stílusa, mind pedig személyes kórülménym miért változtak meg gybkeresen. Az biztos, hogy az Arkádiai páruorakra yetect akár futó pillanrásból is látszik, hogy témája az előtérben egy régi sír m in Arcadia Ego feliratát betűző három pasztorral és egy asszonnyal, valamiféle rejtélyt sugalinaz, amely még tovább mélyül, hn valakinek van némi ismerete a művész ábrázolasmódjáról. Továbbá az is világos, hogy valamiféle geometriárol is beszélhetünk, ha jubban megnézzük a pásztorok botjának szándékos elhelyezését. Nem csupán az Árkádiai pán.rok és a Tánc az idő' zenéjére című Poussinművek jelentik azokat a rufialkmásokat, amelyek hátterében a nyilvánvaló külsó mögött nagyon fontos jelentestartam húzódik meg. A. égörtnig (vagy A 'él) egyike A négy Intzak című képsorozatnak, ami bemutatja még A nyvarzr, A myarat es A. tűz, s alnit Richelieu bíboros unokaöccse, Rit:helieu herceg tendelc meg 101114bon. A bíboros volt az, aki kapcsolatban állt Poussinnal annak 1640es boldogcalansággal teli páriui visszatértekor, és aki Rómában továbbra h találkozott vele egészen Richelieu haláláig. Armand Jean du Plessis de Richelieu biborosra ma már leginkább mint egy kiváló politikai intrikusra és mint a trón mögött álló hatalom inegszeinélyesítőjére emlékeznek. Művelt, csavar°, észjárású ember volt, aki ha nem is kifejezetten alacsony, de nem túl sokat ígérő sorból származott. A ..vörös eminencids", ahogy ismerték, 1585ben született a du Plessis de Richelieu családban Poitouban (egész véletlenül azon a területen, ahová a fiatal ismeretlen nemes magával vit. Pouhinc). A család kevéssé jelentés földbirtokos származású volt, de a jogi és hivatalnoki rendbe való beházasodásaik révén nekik adoinányozták a Poitou foldesura címet. igy lett Francois, Atosand Jean apja, II. Henrik nagy tábomoka. Apja halálakor Armand Jean még csak ötéves volt. Addigra a család az anyagi csőd szélére sodródott, birtokaik az 1526 és 1598 közötti vallashakarók idején a rossz gazdálkodás miatt tönkrementek. Pz látszólag mély nyomot hagyott a fiatal hóban, a kiiszöbön álló szegénység állandó fenyegetése vágyat ébresztett benne a tanulásra, késztetést érzett a kemény munkára, és tehetséget a hatahnon lévők megbabo. Mizasára Armand Jean anyja tudta, hogy a megmaradt maládi javak egyike La Rochelle kikötőjétől nem messze, Lueon püspoksége volt, amit még III. Henrik adományozott nekik az 1516os konkordátumban. Zűrzavar uralkodott akkoriban a káptalanságban, és hogy megrartsák e birtokot, szükségessé vált a család egyik tagjának /ám. pökké való kinevezése. Igaz, Armand volt a három fiütestver közül a legfiatalabb, a választás mégis rá, a diákra esett. Legidősebb bátyja, Henri, örökölte a Richclieu uradalmat, tág másik testvére, Alfom már mint kartauzi barát szolgált. Armand Jeant az egyházi karrier lehetősége kecsegtette. Ámbár beteges fiúcska volt, tanulásra való rátertnettsége erőteljes vitakészséggé alakult, és még inkább érdc. kelta a körülötte élő emberek sorsának irányítása. De mert c fel. szenteléshez még nem töltötte bc az egyház által aláírt kort, a pápának mridelkeznie kellett afelől, hogy ezt a. titulust fenntartsák számára. Így került Rómába, ahol jó benyomást tort V. Pál pápát., Igy 1667 áprilisában pappá szentelték, és megkapta Lucon Szent Székét. Miután helyét elfoglalta, felismerte a tennivalák sokmágát. A vallásháborúk során az egyházmegye tönkrement, a kima'nn rosszindulatú volt, a klérus végtelenségig demmdizálorlott, Richelieu retrentheterlenül látott munkáhná; a püspöki palotából áradó szorgalmával és tekintélyével hamarosan maga mellé allította ellenfeleit. Lehet, hogy később ugyan kategotizálő és mosterkedő alkat lett, életének ebben a periódmában azonban hihetetlen numkatemtMről G lelkiismeretről tett tanúbizonyságot. Az első püspök volt, akinek reformjait a tridenti zsinaton elfogadták, sőt, mint teológus, nemcsak hogy ő írt először franciául, de 6 teremtette meg a nemzeti nyelv használatának hagyományát. Akkoriban Richelieu figyelme arra Mszpontosult, nehogy a vallisháborukból ismert, fenyegető zörzavaros helyzetbe kerüljön Franciaország. Ezen a ponton tapasztalhatjuk előuár, hogy családja pozíciójának további erősítése helyett egy állami perspektívát tart szem előtt. 1610ben az orvul meggyilkolt IV. Henriket követően felesége, Medici Maria, az anyakirálynő kerhlt hatalomra. mint fiának, XIII. Lajosnak a régense, de

Seite 8

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

kormányzósága idején a vezetés korrupt és öntörvényű volt. Miután néhány évig azzal uerzett hírnevet, hogy éles ehnéjfi diplomataként tárgyalásokat folytatott a királyság klikkjei, a nemesség és a harmadik rend (értelmiségiek, középosztály, művészek és földbirtokosok) között, 1616ban kancellárrá nevezték ki. Amaz I617es palotalázadás megdöntötte a kormányzatot, és Riehelieu, először Lueonba, majd a pápa székhelyére, Avignonba számúzték 1624ben térhetett vissza újra a hatalomba, mint kereskedelmi és hajózási miniszter és mint a királyi tanács vezetője; ebből a cimMl született meg később a Franciaország első minisztere titulus. A válság, ami az intézmény Aj névadásához vezetett. egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményből eredt Franciaország és a protestáns svájci tartomány, Grisons között a Valtellinavölgy felé kacsingató spanyolokkal szemben. Az egyezmény destabilizálössal fenyegette a francia belpolitikát, mivel a protestánsok Grisons, míg a katolikusok a Habsburg Spanyolország mellett foglaltak állást. Páchelieu válasza gyors és könyörtelen volt. Kiűzte francia földről a pápai üapatokat, igy fejezvén ki támogatását o grisoni protestánsok iránt, s örökre elkötelezvén magát a katolikus érdekekkel sumben. 1635ben, a harmincéves háború kitörésekor ő is csatlakozott a protestáns nemzetek sorához. Richelieu kapcsola. Medici Mártával igen feszült volt, azt a rávolsá,got tükrözte, ami az asszony és fia között fennállt, aki akkorrá a bíboros közeli bizalmasa lett. E viszony időnként nyílt ellenségeskedessé fajult, Rkbelieu mindig a legjobbkor ül lsrrr Medici Máriát olyan hisztérikus állapotba, hogy az kinyilvánítsa, az első miniszter a felelős az 6 befolyástalanságáért. Richelieutől való elpárrolásra próbálta buzdítani a hit, gyakorlatilag válaszút elé állítvnn XIII. Lajost, váluszon saját képzelt függetlensége vagy babáskodó anyja hatalmaskodása között. Lajos, miután megállapította, hogy nincs más altematíva, mint Richelieu, aki enyhíteni tudná számára a döntéshozatal felelösségér, teljes támogatásátúl bi000lrorroo bíborost, igy a spanyol fennhatóságő Flollandiába való menekülésre kényszerítette anyját és bátyját. E válságos idáket követően Richelieu majdnem minden területen a király megkérdőjelezhetetlen bizalmát él..,ezte, aki nagymértékben .ámított az elsó miniszter tanácsaira és politikai machinációira. Valójában Richelieu olyan mértékben terrorizálta Lajost, hogy S volt a trón mögött álló szürke cminenciás. Richelieu szolgálatában állt egy manapság kevésbé ismert Gatfa. nevú férfi, egy magasan képzett, rendkívül móvelt tudós. Széles kötő isineretekkel rendelkezett az egyiptomi, a sumer, valamint a babiloni nyelvekről és történélemról, jártas volt a gnoszticizmus alapelveiben, és nagymértékben foglalkoztatták a titkos tanok., amikról több könyvet is írt, mint például az Abdúa Divinae Kabbalc Mysteriaer és az Ismeretlen Ordekességek a talizmán varauáról (0mb...L rJ CariEsük.) nyncemisg Talisynanir Magic)." Gaffarel nagymértékben épített a mesteretől kapott utasítások., nemcsak mint a könyvek nagy ismetője án tanár, hanem mint bölcs is.. Érdekes módon, dokumentumok tanúskodnak arról, hogy Richelieu kis botot vagy varázspálcat vitt magával azért, hogy csodát tegyen, találkozók vég. erechnényér befolyásolja, vagy hatással legyen hallgarúságára, akiket ellenőrzése alá kívánt vonni. Ez egészen addig bizarmak túnik, amíg nem gondolunk arra, hogy a római katolikus egyház mind a mai napig ördögűzést végez, és orron hiedelenue épít, miszerint a kísértetek és a szellémek azoknak a lelkeknek a megjelenítói, akiken az egyház nem tud segíteni. Richelieu egyre inkább Gaffarelre támaszkodott, aki éppen életének nagy művét írta Az mémi le a foldi rée címmel. Ez a könyv, amiről azt gondoljuk, hogy az okkult Is kabbalista ismeretek gyűjteménye volt, sohasem jelent meg, maga GafFarel pedig 1661ben rejtélyes módon eltűnt. igy juthatunk el a bíboros unokakcsének, Pomsin A, Máris/. című műve mecénásának, Ftichelieu hercegnek a nikeletesebb megértéséhez. A nagybátyja által a misztikus tanokról felhalmozott könyvtámyi kötet és a titokzatos Gaffarel útmutatásai révén, a he, ceg magán viseli azon kiemelkedő személyiségek jelletnvonásait, akik kapcsolatba hozhatók árkadiai üzenet megteremtésével és annak közhírré tételével. Igen furcsa, hogy a IMpsonazatot, melynek Az kenviz egy darabját képezi, sem a festő leveleiben, sem Bellosi Poussin életrajzába!, egyáltalán nem említik. Mind a négy kép gondolmvilágát ótestamencumi képekre alapozva. A sav,. vagy A féldi paradieram Ádámot A Évát ábrázolja a. Bdenkerrben; A nyár nagy Rutb 6 13oáz a moabita &uh Es az izraeli. Boáz találkozását mutatja be, mely aztán házasságukhoz vezetett, A amelyből Dávid (s végül Krisztus) született; Az fon vagy A kémek az ígéret firldjének 1.516.jével Mózes kémeinek a Kanaánból, Aj A méz földjéről való visszatérésé, örökíti meg; a. utolsó darab pedig A tél vagy Az Ion' s/s, ami az óresramenrumi vízözönról szól. Amikor a sorozat elkészült Es Párizsban bemutatták, vegyes fogadtatásban részesült, néhány komoly kritikát is kapott. Nem manidt sokáig Richelieu blboros birtokában, mert egy XIV. Lajos el/en vívott reniszmérközésen, mint a fogadás térj/o, elvesztette. A király erősen vágyakozott a műalkotások után, és egész egyszerűen a teniszmérkézést használta fel sok megszerzésére. Úgy Adjuk, hogy Poussim 50 000 Unom kifizetésével kárpótolta, ami akkoriban szép kis summának számított. Míg az özönvíz központi témája igen népszerű volt a barokk és s reneszánsz művészetben, Uccello, Raffaello és Micheangelo műveitől eltérően, Poussin néhány meglepően eredeti tényező felhasználásával más megvilágításba helyezte sor. Az riziinvizer sokkal finomabb alkotásként tartják számon, mint a másik hármat, ráadásul Poussin témaválasztása is jeke őséggel bír, ha arra gondolunk, hogy ez az évszakok körforgásának egy elemét mutatja be. A tél ábrazolásakor általában a tűzifát rózsenyalábokban cipeló favágók és a fagyos fődet .161 disznók jelennek meg, vagy befagyott tavak és folyók jogán korcsolyázó alakokkal találkozhatunk. Ezért is érdekes a festő teljesen eltéró témavál.ztása. Az özökvíz szem/eltetése is egyedi, egy csoport látszólag gyámoltalan és jelentéktelen ember partraszállását mutatja, félelmet keltve szemlélőjében. Azonban a kép részletei a titkos üzenet vonatkozásában mérvadoak. Luca Signorelh (14411523) egyik festménye is hasonlóképpen nagy jelentőségú. A mú Lorenzo Medicinek, Firenze koronázatlan királyának, a jótevó despora Cosimo unokájának a memendelésére késztilr. Talán nem raeglepó, hogy a festményt készittetó Medici — családi vonatkozásban — hasonlóan érdekes ismérvekkel rendelkezik, mint a már bemutatott mővészmecénások. Olyan hátteret rudhat magáénak, ami ezt az alkotást fontossá teszi . üzenet megfejtésében. A Medici volt a leghatalmasabb család egész Itáliában, 1434től 1737ig, csak két kisebb megszakítással, Fimnzét és Toscanát irányitotta, a római

Seite 9

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

katolikus egyház számára pedig négy pápát adom X. Leüt, VII. Kel..., IV. Kost és Xl. Leont. A család tagjai európai, elsősorban a francia királyi családba házasodtak be, ahol okét királynó, Medici Karalin és Mária képviselte a familiáris érdekeket. Gyakorlatilag három ága is volt a családnak, amely hatalmat szer. zect vagy megptóbált szerezni: a 11. Chiarissimo által irányított ki. sebbségi vonal, amelynek a 14 században nem sikerült megkaparim tania Firenzét; a Nagyhercegség, amely megtagadott minden köztársaságparti eUcépzelést, s amely a ló. században alakult, mi. T. tana nagyhercegeinek dinasztiája; és talán a legbefolyásosabb része a családnak a principatus, mely számunkra itt nagy jelentőséggel bír. A csaÚd eredetét homály övezi. Azt tudjuk, hogy a Mediciek eredetileg toscanai földműves gyókerekkel rendelkeztek és hogy az északfirenzei Sirat folyó völgyében fekvő Cafaggiolo falujába! származtak. A 13. században már tehetős kiváltságosoknak számítottak Firenzében, noha annyira előkelőek még nem voltak, hogy a firenzei társadalom legalsó emberei közé tartoztak volna. Úgy tűnt, hogy az 1340.es években Európán végigsöprő gazdasági válság sok nagyobb, jómódú család összeomlásához vezetett, így a Mediciek elfoglalhacták a városi elit helyét. De az út nem volt ennyire egyenes, mivel a 14. század végéig a hibás politikai döntések egész sorozata nehézségeket rótt a családra. A principátus alapító atyja idősebb Cosimo (13891464) volt, aki azt az állhatatusságot örökölte, ami az egész csoportot jellemezte. Tisztában lévén azzal, hogy hogyan kell az értelmiség és a foldMüveS réteg kedvében jámi, jólétben élt, ami lehetővé tette számára, hogy a II. századtól kmdve már a család egészének tevékenységére is jellemzően, pompás épületeket építsen, atniket aztán könyvgyűjteményekkel Es egyéb művészeti alkotásokkal töltött inog. Idősebb Cosimo nagyapjának távoli unokatestvére egyike volt a kisebbségi vonal utolsó tagjainak; fiára, Giovanni cii Biccire maradt a família posztő és selyemkareskedése, amire a család a szerencséjét alapozta Cosimo szépen tovább gyarapította a vagyont, amikor 1462 ben, miután megbízták a pápai Mvak kezelésével, nekiadománymták a tollai timsóbánya monopóliumát; ugyanis a tiroso Firenze virágzó testiliparának szerves részét képezte. Ezzel és más sikeres vállalkozisai eredményeként ó lett korának leggazdagabb embere, akinek a bankja a legtöbb európai kereskedővánosban és pénzügyi központban megtalálható ftókirodáin kereszrül jól jövedelmező kölcsö, nőket helyezett ki. Hatalma miatt, amihez majdhogynem mérhetetlen vagyona révén jutott, más, tekintélyes családok irigységének célcáblájévá vált, kiváltképp az Albizzick gyűlulték, akik cgy államcsínyt is megkíséreltek, hogy megdtimsék hatalmát. 1431ben, mialatt Cosimo Caffaggiolóban nyarait, a városba rendeltek, hogy feleljen a legsúlyosabb büntetést, a halálbüntetést maga után vonó „magát mások füle emelése" vádjára. Azonban nem sokkal korábban az Albizziek ráébredtek arra, hogy Cosirou befolyásának megsztimecése nem lesz egyszerű. Vagyona és gazdagsága, ami által magasabb körökben barátokra tett szeri, most csodát művelt a fogva tartórval is. A börtönőrt megvesztegették, hogy Cosimo etekfogójakérit tevekenykedjen, egy esetleges mérgezésre számítva, s az állami hivatalnokok nem n tudtak ellenálini a gazdagság csábításának, és halálos ítéletét száműzetésre módosították. Cusimo, miután szabadon engedték, gyakorlatilag teljesen visszavonult a nyilvánosságtól, és Pzdovába, valamint Velencébe helyezte a székhelyét. Ám egy évvel később fordult a szerencse kereke, és részben a választási eredmények manipulálásának köszönhetően, újra a Medici család kerül, Firenze vezetésének Elém. Cosimo elfoglalta helyét a hatalomban, míg az Albizziek végleges számúzetésbe menekültek. Az 1434gyel kezdődő időszak jelensossoc Medici teljhatalmn kiépítésének idejét, valamint egy biztos jövó alapjait a család legsikeresebb ága számára. Fontos megem/ítenünk, hogy G:4ine nem csupán a családi vagyon ás hatalom gyarapításával foglalatoskodott. Eleinte csak érdekJódést mutatott, később megszállottja lett a keresztény királyságokból, később Ill. Mehmed szultán engedélyével, a Kelesről és Dizáneból származó ókori kéziratoknak. Hogy sikerének esélyeit megsokszorozro, rendkívül tervszerűen közelített a könyvek, hadinek és kéziratok forrásaihoz, és megszerzésükhöz ügynökök egész hadát és tekintélyes másolók, valamint fordítók egy csoportját alkalmazta, hogy az előbbiek felkutassák es megvásárolják a műveket, utóbbiak pedig munkálkodjanak e szerzeményeken. Munkásságanak gyümölcsét, mely nemcsak tartalma, hanem a nyilvánossága 0555 55 páratlan gyűjtemény volt a nyugati vi/ágban (kissé igazság. talanol) Cosimo unokájáról nevezeték el Loremokönyvtámak. Az egyik könyv, aminek megszerzésére Cosimo a legtöbb idős és pénzt fordította, a CPrpIlt Herm« irrog azaz Hermész könyvé volt. A görög hírvivű isten, Hermész urán kapta a nevét, aki rendelkezett OSzat a képességgel, hogy mind u fenti, mind sinusi világgal" tudott beszélni. Feltételezések szerint a könyv az időszámításunk előtti elsó és harmadik század között íródott, és az összefiiggéseket vizsgálja minden vallási eszme között. Orfeum követői, a platonisták, a piithagoremok, a küldenek, a zsidók és a keresztények közötti vonatkozásokat boncolgatja. Cosimo felismerte ennek a meglehetősen kabbalista ihletésű műnek a fontosságát a rómaiak, a görögök, valamint az egyiptomiak aranykorabeli és a még messzclabre visszanyúló bölcsességének megértéséhez, s ez volt i.e a könyv, amihez mindenképpen hozzá akart jutni. Eme patIm mű fontossága jeléül az a felelősség szolgál, amit ezzel kapcsolatban a humanista Marsilion Ficinóra ruházott. A tudás Cosimo alkalmazásában állt, elsősorban mint Platón műveinek tolmácsolúja egy olyan témakörben, amely annyira magával ragadta Cosimöt, hogy időnként neki tulajdonítják aa egész neoplatonista mozgalom hajtóerejét. Akkora hatással volt Cosimőra a fiatal Ficino Mtelligenciája, hogy rábeszélte, hagyja félbe bolognai tanulmányait, Os helyette Firenzében a filoaófia tanulmányozására fordítsa idejét. Saját városi házában szállásolta el, valamint egy kisebb földbirtokos adományozott neki Carregginél, hogy szellemi elfoglaltságaih. ne hátráltmsák a földi megélhetés gondjai és ne okozzon neki fejtörést az élet anyagi oldala.' Ficino rendkívüli értelemmel rendelkeaett, és jóllehet faikálisan gyenge, sánta és púpos volt, e testi fogyarékmságaiért briliáns elméje kárpótolta. nein° lelkesen fogott hozzá. a Cosimo által reá bízott feladathoz, hogy plaróni saellemben összhangot teremtsen a kereszténység és a misztikus szemlélet között, mely gondolatosa buzgó pl monista, Cosimo vetette fúl.' Igazság szeri. a fiatal tudós a két eszmeáramlat össaeolvasztásában olyan szakavatottá vált, hogy korának

Seite 10

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

nagy gondolkodói között szép számmal akadtak követői, akik arra törekedtek, hogy a keresztény teológiai felfogást összeegyeztessék az általuk saenvedélymen tisztelt klasszikus okot örökségével. Fieino és Cosinso céreclenül dolgoztak azon, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítsák, hogy e kés tudományág nem ellentétes egymással — ez a gondolat inspirálta Cosimót, hogy Caliche azokat a létező ókori dokumentumokat, amelyek Ficino ceóriáját alátámasmották volna. Így amikor 1464ben Cosimo Medici egyik köaveütője, a görög szemetes Leonardo del Pistoja azzal a görög kéziractal tért vissza Macedóniából, amely egy majdnem teljes Gorpi, lermepitkm másolatot carralmmott, azt roscon Ficinohoz továbbították azonnali fordítás céljából. Fieino kiváltságosként korábban már találkozott Platón összes müvének fordításával, azokkal a kéziratokkal, amelyeket nagy buzgalommal gyűjtöttek össze — nem utolsó sorban azért, fitos Cosimo már a 70es éveiben járt és megromlott az egészségi állapota. Cosimo Hemhz könyvér, annak ritkaságit és az abban rejló titkokat rendkívüli jelentőségünek tulajdonította, mindamellett, hogy a fordítás és annak pacronátása tanult körökben örök értéket képviselt, sót meg nevét is emlékezeteué tette volna,.' Ficino tisztában volt a trolivek fontosságával, azon nyomban munkához látott és befejezte a teljes fordítást, így tette lehetővé Cosimo számára, hogy elolvashassa azokat az 1464. augusztus 4én bekövetkezett haláláig. Jólleher, csak posztumusz kapta meg a Páter Patti.. (Az otszág atyja) címet. Cosimo halálakor a hatalom fia, Piem fejére szállt. Mint Köszvényes Piot& ismertek, mivel őt szintén kínozta a több Medicit is sújtó betegség. Atonban annak ellenére, hogy oly nyomorék volt, hogy időnként csak a nyelvét tudta mozgatni, bátor és ügyes vezető volt. Kormányzősága Fitenzében csupán öt évig tartott, 1469es halálát követően fiai, Lotenzo és Giuliano kerültek hatalomra. 1478ban, o Pazziössacesktivés során Giuliano ellen elkövetett orgyilkosság után Lorena° egyedül inarádr a hatalom ken. volt az, aki a legtöbbet tette Firenze felvirágoztatásáért. A férfi, aki Loremo Magnificoként (..Na.gyszem" Lorenzoként) vált ismertté, látszólag nagyapja kiválóságát örökölte. Uralomra ke. tülésekor nyi/vánosan bejeAritette szándékát, hogy Cosinso és apja nyomdokaiba kíván lépni. Sikerült a Cosimo által útjára bocsátott politikai és diplomáciai összhangot mcgteremtenie, s igy erős hatalmi egyensúlyt hozott létre a firenzei, a nápolyi, a milánói, a velencei, a vatikáni hercegségek és protekturátmok, valamint 3 Firenzét övező államok között. A politikai diplomácia és az állam ügyei mellett, akárcsak nagyapjának, Lorenzónak is a inövészetek és a filozófia irányába mutatott a szenvedélye, nevelője nono más volt, mint MaAilio Ficino. Legközelebbi barátai között tarthatta számon a humanista Giovanni Pico della Mirandolát és Politimr (Poliziano, eredeti nevén Angelo Ambrogini), a költőt, aki az életét mentette meg azon a napon, amikor resrvérével végeztek a Pazzik. Tovább folytatta a kutatást ókori dokumentumok urán, mai értékben kétmillió fontnyi összeget fordítva csak könyvekre; újabb ügynökőket külzkitt a TávolKeletre, hogy Ici kéziratokat szereuenek, amiket után lemásoltak és szétoutottak a tudás terjesztését szolgáló, általa alapított és finanszírozott főiskolák között. 23 évesen megalapította a Pisai Egyetemet .4 latin nyelv és azon tudományágak tanullnő. nyozására, melyekhez a latin az elsődleges eszköz majd a Firenzei Egyetemet, amely az egyetlen intézmény volt Itáliában, ahol a nagy gondolkodók nyelvét, a görög& tanították. Lorena° nevelőjének és későbbi barátjának, Ficintinak a ncvéhez fűződik Firenze aranyknra. Sehol sem lehetett ezt jobban érzékelni, mint a platóni Akadémián, ahol minden dolgot Platón smntszögébél vizsgáltak. Lorenzo jó barátainak kotetlen csoportosulása Hrino irányításával. a nagy gondolkodó mellszobra előtt egy lantpást egetve, újra életre keltette a Sziimpounnt. Ehhez az intézményhez főzőiiik, hogy a Lorenzótól 14 évvel fiatalabb koravén tehetség, della Mirandola, a célból, hogy összhangba hozza Platón tanításait és a keresztény gondolatvilágot, kutatásba kezdem, túli/111.Iva kortársai ilyetén igyekezetén. A nagy görög misztikus történetíró, Hermész Trisamegisztom műveit olvasta párhuzamba állítva az egyiptomi Thoth isenne!, majd a kabbala misztériumait is viták tárgyává tette. Ez — úgy tűnik — magával ragadta a társaság képzeletét, s ami rickuágnak számított. a nem iztacliza számazásúak között, jó néhányaa héberül kezdtek tanulni, és olyan zsidó tanítőkar kemstek ló!, mint Eliah del Medigo. Az, hogy Firenze domináns szerepha jutott a költészetben, a festészetben és a szobrászatban, közvetlenül Lorenzónak a kora legtehetségesebb művészetnek nyójtott támogatással hozható összefüggésbe. Lorenzo, aki maga is nagyra becsült költő volt, s akinek talemuma sokkal eredetibb volt, mint hogy holmi talpnyalú génről szóljon, a megszokott latin helyett helyi toscan dialektusban irt. Élete vége felé San Mareld kertjében egy szobrásaiskolát alapínon, és olyan tehetségek meeértásávávédnökévé vált, minr Verrocchio és Leonardo cla Vinci, aki Verrocchio legismertebb tan.. volt. Kiszemelt még egy tizenöt éves talentumot n, aki 1anI■LIttik115 hajlamot és érzéket mutatott a kövek niegformálásában. A fiút Michelangelónak hívták. Lorena° miután táesánték felfedezésére, az ifjút sajk fiaként a Medicipalotában nevelte föl. Lorenzo Magnifico 1492. április 9én hagyta itt a földi világot. Halála egy látványos kor végét jelzi, ugyanakkor eldfutára volt egy másik kezdetének. Néhány hónappal későbh Kolumbusz Kristóf — miközben India felé bontott vitorlát — felfedezte Amerikát. Lorenzo 43 évesen bekövetkezett halála megindította egész Firenzét, melynek lakossága részt vett a ceremőniaktól mentes, egyszerűnek kívánt temetési szertartáson. Utolsó szavait legközelebbi határaihoz, Politianhoz és Pico delis Mirando/ához intézte: „Azt kívántam, hogy ne sújtson reám a halál mindaddig, míg könyv táraitokat meg nem töltöttem." Megennlítendő, hogy a halálát megelőző évben egy festményt rendelt egyik legkedveltebb festőjétől, Luca Eignorellitől, akinek egyszerre volt lásrátja és mecénása. Signorellit feltörekvő géniuszként ismerték Firenzében, és az elkészült képet Rám tanirását az orvietói dóm Bsizo Madonna kápolnájában helyezték el. A második világháború idején azt hitték, hogy a Berlin elleni légitámailáskor örökre odaveszett, azonban ma már tudjuk, hogy a háborús fosztő gatások zsákmányaként a szentpétervári EfIllitáat óriási pincerendszereben iszik a kíváncsi szemel< elől elrejtve. Ez volt az a festmény, amelyből információt incrítettem, mivel magán viseli azokat az ismérveket, melyek szerint olyasvalaki festette, aki ugyanazt a sejtett geometriát használta, mint Poussin. Ez a geometria szolgál alapjául a megfestendő je/encteknek, és magában az osszképben rejti üzenetekre utal .

Seite 11

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Úgy tűnhet, hogy valaki, aki rende/kezett kabbalista ismeretekkel, és értett az információ kódolásához, segédkezett az alkotásban. Ficino 6 Pico della Mimndola kezében Lorenzo tudományos öröksége, a rendelkezésére álló ókori itatok hatalmas gyijteménye és családjának közelsége, amiben ó kulcsfigurának számított a római katolikus egyház hatalmi központja fele, lehetővé tehettek számára, hogy beavatottja legyen olyan titkos isa.ágoknak, melytől maga az egyház rettegett. Igy magának még több hatalmat, leszármazottjainak pedig nagyobb befolyást szerezhetett volna. Vajon meri véletlen, hogy éppen fiát, Giovanni Medicit emelték X. Leó pápaként a Szent.ék trónjára? Azt hiszem, hogy Itália ezen igen prominens famíliájár valamiféle nagy titok részesévé tették, és az általuk megrendelt mivészeti alkotások utat mutatnak a nagy titok nyitja felé. A rejtély vonatkozásában még egy összefüggés kapcsán említhetjük meg Lorenzo Medici nevét. Leonardo da Vinci, aki Lorenzóval egykorú volt, szintén vonzódott a filosifiához, a ..riéhez, a ffiIé. lyekhez, a szépséghez, a tudáshoz 6 mindenféte intellektuális játékhoz. Mise] Lorenzo Leonardo mesterének, Verrocchrémák a meeénása volt. nem ritkolhatta el előtte Leonardo létezését. Dokumentumok bizonyítják, hogy Leonardo ..fiatal éveiben hebncsátást nyest Magnifico társmágába, aki juttatást fizetett neki, és San Marco piacterén a kert rendezőjeként dolgoztatta".' Rendkívül érdekes, hogy Lorenzo, aki sasszemmel ismerte és karolta fel a tehetségeket, miközben majdnem biztosan tudatában volt Leonardo téstői és szobrászi képességeinek, sohasem bízta meg nagyobb megrendeléssel. Mem létezik egyetlenegy festmény sem, amely közvetlenül kapcsolatba hozható lenne Lorena° nevével. A meeénáskodás hiányának oka elveszett a történelem sűrűjében. Talán kapcsolatuk kezdetének egy megoldatlan vitáját>. rejlik a válasz. Az igazsághoz tartozik, hogy Leonard. 24 évesen szodömia vádjával — amibe Lorena° alig. ha kívánt be/efolyni — letattőztatták, és három társával együtt bíróság elé átlítottált. Az ügyet végril törölték, a vadakan pedig névtelen feljelentés miatt és az állltasökat alátásnasztandó szemtanúk hiányában örökre elejtették. Bármilyen ügyről is lehetett szó, Lurenzo sohasem adott olyan támogatást Vincinek, mint a kis társmág többi tagjának. Leonardo végül csalódottan hagyta el 1483bon Firenzét, hogy kétszáz mérfölddel odébb, Milánóban próbáljon szerencsét. A nagy lábon élő fttenzei sznobok kritikája alól felmabadultan úgy érezte, hogy végre kiterjesztheti számyait. Milánó minden bizonnyal igencsak kedvére volt, mivel nem sokkal ezután a milánói Mediciek, 2 Sforza család udvarának pártfogásába került, s megrendelésekes kapott új mecénásától, Lodovico Sforzától.

Egyik korai, milánói időszakából származó képének furcsasága mégis arra enged következtetni, hogy mindezek ellenére Leonardo birtokában lehetett kortársai és a már említett félig kortárs művészek által ismert nagy rejtélynek. E, a festmény a Sziklás MadoIrsa , mely két példányban kéuült el, noha Leonardo mindössze tizenhárom nagyobb olajfestményt készített. A Louvreban található oké példány a leginkább leleplező. A késűbbi veraió, ami a londoni Nemzeti Calériában látható, Ambrugio da Predis segédletével készült, szintén ugyanazt a jel/egzetességet viseli magán, kisebb változtatásokkal.

Amint láthattuk, a. említett képeket mind nagy rekintélyú mévészek alkották, akiket végtelenül gazdag és befolyásos memélyiségek támogattak és láttak cl munkával, olyanok, alak kapcsolatban. álltak a pápasággal, valamint a titkos tudományokban M az ősi vagy ezoterikus ismeretekben jártas gondolkodót vagy tanácsadót tudhatták maguk mellett. Lámi fogjuk, hogy ezen alkotások mindegyike egy rejtett, kabbahsta szimbolikát hordoz. A regely kibogozám során egy csodálatos felfedezésnek lehetünk részesm

MÁSODIK FEJEZETA SZÉPMŰVÉSZET AZ EZOTERIKUS

ARCHEOLÓGIA TÜKRÉBENMielött hozzálátnánk az ezen műalkotások köznapi jelentése mögött rejlő tartalom teljes megértéséhez, természetes. bizonyítékra van szükségünk ahhoz, hogy igazoljuk, Poussin, Signorelli és a többi érintett művész részese volt a tudásnak, ami által oly üzeneteket tudtak közveriteni. mint amire én is riibukkantam. Tudjuk, hogy Poussin 1650ben látott hozzá a Rospigliosi biboros, a későbbi IX. Kelemen pápa által megrendelt Á,écédisipásztorok című mú elkészitéséhez. Rospigliosi nem volt egy sivár, beszók ölt látókörű embet, tendkívüli művészlélek lévén, érdeklődése széles skálán mozgott, ehhez társult a titkos és az ezoterikus tanok ismerete a professzor, Athanasius Kireher közvetitése révén...Smbad szellenni pápának" is nevezték, mivel gondolkodésinódja messze túlmutátott a keresztény egybáá által elfogadott felfogáson. Ha Kircher a keresztény felfogásnál mélyebb igazságokat fedezerr volna Fel, amelyek mások szerint eretnekségnek ininősültek, lehetséges, sőt biztos hogy megosztotta volna azokat liberális gondolkodású álkalmazójával. Ez alapján joggal feltételezhetjük a drámaíró, értelmiségi Ros. pigliosiról, hogy e tudást olyan formába rejtetm, hogy mig a nagyközönség előtt eltitkolta, addig magának láthatóvá tette, hogy emlekeztesse át orron téveszmére, amin az egyház alapult, melynek maga is risztviselője volt. Ahogy pályája egyre jobban ívelt a pápai [nin felé, egyre kevésbé akarta veszélybe sodomi saját magát. Egy szabadelvü, széles látókörti pápa még elfogadható

Seite 12

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

volt a Szemszék számára, de egy etetnek semmi esetre sem. Jelek utalnak arra, hogy Poussin csalódott a vallásban, különösen a római katolikus egyház tanításaiban. Annak ellenére, hogy a nagy vallási személyiségek és a Szentszék közelében élt, szellemi függerlenségéről volt híres, főleg os, ahol a hit nagyobb hangsúlyt kapott. Az is világos, hogy kifejezetten vonzódott a nem katolikus gondolatokhoz. Ma mint sztoikust és gnosztikust ismerjük, akinek piithagoreusi hajlamai voltak, ezért több szerző is roasakeresztesként bélyegezte meg írásaiban nem említi korának egyházi ügyeit, noha Anthony Blunt szerint „minden megnyilatkozása tiszteletlenség meglepő fokát jelzi": VIII. Orbán pápa haláláról értesülvén így írt Poussiro „Isten biztosít afelől, hogy a jövőben jobban leszünk irinyitva, nünt a múltban voltunk." Szintén árulkodó' jek hogy baráti körébe számította Kitekert, a hatalmas mennyiségű eretnek és kos információk bittokosát. Poussin Kircher általi irányítása a festmények abrázolásában, amely már önmagában véve is felforgatta a hagyományos szemléletet, még tovább bővült. Megmutatta Pons. sinnak, hogyan leher amyékhatást elémi: hogy megjelenítse egy ter. veaert festmény atmoszféráját s szemlékesse a helyszín alakokkal való ámyékolásár, viaszügurákat helyezett elé, és gyertyákkal megvilágította. Lehetséges /enne, hogy Poussinr, a megbízható szabadelvűt azért okították ki, hogy részesévé váljon egy nagy titoknak, s hogy e rejtett kód birtokában jobban megfesthesse az Áo'ko4000p000Elsó pillantásra is feltűnik, hogy e kép minősége mennyiben eltér Poussin régebbi megrendeléseiről. Míg stílusa korábban Philip Peter Roosehoz hasonlóan robusztusabb és durvább volt, most kifinomult formák és arányosság jellemezte művészetét, hasonlóságot mutatva Claude Lorrain (16001682) mővészetével. A dor/I/merőn álló három pásztor és a pásztorasszony látványos jelenete, amint éppen a titokzatos ,,Et in Arcadja Ego" Rhratot büngészöt, kétségtelenül igen tetszetős. Érdekes módon a saereplék jellegzetes, igen színes, jó minőségű szövetből készült ruhadarabokso viselnek, az arkádiai idillre jellemző vidéki, durva pór viselettel szemben. A három férfi cipóje részleteiben is finom kidolgozású, pántos szandáljuk eltér azon emberek viseletétől, akik állatokat őriznek és terelgetnek a képen is látható durva, sziklás hegyoldalakon. Vajon miért jár mezítláb ezen az érdes földfelszínen egyikük? A müdkotás mögötti személyek szellemiségéből kiindulva okkal feltételezhető, hogy e x004 lényegesen többet sugall egy erősen stilizált falusi élerképnél. E jegyek már önmagukban véve á annyira jellegzetesek, hogy elképzelhetetlen, hogy egy művész véletlen választásának eredményei legyenek.

Ami a színhasználatot illeti, azt hiszem, hogy ez utal Kircher, és rajta keresztül Rospigliosi Egyiptonnnal kapcsolatos ismeretanyagára. s így a fáraók és a papok által tisztelt istenségek színekkel való társítására. Ha ugyanezt a szabályt alkalmazzuk erre a milalkotásta, uilágos, hogy a színválasztás korántsem véletlenszerű.

A kép jobb szélén álló női alak egy pompás kék szoknyát visel impozáns arany vánkendővel, és egy pár aranyszmdálá Az egyiptomiaknR a kék szín AinonRével asszociálható, aki Hórum kulruszár folytatta. Az atanyszín az istenséggel való kapcsolatot volt hivatott jelölni, akárcsak a templomba vezető arany lábnyomok. Az aranyszín nemcsak az aratással, a gabona betakarításával társítható, hanem a lelkek begyűjtésével is, hogy azok visszajuthassanak Terenitőjükhöz, földi maradványaik pedig gazdájuknál, a Földnél <vagy a görög kultúrkörben Pánnál) maradjanak. Ha tovább tanulmányozmk alakokat, még egyértelnYűbbé válik, hogy Poussin igy akarta bizonyítani azt, hogy ez a falusi idill alapjában véve vallási M telmú allegória., takar. Mindemellett ez a női figura ad útmutatást arra, hogy a fentieknek megfelelően szemléljük a művet. A nó jobbján egy bahérkoszorút viselő pásztor áll, lábát egy kiálló kőre emeli, miközben a sírfelirmra mutat. Élénkvörös mutatós palástot váel egy hasonlóképpen nem praktikus, rikáóan fehér szan. dallal. Egyiptomi hagyomány szetint a vörös rendkívül jelentőségteljes ámyalat, mivel ez szimbolizálja a nagy tismelető Su átenr, isteni hatalom emberi alakban megjelenő földi inkamációja, Használták még az Igazság istenének vagy Ró szemének, Mamnak il/usztrálásaként — keresztény fogalmak szerint Krisztus személyének bálványképe.

A sír másik oldalán álló alak is fura jelenség. A simára borotvált arcú férfiú ugyanazt a zöld fejdíszt viseli, öltözete azonban nem feltűnő, egyszerű fehér lepelbe burkolőzik. Ez esetben a fehér szín a Halált jelképezte; fehér a színe nemcsak a vértelen húsnak, de a pllyának is, amibe munnifikálás során a halottat bugyolálcák. Szintén inegeinlítendő, hogy ez az egyetlen roultlábas alak a képen, meztelen lába közvetlenül érintkezik a földdel. Görög hagyományok alapjánS Pán isten lehet, vagy kathar (középkori eretnek szekta) fedogás szerint Rex Mundi, avagy az anyagi világ ura, a Föld királya, akit földi hatálinához láncoltak, ezért a világ végezetéig képtelen felemelkedni a mennyországba. Amíg Pán minden materiális dolog ura, a test birtokosa, a keresztény teológia szerint Isten a szellem 6 a lélek mennyei atyja. Lehetséges, hogy a sír két oldalán álló kép koszorút viselő figura ugyanannak az egésznek két felét je/képezi: félig a földi Pánt/Rex Mundit és a spirituális Sut/Rét, vagy a feltámadt Krisztust testesíti meg? Az utolsó szereplő sem bír kevesebb jelentőséggel a jelentés. tam és az (Menet szempontjából. Ruházata egy egyszerű körühekert palást, ugyanazzal a kék színnel, mint a pásztomő viselete; szintén szandált hord. Arra utal, hogy inkább szellemi, mint földi indíttuású. A kék, mint már szó volt róla, a feltámadás szimbóluma Mégis, ha ez a festmény azzal a szándékkal készült, hogy egy szent családot ábrázoljon, akkor már meg is határoztuk Jézus személyét. Arra a következtetésre jutottam, miszerint ez m erős testfelépítésú, a képen egyedül szakállas ember, a bölcsesség megtestesítőjeként nen, más, mint Keresztelé Szent János, a szőrmékbe öltözött vadember. Jézus azt mondta, hogy eljövetele előttS kövezte ki m utat. Elképzelhetőe, hogy Poussin így próbálja jelezni egy folytonos kapcsolat meglétét az igehirdető Jézus és János között, akinek az áldozata tette 6 hetővé Jézus prédikátori létét? Tehát adott egy festmény, ami túlmutat egy szimpla vidéki életképen, történelmileg vallásos felhangokkal tarkított, s ami, ha rejtélyes módon is, de h6en tükrözi Jézus történetét. S

Seite 13

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

mindemefiett nem furcsa, hogy egy pásztorokról készülő képen egyetlen bárány sincsen? Esetleg feltételeznünk kellene egy képzeletbeli nyáj jelenlétét?

Az özönvízben könnyűszerrel felismerhető a szereplők ugyanazon színek általi kódolása. A kép előterében egy kis, kormányát vesztett csónak látható, ami a szél és az ár szeszélye miatt egy sziklás öbölbe sodródott, és feltételezhetően az özönvíz túlélőit szállítja — háttérben egy bárkával. Mellette egy vörösbe öltözött embert öszvér vonszol a part kié — erőteljes kép Jézus közvetlen felidézésére az állattal való asszociálás révén, amit még a palást színe is megerősít. Itt ugyanúgy jelen van egy női figura, mint az Árkádiai pá .torokon, huonlóképpen kékbe és aranyba öltözve, ám ezen a festményen egy szintén piros ruhás gyermeket ennek( szereplőként ábrázolva. Mivel már v. egy felnőtt Jézusunk, így nein valószínű, hogy a Madonna lenne a gyermekével. A Jézusalak fia lenne az anyja kezében? Az, hogy a férfi és a nó között valamilyen összefüggés van, azon kapcsolat niopnon igazolható, ami az Árkádiai pásztorok esetén a Jézus alakja és a 8nono férfi hátán pihentető asszony között látható. Ha az egyiptomi kódolás ideilló, akkor maguk a színek kapcsol k össze Az özövviées Jézussal és családjával. A festmény egésze, ami lényegesen több, mint a bibliai özönvíz ábrMolása, ezáltal egy, nem feltétlenül ortodox szent család partraszállasát szimbolizálja. A kép több érdekes motívumot is rejt, amelyek összezavarták a korábbi fejtegetói fejét. A vízben úszó figura egy nagy könyvet tart a kezében. A fejét csuklyával takaró, palástba öltözött alak szemmel láthaMan arc nélküli, szeme helyén két pomocska fénylik. Miként lehet u, hogy valaki ilyen elkeserítő körülmény közepette, hajótörötten Ml könyvet honol magával? A. gondolhatnánk, hogy csakis a legfontosabb dolgokért érdemes az életünket kockáztatni. Elgondolás.) alapján azt mondhatom, hogy a könyv a lelkek könyvét jelképezi, azon lelkeket, akik Jézus iránt elkötelezettek, és akik az Ítélet Napján majd felsorakoznak mögötte. A fmtmény bal oldalán egy a vízből egy sziklára kúszó kígyó alakja rajzolódik ki, ami úgy tűnik, hogy a Jézusalakkal és annak családjával együtt ért partot. A misztikus jelrendszetekben a kígyót igen gyakran a bölcsesség megtestesitőjeként jelölik. Mercurius, a hírvivót, a tudás közvetítőjét gyakran hotjára tekeredó kígyóval ábrázolják (e jel nono fellelhető a Királyi Sebésseri Kollégium emblémájaként). Úgy tűnik, a belső tartalom irt arra céloz, hogy Jézus menedéket keresett, így az általa birtokolt tudás is vele együtt én partot. A távoli horizonton felfedezni vélünk egy kétséget kizáró. Egyiptomra utaló pirasnist. Non . sugallja ezzel, hogy a titok megfejtéséhez az egyiptomi bölcseleteker kell közelebbről megvizsgálni? Voltaképpen, mint majd látni fogjuk, pontosan kivehető kapocs van Jézus gnosztikus tanításns és a felsőegyiptomi NagHanünádiban talált esszénus szövegek között. Nem árt szem előtt tart.i a tényt, hogy a Poussin halála előtti időszakból ez a festmény a legutolsó jelentős alkosás. Mint már emt lítettem, az éles stílusváltást Kircher és Rospigliosi befolyásának rulajdonitjak, akik mintha felnyitották volna Poussin szemét. A 511 ben megjelenő részletek gazdagságát a már ecsetelt rejtjelekkel fűszerezi. özönvíz. színeinek és momentumainak általános atmoszféráját egyfajta szomorúság hatja át, utolsó kisérletkém a tudás átadására, mielőtt magával vinné a sírba. A szính.ználo és a jelképrendszer az Árkádiai pásztorok esetét ben nem az egyetlen nyomon követhető utalássor a mű jelentőségét, Más múalkotósokhoz hasonlóan ezt a pásztor( idillt is egyfajta geometria szövi át. Mérvadónak tartják az alakokat és pontokat öszszekapcsoló vonalak e furcsa elrendezését. Számos szerző és kutató hosszú oldalakat írt tele ezek kapcsán, hogy saját teóriájás alkalmazva alátámassza nézeteit. Mihelyst megállapítjuk, hogy melyik alak kicsoda, sőt látjuk egymáshoz való viszonyuk., tulajdonképpen igen egyszetű rátalál. az Árkádiai páratorok geometriájára. Mindhárom férfi botot tart a kezében. Leginkább eműtésre méltóak a Pán és Jézus kezében lévők, Poussin burkolt célzásával a lélek és a test kettősségére. Előszer kövessük nyomon a Pán és a Jézsss kezében lévő kosok vonalát, a végüknél hosszabbítsuk meg őket, mígnem túlémek a vásznon, és találkoznak. Ha egy egyenest húzunk Pán és Jézus feltűnően meg. Hstett — Jézus még egy skinxe vdéggő fehér szandált is visel utalásképpen — sarka között, a vászon aljával pontosan párhuzamosan, azt láthatjuk, hogy a vonal a mú perspektívája ellenéte pontosan vízszintes elhelyezkedése/. Még két további egyenest keű húznunk a sarkaktól a szemben lévő botok felé, s máris egy pentagramot és. punk, ami — s ez ebben az esetben igen fontos — túlér a kép alsó szélén. Elsőként fedeztünk fel egy elnyújtott ötágú csillagot Poussin műalkorásában. Habár mások ritszögeket véltek felfedezni, a pentagram jelentősége sokkal nagyobb. A pentagramehnélet, ami tulajdonképpen a kabbalista tudásra Igy , s aminek alapján a kép is készült, két alapvető formáját ismeri ezeknek az ötágú ecsillagoknake. Egyik a zárt ötszög, ahol mind az szöget körbezárhatjuk úgy, hogy egy kört rajzolunk köréjük. A másik a szabálytalan pemagram, sesetben egy vagy több csúcs töri még a kör vonalát, és nyúlik túl rajta. Az ötszög az utóbbi időben legtöbbször horroffilsnekben látható, ahol alkalmazásának elsődleges célja a boszorkányság, az ördögimádás és effélék megjelenítése, hogy félelmet ébresszenek az arra hajlamos nézők agyában. Ha szóba kerül, körülbelül annyi hangzik el róla, hogy krétával ötszöget rajzolnak a főldre, s minden sarkában gyertyát gyújtanak, így védelmezik a belül álinbns M ötszögú csillag ábrázolása Eukleidész, Püthagomsz és Plazón korától a templomos lovagokon keresztül a stabadkőművességig jelentős szinabolikei tartalommal rendelkezett. Az alkimisták és a babdoniak szemében a bölcsesség és a tudás jelkepe volt. Képünkön egy nyitott, szabálytalan ötszög kapcsolja össze Pán és Jézus alakját; azt a kettősséget jelöli, amit az egymással örök harcban álló testvérek képvise/nek. Érdekes módon a botok hegyé[dl kiinduló s a férfiak sarka felé tartó vonalak taláHozása éppen Keresztelt; János feje fölé esik, talán az s5 szömyű lefejezése jelképének megerősítéseként. Az ókori szimbolikában a nyitott alakzat,/ ötszög a szellemek szabadon történő ki és bejárására utalt. Mivel most Jézus személyével foglalkozunk, ez kétszeresen fontos lesz, ES ként, ha még a harmadik, nem kevésbé jelentős képre gondolunk. Luca Signorelli Pán okf tásában ogincék könnyen kivehető pentagramot találunk. A kép I492ben Lorenzo Medios megrendelésére készült, aki vagyonának tekintélyes részét az Atanykor igazságainak felfedezésére áldozta. A jelenet a sziklatzónon ülő Pánt ábrázolja, az Is éppen tanító vénektől körülvéve. Ezek az agg alakok halottként vannak lefestve, amit a Pán feje fölött egy pár szarv

Seite 14

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

formájában megjelenő' hold fogyatkozáss is jelöl, s ami jol kirajzolódik a Part jobbján álló aggastyán karján. A háttérben kér egyforma templomot találunk egymás mellett, mindkettő előtt egy lovas ül a nyeregben. Az egyikük sötét színű lovat IU meg, a másik fakó lovon ül, a jó és 00 eLlemétének abrámalásaként egymással ellentétes irányba lovagolnak. Maguk a templomok a kabbala kér pillérének, Jeroboannnak és Elophinmak a jelképei (m utóbbiról még lesz szó), míg a fogyatkozó hold egy új kor eljoverelét sugallja, amikor Jézus eljön, hogy ámyékba boritsa Pán régi világát. A Pán lábánál heverő, kirmilófélben lévő ifjú alakja egy üreges nádszállal kötődik egy női alakhoz, aki lehet, hogy éppen életet lehel az ifjúba, ahogy a má több interptetálája is véli, vagy az élet titkos imáját ülteti a szájába. E gondolat kömetlenül a sumer és az akkád himilágból származtatható; a sumerok az ;L/nakno a bika jobb, míg a babiloniak a bika bal fülébe mormolták. Ezen alkotás is bővelkedik metaforikus mm/maiban. A kétfejű bika képe a Icentő m egyben elv szimbolikája; Pán lábánál egy száron függő, mindent no szem látható. Ez szintén gyakori kép a templomosok jelképrendszerében és valószínűleg a két lovas alakjához kapcsolódik, mivel a remplomos rendbéliek előszeretettel ábrázolták az ellentétes irányba forduló, egymásnak háttal, egy lovat megülő lovasokat. A vállán átvetett vállkendőtől vagy palásttól eltekintve, a hasított paták, Pán teljesen meztelen. E kendő szinte vonzza a tekintete, s első pillantásra úgy tűnhet, nfintha egy véletlenszerűen elrendezett csillagkép fedné. Azonban ha közelebbről is szemügyre vesszük, feltűnik, hogy a csillagok elrendezése korántsem mutat összevisszasága, ugyanis az Ikrek, a mitológiai ikrek képében az égitestek ugyanebben a rendben helyezkednek el. Feltételezzük, hogy ez fejezi ki figyelmünk tárgyának fizikai, illetve szellemi világbeli mivoltát. Már tudjuk, hogy az ülő dob maga Pán, a földi fennhatóság ura, s ebből következik, hogy iker és ellenpárja a fekvő Jézus. Így a nél alak Szűz Mária lenne, aki Jézushoz kapcso. födve életet ad neki? Mivel ez a sokkal korábbi a/kotás a rejtjelezés ugyanazon elveit követi, amit aztán Poussin is használt, joggal feltételezhetjük, hogy itt is egyfajta rejtett geometria húzódik meg a háttérben, főként ha a megrendelő személyét is számításba vesszük. Véleményem szerint éppen erről van szó. Lefelé egy egyenest húzva a Pán jobbján álló öreg botjának hegyétől a Magdolna-alak pálcájának alsó pontjáig, onnan pedig a Jézus lábánál álló aggastyán botjáig, amire az támaszkodik, ugyanazt az alakzatot fedezzük fel, mint Poussin képén. Ha egy vonallal öszszekötjük először a pálcák végeit a szemben lévő pálcák alsó pontjaimi, majd felső ponrjaik között egy egyenest húzunk, végeredményként egy egyszerű pentagramot kapunk. Ez a pentagram azonban különbözik az előző pentagramtól, mivel mind az öt szög a kör kerületén belül helyezkedik el, jelezve, hogy bárki vagy bánni található e körön belüd az oda be van zárva. Fán és a halandó világban velő állandó jelenlétének ismeretében világossá válik, hogy Signorelli részéről minden bizonnyal nem véletlen, hanem mdatos alkotásról van szó. (Pánnak a halandó világban való öröklétre vak; kárhoztataS0 az egyiptomi ÍziszSzelk mitoszban gyökerezik; ő volt a, aki láthatatlan láncokkal megbilineselte Sut, Pán elődje, a fdddi világ istenét.) Ezenfelül van még egy rendkívül meglepő aspektusa is a Pán okira ában fellehető pentagranmak pontosan összeillik a RennesleChatem templomában Bérenger Smniere által fellelt Mária Magdolnának ajánlott pergamentekercsek egyikén ta/álhatóval. Mint már szó volt róla, igen jelentős Pomsin Árkádini pásztorok alkotása, s Az özönvíz című kép sem hanyagolható el. Azonban elképzelésem szerint Poussin egy másik, rejtett tartalommal bíró festménye erősíti meg, hogy jó nyomon járunk valami figyelemre méltó dolog felfedezéséhez. S mi több, ezt a művet is maga Rospigliosi bíboros rendelte meg. l638bon készült el a Tánc oo idő zenéjére. A kép, ami napjainkhm a londoni Wallace Gyűjteményben tekinthető meg, szintén egy ötszög alakzatát takarja. Említésre méltó, sót igen jelentős tény, hogy összeillik a másik két festménnyel. Ugyanis az előbbiekben említem két pentagram Jézm és Pán alakját képviseli, ad újabb pentagram révén pedig kapcsolódnak egy női alakhoz. Ezáltal vagyunk képesek féknő kapcsolatot létesíteni az égben és a földön, valamint ég és Föld között n, s ez szimbolizálja bolygónk két póksít is. A kép Hermészt ábrázolja — aki számára a zene által vált lehetségessé a két világ közötti kommunikáció amint éppen lantján játszik, s mennyei dallamára világiak egy csoportja táncol. A festmény bal szélén lévő oszlopon egy faragás, két szoborfej látható egymástól elfordulva. Az egyiptomi hiedelem alapján ez a kétfejú tent, HórUSZt ábrázolja. Ebben az esetben is az egyik arc simára borotvált, míg a músik szakáll, ez újra Jézus és Kesesztel6 János alakját idézi elénk, mint az Árkádiai Pásztorok. A kép jobb szélén is van egy oszlop, újabb utalás Elophim és Jeroboám kő és téglaossi lopaira. Két angyalka van a kép előterében, egyikük buborék°, híj egy vékony nádszálon keresztül, a másik homokórát tart a kezében. A műalkotás középpontjában mégis Orion alakja áll, aminr szekeren végigsuhan az égbolton. Hívei kíséretétől övezve fogatát négy roppmt erejú ló húzza, 6 maga a szekér közepén látható, két karját egy aranygyűrű felé nyújtva áll. Ez közvetlen utalás az ókori görögöknél használatos zodiakos kyklassy (állatOvi jegyekre), és megerősíti azt s képzetet, hogy a jelenet valójában egy asztrológiai vonatkozású történetet e/evenít meg, melynek Orion a főszereplője. Amikor ezt fel. ismertem, nem voltam tisztában azml, hogy ennek értelme csak később fog kiktistályosodni. Mindezen trIl a kép központi témája a kép előterében ráncolék csoportja. Poussin színhasználara — akárcsak Az özönvíz rogy Árkádiai pásztorok esetében — irt P mérvadó, hogy ezáltal igazítsa utho a képet szemlélő beavatottak, hogy amit néznek, az több, mint holmi darieló. A vászon közepén elhelyezett női alak a kuksfigura. Erre utal szoknyájának aranyszíne, ami alapján feltételezhetjük, hogy valamiféle isteni teremtmény. A vörös és kék ruhás alak, aki.. nek a kezét fogja, jelentősége szerint második a sorban. Mim más korábban is szóba kerüh, a vörös szín Höhuszt hivatott képviselni, ezáltal céloz a Jézus személyével való kapcsolatra. Erre az álta/a viselt palást kék színéből következtethetünk_ A katolikus elyú ábrázolás szabályai szerint Szűz Máriát majdnem mindig vörösbe és kékbe öltözve mutatják be. Ez m alak egy aranyszoknyájú asszony kezei fogja, ami a fizikai kapcsolatot jelöli közöttük. Elképzelhető, hogy ez a teremtés nem más, num maga Szűz Mária, együtt azzal az aszszonnyal, aki azzal, hogy é/etet adott Jezusnak, továbbörökkette szem vért? Az özöevízben már találkozhattunk Jézus fiának fogalmával. Van itt még valami, ami noegerősíti ebbéli

Seite 15

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

hitünket. A festményen az előzőekhez hasonlóan, túl a Poussin által megfestett idilli jeleneten, egy újabb pentagram rajzolódik ki.

Ahogyan már megállapítottuk, a kép felső részén látható Orion a központi alak; egész egyszerűen indítsunk hát egy egyenest Orion fejéről a buborékot Nő, bal oldali angyalkáig, onnan pedig egy másikat a jobb oldali angyalka kezében 10006 bonsokóra közepéig. Az ötszög egyik szára az egyik oszlopon található szakállas fej szeinvonalát követve indul Id és kapcsolódik a jobb oldali oszlop legfelső sarkához. Ha ezekből a pontokból további vonalakat húzunk az egymással szemben lévő angyalokhoz, kiteljesedik a pentagramunk. A színhasználatból kiindulva ez megint megerősíti egy bizonyos öszszeffiggésről alkotott elképzelésiinket. Az ötszög szárai a Jézus menymszonyakém jelölt nő alakján futnak össze, találkozásuk ponrusan az anyaméh magasságában történik, látszólag annak igazolására, miszerint ő Jézus gyermekének az anyja. Ez a pentagram, a Pán okításában fellelthez hasonlóan, egy zárt fuszög. Ez az alkotás, amelyik a földi, fizikális világgal függ össze, nem úgy, mint az Árkádiai pásztorok, amely a spirituális világot, a lelkek ideoda vándorlását tükrözi. A világ földi minősége talán éppen azt hivatott bemutatni, hogy Jézus apasága nem allegorikus érrelmú, hanem a képet megálmodók fejében valóságalappal bírt. Megemlítettük már Leonardo da Vinci Sziklás Madonnáják is. Tudjuk, hogy Leonardo Milánóba költözése előtt Lorenzo Medici szolgálatában állt, majd Milánóban Lodovito Sforza támogatását élvezte. Ó maga csupán tizenhárom olajfestményt készített, a többi hét alkotás közös munka gyümölcse, mely inú'terméből került elő. A Sziklás madonnát kétszer festette meg, egymástól eltérően. Múvészettörténészek számára nem újdomág, hogy Leonardo osodálta, szinm idealizálta Keresztelő Jánost. Sokan 000 000100 váb. sanak és az anyjától való elszakadásnak tulajdonítják. Leonardo torvenyte/en gyermekként született, apja elhagyta gyermeke anyját, Katalint, aki így egy helybéli család gondjaira bízta a fiúcska, Kereszrelá János, akit anyja, Erzsébet elhagyott, a sivatagban sáskákon es mézen tengődve nőtt fel. A festmény, amit Leonardo Keresztelőtúl készített, sokak szerint egyik legkiválóbb olajképe, egyike azon kor alkocasnak, amiket sohasem bocsátott eladásra, és amikről nem vált meg egészen haláláig az ágya fölött tartotta. (A másik kép a Szent Anna harmadmagával, az a mú, amit sohasem fejezett be.) Mono Lisa talányos mosolya, az azt fejtegető elméletek egyike szerint, leheletnyi férfias vonást hordoz magában; Leonardo talán ezzel az ábrázolásmóddal próbált hangot adni Keresztelő János lelki és szexuális kettásségének. Magával a koncepcióval a kabbala, valamint Lorenzo Ghiberti és Andrea Pisano alkotása, a firenzei tesztelőkápolna csodálatos bronzajtóinak ábrázolása révén került kapcsolatba. E kettőség szimbo/ikája szintén felelhető The Vitruman Man (Tanulmány) 01016 tajzában. A Ketesztelő Jánostéma folytatásaként, a középütt 1666 emberi alak nemcsak Leonard6nak az aranymetszés szabályai. vonatkozó ismereteit feltételezi, hanem a két test egy fej koncepcióját is. Egy másik Jánosösszefügges tort női lepel kapcsán folytatott kutatásból bontakozik ki. Általános felfogás szerint, sokak által remélve, ez volt az a halotti lepel, amelybe a halott Jézus testét burkolták, amikor a Gecsemáne kertjében levél sírhoz vitték. A legújabb kutatások eredményeként született az az elnaélet, miszerint e lepel Leonardo egy korai fényképészeti kisfilet eleme volt, s hogy a kirajzolódó forma valójában Leonard& sokkal inkább Keresztelő János, mint Krisatus szerepébe bújva ábrázoljSámos kutató száma. további bizonyságot jelent az a tény, hogy a fej a testtől külön van ábrázolva, és a hitelt érdemlő radiokarbonvizsgálatok tanúsága szerint is Leonardo korai alkotói korszakából szártnaznak. Érdekes módon, a lepel és a rajta körvonalazódó vonások valós eredetének igazolására fordított töméntelen mennyiségé pénz ellenére aligha fordítottak figyelmet annak az 1532ben, a fianciaországi Chamberyben történt felfedezését megelőző fe/filhetőségére. Majdnem a töz martalékává lett az ott p00 001010' ben, amitől a ma fi látható megperzselődés nyomai tanúskodnak. Mindkét Szikla, Madonna egy sajátos alapgondolat/őt hordoz. Az első változat, amely 1438ban, és a második, amely 15084010 készült el, ugyanúgy Szírt Máriát ábtázolja csecsemő Jézussal és Erzsébetet annak tiávaL Azzal, hogy Erzsébetet egy angyal számyaival festi le, netncsak annak halandóságát fejezi ki (hiszen csak a halandók /ehetnek angyalokká, az isteni leszármazottak nein), hanem m hogy a gyermek János már azelőtt megfogant, mielőtt megszállta volna a Szentlélek. E logika szerint Máriának nincsenek számyai, mivel az ó teher& esése szeplötelen volt, s ezért 5 Isten kegyelméhrt, Az alakok c. festmény el&etében csoportosífiva helyezkednek el egy kietlen, sziklás vidéken. A táj némiképp eltér egymástól a két verzió esetében, viszont van néhány fontos részletbeli különbség, amely igencsak meginozgatta a Művészettörténészek agyát. Az elsó változatban a kék és aranyszínű' viseletéről azonosítható Szúz Mária a földön térdel, s karjával védelmeg6n öleli át a csecsemő János vállát. A gyermek mintha imáta kulcsolná a kezét, és p0000000 30000 tekint. Miközben Márta öltözéke élénk színei és finom selyemből készült, Erzsébet még inkább extravagánsan öltözöm zöld selymet és vörös bársonyköpenyt visel, alatta egy olyan finoman megfestett blúzzal, amit mintha csipkéből készítettek volna. Majdhogynem kihajol a kép síkjából, vörós palástja az egyetlen élénk szín az amúgy órties ámyalatú festményen, s fejtatbása is olyan, nüntha tekintetével a kép szemlélőjére nézne. Megérinti Jézust, bal kezének mozdulatával naimha János felé tolná a gyermeket. Másik kezének érdekes lejtése számos mővészi és tudományos találgatásta adott okot, ugyanis jobb kezét felemelve inutatóujjával fiára, Jánosra mutat. Feltételezhető, hogy e mozdulatnak jelképes értebue van, de hogy vajon 0100 01 az valójában, arra megnyugtató választ nemigen kapunk. A földön mellette elhelyezkedő Jézus jobb kezének két ujját Janus felé emelve úgy tesz, mintha megáldaná. Az általános benyomás az lehet, hogy a kép kulcsfigurája Erzsébet, aki a kép szemlé/óJének valami nagyon fontosat akar sugallni, azt, hogy a gyermek János hódolatát fejezi ki a csecsemő Jézusnak, aki pedig áldással tekint rá. Leonardo Keresztelő Jánosról alkotott nézetéből kiindulva, látszólag arra céloz, hogy tisztában van János jelentőségével, és hogy 100 jelentőség Jézus révén teljesedik ki. További érdekes momentumok kerülnek előtérbe azzal, hogy az első és a londoni Nemzeti Galériában kiállított második változatot parhuzamba tudjuk állítani. Ugyanaz a négy alak van jelen 0000 01, közel azonos testhelyzetben.

Seite 16

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Azonban a leginkább szembeötlő változás, hogy Erzsébet személye kevésbé hangsúlyozott. Miközben testtartása a vásznon majdnem változatlan, alakja most lényegesen kisebb, noha Mának& képest inkább a kép elülső síkjában helyezkedik el, mégis a föléje emelkedő Jézus anyja dominál a műben. Ha közelebbről szemügyre vesszük, látható, hogy Erzsébet feje alig nagyobb a gyermekekénéü öltözékenek mássá.. is a személyét érintő hangsúly visszaesését igazolja. Az előző változathoz képest már nyoma sincs finom szövetú viseletnek és élénk színeknek, helyette jellegtelen bamás ámyalatok és durvább szövésú ruhák jelennek meg. Mária is keresztülment némi változáson a korábbiakhoz képest, köntösének aranykék színe kékre és vörösre változott, ahogyan a katolikus egyházi hagyomány szerint ma is ábrázolni szokás, és valóban az 6 ruhái azok, amelyek beragyogják, személyének egyedi var.st kölcsönözve, akár a festmény egészét vagy annak szereplőit tekintjük. A korábbi ábrázolásmód alapján elmondható, hogy a gyermek Jézus alakja is csupán apró változásokon ment keresztül, kivéve egy lényeges eltérést: nemcsak rövidebb lett a haja, hanem glória is ragyog a feje körül (ami rövid haja miatt jól látható). Talán éppen ez az azonnal észrevehető változás; Mária, Jézus és János fejét is diek fény övezi, csak Erzsébetnek nincsen gláriája. E tény is a hirtelen ér. tékcsökkenést jelzi. János megjelenítése is némiképp módosult, míg korábban úgy túnt, hogy Jézus iránti hódolatának kifejezése köze. pette láthatjuk, most viszont mintha ő osztaná az áldást. Ez nem vonás. abrázolásában bekövetkezett érdemben változásra, sokkal inkább módosított testtartására vezethető vissza: más az arckifejezése, s a vállán pihenő keresztet átfonja karjával. Ez közvetlen utalásnak bizonyul a firenzei keresztelőképolna ajtaján lévő Jánosábrázolásokra, amint egy keresztet hordozva a kietlen vidékre vonul Megemlírendó még a bronz ajtótábla rajzolma is, amin azt a jelenetet örökítik meg, amint János két oszlop között lépdel, hogy otthonát elhagyva a sivaragba induljon, s ott készüljön az egyházi szolgálatra. E képzet a Sziklás Madonna korábbi verziójában is jelen van, amelyen a háttérben megjelenő két oszlop szinte ugyanazon ismétveket viseli magán, mint a bronz ajtólap. Ez akár Jeroboám es Elophim két oszlopára való célzás is lehetne. Ezek tehát a két alkotás között megjelenő főbb eltérések. De akkor egyáltalán miért van két változat? Ismeretes, hogy az első példányt XII. Lajostól kölcsönözték, aki 100 dukátért vásárolta meg a képet Leonanlótól, majd a milánói francia udvarban helyezték egy második változat elkészítése végett. Az eredeti festményt valóJihan az egyház rendelte meg, de a hivatalok nem fizettek Leona, dónak, sőt késedennük okát sem magyarázták meg. Egy hosszadalmm jogi csatározást követően az egyház végül megrendelést adott a második változatra, miután Leonardo az elsőt magához vette, majd eladta a francia királynak. Tulajdonképpen nincs helyénvaló magyarázat Emséber személyét érintő óriási változásokra. Lehet, hogy az első kép esetében — egy vallási témájú alkotásról lévén szó — megjelenése miatt túl reakciósnak ítélték ahhoz, hogy egy isteni hajlékban legyen kifiiggesztve? Vagy más altematíva létezne?

Jelentős erőfeszítésbe került a két festmény közti különbségek tanulmányozása. Nos, mi lenne, ha most a hasonlóságokra koncentrálnank? Lehetséges lenne, hogy a különbségek egy elterelő ihadművelet" elemei, amelyek a festmény fontosságát illetően megtévesztenek bennünket. Leonardo a rejtélyek és titkos üzenetek nagy kedvelője vok. Rajzai híres mécnöki pontossággal megtervezett háborús fegyverek ábrázolásával, kerékpár és helikopterábrákkal, saját kezűleg írt terjedelmes jegyzetekkel vannak megtüzdelve, s ráadásul a szöveg jobbról balra íródott, ezért sokkal könnyebb töknr előtt e/olvasni. Az, hogy kedvét lelte r olvasás és írás efféle játékaibrr, dokumentumokkal is alátámásztható, s így feltételezhető, hogy 6 ugyanazt az örömet lelte ezek megalkotásában, mint az azokat kibetűzők.

Számomra a legjellemzőbb momentumoc a festmények hátterében megjelenő sziklás vidék jelenti. Talán azt a barlangot mutatja, amely a legenda szerint csodálatos módon megnyílt Szüz. Mária és gyermeke védelmére, maguk a sziklák és a sziklatömbök látszólag teljesen egyformák. Tulajdonképpen olyan tökéletesen átfedik egymást, hogy egyik táj nemcsak másolata a másiknak, hanem szinte elképzelhetetlen, hogy véletlen alkotási kedv eredménye lenne. Jekn esetben ugyanannak a háttémek pomos másolatával állunk siemben, főleg ha az eltérések oldaláról közölítünk a kép felé. Miért oh volna annyi energiát egy képzelt táj újbóli megfestésébe, ami nem több, mint csupán körítés egy sokkal jelentősebb vallási téma megjelenítéséhez? Erre a mindkét kép jobb felső sarkában lévő majd hogynem jelentéktelen részletben találtam választ. A bal oldalon a tengerből, jobbról pedig a szárazföldi:ül kiemelkedő sziklatömbökből 6116 háttérben érdekes alakzat tűnik fel: egy kőhídszerű forma egy különös, ferde kereszttartóval. Olyan pontosan megszerkesztett ennek a rajzolat, ahogyan oldalvást a kőtömbök alakot formáznak, hogy valamilyen jelentéssel bíró részletként értékelem. Lényegében ugyanezzel a motívummal találkozunk Pousua Ackádia hantarakjában. A Louvre megbízásából röntgenfelvétel készült erról a képről, hogy meghatározzák, utólag, a f essé s során milyen változtatásokat hajtott végre PoussM, valamint hogy történte nagyobb volumenű átalakítás, aminek következtében végül változott 00150 00 összkép. Két fontos következtetést vonhatunk le, egyiker Henry Lincoln elemezte ki a The Hely Place (A szent hely) című művében, a másik Leonardo művével hozható összefüggésbe. A vörös ruhás, Jézust megtestesítő alak babétkoszorút visel, ané eltakarja a kezében tartott bor hegyének egy részét, amire támaszkodik. Okkal feltételezhető, hogy a sír előtt lévő botot a sír megfestése után festették meg. Azonban egyáltalán nem erről van szó. A röntgenfelvételen még a hozzá nem érte' szent számára is jól kivehető a koszorú levelein és a sír festékanyagán keresztül, hogy a bot készült el elsőként. A botot fölött futó vonala megszakad, ahol a sir felső széle által létrehozott vízszintes síkjával találkozik, azaz a sír kettészeli a bot egyenes vonalát, s nem fordítva, ahogy ezt feketeleznénk. Miért érezheti szükségét egy átlagos képességű művész Poussinról nem E beszélve annak, hogy először egy igen egyszerű, jelentéktelen botot fessen meg a sokkal jelentóségteljesebb sír előtt? Ha az elképzelésem helyénvaló, a válasz igen egyszerű. Poussin etefeszítéseket tett azért, hogy megalkossa műben rejlő pentagram alakzatát, mielött hozzálátott volna a művészi részletek kidolgozásához. Mi több, a. röntgenfelvétel igazolja, hogy a bot hegye, a sir mögött álló fa ága és a sír felső része pontosan ugyanazt a

Seite 17

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

három. szög alakzatot foonázza, mint ami Leonardo Sziklás Aladonnáiban is körvonalatódik. Ugyanannak a. képzetnek a két, a 200 év áleal elválasetou festa áltah megjelenítése nem valószínú, hogy puszta egybeesés eredménye lenne. Tehát ha mindkét művész birtokában volt ugyanazon ismeretnek, bele tudrák építeni a művészetükbe. Mint már rámutattunk, a két Poussin és az egyik Signorellialkmásban ugyanannak az ötszögnek az alakja rajzolódik Ici. Az Á, kádáti itáffrorak rönrgenképe felveti, ha nein is bizonyítja, hogy ez a fajta geometria a művész tervszerű tevékenységének a végkifejlete és nem a cmindenütt a keresettet felfedezni véló" mesterkélt és véletlenszerű alkotási folyamat eredménye. A kiindulópont, miszerint egy rejtélyes mértani forma rejtőzik ezekben a mú'vekben, még hihetőbbé válik, ha a megjelenített alakok viseletében használt szír/árnyalatokoo is figyelembe vesszük. Ez nemcsak azt jelzi, hogy a festők unteretekkel rendelkeztek az ösi egyiptomi gyakor/at szerint a színéknek az istenségekkel vaH tanítását illetően, hanem tisztában voltak azzal is, hogy azok az isteni alakok milyen formáb. vannak jelen a katolikus vallásban. Szó volt arról is, hogy milyen összefüggések vannak a műveket inegalkotók és az azokat megrendelő személyiségek között Richelieu bíboros esetében arról is szólnunk kell, hogy pontosan meghatározta azon részleteket, amiket látni kívánt az alkotásban. Láthattuk, hogy kapcsolat állt fönn e történelmi személyiségek, a római katolikus egyház és a titkos vagy elveszettnek vélt ismeretek utáni kutatás között. Ezen tényezők együttesen alátámasztják, hogy a festményekben elénk tárt talányok valamilyen kódolt üzenetet hordoznak, aminek nyitját a titok birtokosai nem adhatják meg, viszom maga a művész attúl tart, mint Poussin is, hogy halálával magával viszi a sítba, s így örökre elvész. De vajon mit tudunk kibogozni ezekből az ötszögekből és a festmények te/májával való összefüggésükből? Uraltam már arra is, hogy sokkal többről szólnak, mint hogy ártarlan kis mértani gyakorlatok legyenek, s minden bizonnyal nem ok nélkül kerültek oda. M/fék ismeretek birrokában rajzolgattak mind a festók, mind patrónusaik efféle művészi és spirituális rejtjeleket?

HARMADIK FEJEZETBABILÓNIA, EGYIPTOM ÉS A KABBALA

A „legrégibb civilizációkent" ismert Babilónia sokkal nagyobb hotást gyakorol mindennapjainkra, mint am sokan gondolnák. Babonás hiedeltneink ha fekete macskát látunk magunk előtt átfmM úton, forduljunk meg; az óra számlapjának tizenkét egységre való felosztása; a hatvanas számtendszer mindmind abban a kultúrában gyökerezik, amely 6000 évvel ezelőtt virágzott, s ami L e. 539 ig fenntartotta hatalmát. Babilon a mai déliraki Bagdadtól egészen a Perzsaöbölig terjedó területet foglalta magában az Enfratese és a Tigris folyók völgyében, ahol a legősibb települések nyomait találták meg a kutatók. Népessége vegyes etnikumú, az időszámításunk előtti harmadik évezred küszöbétől a nem sémi írásos emlékeket a második éveztedre lassan felváltják a sémiakkád feljegyzések, majd pedig az elsó Eve0. red végén megjelennek m atémi szövegekBabilónia hatalmi struktúrája egészen az L e_ 15 századig háborúskodó városállamokből tevődött össze, amelyek közül Agade 23402200), az Urban kormányzó harmadik dinasztia (i. 2100 2000) és Babilon győzedelmeskedett vetélytársai felett. L e. 1395nőt Babilon lett Babilonon állam fövárosa. A város, melynek romjai a mai Hillah szomszédságában emelkednek, kb. 50 mérföldnyire délre az iraki Bagdadtól, Hanimurápi uralkodása alatt (i. e. 17921750) vált politikailag jelentős központra_ A város az Mbabiloni császárság korában élte fénykorát, i. e. 605 és 539 között, amikorra a legnevezetesebb épületek elkészülte ilatálható. A mászámágot az i. e. 626 és 609 között hatalmon lévő Nahopolasszat alapította, nevéhez fűződik az asszír támadások viszszamése, s i. 8. századtól kezdve az ő kezében össepontosult a hatalom. A Babilonből kormányaott mászárság virágkora idején az ország területe Palesztinát61 egészen az iráni határig tolódott ki. Legkiemelkedőbb vezetője Nabopolasszar fia, II. Nabúkudurriuszur volt e. 6045624 akinek neve nemcsak a kiterjedt építkexésekbez Fűződik, hanem i. e. 587ben Jeruzsálem elfoglalásához A szép számban ránk maradt feljegyzések magas színvonalon folytumt nemzetközi kereskedelemtől szólnak, tulajdonképpen etre épők maga a császárság is. KisÁzsiából vasat, Libanonból fán, a délkelettörökországi Amanuszhegységből pedig ezüstöt importáltak Bahilonba és Nimródba. Képzett mesteremberek és képzetlen munkaerő egyaránt bőven érkezett kie munkavállalás reményében. Jelentős kereskedelmi útvonalak húzódtak nemcsak Mezopotámiatál Szíriáig, Kis Ázsiáig és a középkeleti nagyurak feildbittokaiig, hanem a mű Irán területén át a távoli indiai szubkontinensig és Kínáig. E hatalmas kiterjedésű mrület középső vidékén nemrégiben talált kaukázusi sírok gyapjuszövetbe burkolt tetemei még valányosabbá teszik a nyugati hódítók érkezését megelőző korszakot. E civilizáció magas szintú kultúrájáról a babiloni tudomány, írás, kultikus, törvénykezési és irodalmi hagyományok tanúskodnak, hiszen az újabb, arámi, perzsa és görög nyelvek fokozódó térhódítása mellett is megőrizték létjogosultságukat. Sllogn sz. 78ból származó babiloni ékírásos feljegyzések is kerültek már elő. A görögök éppúgy, mint a rómaiak, mindennemű asztronómiai és asztrológiai ismeret szülőatyjakent tisztelték a babilániakm. Számos kései, ékítással készült feljegyzés a babilóniai iskolarendszer igen fontos és fejlett részeként említi a millagászatot és a matemmikát. A legősibb csillagászati feljegyzések némelyike példaul három, tizenkét sugárral felosztott koncentrikus kört ábrázoló egyszerű vésett agyag táblából áll Minden egyes 36 részben egy-egy csillagzat számokkal ellátott nere olvasható, ezek az emberiség által jegyzett csillagászati mérőeuközük elsó példái. Saját kutatásainak alátámasztására az

Seite 18

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

o. no 2. saizailban, még a görög csillagász, Ptolemaiosz is babiloni, holdfogyatkozásről szóló, i. e. 747-böl származó feljegyzések használatáról számol be.

Azt, hogy ez a művelt nép milyen mértékben befolyásolta a görög tudományokban végbement robbanásszerű fejlődést, a tudósok erősen vitatják. Ami viszont megkérdőjelezhetetlen, „ az, hogy az i. e. harmadik és negyedik évezred táján elsőként a sumerok tekiní tettek az éjszakai „illagos égboltra s adtak nevet az egyes csillagoknak, így teremtve meg a mai asztronómia alapjait.' Az asztronómia és az asztrológia közötti különbségtétel eléggé új keletű dolog Azelőtt az asztrológia fogalmát ha„nalták arra, amit mi manapság asztronómiának „vezünk, és felosztották „természeti asztrolégiára", ami elsősorban az égi alakzatok mozgásának előrejelzésével foglalkozott, és aítélő asatrológiára", ami ezen bolygók mozgásá„k az emberi élecekre és sorsokra gyakorolt hatását vizsgálta, tulajdonképpen ugyanúgy, ahogyan „ a modem csillagjóslásban történik.' 187264n, a régé„etért rajongó bankjegyvésnök, Geotge Smith világraszóló felfedezést tett. M l840ben a londoni Chelseaben született Smith munkája végeztével autodidakta módon azzal töltón te az estéit, hogy az első „szíro/ógiar publikációkat tanulmánya.. 26 évesen néhány vitatott élcir jelről elemzést publikált, s így magára vonta egy sereg szakinabeli figyelmét, ‚végül munkatársa lett a British Museum egyipcológiai„szírológiai részlegének. Munkán sága során szép számú agyagtáblát sikerült kibetőznie, amiket Hormuzd Rassam juttatott el a múzeumhoz, aki a táblák felszínre kerülésekor a rúnivei ásatásoknál segédkezett Sir Austen Henry Layard oldalán. Amint Smith a szövegek fölé gömyedve az ék alakú jeleket fejtegette, tBztában volt azzal, hogy egy rendkívüli jelentőségű történetet tart ke„ között, amely a hatalmas erejű Gilgames hőstetteit meséli el. A fordítás során belemélyedt a tör netbc. amely Enkiduról, a „cl lényről „ól, akit egy pap szajhája vezetett városba, hogy elpusztítsa Gilgamest. Kettejük döntetlentil végződó harcát, a közöttük kialakuló szoros barátságot s a közösen véghezvitt nagy tecteker eleveníti fel a /egenda. A fordítással együtt a történet szálai is továbbfutnaki leírja Enkidu betegség miatt bekövetkezett halálát, s „t, hogy miként gyászolja őt Gilgames, aki — hogy nehogy hasonló sorsra jus„n — útra kel, hogy megszerezze a „halhatlanság füvét". Útkozben találkozik Utnapistivel, az emberiség ésstyjával, aki családjával együtt sértetlenül menekült meg, amikor az istenek szömyú büntetéssel sújtották a gonosz világot, és aki végül a halhatatlanok közé került. Utnapisti elmeséli Gilgamesnek megmenekülése csodálatos történetét.

Smith óriási érdeklődéssel olvasta az eposz, Tudta, hogy az emberiség legrégebbi feljegyzéseinek egyikét szemléli, és hogy minden bizonnyal 6 az első, aki közel négy és fél évezred óta először olvashatja e sorokat. Só, Magukkal ragadták a rörténet szereplői, azonban elkeseredése egyre nőtt, arrdnt felismerte, hogy a történet folyamatosságához szükséges darabok és annak legfontosabb része, a végső következtetés hiányoznak Rassam küldeményéből. Az angol újság, a Daily Telegraph közreműködésével oldódort meg a probléma, amikor 1000 guineat ajánlottak annak az embemek, aki elmegy Kuyunjikba, az ősi Ninive város romjait borító halomhoz, és éhozza a hiányzó feliratokat. Smith élt a lehetőséggel, és Mezopocámiába indult, hogy a kutatómunkát irányítsa, ami leginkább a cnnek a szalmakazalban való kereséséhez volt hasonlítható. Ami leginkább meglepő, hogy ez a szobatudós, aki addig soha ki nem tetm a lábát Angliából, most egyszeriben ezer mérföldeket utazik o00 forróságba, egy poros helyre, a mai Irak középső vidékére, hogy a régészet történetének egyik /egcsödélatosabb felfedezését megtegye. Csak öt nap kellett ahhoz, hogy megtalálja a Gilgamestörténet hiányzó táblácskáit.' A 384 részből álló agyagtáblák, amikkel Smith visszatért Angliába, lehetővé tették számára, hogy befejezne a ma Gilgamesiposyként Binert, akkád nyelven az első sora után lés mégba nak, azaz, „aki látta a mélységet"nek nevezett történet fordítását. Ez az epikus költeménygyűjtemény, ami eredetileg sumer nyelven Íródott, de a fennmaradt akkád példányokban, majd a későbbi hen tica és harci nyelvekben élt tovább, „éles témakört ölel fel: szól az emberről és a természetről, szerelemről és kalandról, barátságról és harcokról. Az írott epikus költészet legrégebbi darabjaként jegyzett feljegyzések felbecsülhetetlen értékűek és hatalmas érdeklődésre tartanak számot. A szorgahnas munkával a friss agyagba nyomott nád „vessző 65 alakúra vágott végével készült példátlan történetek másról is szólnak, tanúsítják, hogy a vallási gondolatok 00 00 Baba lonból eredeztethetőek. A zikkurátok — lépcsős piramisok vagy szentélyek —; Trámat, a Nagy Szülőanya történetei, aki visszatérő szereplője az eposznak s akiről elsőként neveztek el esillagképet, Mordok istenről szellő legendak és Dilmun legendás földje mind részei annak az igen mermo tasos vallási életnek, amit ez a nép gyakorolt, s anM előfutára less egy lényegesen fejlettebb vallásos gondolkodMnak. M i. e. 3000 körüli időszakból származóGilgamesego. először beszéli el az özönvíz történetét, mai az őtestamentum Teremtés könyvének későbbi váltmacával szembeszökő hmonlóságot mutat. Az özönvíz motivma tulajdonképpen majdnem minden ősi néphagyományban visszaköszön, monban a Gilgameseposz a Noésnmi hítnökekéne áll előttünk. Az eposz egy részében a jóságos Mister álom formájában leleplezi pártfogoltjának, Utnapissinek az istenek mon szándékát, hogy megbüntetik az emberiségec, ezére Utnapisti elhatározza, hogy barka, épír:

Akkor gondosan összeszedtem arany-ezüst marhámat s minden Mozdítható vagyonomat s szolgáimmal reárakattam. Egy-egy pártr az élő fajokból rekeszes belsejébe zártam S én magam n, rokonságormal s nagyszámú kedves embemmel szolgákkal és kéznómekkel odaköltoztem a hajóra... Mikor a hajnalfény Rlizzott, az ég aljáról bama felhő Kúszott Fol egyre magasabbra._ Fojtó gázok !azték el Met; olyan sötét volt, mint a zsákban, A fellegtől és szélzélgástól nem IMMR nem hallották egymást S oly sőrő homály takará el a folder, hogy az istenek se Tudhatták, mi tárténik ott lenn... Égfold szakadt s már nem maradt hely, bizeonságos, az isteneknek, ők is lentről mindegyre följebb szöktek az ár elől 00 0000 S végül jutván Anu egébo, tehetetlenül memekedrek — Reszketve Pmzekuporooltak, naim kutyák, a falhoz lapulva... Hat

Seite 19

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

napon s hat éjen át tombolt a déli szél s a dühöngő ár Elmosott mindent, mi élő, elpusztította az országot. Hetednapon dult 00 otkán, a tenger vize visszagördült

Medrébe s nem hullámzott többé — végeszakadt az özönvíznek Szárazföldet kutattam később 00 tenger sima szenahatárán a tizenkettedik rovásnR, mint a kapitány lemérte! — sziget emelkedett előttünk — Hiszir hegyéhez tort bárka. Midőn a nap hetedszer szállott Niszir hegye Felé, Mléblink, Egy galambfiat eleresztek: hadd ropiáljon, amerre tetszik! EIssállott a galamb, kerengélt és nemsokára vászafordult. Egy feeskefiat eleresmek: hadd ropúljön, amerre tetszik! E/szállott a fecske, kerengéh és nemsokára visszafordult. Egy hollófiat eleresztek: hadd rópüljón, amerre tetszik! E/szállort 06000 — nem fordult vissza soha többé.'

(Rákos Sándor fordnása)

Ugymez a gondolatsor ismétlődik 016001 későbbi otestamemuvízözöntörténetben, bizonyos jelenetek kéeszer .rténő előfordulásával, például a galamb és a holló szabadon engedése, s 0000 00000 hacatlan tény, hogy e, az epikus költemény a bibliai vízözöntörténet Ose. Széles körben elfogadott geológiai vizsgálatok bizonyítják egy egykori árvíz valóságalapját. A költemény leírja, hogy Gilgamesnek ahhoz, hogy találkozhasson Utnapistivel, és rátaláljon az örőklét titkára, útja során át kell sselnie a. alvilágot; Sziduri, a Halál Tengerének partján élő isreni kommáromszony látja el tanácsokkal:

„Se szárazon se vízen nincsen egyetlen út, amely halandót az alvilágba elvezessen! Ismerem ugyan előttünk a tengeren egy átkelőhely, Mely a ténhomlokú Samas istent az alvilágba segítette — Miként lehetne mémi embert Smas isteni erejével? S az átkelőhely messze innét, fáradságos 00/O odáig; SMét vizei a halálnak tolózárként állnak elátte,

(Rákos Sándor fordítása)

Gilgames azt a tanácsot kapja, hogy menjen az erdőbe, s ott döntsön ki 120 szálfát, ami segirségére lehet neki és a révésznek. Ugsanábinak, hogyha a halál vizével szembetalálkoznak, csónakjukkal tudjanak haladni. A nagy szám használata egyértelművé válik, hiszen bizonyára nem egy csepp víz lesz, ami érinti majd Gilga mes kezét és a szálfát, s azt, amit maga mögött kell hagynia. Az analógia, amit az egyéb, ránk maradt klasszikus hagyományokkal mutat, például átkelés a Styzfolyón, egyértelmű. Nem a Gilgames az egyetlen, ebből a korból származó epikos mű. A legújabb, a sumer epikus emlékről, az Atethsissél végem vizsgálatok azt mutatják, hogy a Gdgames előtt született, s akár ani nak egy forrásaként is szolgálhatott, hiszen hasonlóképp, igen rész. letesen meséli el az özönvíz történetét. A Gilgameseposéhot hasonlóan, az Adapaspaíz is az emberi halhatatlanság megszerzésére összpontosít és talán az ótestamentumi Ádámtól szóló történetek alapja lehet. A háskiálteményben oly nagy szerepet játszó vidék, Dilmun tikos földje, minden valószínűség szerint a mai Bahrem terméketlen sivatagjábon létezett, ahol tízezetnyi halotti sirdombra bukkantak. A legújabb kutatások arról szólnak, hogy egykor egy ősi város, á ,,halottak szigete" terült el Bahrein vidékén, ahol kb. e. 4000 tájáról származó fal és házmaradványokat, edenytöredékeket és szerszámokat találtak.' Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy Gilgames valós történelmi szentély volt, az első Uruk dinasztia királya. a korai III. dinasztia idején, valamikor i. e. 2650 és 2550 között. Az epikus nád szerint két szentély, valamint Uruk városfalainak — aminek létezését régészeti ásatások bizonyítják — felépítése fűződik nevéhez.' Babilon utolsó nagy királya, a mvatagból i. e. 556 és 539 között kormányzó Nabúnaid a fiát, Belsazátt (Bélsaruszur) nevezte ,arg utódlási!, hogy kormányzóként a város egyik palotájából iráisyítsa országot. Az étemamentumi Dániel próféta könyvéből tudjuk, hogy Belsazár (vagy Balozás) egy lakoma alkalmával előhozatja az aranyés ezustedényeket, amelyeket Nabúkudurriuszur rabolt el a iffilzsálemi templomból, s így magára vonta az Isten haragját. Beisazár figyelmeztetéséte, hogy országlása a végéhez közeledik, a palota falán megjelent a ,,Mene, mese, tekel, sefasein" (számba vétetett, megmérettetett os könnyünek találtatott) felirat. Az írás beteljesedett habil., számára, hiszen i. O. 539ben Nagy Kyros vezetésével a perísák elfoglalják a várost és beolvasztják a Perzsa Birodalomba. Még Nagy Sándor sem tudta visszaállítani a város régi fényét, az e. 442ben Xermész áll elrendelt részleges lerombolását követően, s mire a Római Birodalom császára, Septimus Savas. sz. 193211) idelátogarott, már teljesen gazdátlan és elhagyatott volt. Miközben Babilon elvesztette nagyhatalmi befolyását, törvénykezési rendje és hitrendszere egészen napjainkig fennmaradt. A babiloni király és törvényalkotó Hanumurápi (kb. (. e. 17921750) napjainkban a Louvreban kiállított Kódexét fekete bazaltsztélére vésték, amelyben elsősorban a „szemet szemért, fogat fogért" elve számított példaértékűnek a zsidó törvénykönyv, majd később a nyugati világ törvénykezése számára. Akkoriban, amikor Britannia dslakossága számára még hátra volt a neolitikumból a bronzkor kultúrkörébe való áttérés, a nagy egyiptomi dinmmiák befolyásukat a számos vallási gondolatot és fogalmat megteremtő Babilonnal osztották meg. Ez p05550 0050 azt jelenti, hogy az egyiptomi istenhit a babiloni rekonstrukciója lett volna vagy fordítva. Tény azonban, hogy ez a két civilizáció közel aronos időben tökéletesedett ki, s a rituáléikban és hiedelmeikben váló hasonlóságok alapján párhuzamba állíthatóak. A predinasztikus egyiptomi kultuszok legrégebbike foglalkozott a csillagokkal, mégis hiába voltak avatott esillagjósok, sohasem váltak esillagászokká, mint a babiloniasak. A nyugati kultúrák is sok mindent merít ettek az egyiptomi műveltségből, hiszen matematikai, geometriai ismereteikről, s azok látványos alkalmazásáról emlékek maradtak fenn. Mind a mai napig az Is küztudatban, hogy jól fejlett érzékkel rendelkeztek a misztériumok iránt. Feltételezések szerint, a csillagjóslást az

Seite 20

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

egyiptomiak aknízták ki elsóként mindennapjaikban és halotti kultuszukban annak teljes mivoltában, tovább csiszolgatva a babiloni ismeretanyagot. Míg a görögök nevéhez fúzódik a esdiakos kyklas fogalom megalkotása, amelyből ecetfák, (állateivi) szavunk származik, addig egyiptomi etedetúnek tekinrjük a csillagos égbolt névvel és történettel ellátott, harminc részből álló tizenkét egységre történő felosztását, minden egyes konstellációnak nevet és egy-egy toménetet kölcsönözve. Az Egyiptomban használatos állatövi jegyek a következők voltak: az Oroszlán (Atom), a Skarabeuszbogár (Kepera), az ikrek (Szeth és Hórusz), a Bika (Ptah/Ozirisz), a Kos (Annon), a Halak (latin), a Vízontő (Menat és később Hapi, a Nílus istene), a Kecske (Mendes), a Nyilas (Száll vagy Su), a Skorpió (Serquet), a Mét)eg (Mémá és a Szúzanya (Neith vagy íziszÉI Érdekes módon a görögök által háznál, hér állatot, négy emberi alakot megtestesítő állatövi jegy között a Lobra (a Mér)eg) az egyetlen élette/en jegy, kakukktojásnak tűnik_ Eredete talán azokkal az ősi csillagászokkal hozható ósáefúggésbe, akik felfedezték, hogy .1 Nap mikor hatol keresztül ezen a csillagképem a napéjegyenlőség idején, azaz amikor a nappalok és az éjszakák egyenlő hosszúságúak. A korabeli zsidó és keresztény vallás is számos átfedést mutat az egyiptomi hittendszettel. A legnyilvánvalóbb kapcsolödást az ámes szócska jelzi, amely a keresztény imádság végén hangzik el. Általában a biztosan szó zsidó megfelelőjével állítják párhuzamba, azonban ugyanúgy elképzelhető, hogy AmonRét, az egyiptomi istent segítségül hívó sz6ból ered, akinek a. kultusza oly jelentős volt, hogy Tutanhaton (TuranhAton) hódolata jeléül Tutanhamonra (TutanhAmon) változtatta a nevét. A zsidó nép az időszámításunk előtti harmadik évezred végétől a második évezred korai időszakáig MezoporámMn át Egyiptomba vándorolt. A zsidó kultúra tulajdonképpen akár az Indus yolgyének másik hatalmas városlakó, írástudó civilizációjából is 1evezetheo5 lenne. A hieroglifák által az egyiptomi életmódról szerzett alaposabb ismereteink lehetővé teszik, hogy megfigyelhessilk az egyiptomi gondolkodásmódnak a korai zsidó hitre gyakorolt hatását. A templomba járó keresztény emberek számára is Mózes, a zsidóság és a nyugati világ törvényalkotójának története ennek legékesebb bizonyítéka, aki minden valószínőség szerint 11 Ramszesz fáraó udvarában nevelkedett O. 1298tól 1232ig. Előzőleg már megállapítottuk, hogy a babiloni töménygyűjtemény, Hammurápi törvénykönyvének elemei rányomták a bélyegüket a zsidóság jogrendszerére, s ugyanez érvényes az egyiptomi joggyakorlatra is.

Ha összehasonlítjuk az egyiptomi kultúra vallásos témájú ábrázolásait és történeteit a kanonikus evangéliumokkal, Egyiptom kultúrájának a modem nyugati valláskultúráta gyakorolt befolyásának közel 3000 éve tárul teljes egészében a szemünk elé. Ezek a hasonlóságok a keresztény és zsidó tanítások majdnem minden aspektusát érintik. Az özönvíz és Noé bárkájának története az egyiptomi trachcióban á jelen van a mennyei vizek urának, Nnu vagy Non bárkájának alakjában. Thébában Thotmesz sítjának feliratai elárulják, hogy az özönvíz és a bárka istensége Hnummal, a Nilus átadásának iste.,`,1 úzomnsAz ókori Egyiptom vallásos világának korai feldolgozása viconme E de Rougé munkásságához fűződik, aki szerint az egyiptomiak egy egyedüli, fő, halhatatlan és mindenható Istenben hittek; s hitük öszszehasonlítási alapul szolgál a zsidók Isrenével torténó összeverésre. Azon elhibázott következtetés eredményeként, miszerint a Halottak Fönyve teológiai értekezés volt, a viktoriánusok ama a következtetésre jutottak, hogy ez a szöveg majd részletesen beszámol a Nílus volgyének és a zsidóság ősi vallásrendjének mivoltától. A British Museumban őrzött ún. Ani, Hunefet és Anhai papiruszokból tudjuk, hogy a Halottak könyve egy imáriságoskönyv volt. Ezen papirusztekercsek elődjei a Piratnisszövegek voltak, melyeket az időszámításunk előtti kései harmadik évezredben uralkodó Unos piramisának táméskövein találtak Szakkaránál. A piramisok falára vésett kb. 453 nna vagy fejezet ismeretlen számú egyiptomi hittndús temetési szöveggyűjteménye volt. A Halottak könyve tulajdonképpen egy óriási liturgikus jegyzék, ami rítusokar, szertartásokat és krhel 200 varázsigét, konyörgést, zsoltárt, előírást, imát és utasítást tartalma, a halott lelkének kalauzolására a veszélyekkel teli utazás során a Duat-n-Ba Tizenkét Vidékén, a lelkek Alvilágaként ismert égi tájakon.

A vallás, amire ez a könyv épült, az istenek és Egyiptom teremtő istenének, Prahnak a tiszteletén alapul. Ptah mondta ki az isteni igéket a világ kezdetén, hogy „az istenek tudjanak a létezésükről.” és „Ptahnak, az istenek istenének” uralma alatt létezett az egyiptomi istenségek panteonja.

Anubisz a fényként jelenik meg, aki védelmezi és megtisztítja az emberi lelkeket; ö a mozgás, a tér, a formák, a számok és a bolygók számontartója. Su vagy Széth a kaotikus erők istene, Ő testesít meg mindent, ami gonosz; a két harcban ál/ó Al, Hórusz és Széth, a jó és a rossz viszonyában a sötétséget képviseli_ Hórusz, a maga húsz(ole alakjában az egyiptomi istenek legnagyobbika. A Piramisszövegek számolnak be a sólyomfejű' Hórusz A Széth közötti harcról, arról, hogyan fosztották meg Széthet m erejétől, s miként 00000 11 az egyik szemét Flórusz, s Széth gonosz éselekederéért a halottak Hó. ruszr tisztelik, hiszen ő jelképezi a fényt, amely felnyitja a szemüket. Aztán ott van Ozirisz, aki Anubiszhoz hasonlóan a halottakat védelmezi, A jelképez mMcient, ami a világra született, s aki egyben hitvese és bátyja hisznek. °Ansa volt az alvilág ura is, azonbm Steck galádul becsapta és meggyilkolta. Széth saját magának akarta a szépséges íziszt, ezért megparancsolta, hogy öljék 0008 00010100, testét tizenhárom részre &rabolják Al, hogy így távolítsa el vetélytársát hisz kegyeiből. hisz meghallván Ozirisz haElhírét, Szerb asszA nyával, Nephthiisszel, aki elítélte ura cselekedetét, útra kelt, hogy megkeresse annak halandó maradványait. A két istennő Ozirisz testének minden darabját megtalálja, csak annak férfiasságát nem. hisz egyberakja a test darabjait, s egy mű hímtag által tnegfogamatik fluk, Hórusz. A történet folyamán hisz viszonyba keveredik Széthrel, ami annyira felmérgesíti Hóruszt, hogy harcot kezdeményez az aEilág fekete disznó képében megjelenő urával. A viszály végeredményeként Széth egyik agyarával kiszúrja Hórusz Menlét; egyiptomiak Hórusz szemét szimboiikus

Seite 21

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

talizmánként tisztelték. Hórusz számos eselekedetében, összefüggésében és megnyilvánulásában majdhogynem pontosan Jézus alakjával azonosítható. Még maga a „Messiás" szó, amit általában Jézus „szent" személyével asszociálnak, az Ai egyiptomi ntsio szóból vezethető le, amelynek jelentése „felszenAlni". Egyéb lényeges párhuzamok is felismerhetéek 01,0010 01 Jézus történetei között. A teltételezetten keresztény felfogás a szűznemzésről, a keresztségről, az ételek titkos rituálékban történő megosztásáról és a feltámadásról — csak hogy négyet megemlítsünk a sok közül — olyan sok hasonlóságot mutat nemcsak az egyiptomiak, hanem a babilóniaiak, a görögök és más ősi kultúrák „pogány" hitével, hogy bátran kijelenthetjük, a kereszténység több, korábban kihalt istenhit ötvözete.

Jézus alakjára több szerző is mint varázslóra., a titkos tanok mesterére tekint. Cselekedeteit csodaként fogadták, amik akár egyiptomi eredetüek is lehettek volna. Morton Smith Jesusu the Magician (Jézus a mágus)9' címü könyvében rámutat, hogy a Talmud, a zsidók szent könyve nemi említi egyértelműen, hogy Jézus Názáretból jött volna, vagy Gablea lakója lett volna. Azt azonban világosan kimondja, hogy Jézus Egyiptomból jött, s mi több, rámutat arra is, hogy letarróztatásának oka elsősorban boszorkánysága és az egyipIong varázslásba való beavatottsága volt.

Smith arra is rámutat, hogy azok a korai keresztények, akik hitüket Egyiptomban, keresztény felekezető településeken gyakorolni, varázslással foglalkoztak.' A legkorábbi időkből ránk maradt keresztény eredeti/ tárgyi leletek olyan amulettek, amelyeken Jézus képe mellett varázsigéket is találunk; ez A azt jelzi, hogy Jézus korai követői Jézust varázslóként fogadták el." Egészen az időszámításunk szennti második századig vannak erre utaló írásos emlékek. I. sz. 160ban Justinus mártír a zsidó Tryphé, idézte — aki 360011 0. golilolo mágusnak" nevezte majd 0.01. 175ben Celsus, a platonista filozófus azt írta, hogy noha Jézus Galileában nőtt Al, Egyiptomban tevékenykedett, ahol a varázslást 1megtanulta." A mágikus tevékenységek nemcsak jól megalapozottak voltak a dinasztikus Egyiptomban, hanem a vallás alapvető részét képezték — . hittendszer hármas alapyonulatát a misztériumok, a varázsl& és Ozitisz kultusza jelentette. A Halmok könyvének néhány fejezNe is csupán a „nagy misztériumokkar foglalkozik_ Az egyiket, A Titkok Háza úmőjének könyve címéi passzust úgy jellemzik, mint ami „nagyon nagy titkokat" rejt, s amely olvasójának megparanesoltatik, hogy „senki számára ne engedjen betekintést ezekbe, mivel kívülálfék számáta visszmaszEo lenne ezek iSMelete, ezért el kell rettent. A szöveg szerint a varázsige „nagyon nagy védelmet" kínál, 01000k papok jelenlétében lehet kiejteni. A Jézus és Ozirisz alakja közötti összefüggések nagymértékben lekplezőek az Egyiptom és a korai keresztény vallásrend basonlóságait illetően. A kánai menyegző története, amikor Jézus a vizet borrá változtatta, bizonyítottan egy dionüsziai s igy elsősorban ozirisn eredetil ceremónia. Az olcári mentség forrásai egyiptomi szövegek. ben is fellelhetőek, amelyek igencsak hasonlatosak nemcsak a két nyér és a bor iránt tanúsított felfogásban, hanem a feltételezhetően Jézus áhal kiejtett szavakban is. Még a kereszt, a kereszténység örök szimbóluma is egyiptomi eredetű, minden jelentésével együtt. Egy. kor Mi Oziriszjelkép Ezek és a tObbi, a két hagyomány és központi figuráik közötti látható azonosság alapján Picknett Prince arra a következtetésre jutott, hogy Jézus nen, csupán merített az oziriszi álatázolásből saját zsidó világnézetének kialakításakor, hanem m oziriszi hagyományok alapját tette magáévá, hogy példaként szolgáljon tevékenységében, tanításaiban és a Mária Magdolnával val6 életében. Oeirisznak egy pénteki napon bekövetkezett, gyilkosok akart halála, M hisz varázslatos beavatkozása folytán három nappal később történt feltámadása a Jézussal történt eseményekkel rendkívüli hasonlóságot mutatva adja e szemlélet alapját. (Érdemes megjegyezni, hogy a háromnapos imervallum, ami olyan fontos mind a keresztény, mind az egyiptomi hagyományokban, közvetlenül a babiloni Gilgazneseposzig nyúlik vissza, amelyben az Alvilág hét Anunaki bírája Inannát három napra egy kantóhoz kötözteti.) Az izisz szájából elhangzó szavak tulajdonképpen majdnem azm nosak MáPa Magdolnának a kertészhez — Jézushoz — intézett szavaival a Gecsemáne kertben, amikor a sírt üresen találja. Picknee és Prince elmélete továbbmegy, s Jézus kiáltását a kereszttel Hehosl Helios! (ó Nap! Ó Nap!)kém értelmezik, amelyet mtán Ozirisz halálával asszociálnak, akit gyakran fokon napkent vagy ..a fény Ahagyójaként" ábrázolnak. Álláspontjuk szerint ezzel kapcso/édik Jézus .Ó, Nap! ó, Napi Miért hagytál el engemet?" kiáltásához, mielőtt „sötétség lőn mind az egész földön".'' Mágikus titok tantételének a vallási rend Márandatába totséné beágyazása nem számít újdonságnak. Az egyiptomiak szertartásai csak a beavatottak számára voltak hozzáférhetőek és gyakorolható. als, akik tanulmányokat folytamak és alkalmasnak bizonyultak s vallás egy ezoterikusabb ágának gyakorlását. A tudás több szintjét nek gondolatát tükrözi számos keleti vallás P, míg ez a nyugati kultúrától kezdve a szabadkőművesek tevékenységén keresztül egészen napjaink nagy számban jelen lévő vallásos kultikus gyakorlatáig minden esetben nyomon követhető. Azonban az összes közül legnevezetembb titkos tantétel a Kabbala.

A héber nyelvben KBLH-nak nevezett Kabbala" — a mérő a héber „kbl", jelentése kapni — zsidó hagyományra épül, ann a befogm dó ismerete szemszögéből meghatározottj5 bmereteink szerint a kabbalisztika virágkorának kezdete az elsó század Palesztinájához kötődik, ahol elsósotban az Ezékiel próféta látmnásában látni vélt isteni erőn vagy narkava fóletti elragadtmort és núsztikus elmélkedésr Isn000m.0 Eredetileg a „kabbala" kifejezés általánosságban ehhez a. hagyományhoz kapcsolódott, használata aztán a Halakhatörvények kapcsán vált gyakorivá, amelyek nem voltak meghatározott bibliai stövegek, és amiket M6zesre visszavezetve „stnai kabbalának" is neveztek. Néhány feljegyzés szerint „Isten saján szava, melyeket az angyalok egy kiválasztott csoportjának tanított. Az angyalok kegyelmét elveszítve, a Föld engedetlen gyermekeivel osztották meg tantcisaikat."' A kabbala, mint a zsidó misztikus tanok meghatározó formájának alapja, elsősorban azon gondolatot állítja a középpontba, miszerint létezik egy láthatatlan és megközelíthetetlen Istenség (Kin Sof — sah szetint határtalan, ám igazából az elrejtett, misztikus és isteni órességet

Seite 22

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

jelképezi), amely tíz emanáci6 (a sh5.rol)Usszetett alakjában nyilvánul meg. E bonyolult ezoterikus tanításnak egyik nagyobb figyelmet érdemlő aspektusa a Shekinah, a tizedik sefirah női alakja és m a nézet, miszerint az Istenség egysége a benne rejlő férfi és női alkötórészek egyestilése révén teljesedik ki Igy az emberi lény, legyen m akár férfi, akár ná, /sten képében jelenik meg a spirattal való hasonMsága folytán. Az emberi létezés kettósségének e szemlélete valójában nemcsak a kabbalima világnézetből ered, hanemlátni fogjuk — jelen van sok késóbbi kultúrában is. A/apjában véve a kabbalát elsősorban zsidó eredetünek tulajdonítják, azonban gyökerei mélyre nyúlnak számos babiloni és egyiptomi hagyományba is.

A kabbala egy többfazisú fejlödési folyamaton ment keresztül. A tizenkettedik századból való Sefer ha-Babir avagy A világosság könyve képviseli e látásmód legkorábbi fázisait, és teremti meg a sefirot szemlélet, valamint az isteni világban jelenlévő nőies vonások alapját. Olyan újabb fogalmak szivárogtak be a zsidó hitvilágba, és szilárdítorták meg a kabbala alapjait egy rendkívül fejlett jelképrendszer beiktatásával, mint a lélekvandorlás vagy gilgul. Az átalakulás második szakasza egy változatos vallási áramlatok központjaként ismert területen, a franciaországi Erovence tartományban zajlott le. Arra a kérdésre, hogy miért éppeii egy rejtett, éberen 'őrzött vallási irányzat, a judaizmus maradt fönn egy délfrancia vidéken a 12. század során, még sohasem kaptunk kielégítő választ, s ennek okát mind a mai napig homály fedi. Ámbár ekkortájt, a kabbala reneszánsza idején, a mindennapi éler részévé nők Provenceban, és Jichak Saggi Mahar (a Vak Izsák) személyéhez ffizádően számos kabbalista iskolát alapítottak ezen a területen. Innen induh aztán hódító útjára a 13 század végén és a 14 század elején ez a felfogón spanyolországi Gerona és Castile vidékére, míg végül elérte tanúpontját. Akkoriban fogalmazta meg Mosheh de León a leghíresebb kabbalista értekezést Snéhar címen, valamint kollégája, Josef Giká tilla mérvadó kabbalisztikus írások némelyikét. A Szobor valójában a legjelentősebb kabbalista írásnak tekinthető. A részben arami. részben héber nyelven íródott szöveg a bibliai utalások misatikus ér. telmeaésének, a Tóra (az ötestamentum első öt könyve, vagy ddőzeu öt könyve) parancsolatai és tiltásai kabbalisra értelmezéseinek, valamint a misztikus hagyományok, a teurgia, az antropológia, a pszichológia, a költészet és a mitológia szeles skálájának gyújteménye. A Snohorban erősen erotikus tartalmat rejt az istenség férfinői mpektus szent egységének leírása; a Simon mágus és Heléna, vagy még inkább a Jézus és Mária Magdolna közötti kapcsolat rögorr rejlő elméletet tükrözi, amely a kettősség és az egyensú/y fontosságának érzetét kelti az olvasóban. Mi több, a Szobor alapvető tézise szerint tökéletes a kapcsolat az alsó és a felső világok között, az ide. lenn történő események odafönn visszhangra találnak — valójában a tetteknek és imáknak kozmikus jelentőségük van. A kabbala térhódítása a /3. és 14. században egész Spanyolt,. szagot érintette. Ekkortájt született a Scier banummno, azaz A bök., mön könyve, amely a kozmikus körforgás képzetének elterjesztésére tette a hangsúlyt, amelyekből minden egyes, egy isteni attribúció szerint, a Tóra önálló értelmezése. Ez a zsidó hitvallást nem az örök igazságok fényében tünteti fel, hanem mint olyat, amelyben minden egyes ciklusnak megvan a maga Tórája.

1492-ben a zsidókat küzték Spanyolországból, s így a kabbala egyfajta föld alatti mozgalommá. minősült. Azonban a 16. század derekán reneszánsz. élte Safedben, Galikában, ami aztán a kabbalista tanítások központja lett. Azzal töltötte itt utolsó éveit a nagy kabbalista, Isaac ben Solomon Luria, hogy inegalkossa a később luriánikus kabbalaként ismertté váló elméletet. A kabbalista törvényszeróségekköl tarkított nall az isteni fény visszavonása (taiviazaail elméletének kifejtésére épül, anü által ós őr keletkezik, a fényrese“skék belesüllyednek az anyagba Lburok" avagy „gelkpot"), és a kozmikus újjáépülés" avagy a „nynum" intenzív misztikus élervitel és a gonosz elleni küzdelem folytán elérhetávé válik a zsidók számára. A kabbalizmusnak ez az ága talán kevésbé nyíltan misztikus, mint a mag, amelyből származik, s nemcsak a 17. századi zsidó sabbatharius Messiás mozgalom igazolása lett, hanem nagymértékben befolyásolta a 18 században kezdődő és a napjainkban P sok országban virágzó hasidi társadalmi és vallásos mozgalom tanításai, A kabbala esszenciája tehát egyfajta rejtett hagyomány, ami a kezdet keaderén szájhagyomány útján terjedt, és az egyiptomi vallási rítusokhoz hasonlóan, egy személyi vezető általi fokozatos beavanon magáb. foglalt. Misztikor és ezoterikus tartalma növeli az azt körülvevő titokzatosság érzetét, azt az érzetet, ami a veszély általi fenyegetettség révén tovább fokozódik, s amit a kezdő beavatottak éreztek, amikor segítőjük nélkül misztikus praktikákkal próbálkoztak. A fentiekben már rámutattam, hogy a kabbala alapját az istenség férfi és női mivolta közötti egyensúly adja. Aaonban van még egy, talán sokkal fomosabb dualista elmélet P e felfogáson A kabbalista kettősség egy része az ember általi, ezért tökéletlen teranuest hangsúlyozza, míg a0 isteni alkotást tökéletesnek és örökéraényfinek tünteti föl Szimbolikus értelemben ezt Jeroboám és Elophim (némely forrás szerint Elohitn) két pillére képviseli.

Jeroboám oszlopa emberi kéz téglából készült alkotása az 'örökké kelii, de nein örök napot jelképezi, maga 00 oszlop és annak téglái állandóan megújulnak és pótlódnak. Elophim oszlopa kőből készült s isteni eredetú, ezért örökéletű, és fölötte áll minden emberi alkotásnak. Jeroboam Hórusz, vagy a keresztény fogalonatend alapján Jézus megtestesítáje; mindketten a világosságot jelképezik, míg az isteni alkotású Elophim oszlopa a szemünk elő, rejtve maradó Istent, az egyiptomi Sm vagy a sötétséget testesíti meg_ Ezen oszlopok kettás léte kabbalista felfogás szeri, nemcsak a vi/ágmindenséget jelképezi, hanem 00010 és a lelket U, azt a kér lábat, amelyre az emberiség támaszkodik, valamint a testet öltött fóldi lét kettő, ségét, és annak a spirituális léttól vak, elválaszthatatlanságát. A kabbala fejlőd án egyre inkább összefonódott bizonyos szimbólumok használatával. A bölcs, a remete, a gyermek, a király és az áldozati istenség mind az emberi alakot jelképezó szimbólumok közé tartoztak. M ősibb jelképek egyike a csonka pitamis, a rózsák keresztje és a háromdunenziós kocka volt, amelyek kabba. lisztikus értelmezése ma már hotnályba vész. Számos,

Seite 23

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

eredetileg kabbala jelkép mind a mai napig használatos a szabadkőrmlvesség néhány változatának jelképrendszerében, de a talán legnevezetesebb jeDlés, a csonka gúla Hóni. szemével ábrázolva, jó időm fenntm. rad nem másutt, mint az Egyesült Államok törvényes fizetőeszkózén. Azonban nemcsak a kabbala jelképrendszere az, ami továbbel. A kabbalista gondolkodás szálai mélyen bele vannak szőve az európai történelem számos elemébe is, a magát Troyesról, a kabbalisztika székhelyéről elnevezó Chrétien de Troyes, késő 12. század. Grál lovagregenyeibe, a befejezetlen 00 (0100 de Graotba; a 13. sz.. zad eleji Perlevaviba, egy keresztény változatba, melyet fekételezhe. teien egy glastonbutyi szerzetes írt/ a bajor kohó, Wolfram van Eschenbach bParr Paéaivalja is erősen kabbalisztikus ábrázolást kar, asztrológiai, alkímiai képzetekkel és ezoterikus jelképekkel tar. sítva. 1884ben történt, hogy az angliai Manchestetben egy zenetanü, Joy Hancox a háza múltját kutatta, arrukor több mint 500 papiroo. hol álD, John Byrom által összegyújtött hí 100 bukk.m. Byrom (169141763) nemcsak a &naltháznak az angol trónra visszakerúlé. sét kívánó jakobita mozgalom egyik vezéregyénisége volt, hanem szabadkómóves, és a Királyi Természettudományi Akadémia egyik tagja, aki barátai és ismerösei között tisztelhette korának megbecsült tudósait, tilozofusait és az értelmiségiek,. Szintén tagja volt az ún. Nap vagy Kabbalaklubnak, amely AZ összejöveteleit a Szent Pál temetőben tartotta A Byromgyűjtemény titkos geometriai és epuészeti formák dokumentuanainak bámulatos rendszerezése, 100017 11911 épületek tervrajzait tartalmazza, mint például a cambndgei King' s College és a londoni Templomos-rend kápolnája, és magyarázatot ad a tudás folyamatosságára, ami ezeknek az épületeknek a megtervezéséhez és kivitelezéséhez alapul szolgált. Tulajdonképpen megerősíti, hogy például a King's College kápolnája esetében a tervek 000000oogyod,k századi franciaországi Albi település székesegyháza alapján készültek a kabbala hitvilágából ismert „Élet Faja," alapozva.. E gyójtemény jelentősége nem csupán abb. nyilvánul meg, hogy a kabbalisztikm, hermetikus, szabadkómfives és alkimiai szimbolikák világába kalamolja az olvasót, hanem bizonyságul szolgál arra, hogy olyan nagy elmék, rMnt John Dee, Robert Boyle és Robert Fludd is beletnélyedtek ezen ismeretekbe. Az ősi gyökereibó/ táplálkozva a kabbala még egy csapat 1718. századi gondolkodó elméjét is meginozgatta. Hosszú és páratlan torténere azonban szintén nyilvánvaló. Tételezzük fól, hogy ha egy rabbik mondjuk Jézust, bevezettek volna a kabbala világába és annak alapvető szemléleteibe, amelyek jó 01001 00 ókor, babilóniai és egyiptomi fe/fogásra épült, 110111011 egyáltalán nem lett volna idegen saamára. A Holttengeri tekercsek és a NagHammádi evangé'almok nyomán elindulva a kabbalisztikus kettősség elgondolása Jézus saját szavaiban talál visszhangra. A Holttenger• tekercsek feltételezett szerzői, az esszénusok, a kuniráni szekta, akik jellegzetesen kabbalista szellemiségőek voltak, M Jézus e csoport tagja lévén vagy nen/ lévén, tisztában volt a világra gyakorolr befolyásukkal. Non011k úapvető elveiben volt az esszénus hitvilág dualista, hanem feltett saándékok volt, hogy DMid leszármazottját .1 sák Palesztin. trémján. Ebből következtetett néhány kutató arra, hogy az Újtestainenium számos fejezete a Messiástól reméltek kivetítésének végeredménye, amelyek Jézus életébe is beleszövődtek, hogy beteljesül& saját próféciájukat.

A kabbala örökségének egy másik irányelve szerteágazott Európában. Mint láthattuk, a francia és spanyol földön összpontosuló kabbalista felfogásban a 15-16. században robbanesszerü változás következett be. Azonban ezt megelőzően a dualista felfogás már sokkal korábban beépült egy másik hittendszerbe, amire maga Jézus is utalt tanításaibant: a gnoszticizmusba.

NEGYEDIK FEJEZETA GNOSZTICIZMUS

Paksztina az elsó században az ókori Görögország, a Római Birodakm és az Ok. PeAsia találkozási pontján feküdt. Perzsia részese volt a Zoroaszterhit megszületésének, amely felfogás a kettős, egymásba fonódó erők, a M és a rossz csatározásainak szinterétil jelolte meg a Földet. Napjainkb. Indiában a párszik a ZoroIlfohívei. Számos tudós osztja azt a nézetet, miszerint állánon bibliai bölcs, a Mágusok, zoroasztrikus tanítók voltak. Zisroaszter vagy Zarathusztra egy pogány pap fiaként élt Perzsiiban i. e. 660 és 583 között.' 30 évesen egy isten, Ahura Mazda, zzaz tElölcs Út" egy vallásos tapasztalat során azzal a feladattal hitta ineg, hogy megreformálja az akkoriban Perzsiában uralkodó puliteista és áldozati hitvilágot. Mindezt úgy vitte végbe, hogy nem tagulta meg a többi istenséget, hanem megpróbálta beleolvasztani 6ker az új vallási rendbe azáltal, hogy az Ahura Mazdár segítő istenekké a.,násálta óket. Noha a áoroasárriámus az egyik legkorábban lualakuló mono,eista istenhit, mégsem a benne tejló kettősség elve teszi számunkra érdekessé. Kifejezetten ennek a vallásnak ofo1donohoo Isten jő és rossz szefiemének, a fény és a sötétség, a két egyenlő, de homlokegyenest ellenkező princípium korkepciója. E fedett korai bitrendszerben először megfogalm.ott gondolatok bőieges információval szolgálnak a későbbi vallást illetően. E kettősség. alapuló felfogás, noha burkoltan, de visszaköszön a keresztény httvilágban egymással szembená/ló felek, az Isten és az Ördög alakjában. A zoroasztrizmus mély hatással volt a zsidó, a keresztény, valamint az iszlám hitre a halál utáni létet érintő megközelítésben Ámbár nem volt misztikumokkal átszőtt vallás, mégis oly.) eszkatológiát kínált, ami magában foglalta az Egyiptomban már Arábban kialakult mennyország, pokol és fehámadás eknéletét. A zocoasztrizmus, ami onag.ztos erkölcsi eszményképeket állított fű a tüzet mint az Isten hatalmának és tisztaságának szünbólumű hangsúlyozta, és sok

Seite 24

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

más, ezt követő egyistenhit() vallástól ehértien a nőket a Műlakkal egyenrangúnak tekintette. Amikor században az iszlám hic lett hivatados Perzsiában, Zotoaszter hímnek jó része Indiába költözött. Napjainkban az Indiában élő párszű 75%a a zoroaszteri tanok követője. A görög gignoskein, .,tudni, ismemi" szóból származó gnosztics. mos zoroaszteri tmításokhoz hasonlóan alapvető eleynként tárulmazza a kettősség koncepcióját. Kettös teremtésről beszél, amely ben az égi világ elkülönült a földi világtól, a halandó embertől. Az Isten angyalai megteremtették . emberi létet, amely aztán egyáln. lán nein bizonyult megfelelőnek, mivel kiderült, hogy az vad. természetétől fogva gonosz. Csup/Amm az isteni kozbenjárásto tudja 8 világegyetem fénye, az isteni szikra áthatni az emberi testet és lelket. A gnoszrikusok azt vallottak, hogy az ember élete során bio nyos titkos tudáson (gnózis) keresztül üdvözülhet, s ily módon ű. juthat a lélek halhatatlanságáig, és kiszabadulhat teste bortönébk A halal pillanatában történő felszabadulás során a lélek az enzbo testét elhagyva a mennyei világba szökik; ez közvetlenül párhuzamba állítható Jézus feltámadásával, noha a gnosztikusok számára a testi feltámadás gondolata jelentéktelen és szükségtelen volt. Jetű tanításarban több helyütt jellemzően gnosztikus vonások fedezhenk fel, amik az egyén és a szabad akarod iránti tiszteletet támogaíjik abban a hitben, hogy a gnázis önbeteljesülés útján elérhető. A keresztény egyházak manapság mélyen hallgatnak Ie. gnosztikus ranításait illetően, s így híveinek nagy többsége ni.s tisztában a hitére gyakoro/t gnosztikus befolyással. A NagHammádi tekercsek 1945ös egyiptomi megtalálásával a gnoszcikut evangéliumok világossá tették sok keresztény hívő számára, hogy s római katolikus egyház felé való orientálódás nem pusztán választás kérdése volt. A második és a harmadik századbss a keresztény gunsztikus elképzelés szerint „jézus a világegyetem szikrájával felruhMotr isteni teremtmény, aki képes másokat az Istennel történő egyesülés felé vezetni. A római katolikusok számára e szemlé/et egyenesen eretnekségnek számított, hiszen megkérdőjelezte Jézusnűz. Isten feltámad°. fiának smsmosüs.Agyh/AosssJhogynoo feltamadásának gondolatát kezdte támogatni, a misék szertartásaiba beepitette Krisztus testének és vérének kenyérre, illetve borrá törrent átlényegülését, szigorúan leszűkítette a jövőbeli szabad vál.zsas lehetőségét. A hitelesség fenntartása érdekében a katolikus egyhiz. különösen ha fenn akarta tartani nagy és növekvő tekintélyét ezen egyetemes szentség által, még jobb színben kellett hogy feltünresse magát, mint a gnosztikus tanítások. Ennek érdekében a bűnt, az ura/kodó emberi érzeltnet állította tanításai középpontjába. Enyhe büntetés terhe mellett követőinek bűnbocsánatot ígéű, a bűnt, sokez (eloldozta és a Paradicsomba való beboesátásra alkalmasnak itélre. A bűnösök számára a bűnök súlyától fiiggetlenül bármikor felolduzást biztosított, s így a bűnök egyszerűen semmissé tételéyel hihetetlenül népszerűvé vált. Ezáltal a katolik. egyház rendkívül kedvező helyzetbe kerult: tudta, ki kivel, mit csinált, így lehetősége nyílt minden idők /egelterjedrebb Is Legsikeresebb példájaként az esköksi zsarolásca. A kereszténység számára a gnoszticizmus jelentette a legveszélyesebb eretnek mozgalmat, ami tovább izzította az amúgy is évszázadok 4ca lángo/i5 vallási ellentéteket. Az ellene folytatott küzdelem első dakjaiként olyos keresztény szerzőket említhetünk, mint példiul Ireneusz, Hippolütosz vagy Justinus, akik az ,,eretnek gondolkodásmódot tagadva, a „guosaricizmus ördögétől" fenyegetett egyházi tmításokar vették védelmükbe. Feltételezhetően nem kisebb egyéniség, mint Pál volt az, aki felismerte a veszélyt, amit a snomikus tanok jelentettek a kibontakozó keresztény egyházra Megértette, hogy a gnoszticizmus a ..tudás" vallása, és az is volt, zdm . élet értelmének mélységeibe való betekintés képességét hirdeti Par.itának tekintette azt, ami más va/lásokból táplálkozva próbál érvényesülni. Egy misztikus alapító alakkal a háttérben — aki mán annak rendjemódja szerint eltűnt, mondanivalóját részben nyilvános, részben titkos példabeszédek és kinydatkoztatások fokai. jában hagyva maga után — a kereszténység alkalmas befogadónak bizonyult. Pál attól tartott, hogy a gnoszticinnus valamtképp bekebelezi a keresztény tanokat, és elkeseredetten látta, hogy művelt keresztény emberek Jézus személy& egy mitikus figurává egyszenisi. ük, ezért kemény harcba kezdett, hogy gyökerestől lötépje azIlolo megalapitando hitrendszert fenyegető éldskodót.' A gnoszticizmus valami egészen mást, sokkal több személyes kk hívást kínált az egyén számára. Az írott szavaknak és a papságnak való vak engedelmeskedés helyett a szabad akaratot, s így az ennek megfelelő bűnbánatot alkalmazta tanításaként. A római katolikus hívőktől azt kívánták, hogy Jézus eljövetelét várják az ítélet napján, hogy a mennybe juthassanak. Bármely vallástól, amely utalást tett arra, hogy Krisztus nem támadott fel, és nem remélhetjük az eljő, telét, az egyház fenyegetve érezte magát, és elsődlegesen ezed magyarázható, hogy Krisztus korától kezdődően a 1112. százan katharokig és azokon túl, a római katolikus egyház a gnoszticPmum rendkívüli fanatizmussal üldözte. A gnosmikus tanok híveinek az Istenhez vezető út szabad me gválasmása, önként választható bóribo. nmgyakorlása és a hívek szokatlan odaadása tovább szította grédó létet e békés, pásztori hitvallás ellen. A NagHammárk tekercsek egy része a Péter és Jézus között lezajló beszélgetésről szól, amely mintha megjövendölné ezen politikaivallási vitákat.

Most aztán hallgasd figyelmesen a titkot, amit elaeulnak neked, és jól (Med azokat. Ne add tovább korunk gyermekeinek, mert istenkáromlónak fognak nevezni, nem figyelnek rád... Egy bábu nevéhez fognak könyörögni, és azt hiszik, ezáltal majd megtiktulnak. Azonban beestelenek lesznek, hibát követnek el, és egy gonosz, ravasz ember és egy különféle dogmák rabjaivá lesznek... lesznek még rajtunk kívül, akik püspököknek és diakénmoknak nevezik majd magukat, mintha hatalmae kaptak volna az I5011. Meghajtják magukat a vezetőik ítélete előtt, akik csupán. kiszáradt, csatornák.

Érdemes megjegyezni, hogy a Vatikán soha semmilyen magyarázatot sem fűzött a Nag-Hammádi szövegekhez.

Az egyháznak a gnosztikus tanításoktól való félelmét többek kozött nemcsak azok a tények alapozták meg, miszerint az isteni szikrával felruházott két lábon járó csoda, az ember, mint a keresztények mindenható Istenének teremtménye,

Seite 25

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

egyáltalán nem alacsony rendű, és a magabiztosság olyan szintjén képes félelem nélkül élni, ami cuiltis a fiiggetlen akarat szabadságának következménye Ithet. Az egyén saját felelősségét hangsúlyozó erkölcsi világkép azzal a felfogássM párosult, miszerint a ndi szellem a férfiéval azonos rangú ezért jogosult, hogy hangot adjon véleményének. Ez a szemlélet a teljes kiátkozással ért fel a keresztény atyák szemében, hiszen a keresztény világ nőkről alkotott képe megtagadt a szűz és a prostituált képének szélsőségei mellett, a kettő között alim hagyva másra esélyt. Az elsó feljegyzett gnosztikus knIvet az időszámításunk szerint 165ben kivégzett Justinus írta. A Syntagma avagy ösmv1Vglaló kézitevyv minden vranekség ellen dr.) írása, amelyet csak tnás munkákban talált utalásokból ismerünk, elveszett a történelem forgatagában. Az 1960as évek elején egy francia tudós megpróbálta a szöveget a felle/t hivatkozások nyomán rekonstrualni, azonban sikertelen próbálkozás után feladta. Elsősorban Lyon püspöke, Ireneusz (kh. sz.I.50200) írásaiból tudjuk, hogy az egyháznak valóban voltak amik/temetik,. törekvései. Az ötkötetes művet, az Adversm haeresem eretnekségek ellen) Ireneusz írta, miután egy barátja tábírra arra, hogy górcső alá vegye Valentinosz követőinek, a kifejezetten jelentős gnosnikus mozgalomnak a tankásaie, amely a tehetősébb Rainavölgyben és Provence vidékén hódított Lyon püspökekent héneuszt erősen foglalkoztatta ezen vallási eszme térhódítás, mely kimondottan versenyben állt a saját hitével, ezért harcot kezdett ellene. A vakntinoszi iskoláről szerzett ismeretei alapján, amikhez az általa olvasott könyvekből és tanulmányarkg jutott, azt hitte, hogy képes lesz feltérképezni ennek az eretneknek kikiáltott mozgalomnak m eredetét egészen a gyökerekig. Ireneusz szerint, rMnden eremekség forrása Sönon mag)no volt, akiről a különböző gnosztikus iranyzatokon és tanitokon keresztül felbukkanó mindennemű eretnek ranitás eredeztethető. Mint a gnosztiemmussal szembeni korai ellenszenv egyik legpontosabb forrása, Iteneusz Adverves haesesese g. lentöseget a Valeminosz híveinek, holemaiosztól, valamint Mari custól szerzett megkérdőjelezheteden ismeretére alapozta. A jelentőségét tekintve másodikként eintíthető írás a roma, HippolMosztól származik, noha érdemes megemlíteni, hogy a Nos 1100100061 tekermek felfedezését és fordítását megelőzően a kosa, gnoszticizmusról szóló Mfottnaciók forrásai mindig az ellentábor sai voltak. Hippolürosz a harmadik század elejének római társadalmában élt és tevékenykedett, atnikor teológiai ellentmondások tis viták mindennapinak számítottak. A tízkoteres, görög nyelven inar Minden erdnekség cáfolata avagy a Pbp00000 körill a közponct gondolat körül forog, mely szerint az eretnekség bármely megjelo nési formája nem más, mint az úgynevezett pogány hitvallás átdoi. gozása és továbbfejlesztése. Ennek szellemében a mél elsó négy köte. tében a pogány hitrendszert boncolgarta, kezdve a mág01161 a filmofián át az asztrológiáig. Az írást a Hippoliatosz által hmznált els6dleges források még ma is hitelessé teszik a kmatók számára. Ezek a mélyek képviselik a kibontakozófélben lévő keresztény egyház által a gnosztikusok ellen indított propagandahadjárat els6 mozzanatatt, melyek szerzői nem az egyedüli résztvevői voltak ennek a kampánynak. A 150 és 225 között élt Tercullianusus összességében élesen támadta a gnoszticizmust, azon belül is elsősorban a valeminoszi tanításokat. Írásai és próbálkozásai hit az értelem lőtt áll" elvét sugározzák, s tökéletesen kirajzolódik előttünk, hogy a gnoszticizmus ellen folytatott küzdelem milyen hatással volt a masiklik és a harmadik század római katolikus egyházára. Alezandrin Kelemen azonban sokkal szelídebb hangot ütött meg. Stromateis mű milvében egyértelmű bizonyítékokat találunk arra, hogy sz alapvetőbb gnosztikus tanok némelyikét megpróbálta beilleszteni a kereszténység gandelatárannába. Szembehelyezkedett a ilamis gnezis" eszményképével, he/yette a keresztény hit valódi tudásának szemléletér a/kalmazta, azt ál/kván, hogy ,.a H, egészséges élet. s vallás elveinek ismerete és a spirituális fejlődés által a keresztet, ember előtt megnyílik az úr, hogy igaz gnosztikussá váljék, aki a Init révén Isten megismerésére törekszile".' írásai arról tanúskodnak. hogy a két vallási irányzat által leginkább vitatott területeken Kelemen rendkívid jártas volt ellenfelei feljegyzéseiben és hitvilágában.

Az eretnekellenes mozgalom írói, különösen az antignosztikumk. a 2-3-4. századi irodalom Ki kicsodáját olvasták. Órigenész, a kIno kereszténység talán legnagyobb gondolkodója és legjelentősebb görög szerzője, Euszebiosz, aki az Egyháztöreeneset írta; Epiphamosz, Konstantinápoly későbbi püspöke, a Panarion, avagy a Gyógynerg láda szerakle, amelyből a szavakat merítették, amiket gyógyít kent alkalmaztak azok számára, akiket megesapott az eretnekség szele mindannyian osztották azt a nézenet, mely szerint 10000 keresztény eretnek gondolkodás a kor legalattomosabb pestise, ugyanakkor paradox módon az efféle vonzaknak elfojtására tett kísérletedthen, korai feljegyzéseik 1o1 igenmak értékes információval szolgálnak számunkra a gnosztikus felfogás Htét A NagHanamádi' szövegek felfedezését megelőzően csupán a 18 század végén fellelt eredeti gnosztikus kéziratokról, néhány kopt feltegyzéstől volt tudomásunk. Ezek egyike a skót tulajdonos, J. E. Btake neve után Codex Brutiangsként ismerete' vált feljegyzés H ox(ordi Bodieian lábraryban található. Ebben olvasható,Jeti két könyve, amely varázsigéket, misztÚeus jeleket és szimbólumokat earralma100 az isteni nüsmériumokba rorolnó beavanásokhoz. Egy másik kézirat a manapság a British Idbraryben megtekinthető Codex Asiegiange névadója az angol Dr. Askew , amelyet 1778ban C G. Woide tárt a nagy nyilvánosság elé. A negyedik és az ötödik században szerkesztett itás, mely a harmadik századból való Phlis S.phiát (Flitbolcselet) is magában foglalja, jókora hímevet szerzett. Al ezt tartalmazó egyik legrégebbi gnosztikus papiruszra James Lanke bukkant FelsőEgyiptomban, s 1785ben a British Múzeumban helyezte letétbe. Öt feljegyzésből állo érdekes dokumentumgyájceményről 010 106, amelynek egyes &rabjai befejezetlenek, mások pedig csak töredékek formájában maradtak ránk. Egészen a NagHannnádi tekercsek megtalálásáig ez a két kód« képviselte a gnosztikus irodalom teljes egészét. Természetesen ez korántsem azt jelenti, hogy a gnosztikus tanok követői nem igyekeztek papírra vetni tanitásaikat. Sót, szép számban éltek írők 8 gondolkodók, akik megteremtették 0 moszrilms szövegek Óriási

Seite 26

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

88 PETER BLAK E P S PAUL S. BLETARD

gyübeményét. Azonban a papiruszra irott feljegyzéseik rendkívül törékenyek voltak, s a nem megfelelő körülmények között tárolva igen sérülékennyé váltak, ezért nehezen kezelhetóek. A szövegek fennmaradását csupán folyamatos újrámásolK, biztosította. Ez s tény sokkal inkább kedvezett a kiterjedi forrásokból táplálkozó., szép számú szerzőt foglalkoztató katolikus egyház etetnekellenes írásainak, mint a szegényes háttérrel és csökkenő létszámmal rendelkező egyébként is támadott gnosztikus mozgalomnak. Még ha írásaiknak mára nyoma is vmzett, számos gnosztikur szerző hímeve mind a mai napig él a köztudatban. Csak hogy nehs. nyer említsünk közülük: a 2. századból való Sarominus és Basilidész, akik tudvalévően az Antioch,ban Os Alexandriában is tevi, kenykedő Simon magus tanítványának, Menandtosznak a hívei vol, rak. Basilidész feljegyzésének kös.nhetően, Ireneusz eretnekellems unlyében idézetek formájában konzeryálva, az eretneksegek ereineksége napvilágot látott. Basilidésztől származik az e/s6 írás, ann altematív szemléletet kínál a keresztre feszítés eseményeitől. ATI7 7 köveMeztetéste jutott, amit a 7. században a Korán is hangon, tott,' hogy a kereszten Jézust Simon helyettesítette. Mégis talán a leghíresebb és legnagyobb befolyással biró gnosztikus mester e, egyiptomi Valentinosz volt, akinek a reputációja a 150es évek ik. májában páratlan volt1945, megelőzüen a Codex Asktuttanuthan található Pim: Sophia jelentette a gnosztrkusok ismerete/nek sajár szavaikkal nug, fogalmazott forrását. Az időnként összekuszálódó szálakon funi írás,' folsrrol hysőoos feltamadott Jézus és a tanítványai közoo zajló beszélgetéseket örökül meg, amelyek közül jó néhány a kén, beesés és a megváltás témáját feszegeti Jéms leleplező szavaival tse Oltva. Az írás középpontjában annak a kérdése áll ki az, aki végü feloldozást nyerhet. Konklúziója szerint az oldozható fel, a, teljess megtagadja a világot, hogy a puszta szeretet és a könyörület szigete törvényei szerint éljen. Ezáltal elnyeri a végső megriszteüetést, Kp Jézus hoz csadakozva az Isteni Fény sugaraivá váljon. A Pestis Sopist jelentőségére a gnosztikus hivek szemében némi Isoyokossosns egyik angol fordítás háttere. Fordítója G. R. S. Mead, a Malan, Blavaasky és azŐ Teozófiai Társasága által életre keltett kéri vikriánus teozófia egyik kiemelkedó egyénisége volt. Fordítása a spirinálissal szemben a sptualista és misztikus szempontokra helyezett erőteljes hangsúly miatt gyakorlatilag alkalmatlan komolyabb tudományos kutatásokra. Amélineau 1.895, francia fordítása hasonló. szubjektív elemekkel átszőtt, annnek eredményeként az objekthabb szemlélők mellőzték e művet. Így a NagHammédi sbnvegekre történt 1945ős rabukkanKt megelőzáen kevés esély vah a gnoserikus szemlélet tárgyilagos megértésére, 1500 év távlatából először a kodezgyújteményben szembesülünk a gnosztikusak saját 1717.1(7.] megfogalmazott felfogasával. Az evangéliumokat a Nílus Luxor és Aszját közötti kanyarula/ihm, Felhő Egyiptomban, NagHammédi sivatagban fedezték 1945 decemberében három fivér saáakh (madárlép) után kutatva ánosslsbsbslTsssfss,klsssnnoboo Huma Dum nevű település hatá.ban. Arrafelé a sziklafal közel 150 természetes üreget rejt, amelyek./ nemrégiben derült ki, hogy 4300 évvel ezelőtt festve voltak Os sírhelyként h.zn.ták Mem a Hatodik Din.ztia korában.' Egy a szikláró/ alázuhant hatalmas kőtömb közelében a legfiatalabb fi, Abu al Majd kiKott egy korsót, ami aztán bátyja, Mohamed kezébe került. Mesélje el maga Mohamed saját szavaival a történetet,

A Hamra Brun, hegység lábánál találtam 1945 decemberében. Reggd hatkor, amikor munkához láttam... váradanul találtam 80 korsót. Az volt az érzésem, hogy valami lapol benne. Magamhoz vettem, de mert hideg volt a reggel ezért elhatároztam, hogy majd kKőbb visszajávok érte, hogy megnézzem, üli is .n benne valójában. Még aznap visszatértem, és széttörtem a korsót. Eleinte 08 sors hogy vajon nen, egy ..dzsinn", egy rossz szel/em lakozike benne. Egyedol voltam, amikor összetörtem a korsót, nevettem volna, ha a barátaim ot lettek volna velem. Egy künyv volt benne. Úgy dontortem, elviszem a baratainúme, és elmesélem • iörténteker. Heten voltunk, s mindannyian éreztuk, hogy valami köze lehet keresztKy emberekhez. Úgy gandolmk, hogy számunkra teljesen haszontalan, nincs is rá szükségünk. Elvittem hát a lelkészhez, aki azt mond., hogy neki sincs szüksége rá.

Csak szemét volt. Igy hazavittem; egy részüket elégettem, más részüket megpróbáltam eladni.

Amit Mohamed és Abu. felfedezett, Nag-Hammádi gyüjteményként vált ismertté: ötvenegy szöveg könyvekbe kötve, amelyek 'egyenként kettő-nyolc feljegyzést tartalmaznak. Papiruszcsíkoklad készültek, egyszerű, ptéselt borítóval, melyek némelyike keresztet ábrázol. A feljegyzések tártalmán kívül leginkább a koruk rendkívüli: i. sz. 350ben és akörül íródtak, a leírtak szerint számos evangéli um Jéztis Krisztus elhangzott szavairól ad számot. A felfedexés tényen kívül sokkal kevésbé ismert, mennyire szrvevényes volt az út, mire a tudósok kezébe kerülhetett ez az irat. A testvérek felfedezését követően . bekötött szövegek vérontás kiíso. pén találhatták magukat. Néhány hónappal korábbon a fiúk apja, aki éjjeliárként a földekre vezetés ontözőrendszert felügyelte, egyás éjjel fülön csipett és az ezt követő küzdelemben megölt egy tolvejs Helyi szokás szerint saját életével kellett tettéért fizetnie, ezért át u kivégezték. Akár ez lehetett volna a történet vége is, ha néhány h0 nappal később történetesen nemi étkezik a faluba egy teljesen ártatlan melaszketeskedd — néhány feljegyzés Ahmedként említi —, a tűző nap heve.' álomba szenderült Mohamed házának ámyékában Állítólag az egyik szomszéd arról értesíti Mohamedet, hogy ez a féri" volt apja gyilkosa, aki testvérével és anyjával nekiesett a szerencsét. len embemek, és végragjainál fogva szó szerint szétszakítorták. A történet e durva és szötnyáséges részeként végül a rendőrség köo. tóztatási parancsot adott ki Mohaneed ellen. Figyelmeztették, hogy a rendőrség figyelnének középpontjába került, ezért Mohamed a testvéreivel együtt a talált papírokat a he' lyi kopt papnál rejtette el. Az anglikán papokhoz hasonlóno a kép: lelkészek E megnősülhetnek; a pap feleségének volt egy bátyja, ak■ történelmet és angOlt tanított a település kopt egyházi Amikor a tanító meglátta a feljegyzéseket, rögtön felismerte Mut

Seite 27

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

nekon jelentőségüket, ezért találna sógorát, a kopt papot, hogy ad. ion neki egyet kálÓön. A IIL kódekként ismertté vált iratot Kairóba, ahol megmutatta egy barátjának, egy kopt nyelvet kutató professzornak, aki azonnal elvitte azt az Ókori Tanszékre, s így 1946 októberében az írásokat a kairói Kopt Múzeum megvásárolta. A többi kötet sorsa kicsit lehangolóbb. A. gondolván, hogy csupán értéktelen papírokból van szó, Mohamed anyja egy részüket elégette, a megmaradtaket pedig helyi muzulmánoknak adta el, sem az eladó, sem a vásárló nem volt tisztában annak értékével és történelmi jelentőségével, amivel üzletek. Az egyik vásárló azonban egy naghaminádi ar.yárusnak adta tovább portékáját, aki aztán — ez történt a kódexek többi részével is — rögtön eladta azt Kairóban egy féhzemű bánozónek, Bahy Minek. Egy régiségkereskedó segítségével Ah magával vit. azokat Kairoba, ahol barátai kapcsolatait és isenereteit az egyiptomi régiségpiacr6/ kihasználva biztosítani akarsz a minél nagyobb profitot. Az eladásra kínált kodexgyfátémény, néhány sikertelen próbálkozás után, végül Phocio Tano kezébe került, aki azonnal továbbította azt az Ókori Egyiptomi T.szélue. Ajungkódekként ismert L kodex teljesen inas utat járt be, míg • nyilvánosság elé került. Egy Egyiptomba látogató belga régiségkereskedő keaébe jutott. Felismervén, hogy az egyiptomi hatóságok elkoboznák ‚ól,, kicsempészte az országból az ormot, majd felkínálta eladásra a New Yorki Bollingen Alapítványnak, aztán a párizsi Lbliethisque Nationalenak. A tárgyalások közepette Eid meghalt, egy rendkívül bonyolult tulajdonjogi és örökösödési problémát hag)xr maga után. Csak Gilles Quispel kitartó munkásságának köszönhető, hogy az iigy kimozdult a holtpontról, s 1952bon a dokumentumok az azokat publikáló Jung Intézethez keriikek. Mára az egész gyűjtemény visszakerült az egyiptomi hatóságokhoz, s a Kopt Múzeumb. látható. A NagHammádi szöveggyűjtemény teljes egészében örvenegy kisc tartalmaz, legtöbbjüket a szahid kopt dialektusboo írták, és .nden kétséget köéréan az eredeti görög feljegyzésekből fordították Mint jel/egzetesen gnosztikus tartalmú bibliai szöveggyűjtemény. a gnosztikus tanítások.' való ismereteink Mm& ez az Fat adja. Jó részük azonos ertékft tekintéllyel rendelkezik, mint maguk szsnoptikus evangéliumok. Szemben az utóbbival, a római katolikus gyülekezet számára {testtel, egyiptomi hallgatóságnak szóltak, így nem voltak a nagyfokú egyházi cenzúranak és helyesbítéseknek kitéve. Vannak, akik azt állítják, hogy ezek az evangehumok dal kézből való beszámotók és szermantiváltozatok, talán éppen ann zsidók keze nyomán, akik személyesen ismerték magát Jézust, aká a Szentföldre menekültek, és akik számára Lehetőség nyílott arra. hogy olyan öszintén szóljanak az eseményekről, ahogyan a sainupri. kus evangéliumok nem tudnak.' A Jézus és Mária Magdolna közötti kapcsolatot más szemsztigből világítja meg, főként Mnári és Fülöp evangéliumaiban. Az egyik kódex ,A nagy Széth második tanítása" című bekezdésének sorai a Basitidesz által említett megközelítést visszhangozza; Jézust valaki felváltotta a kereszten:

Nem adtam meg nekik magam, ahogy ók tervezték... S nem is haltam meg, csupán látszatra, ott szégyenszemre kifeszieve... An hitték, meghai[arri, vakon hitték, hiszen kiszügeztek a keresztre... Valaki más, testvérük volt, aki megitta a keserű' italt és az ecetei, de nem én. /Váddal ütöttek, de nem engem, hanem Simon, aki hátán vitte á keresem, S triég a töviskoszorút is más fejére rakták Sn pedig jót nevettem vakságukon. Már láthattuk, hogy a gnosztikus felfogás alapvető hitvallásának pilléreit a szabad szellem és önbizalom elve jelentette. A szigorú eláírásokon nyugvó keresztény kultusszal összehasonlítva nem kéne. ges, miért jelemett akkora vonzerőt gnoszticizmus, még úgy á, hogy a választást csöppet sem könnyítette meg a személyes felelöt. ség előtérbe helyezése. Márt már ismerjük a gnoszticizmus ket. egymástól független és különböző irányzatát, me/yek két ősi forrásból, a hermetikus és a mandeista tanításokb61 táplálkozott. A Het mész Trisamegisztosz vagy a „háromszoros élemagyságú Herineszi nevével összefüggő szöveggyújteményt, a Corpus Hermeticulsos sochla század során fordították le arabról görögrei Hermésznek ne. vezték a görögök az egyiptomi Thorh istent, s az istenek pantenniaban neki tulajdonították az írás feltalálása, Mint az istenek Unoka Thoth tett minden művészeti óg védeknezője, mely az írott szón/ kapcsolatba hozható. A Hermetika, a hermetikus irodalom számos okkult, teológiai és filozófikus témát érint Hermész és a hívei közötti párbeszéd Kar májár. iStave. Ezek a dialőgások két fő csoportba sorolhatók, „közkedvelt" hermetika, amely elsosorban az asztrológia, a tudományos és okkult ismeretek oldaláról közelít, valamint a .mdamányos" hermetika, amely eszméje középpontjába a vallást és a filozófiát ktlytti. A hermetikus feljegyzésekről végzett legújabb keleal kutatások azt bininyítják, hogy a hermetilaa közkedvelt ága a tudományos forma alapjául szolgál, és nemcsak a Római Birodalom korai éveinek elterjedt gondolatait és vallásrendszetét tükrözi, hanem ábrázoiásmódjában szintén túlsúlyban van egyiptomi örökségének számos eleme. A hellenisztikus korban növekvő bizalmatlanság mutatkozott a görög racionalizmus 6si tanai iránt, így az addig szilárd és határozott határvonal, mely a tudományok A a vallás közötti feszült, eknosódottá vált nyert háttérrel lett ThothHermész az inspiráciő fotrisává azok számára, akik isteni eredetű tudásra szorojaztak, s a hetroetikus feljegyzések így váltak mondvacsinált evangéliumokká. Akkoriban jelentek meg a medicina és az alkimia kérdéseivel foglalkova hermetikus tanok, melyek közül a leghíresebb a „Striaragdtálaamire feltehetően a mágus Hermész Trisunegisztosz saját szavai szintén bevésettek, s erről származik az „amint fönt, úgy lent" hermAikus frázis. A teológiai és filozófiai gondolvokra összpontosító tudományos herr/1.nm elsősorban az isteni természet, az univetzum, a rendezetlen és irrAionális anyag témakörét, valamint az elemek és a világmindenség mint makrokozmosz és az ember mint mikrokozmosz linzötti üAzefüggéseket boncolgatja. Miközben ezek korántsem voltak új. eredeti gondolatok, a Hermész és tanítványai között folyó beszélgetések jól illusztrálják, hogy elinélkedéseik és vitáik kifejezettm vallási érzehneken nyugszanak, stivargás az isteni és emberi természet, valamint a vallásos érzület mélységeinek megértése után, anm tudással párosulva gnosztikus szemlélet magját jelenti. Ezek a kai valóságot mint a gonosz testet öltött alakját és a gnozis megszerzéséhez vezető egyéni Aat hangsúlyozó feljegyzések minden bizonnyal a gnosztikus dokumentumok keresztény behatások által még nem torzított legegyszerűbb formáit képviselik.

Seite 28

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

A gnosmic.mus másik ága kevésbé gyakorlatias. Igaz, elég keveset tudunk a hermetikus gnosztikusok személyéról és életmódja ről, lényegesen több ismetettel rendelkezünk a mandemokat illető., Ez a közösség az ókori gnoszticiminus egyetlen, mindmáig fém maradt szektája, amelynek gyökerei Jézus idejébe és az ót enegelMS korokba nyúlnak vissza. Lényegében baptista szemléletet gyakotlő gnosztikusok, akik a történelem viharait átvészelve hatalmas gni,. tikus, keleti aráinisémita dialekrusban íródott feljegyzéstárat hogysok maguk után. A szekta tagjai napjainkban Irak területén, a Tu. tis és az Eufrátesz partján élnek, írásaik a Zoroaszter tanításaival veredó, gnosztikus gondolatárammal összefiiggó mitológiai képet tükröznek. Keresztelő Jánoshoz fouődő viszonyuk, s így a folyó,. ben történő keresztelkedésük az, ami kimondottan érdekessé tesn Okos számunkra a korai kereszténység komex.sában. A Korán mandensokar a zsidókhoz és a keresztényekhez hasonló. a „Sun, írás népeként" említi." A 20. század elején a kereskedelem és m. térség tekimetében Irak csekély számú, Bagdad és EMara vidékének legjobb arany és ezüstműveseiként tartották őket számon, az ,eseág dob, mocsaras területein élők pedig hajóépítő tudásukról voltak hasonlóképpen híresek. A Nyugat érdeklódése akkor fordult feléjük, amikor a 17 srii zadban a Tigris és az Eutirátesz vidékéről visszatérő jezsuita missm náriusok egy magukat „Szem János ketesztényeinek" valló csopm történeteiről számoltak be. Amint közelebbi bepillantást nyerti.k szokásaikba, vallásgyakorlatukba, nyilvánvalóvá vált, hogy a na mindennapi értelmében véve korántsem beszélhetünk keresztényekról, már csak azért sem, mert Jézust, akit Yeshu Messiásnak és Mos siás Paulimak neveztek, hamis prófétának tekimeaték, aki tanítása, bon letért a hit igaz ösvényéről, amiket elképzelésük szerint Kem, teld János, noha nem alapított, de képviselt. A mandemok által szentnek tartott szövegek közé tartozik Ginea, avagy Ádám könyve, a 7. szMadból datálható a világmind., ségról szóló értekezés; a Sidra d'Yahya, etet János könyve vagy a !Gnilyok könyve, ami Keresztekő János cselekedeteit jegyzi le; a How. Gawaita, amely a szekta történetével foglalkozfic; a Zodiákle mint a varázslás és asztrológia szöveggyüjteménye, valamint a hibbil Zewa keresztsége, amely a mandeusok mennyei megváltójának a megunculásátől számol be. Alig tudtunk valamit ettől a zárt és titok. ros közösségtől az 1930as évek végéig, amikor Ethel Stevens, aki férp non Lady Drowerkém publikált, nyilvánosságra hozta a csoparttól végzett tanulmányait. Maga a mandeus szó minden bizonnyal a Mandayya kifejezésből eredeztethető, jelentése a mandeus nyelvben 'tudást birtokolni', a mandaiához hasonlóan általában a világi tétegre utal, ugyanakkor az egész társadalomra használatos. Papjaik a nazaténusok — a kifejezés Jézussal kapcsolatban is használatos, igaz, ebben az esetben, mint ..Názáretből való ember" értelmezhető. Mára már ismeretes, hogy nazarénusok, akik Izrael igaz hite őrangyalainak tekintették magukat, már Jézus születése előtt kér évszázaddal is léteztek. A amarenus fogalmának használmár Hugh Schonfeld" alkotta meg annak fantasztikus lehetőségét feltételezve, hogy az Euftáresz alsó czakaszán élő nmaténusok a kereszténység előtti nazarénusok leszármazottai, amely elgondolás komoly tudományos kutatás tMgyát képezi. Lady Drower munkásságának köszönhetjiik a mandeusokkal kapcsolatos ismereteink Ingnagyobb hányadát; a velük együtt toltow időnek köszönhetően bepillantást nyerhetett nemcsak törtemInnikbe és tanításaikba, hanem olyannyira megbiztak benne, hogy még bitviláguk elemeit és a szentírás/akác tartalmazó titkos telurcuket is közelebbről szemügyre vehette. Ás arah népek általában „Subbas"kéni tartják számon a man&urakat, míg a Korán szabiánusokként említi óket; szintén ezt a fogalmat használták a mezopotámiai Harranban Osszponto.16 hermetikus és egyiptomi filozófiai irányzatra. Az ezt az áramlmot képmeló csoport nagy hatással volt a szufik, a mohamedán aszketikus szekta fejlődésére, akik hasonló befolyást gyakoroltak a templomos lovagok kultúrájára. Ez az összefonódás vezette az olyan írók. Mint például Picknett és Prince, arra a téves következtetésre, hogy inegkérdójelezzék, vajon a mandeusok által hangsúlyozott Ke[...ó János tanitásM oröklődteke a templomos lovagrendben. SaKereszteló Szent János iránt érzett uszteletük néhány róla szőlő kis nem publikus rendelkezésének következménye lehet. A mangator& johannita hagyományait feljegyeztékjánas könyvében, amelyben Keresztelő Jánost kifejezetten mandesu elnevezéssel Yohannk kéne, valamint a Koránban használt arab nevén Yahyaként is emk tik. _kínos könyvében az utóbbi inegnevezés gyakrabbm fordul dó. ami arra enged következtetni, hogy az írás a terület arab fennhatá sag atá kmülését követően a 7. század közepe táján született. jálk. h messze visszanyúlik az ezt megelőző időkbe, a rém. hogy maguk a mandeusok szerepelnek a Koránbm, bizonyítekul szolgálnak arra, hogy e népcsoport és feljegyzéseik mohameden szent könyv létrejötte előtt is léteztek. A mande. vallás fundamentumául a hánnemú és nőnemű is. tenségekben va/ó hit szolgál, akik a íéEynnEgOgn it zentálják. A mindenható Isten teremtette meg nem csupán az ev, verzumot, hanem az „öt fénylényt" és azok szöges ellentétét, ..a tétség öt lényét", az. az arkhonok., s ez az összesen cíz félisten ft, Idős a Föld és az emberiség megalkotásáért. Ádám Paghia és Ha. Paghia az Ádám A Éva verziójának mandeus váliozata, nek megvannak ellentétpárjai is: Ádám Kasya és Hawa Kuyz A buzgón vallásos népcsoport, a mandeusok számára a religid a mindennapi élet igen fomos tartozéka, a vasámapot a legfőbb rrein napnak tekintik, amikor a papság fölvonultatja a legfőbb szakra. mentrunot, míg a be nem avatottak egyéb vallási fe/adatokért fele. lősek. A Jordán folyó partja mentén épített medencék a házasságkw tési és temetkezési szertartások alapvető elemének, a mandens keresztelkedésnek színhelyét jelölik. A mande. ceremóniák erótelgsen szertartásos eseményeit egy sor bonyolult kézfogás kíséri a b. gólkodó papok és a megkeresztelendők között. E jámbor népcsoport hite szigorúan tiltja a háborúskodást és különösen a vérmes,. A nőtlenséget, ami miatt a szerencsétlen módon nőtlenül elhush férfiak reinkamálódnak — az egyetlen utalás az újjászületés kunren ciójára szintén vétségnek tartja. E magasan fejlett vallás temetkezési rítuáléiban az elhunp lel. kének a fény birodalmába való visszatérés. hangsú/yozzák — ihon. n. eredetileg h jött. A varázsigék, imádságok és egyéb rítusok so kanágából álló szertartás nagymértékben az ókori egyiptomiak m metési szokásain alapszik, és a falsasokről, az eriópiai zsidáság19 térően, akik eredetéről mind a mai napig alig tudtunk valamit, a mandeusok ragaszkodnak ahhoz az elképzelésükhöz, miszerint szektájuk eredete Palesztinaba nyúlik vissza, elődeik .azonban az ősi Egyiptom földjéről érkeztek. Az

Seite 29

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

egyiptomi eredet további bizonyítékról a szekta szent tekercsei szolgálnak, az istenségek ábrázolásaban röbb enim futó hasonlatosságot mutatva Egyiptom mágikus papirusztekercseivel. A Föld felett uralkodó és öt emberiséget megietemeó félistenük, Ptabil neve megdöbbentő analógiát mucat Ptah egyiptomi isten, az univerzum megalkotójának és a memphiszi trienwiracus tagjának nevével. Lady Drower, nnyognri civilizáció elsó mandens felfedezője szerint, ez a nép saját hitét Egyiptom vallásával &ha párhuzamba; egy feljegyzésük így szól, ..Egyiptom népe kitélen minket követ".' A palesztinai mandeosok azt hirdetik, hogy a Keresztelő János alul vezetett gnosztikus nazarénus szekta tagjaként a zsidók mellett elrek. Noha János csupán egy volt az őt megelőző és kővető irányadó személyiségek hosszú sorában, mégis 6 az, akit prófétaként és rezeeókém tisztelnek. Ez közvetve azt látszik kifejezni, hogy maga Keteshelő János a gnosztikus tanok híve volt. Ezt a tényt támasztja alá, hogy Simon mágos és Dositeus, a két legnagyobb gnosztikus sackaa megalapítói, János követői voltak. A niandeusok azt mondják, hogy egykori otthonuk egy hegyes Kdék volt, amit Tura egMadainak neveznek, ahol egy Egyiptomból származó népcsoporttal éhek együtt. Innen érkeztek aztán Palesztin:6, ahonnan a Nono Gawaita szerint i. 37ben a mai Törökország területén 'fekvő, mezopotámiai Harran városába menekültek. A, hogy mely korból és honnan származnak szent írásails, eddig nutizatlan maradt; Keresztelő János személyének fontossága és Jé. mas színben való feltüntetése megragadja a vizsgálód6 szemek.. János könyvében érdekes momencumok látnak napvilágot, mivel a szöveg gnosztikus megvilágításba helyezve szól János és Jézus törenetetól. Erzsébet, Enishbai és Zakariás, Zakhria, az idősödő, gyermektelen házaspár számára egy álom jövendöli meg János születését. amit aztán az Erzsébet feje fölött megjelenő csillag is megerősít. Gyermekkorában a zsidók azért üldözték Jánost, hogy megáljék. ezért biztonsága érdekében Énoch (vagy Anosh) felügyeletére halnak. aki egy ciekos, szent hegyen tehette el a fiút, hogy az azrán 22 évesen visszatérve a mandeusok vezetője és tehetséges gyógyítá/z legyen.' Életútjának krónikája még érdekesebb; szól arról, hogy feleségül vesz egy Anhar nevű mszonyt; ugyanakkor János könyv egy szót sem ejt János Herodes pwmesára történt lefejezéséről. Ehelyett János halálát egy csendes, békés eseményként jósolja meg, amikm 11 lelke egy gyermek képét öltve száll eL A tudomány ezt az anomália eddig nem tudta megfejteni, ámbár Picknett és P11000 00101 zelhető, hogy a válasz a mandeus misztérioun hagyományaiban kér, sendő. A mmdem történet Jézust korántsem tünteti fel üyen jó szino ben. Alakját helyenként a rémai Krisztuskent említik, s Kemsneld János híveként ábrázolják, aki miután elfogadtarja magát, nekila János szavainak kiforgatásához, és gyakorlatilag ellopja annak gondolatait, indítemásait és hitét. A inandeus szövegekben egyálialan nem valogatják meg a szavakat, amikor Jézust és cselekedeteit emli tik. A Ginza így szól: „Ne higgyetek neki, mert varázatot űz és becsap benneteo ket"' és „Amikor Jézus elnyom benneteket, mondjátok: Hozzád ranozunk. De nyomjátok el szívetek hangját A rejtsétek el Istenerek, Fény urának hangjait, mert nem jött el az igazi Messiás," O Hanem Gaugeta így szól, „A fény szavait ekomította, sötét hatalmak kezére játszom. megterítette az enyéimet és kiforgatott minden hitet.' Al egyiptomi vallással való más összefüggést mutat, hogy a mandeusok is örömmel várják Énoch isten eljövetelét, s akiben bh. nak, hogy eljön: „A római Krisztust, a hazugot, egy mszony fiát vádoljátok. ala nem a fény gyermeke ... Leplezzétek le az álnokot, a 16108 Knsa tust, aki majd zsidó kezek által inegkötöztetik, hívei fogják megkoo tözni és meggyilkolni."' Jézm hamis Messiáskent való feltüntetése a mandeusok Ke KIS János iránt érzett tiszteletének hangsúlyozását szolgálta, ennek magyarázata azonban neny ismeretes. A 00 10000k azon álláspont. mely szerint szektájuk jóval János vezetővé választása elött létezett szintén nem bizonyított, azonban ahhoz való mgaszkodásuk, hogy felmenőik János ősi 8500051 00100k, legalább szent feljegyzéseik Igy részének eredetében igazolódni látszik. Régóta vitatott, hogy az oaesramentumi János evangélium egy része valóban baptista hívők feljegyzéseiből származik, a fejtegetők álláspontja szerint a keres, teny János evangeliuma és a mandem J41707 könyve között vonható párhuzamok azt igazolják, hogy mindkettő ugyanabból az ősi forrásanyagból táplálkozik. Ezen a. gondolatsAion tovályNépve az a feltételezés él, mely szerint a keresztény k111 0000 a mandeus keresztelkedési ritus egyenes ágú leszármazottja. A mandeusok napjainkban is egészen a Krisztus /imába visszazerethető nyelvet és írásmódot alkalmazzák. Az arámi az a sémi nyelv. amely fokozatosan kiszorította az igen elNrjedt akkádot, Meropotátnia és a Szencfold /evvel fventrájaleér, Ugyanez nörté a zsidók által beszélt héber nyelvvel; az őszöverség bizonyos könyveit, például Dániel és Ezékiel próféták konyvét héber helyett arámi nyelven írták. A Jézus és KerAzteld János által ü használt arámi nyelv két különböző dialektusra volt osztható; a néhány libanoni fakb. még ma is beszélt nyugatarányaa, amely magában foglalta a nkbamus, a pahniitai, a palesztinkeresztény és a judeoatámi 00518'. $1000I000, valamint a keleparámira, amelynek számos aldialektusa /hébe, mint például 01001, a keleti újasszí1110 babiloni Talmud mann nyelve. A mai mandeus nyelv a keletarámi nyelvjárás szármméka. Elég szomorú azt kije/enteni, hogy ez a csodálatos népcsoport, amely a Jézus korával fennmaradt kevés fizikai kapocs egyikét jelenn s amelynek történelme, noha nein teljesen megértett, egy komoly kutatás által kétségtelenül elnyemé az érdemeit, manapság 10005 leginkább üldözött és csökkenő népességű populációi közé tartozik A robbnyire Dellrak mocsaras vidékén élő emberek a Ma' dan, azaz u Arabmocsárvidék ellen 1991 óta, az Öbölháborút megelőzően Szaddam Husszein 01001 10111011 hajsza részesei lettek. igy kerültek a adag médiainak figyelmébe; az ellenük folytatott kampányszerű bombázások, vegyi és biológiai fegyverek bevetése miatt, a mocsarak szándékos lecsapolásáról nem is beszélve, mely a modem törtenekinben eddig páratlan, előre kitervelt ökológiai katasztrófát vetít előre — félő, hogy sohasem fogjuk megismemi azokat aa ősi forrásokat és titkok., melyeket ezek a titokzatos, elragadó és békés embe. rek őriztek.' Léteztek más gnosztikus szemléletű népek is a történelem fo. lyamán. A manicheusok az időszámításunk szeOnt kb. 216tól 176 ig élt Mani követői voltak. Mani egy másik baprista szektában, a Mughtasiláhban nevelkedett, amelynek gyökerei mai felfogás azt. rine közvetlenül összekapcsolódtak a mandemokkal, feltételezhető en Déllrakba történt kivonulásuk idején. Sokáig a manicheizmust o keresztényellenes eretnekségnek tekintették, valójában

Seite 30

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

azonban dualista vallás volt, amely tulajdonképpen azt hirdette, ami a gnose. tik. tanítások velejét is adja: a spirituális igazságok belső magisne. rése révén ígért üdvösség.. Igaz, a manicheusok utolsó örökő. középkorban elpusztultak, néhány feljegyzésüket, szöveguker azon. ban a 20. században a kínai Turkesztánban és Egyiptomban mama. oltok, ezek által. és egyéb más jegyzetek alapján tudunk létezésüleR és vallásukról. A Babilonban született Mani 24 éves korában kinyilatkoztatásro kor kapott, hogy a nyilvánosság előtt úgy jelenjen meg, mint at .ég által kijelölt" személy, és az új hit alapját jelentő canokat hirdeur. önmagát az Ádámmal kezdődő, Buddhán és Zoroaszteren át Jénisig venetó út folytatásának, egy végül minden hiten felülketekedd egyetemes vallás igaz szava hímökének tekintette. Buzgó hiccerird tevékenysége következtében a vallás valóban robbanásszeiú désnek indult: nyugat felé Egyiptomon át Észak Afrikát, ahol egy ideig még Ágosron 0 követője ht, végül a 4. század elsó felében Rómát is meghódította. Következésképpen sorra alakultak 0000y lomok spanyol földön és még inkább Gallia déli területein. A pimm birodalom és a keresztény egyházak is vadul támadták mind magas az egyház szervedetét, mind az abban tömörülő híveket; az ó szárad végére NyugatEurópában eltűnt a történelem süllyesztájében. Kr. leten a manicheizmus — igaz, szigorú üldöztetés ámyékában — a per. zsa szasszanida csiszárságban vetette meg a lábát. Virágkorát a Ice. letturkesztáni területek kínai meghódítását követően a kermke delmi utak újra megnyitása után ék, KeletTurkeszeánban a mon. gol inváziót megalázóan, a 13 századig ez volt az államvallis, Kínában szintén virágzott, ott egy rendelet lehetővé tette a szabad valla...gyakorlás, Kína határain bobi. Alkalmazásában a mandeizmus távoli tükörképét mutatja, teológiájának fundamentumát a lélek aláhullása és a móc magjában gyarló anyaggal való egybeolvadása jelenti, mely aztán a szellem által felszabadul. A tanok gyakorlatilag hámom fázist különböztetnek meg: a múltban egymástól elkülönült két ellentétes erőt, a fényt és a sötétséget; a jelenben e kettő összevegyül, és a jövőben újra széttelik a két princípium. E szigorúan aszketikus vallás mélyen igaz követói számára a lelkeknek a halál pillanatában a Paradicsomba való visszakerülést hirdette. A nem hívők — a bujálkodok, a húsevők, a gyettneknermők, a borivók, akárcsak a földmilvelők, gazdálkodók, autók, sót még a magántylajdonnal rendelkezők — számára a jövő korántsem volt ilyen fényes, ők mindaddig reinkatnálódásra vannak karba..., amíg meg nem szerzik az igaz hitet. El kell azonban mondanunk, hogy a manicheus hívők csupán egy csoportja élt e szigorú életmód szerint, a közösség két elkülönülő körre volt osztható: kivalasztottakta, akik szigorúan betartották a vallási előírások., u/unint a hallgatókra, akik alamizsnával, adományokkal és munkával támogatták a kiválasztottak.. gnosztikus vallások akkoriban talán legelterjedrebbike, a mmicheiamus a területi eltérésekhez igazodott. Így lehetséges, hogy a mozgalom fő áramlatának ágaiban buddhista, taoista, keresztény vasasokat, valamint iraki és iráni vallási elemeket fedezhetünk fel, s ezzel kölcsönhatással magyarázhatóak a gnosztikus felhangok, amelyek ezen vallások némelyikében ma is fellelhetők. Nem lenne teljes a gnoszticiemus vizsgálata az esszénusok megemlítése nélkül. A Holrtengeri rekercsek fölötti viták közepette adjuk. hogy az esszénusok szektája, amely jelentőségében a fatizeusokkal és a szadduceusokkal egyenrangú, monasztikus, szerzetesi közüsségekben ék a Szentföld és szomszédsága területén. A többnyire férfiakaa magukba tömörítő közösségek a vagyom közöském kezeltek, mindennapi életüket szigorú tisztviselők irányították. A farimusakhoz hasonlóan az esszénusok is Mózes parancsolatainak odaadó megtartói voltak, a sabbathot, a zsidó szombatot az imádságnak 6 a Tóra tanulmányozásának szemekék, jellegzetes viseletüket, az akkoriban ritkaságszámba menő fehér palástot hordták szertartásos tisztaságot gyakorolva. Hittek a halhatatlanságban és a bűnök meg. torlásában, azonban ellentétben a farizeusokkal nem hittek a tót feltámadásában, és mellőzték a templomi életet, aszketikus, elvonult léttik mellett foglalva állást, mely a kétkezi tevékenysegü összpontosított. Az esszénusok szektájához való csatlakozás jó felkészülés voli s szigorú aszketikus életre. Egy év próbaidó után a prozeliták, 32 31 hívták viselhették az esszénus jelképeket, viszont további két évig megtiltották számukra a közös étkezésekben való részvételt. Akik tagságra alkalmasnak bizonyultak, hűséget fogadtak Istennek, 10. telezték magukat az emberi igazság, a hamisság gyúlölete, igaz. ság szeretete és az esszémü közösség minden egyéb mnaI0.As Aj hívek csak e beavatás után fogy.zthatták ebédjüket és varsorijukat a közösség többi tagjával együtt, de akkor is csak némán. Amikor a Holttengeri tekercseket felfedezték, nem alaptabnul feltételezték, hogy a feEegyzéseket az azon a kömyéken élt esszé. közösség készítette. E feltételezést megerősítette 151111011 ol. vasható dualista szemlélet, amelyek sok közös vonást mutaiük nemcsak az esszénus tanokkal, hanem Jézus tanításaival b, aki cl. képzeléstink szerint tudott erról a közösségról, 0 náluk idazató mielgitt nekilátott volna lelkészi tevékenységének. A modem szem/életú kutatók szerint semmi bizonyítékunk sina arra, hogy a Holttengeri tekercsek az esszénusoktól származnának Egy igen nagy tiszteletű kutató, a zsidó történelem szakértője 13 gaszkodik ahhoz az állásponthoz, miszerint a tekercsek nem egyebek, mint a Szentírás részei, amiket i. sz. 70ben a zsidó lázadás lá1. jén rejmttek el. Mindazonáltal világos számunkra, hogy az essünus közösség a már említett népekhez hasonlóan kivette a részét a gnosztikus tradíciók megőrzéséből. Eljutottam tehát a gnosztikus világnézet és Jézus tanításai zött vonható határozott párhuzamok felismeréséhez. Tisztán láttam azokat az érveket, amelyeket Jézus és a gnoszticizsnus kapesalatihan nagy 10 Ion felhoztak, különös tekintettel a gnasztikus szektákkal való kapcsolatára; talán itt rejtőzhet a vizsgált &ütné. nyelven felfedezett szimbolizmus és rejtett geometria nyitja.

A gnoszticizmussal kapcsolatban végzett korábbi kutatásokból metime, a közvetlen bizonyíték hiányában, a külső szennéló szemével tekintve a dolgot, az ember jobb rálátást nyerhet az ügyre. FI' 10510100egy, a festményeken végigvonuló ismétlődő Inotívumot, ááa meg újra felbukkanó kódot, valamint a képek mögött meghúzni/a személyiségek vonzalmát a létezés ási, abszolút igazságai iránt. A festmények megrendelóinek haralmából, egynémelyikük magas rangiából és egyházzal való vüzonyukból kiindulva, számomra teljesen legikusnak tűnt, hogy ezek az emberek lepleztek le egy, a képek hátterében Inegbúvó rejtélyt. Lehetséges, hogy o ontok az egyház eredeMvel függött volna össze? Ha

Seite 31

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

igen, akkor a titok abtank], igazság lényegét hordozza magában. Az érintetteknek olyan kölni kefiet, használniuk, amely egyszerre palástolja, ugyanakkor ehögetéli magát a rejtélyt az egyháztól, amelytől karricrjük és hírneva is függött. Riébredtem arra, hogy amivel foglalkoztam, az ebben a fáztsban pusztán feltételezés volt, viszont a rendelkezésre álló gnosztikus felügyzesek, valamin, a Korán utalásainak tükrében a kereszténység emde,c és egy ember életének irányábo fordítottam figyelmemet.

ÖTÖDIK FEJEZETA KERESZTRE FESZÍTÉS MÍTOSZA

Ha a bibliai írásokat hitelesnek tekintjük, akkor elmondható, hogy Názáreti Jézus élete és tanításai jól dokumentálhatóak. Azonban a bibliai Újszövetség ellentmondásokról és hibákről hemzseg. Példs ként említsük meg, hogy nem létezik olyan, Jézus születése korahek római térkép vagy feljegyzés, amely em/itésr tenne egy Názárer nevű településtől. Josepbm Plavius, a korsza,k legjelentősebb krónika. sa, aki a fegyveres csapatok élén állt Galileáb., és aki összeirta provincia városait, utalást sem tesz Názaret nevű helységre. Akkor miért beszélünk Názáreti Jézusról? A leginkább elfogadott nézn szerint a ..Názaret" kifejezés az eredeti, görög nyelven inédott Újra. tamentum félrefordításából jött létre, amely Jézust mint „a n.arénus Jézust" említi. Maga a kifejezés a nazorénusok vagy nazontik szó származéka, amely a nagyszámú vallási szekta és alszekm egy, két fedi, amelynek himilága és törekvései elsüllyedrek ititi terve. rében. Voltaképp a századokkal ezelőtt ék Sámsons nazoritának ri. tolálják.j Az évek során maga a Messiás szó is elvesztette igazi jelentését. megtelt hamis tartalommaljezus korában ez pontosan egy »felkent személyre" vonatkozott, s általában királyokka/ asszociálva használ. Mk. Aztán szép folyamatosan módosult a jelentése, olyan királym alkalmazták, aki egyben felszabadító is lehetett volna, így a kifejezés megtelt politikai tartalommal. Jézus vonatkozásában a frázist adag. értelemben alkalmazták: Jézus a Messiás, görögül Jézus Krisztus. Amikor a mai értelemben vett Jézus Krisztusról beszélünk, az eredetileg használt nevet mindössze egy tulajdonnévvé fokozzuk le, amely a keresztény „Isten fia" idea szinonimája. Azonban Jézus és kortársai számára az ,,isteM" Messiás koncepciója nevetség tárgyát képezte volna. Mar ez a két fent említett példa is jól szemlélteti, hogy a JézusMi és karáról alkotott eszményképünk o eredeti információk félrefordításának és elferdítésének eredménye. Megjegyzést érdemel, imgy az apokrif irausk — egy ősi vallási könyv és feljegyzésgyojtemeny, amely kimaradt az eredeti Biblia összcallításából — o/yan megfigyeléseket tartalmaznak, amelyek azoknak a biblikus üzenetnek éppen az Mienkezőjét fogalmazzák meg, amelyeket a Biblia mrkesztői igyekeztek elterjeszteni. E2PLI írások között találhatók olyanok, melyek magának a keresztre feszítésnek a valós története kié mutatnak. Ahhoz, hogy valós képet kaphassunk egy férfiról és ra 6 rendkívüli felemelkedéséról, közelebbről kell megvizsgálnunk a pohokai ás vallási viszonyokat, amelyek között Jézus ék és médi. kIk Jézus idejében PalesztMa három különböző részm tagolódott, !azokon a Galileaitó nyugati partján elterülő Gallica., délen a Szammia tartomány által elválasztott Judeka, a provincia spirituális ér világi központját. A zsidó települések másik, kisebb régiója Per. volt, Philadelphia, az ősi heHen város közelében. Palesmina lakosságának túlnyomó része zsidó volt. Csupán Szamana maradt önálló, ahová nem engedték be a Jeruzsálem templomába: hú zsidóságot. Tulajdonképpen a két zsidó központ közé beakelthintt Szamaria szálka volt a zsidók szemében, noha néhány feljegyzés arról tanúskodik, hogy a zsidók és a szamaritánusok egy ['Javai szövetkezve harcoltak a Római Birodalom ellen.' Júdea, mint a politikai és vallási hatalom székhelye, Róma közvetlen irányítása alá tartozott a római császárság helytartoinak felugyelese mellett. A helytartónak köszönhetően teljes mértékben Mm., igazgatás alatt állott. Az igen gyakorta autokratikus és általában véve brutális hatalom a lakosságot megfélemlítve, kemény adóztatásból tartotta fenn erejét. A zsidók és a rómaiak viszonyán mappet sem javított a jeruzsálemi templom római kifosztása és meggyalázása, valamint a gyakran alkalínazoct kínzások. A kit nemzet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségének reménye tt szertefoszlott, amikor időszámításunk szerint 613an a rómaiak közniryítáuk alá vonták Júdeát, és összesen 3000 lázadót resetre feszítettek. A csoportokból álló zsidó nép eltérő vallási és polkai áram!. tokat foglalt magában. A madduceusok képezték a társadalom lehetősebb töldbirmkos rétegét, akik zsidó testvéreik legnagyobb témaletére szövetkeztek a római elnyomókkal. A farizeusoknak köstor, hető a judaizmus reformjainak túlnyomó része, akik eléggé passzó módon, de szilátdan szembehelyeekedtek Romával. A harmadik legnagyobb szekm esszenosoké volt, akiknek hitvilága inkabb misztikus volt, és akik tevékenységeik nagy részét a kabhaláta. zsidó titkos belső szentségre alapozták, amely a „pogányabb" espptonsi vallasból származik. A Testamentumokban sokszor említett politizáló zelóták tagságukat a farizeusok és az esszénusok közöl co. borozták. A zelóták buzgóságának volt köszönhető, hogy i. sz. 66 ban egész Júdea fellázadt Roma ellen, s amely klkelés a Hmada erőd ostromával és a zsidók Szentfáldről történő tömeges kiüklosesével hágott tetőfokára. Elég létszámú rebelks maradt azonban egy újabb, i. sz. 132ben bekövetkező lázadáshoz. Időszámításunk sa6 rint 135ben Hadrianus császár kiüldözte a zsidókat Jeruzsálemból, és a város az Aelia Capitolina római nevet kapm. Miközben Júdeában a csaszárság törvényei uralkodtak, Galika egy másik túzfészek volt. Róma által megbízott, a júdeai helytantnak beszámolni köteles bábkirályok kormányozták a provinciát. zus idején Pontius Pilátus volt a helytartó, de mi először Hertallardel Galilea tetrambájával foglalkozunk, akinek uralkodása alatt

Seite 32

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

végbevitt cselekedeteiről a Biblia elferdítve ad számot. Alaposabb kutakodás után fény derült arra, hogy története sokkal érdekesebb. és 0 jelenti a kulcsot a Jézus feltételezett halála mögött rejlő valós sznuació megértéséhez.

Nagy Heródesnek az időszámításunk szerint 4-ben bekövetkezett halála után utódai az első évszázadban Gaidea és egyéb területek szép számú fejedelemsége fölött uralkodtak, hatalmukat északon Libanon, keleten pedig a Jordánon túli régiókra is kiterjeszttették. Így Libanonban Iturea részeit Her6des fia, Fülöp, i. O. 4tól a sz. 34ig, majd unokája, L Agrippa kormányozta i. sz. 37női 44 ig. Heródes egy másik unokája szintén a Libanon területén fekvő Kildea önálló királyságát irányította 4148 között, II. Agrippához, Agrippa fiához hasonlóan, aki 50 és 53 között állt a királyság élén. 53ban II. Agrippát áthelyezték Káldeából egy másik királysagba, amely felölette Fülöp egész korábbi tetratchiáját, ideértve Inateit, Galilea és Petea egyes részeit, valamint a kömyező területeket. A onnül oonomkn.nn.yőboobokdonnokom000 halálakor, jóval a 6670es zsidó lázadás után olvasztották be nono Szíriaként ismert tartományba, ami arra utal, hogy a rómaiak nagy becsben tartották II Agrippát. Heródes halálát követően a hatalom átadása nem volt egyszeto dolog. A zsidók ellenséges érzeltnei lázongásokká fajultak, amelyet nak Varas, Szíria kormányzója tudott elfojtani. Több asszonnyal vak, fngyéből Heródes kevés számú fiút nemzett, jelenleg ot feleségről van tudomásunk'', néhány szerző azonban többet említ, így az utódlás heves vita. tárgyát képezte. A kérdés Augustus császár közbenjárása. oldódott meg; Heródes királyságát felosztotta fiúgyermekek kózött. E felosztás nedményeként nem volt egy mindenek feletti uralkodó. Ennek megfelelően Archelaus Júdea ethnatchiáját, Fülöp Gahleitól ketette eső és a Jordánon túli területeket, Heródes pedig Gshlea tetrarchiáját irányított. Míg FOlöp és Heródes mkáig m uralkodói székben maradt, addig Archeleus uralkodása mindössm momFig tartott. I. sz. 6ban eltávolították a hatalomból az alattvalók Fa Szitia kotmányzójának uszítása nnatt, és a Galliában található Vtennébe számúzték. Így a Heródesdinasetia ni mono Júdea ítayeibe való beleszólási jogát, atengedték a hatalmat egy ../ovagi nagki prefektusnak", az ún. helytartónak.' Heródes, Nagy Heródes és Malthace fia, így válhatott i. sz. 4 és 39 között Galilea és Perea fejedelmévé. Ezt megelőzően Rémábm ék. s Galileába való vissz.éttekor a vidéket háborúktól feldúlt. raláka. Útjáépítésbe kezdett, újra felépítette Livias és Seforis városát, valamint 3 császár tisme/etére később megalapított egy új fővárost Tisétiász néven. Noha j6 vezetőnek és sokkal kevésbé agresszívnek anot[ik. mint az apját, nem volt eléggé ügyes a lakosság féken tartásában, és a lázadás legkisebb jelére is inkább fenyegetett, mintsem cselekedett. Látszólag hiányában volt mindennemő személyes pók tikei ambíciónak is. Apja egész királyságának megszerzésére tect lépéseit is inkább felesége, Heródiás inspirálta. A férjének szám nagy ambíciók jelentették azokat a bonyodalmakat, amelyekkel Heredesnek végül szembesülnie kellett; ide sorolhatjuk Kereszreld Jána kivégzését Keresztelő János története minden Bibliát ismerő ember szám, ra tudott. Jánosnak, mint Jézus megkoresztelojének, történelmi helyzete ürügyként szolgál az egész Palesztina területén folytatom téríto tevékenységére, mielőtt Jézus hozzáfogott volna tenításainak aránylag rövid ideig tartó elterjesztéséhez. János tanításainak magiaz nemcsak a keresztség szentsége adta, hanem a várva várt Megtiltó eljövetelének kinyilatkoztatase. Kevésbé ismert tény, hogy Jézushoz hasonlóan zsidó mivolta ellenére a katolikus egyház mártirként a kegyeibe fogadta, és tulajdonképpen nem hitvellása okozta a veg. zetét.' János prófétai és tanítói sikere azzal magyarázható, hogy lí volt az elsó, aki kifejtette abbéli nézetét, hogy a keresztelkedés ekal inegbocsáttatnak bűneink és atiszta lappal kezdhetjük újra". MMként népszetősítette az Istenről alkotott elméletét, hogy az Ószövet ségben szereplő bosszovágyó, irigy istenkép helyett e zsidóságoí szívébe záró Isten megbocsátó és szerető. János óriási hallgatóságot gyűjtött maga köré, valamint számat hívec szerzett az eljövendő, a Bibliában is megjósolt események hit detésével, amelyek végül az emberek üdvözüléséhez vezetnek, s tín. ként vállalt a sivatagban magányos elszigeteltséget. Követőinek legnagyobb része az egyszetú emberek közül került ki, az általa hí detett reménysugarak inspirálták a katolikus egyház elnyomeM igaként húzó s ugyancsak nélkülöző lakosságot. Tanításainak men vonatkozása, valamint az ennek hatására kibontakozó szerepe Mketós mértékben politikai tartalommal telítődött, amivel magára vce. te a hatalmon lévők figyelmét. Igy amikor a lefejezéséhez is vezen1 momentumként nyíltan kritizálta Heródes második házassága, alt a mögötte felsorakozó emberek nevében is tette. Her6des már mint Aretus arab király lányának férje, találketat a Hasmoneusdinasztia egy nemes hölgyével, Heródiásszal és öt kívánta feleségül venni. Heródiás ugyanakkor Heródes féltestvérének, Heródes Fülöpnek volt az asszonya, éli miután nem tudott megbirkózni a Nagy Heródestől örökölt területek igazgatáseval, visszavonult Rómába, ahol tehetős magánemberként ék. Az elszigetelt, ámbít sztrenmés eseményekkel tarkított életmódban Heródiás nem igazán találta meg számítását, így — ebben a legtöbb szerző egyetért hMesságtőrést követett el Heródessel, akitól kicsikarta az ígéretet, muzarint elválik a feleségétől. Hasmoneuském nem kívánt egy @rabbi osztozni a udvartartásban, aki számára dinasztiájának örök ellenségét jelentette. Az is elképzelhető, hogy így akart kimaradni nagyapja, Nagy Heródes udvarának viszályetból, amit a feleségek és • iá utódok közötti állandó rivalizálás jelentett.' Blyen volt is a család politikai háttere, Herődes elvált a feletegetól, amely esemény később az Aretus és közte kirobbanő háboMb. visszaütött. Miután Heródiást nőül vette, őt és annak Heródm Fülüpull született lányát, oalomét a Holttenger keleti partján tekv6 inachareusi királyi rezidenciában helyezte el. Ezt a frigyet, amely egyébként a Heródes családja és a zsidóság egészével szembeni általános gyólolködés forrása lett, további kritika is érte, amikor Salome Heródes egyik bátyjához, egy másik Fülöphöz ment nőül.' ICeresmetí János volt a leghangosabb kritikusok egyike, amikor HeMdes hazasságter6 és vérfertóad frigye ellen szólt. Azt sohasem fogok megtudni, hogy Herödes János leleplező' szavaival a machateusi hintuag előtt szembesülte, vagy közvetítőkön keresztül szerzett tólak tudomást. Nyilvánvaló, hogy Heródest foglalkoztatta az, amit János 6t érintő vádjairól hallott, ha másért nenn, a prófétának az általa kormányzott középosztály sotaire tett befolyása miatt. Igen valószínű, hogy Heródes aktívan érdeklódott János tevékenysége iránt, an6 egyre határozottabban politikai hangot ütött

Seite 33

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

meg A Megváltó közelgő eljöverele különösen foglalkoztatta Hesedem. mivel a Messiás megérkezése Izraelbe egyet jelentett volna az degen kormányzás végével. Talán még inkább almtomosabbnak edumeue Jánosnak a keresmelkedésre helyezett hangsúlyát, aa mtssiesi közösségbe való beavatesi títusként való értelmezése dyrin hazaárulásnak minősült.9

A János kivégzése körüli események jól ismertek. Egy Her5de0 születésnapjára rendezett lakomán, Salome táncát követően Heródts ígéretet tett az anyja kívánságára a Keresztelő János fejét akard lánynak a kérés teljesítésére. Így Jánost lefejezték. A bebbrtönzéseY a halála között eltelt időtartam hossza évek óta tudományos vita tárgyát képezi, s eddig még egyetlen kutatónak sem sikerült ezt 11. letően tiszta képet felvázolni. Amiben mindenki biztosan egyetért, az az, hogy Hetindiás volt János halálának szószólója. Maga Heródea látszólag igen tisztelte Jánost. Annak ellenére, hogy jelentős polidi kai veszélyt jelentett birodalma számára, mégis nagy tismeletbet tartotta. Számos feljegyzés 061 arról, hogy János sokszor sptuális tanácsadóként szolgált Hetéides számára. Talán ezért a testsülá csupán János bebörtönzését szorgalmazta, hogy féken tarrhassa be. folyását, s Heródiás gyúlölködése volt az, ami végül János sztár,/ és idő előtti lefejezéséhez vezetett. Márk evangélionna szerint Ható. des nemcsak biztonságban tartotta őt, hanem folyamatosan kérdg seket intézett hozzá, s noha a válaszok néha összezavarták, továbbra is figyelmesen hal/gatta. János halála mély benyomást mtt Heródesre, ami úgy tűnik, élete végéig elkísérte. Amikor csapatai elvesztették oo A000ik csatát, úgy nyilatkozott, hogy ez János lemészárlásának volt La. szönhető. Tisztában volt János zigazságos és szent"°° mivoltával, minden bizonnyal bűntudat gyötörte maja, hogy egy anatlan cica bert végeztet ki, jóllehet mesterkedő felesége parancsára, elsódlegY tényezőként határozza meg Heródes szerepét Jén. tárgyalásakor. Heródes életének másik ámyoldala a cómaiakkal folytatott kapcsolata volt. Tudjuk, hogy Tiberius császár és udvara is nagy becre ben tartotta. M engedélyt, mely lehetővé tette számára a Ilenadiásszal való házasságot, Berenicével (Heródiás anyjával) és annak legközelebbi barátnőjével, Anmniával s6g000ője, n000ho' ni Claudius császár anyja) való jó viszonya biztosította. A Pim., Pilátussal való kapcsolata ettől összetettebb, az általános benyumia szerint barátság volt közöttük. Heródes mint Galilea tettarchaia császár képviselőjének, Pontiusnak a közvetlen fennhatósága ala rari tozott, s ez okot szolgáltatott kettejük gyakori, helyi, politikai w nackozású eszmeeseréjére a saját és a római dominiumok ügyében

Pilátus egyénisége nehezen meghatározható, kevés ismerettel rendelkezünk korai életszakaszát illetően. Az evangéliumokon kívül létezésére az egyetlen bizonyíték egy kő febrattotedék, néhány pénaérme és egy vízvezetékrendszer maradványa.. A Ponrius név Yr, enged következtetni, hogy szamnisz származású volt, és lovag, sán dovagi rangú" volt. A paraszt harcos szamnisz törzset, akik gyakran viseltek háborút Róma Ion, szétverték, s eltűntek a történelem süllyesztőjében. Még legalább két feltételezés létezik eredetét dletően. Az egyik szerint spanyol volt, egyenesen Sevillából száma., s igy automatikusan jogot formálhatom Mmai állampolgártágra. A másik elképzelés szerint Németországban, a Rajna nonti Hainzban született. Bármi volt is az előélere, L sz. 26ban Tiberios udvarából indulva, Sejanus, a császár kegyencének közbenjárására, Seine császársági provinciáinak egyes részein lett hetytartő. 10 évig uralkodott Júdea, Sminaria és Idumea területe folött. Szüntelenül ‚Stáb. állt a zsidó köznéppel és vezetőikkel, hogy Sejanus, támogatója kedvére tegyen, aki a legtöbb császártól eltérően, nem szívelte a zaidéisagut, s effajta érzelmeit nem is rejtette véka alá. Uralkodása alatt, úgy látszik, magára vonta a zsidó nép és Tibenua haragját. A zsidóságot kellemetlenkedő népségnek tekintette, s *annyira irritálta őt az általános viselkedésük, hogy egy ponton anan a császár arcképét ábrázoló aranylapokat helyezett a jeruzsáknü remplons falára. A Róma hatalmának megerősítésére szánt eseYkedet azonban visszafelé sült eh a zsidók fellázadtak szent helyük azándékos megszentségte/enitése /Matt. A lázadás elfojtásakor kétlaünniszáz imaelita vesztette életét. Ennek eredményeképpen panam teuck Pilátus ellen, ald így kegyvesztetté vált a császár udvarában. A problémát tovább tetőzte egy, a városba vizet szállító vízvezeték építése miatt az egyházi javak és kincsek Pilátos általi kisajátítá. Igaz, ezzel a cselekedetével az általa igazgatott város céljait kivilota szolgálni, viszont ez tovább dühítette Jeruzsálem zsidó lakosai/e:t. akik Pilát000 városba való érkezésekor kiáltásokka/ adtak hanmcerszésüknek. Pilátus fehsmerte, hogy a lakosok számára tetteivel zavargásokra adott okot, mért megparancsolta az álruhába bianuott katonáknak, hogy vegyüljenek el a nép soraiban.. Pilátus jeladásakor megfékezték a villongásokat, aminek következtében sok zsid6 az életét vesztette, noha a kard használata tiltott volt a pálcákkal és botokkal felszerelt katonák számára.

36-ban PiLátust Rómába szólították, hogy jelenjen meg Tiberius színe elött, aki azonban idóközben meghalt, így Pilárusnak Caligulz elé kellett járulnia, aki elítélvén őt és feleségét, Proculát (néhány jegyzés szerint Procla), a galliai Viennébe számözte őket, ahol Pilo tus öngyilkosságot követett el." Részben az evangéliumok eltéró beszámolóiból adódik, hogy Pilárusról alkotott képünk oly ellentmondásos. Kémégtelen, hogy., igazgatasa alá tartozó emberek a megértés legkisebb jelét sem atkák a Palesztinában való rendtattásra irányuló kísérlereihez. így előnybz kerülnek a róla alkotott negatív képek: Agrippa szetint „mako. hajthatatlan és kegyetlen", az újszövetségi szerzők szerint pedig toba, tétova és gyenge". A Jézus halálában való szerepe a magyarázata annak, ahogy, történelemben számon tartják, és mégis, ha tetteit közekbbról megvizsgáljuk, egész más kép tárul elénk, mint amit ar evangébb mok velünk elhitetni szándékoznak. Amikor Jézust Szanhedrin — a zsidók legfőbb törvényszékének vénekből álló tanácsa — Pilátus elé citálja, Pilátus azt mondja, híg/ nem akar neki rosszat, és Heródeshez irányítja. Erre a látszólag egt. szerű cselekedetre több politikai megfontolás is magyarázatul szók gált. Elóször is, az állítólagos „zsidók királya" fölött megfelelt.o csak a zsidók valódi királya, Galilea tettarchája, Herődes bíráskod. hat. Úgy látszik, hogy ez a Pilátus és Heródes közötti kölcsönös bb keszerző gesztus része volt, mivel az utóbbi figyelmeztette Pilanar, hogy a zsidó javak elrablása egy

Seite 34

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

vízvezeték építése céljából a zsidk ság körében lázongások okát képezheti. Herédes nem tem további lépéseket ez ügyben, egyszerűen csak tájékoztatta Pilátust, és tem& te, hogy az megfontoltan rendet tud teremteni a saját háza rájékka A bekövetkező öldöklés kínosan érintette Heródest, ana után ella. degülés kezdódött a két férfi kapcsolatában. Jézus Herodeshez dése Pilátos részét& afféle békéltető akciónak, a bók kifejezésének minősíthető. Mindezek fölött Jézus nem követett el a Római Birodalom ellen semmit, ami válaszra várt volna, ezért Pilátus nem is tudta mivel vádolni, különösen nem a Szanhedrin kívánságára, amire egyébkém ideje sem volt, s tiszteletet scm érzett Mánta. (Pilátus és a Sunhedrin közötti nehézségek folyamatosak voltak uralkodása legnagyobb részében. Az egyik jellemző incidens az volt, amikor olyan pén.érmér vetetett, ami a zsidó áldozati merítőkanalat ábrázolta; ez zsidó érzésvilág te/jes félreértés. tükrözte, és még inkább elidegekitette Pilátum a zsidó tanácsnokoktól.) Még amikor Jézust Pilátus elé állíttatják, hogy feleljen a vadak., akkor M érezhető a feszült viszony Pilátus és a Szanhedrin között. Pjátus elrendelte, hogy Jézust hozzák a színe elé; a normális bírósági protokoll előírása szerint egy farán kellett érte küldeni. Azonban bímak tiszteletteljes. bánt Jézussal, amit a Szanhedrin erősen helycélénkett, és ezém panaszt tettek az őket sértő eset miatt. A helyzetet tovább rontotta az, hogy amikor Jézus Pllágus színe elé veri.. a felsorakozott zászlótartők, a császári előírást betarma, leeresztenek zászlarkat, amint Jézus elhaladt előttük. A tisztelet ezen megnyilvánulása tovább bőszíterte Szanhedrin tagjait, akik ezért Pditus előtt még egyszer hangot adtak nemtetszésüknek. Pilátus megpróbálta lecsendesíteni őket, azonban hiába, a tárgyalás folytatódott. Pilátm non szándékozta Jézust ítélőszék eÚ állítani, s egénormen.,akd*g elment, hogy háromszor A kijelentette, nem tattja bűAmint Heródes fillebe jutott, hogy van egy másik galileai, aki Pora ózenetéhez hasonló dolgokat prédikál, felfigyelt rá. Alig várta, hogy egy személyes audiencia során négyszemközt találkoáhasson Jhussal, a férfival, akit nagy prédikátorként linnepeltek, s aki méltó ‚ok rá, hogy Keteszteló János nyomdokaiba lépjen. Tisztában volt uzal, hogy J'éxusc és Jánost spirituális testvereknek tekintik, s abban /azon, hogy Jézus, a csodálatos cselekedetei által szerzett hímev*re alapozva, utat mutar majd neki, és a kíváncsiságát is kielégíti.' evmgéliumok arról tudósítanak, hogy az ékesszólasáról híres Jézus Herodes előtt rendkívüli módon egy szót sem szólt. A temircha ezt tulajdonképpen a legteljesebb riszteletlenség jeleként is feiloghatta volna. Mégis ellentétes álláspontra helyezkedett. A hallgatag Jér.ust kellemes társaságnak találta, aki nem jelentett királyságára semmiféle veszélyt. Igazából azzal sem igazán foglalk hogy Jézust a »zsidók királyának" titulálták. A 995ben íródott „Abd alJabbu.'i apokrif evangéliumok, lyek Mohamed igaz pröféraságát voltak hivatottak megteremt.. rendkívüli dolgokat állítanak Jézus és Her6des kapcsolatáról. Hertacles, a zsidóktól értesülvén Jézus nem helyénvaló tevékenykedéséről. maga tartóztatja le és állíttatja színe elé. Azonban felismeri, Inog!. Jézus ellen felhozott vádakat a zsidó Szanhedrin találta ki, ezén visszaküldi Pilárushoz, akinek mivel nincs semmiféle gondja Jézuzsal, újra Heródeshez masítja, aki viszont o. zsidók Istivetelésére börtönzi. Péter evangéliumát visszhangozva, az Abd alJabbar úgy szók Heródes volt az, aki Jézus vérében mosta kezeit. A Szanhedrin számára Jézus kínos helyzetet teremtett. A zsidók királyának kikiáltott Jézus — nem ő nevezte így magát — práféciaz bon a zsidó hit szent szavait terjesztette Júdea ne00 törvényes tört. lakosai számára. A szent örökséget vadul óvó Szanhedrintagok nen nézték jó szemmel, hogy Jézus illetéktelen személyeknek adja tovább tirkaikat. Jól/ehet elismerték prófétaságát, tetteit azonban nem Idvánták elfogadni, és el akarták hallgattatni. Mivel sem Pilátus, sem Heródes nem talált megfelelő indítéka Jézus bíróság elé állítására, a keresztre feszítésról nem n beszéltr akkor vajon nuert kárhoztatták keresztre? Az ügyben érintett erő teljes személyiségeket tekintve nem elképzelhetetlen, hogy valamiféle üzletet kötöttek a kölcsönös igények kielégítésére. A keresztre feszítés elfogadott bibliai beszámolója akár egy sokkal mélyebb igazságot is leleplezhet, melynek a gyökerei a hagyományos értek mezéstől jóval messzebbre nyúlnak. A tehetős kereskedőnek, Arimareai Józsefnek az életútját ho mály fedi; több fehegyzés szerint Jézus titkos híve volt, Szanhednn tag, akinek bejárása volt Pilátushoz. Péter evangéliuma, az apolmf itatok egyike, melyet elsőként Antiochia püspöke említ 180baa. s melynek egy másolatát a FelsőNilus völgyében találtak meg 1886 bon, tulajdonképpen azt állítja, hogy József közeli barátja volt Pim. cius Pilárusnak. Úgy tudjuk, hogy nyolc évvel Jézus előtt született Arimmia városában Szófam közelében Efrainn hegyén. Ez a 00000 másik nevén Ramet vagy Rannla, a léviták lakhelyéül volt kijelölve, s József apja, Mátyás itt töltött be vezető szerepet. Feltételezések szeef 17 évesen útra kelt, hogy megismerje a zsidó nép három szokásrendjét, hogy aztán választhasson közülük Végül ok a farizeusokról és a szadduceusokről, s csatlakozott az euenusek soraihoz. Egy szent ember, Malakiás tanította, aki a sivatagban ék, élelmét és ruházatár a tennészet adta. József négy évig matadt nála, majd 21 évesen visszatért Jeruzsálembo. türténelem nem szól József életének egyéb részleteiről, csak a knesatre feszítés kapcsán kerlil újra előtérbe. Gazdag keteskedőként t, sok egyéb címet is viselő nemes uenárorként említik. Amit biztosan tudunk, u az, hogy gazdagságra és azzal együtt hatalomra, valasnau jó udvari kapcsolatokra tett szert. Jézus titkos követőjekent szeteplése a sivatagból, Malakiástál Jeruzsálembe való visszatérése után kezdődik, s titok marad a Szanhedrinbe történő bevál., daakur. Krisztus keresztre feszítésében betökött szerepével csak töviden foglalkozunk, Viszont József életének későbbi momentumai szintén érdekesek lesznek számunkra. Az a mű, amely sorsának alakulását ivituott bemutatni, arról számol be, hogy Krisztus halála után köailbeliil hat hónapig magányosan, visszavonultan Ik, mielőtt kapcsolatba került az apostolokkaL Aztán Szent Péter kijelölte a heta•enkes tanítvány egyikének, akik Rómába indultak, hogy megtudjik, mi az oka Tiberius császár ellenségeskedésének. Az út során haKaorest szenvedett az Adriaitengeren, de megismerkedett egy zsidóval, Balitumusszal, aka Rómában bemutatta Poppeiának, Tiberius klesegének. Az asszony közbenjárására József elérte, hogy szabadon Incsassák a fogságban tartott keresztényeket. Az apostolokhoa való naszatenekomisztelettel övezték, pappá szentelték, s megbízták azzal, hogy Angliában I hirdesse az evangebumokat. Joppa kikötőjéből indulva Somersetnél a Barrowöbölbe érkezett, ahonnan

Seite 35

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

közel nzenegy mérföldet tett meg Glasconburyig. A legenda úgy szól, hogy itt a földbe szúrta a botját, ami meggyökereiedett, „épp úgy, mint Áron vesszeje, mely virágokat hozott, amikor nta támadt közte és a tanult sidók között a papi szolgálattól". Még napjainkban is él e virágzó galagonyabokor, amit glastonburyi galagonyabokomak (Crataegus monagyna praecox) neveznek, amelyről azt mondják, hogy virágai csupán karácsony reggelén nyílnak H, s esti. te el is hervadnak. Egy másik verzió szerint a West 0711ntry nein) hajón érkezerr saját tizenkét tanítványával együtt, még mielőtt ha. tosítottak volna számukra tizenkét hold földet Glastonburyben Pb kora földterületet, mely egy szánrással egy család egyéves megállo tését biztosította). Egy másik változat arról szól, hogy József Jénusal együtt érkezett: ezt a témát dolgozta fel William Blake suelem címil ,,Profetikus Köteteinek" egyikében. Az 1601ben kohó zett Anno!. Eedériaseiuseben nem kisebb alak, mint a vatikáni szer. ző, Baronius bíboros azt jegyezte fel, hogy József először Marseille. be utazott 35ben; látszólag ezr a tényt erősíti meg o6 századi. élt IIL Gildas krónikásmester is De Exeidea Beirseuliae című írásibm Baronius szerint csak ezután indult Angliába . evangéliumi ige hirdetésére. Euszebiosz, Sozousenész valamint Rufinus, a középkor három nagy egyházi szerzóje, mind arról adnak számot, hogy József Wolk városában feltehetáen naponta kb. 18 000 embert keresztelt meg. Neki tulajdonítják &hétben király és nemes udvartartásának meg. térítését is. Állítólag összesen 42 évet töltött Glastonburyben a 86 éves korában bekövetkezett haláláig. Feltehetően a giastonticm apátság szentélyében temették el, sírfeliratán ez állott: .dtt nyugszik a teste a Szentírásban Aritnateai Józsefként négy evangélista, Mire, Márk, Lukács és János által is említett nemes lelkű tanítványnak, aki könyörgött a mi Áldott Üdvözítőnk testeért, amikor keresino feszítették, hogy megszabadítsa az elveszett embereket az iirök kir. hozamot, s József a saját maga által készített sírba temette űr Meghalt 86 éves korában, i. sz. 45ben." A Bibliából tudjuk, hogy Jésus sírját József készítette. Lehemé. ges lenne, hogy nagyobb szerepet játszott a keresztre feszítésben 6 . ahhoz vezető eseményekben, amely szerep valahogyan kimaradt. Szentírás beszámolójából? Helyzetéből adódóan igen jól funkcionil. hatott volna, mint afféle moderátor az érdekelt felek közöm. ismeri. nes, hogy szabad bejárása volt Ponrius Pilátus udvarába, ahol a helytartó barátjakénr valamint sikeres és gazdag kereskedőként ismer. ték, s Heródes palotáiba szintúgy, ahol a Szanhedrin nagyra heHall tagjaként fogadták. Láthatjuk, hogy e két igen nagy tekintélyü egyén egyikének sem voltak indítékai Jézus kivégzésére, s talánMM Szanhedrin részéről felmerült probléma bárminemű megoldisában letrek volna érdekeltek_ Ebben a felállásban József lehet . saemély, aki ezt a megoldást kínálta. A Pdatus döntéshozatalát 0..611.000,1a megpróbálja lerázni magáról a zsidóság által követelt iielkezés terhét — akár erre is utalhat. Piláms így szólt: „A ti királyon*. feszínem meg?" ...nékik átada őt, hogy megfeszíttessék. ;1[3:évek azért Jézust és elvivék." (Ján. 19:16) Más szóvM, Pdátus 166/, Ítélte el Jézust, s nem ű küldte a keresztre, csupán egész egyiserűen a zsidók rendelkezésére bocsátotta. Ha József a helytartó személyében meghafigatóra talált, aki számára megoldást kínál, látnólág igazságot szolgáltat, ugyanakkor mégse vonja magára a zsidóság haragját, akkor József minden bizonnyal így cselekedett vol. Ha a megoldás annak lehetőségét kínálta, hogy a Jézus sorsa foki«, döntést átmházza zsidókra, s ezáltal Józsefre, az izraeliták es6k vezetőjére bízva az ügyet, annál könnyebb volt Pilátus dolgo. evangékumok a keresztre feszítés helyeként a Golgotát jelöl* meg, „az úgynevezett Koponya helyét", amit csak késóbb azonoMixt* a Jeruzsálemtől északnyugatra fekvő dorribbal. János evangéliumi fejti ki legvilágosabban: „Azon a helyen pedig, a hol megferikették, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki atm helyheztetert vala" (Ján.19:41). M évezrednyi művészi álitazoláxikiói eitekinrve, ezt úgy értelmezhetjük, hogy a keresztre feszítés egy kmben vagy annak közelében történt, ahol egy magányos sír állon. Máté evangéliuma pontosabban fogalmaz: Arimateai Józsefet Kinti meg a kert és a sír birtokosaként. Napjainkban vitatják, hogy á keresztre feszítés valóban a Geesemáné kertben történte, s egy sanítvány birtokoltae; a történet valahogyan annak szabad haimilati irányába mutat, miként azt Jézus is tette élete során. A keresztre feszírést nem nagy nyilvánosság előtt hajtották végre kereszt tüvénél rolongó hívek és támogarók hadát& övezve, hanem Maie, Márk és Lukács szinoptikus evangéliumai szerint a szemtanúk ..rávolról" követték az eseményeket. Igy tehát amiről szó van, egy zártkórii kivégzés egy magánterületen egy új, magánsíthely knzelében. Ha Arimateai József képes volt úgy összehangolni a szer[anis, hogy saját földterületén csak távolról lehetett szemlélni az eseményeket, akkor a lehetőség Jézus megmentésének megszervezésére, azt a látszatot keltve, hogy a bajkeverő próféta nincs többé, vs. lójában magáról értetődik. Igazság szeri. a keresztre feszítés megtörténte megkérdőjelezhető, hiszen ez az általános kép, amit mind a katolikus, mind a protestáns egyház lefest, nem igazán esik egybe a római jog által eleirr büntető törvényelcked Keresztre feszítés meghatározott bún cselekményekért járt, s t gyakorlatban csak a Római Birodalom elkn elkövetett bűntettekén alkalmazták. Meglehetősen széles körben alkalmazták e megtorlás mindenféle tolvajra, bfinozóte, és Jézust megelőzően számos ám. gát Megváltónak kikialtó személyre kiszabták. A római jog törtenyer által előírt pontos formula szeri. zajlott a kifeszítés, az akit. tot megkorbacsolták, majd a kereszt vízszintes rúdjához lebtszíjakká hozzákötözték, amit ártekertek még a nyakon és a vállakon. Az cl. dozatnak így kellett a keresztes kivégzés helyszínére cipelnie. Ad aztán függólegesen felállították, így a bűn. a csuklóinal fogva lógott. Később finonaítottak a végrehajtáson, az áldozat lábár is a keresztfa hosszanti ródjához rögzítették, lehetővé téve ezzel a kort' zendő számára, hogy ezáltal tartsa magát, és enyhítse a melli.. nehezedő nyomást, ami a légzés összeomlása miatt fulladáshoz vezetett ooloo.Al/Ibokroérkrghobbí000000 korbeesolis utáni szenvedést, s az áldozat többnyire kiszárad., vérmérgezés vagy napszórás következtében halt meg. Az áldozat lábának eltore se, amit Jézus esetében a Szanhedrin szigorúan megtikort, ok erste testének bármely más csontját is, az irgalom megnyilvánulása. l‘e. gyelemdöfés volt, nem pedig a kínzás újabb eszköze. A lábak ő., törésével az áldozat súlya alatt összeomlik a keringés, anti fullad. eredményez. Az órákig vagy akár napokig is kifeszítve szenvtde dozat számára ez cseepán könyorületes cselekedet volt» A keresztre feszítés másik,

Seite 36

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

kulcsfontosságú eleme az áldozat re, rének a kereszchez való rögzítésének metodusa. Az általános. elfogadott nézet szeri. Jézust szögekkel erősítették oda, századokon keresztül ez az ábrázolásmód hatotta át a vallás ihlette milvésterct egész sorát_ Többen rámutatnak arra, hogy a test keresztbe/ szögezése kizárólagosan a római hadijog által kirótt büntetés volt amellyel azokat a katonákat és katonatiszteket sújtották, akik megszegték ezt a törvényt. Csekély valós bizonyíték szól amellett, hogy Jézust valóban igy rögzítették volna a keresztre. Viszont több érv szól emellett, hogy a kifeszítés általános gyakorlata a kéz és a láb szíjjal a fakerethez történő kikötését mutatta.' A három evangélium a kivégzés kapcsán szíjai,. és szögeket sem említ, sem Jézus, setti a mellette kifeszített két rabló esetében. Így igen valószínű, hogy a keresztre feszítés nem vezethetett halálához. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy Jézus makimato hat órát tölthetett a kereszten, már csrdc azért is, mert a zsidóság Sabbath és a zsidó húsvét ünnepéte készült, s a testet szigorúan tilos volt éjszakára kinn hagyni. Még normál körülmények között is el kellett temetni a hoktestet naplemente előtt, és a ceremóniát be kellett fejezni. Tudjuk, hogy a kihallgatás és a kivégzés délután háfOlnkor kezdődött, nnopoyogmn pedig kb. este 9kor következhetett be Merd Jézust nem szögezték, hmem szíjakkal kötözték a kertscchez, s a lábát sem törték el, így feltételezhetjük, hogy noha se. lymán sérüken és a kotbácsolástól erősen vérezve, de életben maradhatott. Ebben . esetben akár kéthárom napot is kibírhatott tol.. (A Fülöpszigeteken élő jámbor katolikus szekta a, ahol reMden évben hitük bizonyítására tizenkét órára a kereszthez szó'ehetnek./ Kétsegek meridnek fel azt illetően is, hogy a keresztre feszítéshes használt kereszt valóban olyan volte, mint amilyennek a legtöbb ember elképzeli. A bűnözők egy különböző kivitelű, Kiggőlegffi oszlopra történő kikötözésére jóval a rómaiak e/őtt is vok már példa. Formátuma, amely az áMozatot tarrotta, a legegyszerűbb, egyenes, pa/iszádnak nevezett cölöpről a kereszt korai„.Y", formáló dákjárg, fierkáig terjedt. Több szerző, így például Scaliget iratrom hogy ezt a keresztet használták a Kálváriahegyen, mivel a tudók az ákz/unk is ismert keresztet nem alkalmazták büntetés ttgrehajtásra. A keresztény jelkép, amivé vált, csupán a modem kor ‚leleménye. 150ben Jusztínosz mártír írásában azt állította, hogy a keresztények a görög ábécé kbi betőjét ..Isten elsődleges hatalmát ár asszociálták. Ezr oborűr az algebrában használatos jelkez hasonlóan jelölték, s már 00 L e. 500-ból származó szígiai kövön is használták.. A keresztnek még az ezt megelőző korokban való alkalmazásával is találkozhatunk az egyiptomi falfestményeken, pae huzamosan a hurkos kereszttel; a kereszthez erősített hurok a fáraó szent szitnbólumaként az „életet" jelképezte. A történelmi kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a Jézusró/ alkotott képünk, amint egy kimag.16 vestcőhelyre emelve to. longo tömegtől övezve látható, akik felteldntenek rá, hogy láthassák Urukat, teljes egészében téves. Más keresztre feszítések arról a tényről tanúskodnak, hogy az áldozatot a kereszttel éppen csak annyira emelték az álló oszlopra, hogy a lába ne érje a földet. A kifeszitett Jézust is csak néhány hüvelyk magasra emelhették, s a fentiek alapján elmondható, hogy az ét „körülvevő tömeg" helyett csupán ta volból szemlelődőkről beszélhetünk. Tehát Jézust nem szögezték, hanem kezénél és lábánál fogva ldkötözték a kereszthúz; Arinnateai József — maga tagja volt a zsidó vének tanácsának — kifejezett kívánságára a lába épen maradt, hogy megtartsa a teste súlyát. Ne feledjük, hogy Re/mának nem vok semmi kifogása Jézus ellen, s így a hatóságok nem fejezték ki lika. kozásukat a test keresztról történő leemelése miatt. Mai szemmel nézve, a test eltávoiírása keresztről majdhogy. nem érthetetlen volt, hiszen a keresztre feszítés célja lényegében a test feszületen való magára hagyása volt, hogy orr szétrohatljon. vagy a keselyűk és egyéb dögevő állatok martalékává váljék, a rsalád számára csak csomokat hagyva a temetéshez. Így tehát az is ér dekes, hogy amikor Arimateai József Pilátus elé járult, hogy &érhesse Jézus testét, Pita,00 minden további nélkül beleegyezett abbaHolott, ami még furcsább, József nem lévén családtag, így nein formálhatott jogot a holttestre, mégis megkapta. Az ehhez vezető Pilátus és József között lezajló párbeszéd még bizarrabb. József megérkezésekor Pilátus csodálkozik Jézus gyors halálán„.és maga/ hoz hívatva a százados% megkérdé tőle, ha régen halte meg". Márk evangéliumának eredeti görög változata szerint József Jézus tntének kérésekot a séma szót használja, ami az élő testre vonatkozik. Pi• látus válaszában azonban a puma, a holttestet jelentő szó szerepel A holttestre való utalása miatt elképzelhető, hogy Pilátus ezen a ponton nem volt tisztában József cselekedeteivel; vagy éppen ellenkezőleg. közreműködött ebben a színjátékban. Lehet, hogy pénz állt a háttérben, vagy szívesség; mindenesetre József, aki Szent Péter evangélituna szerint .,Pilatus közeli barátja volt", helyzetéből adódó. a legalkalmasabbnak tűnhetett egy efféle cselszövés végrehajta.. sáhot. Tudjuk, hogy Jézus feltételezetten halott testét a feszületről történt levétele utána Gecsemáné kertben lévá sírhoz vitték, amely József megrendelésére s annak kertjében készült. A sírhely új, még hoználatlan volt. Adricomius szerint _Utunk dicső, új KIemléke Kálvária hegyétől úgy 108 lábnyira, Sion hegyétől pedig 1000 lépésnyire található". Ha elméletünk helyes, s a keresztre feszítés valóban József kertjében törtem, teljesen természetesnek tűnik, hogy OTIP a helyre vitték. Ebből következne, hogy a közeli újdonsült, használatlan sírhe/y nem véletlen választás, hanem sokkal ink806,5es. titkos követője és hatalmas, jó kapcsolatokkal bíró barátja tudatos tervezésének eredménye volt. Az evangéliumok arról szólnak, hogy József, miután Jézus testét tnáta gyolcsba göngyölve sírbeltba helyerzte, aloét és gyógynövényeket vitt magával az elkövetkezó napokon, így járt vissza a sírhoz. Ál evangelitunok még ennél is tovább mennek, s pontosan megál1.0,4 a úrhoz vitt aloé mennyiségét; 100 római fontról, az. 30 kilogrammról beszélnek. Számos eLmélet született ennek a gyógyrávénynek a használatát illetően, egyikük éppen beleillik ebbe a szövegkömyezetbe. Bármely füvész megerósítené, hogy az aloé, a !lomok nemzetségével rokon bokros szukkulens növény, ma is a sű/ins túzódások gyógyulásának elősegítésére és a fizikai sérülések követkamenyeinek enyhítésére szolgáló hatásáról ismert. A korábbiakban már megállapítottuk, hogy nemcsak lehetséges, hánem több mint valószínű, hogy Jézus életben volt, amikor leemeli& a keresztról. A Bibliából tudjuk, hogy az országvilág 0161 egy nytkinesságtól elzárt sírba helyezték, amely egy magánbirtok határán belül helyezkedett el.

Seite 37

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Márpedig ha nem halt meg, teljesen fel is épülheiett. Így tehát van egy Jézusunk, aki a szemtanúk meglátása aámnt meghalt, holott mégsem így történt, s röviddel ezután megjeknt hivei előtt, akik hittek a feltámadásában..

S most kerül képbe Jézus történetének egy másik aspektum Kereszteló János, Krisztus megkeresztelője, Jézus szAai szerint az a. ember, aki ..kikövezte az urat eljövetelemhez". Valójában még 12 evangéliumok is arra a majdhogynem bizalmas tréfára utalnak hogy kinek kit kellene megkeresztelnie. Később János lefejezésenek hírét tanítványait6I meghallván, Jézus visszavonult a sivatagba, ahol Mázest és Eliást látta egy látomásban. Tanítványait titok...ásta es. keti, úgy szólván, hogy amit láttak és hallottak, az nem való halandó ember szemének és fülének, aztán karizmatikus préfétakent td. j. egészében nekilátott hittétítő tevékenységének. Jézus szerep/áltozásában egyértelintivé válik, hogy Kereszrelő János lelke Jé. Krisztus alakját öltötte magára_ Akár elismerjük, akár nem Jézus kereszten be nen/ következett halálát, az egy ember személyében megjelenő kettősség visszannun az egyiptomi 116rusz isten kettős mivoltára, a két, egymásnak Mut fordító, a borizontra tekintő prédétára. Keresztény értelmezés szerint, ez az emberi testbe ágyazott kettősség megjelenítését is nőnezi. E clualiráselmélet oly erősen jelen van a keresztény szellemben. hogy Keresztelt/ Jánost gyakran mint Jézus bátyját idézi, holou lélekben igen, de testben nem voltak testvérek. Megragadó, ha e tényt szembeállírjuk a babiloni és az egyipusta mitológia tartalmával, ahol a kettős létnek a fele mindig áldozata( vállal az emberiség jobb létéért. A babiloni kultúrában ez Sin bika képében nyilvánul meg, amit szertartásosan feláldoznak, hogy egyengesse eljövendő írástudó, Warad Sin —a „Bika rabja" — pap ímokának az útját. E papi szerep jelentősége, hogy igét hirdessen n a sptuális Sin megtestesítője legyen. Könnyű tehát párhuzam« vonni a keresztény eszményképpel. A tanításaiban Jézus eb/íve/el& megjövendolő Keresztelő Jánost lefejezték — ez önmagában véve a gyilkolás egy szertartásos módja, amely során elválasztják a szellem és a tudás tárházát, a fejet a földhözragadt testtől. Az eset igy min csupán megfelel egy ősi rítusnak, hanem egy másik á/dozat súlyisal is terhelt, amely naár nemcsak hogy teljesen szükségtelen voh. hanem kimondottan ellentmond annak m ősi hittendszemek, amtlyte a korai keresztény ábrázolásmád oly erősen támaszkodott. Ezek az arcbaikus törvények a kabbala zsidó hitbe beavatottak számára köztudomásúak voltak. Több korunkbeli bibliakutató is arra a következtetésre jutott, hogy ezzel a ténnyel maga Jézus is tisztában volt, M annak megfelelően alakította tanításait és életét, hogy azok megfelthenek ennek a tudásnak valamint az ősi Szentításnak.' AtimateM József és más közeli tanítványai segédletével felgyógyulva, Jézus tuelh.ta, hogy túlságoson veszélyes lenne újra a nyávánosság erőm muratkoznia, hiszen m egész „mutatvány" arról nők, hogy a Szanhedrin és a Római Birodalom kívánságára eltávolimak figyelem középpontjábÓl. Ennek megfelelően el kellett utazM3 Z Szentföldről, ahol monnal felismerték volna. Tanítványai előtt taló válogatott újra meg újra történő megjelenései mind ezt a nézet« erősítik meg. De vajon hová mehetett? E kérdés megválmzolására több jelentkező is akad. Egy indiai knesztény szekta hite szerint, feltámadása után Jézus rájuk talált, mutan Mária Magdolnával és Szent Tamással Indiába utazott. Más mimszok és legendák szerint Kasrífir foldjére utazott, vagy éppen irországban vagy más feltételezett állomásokon folytatta hittérítői tazékelaységét. Léteaik azonban egy hely, ahol nagyobb valószínúMuri kereshetett menedéket, ahol egymás mellett jelen volt a zsidó R arab örökség. Ez a terület a stabil infrastruktúrát teremtő megfelelő római fennhatóság alá esett, sitt tanítványokra találhatott, akik wgire[ték a helyi társada/omba való beilleszkedését. E hely nem okban különbözött Palesztinát/ál, sem fOldrajzában, sem éghajlatabn. sem pedig természetes növénytakarojában. Ez a vidék Gallia volt

HATODIK FEJEZETA FRANCIA KAPCSOLAT

Jézusnak a tanítványai előtt történt jelenéseit követő időszakot illetöen, a szinoptikus evangélimnok a próféta hollétének és tevékenységének frIterképezésében nincs segítségünk. A mennybemenett/ hangsúlyozása szűkre szabta az evangéliumok kereteit, a földi maradványok fennmaradásának tnég a 10h00ő 11 lvetették, essd holjoomo Ótestamentumbm jegyzett Mslatot a Megváltó fel. támadásáról. Felfedezésünkre alapozva logikusnak tűnik, hogy Jén.* nagy valószínűség szerint elhagyhatta az országot, mivel még Galilea vidéki tájain is azonnal felismer k volna; a megvalósított tervek célja az volt, hogy Jézust a lohol leghamarabb és leggyorsabb módon eltüntessék szem elől. Franciaország, vagy ahogy a rómaiak nevezték, Gallia, a Róma 'Birodalom számára létfontosságú. volt. A manapság Provense.nek nevezett déLfrancia vidék a római ,,Provincia Romana" tartomany. ról kapta a nevét, amely a Földközitengerrel határos fontos szír. földi kereskedelmi útvonalat foglalta magába. A délkeleti rerülmen fekvő Narbonne körüli vidéket a Merovingok idejében, a római Hecedik Légió után ..Septimaniának" nevezték, amely már i. e. 12ú ben, a spanyo/ földre induló kereskedelmi út védelmére itt állomásozott, veteránjar nagy részét hátrabagyva ezen a vidéken. Galliábm a rómaiak álta/ i. e. 11 bor alapított elsó kolónta LanguedocRousillon vidék szívében, DélnyugatFranciaorsrág (old közitengeri partvidékén, Narbonne körzetében helyezkedett el.

A föld bittokosáról, Narbo Marrimról Natbónak nevezett legjelentősebb római nyugatmeditertáneumi kikötő a legfőbb gall, római fennhatóság alatt álló kolónia volt, egészen Lyon második századi felemelkedéséig. Jézus korában a

Seite 38

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Szentföld mán Narbo rendelkezett legnagyobb számban dokumentált, közel 10911nyi ízraelita lakossal Közismert volr nemcsak a zsidósággal, hanem az itt, mint kereskedelmi központban — tulajdonképpeni gyarmaton — nagy számban éló arab és északafrikai lakossal szemben tanúsított tolemnsiája0,00 Vi/ágvárosi mivoltaböl adódóan, számos zsinagógája mellett egy kabbalista iskolával n büszkélkedhetett. Amikor 37ben Tiberius után Caligula lett a császár, Herődiás rettentően féltékeny lett a bátyjára, Agrippám, hogy ilyen közel keMit a hatalomhoz, lekörözve ezzel a férjét, Heródest. Intrikák és eselszövések folytán Heródiás végül rávette az mát, hogy feketítse he Agrippát a császár előtt; I azonban megelőzte Heródes akcióját, s hiborút indított e/lene. A család két ága közötti nyílt csatározás akkotiban esett, amikor Heródes hetvenezres hadsereget gyújrött, felkémilvén a Róma uralma ellen irányuló lázongásokra. Ennek Agrippa is tudatában volt, aki miután visszahe/yezte PiHrust a helymuth székbe, azzal a feladattal bízta meg ót, hogy további vádakkal &arta be HeMdest Caligula előtt. Heródest és feleségét a terhelő buonyirékok hatására a császár elítéli és Galliába szamilzi, ezáltal khe■ővé réve Agtippa uámára, hogy Galilea tetrachiáját birtokaimatolja. Tudjuk, hogy francia földre való érkezésekor a házaspár egy Lugdunons Convenarum nevű helyen talált otthonra, amit egésá sokayg Lyon városával azonosítottak. Lugdunumot a Ithone és a Saőne folyók találkozásánál, a dombos vidéken fekvő eredeti római katonai klepülest már alapírásától kezdve, i. e. 43től így nevezték_ Valójában Lugdunum Convenarum helyileg a Pireneusok lábánál található kor relepüléssel, Sr Bertrand de Conuningessel azonosítható. Ismeretes. hogy Heredes ebben az egykori zarándokközpomban hunyt el, s eel [merték el 39ben. Igen valószínű, hogy a ..Comminges" szó a Commagene" név fordítása/361 adódó származék, amely a Kaszpitengertől délre ml, Nimród kömyéki területet, a Hasmoneusdimenia 6shazáját jelöli.

Noha Heródest számüzték szülőföldjéről, és megfosztották minden hivatalos római tisztségMM`, a Zsidók Királya rictilus annu megbecsülés, még jelentett számára, hogy a számkivetésbe magavd vihesse a templom kincseit. Ezek közé tartozott az a kidolgozott szépen kimunkált aranytál, a Kihitdetés Tálcája is, ybn00000 az jelentkező egyéneket felkenték, s amelybe rendkívüli módon a Heródes által nagyra becsült Keresztelő János fejének maradványai/ u helyezték. Jóllehet, eme állításra nem találunk bizonyítékot, mego személyes meggyőződésem, hogy mérlegelve St Bertrand de Comminges akkori jelentőségét és a tényt, hogy vagyonától nem, tabu. télyétől azonban megfosztották Herodest, nincs kizárva, hogy a cseket magával vitte. A gondolat, miszerint János feje Heródes gondnoksága alatt ma. radt, eredetileg a Bibliából származik, amely leírja, hogy Keresztelo János tanítványai magukkal viszik annak testét, de nem tesz ami* tést próféta fejéről. Tekintve, hogy kivégzésének módszeréül a le, fejesést választották, okkal feltételezhető, hogy János testének a hívek általi elszállításáról szóló leírás magában foglalja nemcsak a [214. hanem a fej elvitelét Ennek a szömyöséges, ugyanakkor fontos relikviának a megóczése nem volt ellentétes Heródes személyiségével. Ismereteink sssrint blerodest megrénntette a János — általa oly nagyra tartott próféta — halálában játszott szetepe. Ertesülven a Jézus által végbekat .csodákről, az új prófétát a feltámadott Jánosnak tekintetre. Nein kell különösebb fantázia azt feltételezni, hogy Heródes teljesen ittatábm lehetett azzal, hogy János idó előtti M kegyetlen halálán/ mártirként fog bevonulni az egyre terebelyesedő keresztény egylui* történetébe, számításba véve a Jézus Megkeresztelésében betaltost szerepét 6. Így tehát földi maradványai különös jelentőséggel birml majd a keresztény hit korai forrásai ismerőinek szemében. Moll adott esetben éppen a vértanú fMéről, a szellem tárházáról van sto, az ereklye jelentősége még nagyobb volt, hiszen a kabbalista. km. tósségen alapuló szemlélet terminológiája szetint kifejezve, Jáno, lentette a testvériség spirituális elemét, aki mellett Jézus a fizikai vai lóságot képviselve hirdette az igét.

Heródes és neje, Heródiás nem az egyetlenek voltak, akiket a Szentfóldról Galliába számúztek; aa előbbi testvérbátyja, Archelaus di kötött ki néhány évvel korábban. Archelaus, Nagy Heródes fia éo ohó örököse, félig idumeus, félig szamaritánus származású lévén, apjaboz hasonlóan csak egy idegen elnyomónak számított a midó alattvalók szemében. Az ellene felsorakozott panaszáradatok végül Oda vezettek, hogy i. sz. 6bon Augusms császár töményszéke e/é kerólt Rómában, ahol a későbbi Tibmius császár sikertelenül pártfogolia ok tárgyalás eredménye gyanánt megfosatorták trónjától, és E.ennehe, a mai Lyon területétől pontosan dé/re száműzték. Anhelous nem az egyedüli volt, aki saját szándékai ellenére lett politikai számkiverect. Korábban láthattuk, hogy Pontion Pilátus is kinti, Róma szentélyenek kegyeiból, s Archelaushoz hasonlóan n" is Viennében töltötte élete utolsó napjait. Pilátus azonban a hatalomtól é, a kiváltságoktól való megfosztottságár követően nem volt kép ra airakezdeni az életét, és .•saját kezével" vetett véget életének.2 E számkivetések, noha nein közkeletőek, jól dokumentáltak a Mrténelmi feljegyzésekben. Mária Magdolna története a keresztre leuitési követően viszont sokkal inkább legendák és szájhagyoirányok, mint feljegyzések révén ismert. Az Újszövetség, Jézushoz hasonlóan, Mária Magdolna cselekedeteiről és hollététől a feltételesen keresztre feszítés és feltámadás megtörténte után sem tesz említést. Miniha váratlanul eltűnt volna, s mintha nero volna tovább fontos a szövegek szerzői és szerkesztő/ számára; hiánya azonban a lerymierúsített eszményeket terjesztők, a tényeket elfentlítők számára annál nagyobb jelentőséggel bírt. A Szentírás nem ad számot a halálásol, holott élete során, mint Jézus egyik leghűségesebb és legkedteltebb társát ábrázolják, akinek a Jézussal való kapcsolata a férfi esnitvanyok részéről bizonyos fokú neheztelésre adott okot. Maria Magdolna alakja az Újtestamemumban, Lukács evangélkunaban jelenik meg először, mint az asszony, hét ördög mem ki", később mégis ..bűnösként" említik. Barbara Thiering, Jéehrher (1000 the Mono) című múvében azt állítja, hogy az első lénykges utalás Máriára az Újszövetségben található, amikor Jairus lier.kénr. annak i. 52. 17ben történt „feleinelkedősér" írja Ie. Szirmbolikus értelemben véve e „felemelkedés" az örök sötéeségból való megvilágosodást jelentette. Ez Laurence Gardnet A Szent Grid verversala (Bloodane éj the Hely Grad) című írásában megfogalmazottak szerint jelentéstartalmában hasonlóságot mutat a

Seite 39

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

maszonikos ritnáléknal E figyelembe vett életkorral, ami Mária idejében a fiúk esetében 12, míg a lanyoknál 14 éves korban következett Al. Ha gondoImmenetünk helyes, ez azt jelemi, hogy Mária i. sz. 3ban született, tíz évvel Jézus mán, akiről a tudósok viszont azt feltételezik, hogy m időszámításunk előtti 7. év március havában látta meg a napvilágot. Mária korai életútja legalább annyira zavaros, mint amilyen léte, miután Jézusnak nyoma vész a Ifibliai feljegyzésekben. Azt mondják, hogy a nagy capemaumi márvány zsinagógánál szolgál.ot teljesítő fópap, a ejairusi" Syrus lánya volt; anyja, Euchatia makkabensoktól leszármazott Hastnoneus dinautia, az izraeli királyi ház sarja.' A Magdolna vagy Magdala név a héber tomyot jelentő migdal szóból ered, Mikeis könyve (4,8) ekként említi: „Magdaleder", azaz a nyáj tomya.' Mária állítólag j6 anyagi háttérrel rendelkezett, Jézusnak és mnítványainak a. Szentföldre való követése során, nem volt sem kézzelfogható financiális támogatója, sem pedig férje. Néhány bibhakutató arra az álláspontra helyezkedett, hogy Mária egy független asszony volt, aki hozzájárult Jézus kicsiny szektájának túléléséhez, azaz gyakorlatilag pénzzel támogatta dket. A 13. században Allt Legenda Aureóban (Arany Legenda), a szerző Genova érseke, Jacobus de Voraigne azt állítja, hogy Mária Magdolna a délfranciaországi Aixban hunyt el, s ott 000000 0! Maximus püspök. Földi maradványait aztán a róla elnevezett egyházba, a vézelayi francia kolostorba vitték. A legenda szerint a Szent Mária Magdolna irámi tiszteletet számos modatétel ovezte Vézelayben, s így nem is csoda, hogy az oly nagyon ooádnbbb000Oo00E &angyal lett. Francia földön ma több város E, többek között Marseille és Antun át vallja védőszentjének, mégis a dolog legérdekesebb vonatkozás, hogy Provence vidéke a Magdolnakultusz hazája. Számos Magdolnát övezó legenda fészke Marseille, amelyek arról szólnak, hogy Mária ide érkezett a Szentföldről való utazása végállomásaként.

Seite 40

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Nicolas Poussin (15841665) Árkádiai pásztorok (1650 körül)

(Párizs, Louvre: The Bridgeman Art Library)

http://www.abcgallery.com/P/poussin/poussin42.html

Az Árkádiai pásztorok a pentagrammal

Seite 41

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Nicolas Poussin: Tánc az idö zenéjére (Il Ballo della Vita Humana) (1639-40 körül)

(Wallace gyüjtemßeny, London: The Bridgeman Art Library)

[http://habanera-nonblog.blogspot.co.at/2009/06/il-ballo-della-vita-humana-1.html]

A tánc az idö zenéjére a pentagrammal

Seite 42

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Luca Signorelli (1450-1523): Pán okítása Scool of Pan (1484 körül) (Kaiser-Friedrich Múzeum Berlin: Bildarchiv Foto Morburg / The Bridgeman Art Library)

http://www.gutenberg.org/files/28420/28420-h/images/img027.jpg

A Pán okítása a pentagrammal

Seite 43

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Az árkádiai pásztorokban körvonalazódó pentagram képe a régió egy térképére kivatítve.

Seite 44

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

A régió térképépe mindhárom pentagramot az erdeti helyzetben ábrázolja

Nicolas Poussin: Az özönviz (The flood) 1660-64 körül

Párizs, Louvre: Giraudon / The Bridgeman Art Library)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Winter_1660-1664_Nicolas_Poussin.jpg

Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna

Seite 45

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

( madonna in der felsengrotte)

1508 körül ) London, National Gallery: The Bridgeman Art Library)

Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna

( madonna in der felsengrotte)

1478 körül )Parizs Louvre: Giraudon / The Bridgeman Art Library)

http://www.myartprints.co.uk/a/leonardo-da-vinci/madonnaoftherocksc1478oil.html

Seite 46

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

A meroving- dinasztia családfáját mutatja I. Dagobert, a táblázatban fel sem tüntetett II. Dagobert túlmutató jelentöségén.

Seite 47

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 48

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 49

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 50

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 51

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 52

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Seite 53

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

A város múzeumában az ő csontmaradványainak tartott ereklyék találhatók. Marseilletől keletre, St. Makiminben szintén Magdolna feltételezett földi maradványainak kikiáltott relikviák láthatóak. Ezeket állítólag II. (Anjeu) Károly, Ptovence grófja 1279ben találta a helység isteni hajlékának altemplomábau. Miután felnyitotta az ötödik századból vak, alabástromszarkofágot, nemcsak Mária csontjaira bukkant, hanem olyan dokumentumokra is, amelyek a koporsó kései keltezéséről tanüskodrak, s megerősítik, hogy a maradványokat eredeti helyükról, a szaracénok támadásai elöl ide menekíterték.

Seite 54

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Mindazonáltal nem Marseille egyetlen Magdolnaörökségre igényt formáló település. A Földközitenger francia partvidékén sorakozó falvak és városok egész sora majdhogynem nagyobb tisztelettel tekint Máriára, mint magára Jemsra. A mélységes megbecsülés forrásául mok a legendák szolgálnak, amelyek valamilyen Ószefriggést feltételeznek Mária és a sMbm forgó település között. E helységek nagy része elsőként említi inagát mint a helyet a Szentföldről történő utazását követően; Mária először francia földre lépett, vagy St. Max Main példáját követve, Magdolna végső nyughelyeül jelölik magukat. E mítoszok valóságtattalma, illetve a hozzájuk fűződő igények m ezekre jogot formáló települések sokmágának tükrében, erősen megkérdójelezhetők, ráadásul bizonyíthatatlanok. Igaz, vannak olyan helységek, ahol csupán az igények és az összefüggések számából meg az azokkal párosuló szenvedélyból adódó. elgondolkodtató, hogy a kitalációkon és a kömyező telepölések túlszárnyalásának vágyén Ml vajon nincse a törrénetekeek némi valóságalapjuk. Sehol sem érvényesül ezen feltéteIezés annyira, mint RenneshChareau körzetében. E különös településen álló, a helyi tiszteletes, Bérenger Saunikre abbé által 019. század vége felé bizarr módon díszített furcsa templomot, még 1059ben Mária Magdolnának ajánlották. A RenneslesBainsnél húzódó volgyes tájon egy másik öszszefuggésről A beszélnek. A meredek falú völgyben meghúzódó apró falvacska már a római korban is a település névadójárol, a meleg vb zú (másról volt nevezetes a fiirödni vágyó, ide zarándoklák körében. Afféle Magdolna-kegyhellyé vált, mivel jó néhány mélyen gyökerezö legenda arról ad számot, hogy Mária Magdolna is ehhez az ásványvízforráshoz járt fürödni, amikor innen „nem messze" élt.

A gnosztilms evangéliumok sajátos módon közelítenek Mária Magdolnához, s leleplezésük során fényt derfrenek egy kisebb, vallásos dogmákat gyakorló embercsoport, manapság aranyvonulatnak tekintett mozgalmára, amely a hagyományos kervsztény tanok helyett altemrvív tradíciókat folytatott. RennesleChateau, RenneslesBains a Languedoc körzetben, a 13. század elsó feléig, az európai gnosaticinus fellegvárának tekintett vidéken fekszik. Akkoriban ugyanis az albigens keresztes hadjárat örökre elnémította gnosztikus hangokat. A 1112 századra jellemző. Magdolna szajhaként való eicsárlása helyett (ahogyan ezt nagy vehemenciával tette a terjeszkedni' római katolikus egyház is) számos indokből kifolyólag, a gnosztikusok magányos farkasként Máriát üdvörveették. Végtére is Mária volr az, aki végignérve az állítólagos feltamadást, s egyedül a gnosztikusok vették a fáradságot, hogy mérlegeljék, mit is jelemhte a férfi és nó Isten előtti egyenlőségének, valamint zus és Mária esetleges kapcsolatának szemszögéből. A negyedik századi Code» Beiolinenris tattalmazza a gnosztikus „Máriaevangelium" egy töredékét, amelyben Mária tendreutrvítja Pétert annak túlzott dominanciája miatt, valamint innen értesülhetünk arról is, hogy Jézus különösen nagyra becsülte Máriát. Fülöp evangilimnában van feljegyerve, hogy Jézus rendszerint szájon csókolta Máriát, ami miatt a tanítványok többször is kérdőre vonták Jézust, miért szereti őt jobban, mint a többieket, mire Jézus talányosoo azt felelte: .,Miért nem szeretlek úgy benneteket is, mMt 1,r E kérdésben benne foglaltatott, hogy míg Mária látta a fényt, addig a többiek sötétségben tapogatóztak. Mária „fénylátására" való utalás jelentáségteljes, miyel amit e Bázis alatt manapság értünk, az a gnosztmizmus esszenciája. A gnosztikus felfogás saerint a „Fény" az emberi valóság és a Föld megtestesítőjének, a „Sötétségnek" az ellenpólusa. A világosság, a hely, ahonnan szátmazunk, a létezés értehneként, a gnosztikus hívek számára az élet mérvadó aspektusát jelemert, Nem véletlenül beszélünk hát közvetlenül a gnosztikus tanokból orökrészül ránk maradt, szellemi „felvilágosodásről".

Máriával ilyen szövegkömyezetben való találkozás több tudöst is arra enged következtetni, hogy Mária gnosztikus volt. E tényből kiindulva, s Jézus rövid prófétaságának idején a hozzá való közelségét tekintve, arra a konklúzióra juthatunk, hogy Jézus tanításainak fundamentuma jellegében erősen gnosztikus volt. Fülöp evangéliuma más okból érdekes számunkra, ugyanis félreérthetetlenül fogalmaz Magdolna és Jézus kaposalatát illetően: „Hárman voltak, akik dig együtt sétáltak az Úrral: Mária, az anyja, lánytestvére és Jézus társa, Magdolna. Testvérét, anyját és társát is Máriának Il 000k. A Megváltó élettársának a neve Mária Magdolna." Richárd Atsvood, Mária Magdolna aa njtetnenrentioni evangélimnonben és a korai Radtriékban (Mary Magdalene in the New TRtantent Gospelt and Early Tradition) című egyik korai művében felfedi Mária Magdolna személyazonosságát és a DéLFranciaországban a feléje irányuló hódolat viszonyát. Vitatja, hogy e tradíció történelmi hitelességének kedvéért, Mária Magdolna személye azonos kellene legyen Márta és Lázár testvérével, Betbániai Máriával, illetve a „bűnös asszonnyal", akivel Lukács' evangélioinában találkozhatunk. Atsvood a latin egyház példáját idézi, amely mindhárom asszon, egy személyben Mária Magdolnának tekintette_ Tovább szövi magyar0. rata fonalát, miszerint az a fajta szemlélet, hogy három különböző asszonyról van szó, csupán a 19. század végén vált elterjedtré, amit aztán a protestáns írók tettek magukévá. Következtetéséből úgy tűnik, mintha a Mária Magdolna francia fdldön való létezésének történelmi valőságtartilmát támogatná, azonban mégsem foglal hatátozottan állást e koncepció mellett, s a dolog hitelességének kérdését továbbra is megválaszoladanul hagyja. Ha a két Máriaalak (Magdolna és Lázár testvére) egy és ugyanaz, ez magyarázatot adhat Mária anyagi függetlenségére. Annak lehetőségére, hogy Mária valóban egy tehetős asszony volt, egy, a Mária és Márta származását kutató passzusban találunk utalást: „Márta, Jézus Krisztus Urunk szolgáláj, királyi vér sarja. Apja Syro, Szíriából való, anyja Eucharia. Anyjuktól rvökölve, Márta három ingatlan, a Magdolna krvtély, Bethánia és Jeruzsálem egy részének birtokába jutott."'

Egyéb Jegendák arról adnak számot, hogy Mária Magdolna nemcsak hogy délkeletfranciaországi vidéken élt, hanem ott valójában prédikált n. Lyon Picknett és Clive PrMce A Irliglenitt templomot (The Templar Relevation) című írásában azt a mítoszt idézi, amely arról szól, hogy Mária Magdolna a SzentfMdről érkezve, a Camargue város kötzetében

Seite 55

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

található SaintesMatiesdelaMer városánál ért partot. A történet elbeszéli, hogy Mária ezen a vidéken hirdette az igét, mselőtt remeteként egy Saint Baunned barlangba vonult, ahol meztelenül, hosszú, dús hajától bebootya élte életét. Picknett és Pririce rávilágít a történet feltehetően csekély igazságra, talmára, sőt még a szent hely kmolikus őrzője is elnmeri, hogy Mária sohasem járt arra. A továbbiakban azt bizonygatják, hogy a kozeh Arles település egykor egy nagyobb fziskuhmy fellegvára volt, s e vidéken otthonra találhatott bármely istennőimadó csoport. Jóllehet elgondolásnak, hogy Mária e tájon prédikátori tevékenységet folytatott, van némi valóságalapja, hiszen a történészek is egyetértenek abban, hogy az elsó század folyamán a kereszténység megvetette a lábát Provence vidékén. Máriának mint nőnek — akár maga is gnosztikus, vagy egy gnosetilms csoport tagja — nem tiltották volna meg a hitszónoki tevékenységet úgy, ahogyan ezt a keresztény egyházak a középkorban tették. A gnosztikusok nem mutatták különösebben a mígyűlölet jelét, egyformán méltányolták a női és férfiút erényeket, az emberi lét kettősségének megértését a létezés egyéb dualirásainak tudomásul vételével párosítva. Franciaország e vidékén létezik az imádatnak és a hitnek egy másik különösképp eltefiedt formája is. Marseilleben és kömyékén, illetve Franciaország délkeleti tájain számtalan Fekete Madonnaként vagy Fekete Szelzként ismertté vált szobor található. Ezek a vallásos indittatásn műalkotások a megszokott módon, karjában egy kisgyermekkel ábrázolják Madonna, Abban viszont mégis más, hogy sötét bőrőként jelenítik meg. E jelenség azonban korántsem korlátozódik csnpán Franciaországra. Picknett és Prince, Ean Segg A Fekete Setle kmintsza ((oly of the Mack (irgin) című írásának elemzéseben rámutat arra, hogy ilyen szobrokat Európa,zerte, Lengyelországtól kezdve az Egyesült Királyságig találhatunk, legnagyobb számban mégis Franciaország déli vidékein vannak jelen. Azt is kifejtik, hogy miközben ezek a szobrok nagy és szenvedélyes követőket ihlettek meg, csak helyi szimen jelennek meg és a mérvadó keresztény Felekezetek egyáltalán nein ismerik el és nein is szentesítik őket. Azt afiltják, hogy valmni „Mins rendben" a Fekete Madonnákkal, és elemzésükben egy utalásra hivatkoznak,' amely beszámol arról, hogy amikor 1952. december 210, az Amerikai Tudományos Akadémia a Tudomány fejlődésén konferencián a Fekete Szűzzel kapcsolatos iratokat mutattak he, minden jelen lévő pap és apáca felállt és elhagyta 1100001111011101. Be gg kömum tMajdonképpen több célzást n tesz arra, hogy a Fekete Madonna kegyhelyein élő papok nemcsak kijelentik a szobrok eltűnését, hanem még létezésüket A letagadják. A Picknett és Prince által bemutatott, a Madonna fekete mivoltával összefüggő magyarázatok skálája a inegmosolyogtatótol egészen a nevetségesig terjed; azért fekete, frI1I1 sok időt töltött füstös templomokban, vagy mert a keresztes lovagok fekete lakosságú területekről hozták magukkal álsen'" Megállapították, hogy ismétlődő korreláciő fedezhető fel a Fekete Madonna és az ősi pogány emlékhelyek között. A pogány istenbit Dianától Szibilláig az istennők egész sorát öleli fol, mindkettejüket sötét bórúként ábrázolva. Azonban egy másik, a keresztény időkben n még sokáig jelen lévő, kultuszt alapító klasszikus ntennő izisz volt. A 1361010 anyjaként, Nephthüsz testvéreként és az alvilág istenének, Ozirisznek hitveseként is tisztelt istennőt Szent Szűzként n szokták emlegetni. A tengerrel és a Holddal n összekapcsolt istennőről azt állították, hogy különleges mágikus és gyógyító képességekkel rendelkezett. A tény, hogy egyszerre anyaként és szüzként tisztelték, korántsem volt ellentmondásos hívei szemében, hiszen őt sohasem üdvözölték olyan szúzanyaként, mint Jézus anyját, Máriát. Nyilvánvaló, hogy a korai keresztények Szúz Mária ábrázolásához nagymértékben mericettek ízSszsjelenségból, hiszen ízisehez hasonlóan Máriát 1 félholdon állva, illetve csillagokkal a hajában vagy 0(111 körül ábrázolták. A Szűz Máriáról alkotott /eginkabb időtálló kép, az Anya és a Gyermek álnázolásá, amely 1000100 01 íziszlcultuszt idez s szintén Mnen származik a Madonna és a Gyermek koncepció.

Mégis helyénvalónak látszik a Mária Magdolna és a Fekete Madonna kultusza közörei tagadhatatlan párhuzam. Erre Begy neno kevesebb mint ötven helyszínt nevezett meg, amelyek egyszerre Magdolnával kapcsolatos legendák és a hit központjai, illetve Fekete Madonna kegyhelyek. Területileg ezek nagy százaléka Provence és a Pmeneusok keleti vidékén helyezkedik ell/ E párhuzam isinétlődésének helyszínen Saintes Maria de la Mer (ahol Magdolna a feltételezések szerint először lépett francia földre, Palesztinából érkezését követően) az ott talált egyiptomi Szent Sára fekete szobravah Marseille, a Szent Viktorbazilika kriptájában, a Mária Magdolnának ajánlott föld alatti kápolna mellett fellelt Fekete Madonna szoborrah AixenProvence két temploma, amelyek egyike a főremplan, a másik pedig a Magdolnának szentelt személy; ezek mindegyike közel ta/álható ahhoz a helyhez, ahol Magdolnát állítólag eltemették. A véletlen egybeesések sorozata és azok tartalma látszólag arra utal, hogy mégis lehet valami alapja annak az elképzelésnek, hogy Mária Magdo/na DélFranciaországban élt és prédikált. A Paksztinából történő elutazását leíró legtöbb változat szerint Magdolna egy kormánya vesztett, evezólapát nélküli esónakon érkezett. Ez a motívum nemcsak ezekben a torteatekben köszon vissza, hanem az utazás ihlette festményeken és más műalkotásokon is. A Ing enda szerint Mária és a vele együtt utazók Marseillebe érkeovén I1PM találtak menedéket, igy az éjszakát egy pogány templom elécsamokában voltak kénytelenek eltölteni. A rákövetkező reggeltől, amikor az emberek összegyűltek, hogy áldozzanak isreneiknek, a történet a következőképpen számol he,

És amikor szent Magdolna látta Milyen sok ember jon áldozatra, Akik bálványoka, homok, ekkor Örőmmel felserkenve, bölcsessége, árasztó, kedves arccal Elszédítette őket a bálványimOdatól és nagyon Szorgalmasan prédikálm nekik a Kortust

Helen Meredith Data° azt állítja, hogy számos utalás létezik Mátia Magdolna Marseilleben történt prédikáciara, mindegyik beszámoló, egyhangúlag szól a hitszonok szépségétől és ékessalásár61. A többféle változattal rendelkező történet rendszermt marseilled király és királynő templomához való tnegérkezéssel folytatódik, akik éppen áldozni és

Seite 56

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

gyettnekaldásért könyörögni jöttek, Bokenham szerint „Dyane" istenndhöz. Ekkor Mária tiltakozni kezd és megtiltja a pámak, hogy hamis istenségeknek mutasson be áldozatot, És hirdette, bogyó egy keresztény tündér, És szomorúan megtiltata, hogy addig Amíg bálványannak Oldoznak, ez a hölgy nem segít rajtulre°

Azonban azok ügyet sem vetnek rá, ezért a Jézus által küldött két angyal segítségéhez folyamodik. Keh n cserél az egyik angyalai, hogy tündöklő lámínásként jelenhessen meg a királyi pár előtt, s így térítse meg őket a keresztény hitre, valamint hogy élelmet és menedéket szerezzen maga és a társai számára. Mennyei öltözete ellenére a király csak három nap múltán vesz tudomást rola, s akkor is olyan nyelvet kel Máriának használnia, amelyet aligha társírunk bármely más tanítványéval, csakis Magdolnáéval,

Mérges ábrázettal jelent meg és eképpen szólott, „Te zsamok, te ördög fattya, meg s te kígyó asszonyed... a kereszt ellensége vagy, aki torkosrem megtültared a bendőd Disekkal és hagyod Utunk szent szolgált az éhségtől elpusztulni. Nem egy selyemoltszetbe bugyolált palotában fekszel. Láthatod, mily szerencsédenek, re még figyelemre sem mdtatod Iker. Nem menekülhasz a büntetés elél, te zsamok, re gonosz, mert oly sekng vázakoztattál.' /m

Mária szavai célt értek. A király szíve megenyhölt, ételt és menedéket biztosított Máriának és társainak, akik cserébe a királyi pár számára gyermekáldásért könyörögtek. Meghallván a Mária szájából elhangzó keresztény Mm szavait, a király megkérte őt, hogy vezesse be hitvallása rejtelmeibe, s Mária fejtegetéseit végighallgatva úgy érezte, hogy meg kell témie.

Ezen feljegyzések mondaniválójában, noha a korszak megszépítő szellemétól áthatottak, egy közös vonást fedezhetünk feL Mindegyik tényként fogadja el Mária franciaországi tartózkodását, s ezt különféle torréneteik kiindulási pontjaként hozzák. A fentiekben már megemlítettük, milyen nyomós indokaik lehettek a Szentföldet elhagyáknak, amiért Gallia felé vették az irányt. A Római Birodalom Ihol fenntartott viszonylag békés, biztonságos területről lévén szó, amely elsősorban a Ah területeken földrajzi. hasonlatosságot mutat Palesztinával, a nagyvárosok a maguk arab és zsidó negyedeivel, valamint a mozgaltnas déli kikötóvarosok mind vonzó. tették e vidéket, a Herodeshez és Pilátushoz hasonlóan, az otthonukból számkiverett menekültek, vagy ha Mono esetét tekintjük, egy mssz hír! prédikátorral való személyes viszony hátulutőitéri tartva menedéket keresők számára. A keresztre feszítést megelőzően a Jézus iráosi teljes elkötelezettségét tekintve, nem lehetetlen, hogy Mária az esetet követően veszélybe került volna. Mint a Krisztus társaként ismert asszony, lehetetlen lett volna számára, hogy észrevétlenül elvegyüljön társadalom soraiban, Jézusnak, az állam keze által végrehajtott, feltételezett halálát követáen. Gallia így ideális menedékhelynek tűnhetett számára. Létezik egy másik magyarázat is Mária franciaországi tartózkodására. Ha ő maga képtelen is lett volna, még anyagi Siggetlenséggel a háta mögött is, beilleszkedni a rendes társadalmi közegbe, akkor e feltételezés még inkább érvényes ,het az események közé, pontjában álló emberre. Az újszövetségi evangékumok nincsenek segítségünkre a Jénissal a keresztre feszítést követően történt ese'ményeker illetően, azonban más források meglepő, a római katolikus egyház számára kimondottoo eretnek gondolatot erósítenek meg, mely szerint Jézus túlélte a történteket. A gnosztikus evangéliumokon és más korai eretnek feljegyzéseken kívül, a Korán szintén egyéttelanien szól Jézus keresztre feszítés máni életétől, azt állítva, hogy Allah Jézust a kereszthaláltól inegmenekítve, ellenfelei fölé emelte. Leírja meggyilkolására összeesküdört ellenségei cselszövéseit, és azt is, hogy Jézus később, természetes halállal halt meg. A nem ortodox muzulmán szekta, az Ahmadi úgy tartja, hogy Jézus keletre utazott, hogy megkeresse Izrael elveszett törzseit, s azután Kasmírban telepedett Ie. E hügyülekezet az eset valóságtattalmát a nyugati bibliai kutatásokra, illetve a keleti tradíciókra támaszkodva igyekszik igazolni. A többi mohamedánhoz hasonlóan, ók is elismerik Jézus prófétaságát és Máté evangelista sorait (Máté 283840), amikor Jézus azt Inondja, hogy az embemek Fia úgy fog három napot, három éjt a Föld gyomrába zárva tölteni, ahogyan Jónás próféta három napior és három ég eh töltött egy eet gyomrában, annak előjeleként értelmezik, hogy Jézus élve kerül a földbe és élve R fog onnan kijutni — 0000 000 fog meghalni. Megerősítik, hogy Jézus háromhat órát to/thetert a feszületen, tehát nem lehetett haorr, amikor levették onnan. Pontosan idéznek feljegyzett eseteket, amikor az elitek egy vagy akár háromi napig is viselte a keresztre feszítés megpróbáltatásait, midótt testét kiszabadítva még időben hozzáláttak megmentéséhek Bibliai kutatásaik során Pilátust idézik, akinek Isten a feleségén keresztül hívta fel a figyelmét Jézus ártatlanságára, s aki ezután minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy Jézus minél rövidebb ideig maradjon a keresztfán. Szólnak Jézus megmentéséről R, mivel a Gecsemáné kertben Jézus sírva könyörgött Istenhez, hogy szabadítsa meg a kifeszírés halálos ítéletétók iMert átkozott Isten előtt a ki fán függ.." (Mózes V. könyve 2123). Állításaikban egészen addig elmennek, hogy a Jézus gyógyítására használt gyógynövények és kenőcsök tulajdordcéppen azonosak voltak a keleti gyógyító könyvekből, így a középkori, világszerte Rmert Avirenna Canonban is leírt (V. kötet, a Balzsamokkal és tapaszokkal foglalkozó 11. rész) híres MarhamiIsa, azaz Isa és MarhamiEasul, azaz a Próféta Balzsamával.' Ráadásul, az Ahmadiak szerint, a Kasmírban letelepedó Jézus ékes korában hunyt el, s a Srinagar városának Kh.yar kerületében temették el. E feltérelezésüket a kömyéken még mind a mai napig álló sírra alapozzák. Tény, hogy az Ahmadifeljegyzések egész sora 0000 feltételezést támasztja alá, viszont a szerkók többségének keze alatt a mélyen vallásos gyökerú hiedelmek összemosódtak a valós történelmi tényekkel, ezért nein igazán állják ki a kritikát. Azonban a Jézus halálával kapcsolatosan általánosoo elfogadott felfogás megkérdőjelezesével kitartásoh visszhangra talál számos nyugati szerző, például F. W. Facrar, Wdhoo Ilannah, Emest Renan, Frederick Strauss valamint William Strouel művében. E szerzők

Seite 57

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

azt vallják, hogy a keresztény vallásos tanítás alapelve a tények e/ferdítésére és eltomítására épült. Napjainkban ezzel a témával, valamint más, a korai kereszténységet érintő teóriákkal foglalkozó könyvek egész sora látott napvilágot. Ezek közül talán a legfigyeleinreméltább Baigent, Leigh és Lincoln közös szerzeménye'k s következésképpen e könyvek számos tudományos kutatás elindítói lettek. A fent említett írásmű megszületéséhez nagymértékben hozzájárultak a Holttengeri és a NagHanimediban talált tekercsek, m, lyek mindegyike kértékelteti velünk az elmúlt 2000 év legbefolyásosabb egyházának eredetét. Ennek etedményeként kezdjük megérteni a ketesztény egyházon belüli szakadásokat, ami MI illusztrálja, hogy mind a katolikus, mind az anglikán egyházak érintettek a napvilágot látó információkban. Hadd emlékeztessem a kedves olvasót az 1990es évek elején Durharo püspök vitát indítá szavaira, aki azt mondta, hogy többé nem kell a száznermésben és Jézus szó szerinti feltámadásában hinnünk ahhoz, hogy jó keresztények legyünk. De vajon mMdez mire utal? Mint már korábban rámutattam, létezett egy Galliába vezető, jól kitaposott út a Szentföldről érkező, menedéket kereső, kegy és tekintélyt vesztettek számára. 4z8 volt arról is, hogy legendák övezik Mária Magdolna állítólagos Franciaországba való érkezését. E mítoszok mélyen gyökeret eresztettek a délfranciaországi vidék egyes részeinek szellenüségébe, s kevés ellenérvet hozhatunk fel az elle, hogy miért is ne akpulhatnának valos tényeken. Igazság szerint sok határozott érv szól valós mivoltuk mellett. Szóltam arról is, hogy a Jézus keresztre feszítés utáni életben maradásába vetett hit nem csupán az egyház hivatalos tanításain kívül érvényesült, hanem legalább egy, másik esetben egy önálló vallás alapját képezte. Ahmadival szemben azonban biztos vagyok abban, hogy Jézus Kasmír he/yett az otthonához közelebb eső területet keresett volna menedékkent és prédikátori tevékenysége folytatása színhelyéül, azon a délfranciaországi vidéken, ahol Magdolnár mind a mai napig nagy tiszteletben tartják. A szökés kitervelése minden bizonnyal Arimareai Józsefte hárult, aki a színjáték kiagyalásába beavatottak közül egyedüliként rendelkezett a megfelelő anyagi háttérrel, kapcsolatokkal, illetve szervezőkészséggel. El kell mondjam, hogy nem vallom magam e gondolat szülőatyjának Jóval ‚Jöttem már többen is voltak, akik hasonló véleményüknek adtak hangot. Igaz, voltak, akik azt sugallták, hogy csupán Jézus holttestét tüntették el, vagy hogy Jézus egész egyszerüen anonimitásba vonult. Figyelembe véve a keresztre feszítés eseményét övező körülnaényeket, számomra leginkább az tűnik logikusnak, hogy a további üldözésektől inegkímélendő, Jézust egy másik országba csempészték. Nagy valószínűség szerint ideális választás lehetett volna Franciaország. A végállomás helyének megválasztásában még egy lényeges tényező játszott közre. A tény, hogy Mária Magdolna sokkal többet jekntert Jézus számára egyszerű tanírványnál, nem elhanyagolható. Azon elmélet, hogy ők ketten férj és feleség voltak, a 3. századtól kezdve, de nagy valászínúséggel már korábban is létezett. A 250MI való Eh*, Sophia, egy korábbi feljegyzés kopt átdolgozása, állítása szerint Jézus szavait tartalmazza, amint az a ',kiről és az üdvözülésről szólott köverőihez, akikkel a Feltámadást követik, 1112 évig együtt élt. Ugyanakkor világossá mozi Mária Magdolna szerepét, nen, egyszetúen Jézus tanítványainak egyikeként, hanem mint a, nak társaként. Fülöp gnosztikus evangéliuma nyíltabban fogalmaz, amikor Máriát Jézus szexuális partnereként jelöli meg, s ezt az állítást támasztja alá a menyasszonyokra, völlegényekre és az egybekelésekte történő számos utalás is, amelyekben a szöveg bévelkedik.' Eicknert és Prince szintén rámutat, hogy Jézus a kanonikus evangéliumokban is többször céloz saját ,,válegény" Az újszövetségi evangéliumokból látványosan kimaradt, Jézus magánéletének ezen aspektusa összhangban prédikátori szerepével. Az, hogy Jézus rabbi volt, általánosan elfogadott tény, s e nézet a templomban, ‚vonok aló, kinyilvánított mdásából született. 1201dikátorként azt várták volna el tók, hogy nős legyen; a Misna törvényei szerint ‚étlen férfi nem lehet sem tanító, sem rabbi. Az elgondolás, miszerint Jézus a felnőttkorát egyedülálló férfiként töltötte, ellentmond kora morális felfogásának, akárcsak Mária Magdolna esete, aki akár tanítványkénr, hajadonként vagy egy másik férfi amsnonyakent követte á, Ezen esbetőségek egyike sem volt elképzelhető a buzgá zsidó hit, illetve az elsó század társadalmi normái között. Jézus és Mária Magdolna modem értelemben vett házasságának elmélete a hivatalos keresztény tanok követőinek sorában, illetve azokon kívül is köyetőkre talált. Figyelembe véve a keresztény hit lág néhány ezoterikus forrását, az emberi köteléken 01 kapcsolatuknak mélyebb tartalma lehetett. Összefiiggést álFtottunk fel Jézus és Keresztelő János között, és bemutattuk, hogy a korai keresztény krónikák történeteikből nemcsak Jánost, de Mária Magdolnát is mellőzték. Pedig kinismen tény, hogy Jánosnak halálát követően is nagy tábora akadt, amit saját jogán akár önálló „felekezetnek" is tekintheménk. A. N. Wilson könyvében' bizonyítékokat találunk arra, hogy egy Ilyen egyház nein feltétlenül korlátozódott Palesztina területére. Az Apostolok cselekedetei szerzője, Wilson állítása szerint, utalt rá, hogy. sz. 5(h ig létezett is egy ilyen egyház. Feltételezések szerint, e felekezetet beolvasztották a korai keresztény egyház kötelékébe. Pál e csoport híveivel való találkozása után elég hamar felismerte, hogy . ilyen mozgalmakat be kell olvasztani a Jézus t.ításait követő felekezet fennhatósága érdekében. Szerepel a korai keresztény írásokban egy másik alak is, aki szintén fényt deríthet Jézus és Mária Magdolna kapcsolatának mibenlétére. Simon mágusról van szó. Ó talán az egyetlen, a keresztények által egybehangzóoo amindenfajta eretnekség teremtő atyjának" és fekete varázslónak titulált vúaha is élt ember, akiről a bűn egy fajtáját is elnevezték — sünlőni, azaz a Szendélekkel való üzérkedés kísérlete. Simon mágust, „a, ohó eretneket" menthetetlen biőnösnek tartották.' Nyíltan vállalta a gnoszticinnion s tudjuk, hogy az egyhá, szemében, a gnosztikusok természetesen eretnekek voltak. Azt O tudjuk róla, hogy az elsó században élt, Szamaria tartomány egyik falujából, Gittából származott, s hogy ú volt a vezetője a nyugan manassehi Mágusoknak. Varázslói képességeiről volt neves, innen származik mágus ritulusa is. Érdekes módon a számaritánusok és a rómaiak is istenként tisztelték, utóbbi városban Claudius uralkodása idején járt, ahol még egy szobrot is emeltek a tiszteletére. Útitársa egy Heléna nevű nó volt, akit egy Tyre városából való prostituáltként emlegettek. Őt Simon gnosztikus felfogás szerint Ennoiának, azaz Első Gondolatnak nevezte, mivel a gnosztikus megközelítés szerint Isten fejében elsó gondolatként

Seite 58

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

ond született meg. Min, láthattuk, nemcsak a pogány, de a korai keresztény szokásrendben elfogadott volt a női hatalom koncepciója, _650061 és Dianától kezdve Magdolnáig, aki ezzel Inasa.. is vonta több női követő haragját. Tulajdonképpen számos férfi próféta hatalma a nőkkel való kapcsos lataiknak tulajdonítható, és ez alól Simon mágus sem kivétel. Karl Luekert,' aki Simonnak a Heléna alakjában megtestesülő Ennoia koncepcióját kutatja, visszanyúlik egészen hiszi& Egy másik, 185 körül íródott apokrif szöveg Helénát „olyan fekete, mint egy etióp" kIon és sláncokban táncol6"ként jellemzi, 0000 állítja, hogy „Simon és az ő Istenének teljes hatalma ez a táncoló asszony".' Nem kisebb alak, mint maga Iréneusz Simon papjait „erkölcstelenöl élőnek'° írja le. Epiphaniosz ezen is túlmutat, amikor arról ír, hogy szeámágiát gyakorló szexuális rirunélkban ondót és menstruációs vért használ.Smon befolyása és élete sok tekintetben hasonlóságot mutat Jé nusévaL Ámbár az egyházatyák szemmel tartották Simon tevékenységét, nem voltak bolondok, s tisztán ládák, hogy Simon és Jézus tanításai egymással párhuzamos síkon haladtak. A papság olyannyira tisztában volt ezzel, hogy nagy energiát fektetett annak hangsúlyozására, hogy elszigerelje tőle oo egyház uralmának más formában megnyilvánuló forrásait: Siinont a fekete mágia általi fekete práféraként szemléltették; Jézusra pedig a Szent/élek tisztasága és hatalma révén utaltak. A korai keresztény hitvilág megteremtői számára még inkább zavarba ejtő lett volna annak ismerete, hogy Simon mágus Kereszreló János tanítványa volt, s János utódjaként jelölte meg a varázsló, Az ennek alátámasztására szolgáló öat, a 3. századból való Kelemen felismerésen, amely így szól: „Alexandriában történt, hogy Simon befejezte varázslói tanulmányait, 0 0 hemerobaptista János hiveként kezdett vallásos tanokkal foglalatoskodni. János volt Jézus hímöke... János hívei közül Simon vo/t a legkedveltebb, de mert mestere M lálakor nem tartózkodott Alexandriában, így ranírvanytársát, Dosithems választották a mozgalom vezetőjévén. Amikor Simon visszatért Alexandriába, átvette János egyházának vezetését Dositheustól, aki egy saját magáról elnevezett szekta, alapított. E csoportosulás szintén Kereszreló Jánost dicsőítette, s Simon mágus szektájához hasonlóan ezt is vagy beolvasztották a kereszténység áramiatába, vagy pedig feloszlatták. A Simon mágus és Kerentelő János közötti nyilvánvaló összefüggés elegendő indokot szolgáltatott a korai egyház tészére, hogy legtató hadjáratba kezdjen Simon ellen. Az egyház számára János csakis Jé ms tanításainak és hatalmának alapkávét jelemette Mindenki másra, aki összefüggésbe hozza, illetve rosszabb cserben m eredeti János által elfogadottnak tekinti magát, komoly fenyegetésként tekintettek. Ezzel magyarázható a hév, amellyel aa egyház Simons „befekedrette". Ellenségei számára elegendő okot szolgá/tatott, hogy még az Alexandriában elsajatított, Is egyiptomi tradíciókon alapuló yarázslór képességekkel rendelkezett, holott Jézus effajta cselekedeteit ugyanakkor csodakém könyvelték el. Az egyház a keresztény tudás kisajáritásával vádolta Simont, azonban Picknett és Prince rávilágít arra, hogy ez a Simonellenes nagyfokú vehemencia hallgatólagos elismerése volt annak, hogy a ina,. ranitásai igenis össmegyemethetőek Jézus tmaival, valamint hogy a kér érintett ugyanmnak az irányzatnak volt a részese. Az Epiphaniosmol származó, a Simon és Heléna által gyakorolt szexuális tartalmú rítusok ismeretének 'birtokában érdekes a fehnerüló kétdés: vajon Jézus és Magdolna között is egy ilyen típusú kötelék létezett? Ha e kérdésre igen a válm, akkor ez egyszerre ad magyarázatot Magdolnának a szinoptikus s ngéliumokban old állandó jelenlétére, Ikon Fülöp evangélimnábm lejegyzet, a Péter más tanítványai által is kifejezett, Magdolna iránti ellenszenvről. Epiphaniász szerint a gnosatikusok rendelkeztek egy Mária nagy kéve/élet (Great Qations of Mary) címil feljegyzéssel, amely Jézus mozgalmának „obszcén" ceremóniák alakját öltő legbensőbb titkait volt hivatint rögzíteni.' Pirknest és Prinee möve bMonyítékokra himtkoma cáfolja, hogy Mária, az Újszövetség által is bemutatott, közönséges prostituált lett volna; Mária Magdolna a templomi prostitúció vagy a szent szolgaság szellemében egy szexuális iniciátor vagy papn6 volt, akinek szerepe és hatalma abban a képességben mjlett, hogy a férfiakat a horearesyal, a közosülés által elérhető spirituális megvilágosodással ajándékozta meg. Ha ez az elgondolás helyénvaló, akkor bnony a jezussal való kapcsolata sokkal mélyebb voh, mint a mai éreelemben vere kakasságelmélet. Ez a/apján te/jesen elképzelhetetlen, hogy egymás nélkül vonultak volna számúzetésbe. Figyelembe véve a nagy számban létező szájhagyományt, m, lyek Magdolna Franciaországba való érkezését hirdetik, furcsa, hogy Jéaus személyét illetően hasonló mítosmk és legendák nem fotognak közszájon. A kérdésre a válasz az étkezés miértjében keresendő. Jézus, miután Atimateai Jémef segítségével szerencsésen kimenekült Palesztinai:ni, tisztában volt azzal, hogy tanítványai prédikációikban továbbviszik tanításMt. Akár megértette a visszavonulás szükségességét, akár József bírta rá etre, aki miután Jézus megmentését kivimlezték, nem kívánta, hogy azok az emberek, akik ebben komermlködrek, kellemetlen helyaetbe kerüljenek. Akkoriban Gallia rattoalany vallási térképe a tómai és Ráma előtti pogányság képes tükrözte, sok helyütt izisznek és Dianának hódoltak. Ilyen miliőben könnyű dolga volt Jézusnak, ha minden tekintetben átlagos lantpolgár kívánt maradni. Isten szavának hirderését feleségére és lelki tátsára, Mária Magdolnára bízta, akit „az Apostolok Apostolának" nevezett. Ó volt az, aki a keresztre feszítést követően összegyújtötm tmítványokar, I volt az első asszony, de tulajdonképpen aa első ember is, aki látta Jézust kijönni sorból Egy forrás azt vallja, hogy Jézus könnyedén átjuthatott FOldközirengeren, példaul a Szentfönitől Galliába tartó, téglákat, valamim egyéb olcsó és könnyen előállítható termékeket szállító számos hajó egyikén. Miközben Matseille kikiíráje lehetett partraszállásuk végállomása, Jézusnak és Máriának jó oka volt arra, hogy minél gyorsabban továbbálljanak innen, mihelyst alkahnazkodtak az új viszonyokhoz és új otthonuk érdekében megtették a szükséges előkészületeket. Noha Marseille már a Római Birodalom idején k egy óriási, nyüzsgő város volt, megvolt annak az esélye, hogy a Szentföldről étkező, Jézus tevékenységét és a bekövetkezett halálát ismerő ember szembetalálkozzék Jézussal, és leleplezze azt a hatóságok vagy az érintettek előtt. Véleményem szerint Narbonne ideális célpont lehetett utazásuk következő állomásaként. Marseillehez hasonlóan, ez is egy kikötőváros volt, rendkívül aktív zsidó, arab és északafrikai lakossággal, amibe nem volt nehéz beilleszkedni, s így otthon érezhették magukat. Marseillejel ellentétben

Seite 59

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

azonban, e várost számtalan hegy és völgy övezi, szülőföldjükre emlékeztetve őket. S mi több, a helyi kabbalista iskola és a zsinagógák megteremtették volna Mária követőinek táborát. Csak néhány mérföldnyire fekszik innen a meleg forrásvizú RenneslesBains, amely Mária fürdóhelyének hítében áll Mindenesetre létezett itt is egy legenda: 1143ban, nagytiszteletá clunyi apát, Péter, kárhozatra ítélte Narbonne zsidá lakosságát, akik azt hirdették, hogy köztük él egy király, miközben Theobold, cambridgei szerzetes ekképpen szólott: „a spanyol földön élő zsidó uralkodák és rabbik Narbonneban gyülnek össze, ahol a királyi satj tartózkodik". A Narbonneban férj és feleségkém nlI Jézus és Mária Magdolna családot is alapítható, Biztonságukhoz mindössze néhány megbízható egyén cinkos támogatására volt szükség: talán saját lelkipásztorságának elkezdése előtt ez volt Arimateai József utolsó segítő cselekedete. Azonban annak ismerete, hogy a Languedocvidék olajfaligetei és száraz hegyei között élt a jeruzsilemi szent család, minden titkok legnagyobbika volt, alapot szolgáltatva egy új, kömyezethez alkalmazkodó, terjeszkedő vallásnak. A RennesleChatem falvát övező misztérium a Michael gent, Richard Leigh valamint Henry Lincoln művének megjelenését követően került a figyelem középpontjába. Ezen az ösvényen elindulva, az általam vizsgált festmények és RennesleChateau falusi papjának különös meggazdagodasa kapcsán, világossá vált számomra a már korábban is vitathatatlan tézis, ‚ennek tükrében a képek Aj értelmet nyertek. Egészen biztos voltam abban, hogy valamiféle összefüggés létezett a festményeken felfedezett kód, valamint a falu és kömyékének titkai között.

HETEDIK FEJEZETEGY FALU, EGY REJTÉLY ÉS EGY

MEROVING—KIRÁLYBérenger Sauniere plébános 1886ban a Narbonne városától körülbelül 80 kilométemyire délnyugatra fekvő RennesleChatem apró falvának templomában restaurálásba fogott. Az átalakítások során négy, fából készük, cső alakú tartóba rejtett pergamente bukkantak. E tekercsek közül kettő a Merovingdinasztia, az egységes Francia Királyság, a mai Franciaország őse első királyainak családfáján vezette le. A másik kettő elsó pillantásra látszólag Sauniere elődje, Amoine Bigou abbé által szerkesztett, latin nyelven írott Mtestamentumi kivonatokat tartatmazott, ám közelebbről megvizsgálva ez utóbbi dokumentumokat, titkos geometriába rejtett kódsort fedezhetünk fel. Saunikre meglátván ezeket a feljegyzéseket, magával vitte, hogy felfedje feljebbyalója, a carcassonnei püspök előtt, innen aztán azonnal a párizsi eklézsiához irányították. Ami ezután következett, az a rejtély mai modem kutatásának szolgált alapjául. A korábban szerény körülmények között élő Smnikte ekkor megmagyarázhatatlan módon hirtelen meggazdagodott. Megépítette a toronnyal kiegészített, angolkerttel, narancsfák telepítésére szolgáló üvegházzal és állatkerttel gazdagított Villa Betániát. A templomot kitatarozták, a falakat rendkívül egyedi, groteszk dekorációval díszítették. Jóllehet, a falakat a megszokott módon a kálvária stációinak ábrázolásával festették meg, ezek a táblaképek mégis nagyban eltértek a katokkus ízlés diktálta stílusjegyektől, nem csupán élénk színhasználatuk, hanem a Bibbától eltérő tartalmuk miatt is. Al egyik egy skót inintás kendőbe bugyolált gyermeket ábrázol, egy másik Jézm testének a sírba történő szállítását jelenni meg, ám éjszaka. Az ajtGn belépve Pán vagy m ördög, csúf, egy tál ment vizet tartó szobrába botlunk. eeribilis est kos este", azaz „Ezen hely félelmetes", így szól a templom bejárata főlötti záróltó kifejezetten furcsa latin felirata. Sauniöre számos jeles látogatót fogadott, s úgy tűnik, hogy befolyásos barátokra is szert tem. Köztük említhetjük Johmn von Habsburg főherceget is, akivel tább bankszámlát is nyitottak, s aki ismeretlen okokból kifolyó/ag, tekintélyes pénzösszegeket is átmalt S. niere számlájára. Amikor Saunieret felelősségre vontak hirtelen meggazdagodása miatt, vakmerően dacolva megtagadoo a válmat. Püspöke a Simon mágusról elnevezett szimónia, a misék illegális kiárusításának vádjával Glette, s ezért a helyi egyházi bíróság felfüggesztette tismségéból a lelkipásztorl. Sauniöre a Vatikánnál fellebbezett. Érdekes módon Mlmentették, és tisztázták a vadak alól. Amikor 1917. január 17én Sauniere székire. kapott, egy szomszédos plébánia lelkésze jött el gyántatni és az utolsó k neret ni. A pap Saunere szavaitől „láthatóan remegve" hagyta el a helyiséget, és megtagadta tőle az utolsó kenetet. Január 22én Sauniére feloldozatlanul halt meg; díszes, vörös rojtos palastba bújtmott testét tomyártak teraszán ülő helyzetben egy karosszékbe helyezték. A rejtélyes, ismeretlen, kegyeletüket leróni kívánó gyászolók közül sokan letéptek és magukkal vitték a halott pap P11 oh egy-egy rojtjár, e szertartás miértjére mindeddig még nem elkerült kielégítő választ kapnunk, kétségek között hagyva magát a falu lakosságát is. Sauniere végrendeletének felolvmásakor mindenki legnagyobb megrökönyödésére kiderült, hogy valójában egy fillérje sem volt, minden vagyonát házvezetőnőjére, Marie Denamaudra hagyta, akÁel 32 évig élt egy fedél alatt. M asszony állítólag így szólt a lubeliekhem ,m itteni emberek anélkül, hogy midnának róla, aranyon jámak.— Annt a Monsieur maga után hagyott, azzal akár száz évig Á etethemenk Rennes lakóit, s még úgy is mmadna belóle... egy szép napon majd elmondok egy titkot, ami gmdaggá, nagyonnagyon gazdaggá fog tenni benneteket."

Amikor eladta a házat, megígérte a villa új tulajdonosának, Noel Corbu úmak, hogy halála előtt rábíz egy titkot, amely a férfit nemcsak vagyonossá, de befolyásossá is teszi. Azonban 1953. január 29os Marie Denamaud, gazdájához

Seite 60

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

hasonlóan, váratlanul súlyos agyvérzést kapott, ami után beszédképtelen lett, s rövid időn belül meg is halt, így titkát magával vitte a sírba. Azóta RenrtesleChateau kömyékét elözönlötték a kincsvadászok. Sokan érkeztek ehhez a hegytetőn elterülő faluhoz, abban bízva hogy a pergamenek afMle kincses térképek. Ám maguk a perganaenek Á misztériumok tárgyát képezik, hiszen az eredeti iratok hollétét még nem sikerült felfedni. Az 196000 években egy Prieuré de Sion, Sion rendje nevű szetvezet állítólag ezek közül két, latin nyelvú szöveget kiszivárogtatott, s számos, e témával foglalkozó szerző is ezekből meríti információi07. Egy másik beszámolóra alapozva az eredeti példányok a Máltai Lovagrend archívumában lelhetők fel. A fentebb röviden összefoglalt történet csupán helyi vonatkozású érdekesség maradt volna, ha nem jelenik meg 1907ben Görard És Sede könyve, L'Or de Reeenee címmel. De Sede számos kányvet publikált, amelyekben elsó pillantásra teljesen eltérő témákat boncolgat. A katharok, a templomos lovagok, a Merovingdinasmia, Berenger Sauniere, a rózsakeresztesek és RennesleChiteau mind vizsgálódásai tárgyát képezik; S volt az, aki elsőként célzott arra, hogy RennesleChőteau „kincse" nagy valószínűséggel nein anyagi, hanem spirituális természetű. Néhány kutató szerint de Sede egy olyan csoport szószólója, amelynek tagjai a dokumentumok titokzatos tartahnának birtokában vannak. Tulajdonképpen bizonyítást nyert a de Sede 0117010010 de Sion, a történelemben Ordre de Sionkém ismerte vált szervezet nagymestete közötti kapcsolat. Ezt a mozgalmat gyakorta összekapcsolják a „Jézus Krisztus szegény lovagi." és a „Salamon templomának lovagjai", napjainkban többnyire a templonnos lovagok néven emlegetett rendjének megalakításavak Mi is volt az valójában, amit Bérenger talált? Elegendó km volna a róns0 katolikus egyház megfélemlítéséhez, hogy az megvásátolja hallgatását vagy 00 abbé zsarolta volna 01 egyházat azzal, hogy felfedi tudását? Nem kevés kutató rengeteg munkát fektetett a dokumentumok rejtélyének megfejtésébe, 1lnoon Sampere hirtelen meggazdagodása forrásának feltárásába. Sokan kitartóan igyekeztek megállapítmi azok eredetét, s mégis mind a mai napig megkérdőjelezhető a kutatási eredmények érvényessége. Henry Lincoln álláspontja szerint a pergamenek származása igen zavaros, és egyEtalán nem honos hogy Sauniere a véletlen folytán bukkant rájuk a templom felújításalno, lehetséges, hogy kereste is őket. A hon rendjének szándékosan misztériumba burkolózó nagymestete, Pierre de Plancard feljegyzett szavai. szerint' Philippe de Chérisey „taláka ki" a pergamenek iarialmác az 1950es években. Mindamnáltal azonnal helyesbít, s igy szól: .,de Chérisey összeállítása nagyon pontos alapokon nyugszik". Maga de Chérisey nenn isme9e be A nem tagadta a félrevezetés vádját, figyelemre méltó némaságba burkolózva a pergamenek eredetiségét illetően. E pergamenfehegyzésekben jó néhány érdekes anomáliát fedezherünk fol, amikkel a múltban igen sokat foglalkoztak. A sorok közti üzenet egy /eherséges interpretációja tőlem származik. A kód értelmezése, a korábbiak mellett, egészen más ösvényekre kalauzol bennünket, s az iromány szerzője, mindegy, hogy ókori vagy korunkbeli volte, feltételezhetően tudott valamit bizonyos nem publikus dolgokról. A kódok elfogadott értelmezését elsókém Baigent, Leigh és Lin<nin tárta elénk.' A négy, 189Iben Sauniere által felfedezett pergamen közül az kinn szövegeket tartalmazók érdekesek számunkra. Ezek egyike több, különböző evangéliumi változat latin nyelven íródott elegye, amely Jézusnak a mezőkön, a tanítványokkal egyött reit sétáját eleveníti fel, amikor „lemorzsolták a kalászokat, hogy egyenek". A szöveg vizuális megszerkesztésének már első látásra is számos érdekes vonatkozása van. A sorok egyenetlen hosszúságúak, és látszólag minden logikát nélkülöznek, néhány szó a sor közepén félbeszakad, majd a következő sorban folytatódik. Furcsa motívumok láthatóak a lap bal felsti és jobb alsó szélein, s a végszó hasonlóképpen szokatlan, ,alis NuaTdatibus", azaz „csak a papság részére". Aztán <m vannak még a szöveg betűi is, amelyek közelebbről nézve kiemelkednek az azokat közrefogó sorokból. Ezek az írásjegyek nem követnek látható sémát, azonban ha elkülönítjük öket a következő lesz olvasbató:

.AGOBERTIIROILTASIONESTEETRESORETILESTLAMORT

Korábban több szakértő is azt hangsúlyozta, hogy ha önálló szavakra bontjuk betűket, egy mondat formálódik:

A DAGOBERT II ROI ET A SION EST CE TRESOR ET IL EST LA MORT

Magyarul: Dagobert királyé és a Sioné ez a kincs, és Ő ott van holton'

Ezen feltételezés alapján .arra következtetnek, hogy II. Dagobert Merovingkirály valami útonmódon kapcsolatban állhatott e rejtéllyel. Ez az elmélet részben a Merovingdinasztia esaládfáját tartalmazó két irat létezése kapcsán merült fel. A gyakran „hosszú hajú uralkodókként" emlegetett Merovingok nevüket Merovée kirEytól származtatták, aki 447ben, apja, Clodio halála után került hatalomra igy lett aztán a kora frank birodalmat 750ig kormányzó dinmztia atyja. Itt azonban mindenképpen megemlítendő, hogy Gallia 450et követően nem az az egységes, központilag irányított Franciaország volt, amiről ma beszélünk, hanem hilbérbirtokek és közigazgatási területek gyűjteménye, korántsem meghatározott, stabil határvonalakkal és határvidékkel. Valójában a Merovingok idején a tulajdonviszonyokat illerően annyira zavaros a kép, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a különböző királyok által birtokolt fóldterületek kiterjedésére vonatkozóan. Amit bizmsan tudunk, 00 00, hogy a Merovingok számos, a Római Birodalom bukásával megörökölt birtok és palota urai voltak, amelyek fölött az irányítást a palota omité4 ügynökök, jegyzők által gyakorolták.' Tulajdonképpen ugyanúgy, ahogyan a btit uralkodócsalád országszerte több palotával rendelkezik, úgy természetes volt a király számára, hogy legalább két hatalmi központ legyen a birodalomban.

Seite 61

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

MerovéetI. Childeric követte a trónon, aki noha ..bátor és találékony" volt, akkora szoknyapecér hírében állott, hogy a Bankok a mai Németország területére üldözték, Alo Türingia királya befogadta. Helyére Aegidiust (vagy Gillont), a megmaradt római helyőrség parancsnokát választották. Childeric azonban legfőbb kivet, Guyemant a frmk udvarban hagyta, aki annak bizalmába férkőzve azzal a tanáccsal látta el Aegidiust, hogy vessen IP adókat a lakosságra. A nfinességet A Chdderic többi ellenségét is érintő, Gmeman által irányított kizsákmányolás Aegidius szánkivetéséhez vezetett, s előkészítette a terepet a király visszatéréséhez. A krónikák Alar vallanak, hogy Gu.yeman előzetes egyezségük alapján egy fél érmét küldött Childericnek, ezzel jelezve, hogy biztonságos a talaj házatéréséhez. Hatalma helyreállításakor Chüderic magával hozta a türingiai uralkodó nejét, akit feleségül is vett (mit sem törődve annak férjes nnyoltával), s akitől a.án fia, Klochng született. Childeric egészen a Loire völgyéig nrjesztette ki birodalma végvonalan, néhány beszámoló szerint még magát Párizst is birodalmához csarolta. Noha ezen állítás valóságtartalma erősen vitatható, hiszen akkoriban a rómaiak még befolyásuk alatt tartották a Párizstól észaldcele, re eső Soissonst. Childeric Toumainál bekövetkezett halálát követően a mindössze 15 éves Klodvig ük a királyi trónra. Gyakran háboroskodó király volt, a vizigót Alarik király és a tötingk ellen folytatott hadjáratai nagyban hozzájárultak a frank fennhatóságú területek kiterjesztéséhez, valamint neki köszönhető a kiterjedt Frank Birodalom alapjainak megszilárdítása. A francia történe/fin ismerői számára KlodvigI, mint az elsó keresztény francia király neve szintén ismerősen cseng. Felesége, Klotild, Gondebaud, burgundiai király unokahúga már korábban felvette a keresztséget, részben az apját meggyilkoló ariánus' nagybátyjával szembeni dA következményeként. Klotild addig unszolta férjét, mígnem A bele nem egyezett első gyermekük, Ingomer megkeresztelésébe. Sajnálatos módon azonban a gyermek IáVidesen meghalt, ami tovább erősítette Klodvig keresztényellenes kételyek. Második gyermekük, Klodomár megszületésekor Klotildnak mégis sikerült Klodvigot révennie a Rúgyermeknek az asszony hite szerinti megkeresztelésére. Amikor 496-ban Alemannia csapatai elözönlötték Gallia területét, Klodvig hatalmas ármádiát állított Al, A a mai Colognetól pontosan nyugatra eső területen került sor az összecsapisra. A germán alemanmai csapatok félelmetes ellenfélnek bizonyultak, és hamarosan úgy Mm, hogy Tolbiacum mezeje gall vereség színhelyévé lesz. Azonban a legenda szerint Klodvig felesége istenéhez kezdett fohászkodni, nnnn Thor, Odin és Ftieda hitvilágában élő király szájából érdekes megoldásnak tűnik: ,,Ó, Klotild Istene, add nekem e győzelmet, s ígérem Neked, hogy keresztény hitre térek és elterjeszteni e hitet népem között Az alemanniaiak királya elesett a csatában, noha ez minden bizonnyal inkább szerencsétlen taktikájában, mintsem Klodvig váratlan áttérésének volt köszönhető. Klodvig állta a szavát, s a csatából történt visszatérte után Szent Renügius, Reims püspöke megkeresztelte.' Későbbi Inni során Klodvig hatalmas ütközetet vívott a vizigót Alarik király apósa, Theodorik király ellen. Róma 410ben történt kifosztásáén A Salamon templomának megmaradt kincseit, ideértve a zsidóság számáta oly fontos relikviát, a hétágú gyertyatartó, zsákmány gyanánt elhurcolásáért Alarikot tették felelőssé. Klodvig ölte meg Fers közelében, s Theodorik bosszút esküdött nin halála miatt. Csapatokat indított Gallia Narbonensisbe, a mai Provence, Savoie fi a Lmguedoc vidékére, A Gall dék részének vizigót ellenőrzés alá eső területeit hátrahagyva, északi irányba történő visszavonulásra kény mono Klodvigot. Klodvig megkeresztelkedésével új fejezet nyílt a hihetetlenül megerősödött Merovingok történetében. A trónon snon következő köályok, Glperic, II Klotár, L Dagobert, II. Klodvig A az őket követő urtalkodók keze alatt az addig megosztott Neustria, Austrasia és Burgundia királyságaiból álló Frank Birodalom egységesen, központilag irányított hatalommá vált, s az elsó európai államok egyi. keként kötött egyezséget az egyház és az állam." II. Dagobert életéről és uralkodásátől viszonylag kevés feljegyzés áll rendelkezésünkre. A kor jelentősebb dokumentumai, a Liber Histerise Franorune és Fredegar Krónikája is alig tesznek említést róla. Minden, amit róla tudunk, az a 8. század második évtizedében a yorki Wnífnd élete' címmel született, Edchus Stephanus, ripon szerzetes tollából származó írásból ismerünk. Amikor más szerzők munkáiban uta/nak rá, életének eseményeit túlságosan kiszínezve, érzelgősen jelenítik meg. Dagobert 65Iben született, mint Austrasia örököse. Apja 656bon bekövetkezett halála után a fiatal herceget Grinioald, a királyi udvar majordomusza elrabolta, hogy a halott király, III. Siegebert, Dagobert apjának kívánsága szerint saját Fiát, Childob0000l tethesse a tronta. A kis herceg meggyilkolását tervezték, úgy tűnik azonban Grimoald visszariadt a királygyilkesságtől, ezért a gyermeket Didóra, Poitiers püspókére bízta, aki viszont az írországi slanei kolostorba küldte a fiúcska," Számúzetése előtt Dagobert fejére Grimoald tonzúrát uyíratott, semmibe véve a „hosszú hajú királyok" törvényes örökösének kiváltsága. Ebben az időszakban az ír kelta egyház elszigetelődött Rámáról, nem volt hajlandó a római katolikus egyház fennhatóságár elfogadni. Egyesek szerint írországi tartózkodása, mások szerint yorki letelepedése idején II. Dagobert barátságot kötött a későbbi szenttel, a helység püspökével, WilfridJel". Wilfrid leginkább talán azon törekvése által lett emlékezetes, hogy o.sz. 664ben a whitbyi zsinaton össze kíváma békíteni a kelta és a római egyházat. Eltökélt célja voit, hogy a keresztény hitet megerősíti a jövendőbeli francia monarchiában, s hogy a Klodvig által 150 évvel korábban felépített ingadozó kongregációt megszilárdítja.. Írország, a kontinensen és az Íwtengeren történt nagy változásokról elszigetelten semmi esetre sem tartozott Európa holtagához. Hitbuzgó és kereskedelmi központként ez atomület is a korai, az egyház általi inegsemmisitéstól féltett, vallási tartalmú feljegyzések és egyéb dokumentumok tárháza lett. A szóban forgó időszakra ugyanis az egyház olyan hatalmat szerzett Európaszerte, hogy saját maga határozhatta meg tanításÉ tartalmát. Bizonyított tény, hogy akkoriban keresztény és zsidó apokrifok, valamint nazarénus, neszenriánus, gnosztikus és inanicheus feljegyzések rejtőztek az ír vidék kolostorainak falai mögött. Hasonlóképpen bizonyítható, hogy a 9. századi angol nyven írott, római és kelta imákat, fohászokat, valamint az evangéliumi passio kivonmainak gyűjteményét, a Ceme kimyvét, amely egy részének eredete a Nag-Hammádi-tekercsekhez nyúlik vissza, szintén És helyezték biztonságba'. Írország volt a tudomány központja a kora ötödik és a késo hetedik század között, s egyértelmű érvek

Seite 62

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

szólnak amellett, hogy kereskedelmi kapcsolatban állt Spanyolországgal, Észak Afrikával, sőt még a Földközitenger keleti partvidékének régióival is. Néhány szerző álláspontja szerint már sz. 200 táján is létezett keresztény tradíció Írországban, mégis az első valós érv azt hitelesiti, hogy az ötödik század elejéig, Palladins, az első ír püspök megválasztásáig a kereszténység nem vetette meg a lábát ír földön. Nem számít újdonságnak, hogy az n szerzetesek rendszeres látogatások. tettek Egyiptomban, ahonnan nem csupán a piramisokat ábrázoló útleírásokat hozták magukkal, hanem vallási ideákoo és fogalmakat is, amelyeket terjeszteni kezdtek, s amik inkább mutatnak közös vonásokat az ókori tanokkal, mint Pál apostol hagyományaival. A kelta vallásra szintén nagy befolyással voltak a még korábbi és keletibb régiókból, Szíriából, Mezopotámiából származó eretnek tradíciók. A kelta egyház eretneksége egyre csak burjánzott. A kelta egyház tanításainak talán legjellemzőbb vonása, hogy élesen szembehelyeekedett Rémával. Ebben az időszakban a római klérus mellőzött, majdhogynem elvetett minden Ószövetségre, sót még inkább az ósi mózesi könyvekre vonatkozó utalást. A kelták viszont ezen tradíciókhoz kötődtek. Az uzsorát betiltották, a zsidó sabbatot betartották, a zsidó húsvétot megünnepelték, és állatokat mészároltak le élelem gyanánt a zsidó elOírásoknak megfelelően. Számos kelta vallású dokumentum zsidó könyvekből származó utalásokoo és kivonatokat tartalmaz, olyanokat, amiket Róma már régesrégen betiltott. Amikor Szent Patrik felszentelt egy új templomot, állítólag nemcsak evangéliumi példányokat hagyott maga után, hanem a Mózesi törvényt is.' Ez az eremek vonzalmakkal bíró, szabad szefiemű egyház a maga sajátos tradiciifival 664ben, a whitbyi zsinaton megszűnt létezni, beleolvadt Róma kötelékébe. Ez a, átmenet viszonylag békésnek számított, a rend tagjainak teljes elidegenülésétől tartva Ráma gondosan ügyelt, nehogy eretnekség vádjával Úlesse az Ír egyházat. Ilyen miliő közepette gyarapította ismereteit II Dagobert, amikor is i. sz. 694ben' visszatért szülőhelyére, Austrawába, hogy visszakövetelje trónját. Itt azonban említést érdemel, hogy nem igazán tisztázott 11. Dagobert uralkodásának időtartama, mint ahogy az sem, vajon egyszeri vagy kétszeri uralkodói perródosáról beszélhetünke" Amit biztosan tudunk, hogy II Dagobert királysága idején szép számú ellenség haragját vonta magára, ideértve az egyházat és a helyi Főurak. is. Csalódást okozott, hiszen nem püspökei kívánsága szerint cselekedett, s önállóan boldogulta seniores tanácsa nélkül á.' A püspökökkel és Rómával fenntartott kapcsolata oly elhanyagolt volt, hogy Wilfrid életét is veszélybe sodorta. Wilfrid 679 ben Austrasián át Rómába igyekezett, amikor 11 Dagobert, Wilfrid atyai jóindulatát megköszönve, hálája jeléül felajánlotta Strasboorg püspökségét. Wilfrid finoman visszautasította az ajánlatot, és folyt.. útját Rómába. Egy évvel később, visszatértekor feltartóztatták Ebroin — egy neustriai majordómusz, Dagobert egyik legnagyobb ellensége — emberei, és tudomására hozták, hogy a király elnyomó hatalmi törekvései miatt gyilkosság áldozata lett. Egyenesen Wilfridet tattották felelősnek a zsamok uralmáért, és kis híján vele is végeztek''. 11 Dagobert királysága népszetütlenségének okai többek között az adók tervezett emelésében és az austraziai városok kisemmizésében keresendőek. Sokak szerint a király maga is tisztán látta uralma buktatóit, ezért városfalakat o ledöntetert, nehogy ellenállási mozgalmakat ex/tehenek mögöttük. Végül ellenségei gyúlölere jelentette a vesztét: 679ben, az Ardennekben, a stenayi királyi palota közelében gyilkolták meg. A palota melletti etdőségben töttént vadászat során egy patak partján, egy fa tövében lepihent. Szendergése közepette egyik szolgája, a történet értelmezése szerint feltételezhetően keresztfia — a királyi udvar egyik majordómuszának, gyakorlatilag az elsó miniszter Pippin parancsának engedelmeskedve —, a királyhoz osonva egy lándzsával átdöfte az otalkodó szemét. Ami eztán történt, meglehetősen érdekes. Halálát követően a üenayi Szent Remigius királyi kápolnában helyezték örök nyugalomra, majd közel két évszázad múltán szentté avatták, földi maradványait pedig a róla elnevezett Szent Dagobert templomba ték. Még maradványait is rendkívüli tisztelet övezi, ig., a francia forradalom idején a templomot Lerombolták, a relikviákav pedig Franciaország-szerte széthordták Mindössze a neki tulajdonított bemetszett koponyát őrzik jelen/eg is a monsi kolostorban. A franciaországi Bibliotheque Nationaleban őrzött iratgyújteményben, a Dassiers ses.ets d 'Henri Labiwaff ban', bizonyítékot találunk arra, hogy IL Dagobert feleségül YPIT egy kelta nőt, Matildát. A. asszony harmadik lányuk születésekor meghalt, és ezen dokumentumok tanúbizonysága szerint ekkor Dagobert visszatérve francia földre, újra megházasodott. Új felesége Giselle de Razes, Razes grófjának leánya lett, akivel az esküvői szertartást Giselle lakhelyen, Rhédaeban tartották — a régi korokban e nevek egyikén említettek O mai RennesleCháteaut. Dagobert még egy ideig itt ék, mígnem e/étkezett az idő az ausuasial visszatétésre, hogy elfoglalja méltó helyét a trónon. Süntén vitatott, hogy Giselle do Razes valób. a Septimania vidékét a kezében tartó vizigót király unokahúga volte, aki a Rhone folyótól nyugatra, Marseilleen át a Pireneusokig terjeszkedett. Ez tehát az a közkeletű álláspont, mely II. Dagobert és a RennesleChlteatüt övező misztérium közti kapcsot feltételezi. Ráadásul összefonódik azzal az elmélettel, mely szerint az egész misztérium egy vérvonal létezésén ahpszik, mely a Merovingokon keresztül Jézus Krisztustól egészen napjainkig levezethető. Be kell valljam, hogy kutatásait/1 során nono bukkant./ II. Dagobert és RennesleCháteau falva közti összefüggésre. Most azonban térjünk vissza a fellelt pergamenekben kódolt üzenetek jelentéséhez. Ha alkotó szavaira tagoljuk a betősort — egy hasonló lehetóségről mát a korábbiakban is esett szó —, ez útmutatást adhat a rejtvény jelentésének megfejtéséhez. II Dagobert élete kapcsán végzett vizsgálódásaim során hamar világossá vált, hogy létezett egy L és egy III. Dagoberr nevű uralkodó is. Az archaikus angol, latin és francia nyelvű, e három királyról szóló szövegek gyors olvasata azt feltételezi, hogy ha kevés ismerettel rendelkezünk II. Dagobertről, akkor még kevesebb lehet a bittokunkban lévő Dagobertről szóló írásos emlék. Összehasonlításként viszont elmondható, hogy az L Dagobert életéről írott és dokumentált emlékek száma viszonylag jelentősebb.

A betüsor olvasásának egy altematívája alapján:

A DAGOBERT I ROI ET A SION EST CE TRESOR, ET IL EST LA MORT.

Seite 63

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Az archaikus francia latinizált változatában a Dagobers név Dagobertinek felel meg, így tehát az érdeklődésünkre számot tartó uralkodó nena más, mint I. Dagobert. Ennek függvényében a kővetkező olvasható sorokból I. Dagobert királyé és a Sioné ez a kincs, és 6 [vagy ez1 mt van holtan_ Vagy másképpen: L Dagobert királyé és a Sioné ez a kincs, s ez maga a halál. Ezen új értelmezésből egyenesen következik, hogy RennesleChateau feltételezett kincse valami útonmódon nemcsak Sionnal és a halállal függ össze, hanem valamiképpen I. Dagoberthez is tatiozik. De vajon a királyról szóló történelmi ismereteMk fellebbenthetike a fátylat ettől a rejté/yről? A frank királyok dolgait kutató szerzők többsége egybehangzóan II. Klotámak, I. Dagobert apjának tulajdonítja a közel egységes Frankföld megteremtését. M uralkodását megelőző hat évben zavaros idők jártak Austrasia, Neustrasia, valamint Burgundia királyságai felett, s Klotár volt m, aki megszilárdította a rendet nemcsak az egyes királyságokban és húbérbirrokokban, hanem irányvonalat adott Merovingnemzetség politikájának is. Azonban Klotár hatalma korlátok közé volt szorítva, mivel e három félig független régió saját belső törvények szerint működött, irányításukat pedig helyi földbittokosok és főurak tartották a kezükben, akik aztán a királyi udvar majordómuszai lettek. Ám az urak a királynak vokak alárendelve, így beköszöntött egy békés időszak. L Klotát óta most először lett monarchiának legitim módon frankok királya'' dmInst viselő uralkodója, igaz, korábban már többen is pályáztak erre a címre. Klotár szerencsecsillaga Soissons O. sz. 514ben történt megszerzése után csillant fek ezt követően 592ben Neustrasia, majd 613ban Austrasia királyává kiáltották ki. Az országon végigsöprő pusztító és szegénységbe torkolló szömyűséges polgárháborúk mán ekkor vette kezébe a Merovingmonarchia kormányrúdját. Ennek legékembb bizonyítéka a 619kos született párizsi ediktum. A közismert nevén francia Magna Charta, Klótár törvényeit és rendeleteit kombinálta abbéli elhatármásának megerősítésével, hogy elődjei adóztatási elvét kívánja követni.' Ez az ediksum érinti a királyság és az egyház kérdéseit is. Világossá teszi, hogy Klotát fenntartotta magának az uralkodói jogot a püspökök kinevezésére, s a történelmi feljegyzések tanúsága szerint ennek révén nagy előnyökhöz jutott. Ugyanis nemcsak a helyi főurak voltak érintettek a helyi bírák kiválasztásában és kinevezésében — ez volt a legfőbb eszköz a megteremtett béke fenntartására Klotár kezében —, hanem a piispököknek is jelentős szerep jutott a jelölési procedúrában. Ezentúl igen leleményes módon — azáltal, hogy az atisztoata ifjakat taníttatás végett az udvarába csábította — azon igyekezett, hogy eszméinek magjait ariszmkrata körökben szétszórja. Nem volt nehéz dolga, hiszen egy trón közeli kapcsolat minden család számára hasznos, rövid távú előnynek és ácsolod jövőjét tekintve kitűnő befektetésnek számított. A hetedik század közepének képe hűen tükrözi ezen udvari törekvések eredményeit, hiszen a királyi udvarban nevelkedett, Cahors, Rouen, Noyon és Bordeaux püspökeivé előléptetett fiatalemberek nem csupán a régi barátságokat őrizték meg, de az udvari érdekeknek is aktív védelniezói lettek.' Tanult emberek és a műveltség bizonyos foka mellett nevelkedett az i. sz. 605ben született I. Dagoberr, a kor Európájára nemigen jellemző békés körülmények közöm Több bizonyíték is létezik rá, hogy ezek a királyok írástudók voltak, s mi több, egynémelyikük még verseléssel', valamint teológiai filozofálással n foglalkozott. Számos korabeli, 7. századi oklevélen fennmaradt a királyoknak az uralkodásuls idejéből származó kézjegye. Ezekből az okirmokból tudjuk, hogy a jelesebb udvari ímokok a gyorsírás rendkívül bonyolult mesterségéhez is értettek. A Tiro, Cicero titkára után tirói írás. jelekből álló g yorsírási eljárást napjainkban elsősorban a korabeli dokumentumok hitelességének megállapítására alkalmazzák.' 622ben Kiutat Austrasia egy részét lecsippentve alkirályságor hozott létre fia, Dagobert számára. Ez a terület azonban nein foglalta magába a Vogézektől nyugatra eső régiót, s ágy tűnik, ez apa és fia között némi nézeteltétésbez vezetett.' Számos forrás alátámasztja, hogy mind a Duraknak, mind a püspököknek gyakorta kellett igazságot szolgáltatniuk a Klotar és fia közti ptirlekedésben. Mindenesetre amikor Dagobett elfoglalta helyét az austrasiai trónon, támogatója és tanácsadója Pippin volt, az Ő befolyása alatt állt egészen Klotár haláláig. Austrasia fölötti uralkodását minden beszámoló kedvezőnek ítélte. Úgy tűnik, Dagobert korrekt módon teljesítette minden kötelezettségét, és egyaránt kedvelték az alattvalói és az egyház is. A számos, az egyházhoz filzódó viszonyát taglaló történetek egyike jegyezte k, hogy egy vadászat alkalmával — örökölvén apja vadászszenvedélyét — egy szarvast üldözött egy falucska közelé. ben, ahol néhány évszázaddal korábban Szent Geneviéve egy kápolnát emelt. Ebben a kápolnában nyugodtak Szem Dénes és még két mártír földi maradványai. Dagobert kopói a falun át hajszoltak a szarvast, amely a kápolnában próbált menedéket keresni. Néhány év múlva, apja haragját magára vonva, Dagobere állítólag visszatért ehhez a kis szentélyhez, és ott töltötte az éjszakát. Álmában megjelent előtte a három mártír alakja, akik az épület rekonstrukciójára és kibővítésére buzdították, poraikat egy ékesített kereszt alatt helyezték újra végső nyugalomba, az épületet pedig Szent Dénes oltalmaba ajánlották. Klotár 628bm bekövetkezett halála után Dagobert ült a Frank Királyság trónjára, nono minden nehézség nélkül, de I lett a legfőbb uralkodó. Dagobert édesanyja, Berthetrud királynő aknek burgundiar nemesi vér csordogált az ereiben,» még Dagobert gyerekkorában elhunyt. Halálát követően KI. újra megnősült, ezennel egy Sichild nevű asszonyt hozott a házhoz, akitől egy másik fia, Cbaribert szü/etett. Dagobert apja parancsára nőül vette elsó feleségeinek egyikét, Gomattudot, Sichild testvére, akiknek a családjával atyja szövetségre kívánt lépni. Klotar halálakor Charibert képviseletében nagybátyja, Brodulf, Sichild bátyja, aki Klotit uto/só éveiben maga is jó néhány politikai konfliktus részese volt, a trón iránti igénnyel állt elő. Noha ezen törekvése sikertelen maradt, a későbbiekben Dagobert biztosította féltestvére számára Aquitániát. Nem sokkal ezután Brodolf meggyilkolására készült, és már korábban elhagyta feleségé, Gonsatrudot Nantechildért. A legtöbb beszámolóból úgy tűnhet, hogy Dagobert uralkodása elsó hónapjaiban nem rúgta Al a Klotár által raerelltetett családi kötelékek,. Amikor 632ben Charibert rejtélyes körülmények között meghalt, néhányan Dagobertet és pártfogóit tették felelőssé haláláért. Viszonylagos béke honolt a Frank Birodalom berkein belüd a vizigótok Septimania délnyugati területei fölött gyakoroltak hatalma, igaz, állandó csetepaték folytak a vitatoti tartományok és határok miatt. Északkelette a nitingiaiak

Seite 64

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

és a frízek, valamint a vandálok folyamatos támadásaitól szenvedtek. Tudjuk, hogy Dagobert fennhatóságot gyakorolt Türingia déli vidéke, Bajorország felett, uralkodása folyamán a feljegyzések tanúsága szerint bolgárokoo telepített erre a vidékre, mielőtt kivégeztette a vandálok.. A bajor területek törvényeit megfogalmazó okirat, a Le% Baiwariarunt megírásában fi közreműködött. Szászország szintén Meroving befolyás alatt állt, Dagobert austrasiai alkirálysága idején a szász lázadás kitörésekor apja, Kima, amegmentésére történt közbelépése egy költemény rémája lett, amit 09 század asszonyai a legenda szerint meg fi énekeltek./' Egy frank hűbéri/s jóvoltából Dagobert Bretagne lakói llklött is hatalmat gyakorolt, és tudjuk, hogy 656ban, Judicael Britannia végül kolostotba vonuló utolsó független uralkodója szintén behódolt Dagobertnek, akárcsak egy évvel később a gascogneiali°°. A 80000800 ohvezére behódolásukat követően hercegük, Aighyna volt. Útban Clichy felé, ahol Dagobertet beiktatták, láthatóan a királytól való félelem kerítette őket hatalmukba, és Szent Dénesnél kerestek menedéket. Széles körökben I. Dagobertec az utolsó, a politikai színreret uraló Merovinguralkodónak rekimik. Ezzel szemben őt a trónon követő királyok, ideértve II. Dagobertet is, „Rois Fainéants"ként, azaz „gyenge királyokként" váltak ismertté. Egy idegen földön történt fosztogarásáról szóló beszámoló különös, számunkra érdekes vonatkozású fényt vet Dagobert alakjára. A vizigotok elleni ütközet során Dagobertet Sisenant támogatására kérték fel a vizigót király, Sumtilla ellen'. A Surrailla legyőzésében közreműködő hadsereg felállításáért egy a gót kincsek részét képező, 500 fontnyi súlyt nyomó aranytálat ígértek Dagobertnek. E tálat .még Aetius, romoi katonai parancsnok és konzul adományozta királyuknak, Torismondnak a hunok legyőzésében, a 451ben, a catalaunumi mező. kön vívott, sikeres csatában való közreműködéséért. E tárgy nem csupán kézzelfogható anyagi értékénél fogva volt nagy jelentőségű a 0i0/600k számára, hanem a hozzá fűzddó talányos összefüggéseknek köszönhetően is. A vgót trón inegszerzését követően a gótok megtagadták e nemzeti kincsük áradását, s Dagobert 200 000 solidst ajánlott érte cserébe. (Egy, a nagy aranytálat emfitá feljegyzés arról ad számot, hogy Aetius ezt a Róma Alarik általi kifosztásakor szerezte, sŐ volt az, aki egy efféle hadirsákmányt nyújtott S hadvezérének, Magotiánnak.) Egy solidus értéke a római kori 24 sitiquáról (4,55 gramm) 3 sz. 575 körülre vesztett az értékéből, 21 siligsát (3,89 gramm) ért. Ez az úgynevezett solidss gallisus s. XXI. szám jelöléssel az új mértéket és a 859go0e7 egészen a 90%ot is meghaladó aranytartalmat volt hivatott jelezni, annak függvényében, hogy hol és melyik pénzveró készítette. A Provence tartományból való pénzérinék általában több sanyat tartalmaznak, mint a más vidékről származók. Ez a tömérdek pénz tette Dagobertet az egyik leggazdagabb Meroving uralkodóvá. Valójában a numizmatikusok egyedül ennek tulajdonítják, hogy a korszak pénzverésében a nemesfénamrtalinat illetően kézzelfogható fejlődés zajlott le. S úgy tőnik, hogy mindez Dagobettet még további javak megszerzésére ösztönözte. Ekkortájt jelentős változás következik be a Dagoberr cselekedeteiről beszámoló feljegyzések tartalinában is, még hangzatosabb írások szerzőinek tollából is Állítólag Párizsba helyezte át székhelyét, és hihetetlen morális fertőbe süllyedt, feleségekkel és szeretőkkel vette körül magát, megfeledkezvén a hímeve fundamentumául szolgáló törvénykezésről, „az erkölcsosség tefies csődjéről" tett tanúbizonysága" Hasonlóképpen figyelemre méltó, hogy mint a templomok fosztogatóját jelleinzik. Egy olyan király részéről, aki élete korábbi szakaszában általában az egyházzal karöltve uralkodott és lifikezáen osztott adományokat, különösen egy felekezetnek, ez egy párját ritkitó pálfordulásnak számított. Talán egy bizonyos eseménysor magyarázatot adhat minderro A Sisenant megsegítésére induló csapatokat minden bizonnyal a legközvetlenebb úton indíthatta útnak a Pireneusok felá Ez nagy valószínűség szerint egybeesett azzal a zarándokútvonallal, amely északról indulva Rhedae, a mai RennedeCháteau mellett haladt el Spanyolország irányában. Napjaink dombtetőn elterülő piciny helysége Dagobert kora/ám feltételezbetően egy sokkal kiterjedtebb település lehetett, amely lakosai számában Cscassonne városával vetekedbetett. Az eredetileg a ktíkorból származó település a kelta tektosage törzsektól, akik szent belynek tekintették, később a Rhedae nevet kapta. A kelták knizese után a rómaiak felvirágoztatták, prosperáló római települést alakítottak itt N, részben a bányásztevékenységnek, részben pedig RennesleBains gyógyhatású meleg vizi; forrásainak köszönhetően. Maguk a rómaiak 00000 helyként kezelték, tégészeti feltárások bizonyítják egykori pogány templomok létét. A Ráma kifosztása után nyugat felé nyonauló vizigótok elkergették a római lakosságot, s egyik erősségüket alakították ki ben, helyen. A vizigótoks a frankok űzték S innen, s csupán mint legyőzöttek tértek vissza a település falainak védelmébe az ÉszakAfrika felől Spanyolországon át előrenyonauló szaracénok inváziója eldl menekülve.' Dagobert RennesleChateasn való ára/eladásakor minden bizonnyal tisztában volt a vidék történelmi gazdagságával, gondoljunk csak szent hely mivoltára vagy akar a vizigótok kincseinek és egyéb kincsek feltételezett rejtekhelyére. Mind a mai napig viták tátgyát képezi, hogy a vizigót uralkodó Nagy Alarik, 410ben Róma Nrablásakor szerzett zsákmánya RennesleChSteau és vidékére ketilloo A megszerezhető kincsek iránti szenvedélyéből kiindulva, Dagobert igencsak kedvében járt volna annak, aki elvezette volna az elrejtett római és Szigor érmék és ékszerek titkos készletéhez. A barlangokban és bányeak.nákban bővelkedő vidéket elsőrangú kincsesbányaként szemlélhette. Tulajdonképpen e korabeli anyagi ihletésű kezdetleges régészeti tevékenység Dagobert vagyonának gyarapításár szSgálta, 000 tette lehetővé egy, a hatalma alapját képező hatalmas sereg fenntartását és felszerelését. Egy beszámoló szerint Dagobert, s erre a vidékre tett gyakori látogatásai során egy alkalommal rábukkant egy domboldalon fekvő sírra, s a tetemeket a domboldalon maga sán hagyva kirabo/ta azt, majd visszatért Párizsba. Hazatértekor felesége, Nantechfide ahelyett hogy férje munkája gyümölcsében gyönyörködött volna, db. zadt. A feljegyzések ssint művelt, okkult es az egyiptomi örökséghen jártas asszony elolvasta az egyik pénzérme feliratát, s ragaszkodott ahhoz, hogy Dagobert visszavigye kincseket oda, ahol talátta őket. Az egyik érme felirata így szók. „átkozott legyen az és annak családja is, aki elviszi ezeket a sírba'. Egy egyedülálló dokumentum, a Le Supent Rouge (A vörös kígyó) közvetlenül utal erre a durva sírrablásra. A rendkívül különös Le Serper. Rolege ta,almaz egy genealógiai táblázatot, és a párizsi

Seite 65

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Szent SulpMe alaprajzát, amely feltünteti a templom különböző szentjeinek ajánlott kápolnáit is. Két, 511bő) és 620ból való térképet, valamin, a vizigótok idején a Frank Birodalom határait körvonalazó feljegyzéseket is találunk benne. A szöveg nagy része egy tizenhárom darabból álló különös költemény, amelynek minden egyes versét a zodiákus egy-egy je/ével kapcsolták össze — tizenharmadikként tartalmazza még Ophiocust, a Kígyátatt6 16300 00, amely közvetlenül az eredeti egyiptomi zodiakusből származik. A Skorpió jegyre vonatkozó szakmz egyik sora különösen érdekessé teszi számunkra ezt az írás, „Vajon hányan rabolták M a sírboltot, hátrahagyva a bebalzsamozott testeket és a fémeket, amiket netn tudtak magukkal vinni?" Dagobett mit sem töródve felesége intelmeivel, az értékes darabokat nem vitte vissza a sírhoz. Kompromisszumos megoldásként csupán annyit tett, hogy ellátogatott a Szent Dénesapátságba. Dagobert az apátság főpapjához, Grimo abbéhoz fordult tanácsért. Az uralkodó egyik leghatalmasabb egyházi szövetségese /éven, Mgékony volt Dagobert nagylelkúségére, s hatalmm, a Meuse és a Moselle völgyében, valami. a liége és Maastricht körzetében elterülő földterületek birtokosa volt.' Korábban már esett szó arról, hogy Dagobert neve összefüggésben állt egy kisebb kegyhely kibővítésével. Némelyek szerint a Szent Dénes apátság megalapítója I maga volt, azonban annak eredete Dagobert korát megelőzve sokkal messzebbre nyúlik vissza. Ismetetes, hogy a keresztény szentély megléte előtt már gallrómai temetkezési helyként használták e területet, amit Catalliacuranak vagy Cadalgónak neveztek. Igaz, az ásatások mind a mai napig folytatódnak a helyszínen és annak szomszédságában P, ám nyilvánvaló, hogy az ási sírok többsége római, illetve pogány eredetű.'' A kivégzett és itt eltemetett Dénes azon papok egyike volt, akiket az i. sz. 3. században Rómából küldtek a gall városok kormányzására. Ö volt Párizs első püspöke, i. sz. 251 körül halt inog a Decius császár nevéhez fűződő üldöztetések idején.' Az apát körül kialakult kultusz nyomaira utaló elsődleges bizonyítékként az 520 bonSzent GeneviOve életéről szóló feljegyzés szolgál, amely beszámol arról, hogy Geneviéve milyen erőfeszítéseket tett a mártír maradványai fölé építendő szent hallék érdekében. Egy legenda szerint egy keresztény nemesasszony, Catulla temette el Dénes és márrittársai hoktestét, majd maradványaik fölé egy kisebb templomot emeltetett, amit Constantinus császársága idején, 337 körül bővítettek A. A Franciaország védőszentjének tekintett Szent Dénest Párizsban, a Montmartreon, azaz a Mártírok dombján fejezték M egy pappal, Rusticasszal és egy dialuMusszal, Eleutheriusszal együtt. A személye körül keringő mítoszok mint cephaloflotét, nono fej hordozóját említik azon mártírok egyikeként, akik a legenda szerint maguk vitték levágott fejüket a temetés Alyéte. Magától énetoklik, hogy az apátság nagyhatalmú támogatója lévén, Dagobert királynak tisztában kellett lennie ezzel a történettel. Tekintélyes főldterületekkel gyarapította az apátság vagyonát, így juttatva hozzá a Marseille kikötőjéből befolyó jövedelmekhez, illetve ebből szerezhettek meg a SainGDenisi vásár megtartásának jogát. Az apátság kincstárába kerülő helyi adókat egy Salamon nevű zsidó kereskedő gyűjtötte össze a római kori Párizsban található Glaucinus kapunál, akit bizarr módon 629ben átkereszteltek a keresztény hitre. Dagobert király kétszeresére bővítette Geneviéve régi szentélyét, egy apszissal és oklalhajók.kal toldva meg az egykori épületet, belsejét pedig gazdagon díszítette.' A francia uralkodók elsőként Dagobertet temették el itt, SaintDenisnél, ezáltal a francia történelem legjelentősebb királyi nekropoliszává alakítva e helyet. Szintén SaintDenisben őrizték az oriflamet, egy lángoló gömb képét is, amely a későbbiekben a korai Franciaország jelképe lett, egy zászló keretébe foglalva, amelynek a hátterét állítólag Szent Martin kék köpönyegéről mintázták, s csupán a király jelenlétében került felvonásra XI. Lajos uralkodásáig, amikor is nyoma veszett. Dagobert áltMában véve nem a születőben lévó francia keresztény egyháznak szentelte figyelmét, hanem kifejezetten egy apátágnak. Sokak szerint ez elsősorban a felesége, Nantechilde kívánságára, az apáttal történt találkozásának köszönhető. Beszélgetésük során beismerte sírrablói cselekedetét, számot adott a magával hozott kincseken talált Iel im.tok felesége szerinti értelmezésétől, valamint bevallotta, hogy a tetemeket otthagyta a domboldalon bevetni. Ezt követően az apát nagy sietősen sírhoz indult, hogy a testeket Párizsba, majd onnan közvetlenül Rómába vigye. Noha a király ezután is fosztogatta a többi templomot, bőkezú adakozásának eredményeképpen nem csupán az apát hatalma kiteljesedésének lehetünk tanúi, hanem világossá válik, hogy Grimo mint királyi védenc, a király egyházi körökben befolyásos támogatója hm. Ez, a nemzet világi és spirituális hatalma közötti összefonódás biztosította Franciaország stabilitását, amely a 7. század elején Európában gyakorlatilag patatlannak számított. Ha a holstestek felfedezését követő elszállításuk közrejátszik az egyház és a Frank Birodalom kiépaésén fáradozó Dagohert közti szoros kötelék kialakulásában, akkor minden bizonnyal mérlegelnünk kell a sír és a benne talált maradványok jelentőségét. Nem lehetséges, ahogy azt a Sauniére által MIlelt pergamenek sugallják, hogy az I. Daboberttel kapcsolatba hozott inkább sptuális, mintsem anyagi tersnészetú titokzatos kincs magának Krisatusnak a teste Lenne? A kádban elrejtett, Sionta történő céhis is esse utal. Létezhetse ennél nagyobb egyházi diadalemlék, amely mellett Dagoben király büntetlenül folytathatta a templomok kirablását úgy, hogy mindez hidegen hogy m a Szent Dénesapátságot, amely talán még a befolyt javak haszonélvezője is volt egyben? Dagobertet a felfedezése elvezethette a terjeszkedő Hresztény hitvallás valóságtartalmának megkérdőjelezéséhea, érintetlenül hagyva erős érzelmi kőteléken a személyes kötődés tárgyát képező apátsággal, az apáttal, illetve az ót támogató szerzetesekkel.

Az oly magukkal ragadó reneszánsz festményekben fellelt kód feltörésére mm kisérleteun elvezettek az alkotók és a megrendelők mosgardaugóinak mélyebb megértéséhez. Ezáltal felismertem az ezen emberek által birtokolt ezoterikus ismeretek gyökereit, illetve hagyományait. Világossá vált a Bibliára és a kortárs szövegekre gyakotolt, itletve azok által kifejtett befolyás, ami révén egyértelműen egy francia vidékre kerültem, amelyet legendák és misztikus homály övezett. Az utalások további vizsgálata megerősítette a folyamatban lévő gondolatmenetet. Elgondolkodtatott a tény, hogy e vidék esetnek hagyományai talán nein véletlenek. Ha Jézus valóban járt a Languedoc vidék hegyesvölgyes tájaM, s ha

Seite 66

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Mária Magdolna valóban prédikált a falvakban, miért ne szórhatták volna el egy hit magjait, amely jóval túlélte őket magukat?

NYOLCADIK FEJEZET Az ERETNEKSÉG HAZÁJA

Az esszénusok, a mandeusok és a manicheusok gnosztikus eszmevilága 1113. században virágkorát élte. Eszméik a Pirenemok északi vonulatának lábánál, a ma Languedockent ismert délfranciaországi vidéken találtak Optalajt (ennek a szívében fekszik RennesleCháteau). Languedoc sok közös vonást mutatott Bizánceal; ezt a tényt a történészek a terület politikai függetlenségével magyarázzák, mivel nem Franciaország politikai struktúrájának eleme volt, hanem önálló, befolyásos A gazdag nemesi családok által kormányzott fejedelemség. Az Európában akkoriban honos felfogástól eltérően, nagyra becsülték a méveltséget. Virágzott a filozófia, a költészet, odaadóan tanulmányozták a nyelveket valamint a művészeteket, s minden színátnyalat megismerésére törekedtek. E kozmopolita és művek szemlélet mellett a vidék vallásgyakorlat terén is toleráns maradt, a spitituális megismerés tételét helyezve mindenek fölé. A judaizmus már ezer évvel korábban gyökeret vert itt, ehhez csatlakozott móc hatásra az isz/ána Paradox módon a római egyházat egyáltalán nem tartották nagy becsben. Az egyházi méltóságok köztudottan korruptak vuhak; léteztek olyan templomok is, ahol már harminc éve nem tartottak misét. A papok Ahy nyagolták hivatásukat, s helyette üzleteltek és birtokaik irányításával foglalatoskodtak. A klérus nagy része a szó szoros értelmében írástudadan volt, akik pedig bizonyos fokú tanításban részesültek, sokkal inkább szimóniában, ágymok tartásában, A nem egy esetben erkölcstelen könyvek összeállításában voltak érdekeltek. összességében véve az ortodox katolikus egyház gyenge, ingatag lábakon álII intézmény volt, amelyet egy, a tudadanságáról, kortuptságáról és hanyagságáról híres papság irányított. Igaz, feljegyzések szerint egy narbonnei püspök hivatali ideje alatt egyházmegyéjében nem is egyszer tett látogatást.' A keresztény spirituális sivárság közepette a gnosztickmus uralkodott az albigens A kathar mozgalom keretein belül. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a római egyháztól eltérően a gasmicizmus nem egy intézményesített egyházi szervezetet jelölt. A „személyes megismerésen" alapuló szemlélet gyökeres ellentétben álk a hatalmas építmények emelésének és a szigorúan dogmarikus eszmék terjesztésének felfogásával. Sokkal inkább saját földjükön, otthonaikban követték Jézus szavait és parancsait. Mint hamisítatlan gnosztikusok, a karharok hittek abban, hogy a világ eredendően rossz — tehát minden anyag magában hordozza a gonoszsága A világegyetem egy bitorló Isten, a Gonosz isten, Pán, vagy ahogy a katharok nevemék, a „Rex MUIldi", orz, Világ Királyának alkotása. Érdekes módon, a Sauniére által talált pergamenek egyikén a nyolc, a többitől különböző, a szöveg soraiból kilógó betú iisszeolvasásából ezt a kifejezést kapjuk: „Rex Mond. A kathar világnézet népszerúvé vált Langadoc lakosságának kőrében, e hitvallás coleranciája pedig egyaránt vonzotta a nemességet és a parasztságot. 1145ben clairvauxi Szem Bemát maga is erre a vidékre utazott, hogy prédikáljon a feltételezett eretnekek ellen Amit ott talált, sokkal kevésbé rendítette meg, mint a saját egyháza nevében végrehajtott cselekedetek. A feljegyzések tanúsága szerint a kathatok nagy hatással voltak rá, aEgyetlen szentbeszéd sem ketesztényibb, mint az övék... és erkölcseik tiszták.' A kathar eszmevilág eredete még napjainkban is kérdéses. A kathat szót a görögül tisztát jelentő okatbaros" szóból vezetik E. A középkori, Pál apostol tanításait követő pálieins szekta is a kathar goodolatvilághoz igondom, akárcsak a KözelKeleten és a Balkánon ék bogumilok, akikkel ismereteink szerint kapcsolatban álltak. A 11. század elsó felében aktív esetnek szekták vándoroltak végig Európán a germánok földjére, ÉszakItáliába és Flandriába, a század végére azonban többségüknek nyoma veszett. Jóllehet, a 12. század hajnalán élénkülés következett be a mozgalom berkein belül, amit aztán rendkívüli konjunktúra követett. Történészek az irányzat fénykorát a bogumil egyház újjászervezésével és bogos/ül misszionáriusok NyugatEurópa felé történő vándorlásával hozzák összefüggésbe, azonban lehetséges, hogy a második keresztes hadjáratből 1149ben visszatérő nyugateurópai dualisták befolyásának következménye volt. A 1112. század során a kathar és a vele rokon albigens világkép rendkívül népszerű lett, s még mon languedoci lakosok is nagyfokú toleranciát és tiszteletet tantisítottak a hívek irám, akik maguk nem voltak e hitvallás gyakorlói. Nem Sr kétség ahhoz, hogy a vallás e régióban történő elterjedéséhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a körzet nemessége vagy maga is karhar érzeIrmi volt, vagy szimpatizált e hittel. Ezt önmagában már az az eset is bizonyítja, hogy az első katharok 1012ben és 1020bon Linmusinba érkezésükkor nem kisebb tekintélynek, mint magának IX Vilmosnak, Aquitánia hereegének védencei lettek. A 12 század derekára a kathar egyház egy jól körülhatárolható eklézsiai hierarchiával, önálló liturgiával, teológiai rendszerrel, illetve, megemlítendő módon, a hívők tekintélyes és egyre gyarapodó kongregáciájával rendelkező intézménnye nótte ki magát. 1149ben megalapították az első kathat püspökséget, s az egyház stárusát egy látogatása során a bogumil pöspök, Niceras szilárdította meg 1167 ben. A katharok különféle csoportjai eltérő módon közelítenek a vallás alaptéreleihez, az anyag eredendően gonosz természetében viszont egyetértettek. Számulcra az ember idegen teremtmény ebben az ördögi világban, s arra kell törekednie, hogy a természetszerűleg tiszta lelkét egyesítse az azt megillető Istennel. A mindennapi benn katharok szerfelett aszketikus detmódot folytattak, a böjtöt, a testi örömöket és a húsevést szigorú előírások szabályozták igy e hitvallás elsősorban a kiválasztottak hite brr, s pontosan előírt szabályai ellenére több mint furcsa, hogy mekkora népszerőséget szerzett, Ez részben talán a gyülekezet

Seite 67

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

két nagy csoportjának, a ,,perfeeazaz a „tökéletesek", valamint a „hívők" létéből adódott. A hívők táborát61 elkülönülő tökéletesek egy beavatasi szertartásnak, az ún. ransoksmostumnak, azaz vigasztalódásl rítusnalc és egyfajta le/ki keresztelkedésnek kellett magukat alávetniük. E cetemémiákat a már korábban felszenteltek irányították, s a beavatottak feloldozást nyertek minden, a halál pillanatában felrőhato bún alól, ezáltal azonnali bebocsátást nyerve az Úr birodalmába és az örök életre. Azonban ezért nagy árat kellett fizetni. Mind az egyedülállóknak, mind a házasembereknek vissza kellett vonulniuk a házasélettől, az utóbbiak esetében a csaiáéll kotelékeiket is maguk mögött kellett hagyniuk. Vegetáriánus életmódjuk mellett gyakoriak voltak a böjMk, voltak periúdosok, amikor még a xojás vagy a tej fogyasztása is tilos volt. Földi javak birtoklása tiltott volt, cserébe békességet adtak. A tökéletesek sorai közül kerültek ki a klérus tagjai, akik három rendet alkottak: a legfőbbek vagy püspökök, a presbiterek vagy lelkészek és a diali6nusok.' A kathar gyülekezet másik nagy csoportját a rendes tagok vagy „hívők" képviselték, aksknek nem kellett ilyen dogmatikus előírásoknak alávetniük magukat. Számukra engedé/yezett volt a házasság és a tulajdonjog is, sokan közülük látszólag a római katolikus egyház tagjai voltak, akik részesültek ugyan a szentségben, de nem hódoltak be a katolikus rendszabályoknak. Mint kathar hívőktól, .upán annyit vártak el tőlük, hogy akár öregkorukban, akár halálos ágyukon megkaphassák a ronsoármeurumot. Languedoc lakosai a „bons thré6.6" vagy a „bom bomnses" —000510 keresztények vagy jó emberek — jelzőkkel illették e vallás gyakorlóit, akik mint nusszionáriusok, párosával a vidéket járva, segítő kezet nyújtotmk, gyógyítottak és ptédikálták. Mindenesetre kimondottan feddhetetlen és rendkívüli érdemű életüket szegénységben, erkölcsi tisztaságbno és puritán életsrílusban élték le. Mégis az ortodox keresztény egyház fanatikus gyúlőletének lettek áldozatai, mett noha vallások alapjaiban keresztény volt, úgy ránt, kétségbe vonja az a/apvető római tanításokat.4 A karharok hitvilága teljességgel elfogadhatatlan volt az egyház számára, amely a korlátok közé szorított, szigorúan rögzített ortodoxia mellett foglalt állást. A kathar hit alapjait képező dualista jel/égő eszmerendszer messze eltávolodott a Róma által hudetett tanoktól. Teológiai rendszerükben minden alapját a két egymással ellentét., ugyanakkor egyenrangú hatalom, a já és a rossz szemben állása alkotta. A katharok egy része szerint a gonosz hatalma a jó hatalmának egy rebellis oldalhajtása volt, mások álláspomja szerint e két erő egymással párhuzamosan, egyidejűleg 'érem' volt, illetve más kathar szekták hite szerint jóságos Istentől kér fiö származik: Samna!, a lázadó és Krisztus, a megváltó. E felfogás tartalma alapján a kathar egyház a M Isten teremtménye, melyet maga Jézus alapított meg, míg a katolikus felekezet a gonosz princípium terméke. Az ezen az elképzelésen alapuló hit azt hirdette, hogy a jó lényének terméke, a léleknek felül kell emelkednie az anyagon, s ezt a tökéletesek csak szigorú aszketikus életmód folytatásával érhetik eL A hitvallás ezen aspektusával magyarázható a nemzéssel szemben tanúsított elutasító magatartás, vegetáriánus 61 okok (igaz, a hal fogyasztása engedélyezett volt számukra, hiszen ezek az állatok nem szexuális együttlét útján szaporodnak), és noha a házasság engedélyezett volt a hívők számára, mégis sok kathar nagyobb szentségtörésnek tekintette, mint magát a házasságtörést. Az ortodox kos Okos egyház súlyos eretnekként bélyegezte meg a katharokat, mivel minden anyagot temaMzeténél fogva gonosznak tekintettek, ezért tehát Isten fia, J ézu s , emberi alakban nem inkarnálódhatmt, s születése, hússvér alakja, keresztre feszítése, feltámadása A mennybemenerele egész egyszerően csupán a fantázia szüleménye volt. Ennek szellemében a kmhatok nem tulajdonítottak jelentáséget a keresztnek — amit a Rex Mundi, a világ ma jelképének tekintettek — és a keresztre feszítésnek, amit már pmzta brutalitása miatt is alkalmatlannak tartottak a vallásos imádatra. A katolikusok által szított feszültségre további olaj volt a tűzre, hogy a katharok szerint Róma szem 031 tévesztmte Jézus valódi tanítása., mert olyan dogmákat és teológiai eszmerendszert hirdetett, amelyek távol álltak Jézus tanaitól. A katharok igen krkusan nyilatkoztak az egyház által emelt hatalmas építményekre helyezett hangsúly jelenteiségérról, a vagyon felbalmozásárol, vala.))ron magát az egyházat és a papokat is körbelengő pompa légkötén51, A két hitvallás közötti feszültséget még tovább Mkozta kmharok szemlélete a két nem egyenrangúságáról. Míg a katharoknál a feminin princípium elismerése a nők tökéletesekké történő felszentelésében nyilvánult meg, addig a katolikus egyház rendkívüli energiát fektetett minden női egyházi szerep eimasításába. A katdikusok legnagyobb vehemenMával mégis talán a személyes A közvetlen megismerés gnosztikus alamézisén alapuló vak hitet támadták, amivel a katbarok csak elsó kézből, non pedig a létjogosultságában egyébként is megkérdőjelezett papság közvetítése útján szerzett tapasztalatot fogadták el. Ez a tétel aláásta a római katolicizmus egész mélMságát. Róma védekező stratégiája végül olyan nagyfokú vérengzésbe torkollott, amihez foghatót alig látott Európa, s ebben az egészben a lege/keserítább az volt, hogy keresztényeket uszítottak egymás elle.. Egyházi teológusok jó ideig elemezték és cáfolni próbálták a kathar hitvilág központi tanítását, gMcsosen ragmzkodva felállított téziseikhez. Több mint 30 ilyen értekezésről van tudomásunk, nagy részük a 12. század végén A a 13. század elején íródott, Érdekes olvasni ezeket a sorokat, amelyekben a szerzők komoly egyházi érdekeknek megfelelően, nagy igyekezettel próbálták az olvasóközönség szemét Folnyiroos kather lakosság ellen irányuló olcsó kis rágalmadrIcal és nevetséges vádjaikkal. Róma támadásainak egy példája az egész kathar közösségre vonatkozó szexuális deviancia rendüleden vádja volt, E vád részben a kmharok és a bolgár bogumilok közötti kapcsolatből adódhatott (a nevükből eredeztethető a szodenniával összefüggő' sbugger" szó), akiket a többi eretnekhez hasonlóan szexuális eltévelyedéssel vádoltak a himilágükban nem jártas emberek. Hasonlóképpen adódhatott ez a katharok különféle, a szii/etésszabályozásra irányuló módozataiból is (ami mar akkor is jókora szentségtöréssel ért fdl), s bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, m0yek szerint már az abortuszt is alkalmazták, nagy valószínűséggel a manicheus tanökkal közös praktikák eredményeként. Cokis a kiugró tanbéli eltérések ragadták meg ezeknek a kutasóknak a figyelmét, n000kmsngok a droséretre méltó intellektuális korrektség jegyeit viseli magán. Különösen érvényes ez Durand de Huesca Lelar tontra Manisheasára, Alain de Lilly Montpellierben írott Summa

Seite 68

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

guadrapaytita, valamint Moneta de Crémone Summa adversus tatharos című írására. Legjobb példaként mégis Rainier Sacconit, a Summa szerzőjét említhetjük, aki nemcsak dominikánus szerzetes, h.em egyben inkviáitor is lett, ráadásul, wrri igencsak meglepő, eredetileg a kathar „tökéletes" titulustől jutott idáig. Érdemes lenne tovább kutakodni, vizsgálódni, hogy meghatározhassuk, vajon mi vezetheten egy ilyen embert arra, hogy saját, korábbi barátaival, társaival vagy gyülekezetével szembefordulva erőszakot alkalmaz... írása, a Summa a kér hitrendszen összehasonlító teológia talán leginkább objektív megközelítéseinek egyike, amely helyenként majdhogynem elkeseredetten szimpatizál a kathar üggyel. Orr tudományos csatározás vezette odáig a kemsztény egyházat, hogy szép számú prédikátort és igen nagy tekintélyű' misszionárinst küldjön Languedocba, a kubai hitre atkeresztelkedettek szívének és elméjének visszahódítására. Amikor Szent Bemát idelátogatott, érthető módon nem tudott azonosulni a kathar és a saját hite koromalapvető különbségekkel, azonban tisztelettel odororra kathar életvitel előtt, s a pápának írott egyik beszámolójában azt állítja, hogy ha valaki „közelebbről szemügyre veszi életmódjukat, nem talál semmi kivetnivalót benne'. Ez a katharok irám megnyilvánoló hallgatálagos tisztelet a bekövetkező bonalmak meghatározó esnektusa lett. Az eretnekek megtérítésének és a keresztény egyház számyaihoz való visszaédesgetésük sikertelen maradt, s ez a konfliktus kiteljesedéséhez vezetett. Az egyház az erőszak mellett döntött, és 1205 ben, GO évvel Szent Bemát misszióját követően, egy újabb vándor legátust küldött a régióba, hogy a katharok prédikátorkit jobb belár másra bírják. E vándorló katolikus rohamcsapat sorai között vo/t a spanyol fanatikus szerzetes, Doininic Guzmán is, aki később megalapította a prédikáló szerzetesek rendjét, amelyet aztán dominikánus rendnek neveztek el, s e rend tagjai lettek a Szent Inkvizíció legbuzgóbb aktivistái. Azonban még Guzmán meggyőző merik. saival is csak keveseket sikerült a katolicizmus soraiba állítani. I207ben Ill. Ince pápa haladéktalanul lépett VI. Rajmund, Toulome grőfia rum. kiközösiterte az egyházból az eretnekek hallgatólagos támogatása miatt. Azonban a grófhoz a pápai döntésről hírt vívó pápai legátus küldöttét, Pierre de Caste/naut St. G lomo1 meggyilkolták; a gyilkosságot minden bizonnyal egyházellenes érzelmú lázadók követték el, akiknek semmi közük sem volt a katharokhoz. Ekkor az egyház megragadta rm alkalmat, hogy a történtekért a katharok nyakába varrja a felelősséget, s hatalmas sereget gyűjtve keresztes hadjáratot hirdetett nemcsak a gyűlölt eretnekek, hanem azok támogatói és szimpatizánsai ellen is. Már önmagában véve a gyanú is elégséges volt az ítélkezésre, és kiátkozással fenyegettek a fekételezett bún elkövetéséém, mint ahogyan VI Rajmund esetében tették. A kiátkozással 0016 fenyegetés összességében a király és a nemesség azonnali megadásával végződött. Bodor Tamás 1120ben történt meggyilkolását követően II. Henrik, angol király kiközösítésére és az azt követő, az uralkodó bocsánatáért esdekelő általános magyarazkodásra és megalázkodásra Franciaországban még sokáig emlékeztek. Szintén emlékezetes maradt a II. Fülöp 1200 kortörtént törvénytelen válása által előidézett zűrzavar, amelynek eredményeként egész Franciaországot kiközösitették az egyházből, s a lakosságot kizárták mindennemű egyházi tevékenységen, elsősorban a mi. séken való részvételből. Ha valakit egyszer kiátkoztak, akkor az az ember gyakorlatilag halottnak minősült, és mindenki, családtag, barát vagy vazallus, mentesült az irányába való kötelezettségei alól. Ennek köszönhetően a fenyegetés nyitott fülekre talált, s a katolicizmus hatalmát kimondotton veszélyeztet,' tényező útból való eltávolítása olyan méreteket öltött, hogy lecsillapította az egyház vérszomját. Mégis L.gnedoc sikeresen különült el Róma befolyásától. Ezért a pápa világosan felismervén, hogy ez., az egyház hanyatlásával jel/emezhetó vidéken kiátkozással úgysem éme célt, dühének célpontjaként Toulouse grófját szemelte ki, 1204ben ekként írt Fülöpneki ,.Az ön feladata, hogy ',űzze Toulouse grófár a0 általa birtokolt földekről, s hogy megszabadítsa e területet szektariánus eretnekségtők igaz katolikusoknak adja át e vidéket, akik alkalmasak arra, hogy az ön jóságos uralma alatt, hűen szolgálják a mi Utunkat." Figyelemre méltó a tény, hogy a fenyegető konfliktus idején a történet kulesfigurái egy kifejezetten világpolgári társadalomban ék tek. Az angol nemesség beszélt franciául. Sp.yol és olasz káltők délfrancia „langue d'Oc" nyelven költöttek verseiket, germán mMnesangerek a régió vándor trubadúrjait61 tanulták szólamaika, Ráadásul, politikailag előnyös házasságok és egyéb feudális kötelezettségek révén, bonyolult szálak szövődtek a nemesi családok között. VI. Rajmund Franciaország királyának unokatestvére, s Anglia, vala/mint Aragónia királyának a sógora is volt egyben. Ugyanakkor Narbonne hercege és DélnyugatProvence márkija lévén, rendkívül hatalmas nagyar volt, akinek fennhatósága Agenais, Quercy, Rouergue, AlbrgeoO, Cortuninges és Carcasses régaiita is krterjedt'. Olyan befolyásos úr volt, hogy meglepő, hogy aIII. Ince pápa által 1208. március 1000 kiadott ,,Anatémikus bulla" valaha is érvénybe lépett. Rajmund ellen hatalmas sereg gyúlt össze Citeaux apátjának vezérlete alatt, a katonai hadrtuíveleteket Simon de Mondott irányította. A kezdetben a sziveklelkek megtérítésére induló vállalkozás hamar átásapott politikai természetű kampányba. A fejlett déli kereskedővárosok hatalmas készletek felhalmozásával kincses szigetté vatázsolták lakóhelyüket, hihetetlenül gazdaggá téve számos nemesi családot. Az északi területek kevésbé tehetős bárái és földbittokosai irigyen szemlélve e jómódot, mohón kaptak a kínálkozó alkalmon, hogy a katolikusok oldalán harcoljanak. Közismert nevén az albigensek elleni keresztes hadjárat nyitó ütközmére 1209ben, Béziers városában került sor, és a csatározás egészen 1244ig tartott. A hosszan elhúzódó, szömyű brutalitás a helybeliek emlékezetébe mélyen bevésve egészen napjainkig jelen van a köztudatban. A pusztítás akkor sem hagyott alább, amikor II. Péter, Aragónia királyának és Barcelona grőfjának 1213ban bekövetkezett halálakor Toulouse grojjává kinevezett Simon de Mom fortm 1218ban, Toulouse ostromakor megölték. A városok egymás utáni porig rombolására, mint Európa első, földig felperzselő hábotájára emlékezhetünk A város hivatalaiból származó dokumentumokat és falusi hivatalnokokat alkalmaztak az eretnekek felderítésére, akiknek túzhalál vagy kard általi kivégzésében nem volt kegyelem. A kegyetlenkedés azonban nem csak a katharokat érintette. Az addig elfogadott és nemesi családok által támogatott Laugueam népes zsidó lakossága, akik közül többen is városi hivmah tisztségeket

Seite 69

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

töltöttek be, szintén a kegyetlenkedések célpontjává váltak.' Az 1216tól 1224ig terjedő időszakban a nensesség bátran küzdött földjeinek és vagyonának 00 északi bárók kezéből való visszaszerzéséért ezt a periódust helyenként viszonylagos nyugalom jellemezte, a katharok egy része visszaköltözött otthonaiba. Azonban riszavirágéletőnek mutatkozott ezen átmeneti időszak, mivel VIII. Lajos újabb keresztes sereget toborzott Languedoc újbóli lángba borítására." Es a languedoci nemesek vereségével végződött, s Igy 1229ben a párizsi békeszerződésben ratifikáltak a terület annexióAz 1238hon létrehozott Szent Inkvníció Hivatala vette át az eretnekek boszorkányüldözésének irányítását az északi nemessegtől. Ekkor öltött igazán kegyetlen méreteket m albigensek el/eni keresztes hadjárat. Addigra már a nagyobb városok és kathar erősségek sorra elescek, s m életben maradt kathatok a vidék legtávolabb eső pontjain próbáltak menedéket keresni. így az elrejtőzött kutharok felkutatása minden, nem katolikus vallású lakos lemészárlásába torkollott, és fanatikus buzgósággal kitervelt módon, az ártatlanok,r oávették a saját életük védelme érdekében történő besógásra. Az albigensek elleni keresztes hadjárat Montségur, a középkori Európa Maszadájának ostromával tetőzött. A kathar ellenállás fellegvárának megtörésével azonban a kathar eszmék gyakorlatilag örökre megsemmisültek. Az 1204ben épült Montségur vára, az 1209ben elkezdődött harcok első napjaitól kezdve menedékül szolgált a katharság számára, 1232461 ez volt az indázott vallás fellegváta. A közel 250 kathamak és vezetőiknek otthonul szolgáló erőd felkeltette Kasztíliai Blanka, Franciaország királynőjének figyelmét is, aki felismervén, hogy a hely mekkora jelentőséggel bír az életben maradt, gyúlölt katharok számára, ekként írt a keresztes lovagoknalá „a sárkány fejét ken levágni'''. A katharok jól választották meg erősségüket. A valamelyest elszigetelt arMged hegyek által körbezárt területen fekvő vár Momségroo hegycsúcsán helyezkedett el. A meredek falú, magas, gömbölyded formájú kőszirt, Rio de Janeiro égboltját meghatározó, monumentális Jézusszoborral a csúcsán álló hegy, a Corcovado kisebb változatára emlékeztet. E könnyen védhető sasfészekben a vár maga egy zömök, erős kőzetből épített erődítmény, amelynek építése akkoriban az építészet csodájának számított. Peljutni a várba nem Oly egyszerű vállalkozás, s csak csodálni lobot, még megmaradt kis vagyonukkal és ellátmányukkal megrakodva menekülő katharság erőfeszítéseit, akik a völgybe vezető veszélyes útszakaszt maguk mögött hagyva, felfelé kapaszkodtak a hegy meredek lejtőin. A súlyos páncélba bújtatott, lovakkal és hadi szerszámokkal felfegyverkezett keresztes lovagok és inkvizítorok bizonyára elborzadtak a támadás céljából végrehajtandó minden egyes meginászási kísérletről, így tehát non is csoda, hogy a teljes nono 14n6 offenzívák sorra csődöt mondtak, és végül az ostrom mellett döntöttek. Jóllehet 10 hónapon keresztül ofiromolta a várat egy tízezres sereg, ezen idúszak alatt a támadók a várvédők szívós és elkeseredett védekezésének lehettek tanúi, ami csakis olyan védők részéről nyilvánulhatott meg, akik világosan látták, milyen kegyetlen és fájdalmas vég vár rájuk. Az ostromlők közül sokan kömyékbeliek voltak és szimpatizáltak a katharokkal, ezért Mengedték őket az mcvonalakom hogy feltöltsék várbeli élehnisserkészleteiket. A biztos tudat, hogy ak ostrom a bent lévők megkínzásával és megégetésével úgyis véget ér, még különösebbé tette az ostronfiák egy csoportjának viselkedését. A feljegyzések szerint ugyanis a katonaság egy része as ostrom során átpártolt a kmharokhoz. Arról, hogy ez keresztes és inkvikítor e/e/nek által az ellenség itánt tanúsított tiszteletnek tulajdonítható volte, nem szólnak a beszámoMk. Elképzelhető, hogy a katharok részéről a skömyőséges haláluk iránt megnyilvánuló méltóságteljes és sztoikus magatartasban rejlett a válasz, sokak szerint valamiféle titkm tudás birtoklásával volt magyarázható, hogy nem tanúsítottak félelmet túzhalál vagy a kard éle iránt. A részben a katharok, az anyagi test irám érzett málatakent értelmezhető felibgásból néhány történész arra következtetett, hogy sokuk számára a fizikai test halála a Inegtisztulás üdvözítő érzésével ért föl, hiszen így a lélek visszatérhetett az isteni birodalmába. Másrészt nincs kizátva, hogy a támadó katonák ösztönözve érezték magukat, hogy áttérjenek egy a sajátjuktól meggyőzőbb hitre. Bármi is lehetett a magyarázat, egy biztos, hogy az ostromlá sereget megérintette a velük szembenálló/s hitének szele. Talán éppen ez vezetea egy különös esemény bekövetkezésébez. 1244ben egy januári éjszakán, csaknem három hónappal a vár bevétele előtt, néhány ,,tökéletes" kijutott az eródból. Megbízható források szerint, a meredek hegyoldalon egy kötélen leereszkedve, magukkal vitték a katharok vagyonának nagy részét. Évszázadokon keresztül találgatások tárgyát képezte a kincsek mibenléte; vajon anyagi természetű kincs, arany, ezüst, ékszerek vagy akár szent írások, tudás vagy maga a Szent Grál birtoklásától lehetette szó, mint ahogyan azt sokan feltételezték — talán sohasem fogjuk megtudni. Ami biztos, hogy ezután a kincsnek nyoma veszett, és senki sem hallott többé Mlu Március 1jén a vár védői megadták magukat. A védő/ének meglepő feltételeket szabtak. Ekkorára a 400 főnyi védő közül mindöszsze 160 körül lehetett a /tökéletesek' száma, a többiek neroesek, lovagok, egyéb férfiak és a vár falai között rejtőző családtagjaik voltak. A „tökélereseknek" és a harcosoknak ajánlott feltételek eltértek egymástól. Az utóbbiakat teljes bocsánatban részesítetve szabadon engedték, lehetővé téve számukra, hogy minden ingóságukat magukkal vigyék, míg a mökéleteseknek" enyhe büntetést és szabadság°, ígértek, ha megtagadják eretnek nézeteiket, és megyallják hilneiker inkvizíciának. A katharok kéthetes tűzszünetet kértek és kaptak a szabott feltételek megfonmlására, cserébe túszokat ajánlottak, és megegyeztek, hogy a fegyverszünet során a várból történő szökés esetén a túszokat kivégzik. Az inkvizíció nem kívánt alkudozásba bonyolódni, a nagylelkűség jelét mutatta. Ha a kathatok a kezdettől fogva pontosan tudták, hogy úgysem fogják soha megtagadni hitüket, akkor mi értelme lehetett további két héttel meghosszabbítani haláltusájukm? Vajon mi lehetett kérésük indítéka? A katharok közvetlenül a Tűzszünet lejárta előtt, március 14én valamilyen ünnepet tartottak. Ez a dátum látszólag jeles voh, mivel egybeesett a keresztény ünneppel, a húsvéttal, aminek viszont a katharok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Abban az évben ez a dátum a tavaszi napéjegyenlóséggel esett egybe, amelynek során a manicheusok szem ünnepükm, a „Bemát" ülték, s ekkor hmználtak egy, a kettősség különféle aspektusait szemléltető könyvet'. /gaz, nincsenek bizonyítékaink arra nézve, hogy a katharok valaha is rendelkeztek

Seite 70

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

volna bármilyen könyvvel vagy dokumentummal, viszont valásvinú, hogy valami értékes dolgot használtak szertarrásuk során. Nemrégiben derült fény arra, hogy az erődítményt a nyári napfordulá figyelembevételével építették. Az épület egy oldalán található két íves ablakren úgy helyezték eL hogy a napfotduló idején a Nap nemcsak rajtuk, hanem a két ssemben lévő, a vár túloldalán található íves nyfláson is áthatoljos, ezáltal láthatóvá téve a napot az épületen keresztül.. Március 15én a védők megadták a választ. Egy, nem közülük való férfi elfogadta az ajánlatot, a hívők közül sokan pedig felvették a coaralassentuasot, s Igy ..tökéletesekké" válva garantálták maguknak a sokkal durvább bánásmódot. Másnap hajnalban több mint KW „tökéletest" hurcoltak le a várban maradt társmk szeme láttára a nehezen járható, sziklás hegyoldalon a völgybe, egy fával telerakott katámba. A fenntnaradtakat figyelmeztették, hogy ha szökni próbálnak, nemcsak őket, de a túszokat is máglyahalágal büntetik. Ao enklben maradtak még rejtegettek valamit a tarsolyükban. A 200 társuk tözhalálát végignéző négy „tokéletes" a felkínált túszok életét kockáztatva, március 16a éjjelen, a szertartás befejeztével, megszökött á vár falai közül, kötelek segítségével leereszkedtek a meredek hegyoldalon. A hagyomány szerint ezek az emberek valamilyen kathar kincset vittek magukkal. E veszélyekkel teli, valami nagy spirituális értékű, az inkvignotok keze közé nem juttarhato dolog kicsempészésére történó vállalkozás további találgatásokra adott okot, hiszen ezt a valamit a március 14i szertattáson használták, s ezért nein menekítették ki januárban a többi értékkel együtt. Elképzelhetó, hogy összefüggés van ezen elkeseredett menekülés és a 600 évvel később, a Bérenger abbé felfedezése által napvilágot látott, kincsekről szóló szóbeszéd között? A legenda szerint Omolac erődített barlangjába vitték azt a valamit, ahol nem sokkal később a katharok többségét lemészárolták. Azonban a csontvázakon kívül semmit sem találtak". Noha Montségur vám aa inkviaíció átjával szembeni elszánt kathar ellenállás utolsó állásaként vált ismenté, elvesztése mégsem fémjelzi a katharizmus e vidékbeli megsemmisülését. Elszórtan vallási tevékenységet folytató kathar csoportok, elsősorban a RennesleChátcau kömyékén található barlangokban és régi, a rómaiak álml a vidék nemesfémeinek felkutatására vájt bányajáratokban leltek menedéket.

Erre az időszakra esk a különböző Grál-legendák születése. Már szóba került több, legendák egész sorát feldolgozó lovagregény, mint például Chtétien de Troyes és Wolfram von Eschenbach írásai, amelyek nygvánvalóan pogány történetek és visszavisszatérő motívumok adaprációi voltak. Magának a Grálnak a sorozatos említése igen figyelemte méltó. A Grálkincs a Legendák által ügy él a köztudatban, mint a, a kehely, amiből Jézus és tanítványai ittak az utolsó vacsora alkalmával, vagy mim a kehely, amelybe Arimmeai József a keresztre feszített Jézus vérét felfogta. Más történetek egy nagy aranytálról vagy edényról szólnak, amihez hasonlót Sisenant A15' I Dagobettnek a spanyol Sumcilla legyőzésében való segédkezésért cserébe. Ami viszont közös ezekben a legendákban és románcokban, az az, hogy a templomos lovagrenddel való összefüggést sejtetnek. A templomos lovagrend történetéről számtalan írásmiú keletkezett, amelyek egyaránt feszegették a valós történelmi tényeket, valamint a katonaszerzetesek rendje mögött megbúvó ezoterikus tartahnat. Általánosan elfogadott tény, hogy a templomos rendet, azaz pontosabban a Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon Templomának Rendjét II IKban alapította Hugues de Payen champagnei nemes, aki Champagne gröfjanak volt a vazallusa.. Egy szép napon Is Payen nyolc társával együtt megjelent I. Balduin jeruzsálemi király palotájában, s felajánlották szolgálataikat Szemföldre zarándokló francia szerzetesek védelmére. A lovagok egyedüli szándéka a templomosokról írott elsó történeti beszámolók szerzője, Guillotne Tyr (Tíruszi Vilmos) szerint az volt, hogy „amennyire erejük engedi, a Szentföld útjait biztonságossa tegyék... különös figyelmet szentelve a zarándokok védelmének'''. Balduin király, akárcsak Jeruzsálem pátnárkája, szívélyesen fogadta a lovagokat, s engedélyeztek, hogy szálláshelyüket a, ősi Salamon remplom maradványain — ahonnan a nevük is származik — állítsák fel. A rend megalapítását követő elsó kilenc év tevékenységéről nagyban hallgatnak a beszámolók. Nem igazán valószínű, sőt egyenesen lehetetlen, hogy kilenc férfiú biztosította volna a Szentföldre vezető veszélyes útvonalat, az viszont kétségtelen, hogy valami jelentős dolog füződik a nevükhöz, hiszen amikor újra felbukkannak a kor irományaiban, keresztény példaképként dicsőítették őket. Nem csupán egyházi méltóságok, hanem nein kisebb személyiség, nono maga a katharok helyes útra tetelésével is próbálkozó clairvaned Ment Bemát feljegyzéseiből értesülhetünk elismerésükről. AA nj lavapág dicsérete címen ismert művében Bemát a legmagasabb szintű' ketesrzény értékek megtestesítőinek és követrznek nevezte a templomosokat. Hősöknek kijáró diadalmas fogadtatástól övezve tértek vissza francia földre, majd 1128ban a troyesi birtokon, Champagne grárjának székhelyén, vallásikatonai rendként ismerték el a templomosok rendjét. Mint minden szerzetesnek, nekik is szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalneat kellett tenniük. Mindez nono akadályozta meg a rend kiszélesedését, hiszen az elkövetkező években rendkívüli gyarapodás volt észlelhető a rend tagjainak létszámában; a számos kötelezettség előtt fejet hajtottak a kor férfiút, hogy az elit hadrend tagjai lehessenek_ Sok tekintetben különleges erőt képviseltek, szövetgekés ellenségeik szemében egyszerre voltak félelmetesek és nagyra hecsültek. M újoncok haját kopaszra vágták, szakállukat azonban meghagyták, s az esszénusok fehér palástja00 emlékeztető, fehér köpenyt viseltek megkülönböztetésként, amelyre 1146ban került fel a híres talpas kereszt. A csaták során tanúsítand6 viselkedést szigorúan szabályozták. Ha egy templomos ne adj isten fogságba esett, nem kétheteoo kegyelmet és nem is válthatta In magát. Kizárást vont maga után a meghátrálás, s csupán háromszoros tőlerel esetén lehetett visszavotudniuk, s akkor is csak a parancsnok utasítására. A harcban tanúsított bátorságuk és képességük szinte szállóigévé vált, s a rend terebélyesedése tovább folyt, amikor angol és francia nemesi családok másodszülött sarjal álltak be a bátorságáról híres rend soraiba. E gazdag újoncok csarlakozása magyarázatul szolgál a rend viszonylag rövid idő alatt felhalmozott vagyonára. A Hugues de Payen által vezetett európai alamizsnagyújtés során a rend hatalmas adományokat — pénzt, fdldbirtokokat, ékszereket és egyéb javakat — gyűjtött a kasszájába. Minden új rag köteles volt az összes vagyonát a rendre bízni, maga de Payen is ezt

Seite 71

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

tette, s ennek köszönhetően tíz éven belül a troyesi templomos lovagrend francia, angol és spanyol területein túl kiterjedt birtokokat szerzett Portugáliában, Skóciában, a Magyar Királyságban, a germánok földjén, valamint a Szentföldön. A minden ajándékot és adományt szívesen fogadó, ugyanakkor semmitől meg nem váló ügyes üzletelés révén a templomosok nemcsak hímeves hadrenddé, hanem Európa első számú nemzetközi pénzügyi bankárjaivá léptek elR Olyan anyagi helyzetben voltak, hogy uralkodóknak folyósítottak kölcsönöket, ezáltal egy időben minden európai koronás fő támogatójává váltak. Vállalták a kereskedótársadalona pénzének készpénz vagy körelezvények formájában egyik helyről a másikra történő biztonságos szállítását. Amikor a szaracénok ellen vezetett keresztes hadjárat hevesen folytatódott, Európaszerte vallási és szellemi erőfölényen alapuló tekintélyre tettek szert, és évtizedekig mint nemzetközi kapcsolatokkal rivális nélkül bíró Legfőbb hatalomként uralkodtak. Szerencsecsillaguk tündöklése azonban nem tarthatott túl sokáig. Felbecsülhetetlen vagyonukkal és befolyásukkal hamar féltékennyé tették a hatalmon lévőket, és így kihivták maguk ellen a sorsot; Anglia királya, III. Henrik nnár 1252ben „elvakult gőggel" vádolva a templomosokat, vagyonuk elkobzásával fenyegette meg őket. A rend nagy/mestere elutasította á vádakat, igaz, korlátlan hatalmuk végletekbe és arroganciába csapote ár. Ezzel párhuzamosan veszíteni kezdtek a kereszténységhez fűződő hímevükből, helyette korruptsággal vádolták őket. 1291ben a muzulmánok könyörtelenül támadták a Szentföldet, s a keresztesek minden bátorsága és taktikája ellenére a kereszténység utolsó szentföldi bástyája, Akkon városa a szaracénok kezére jutott. A lovagrend eldcor áttelepítette a székhelyét Ciprus szigetére, a szent ügy elvesztése után azonban nem sokáig tétlenkedtek, visszatértek Európába, és figyelmüket a már korábban felhalmozott jaynk felé fordították. A rend vezetői közül többen hazatértek francia földre, ahol befolyásuk gyümölcseit élvezve folytatták tivomyáikat. adózási kötelezettségek alól mentesülő, s csupán a pápának felelős templomosok hamar ráébredtek, hogy a diadalmas és hősies (ogadtatás helyett kicsapongó senkiházikként bélyegezték meg őket. A Romával való viszonyukban, a pápának tett húsegesküjük ellenére, pattanásig feszült a helyzet, mígnem 1307ben megkapták a kegyelemdöfést. Franciaország királya, IV. (Szép) Fülöp saját birodalmát meg Idvánia szabadítani a templomosoktól, és niár 1303hon mesterkedni kezdett a monambiáját fenyegető erők ellen. Közismert, hogy a király közremőködött VII Ronifác pápa elrablásában és a röviddel ezután bekövetkezett halálában, s valószínü, hogy az ő keze is benne volt XI Benedek pápa meggyilkolásában. Szép Fülöp saját kiszemeltjét, Bordeaux érsekét kívánta a pápai székbe ültetni, s jelöltje V. Kekmen néven történt papaya választása után beleszalt Róma állásfoglalásába a templomosok ügyében. A rend sorsa már akkor eldőlt, amikor a rend soraiba beépült besúgóitól begyüjtört információk birtokában Fülöp súlyos vádakkal illette a templomosokat, s határozott kiirtásuk felől. 1307. október 13án hajnalban a király emberei lecsaptak a templomosokra, letartóztatták őket, rendházaikat lakat alá vették, vagyonukat elkobozták. E rajtaütésnek két alapvető célja volt, egyrészt örökre megsemmisíteni a templomos rendet, másrészt a királyi kincstárba juttatni a mesés vagyont. Azonban egyik célkitűzés sem járt siketrel. Az elfogott templomosokat „bíróság elé állították" — megkínozták, majd megégették —, ahogy Jacques de Molayt, a rend nagymesterét is a párizsi Ile de la Citében 13/4ben, sokan azonban egérutat nyertek. Az oly sokat emlegetett templomos kincseket mégsem találtak meg, hollétiiket még napjainkban á homály fedi. A rend életben maradott tagjai másutt találtak menedéket. Az AngFával harcban álló Skóciában például ki sem hirdették a mnd feloszlatásáról szóló pápai bullát, ezért sokan itt rejtőztek el. Állítólag koszálltak harcba a skótok oldalán a bannockbumi csatában. A Portugáliába érkező 010100 01000 tisztázták a vádak alól, és ezek a lovagok Krisztus Lovagjai Rend néven szervezték újjá rendjük,. A templomos lovagok részleges elismeréseként Vasco da Gartra és Kolumbusz Kristóf vitorlásai is a híres vörös keresztes zászló alatt hajóztak felfedezőútjaik során. Noha az 1118as évet jelölik a Templonaos Lovagrend megalapításának dátumaként, újabb feltételezések szetint a rend már jénai azelőtt is létezett, megalapítása inkább ahhoz a különleges szándékhoz köthető, hogy kinyomozzák a keresztény hit valódi gyökereit, mintsem kóborló zarándokok. védelinezzenek. Részben erre utal a titokzatos templomos hagyományok két momentum.. Nagyra beccsült tárgyaik között volt egy levágott fejet nuntázó relikvia, egyik rendházukban egy ilyen, ezüstből készült fejet foglaltak le az inkvizítorok. A fej kapcsolatba hozása a korai kereszténységgel megalapozottnak tűnik, ha arm gondolunk, hogy a keresztény ideál megrestesüléseként tisztek templonmsok, mit sena törődve Jézussal, mh Den nagyra becsülték Kereszteld Jánost. Több feljegyzés is arról szól, hogy a lovagok egy tésze hamis prófétának minősítette Jézust. Jean de Chaumes vallarása során így szólt: ..1Lited tévúton jár, mert O valójában egy hamis próféta. Csak Istenben Nggy, aki az égben van, és nein őbenne";'' Deodatus Jefet így nyilatkozott: „Ne hidd, hogy a Jezusnak nevezett férfi, akar a zsidók keresztre feszítertek Outremerben, Isten, aki megmenthet téged'Mégh Fulk de Troyes szavai a leginkább meghökkentőek, állítása szerint ugyanis arra utasították, hogy ne Krisztusban, hanem egy magasabb Istenben higgyen. Egy keresztet mutattak neki a következő szavak kíséretébem „Ne higgy túlzottan benne, mert túlságosan fiatal".' Akárcsak az albigensek ellen 01011101 1011101110 hadjárat során a katharokar, úgy a templomosokat is szexuális devianciával vádolták, elhangzott a homoszexualitás vádja, valamint az, hogy az asszonyokat megtanították arra hogyan vetélhetnek el. Említés történt obszcén 11610010061 is, illetve Krisztus megtagadásával és a kereszt leköpésének vádjával illettek őket. A katharsággal való kapcsolatuk viszont sokkal többről szól, nikit a megvadult etetneküldözők által koholt vádalcon való osztozásról. Akkoriban, amikor a katharok menedéket kerestek Lariguedoc elszigetelt falvaiban, a templomos lovagok ezen a vidéken már egyre kiterjedtebb földbirtokokkal rendelkeztek. RennesleChüteau körzete a kathar ellenállás magja lett, ugyanakkor templomos tevékenység színhelye is egyben, mivel a lovagok birtokainak egyharmada Languedoc körzetében terült el, napjainkban 00 00000000 templomos építmény maradványaival találkozhatunk. Egymás kortársaiként sok templomos kathar családból származott, és fordítva. A templomos lovagok jelenléte az albigensek elleni hadjáramal szóló feljegyzésekben szintén említést

Seite 72

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

érdemel; igen valószínű, hogy ahogy a kereszténység oldalán küzdöttek a Szentföldön, ugyanúgy támogatási,. részesítették DélnyugatFranciaország „igaz keresztényeit". Igen izgalmas a templomosok üldözésének egy másik vonatkozása ü. Az elfogott katonazzerzetesek vallatása során többször elhangzott a Baphomet név. A máglyára küldött, a hüvelykszorítők alkalmazásának és a még szömyűbb kínzásoknak alávetett elítéltek ajkát elhagyó név 00000 000 vált. Sokáig egy sokfejű istenség vagy a temploinosok által imádott, sokszor macska alakjában megjelenő ördög nevéve/ azonosították ezt az állítólag a Mohamed név eltorzításából keletkezett megnevezést, .okb61 az arab hatásokból kifolyólag, amelyek a keresztes hadjáratok 000 0000k a templomos lovagok.. Egy szemléler szerint a szó az „abufihimu", .,a bölcsesség atyját", jelentő arab kifejezés elferdített változata Ezen utóbbi megállapításnak köze lehet a valósághoz, mivel a Holttengeri tekercsek kapcsán nemrégiben végzett vizsgálatok az úri. Atbashkód létezését fedték föl, amelyet ha ,,Baphoinet" szóra aszszociálunk, végeredményként a „Sophia" szót kapjuk,. A Code>, ALLetuiama részét képező PiFis Saphiából tudjuk, hogy m a görög bölcsesség szó megfelelője, azonban, hogy a templomosok miért, és talán még izgalmasabb, hogy hogyan h.ználták ezt, . alapításukat több mint 1000 évvel megelőzve keletkezett rejtjeles üzenetet, mind a mai napig rejtély. A dolog naiértjére a Richard Andrecvs és Paul Schellenberger szerzópátos művéből kaphatjuk meg a /ehetséges választ.' Sokat vitatott és bírált írasukban rámutatnak, hogy a gnosztikus gondolatok nagy hévvel történő üldözrerése nuatt, a Saphiám történő utalás minden bizonnyal nemkívánatos figyelmet vont volna magára, épp ezért a templemosok az Arb.hkódot alkalmazták az efféle gondolatok kifejezésére, Ugyanis a gnosztikus szemlélet magját képező, Mária Magdolna alakjával asszociálható Saphi, a kabbalával is isszefüggésbe hozható, az órestamentumi alak, Chokinah személyéo keresztül, aki társa és egyben tanácsadója is volt Istennek; Sophia ugyanakkor az egyiptomi izisszel és a görög Athénével is analógiát mucat. Mindenesetre, mindennemű próbálkozásaim ellenére nem jutottam messzebbre a válasz megfejtésében, mint eledeim. Az a tény, hogy a templomos rend egy olyno régióban alapozta meg vagyonát és tevékenységét, ami a nem ortodox hagyományok üldöztetése gócpontjának számított, valamint az . elgondolás, hogy leginkább gnosztikus szimpatizánsként, „eretnekséggel" összességében azonban nem azonosuló keresztényekként jellemezhető lovagok voltak, magával ragadott. A templomos rend múltját kutató történészek között ma is találgatások tárgyát képezi, hogy oo addig életüket a keresztény értékek védelmének szentelti emberek miként válhattak keresztényellenes praktikák gyakorlásaval vádolt üldözöttekké. Mi lehetett ennek az oka?

Létezik egy, a templomos renddel összefüggésbe hozható, titkos hagyományt feltételező hipotézis, amely megerősíteni látszik, hogy a templomosok bizonyos ezoterikus ismererek birtokában voltak, Jó ideje azt tarrják, hogy mialatt a templomosok Salamon templomában állomásoztak, ásatásokba kezdtek az ún. „Salamon istállői"ban; a kérdésre viszont, hogy mit találtak ott, mindeddig nem találtunk sem kielégítő választ, sem bizonyítékot. Jóllehet, itt rejtőzhet a dolog nyitja. Ha helytálló a feltevés, hogy a kilenc templomos lovag az utazó szerzetesek védelmezése helyett valamilyen titkos küldetéssel indult Jeruzsálembe, gondoljunk csak a zarándok útvonal hosszára és a lovagok csekély számára. Lehetséges lenne, hogy azért utaztak Jeruzsálembe, hogy megtaláljanak valamit, aminek már a puszta ismerete is elegendő okot szolgáltatott szervezetük megalapitására? Mindenesetre bármireil is lehetett szó, bizonyos fokú védelmet, rejtjelezést igényelt, hogy az csak a beavatottak számára legyen hozzáférhető, Egyértelműnek tűnik, hogy a templomosok rendszeresen alkalmazták a kódolás technikáját, ahogy ezt az Atbashlcód esetében is láthattuk. Bizonyítékaink vannak azt illetően, hogy a lovagok a lehető legvalószínárlenebb helyeken folyamodtak a rejtjelezés tnetódusához. Az egykor lakhelyükként szolgáló vidék legszebb templomos hagyatékának példái a rend által építtetett gyönyörű, különleges templomok. Afrika csücskében, a keresztet formáló, földbe ásott szentélyekkel, a Chartreshoz hasonlóan kimagasló katedrálisokkal a templotnos lovagok művészi kézjegyüket otthagyták a tájon. Ezekben az Isten tiszteletére és a keresztény vallás gyakorlására épített templomokban mégis kimondottan nem keresztény vallási tevékenységet folytattak, Nem fér kétség ahhoz, hogy a középkor legkiválóbb építészei, a templomosok birtokában voltak a titkos geometria vezérelvének; ugymazokat a szabályokat követték saját konnrukcióikban, mint az ókori egyiptomiak a piramisok építésekor. A Chartresot és a hozzá hasonló katedrálisokat a geometriai egyensúly és arányérzék hatja át, amely a hímeves magasztosságuk érzésével párosul. Ez az arany középút elven alapuló seeinlélerük a Jeruzsálemben töltött időkre vezethető vissza, ahol Salamon temploma a maga tökéletes arányaival és spirituális harmóniájával az emberi alkotás csúcsát jelképezte, amit csakis a rökély által lehetett elémi. Nemcsak a templomos építészet vonatkozásában fedezhetjük föl egy régmúlt civilizáció ismereteit. Az épületek belső és külső falait díszítő faragott jelek és jelképek mind azt jekik, hogy a templomasok ismerték és értették azt, amit ma egyhangúan ezotériának nevezünk. A templomos katedrálisok és templomok egyaránt bővelkednek asztrológiai jelek ábrázolásában és pogány szimbolikábam erre példa a katedrálisok bejárata fólött látható Kos alakja, az egyiptomi és kabbalikus alkániai örökségből fennmaradt számos egyéb jelképpel együtt, Egyértelmű párhuzam vonható a templamos lovagoknál a szent helyeken a tudás titkosítására, kódolására használt jelképrendszer és a Bérenger Sauniére által, a renneslecháteaui templom felújításakor alkalmazott különös dekorációs elemek között. A körülmények további különös véletlen egybeesése szintén em. lítést érdemel. A Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon templomának rendjét megalapító Hugues de Popon Troyes vidékéről származott, és mint már korábban is szóltunk róla, Champagne grójának vazallusa volt. A kilenc alapító lovag közül ketten szintén erről a vidékről származtak, és ugyanannak a nemesnek voltak a vazallusai, s ez alapján joggal feltételezhető, hogy ezek hárman már a rend megalakulása előtt is ismerték egymást. Troyesban a 11. század derekáig egy Robi rabbi által alapított kabbalista iskola is Int, ködött — ugyanabban a városban, ahol nerocsak megalapították a tender, hanem ahol 1128ban a troyesi zsinat el is ismerre Ugyancsak ebben a városban

Seite 73

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

született, Chrétien Ao Troyes keze nyomán az egyik legelső, de minden bizonnyal a legkorábbi Gráltörténet, s ő maga is innen kapta a nevét.

A feltételezések szerint kelta és pogány meséken alapuló Grallegendák minden kétséget kizáróan nem mások, mint egy keresztény fabula erősen szimbolikus változatai. A látszatra keresnény taK talom a későbbi, Chrétien de Troyes tollából származó „keresnényiesítő" Le Conte de Gradnak köszönhető. Képtelenség azonban nem észrevenni, hogy ezek a történetek természetüknél fogva erősen eretnek jellegűek, ráadásul templomos jelképekben gazdagon bővelkednek, A Perlumus című műben a Gtálra ügyelő alakok mind a templomosok jellegzetes vörös keresztjér ábrázoló fehér köpönyeget viselnek; az egyik részben a főszerep16 150 levágott fejet talál, amelyeket arany és ezüst, némelyeket blomtartókba helyeztek — ez az utalás nemcsak a templomos tradíciókra, hanem a közönséges és nemesfémek alkímiájára is vonatkozik. A Grálrománcok alapját összességében gnosztikusnak ítélhetjük, hiszen a személyes ütkeresés áll mondanivalójuk középpontjában. Mégis ez a gnosetikus allegorikus vonás elválaszthatatlan mind a templonaos hagyományok fenntartásától és az igen különös jelképrendszer elterjesetésétől, így kötve össze az alkímiát a kereszténységgel, a templomos tradíciókat a gnosztikus elvekkel. Ezt olyan jelképek, szimbólumok alkalmazásával teszi, amelyek kizárólag valódi elvont jelentésükbe beavatottak számára érthet6k. Tehát a kabbalisztikus hagyományokkal rendelkező városból származó templomos lovagok egy bizonyos, vallási vonatkozású titok birtokosaiként, gondolataik és információk közvetitésére kódokar és titkos jelképrendszert alkalmaztak; tevékenységüket ae erőteljes vizuális, rituális, ugyanakkor szimbolikus vonásokkal bíró Grálrománcok örökítették meg. E lovagok szolgálati idejük leteltével visszavonultak az európai eretnek mozgalom szülőfoldjéte, Az üzenetek kódolására alkalmazott, a kívülállók számára érthetetlen vagy félreérthető ezoterikus szimbolikák visszavezetnek bennünket a festmények rejtelmeihez. Immáron meggyőződtem arról, hogy kapcsolatnak kell lennie a festmények rejtjelei és Langueduc mítoszai, legendái és vallásos öröksége között. Több irányban futó kutatásaim vezettek erre a vidékre és e vidék talányaihoz, ahol kapcsolatot véltem felfedezni a vallás, a történelem és annak szereplői között; itt a Magdolnamítosz, az eretnekség és a Berenger Sauniere által tett felfedezés földjén lassan kezdett összeállni a kép. Számomra úgy tűnt, hogy az árkadiai üzenet minden részlete erre a régióra, azon belül is egy konkrét helyre korlátozódik. Ráadásul valami azt súgta, hogy „a szivárvány végén ott lapul a kincs"; magát a szivárványt Árkádia sznbolizálja, s amit rejteget, az nem anyagi, hanem spirituális jelentőségú. A következó lépés nyilvánvaló volt. Ha feltételezése', helytálló, akkor a felfedezett kódot ki kell vetítenena arra a területre, ami számos, ide vágó esemény színhelye volt, Ez volt addigi munkám „savpróbája". Mindeddig senki sem talált semmi kézzelfogható, — se kincset, 00 000, se senannt —, s semmi gaiancia nem volt arra sem, hogy én majd több szerencsével járok, Mivel a puzzle apro darabkái olyan 01 összeillenek, elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne találjak valamit. Következő lépés gyanánt előszediem a régió térképét, G felmértem a terepviszonyokat.

KILENCEDIK FEJEZETNÁCI LOVAGOK, TÉRKÉPEK ÉS

CSILLAGOKA huszonegyedik század szerzoi a RennesleCháteau és kömyékeneknek különös figyelmet szenteló évszázados hagyományok örökösei. Állítólag maga Mária Magdolna M rendszeres látogatója volt a völgyben húzódó, eredetileg Les Bains de Rennes nevö RenneslesBains településnek (ekkor még RennesleChateaut is szimplán csak Rennesnek hívták), melynek meleg forrasvize már a rómaiak korában is vonzotta a látogatókat, A Sauniere falvat körülöleló területet, korabeli nevén Rhedaet, az ott 116, névadó redone kelta törzs szent helyként tisztelte. Az ötödik és a hatodik század során a tnai apró falvacska egy közel harmincezres lakosú, virágzó település volt, amely a vizigotok által kormányzott császárság északi fővárosa és Rhédénium egyházmegye székhelye is volt egyben. A középkorban a templomos földbirokok, valamint a gnosztikus hitvallast követd, sokak szerint azt Jézus szavainak tekintő katharság utolsó bástyája volt. A jeruzsálemi templomban ma is látható ásatások végzői, a titokzatos, harcosszerzetes templomos lovagok, akik tudták, hogy a körzet egy zarándok útvonal mentén fekszik, kömyékbeli birtokaik révén elválaszthatatlan részét képezték és képezik e vidék történelmének. Állítólag Hitler, a második világháború idején, bányászokor és régészeket vezényelt térségbe, hogy meghatározzák a feltételezett „kincs" helyét. Érdekes módon, egy másfajta összefüggés M létezik a náci Németország és a szóban forgó terület közelin. A templomos renddel és a Szent János Ispotályos Lovagjainak Rendjével párhuzamosan ÉszakEurópában és s Séentfőldan is működött egy, a keresztesek rendjével rokon mozgalom. A jeruzsálemi Szent Mária Teuton Lovagjainak Ispotálya a templomos rendhez hasonló vallási indíttatású, a &met kereszresek által 11901191ben, an egykori palesztin, ma izraeli területen fekvő Akkonban alapított szervezet volt. Kezdetben, a tagjait a germán nemesek sorai közül toborzó rendet az ispotályos renddel azonosították, amely L Balduin uralkodása alatt sag, kórházat, szálláshelyet és templomot alapított. III Ince 1199 ben

Seite 74

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

elismerte a rendet, és bullájában biztosította a teuton lovagok számára a templomosok fehér köpenyének viseletér és an ispotályos rendszabályok követését. 1279re a reutonok uralmuk alá terelték a porosz vidék szláv lakosságát, városok, erődök építésébe kezdtek, mint a pápa Mibéresei 1329m fennhatóság& alá vonták a Baltitenger, vidékét, a Finnöböltól délre, Lengyelországról északra esó területeket. Jóllehet, a 16 században a dob földeket Porosz Hercegség néven szekularizálták, az északi területek lengyelek, oroszok és svédek között 1558ban törrém felosztását követően az északi befolyását elveszi& rendet feloszlatták. A rend Németországban, különösen a déli vidékeken tovább élt, egészen addig, amíg Napóleon 1809ben fel nem oszlarta. 25 évvel később monban Ausztriában újjáéledt, ténykedése ekkor viszont csak jótékonysági célokra korlátozódott, osztrák, német és olasz rendházaik mind a mai napig ezzel foglalatoskodnak. A lovagi rend eszményített tradícióinak és a teuton lovagok egy magasabb rendű köldetésének menülélece a náci párt felemelkedésével kezdte reneszánszát élni. A náci pártnak az I. világháborúban, Németország vereségét követő felbukkanása óta tagja volt Heinrich Himinler, aki az un. Thule Társaság tagja is volt egyben, amely az elkövetkezó húsz év európai politikáját nagyban befolyásoló ideológiai felfogást képviselte. A germánok mitikus földjének nevét viselő erősen nacionalista Thule Társaság azzal a féligmeddig misztdrus szemléletrel azonosul, mely a germán nép nagyságát hirdette. Az emberek helyett az egész fajt képviselő „Loló tirkai mélyen a nemzet múltja& nyúlnak vissza, amikor az Amint& által vezetett reuton csapatok Teutoburg erdőségében a 9. század során legyőzték és megsemmisítették a római /égiókat. Hazafias erzelmeiket a római Tacitus írásai is inspirálták, aki szerint a teutonok — primitív mivoltuk mellett — romlatlanok, nemes érzésfiek és férfias& voltak, miközben az egykor oly hatalmm Róma nemzetsége önző, kottupt, elnőiesedett nemzetté lett. (Tacimsnak, a korabeli római politikai széljárásnak megfelelően, minden bizonnyal jó oka lehetett ezt állítani — megnyilvánulása dMlomankusnak sem& esetre sem nevezhető.) A Thule Társaság ezt az ideológiát hirdetve Richard Wagner operáit idézte meg, különös tekintettel a Gráltománsokra, az Arthur király legendáira utaló Parsifidra, valamint a késő 19. századi gondolkodó, Houston Stesvart Chamberlain, az északeurópai árják rasszista felsőbbrendűségét hirdető vezető személyiségnek az lrisait is áthatotta ez a szemlélet; innen adódik tehát a tétel, hogy a germánok ősei voltak az igazi árják./ Himmlerhez hasonlóan, Hitler is tisztában volt azzal, hogy milyen hatást érhetnek el e történet propaganda célú felhasználásával, így a történelmi tények köntösében legitimmé tehettek a náci törekvéseket. Mindezen túl a sztori bizonyos fokú intellektuális hitelességet is kölcsönzött a felfogásnak, mely mer& a nemzetiszocialista eszme „több, mint egy hitvallás; célja, hogy Inegalkussa az új embert', s még további előnyei is vokak, a Thule Társaság krédójának bizonyos elemei az árják faji ellenfelének — a zsidóságnak — a megsemmisítését tűzték ki célul. Hitler 1933no kance/lártá történt kinevezésekor Hinunler megragadta az alkalmat, hogy a Thule Társaság érdekeinek megfelelően cselekedjen, illetve propagálja annak törekvéseit. A Hitler cestrirsege, a SchutzstaffeL azaz az SS, a védelmi alakul. parancsnokaként Himmler a szervezet létszámát 1939re 300tól közel félmillióra duzzasztotta, s ez a szám a háború elsó" éveiben még tovább gyarapodott. Osztagai jól ismertek: a Waffen SS, akik a rendes csapatokkal együtt indultak harcba; az Allgemein, a nem specializált részleg a koncentrációs és haláltáborok irányítását, valamint az elfoglalt európai területeken élő zsidók elhurcolását kapta feladat& az Emsatzgruppen, a kü/önleges egység pedig a KeletEurópában élő zsidók felkutatásáért volt felelős. Himmler személyes céljai miatt létezett egy másik csoportosulás is, amely a Thule Társaság felsőbbségi törekvéseit volt hivatott alátámmztanii az Ahnenerbe, az. az „Ősi Örökség Társasága". Az Mmenerbe tagjait alkotó, a német tudományos körökből kikerülő legjobb archeológusokar, etnográfusokat és antropológusok. az SS soraiba vezényelték, katonai státust és címeket adományoktak nekik, elsődleges céljukként pedig azt a feladatot kapták, hogy dor, ró bizonyítékot szolgáltassanak a Nyugat Oroszország területén élő emberek germán eredetéről. Aki hamarosan széles körben folytak, egészen a délamerikai indián törzsek gyógyszereinek vizsgálatától a tibeti népcsoportok etnikai összetételéig terjedtek — azonban a kutatásoknak volt egy ezoterikus vonatkozása is; roeghatározni az elsüllyedt város, Atlantisz helyét, amelyet az árja kultúra bölcsőjének tekintettek. Hinünkt az SSben a teuton lovagok tündöklésének reinkamációját látta, a legvitézebb lovagokat a kerek mztal köré gyújtó Arthur király ideáljának dicsfényétől övezve. Még az SS soraiba lépő újoncok szájából elhangzó eskü szövege is a remon lovagok hűségesküjét visszhangozta. Rohamosztaga számára megpróbált egy új Camelotor teremteni, ezért 1934ben a Büren körzetében fekvő wewelsburgi kastélyt az egész SSalakulat kegyhelyének és sptuális otthonának jelölte ki. Az általa vezények átalakítások sokakkal elhitették, hogy egy szép napon ez nono Nono otthona magának a Szent Grálnak, ami mind a kastélynak, az SSnek és magának Himmlemek O megkérdőjelezhetetlen, majdhogynem isteni mivoltot biztosítana. A bányászok és az Ahnenerbe tagjainak RennesleChiteauba való utaztatása a Szem Grál keresésével függött össze. Az, hogy miként jutott Himmler tudomására Sauniere felfedezése és története, mindeddig tisztázatlan. A lehetséges magyarázatok egyike 111dg/rá Wagnerhez és munkásságához fűződik. A Sauniere Socioty pay/illetjének írott „Richard Wagner, Rosslyn és RennesleCháteau rejté/ye"' címen megjelent írásáb. John Millar rámutat, hogy a falu és misztériumának korabeli francia írók tollából származó munkáit olv.va, rábukkant egy utalásra, melyet Wagner egy „szerelemgyerekének", Mária Magdolnának ajánlott; a Sauniere abbé prédikációinak mthond szolgáló és az általa felújított templomban történő eltemetésére vonatkozott. Miközben Millar megpróbra az állítás hitelességét ig.olni, levelet kapott egy rudosítótól, melyben közökék vele, hogy egy ..carcamonned úriember" RennesdeChateaube látogatott, és látni szeretné, valamint tanulmányozás/1.k kívánja alávetni a gyermekre vonatkozó dokumentumokat, amelyek aztán soha többé nem kerültek elő. Millar non nevezi meg a szóban fotgő tudósítót, arról sem szól, hogy a fent említett iratokat mikor vitték el, azonban újságcikke bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Wagner valóban jorr Languedocban. Továbbá arra következtet, hogy maga Wagner már jóval Sauniere pergamenjeinek felfedezése előtt birtokában volt egy, a kiknyékre vonatkozó titoknak. Wagner ez

Seite 75

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

irányú érdeklődése különösen nyilvánvaló zenei pályafutása csúcspontjának tartott utolsó nagy operájában, a Parsifalbol. A lándzsa és a szivacs címen is iSITICtt darab a megfeszített Krisztus testén sebet ohó lándzsa, valamint a Ktisztusnak adott, feltételezhetőleg a fájda/om enyhítéseként, ecettel átitatott szivacs témáját dolgozza fel. A Jézus vérével szennyezett lándzsa a Grállegendák és a templomos ábrazolásokban is nagyon fontos szimbólumülá vált. A történet az opera központi figutájának, Parsifal lovagnak a spirituális megvilágosodásához vezető személyes útkeresését mutatja be, amelyet csakis a Grál megpillantásával érhet el. Hogy cékát elérhesse, lemond a világi élvezetekről, az ivászatról, az evéstől, a nóügyeksók melyek eltéríthetnék egyetlen ig. törekvésétől. Esek a személyes áldozatok szinte teljesen azonosak a kachar „tökéletesek" megfosztottságával, amelynek alávetekék magukat az isteni fényhez vezető útjuk során_ Parsifal útkeresése pontos analógiája a katharság spirituális megvilágosodási törekvéseinek. A karharok hazája Languedoc dombos vidékének fenséges szépségfi tája. Az elméletben utazgató embemek is elég csupán pillantást vetnie a terület magasba szökő hegycsúcsokkal és kiterjedt, termékeny volgyekkel tarkított változatos terepviszonyaira. A táj a fehér porózus mészkOvek közé zárt vkfolyásokban is bővelkedik. A Pireneusok lábának hegyvonulata a maga meredek falú völgyeivel, sziklás hegyeivel és szétszórt falvaival tejtdáködésre a lehetó lopnikahnasabb vidék — e bányajáratoktól és barlangoktól hemzsegő terepet tulajdonképpen sokan így hasznosították. Valóságos Árkádia ez a hely — a szó szoros értelmében véve rusztikus vidék. Az egész kömyék telisitele van furcsa helységnevekkel, építészeti anomáliákkal, amelyek mintha valamiféle 6si misztikum szellemében összeesküdtek volna. Példaként említsük meg a kömyék számos templomában, ablakdabzként vagy a kohó kelfaragasokban újra meg újra felbukkanó Davidcsillag motívuma A félig elhagyatott, RennesleChateautól hat kilométerre északra fekvő' katedralis két hatalmas körablaka egy-egy óriási mmkonikus Dávidcsillagot ábrázol, akárcsak a limoumi vagy a catemsonnel St Vinrent katedrális. Még furcsább az az ellentmondás, amely egy tolnai katolkus szentélyt valaha is övezett: egy Hoszlop zavaros faragásoo melyet az alemlesbainsi székesegyház templotrikemjében találtak. Igaz, sok más mátárggyal együtt ezt 6 ellopták, de tudjuk, hogy az oszlop a hinduizmussal asszociálható szimbólumokat és ábrázolásokat tartalmazott: középpontjában 00 3000 faragott elefántokkal körülvett alakja állott. Tulajdonképpen az egész falu nono a keresztény szimbolizmus jegyeit viseli magán, házait ezoterikus motívumokkal díszítették; s története, a később Carcassonneba Etelepók helyi püspökség székhelyeként ismertté válásától kezdve, a templomok renddel, az itt aláírt dokumentumok tmiúsága szerint, amivel a nekik e vidéken adományozott földek révén kerül kapcsolatba, kígyózik át. Magáról a teruplomr61 6 bebizonyosodott, hogy a templomos kereszt geometriáját követve épük a kései 14 században, amikor a templomos rendet már régen feloszlatták.' A templonnos kereszt jdenik meg a város zászlaján és fegyverraktárán is. AletlesBainsban volt az otthona Nostradamus szüleinek is, mielőtt a provancei St Rmaybe költöztek volna. Jó ideje él a gyanú, hogy a középkorban Nostradamos is látogatást tett az alklmial tevékenységéről neves városban. Az ablakokat díszítő Dávidcsillagok, az egyébként is nyilvánvaló zsidó vonatkozásukban, a férfi és nái prinelpiumok alkaniai egyesítése történetére és skimbolumára történő utalásként foghatlak fel. Ezenfelül az egyházkerület leghíresebb, 1637 és 1677 közöm hivatalban levő püspöke Nicolas Pavillon volt, akit St Vincent de Pauli.' és JeanJmques Oliervel, a párizsi St Sulpice székesegyház építőjével is kapcsolatba hoznak. Ezen három férfi nevéhez fűződik a Compagne de Saint-Sacrament elnevezésű szervezet megalakítása, amelyet tagjai „Jámbor lelkek titkos szövetségének" neveztek, és akik St Sulpice egyházat főhadiszádásukként használták. Többen ultraortodoz katolikm mozgalomnak, 009 mások kifejezetten eretneknek ítélik 0000000000. Az utóbbi megközelítésnek köze lehet az igamághok, hiszen az 1737ben szentté avatott St Vincent de Paul (15801660) alkániai tudósnak állította be magát. Az AletlesBainstől pontosan északra talEható katedrEisnak szintén több Dávidcsillagot ábrázoló ablaka v., St Vincent szobrára bukkantak a templomkertben, s a carcassonnei székesegyhákat nem másnak, mint Vincentnek a kegyelmébe ajánlották. A limouxi kmedrális egyébként a francia Fekete Madonna kegyhelyek egyike is egyben, s a 11. századból való kiállított szobrát számos csoda övezi. Arques település a Rialsesse folyó kiszélesedő völgyének északi felén, RennesleChateautől úgy négy kilométemyire fekszik. Neve az aranyborítású ládikót, a Frigyládát — amelybe a Tízparancsolatot tartalmazó krítáblák kerültek — és a Noé által épített bárkát idézi, amely megjelenik Poussin festményének, A té/nek vagy Az özignst, nek a hátterében. Arques helyén 1154 óta létezett erődített település. 1231ben Simon de Mondom egyik bajtársa, Pierre de Voisins hatalmat szerzett a falu fölött. Az ő utódai emelték 128090 1319 között a várat, amelynek helyreállítotr roruja ma 6 kedvelt turisztikai lárványosság. Befejezése túlmutat az albigens keresztes hadjárat és a kaahar eretaeküldözés korszakán, mégis egy helyi hagyomány szerint az építményt Simon de Momfort ronaboltarta Ie. Ami ezen a vidéken felkelrerre a figyelmemet, az egy „sírhely" volt, amely szétrombolásáig a RennesleChateau rejtélyét feszeget6 kutatók figyelmének középpomjában állt. Az alakjában és dimenzióiban a Poussin Árkádiai parktorakján látható sírra emlékeztető nyughelyet a helybeliek „mquesi sítként" ismerték, noha kb kér kilométemyire nyugatra fekszik a falutól,

Seite 76

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Les Pontils település közelében. Errefelé az út a folyó mentén vezet, s a vízfolyás egy természetes beszögellését követve

kanyarodni kezd.

A Noloo Poussin Árkádiai pásztorok című művéről kimásolt pentagram alakja (lásd a metszetet)

Ezen, a 9e0ones3eChöteau felől keletre vezető úton bárki számára jól látható sziklás hordalekdombon egy négyszögletes kőszobor állt, amelyet néhány forrás beszámolója szerint egy Jean Galibert nevű ember épített a 20. század első éveiben, majd 1921 táján egy Mr. Lavirence nevű amerikai úriember megvásárolta. Az állandó rongálásnak és vanda. lizmusnak kitett építményt az új tulajdonos, állítólag dinamitot használva, leromboltatta, s csupán az az egykori betonalapzát maradt meg, 1025 111101 állott. Lynn Picknett és Cliye Prince' egy a kömyéken élő barátjuk állítására hivatkozva a sírt illetően két o 0105111 előállt. Az első változat szerint, a helybeliek állításának megfelelően, azon a helyen nonS volt egy sír, ezt a feltételezést támasztja alá több szerző akik szerint Poussin valóban látta a sírhelyet, és a látottakat festette le az Árkádtei pásztarokban. Ezen 0e10ére1005 mindenesetre a1atá001 2005 látszanak a tények, hiszen a kép hátterében látható hegyek pontos másai a völgy déli vonularának. Mégis nagyon nehéz közvetlen azonosságokat felfedezni a kép és a táj között. A helyi legendákkal egybeeső másik feltevésük szerint a sírhely vagy Mária Magdolna végső nyughelye sok, vagy pedig az ahhoz vezető útjelző lehetett — azt állítják, hogy az eredeti kőtábla egy teljes szélességében futó nyilat ábrázolt. Egy másik szájhagyomány szerint ezt a vésett kötáblát az arquesi sírtól elszállították, s a renneslechiteaul templomkertben helyezték el, ahol később Bérenger Sauniere bukkant rá. Most már tudjuk, hagy e vidék Magdolnakegyhelyekben bővelkedik, azonban a sír relatív modemsége sokkal inkább ezekkel a hagyományokkal hozható összefúggésbe, mintsem bármilyen háttérben húzódó történelmi ténnyel. Kései eredetéből s a tényből, hogy az útról kitűnően látható, arra következtettem, hogy csupán holmi ostoba ritlettól vezérelve állították oda, hogy az ide látogatók elégedetten, azzal a tudattal terhessenek haza, hogy látták Poussin képén látható sírt, avagy Mária Magdolna nyughelye, s nem keresgélnek tovább. Ha I509 jelentőségteljes sírhely, akkor eléggé véd. celen helyen fekszik. Al elgondolás, mely szerint az elsó tulajdonos anyjának testét rejtette, szintén irreisnak tűnik, hiszen a kömyező falvak, bármennyire kicsik is, rendelkeznek saját temetőkkel. A térkép további vizsgálatával, az emlékműveken kívül,

Seite 77

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

még különösebb lielységneveket 1 felfedezhetünk. Arqueséről keletre, a völgy elülső részén helyezkedik A a furcsa módon Paradis nevet viselő azonos topográfiai jellemzőkkel bíró tájegység. Orr található Col du Paradis, a paradicsomi hágó; RennesleChűteamtől ezen keresztül vezet az út kelet felé, Albieres és Mi/okom/10 falvak irányába, ami aztán tovaFut Narbonne városa felb Irt folyik a 1145 nyugati felén eredő ..Paradisfolyó" is, ami aztán a dombokon lefutva kelet felé veszi útját, mint a Rialsesse egyik mellékfolyója. A két Nlyó torkolatánál egy apró falvacska, Le Paradis terül el (vele szemben, a folyó túlpartján fekszik a latin „inni" szóra visszavezethető nevű Bibet, amely nevét a kristálytiszta víz élénkítő risztaságáról és édes ízére9 kapta). A helyi kőzet anyaga túlnyomórészt fehér mészkő, a völgynek ezen a végén azonban a durva szemcséjű homokkő a lemző, amelynek jellegzetes vOO színét a magas vasoid tartalom adja. Ennek köszönhetően a folyó áradáskor olyan, mint egy hatalmas véráradat. A Paradishágótól éppen nyugatra egy kisebb, a geológiai jellemzőkre utaló földrajzi jelenség, a Roque Rouge nevű magaslao található. Számos kömyékbeli temetőben a Rouge feliratot vise/6 sírtal és sírkővel találkozhatunk — ékes bizonysága annak, hogy túl az ásványi anyag vörös mivoltán, élt ier valaha egy „Vörös" nevű család, akik elég tehetősek voltak ahhoz, hogy jókora síremlékeket emeljenek őseik emlékére. Kutatásain) során felfedeztem egy valódi, a kép eltendezésében megnyilvánuló pentagramot Poussin Árkádiai pásztorok című fesrményén, amM túl az alakok által Cselt ruhák színhasználara összefüggés, mutat A té/Iel azaz Aa özönviokel. E másik kép nem csupán a szent család partra szállását ábrázolja, hanem a háttérben //légbe/jó piramisokkal utal a színalkalinazás egyiptomi eredetére és jelentésére. Munkám során, a művekben valamilyen formában érintett személyek, akár a művész barátai, akár a festmények megrendelői életútja elvezetett további, eredetileg vonatkozásában nein ide illó képekhez és két másik peoagram felfedezéséheN Ahogy megismertem magát a kömyéket és annak hagyományait, rájöttem, hogy valamiféle összeffiggés létezik közte és egy bizonyos ritok, az Nők tanításainak ismerete nono/Igy rejtélyei köze, amit ezek a művészek felfedni kívántak.

Nicolas Poussin Tánc az idö zenéjére című képéről kimasolt penragram alakja (lásd a metszetet)

Figyelmemet a völgynek a Paradishágó felé eső felső végére összpontosítottam, ahol egy természetes alakjában elém táruló, élesen kirajzolódó hogy vonulatra figyeltem fel. Ezer év alatt a vidék megjelenési formájában gyakorlatilag nemigen változhatott, a táj évszázadokon is, a falvak és egyéb települések gyarapodása ellenére, fiadmi valóságában szinte alig, a természeti jelenségek viszonyában viszont egyáltalán nem modosulharott. A vidék je/legzetes vonásso élesen knajzolódtak etőttem, s egy gondolatot életre keltettek Úgy éreztem, itt az ideje a kísédetnek. Először is méretet bolton vennem a képeken megnyilvánuló geometriai alakzatokról. Ksoltam, majd lekicsinyítettem ezeket, és hozzáláttam elméletem tgazolásához. Hipocézisem elánye kutatótársaiméval szemben, hogy egész egyszerúen egy nyilvánvaló tényen alapszik. Ha a festményeken fellelt geometriai alakzatokat azért alkalmazták, hogy elvezessenek egy titkos helyhez, azt remélve, hogy egy szép napon fény derül a titokra és magára a helyre — márpedig Louis Fouquet bátyjának, Poussin félellnéról, hogy magával viszi a titkot a sírba, írott leveléből látszólag erről lehet következtetni —, akkor könnyen átmásolliaMak erre a meghatározott területre. Az igazsághoz tartozik, hogy a 7 . század derekán a térképészet, a maga viszonylagos fejlettségével, közel sem volt annyira pontos tudományág, mint manapság, ezért érthetőnek és könnyen alkalmazhatonak kellett lennie. Bizonyára erről lehetett szó, mivel a festmények geometriája a számunkra jól ismert szönbólumot tartalmazza. Először a Signorelli Pán akítaöa Minő képérol lemásolt iitszöget vettem kézbe s terítetrem ki a térkép idevágó oldala fölé. Néhány pillanatnyi ideoda tologatás után megdöbbentő egybeesés

Seite 78

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

keltette fel érdekHdésemev A pentagram egyik szárának a csúcsa, amely a festményen az idősebb Hrfialak botjának a hegyével azonos, a Paradishágóhoz legközelebb eső hegy ormával esik egybe, itug a másik, Ízisz/Mária lábánál véget érő szára egy másik, délre eső hegycsoccsal vág egybe. S mi több, a pentagram felső pontját010tő csúcsa Roque Rouge legnyugatibb pontjával illik Msze, ezálml egy kelet—nyugati alakzatot formálva.

Aztán elővettem a Poussin Árkádiai pásztorok című képéről készített méretarányos változatot, és a térképen e vidék fölé helyeztem. Megdöbbentó módon ez is ideilletti az előbbi pentagrammal és magával a térképpel is kapcsolatot mutatott. Ha a fehér ruhás alak botjában végző& szárat a Paradishágo legniagasabb pontja fölé helyeztem, a Hörusz/Jézus alak botja végét jelentő csúccsal a túlodalon egy a Paradishágótól egész pontosan délre nő Le Pech nevű csúcscsal esett egybe. Az elérő pemagranshoz hasonlóan ez M kelet—nyugati tájolású volt, legészakibb pontja a Roque Rouge hegyére esett, szára a völgyben fekvő RennesleChheau irányába mutatott. Eddig közvetlen összefüggés mutatkozott a RennesleChateau völgye felső vidékének földrajzi tényezői, illetve a két könásolt pentagratn között. Kísérletet/s ..savpróbáját" tulajdonképpen a harmadik geometriai alakzat 0100 no vajon Uh ide vagy sem? Ez utóbbit Poussin másik képén, a nő alakokm ábrázoló, álláspontom szerint egyértelmúen MagdoLna és Sző. Mnáa alakjával asszociálható Tán, idá zené jére elmú művén fedeztem föl bh a kér előbbi pencagram kelet—nyugati tájohisú volt, akkor ezen festmény feminin princípiuma egy észak—déh kiegészítést, poláris elrendezés, kellene képviseljen, ezért kilencven fokkal elforclítottam, és a térképen a két másik ötszög felé helyeztem_ Az eredmény megdöbbentett. Ha a teremtés buborékját (Hó angyalka kezében tartott pálcát jelentő északkeleti szárat a két másik kép már említett hegycsúcs pontjára helyeztem, ekkor a másik szár, amelyet a homokárát tartá angyal alakja alkotott, a Roque RougeMl északra felmő sírhely pontjával párosítva, felfedeztem, hogy ennek csúcspontja dél irányába, a hágótól délre található magas!no felé mutatott. Itt már többről volt szó, mint puszta véletlenről. A három különböző, ugyanakkor hasonló témára épülő festményektől kimásolt ötszögek tökdetesen illeszkedtek a vidék földrajzához, a völgy felsó vidékéhez, s az ezoterikus figyelem központja, egy ősrégi település által felügyelt alsó területeihez, amelyek Krisztus kora óta nemigen változtak. Amikor ellenőriztem a fokon nono, nem követteme el hibákat felfedezésem igamlása során, még egy érdekes dologra bukkantam.

A Luca Signorelli Pá, okítánn onnű képéről kimásolt pentagrmn alakja (lásd a metszetet)

A pentagramok találkozási pontja, a Pán akítása képen Jézus, a Tánc an120zelléjére képen Mária Magdolna alakján, míg m ninkádiai pásztorok című festményen Kztellt5 János fején találkozó egyenesek mind ugymazt a földrajzi helyet

Seite 79

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

jelölik. A hegy, amely fölött ezek az egyenesek összefutnak, a völgy alsó pontjára esik. Ezen a legészakibb részen fekvő fennsíkon halad keresztül a Paradishágó. A szoros fél kilométemyire terül el déli irányban, amikor is nyugat felé fordulva egy kiszögellésben végződő, ahol a mélyben a Rialsesse folyó kanyarog. Ebben a sziklás kiszögellésben található a Roque Rouge. Innen keletre, a kanyarulatba ékelődve egy kisebb épulmegyuttest találhatunk, amit a begyhez hasonlóan Estagmlnak hívnak. Ez ófrancia nyelven a „kelet bárányát'' jelenfi. Huguet francia szótár& azonban még meghökkentőbb magyarázattal szolgál a név eredetére; szerinte a gyökerek a terület Manci, Oc nyelvére (azaz langue dee), az okcitánra nyúlnak nin., amelyrél a vidék a nevét kapta. Brochard álláspontja szerint az „estagnol" szó az ..áldozat eszszenciájaként" is értelmezhető. Éppen ennek a helynek a neve itatódott át vallásos tartalommal! Azonban találhatunke a festményeken bárminemű, rejtett utalást a fenti tézis igazolására, amely megerősítené Estagnol érdekes mivoltát? A Tánc RZ idő nemOre című képen Orion aranyfogaton suhan át az égbolton. Ráadásul az0 feje jelenti a penragram csúcsát. Vajon Orion személye ú valamilyen jelentéssel bírt? A többi ősi istenséghez hasonlóan, Orion is halhatatlanná lett a mennyben, csillagképe jól kivehető a csillagászati térképeken. Válla, feje, akárcsak díszes öve és a rajta függő kardja jól körvonalazódik, ahogyan a felemelt karja ú, amellyel kihívóan rázza botját Taurus bika arra előtt. Nem nehéz elhinni, hogy az ókomak az eget járó nagy vadásza még mindig a zsákmányát üldözi. A gazdagságában és csillogásában páratlan csillagkép az ókor embere számára példárlm jelentőségű volt, számos kultúrában a Nappal asszociálták — minden Mással és hőssel, amelyekkel üllnt kisebbnagyobb napistenekkel összefüggésbe hozták. Az egyiptomiak és a fönfciaiak is napistenkém tisztelték, a görög inhológiában azonos volt Phaethón alakjával, a Nap szekerének nyughatarlan hajtójával, aki a csillagok hazájában 05 Orion lábánál kanyargó Eridanus folyóba zuhant. Al ősi sumer hit szerint I volt UtuSamas napisten, a „Mennyország fénye", ahonnan feltételezhetőleg későbbi neve is származik. Azonos sok Tammúz személyével is, akinek a pokolba zuhanásáról, majd Imát 000001 általi kiszabadításáról szóló története az elkövetkező napsötétség, télnyár, valamint a világosságsötétség mítoszok alapjául szolgált. Az emberi vallás talán legősibb formája, a csillagok imádato gyakran az „az vagy, amit eszel" ősrégi teórával párosult, mely szerint az ember azonosult tápláléka tulajdonságaNal. Korai piramisszövegek minderiható istenként ábrázolják, aki más istenségek testével és egyesek szerint emberi áldozatokkal táplálko20I, Az ötödik dinasztia egyiptomi Onas királyának sirkamrájában a fáraót úgy ábrázolják, mi. aki „eggyé vált" Sahu istennel, Orion megfelelőjével. Imenekre és emberekre vadászva bejárta az égi tájakat, elfogyasztotta tesMket, és magába szívta mágikus erejüket. Unos alakjának Orion cselekedeteivel való párhuzamba állgása feltételezhetően egy későbbi periodushoz köthető, ezzel kívánták igazolng hogy a hanyatló inonarchia is a millagistenek mágikus erejével van felruházva. A dinasztikus Egyiptomban az Ozirisz és ízisz főistenségekre alapozott vallás beköszontével Orionr mint válla fölött visszmekintó, jobb kezében egy csillagot vagy az életet jelentő hieroglifát tartó, futó férfi alakjában jelenítették meg a faragványokon és a feliratokon. Esetenként egy apró csónakba, az égbolt hosszú folyóján hajózva ábrázolták, a csónakot a Nyúl csillagképe testesítette meg, amely az égbolton az Orion konstelláció alatt helyezkedik el. Alakjának a vízzel történő asszociálása egyaránt felfedezhető a görögöknél és a tómaiaknál, akik Nepturiusz Eaként tiszrelték, aki képes volt sértetlenül sétálni a földi vizeken. A görögrómai mitologiában Orion beleszeretett Meropéba, a sziget királyának, Önupionnak a lányába, s megkérte a lány kezét. A, apa azonban ellenezte et frigyom, és súlyos próbatételekre ítélte Oriont, hogy onnan való visszatértekor majd fontolóra vegye a házassági ajánlatot. Orion viszont hamar rádöbbent, hogy Önnpion ígérete üres volt, ezért kitervelte Meropé megszöktetését, azonban tervét leleplezték, M magát pedig bebörtönözték a Palotába. A király vakságra és kivetettségre ítélte, s otthagyták magatehetetlenül a tengerparton. A magányosan és vakon bolyongó Orion a sorsát siratta, míg a távolból egyszer csak meghallotta Küldopsz kalapácsainak zengését. Elindult a hang irányába, s elérte Lemnoszt és Vulcanus kovácsinűhelyét. A kovács és fegyverműves isten meghallván történetét megsajnálta az ifjút, s oszetőjéül felajánlotta egyik kovácsmesterét, hogy elvezesse a Nap birodalmába. Orion megköszönte Vulcanus jóságát, s hogy gyorsabban haladjanak, hátára kapta vezetőjét, majd kelet felé vették az irányt, hogy megtalálják a fény birodahnát, ahol a napisten INkel. Éppen akkor érkeztek oda, amikor a Nap felemelkedett a horizontról. Orion, megérezvén a Nap sugarait, kinyitotta a szeme, látása kitisztult, s olyan messze látott, mint még soha. Szintén a görög IÓEG ai mitológiában találkozhatunk Orion és Diana társításával. A Hold és a vadászat istennője, Diana, noha néha átvihatzott az éjszakai égbolton halovány fogmán, szeretett a földön vadászni, ilyenkor sötétségben hagyva az éjjeli égboltot. (Ez a történet magyarázatot adott arra a tényre, hogy a Naptól eltérően a Hold alakja napról napra változott, s időnként teljesen eltúnt az égbolttá].) Egyik éjjel Diana vadkanra vadászott az erdőben, amikor szembetalálkozott a halandó Orionnal, akibe azonnal beleszeretett. Hátrahagyva feladatait, sötétségben hagyva a, éjjeli mennyboltot, követte Oriont a föld erdein keresztül. Diana testvétbátyja, a napisten Apollo dühbe gurult, amikor megtudta, hogy Diana otthagym kötelességeit, s még mérgesebb lett, amikor meghallotta, hogy húga beleszeretett egy földi halandóba. Mindhiába próbálta Dianát meggyőzni, 00 0000 hallgatottá Apolló egyik égi sétája alkalmával átgondolta a helyzetet, s kieszelt egy tervet a probléma megoldására. Azon az estén, amint éppen a horizont felé közelített, a partoktól kicsit távolabb megpil/amotta a tenger habjaiban fürdő Oriom. Napsugarainak minden erejét az óriás alakjára irányította, addig hevítecte s kavarta körülötte a vizet, míg vakit6 nem lett, s Orron teste alaktalan köddé nem alakult át. Hazaérvén leszállt fogatáról, Apollo hívatta lánytestvérét, s fogadást ajánlott neki, hogy még a vadászat istennője sem képes eltalálni a horizonton emelkedő homályos tárgyat. Diana kapott az alkalmon, elővette rját, s olyan pontosan eltalálta Orion fejét, hogy az menten a hullámok közé zuhant. Diana a parton várta szerelmét, s amikor a víz partra vetette az ifjú testét, rájött Apolló árulására. Méreggel és szomorúsággal a szívében beszállt ezüstös fogmába, átvrhatzott az égbolton, s magával vitte Orion testét Amikor elérte

Seite 80

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

az ég legsötétebb pontját, letette a testet, a mennybolt kigyúlt, csillagokkal megvilágítván az ifjú fejét, vállát, kardját, valamint az övét. Még az oroszlánbőr is, annt a karján át-vetve hordott, a csillagok fényétól ragyogott. Lábai alatt folyt az Eridmusz folyó, hogy újra vízen járhasson. Dia, aki követte őt, két csillagot, o Szíriuszt és a Procyont kedvenc kutyái helyére állí-totta, ezeket ma Kis- és Nagykutya csillagképekként ismerjük. Hátralépett, hogy szemügyre vegye csodás alkotását, s arra gondolt, hogy talán még bátyja, a Nap is megiogyelheti az ú szépségét. SzMe azonban már kihűlt, s attól kezdve a Hold igaz néha fényesen világít, szinte mindig élettelennek túnik. Még a skandináv mitológiában is jelen van Orion alakja, mi. Orvandilnak, az óriás fiásznak az egyik nagy lábujja. A gigász másik nagyujja egyszer olyan fagyos volt, hogy Thor isten letörte, s felhan-totta az északi égboltra, ahol az Ursa Major (Nagymedvm Nagy-göncöl) csillagai között ma is látható. Az övét alkotó három csilla-got Skandináviában Frigg forgó kerekeiként, a Mennyország király-nőjeként ismerik, Mongol iában Három kutyának nevezik Okos, Új-Zélandon rnaori hagyomány szerint Maui isten könyökeként utalnak rá, ugyanakkor a kenu tatját képviselik, aminek a horgo-nyit Dél Keresztje adja. A hindu mitológiában m óriás Orion a „te-remtmények ura", ez a megközelítés gyakorlatilag azonos a közép-keleti felfogással A korai zsidó hagyományok Nimródként osztel-ték, aki Jehova elleni lázadása miatt büntetésként az égre szegezte-tett; a zoroasztrikus tanokban szintén kulcsfigura. Napjainkban Orion alakja új megvilágításba került az ókor em-berének szemléletét illetően. Az egyiptomi születésű mérnöknek, Robert Bauvalnak tulajdonítják a felismerést, hogy a modern kor-ban elsőként 0 eszmélt rá az Orion-millagny és a gízai piramisok aszimmetrikus elhelyezkedése közötti 0000 ggsoos Ás Orion-rej-tél! című könyvében kifejti, hogy az ókoriak számáta a legendák forrásai/ Ml, az Orion konstellációbm elhelyezkedő csillagokat a piramisok megfelelő fekvése meghatározásához hívták segítségül. A kutatótársadalom és az olvasók szemében felismerése új fényt vetett az Orion jelentőségére, noha e tárgyban a vita még mindig folyik, nem vonható kétségbe a csillagászati konstelláciák M a Gíza világhí-rű építményei közötti analógia. Orion mitológiai jelentőségének, valamint a Tánc az idó zenéjére fizikai és szellemi kompozíciójának figyelembevételével, újabb kuta-tásba kezdtem, ugyanazokat az elveket követve, mint a pentagra-mok vizsgálatakor. Az Orion csillagkép hét fő csillagból revódik össze, ezek közül a legismertebb a jobb vállát formáló Betelgeuse, d-letve a bal térdét jelző Rigal. A vál/ak és a térdek alkotta elnagyolt, dált négyzetet az övet alkotó, három csillagon át képzett egyenes szeli áL amely az óriás bal oldala felé &A, az „ovOn" 6,66 kardja pedig a Nagy Otion-köd által körvonalazódik. Arányaiban lemer-tern a csillagászati tétképet, és ahogyan a pentagramok esetén is tet-tem, a kapott méretarányos rajzot 50 ötszögek által ideillónek szá-mító francia vidék térképe fölé teritettem. Az i/leszkedés ezennel is p00505 50 kivételes volt. A fább csillagok mind egy dombot vagy akár sírhalmot jelöltek, 000 övet formáló csdlagok az Estagnol hegy hátára estek, pontosan a pentagramok találkozási pontjain. Mindvégig tisztában voltam a dolog esetleges vélerlenszerűségé-vel, mindazonáltal megdöbbentem a megnyilvánuló összefiiggés lis-tán. Igazol/Mai látszott, hogy a festmények kódolt üzenete egy a va-lóságban is létező nagy jelentőségű hely irányába vezetett, amelynek jelentősége a szent csaHddal való kapcsolatában rejlett. Ezt a titkot közel 2000 éven át órizték. Minden bizonyíték az Estagnol hegygerincét jelölte meg, azon-ban semmi sem szólt arról, hogy mi is található ott valójában. Ha lett volna e sokat tanulmányozott vidéken bármi jelentőséggel bíró dolog, minden bMonnyal már egészen biztosan felfedezték volna. Mindenesetre az ezzel a témával kapcsolatban publikált anyagok köMtt említést sem találtam e helyről. Minden kutató Rennes-le-Cháteau-ra, illetve annak közvetlen környezetére, valamint az Estagnoltál nyugatra fekvő területekre fordította figyelmét. Mindezek ellenére semmi kézzelfogható dologra nem bukkantak.

Hogy vajon a festmények, a pentagramok, a kódolt rejtjelek, il-letve az Orion-kapcsolat bármi értékes információt hordozott volna, vagy talán a dolgok véletlen egybeeséséről lehetett szó, tisztázásra várt. Az iagzság kiderítésének egyetlen módja volt. Hogy ezeket az ezoterikus jeleket követve ellátogassak a völgy felső vidékén fekvő Estagnol magaslatához.

TIZEDIK FEJEZET A HELYSZÍN ÉS AZ ÁRKÁDIAI SÍR

A hegy lábánál, amelyen Rennes-le-Cháteau fekszik, Couiza falu te-rül el, innen Indul keleti irányba a Serres és Arques településeket át-szelő D6I3 jelű' út. Közvetlenül Series előtt az út jobbra kanyaro-dik, s a Rennes-les-Bainstill csordogáló Sals folyó — amelynek a Rial-sesse az egyik mellékfolyója — mentén fut tovább. A helyi legendák elbeszélése szerint Mária Magdolna e bejáratun át juion a meredek falú volgybe, amelyet balról a Paul Schellenberger és Iiichard And-rens által oly sokat taglalt, vulkánt formáló Pech Catdou övez, nyugat felől pedig a Blanchefort kastély maradványait őrző hegy-csúcs szegélyezi, amely állítólag Bertrand de Blanchefortnak, a templornos kivagrend negyedik nagymesterenek volt az ási otthona a 12. század idején: Ahogy a festői völgy falán felfelé kapaszkodik az út, jobbról szinte teljesen kopár sziklafalak veszik kOrbe. Midőn elérnénk Rennes-les-Bainst a völgy és a folyó 0 kicsit kiszélesedik, s láthatóvá válik az ási forráshely; a köveken átszivárgó víz egy kisebb barlangba tör utat magának, mielőtt beleöndene 01 10 alatt a folyóA magaslatok rejtekében bújik rneg tiszta, csinos Rennes-les-Had.. Turisták kedvelt látogatóhelye, Európa minden tájáról vonz-za a terrnálvízben fürdeni és a látványban gyönyörködni kívánó em-

Seite 81

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

bereket. A bátrabbak felmerészkednek a falutól délre eső meredek, fás hegyoldalra, ahol a ,,Fauteuil du Diable", azaz az ördög karos-széke, egy hóból Ifivésett szék látható (ami kísértetiesen hasonlít Signorelli Pán okRása című képén Fán iálóalkalmato.ágára), s onnan csodálják a falura és a keleti hegyekre nyíló kilátást. Ha nem térünk le a D613-as útról jobbra, akkor Serres mellett elhaladva elérjük Les Pontils-t az elóbb balra, majd jobbra kanyaro-dó bajolkany.ban. E kanyar jobb olddán találh.o a Rialsesse által kivájt kiszögellés, ahol egykor az „árkádiai sír" látható voE. Az útról még ma is látható turisták. csalogató talapzata, amelyen lerombo-lásáig állott. Az úton, az összegyűjtött bizonyítékok által kijelölt hely felé au tileva vidámságorn némi felelernétzettel színeződött. Bekapcsoltam a magnót, s Debussy A tenger és Egy Tann délutánja című zenéjét hallgatva próbáltam nyugtalanságomon enyhíteni. Mi ez, ha nem hiú ábrándok kergetése? Lehetséges lenne, hogy összefüggés rejlik Jézus én Mária Magdolna politikai megfontolásból történt feltéte-lezhető számúzetése és a mnult, gazdag és befolyásos személyiségek alakjai között, akik valamilyen titok birtokában voltak, amelyet ezoterikus és kabbalüta szimbolikájú művészeti alkotások formájá-ban féltve őriztek? Az elgondolás teljesen abszurcli k Pim. Mint minden nagyobb felfedezés esetében, a tények elemzése és azoknak a helyszínen történő bizonyítása közötti időszakban elérkezik az a pont, amikor egyszerre csak elbizonytalanodik az ember. Amikor már közel a pillanat, hogy bizonyságot szerezhetünk tézisünk való-ságtartalrna felől, vajon létezerPe valami a hegyoldalon vagy a ko-pár vidék nem rejteget semmit számunkra, a várakozás megdobog-tatja a szívünket. Les Fond, után az út kelet felé veszi az irányt, a völgy eleinte El, masszív magaslat által közrefogva egy kisebb szoros formájában folytatódik, majd egy legelőkkel és kisebb fás ligetekkel tarkított „éles medencébe torkollik. Az út bal oldalán a füves ligettól magas falai által elhatároltan egy dombretőn magaslik az „quesd erőd, melyet num!,, a négy sarkán álló torony rögzítene a földhöz. A me-redek hegyoldal védelmét élvezve jól szemmel lehetett tartani a völgy bejáratát; kilátás nyílott Lac d'Arques-on túl dél felé a hirte-len esésú fákkal borított La Berco Grand° és a La Berco Petito he-gyek irányába, valamint a medence kelet—nyugati tengelyére. Erre-felé autózva lehetetlen nem észrevenni a közel 800 éves erődítrnényt, melynek díszes, faragott, masszív falai némán idézik a templomosok „okatlan tradíciók s a tágabb értelmnben vett keresztény egyház által lefolytatott katharüldözés eseményeit. Az út a vár mel-lett halad tovább a csendes falusi házakból és gazdaságokból álló Arques település felé; a rajta áthaladó makadámúton, az egykori szára, poros nyomvonalon lovagoltak tova ragyogó öltözékben a templonaos lovagok és családok, a foldnAvesek ezen a kitaposott ösvényen vitték portékáikat ‚faluba. A falut elhagyva a folyó az út mentén folydogál tovább, vizét a hegyoldalról, balról lezúduló pata-kok vize is táplálja. A kanyargósan felfelé tekergőzó út a téh esőzé-sek lezúduló vizét elvezetó vízmosások. halad keresztül. A térkép hegytetókön található romokat, faragott köveket jelez, a vízmosások és a meredek folyópartok mentén barlangokat és réges-régen elha-gyott bányajáratokat jelöl, a völgy e végét . elmúlt korok szelle-mével fúszerezve. Arques-ot elhagyva a völgy újra összeszúkül, a liér sziklás ki-szogelléseket és a folyó eróziója által megmunkált folyómedret fel-váltja úgy egy kilométernyire délre a sötétvörös honol Clot da Rous és a Roque Rouge. Itt minden nyugalmat áraszt. Ez irt igazi Ár-kádia, egyszerre varázslatos és kietlen, kellemes és félelmet keltő. A hegyoldal vékonyka talaján keresztül áttetszik a kőzet anyaga, míg a völgy apró, zöldellő, vadvirágok borította mezein marha- és juhnyájak legelésznek. Aztán a völgy fetszíne lassan emelkedni kezd, a legelóket Kivált-ják a fenyvesek és tölgyesek. A fák árnyékában a levegő lhol!, s a rnesdk meleg, élénkítő, früs leheletét s a folyópart páradús levegőjét a fenyók és a friss levelek élénk, üdítő illata kíséri. Ezen a tájon csenek a vidék terrnészetes szépségét megbontó falvak, házak. Mindössze, hegyoldalon kanyargó út emlékezteti az utazót arra, hogy a völgyben emberek élnek. Körülbelül két kilométernyi távolságra a nyugati lejtő lábától az út a hegycetőre ér; 0 út szélén ‚Fákkal körbezárt tisztáson, egy ki-sebb tábla jelzi a hegy nevét, amelyen az út áthaladi Estagnol. Balra a pihenni és a nyugalmat, „„dó hús szépségét megízlelni kívánók egy pihenőhelyet találhatnak, jobbra 0 IC.1 gerincén egy a kirán-dulók által kitaposott kis csapás fut lefelé. Innen azonban gyalogosan kell folytatni az utat, az erdészek négykerék meghajtású jármű-vei által vájt keréknyomaival egyetlen személyautó sem tudna meg-birkózni. M út nemsokára a hegytetőről lefelé haladva jobbra veszi az irányt, ahol két-három, nemrégiben épített épületegyüttes látha-tó, itt tárolják erdő fenntartásához és a nyári hónapok során elő-forduló erdőtüzek inegfékezéséhez szükséges felszereléseket. A tér-kép egy gyalogutat jelöl a hegygerinc mentén, a földön azonban nyoma sincs kitaposott ösvénynek, a hegytetót vastagon borítja a magas fő, a hegycsúcs szellüsebb oldalán szedet- és bogáncstövek díszlenek a fák borította Ie.& árnyékában. Kevesen járnak ezen az idilli tájon, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nyugati irányba, a Rennes-le-Cháte. felé haladó úttal átszelt völgy kié, valamint a Le Pech emelkedő lejtőire s a fourtomi uradalmi erdőség környékére. A hegygerinc lassan jobbra kezd kanyarodni, s a völgyr délről szegélyező hegycsúcsok tárulnak a szemünk elé, a csipkézett orm. a tiszra, napos nyári időben 01 látható Pech Catdou távoli csúcsában égaődnek. A térkép által jelölt, az Estagnolon végigfutó használat-lan ösvényt az erdőség nyilván visszabódította, hiszen a nyugat MM tartő séránk során nyomát sem leljük. Az emelkedő hegyhát a tér-kép szeri. 705 méteres tengerszint fölötti inag.ságban éri el a hegycsúcsot, ahonnan mesés kilátás nyílik az egész vidékre. Cserébe a sűrű növényzeten történő átjutásért, még viharedzett turisták és hegymászók számára ó különleges élményt nyújt ez a hely, a békes-ség és a nyugalom szigete. A hegycsúcsról lefelé a változó esésű lejtőkön haladva a szemlé-lődő szeme megakad egy érdekes jelensége.. A kiszögellés jobb ol-dalán egy, a környezetet uraló magas, durva mészkótáblát pillant-hatunk meg. Az útról nem látható, az onnan úgy két kilométernyire lévő szikla maggoyosen rnered az ég felé n erdő sűrűjében, noha igen különös és egyáltalán nem illik a lejtős, erősen erodált hegyol-d.i milióbe, csupán a közelébe való érkezéskor nőnk fel a hétköz-napi szemlélődők tekintete elől elrejtett magányos Őrszem, csak az erdőben elég mélyre jutó embereknek szúr szemet ez a leltánó jelen-ség. Autórnat az út szélén hagyva, a hegygerincen árjurva ásóval és térképpel a kezemben etre, a pentagrarnok által megjelölt helyre

Seite 82

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

igyekeztem. Felmásztam, és közelebbről szemügyre vettem a kb öt méter mag. és négy méter széles impozáns kősziklát. A remény, hogy a festmények és a pentagrarnok sokévnyi elemzése gyümölcse-ként nnin,no biztosan találok majd ezen a helyen, szertefoszlani lát-szott, hiszen ezr a valamit semmi esetre sem nevezhettem sírnak. Kétségtelenül jelentős földrajzi jelenséggel álltam szemben, arni nyilvánvalóan a természet eróziós tevékenysége folytán elpusztított kalap csonkjaként maradt fönn. A kótábla tövében heverő, az őket alkotó eróziós folyamatnak kitett szikladarabok e természet alkotta monolit nagyságát még tovább fokozták. Hogy ez valaha egy sír, egy temetkezési hely lehetett, képtelenségnek tűnt. Maga a táj azonban pontosan egybevágott a Poussin festményén, az Árkádiai pdmorokon iároronkknl o Rennes-le-Chateau-tól nyugatra futó hegylánc megjelenése a kép hátterében látható, csipkézett hegyge-rinceket idézte. Még a kőtömb mellett és mögött növekvő fák is lát-szólag ugyanazt a fajt képviselték, mint a Mstményen megjelenített növényzet, s6t, a szikla tövében ott volt az az apró, lapos kódarab, amelyen a Jézus alakját szimbolizáló figurának a fehér szandálba bújtamtt lába pihent, az a SE, amely a pentagram egyik csúcsát ad-A 1.6riáshoz közeledvén felismert.n, hogy szigorúan nyugati irányú fekvésével a völgy. teljes hosszáb. uralta. Amint atlépdel-tem a kicsinyke területen szétszórt szikladatabokon, felfigyeltern va-lamire. A kőtömb mögött a hegyoldal szélén nagy üresség táton-gü,t. A kátábla a szakadék szélén helyezkedett el. E roppant mérerű kőoszlop egy tíz méter mély függőleges falú szakadékot határolt, amelynek alját buja növénytakaró fedte, a völgy feneke kié lejtő ol-dalát fák borították. Azonban volt ott még valami más is. A kő-tömb mellett Állva a mélységet szemlélve megpillantottam egy jó-kora szikladarabot, amely valószínüleg innen Miatt-61 zuhant alá, s úgy ért földet, hogy legmagasabb csücske a kőszirttel szemben he-lyezkedett el. Ennek látványától meglódultak a gondolataim. M Árkádiai pásztorok vizuális nyomai egyértelmilen ezt a he/yer jelölik, amit a pentagramok elhelyezkedése és az Orion csillagkép különös egybeesése is megerősít. Azonban a festményen szereplő, a rejtélyes „Et in Aroadia Ego" fektatot vise/e sírhely emberi kéz alkotása. De tu/aj-donképpen mi is Árkádia? Az értelmező szótár definíciója szerint pásztorok és pasztornók földje, egyszerű, rusztikus környezet. Talán itt rejlik a dolog nyitja: a Les Pontils mellett vezető út mentén lát-ható emlékhelytől eltérően, ez a sír valójábno nem is egy emberi al-kotás, hanem a természetnek, Pármak, a föld pásztoristenének a te-remtménye; Poussin elrendezesében az ő alakja szerepel a sír bál ol-dalán. Ha erről van sző, akkor a sírkőként szolgáló kánagasló kószirt elhelyezkedésének azonosnak kellene lennie a képen látható sír fek-vésével; azok számára, akik a völgyben tudták, merre kell keresni, jól látható jelzőpont volt. Még az a kis lapos kódarab is a megfelelő helyen feküdt, azt sugallva, hogy igen, ez az a hely, s egyértelmüen arra utalt, hogy magának Poussinnak is kellett itt járnia, hogyha ilyen részletekre felfigyelt. Egyéb információk hiányában felmerül a kérdés, hogy egyáltalán minek lehetsoron helyszíne? A választ keresve a szikla egyik oldalán faágákba kapaszkodva lemásztam a mélybe, a hegyolda/nak feszülő, földön fekvő hatalmas kőráblára. Föntról észrevettem egy nytHst a szikla egyik oldalán, amelyet a sűrű növényzet és a burjánno moha betefitett. A lejtőn le-ereszkedve a közelébe jutottam, de hiába próbáltam bekukucskál., a 10 05 szűk volt ahhoz, hogy bármit is láthassak. Hozzáfogtarn mohatakar6 elrávolításához, a könnyedén leváló, tenyérnyi nagysá-gú mohatelepektől megszabadított helyen úgy egy négyzetméternyi rés tárult fel előttem. Most végre rnegláthattarn a jókora üreget, ame/y a lezuhant kőtömb és a hegyoldal között tátongott, kb két méter mélyen alattam. Bekúsztam a kiszabadított nyíláson, /ehup-pamarn a földre: egy háromszög alakú, kb. öt méter hosszú és más-fél méter magoo öregben találtam magam. Négykézláb beljebb másztarn az odúba, s felfedeztem az üreg táhó végén egy hason/6 háromszög formájú nyílást, amin keresztül kimásztam. Háttal a hegyoldalnak, a meredek esésű, sűrű erdő borította lejtő felé .kin-tettem. Tőlem balra egy a meredély széléről nem látható másik kő-szikla hevert, ugyanúgy a hegyoldelhoz feszülve, egy ugyanolyan háromszög alakú üreget formázva.

A látvány./ leraglózva felnéztem a fejem fölött közel hat méter magasságban emelkedő rnag.yos kőszittre, végiggondoltam, mit is találtam. A fehér kőtömb úgy meredt az égre, mintha egy sír fejfá-jaként odahelyezték volna, a valódi sírhely viszont a hegyoldal bonrejtőző", ahol kevésbé feltűnő volt, s megbolygatásának is ki-sebb volt a valószínűsége. Amint végigmásztarn az első járaton, igen különös dolgokat vettem észre. Hogy kijuthassak a szabadba, eltá-volítottam főlder, s egy kőágy fedeztem föl, amit szemlátomást megépítettek. A kódarabok durvább, szabálytalan felületét lefelé, míg nagyobb, sima felszínüker felfelé fordították. Az egymáshoz kö-zel beágyazort kődarabok egy stabil, VÍ2SZillICS felszínt képeztek, amelyre azsok során tátelepedett az erdő földje és pora, s ez a felső földréteg borította az üreg kavicsos alját. A barlangba visszamászva hozzáfogtarn a lerakódott földréteg eltávolításához, hogy jobbo szemügyre vehessen, az os fekvő kőda-rabokat, s ekkor valami igen furcsa dologra lettem figyelmes. Ideális búvóhelynek mutatkozó fekvése Ion földhöz konok kis nyllása elle-nére, amit hogy kijuchassak, ki kellett szélesítenern, sem. sern utalt arra, hogy állatok valaha is menedekhelyül használták volna ezt a helyet. Joggal feltételezhetnénk, hogy a vidék vedállaeai egy ilyen védett odót előszetetettel kihasználták volna, s mégsem talál-tam 00 01 honos állatvilágtál származó szőr- vagy collmaradványo-kat, sem csontokat, amelyek azt tanúsírották volna, hogy ragadozók használták e vackot elejtett zsákmányuk eltejtésére vagy elfogyasz-sára. Sem állati lábnyomot, sem ürüléket nern találtam. Az üreg belseje kifejezetten mentes volt bárminemű állati használattól. Ahogy az ásómrnal a földet lapátoltam az elsó üreg bejáratánál, felfedeztem még valamit. Annak ellenére, hogy a hegygerincen ár ide vezető utat, perzselő nyári napról lévén szó, a szél hiánya még inkább megnehezítette, nono hegyoldal tövében a fák hűs árnyékával Igy a völgy felől érkező kellemes széláramlat is párosul, E szellő nem csupán a hegyoldal lábát, hanem a környező hőmérséklethez képest az üreg belsejét is hűsítette. A légáramlat rnásodlagos hatás-ként a kavernát szárazon tartotta, miközben a levelekkel és a nö-vény/takaróval borított kinti fóld nedves volt; belül minden porszá-raz, még a téli esőktól is érintetlen volt. Amint ezek a gondolatok átsuhantak az agyamon, úgy túr, hogy a magaslaton álló hatalmas monolit A a mélybe

Seite 83

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

zuhant, két üreget képező kőtömbök által megjelölt helyen ez az alakzat, ha nem is emberi kéz alkotása volt, de minden valószínűség szerit. valami okból kifolyólag emberi be-avatkozás nyomait viseli magán. Vajon hogyan és miért formálták ilyenre? A kérdésekre egyértelmű választ nem adhatunk. A szikla adott-ságait tekintve igencsak valószíná, hogy a kótáblák egyszer a csú-cson fennmaradt sziklához tartoztak, az időjárás vázontagságai kő-verkeztében alapjuk meggyengült, s a lent tátongó szakadékba zu-hantak. A nyári nap túlzó hevét A a Pireneusok felől érkező hideg időjárást figyelembe véve elképzelhető, hogy az időjátis-változá-sokkal párosuló hőingadozás felgyorsnotta ezt a folyamatot. Viszont 00 000 kizárt, hogy a természeti A meteorológiai tényezők összeját-szása folytán instabillá vált kőtömböt emberi kéz mozdította ki a helyéről, hogy megteremtse jelenlegi durva struktúráját. Csupán fel-tételezhetjük, hogy ezek az ..építómesterek" arra számítottak, hogy az alázuhanő szikla a hegyoldalnak csapódva dyen háromszög alakú nyílást fog formálni. A Stonehenge és a piramisok építésére vonat-kozó új elméleteket tekintetbe véve azonban kicsi az esélye, hogy csak a szerencsére támaszkodtak őseink olyan mérnöki technológi-ák, ismeretek birtokában lehettek, amelyekről az elkövetkező nem-zedékek mind megfeledkeztek. Bármitől is lehetett sző, a két alak-zat ma is áll. Történetük során talaját szilárd, sima felszínűvé képez-ték ki; a belrnagassága azonban még az először felfedezett, nagyobb kavernáé is olyan alacsony, hogy az csakis kis fennen:1 gyerekek vagy törpék lakhelyéül szolgálhatott, s ráadásul olyan szákek, hogy mindössze egyetlen felnőtt fért volna el bennük. Felidéztem magam előtt az erre a helyre vezető nyomokat, első-sorban a három festményt, amelyek közül az Árkádiai pa'womk számított a legjelesebbnek, amely iránt fekételezherőleg Bérenger Sauniére abbé párizsi útja során rendkívüli érdeklődést tanúsított. Felelevenítectern a sít ábrázolását, s meggyőződtem arról, hogy a szemmel látható kísérteties hasonlóság korántsem a véletlenek össz-játékának eredménye. A képen leleplezett pentagram a három öt-szög egyike volt, amely elvezetett erre a korábban ismeretlen helyre.

A kép a szent család allegorikus megjelenítése, Jézus A Pán alakján keresztül orrot és a lélek dualitását ábrázolja, valanhnt a Jézus és Mária Magdolna közötti testi kapcsolatot sejteci. Úgy ránt, hogy ezeknek a nagyon is valós személyeknek az életét nagy alapossággal kutatták, ennek a kutatásnak a gyümölcseit ágyazták be ebbe az ad kotásba, s a képi megjelenítés csakis a festűnek egy titokba való be-avatottsága folytán nyer értelmet; e nyíltan ki nem ejthető titok az eretnekség titka. Louis Fouquet plébános valami ilyesmi titokról írt bátyjának a Poussinnal való római találkozása után. Ennek és a két másik festrnénynek a inecénásai az ókor emberének elveszett tudá-sát keresve, irdiveltségük, nyelvismeretük, valamint ezoterikus jelle-gű meggyőződésük birtokában, könnyen egy olyan rejtett igazságra akadhattak, amely ellen a katolikus egyház túzzel-vassal harcolt volna. Nevezetesen az egyház alapítója, akinek a nevében az egyházi szervezet működött, halálának körülményeit A földi maradványai-nak hollétét is igazoló tényekre bukkanhattak. A helyszím szemlél-ve ezek a gondolatok, valamint az i6e0e1e06 tények és sejtések, bi-zonyítékok és találgatások egyvelege kavargott a fejemben. A szikla alsó felétől és a kavernát formáló kótömbökról egy ki-csit lejjebb a lejtőn benőtt, valószínűleg egy kőorriláskor lezuhant szikladarabokat láttam. A két üreg bejárata között, a sziklafalnak hárral állva úgy látszott, hogy a kődönnelékrakás pontos00 onnan omlott le, ahol tartózkodtam. Megállapítottam, hogy a kőornladék csakis a két bejárat közti helyről szakadhatott le. Ezt szemlélve telen felisinettern a rejtvény másik darabját is, ami összekapcsolta ezen felismerésemet Bérenger Sauniére által felfedezett pergame-neken olvasható rejtjelezett üzenet értelmezésével. Már tudjuk, hogy I. Dagobett egyfajta korai kereskedő-archeo-lógus volt, aki előszeretettel fosztogatta az elhagyatott római ékszer-A érmekészleteket, hogy megtöltse saját hm 06000 és pénzelje had-seregét. Ráadásul a sírrabló hírében álló király kapcsolatban állt ez-zel a vidékkel. Itt egy különös sírt talált. Ezen a bizonyos temetke-zési helyen nemcsak feliratozott műkincseket talált, hanem két holt-testet is, amiket parlagon hagyott a hegyoldalon, miközben a ká-cseket magával vitte Pármsba. A felesége unszolására, aki ragaszko-dott ahhoz, hogy a kincseket visszaangye feltalálási helyükre, végül a St Denis-i apátságba indult, ahonnan azon nyomban szerzeteseket szalasztottak a sírhoz, hogy a tetemeket bebugyolálják, és Párizsba, onnan pedig Rómába szállítsák. Az egyik kincsdarabon olvasható figyelmeztető felirat ekképpen szólt: „Átkozott legyen az és annak Aaládja, aki elviszi ezeket a sír-ból: Ennek függvényében új értelmet nyert a pergarnen kódolt frá-zisa: Dagobert királyé és Sioné ez a kincs, A Mez ott van holtan" vagy „I. Dagobert királyé és Sioné ez a kincs, és e, maga a halál". Szembesülhettünk annak valószínűségével, hogy Dagobert tu-dott a vizigátok A a rómaiak ekejtett kincséról keringő legendákrél, és kétségteknül tisztában lehetett a tradícióval, mely szerint Már Magdolna ebben a körzetben élt, illetve beutazta a vidéket. A zodia-kusta utaló prózai költemények különös, bizonytalan eredetű gyúj-ternényéről, A várA Mgyóról is esett már szó, amelynek néhány sora így szók „De vajon hányan fosztották ki a sírt csupán a bebalzsamo-zott holttesteket és az elvinni már nem tudott kincseket hagyva maguk után? Ez 0000 00 a sírhely, amit Dagobert fAdok, a kő-halom pedig a síttiregek bejáratának eltorlaszolása céljából kosok volna oda? A kavernába bejutni szándékozó Dagobert és ernbetei görgethették le a köveket, hogy bejuthAsanak az üreg be/sejébe. Egyáltalán nem zárható ki, hogy ezek az alakzatok tulajdonképpen egykori rusztikus síthelyek. A helyhiány miatt A itelakásnak igen csekély a valószínűsége, azonban a hosszú, szűk kamták hAonlato-sak a templomok alatt kialakított kripták inegeibez, amelyekbe a koporsókA szokták helyezni. A nagyobbik üreg behejébe visszamászva félúton, a jókora Ic5da-rabok által /ezárt háromszög alakú végződés irányában függőleges falú szabályos Irőtörnböker vettem észre. Ahogy a sírilreg ferde falá-hoz simultak, azt a benyomást keltették, mintha egykoron egy holt-test feküdt volna bennük egy kászarkofágor formáltak a sír tágabb felIkon. A kisebb, nyugati fekvésű nregben is volt egy, a hegyoldal-hoz simuló hatalmas, lezuhant kőtömb által kialakított kamra. Ha-sonlóan sima felszínét földréteg borította, az alatta éliikkel lefelé fordított lerakott kövek és kavicsok stabil, vízszintes alapot biztosí-tottak, és ez a sima felület jól illeszkedett a kőtömb ferde falához.

Seite 84

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Mindkét kamra könnyedén akár négyszögletű kókoporsokat is for-inálhatott volna. Felmásztam a hátizsákomhoz a szikla csúcsára, hogy még egy-szer szemügyre vegyem a festményeket, további a helyre vonatkozó részletek után kutatva. A sn mögött az Árkádioi pásztorok című ké-pen a talaj metedeken ível lefelé. A képen ez a sír jobb ohó sarkában figyelhető meg legjobban, ahol a talaj lefelé fut, Sor egyik pilléréből még egy darabot megmucatva. Ha feltevésem, hogy a képen látható sír a környék magányosan álló természetes képzódményét volt hive-totc jelölni, akkor elmondhatjuk, hogy a művész a sírt figyelemre méltó prectással festette meg. Eszembe jutott egy Athanasius Kirchertől, o klasszikus tudóstól és ezoterikustól származó metszet, Poussin tőle vett ábrázolásmód-bál leckéket. E rajz, egy Martini apát elbeszélései alapján, a kínai Eukien tartományban, egy a Tuncsuen vádos körzetében található szildakistögellést ábrázol egy sivár, hegyes tájon. E romos non kép-ződmény foglalja cl a kép elülső és középső részét, amelynek bal és jobb oldalán sarjadzó bokrok és facseineték növekednek. Az alkotás kulcsmozzanata a szikla tetején alló. IcA kótömbre rögzített, a kar-jával a mellkasa előtt keresztet formáló férfi mellszobor volt. A do-log érdekessége, hogy ezt Estagnol szinabólumaként E felfoghatjuk, hiszen a faragvány jobb szeli elhelyezkedése pontosan ugyanabban a pozícióbm helyezkedett ek mint az előttem látható sírk6. A szobor arca nein keleti, hanem európai arcvonásokat tükrözött. Ezenfelül volt még oA valami különös. E hegytetőn álló szobor alatt, a hegy-oldal jobb oldalán két leomlott kőtömb volt látható, talapzatuk a szükös mélyedésben feküdt, felsó szélük a szobor lábánál a hegyo/- dalnak feszült. Emlékenübe idéztem az egyik kőszikla lábánál látha-tó levágott fejet, amely hegyes orrával, erós ars- és szernöldökAont-javak cifra hájviseletéről nem is beszélve, vitathatatlanul nem keles származású volt. Vajon md próbált Kircher ezzel sugallani? Lehet, hogy egy nem létező kínai Aj leple mögé rejtve igyekezett a hely-színt felfedni? Nem valószínű, hogy PouAin maga 00 00 volna ezen a helyen — tudósok vitatják, hogy egyálralán járt-e valaha Lan-guedoc-ban —, viszont lehetséges, hogy Kircher útmmatásával készí-tette el a képet. Az alkotás gyümölcsét a későbbi IX. Kelemen pápa, Pomsin patrónusa és Athanásius alkalmazója, saját magánlak-osztályában akasztotta ki, mint a kor legkedveltebb művéssének be-avatott mesterművét. Poussin és Kircher talán éppen együtt jártak ezen a helyen, hogy átérezzék a tálból kiérződő hely szellemét. Ké-sőbbi kutatások során kiderült, hogy a Kádár metszetet yégigkísé-rő jegyzetek különleges jelentőséget tulajdonítottak ennek a hely-nek, mint az élet ábrázolásának. Martini apát a szemmel láthatólag kínai emlékműtől így vélekedett: Jnem tudom megmondani, hogy mesterséges vagy természet alkotta alakzat-e. Egy vonzó és éteri táj kivetítésének tűnt, amelyet a hely szellemének szokás nevezni."' A zhe/y szellemét" megfordítva, burkolt célzásként a ..szellem he-lyeként" Is értelmezhetjük. Leonardo da Vinci Sziklás Aladanná jónak mindkét változatában ismétlődő modyurififi is felidéztem. A képeken előforduló három-szögű alakzat számomra a most fellelt sítokra való utdással volt egyenértékű'. A Louvre-bon megtekinthető Pousán-alkotás, M Á, kádiai pásztorok röntgenképe ugyanezt a. inornenturnot tükrözte, s igazolni látszott az öázefüggésről szóló korábbi megállapításons he-lyes mivoltát. A nyugati égbolton ragyogó késó délutáni nap bágyadt sugarai Rennes-le-Chate0 fölött csillantak meg, a hegyek között rejtőző emlékhely hosszú árnyas alakját vetítve a völgy mindkét oldalán. Leültem a meredély szélére, lábamat a két sír fölött lOgattam. Erre a languedoci elhagyatott helyre vezető felfedezések széles skalát fel-ölelő sotozattal az asszociációk függvényében itt megdönthetetienul összeállt a kép. Új értelernet nyert a rennes-le-chúteaud pergamen-darabka, amely I. Dagobert királyt elsőként helyezte a figyelem kö-zéppontjába. ő volt 0, aki az egyházzal kötött különös egyezsége-vel megteremtette egy egységes Frank Birodalom alapjait, s amely üzlet egy sírhellyel és az ott talált kincsekkel és holttestekkel füg-gött össze; s a feleségét oly nagyon nyugtalanító hátborzongató fi-gyelmeztetés is tartalommal telt meg. A vidék tradíciójába mélyen beivódott Mária Magdolnadegendák is új megvilágításba kerültek. A keresztre feszítést és Jézus testének az egyház által feltárnadásnak kikiáltott eltűnését övező rejtély is más színben túnt fel, ami ugyan-úgy lehetett egy j11 kiagyalt színjáték két igen bcfolyésos ember karrierje védelmének érdekében, mely nono sértette a zsidó vének tanácsának érzékenységet sem. A tény, hogy mind Pontius Pdátust, mind Herefilest erre a foldám 'űzték, Hetódest ráadásul éppen erre a vidékre, hitelt érdemlő igazolásul szolgált Jézus ide történő szánkivetésére; a terület sok-nemzetiségű és multikulturális közege kitűnő lehetőséget kínált prédikátori tevékenysége folytatásához. Mindez feltételezni látszott annak lehetőségét, hogy Jézus a klírnájában némileg hűvösebb, de hazájával azonos földrajzi tájegységekkel, élóvilággal és szellemiség-gel rendelkező vidéken ját, ami akár második otthona is lehetett. Aztán ott vannak a festmények, amelyek összefúzik a szálakat. A szent család ezoterikus szimbólumokban és utalásokban gazdag partraszállása, a lelket képviselő alak halandó testvérbáryjának, Pálnak a lábánál heverő ifjú Jézus spirituális oldtása, az egészet al-kotó két fél ábrázolás, s végül ezen család tagjainak allegorikus 04g46 nyughelye, ahol testük újra eggyé válhat a földdel, amelyből egykor vetettek. A festrnényekkel kapcsolatban álló festők, mecéná-sok és más személyiségek vizsgálata során megbizonyosodtam arról, hogy létezett valamilyen titok, amit egyszerre kellett az ifietéktelen szemek elől óvni s ugyanakkor továbbadni, amelyről ha lehullna a lepel, azonnal megcáfolnák, letagadnák, és egyúttal elveszítené ér-tékét. Mielőtt még hozzálattam papítjaim és felszerelésem összeszedé-séhez, a részletek kibogozásához szükséges fényviszonyok mellett néhány fotót készítettem a helyről és a sílhelyról. Közben a környék úgynevezett eretnek örökségére gondoltam. Lehet, hogy az eretnek gondolatok egy a Földközi-tenger másik feléról étkezett tanító szá-jából hangoztak el, akinek gnosztikus tartalmú prédikációi mélysé-gében közel álltak a valamikor itt éló katharok hitvilágának esziné-nyeihez? Szavaival a megvilágosodáshoz vezető útkeresést, a szabad akaratot hirdette, amely a helyi lakosság és az M letelepüló temp-lomos lovagok eszmerendszerének alaptézisével azonos. A lovagság homály fedte cselekedetei, a Grál-románcokat szülő misztériumok, a lovagias aszketizmus témáját, a szem relikviák kutatását es az egyé-ni útkeresést feldolgozó' történetek érdekes módon agnosztikus szerolélette emlékeztetnek.

Seite 85

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Ezen tényezők által jutottam el e helyre, nem tudván, egyáltalán mire számíthatok. És mégis sikerült felfedeznem valamit. Nagyon is valóságos és kézzelfogható módon kiástam két sírkővel megjelölt sírhelyet, amely rgybrAgorrr kuratásaim során ide elvenni hipoté-zisenonel és dokumentumokkal alátámasztott nyomvonallal. Ellen-óriztens, nem hagytam-e magam urán valamit, osszeszedtern a hol-monat, és még egy utolsó pillantást vetve felfedezésern tárgyára, útnak etedtern a hegyterére, ahonnan néhány órával ezelőtt temé-nyekkel s izgalommal telve leereszkedtem. Most már tudtam, hogy kézzelfogható bizonyírekorn van arra, hogy sikerült megfejtenem az arkádiai üzenet kódját.

EPILÓGUSAmikor nekiláttarn e rejtély boncoigatásának, tisztában voltam hogy a végkövetkeztetés során nagy valószínőség szerint nem fogok döntő bizonyítékkal elóállni. Nagy volt az eshetásége annak, hogy nem létezett elrejreA kincs abban a formában, ahogyan azt Hitler és az A megelőző és követő nemzedékek kerestek. Viszont olyan byomta vezető jelek kísértek utam során, amelyek elképzelhe-távé tették egy nem anyagi természetű, hanem sptuális jellegű kincs létét. A hely, amit felfedeztem, elvileg nem is létezhetete, az évszázadok pora fedte. Összekapcsolődő tények értelmezésével hattam el erre a helyre. Bárki Aszehangolhatta volna ezeket a sza-badon kínálkozó, összefüggő tényeket, mégis ezt a szokatlan meg-közelítést a magamenak mondhatom. A glepd értelmezés folytán kerültem ette az Estagnolnak, a ..kelet bárányának" nevezett hegy-ormora, és két sír közelébe, mosolyok akár rusztikus szarkofágok is lehettek volna, ahol annak az embernek a földi maradványai pihen-tek, aki megteremtett egy vallást, és annak az asszonynak a hamvai, aki világra hozta ennek a férfinak a gyermekét. Azonban a hely még tartogatott számomra valami meglepót, amit még ott-tartózkodásom során sem feltételezhettem, Londonba való visszatertemkor előhívattarn a hegycsúcson töltött délutánon elkattimgatott filmeket. Amint a tarról, a sítkoról, valanom a két sírhelytől készült képeket nézegettem, megakadt a szemem egy kü-lönös dolgon. A foto a két bejárA közti területről készült, amit valaha sírbejáratot lezáró és a beor lévő dolgokat vigyázó omladék-halom sárt el a külvilág elől. Volt ott valami az elsó, nagyobb sír-bolt bejáratánál, ahová először bernásztarts Elsó pillantásra bal olda-lon csupán egy fehér kcitábla látszott, amely föntről a mélybe zu-hant, oroinrgo fényképezőgép vakuja által megvilágított belső tere. Aztán észrevettem még valami, Jobbról a sír sziklafal ál-ml kialakított fliggőleges, borostyánnal és mohával borított fala lát-szott. Ez pontosan úgy nézett ki, mint ahogyan az emlékeimben is élt, s nem találtam rajta semmi furcsát, figyelmemet a pontosan a bejárat mellett belül látható dolog ragadta meg Fönn a falon, an-nak részeként, egy fétfi arcvonásait pillantottam meg, amit vagy a kőzetrétegek formáltak meg, vagy pedig egy ismeretlen kéz faragott műve volt. Ez a hosszú hajú, szakállas arc egy korábban, festménye-ken, naetszeteken és a tonna leplen már látott fizimiskára em-lékeztetett. Jézus arca volt. Nincs százszázalékos bizonyítékunk arrá hogy ez a sírhely egy-koron Jézusnak és MáAa Magdolnának a földi maradványait tartal-mazta — azonban az összeftigges és a sír léte már önmagában véve is rejtélyes. Az ezt jelölő pontok és a kutatáson, envényének végén fel-lelt jelentőségteljes hely Erneretében a naivitás határát surolta volna a kijelentés, hogy nincs magyarázat ennek a helynek a mivoltára. Akkor Grimo apát miért szállíttatta a tetemeket Rómába? Egészen bizonyos, hogy az egyház számára valamilyen értéket képvisel-tek. Nem lehet, hogy felfedezéseinmel megoldódott a rennes-le-cháteami rejtély, s magyarázatot kaphatunk a helység plébánosának hirtelen meggazdagodására és a titokra, amelyre oly titkozatosan utalt a lelkész házvezetőnője, Marie Denarnaudi Felfedezésern jelentőségének bizonyítéka talán az egyház felleg-várában, a vatikáni berkekben, két csontváz formEában lenne ke-reshető. Azonban ezen maradványok egyike az egyházi terminológia szerint halandó ember alakjában nem is létezhetett. Az egyház ha-talrnában áll, hogy igazolja vagy cáfolja teória/ina? Talán naost, két-ezer évvel annak a férfinak a születése után, akinek a nevéhen az egyházat megalapították, ideje lenne lazítani a fizikai értelemben vett feltámadáshoz való ragaszkodás görcsös elméletén, és a világ elé tárni Krisztus földi maradványait.

UtózöngékNemrégiben újabb furcsa esemény történt. A 2000. év tavaszán visszatértem a helyre, hogy illusztrációként fotókat készítsek a készülöfélben lévő könyvembe. A hegygerincen végiggyalogolva, aho-gyan a kimagasló Kazahno közeledtem, észrevettem, hogy valamit Mterítettek. Közelebb húzódva láttam, hogy valaki egy szövetdata-bot helyezett orron furcsa képződményre. A cinóbervörös textíliát nyilván már régebben odarakhatták, mivel a napsütötte részét kiszívta a Nap. Levettem a sziklára, és hogy jobban szemügyre vehessern, kiterítettem a földön. Azonnal Mébredtern, hogy ez a vastag szövéső anyagdarab egy imaszőnyeg. Kíváncsiságom natön-nőtt, s körülnéztem, hátha találok ott vala-kit, de senkit sem láttam. Visszatértem hát az imaszőnyeghez, és legnagyobb megdöbbe-nésemre két, szegélybe foglalt, korábbról már ismert, szórt motí-vuma ismertem feh A szőnyeg elülső és hátsó oldalán egy sor templornos kereszt hímzést fedeztem fel, a /autó keresztet, amelyet a cemplomos lovagok fehér köpenyükön viseltek, a Kolumbusz Kristóf vezérlete alatt hajózá vitorlások O ezt a keresztet hordozták arbocukon, amikor felfedezték Amerikát. Ráadásul mindegyik ke-resztmotívono kozepébe egy kis T korú volt belesztive, látszólag ez is azt igazolta, hogy valamilyen

Seite 86

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

formában a templomos lovagokhoz tart0i0II. Hogy ki és miért vitte erre a helyre, csak találgatni lehet. Fogtam a képeket, a szőnyeget visszahelyeztern eredeti helyére, és továbbálltarn úgy, ahogy azelőtt is tettem: csak lábnyomokat hagytam magam után, s nem hoztam el semmit, csak az emlékei-met.

JEGYZETEKELSÓ FEMX.ÉT; FLST125248R ÉS iim0ÉNÁSOK

Pastor Freiherr von Ludwig, The History of Popo, Routledge ez Kegan Paul, London, 1952. Ademollm Tool, 82000, 1888 á Lásd Ludwig. 4. Amikor 162300ri áthelyezték Kob/enzből Heiligenstadtba, jezsuita öltözékét húzott magára, és igy vágott neki a veszélyekkel teli út-nak Azt mondta, hogy _inkább saját rendern köpönyegebe bújva halok meg, rnimhogy világi öltözékben háborítatlanul maggassak". Ha azonban egy fiatal katonának meg nem esik a szIve a szemetes-növendék., minden bizonnyal pontosan ez torMm volna. 5. Ertrydopaedia Botannit a, Gedipp, Aegyptiaoss, 419. old. Idézet J. Godavin; Atbanasito Kirthew A Renaiewno Man and the Quest far Last Knowledge cirml múvéból, Thames and Hudson, London, 1979. 7. lásd Godwin. Ua. V Több szerző szerhm is ez a kastély a Cháteau Mornay et Sainronge volt, amelynek galériája 1942-ben égett le; falait állítólag mitológi-ai jelenetek díszítették, s e. következő' felirat volt olvasható „Nicolas PoussM pinült anno 1614". Csupán a Dsana E Atom,' cánít múal-kotást sikerült megmenteni, amelyet a festő korai alkotói korszaka-ból származónak tekintenek. 10 Idézet: Richard Verdi Nicolas Poussin című' művéből, Royal Acade-of Arcs, London, 1995. Poussin maga 0 am íme, hogy. mendkí-

ÁRKEDIA TITKOS ÚZENETE 227

vOlt nehézségekkel és kimerültséggel kellett megbirkózni" őtta 11. E fiatalember Gaspard Dughet volt, aki a 17 század egyik legna-gyobb tájképfestőjekém vált ismertté. 12. Alain Mer.: Poussin, Hum, Párizs, 1990. 13. A levél, amelyből ez a rejtélyes részlet származik, a Coss-Brium család levéltácából való, amely família a francia mabadkőmélvesség jeles képviselője volt a IX századtól kezdve. Lépinois: Duro de Louis liossquef Mohael Beigene, Richard Leigh és Hency Lincoln; Az abbé titka Minő nulvéből idézve. Érdemes megemlíteni, hogy nem mkkal ezuMa Louis Eouquet abbénak menekülnie kellett Francia-országból, mimán tészt vett a Marquis de Louvois, XIV. Lajos mi-nimtere 01100 1000000010 sikertelen gyilkossigi kísérletben. lá Fontos megjegyezni, hogy az ..okkulc1 kifejezést viszonylag nein tétl régen hozták kapcsolatba az ördéigimádás gyakodásával. Pontosabb és speciális jelentése olyan vallásokkal, hávallással és tudással átita-tott, amely kívill mik 00000 egyla tank ásatni ezt a fdita hatal-mas tudásOzont a támad katolikm egyház hatalomra emelkedésével eretnekként bélyegezték meg, s így nagy részben kiveszett az em-berek emlékezetéből. 15. idézet Eliphas 1201 Transrendental Magh cíodi mélyében; Rider and Company, London, 1984 (elsó kiadás 18961. 16. Az alábbi kMyveket o 6 is.. History of the Jews, 1650-ben, Godes Cabbala, 1651-ben, és a Refoonation and Sconte, 1661-bm. 17. Giovanni Ketzo Bellorii Ly Vite de pituyi, sodwri architette maderni..., Mm, 1672. 18 K. Dorothm Ewart, Cosisno A' Mod000, Macmillan, London, 1899. 19. Marcel Brion: The ~Ici, Elek Books, London. 20. Mindezt Ficino Locenzo Medicinek írom leveléből tudjuk; a Plotinus elméleteinek magyarázatának fordításáról szóló feljegyzést: Merem-Dna primo Termaximurn, nitox Platonem mandavic interpretandurd 9000000 01 Tates: Gloriosa, Bruno and the Neonok Tradoon bínml műből idéztuk, Routledge 00 Kegan Paul, London, 1964. 21. Charles L- Mb, Loreneo de' Mechri and the Renaissanto, Cassell, Lon-don, 1971. Serge Brancley: Leonardo — the Artiw and the Mono. HarperCollins, London, 1992.

228 PETEI BLAKE ÉS PAUL S. BLEZARD

MÁSODIK FEJSZE, A SEEPMOVESEET AE EZOTERIKUS ARCELEOLÓGIA TLIKREBEN

L Anthony Blunx Dicolas Rousse, A W Mel/ar előadása a Szépmilye-szesiben, London és Washington, 1967. Mindkés vallás a bikaimadatra épült, állítólag ebből származik a, rvestarnentumi aranyborM bálvány, vagy Sin iüen, aki a babiloni merniták bálvanyinna.datának tárgya volt. Idézet Geotges Roux, Ancieto Iray g eúoébóI Allen and Unwin, London, 1994. 3. Eme okból kifolyólag Keteszteló Jánost is gyakran smkállas pász-sorként ábrázolták, természetes fogantatásával és sziileMsével is 11611 1011a természethez, a normális élethez való közelségét. 4. Henry Lincoln: The Doly ElaK, Jonaihon Cape, London, 1991.

HARMADIK FEJEZET: BAI311.6011, EGYIPTOM ÉS A KABBALA The Oxford Classico/ DaiDnary, Simon Hornblower és Anthony Spawforth szerkesztésében, Oxford University Press, Oxford, 1996. Adrian Roonir Dictionary of Asmohomical Nage, Routledge, London, 1988. 3. Ua. 4. George Smith a régészet egyik nagy elfeledett how, nevét még a témával 6ap3so1atos szótárak és enciklopédiák sem említik. Az itt Myasható információ Gods, Gra, K ScholaD -

Seite 87

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

the stohy of archeology c. műből származik, C. W. Ceram, Sidgewick FI Jackson, London, 1952 5I16 kiadása: Game, Greiber emel Geleher, Rowohlt-Verlag, Hamburs, 1949) amely jóllehet már idejétmúlt, a történetét meg-indítóan kezeli. További kutatások azt bizonyították, hogy Smith 1877-ben, 11515111 Aleppóban hunyt el, ezt köveröen a British Museum által végzett expedíciók vezetóje címet Horinuad Rassamra ruháztak át, aki a [ablak megtalálója volt. 5. Ua. 274-275. old. The Atlas of MysteKous Elaces, Jennifer Westwood szerk., Weidenfeld Nioolson, London, 1987. 7. The Marmillan DiKiensayy of Arehealogy, Ruth D Whisehouse szerk., Macmillan, London, 1983. 8. Gerald /Nesse, Andel. Egypt and the Light of the World, Black Classic Press, Baltimose, 1992 (elsó kiadás 1907). 9. Morton Smith:Betör the Magic-ion, Victor Gollancz, London, 1978. Ua.

ÁRKÁDIA TITKOS ÜZENETE 229

11. Lynn Picknert és Clive Princw The Templar Relevation, Bantam Press, London, 1997. 12. Ua. 13. E kifejezés Márk evangélioniának héber valtozarából ered (16:15- 34), s igy szól, E/S,, Eloi, Dala sahach thami, amelyet úgy fordIrmak, mint: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?? vagy „Atyám, Atyánk miért hagytál el engens?". 14 A szó többféleképpen betilzhetó, mint például kabbala, cjahalals, cabalz. 15. A tudás átaclomak szetriszégéből ez Isessorah lenne, smely m angol hagyomány szó pontos megfelelője. 16. Ezekiel 1. 17. E Matherx The (abala, Kegan Paul, Trench, 1989. 18. Joy Mann., The Bacont Collection, Jonachan Cape, London, 1992. Picknett és Pl 515 könyvéből idézve.

NEGYEDIK FEJEZET: GNOSETICIENIUS 1. Néhány forrás szerint lehetséges, hogy még korábban élt, L e. 1400 körül. 2. Paul Johnson: A History of Christiagity, Weidenfeld and Nicolson, London, 1976. 3. James Robinson szerkesmésében The Nag-Hahnigieli Library in Eng-tisk, EBBodi, Koppenhága, 1988. A Giovanni Filoransa (Anthony Alcmk forditásában): A Hut, of Gnostaism, Ervil Blackwell Ltd, Oxford, 1990. Tulajdonképpen a helyes, viszont kevésbé használatos berúzése Naj' Hammadi lenne. FI 501 4, 157. Mm? láthattuk, Valentinow és Basilidérv bizonyos irásai IMneusz és KeMmen ellenségeskedó és cáfoló feljegyzései formájában maradtak Mnn. Tatian, a szír gnosrvikus volt az, aki a 2. szazad során elsóként összefoglaka a négy evangéliumot Diatessaron címen, Hérakkán pedM János evangéliumának egyik legkorábbi kommentárMt írta, irásanwk Mredéke Órigenész jegyzetei révén maradt Mnn az utó-korra. Hasonlóképpen a megrögzött eretnekellenm Epiphanius munkái konzerválták például a valentinoszi iskola gnosztikus Ptole-maioszának „n6rit.k ím" leveleit", amely a mózesi törvények, a Tóra értelmezéséhez keresztény szellemben nyújt segítő kezm. üzlentinom egyik kMetájének, Theodotusmak a mestere Erld kita-

230 PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

Hit gondolati rendszerével kapcsolatos értekezései Alexandriai Ke-lemen szernelvényei révén nyily&tilnak na, számunkra. 8. A teozória vallási tanulmány, amelynek célja, hogy fellelje minden vallás titkos essze&iáját, s ez a gondolat nagyban különbözik az ezoterikus buddhizmarról. 9. Filorama. 10. Tohias Churton: The Gooks, Weidenfeld & Nicolson, London, 1987. 11. Miehael Baigent, Richard Leigh és Henry Lincoln: Az abbi tetká (Szent néz, Szent MOS , General Press Kiadó, 2000. Baigent, Leigh és Lincoln dl te James Robinson (szarkg The Nage Hanomádi Library o English-M1 E J. Brilk Köppenlarga, 1988. 13. Az eredeti axab szövegeket korábbi egyiptomi feljegyzések fordítá-minek tulajdonítják Ex alapján feltételezzük, hogy ez a mú szoros kapcsolatbm állhat Salamon (i. e. 971-631) eredeti könyveivel. 14. W. Förster (szerk.): Dee Gnosis OT, Zürich, 1971 (angol fordítása R. Mclz Wi/son, Gnosis, Oxford, 1972); E Macuch: Zur Spooke und lioatkr der Atandeker, Bodin, 196,10 Rudolph: Die Mandk,r, I Prologomena: D. Mandderproblem, Göttingen, 1961; K. Tröger (szerk.): Gnosis und Neos Testament, Berlin-Gömrsloh, 1973. Mind-egyik 918 o művében idézve. 15. Httgh Schonfekk The Passover Piot, H&chinson, London, 1965. 16. E S. Drower T& MORdP¢Rf f Iraq ered Ion: Theo rults, okom, maget, logends and folklore, Clarendon Press, Oxford, 1937. 17. Lyon Picknett és C)ive PMme: The r.pi, Relkotion, Bantam, London, 1997. 18. Zadokiták könyve (a zadokiták taníMk egy csoportja volt, akik Jánost oaratrák) így szól: „szerettek &térni a farKens és a szadduceus szektak által előírt szigorú szabályok arvényéről". 19. Kurt Rudolph, Maridarriar című könyvéből idézve, EJ. Brill, Leiden, 1978. 20. Lásd Drower. 21. Lásd Rudolph. 22. A többi felhasznált forrástól eltekintve, a mandeusokről szerzett in-formációink javát az Eneydopaklia Brionnto The Gnostic &tetem 1412(4/7 (artarignosiaorg/ntandean), http://horne.so.nor-noetic/ libe.httar, Lyon Picknett és Clive Ptince: T.be Tereprar Relootion, Bertram, London, 1997 című. művéből szereztük; az arab inomárvidékról némi tájékoztatást az üaki Nemzeti Kongresszus honlapján miattunk (www.inc.org.uk), ám a mocsárvidék törzseinek állapotáról szóló csekélyke int-orruk& koarrusem objektív és mai keletű.

ÁRKÁDIA TITKOS ÜZENETE 231 23. Norman Golb: Who 0/0 010 Dead Se, Scout?, Mich,/ 0/Mara, London, 1995.

ÓTODIK FEJEZET A KERESZTRE FESZÍTÉS MÍTOSZA I. Michael Barge., Richard Leigh és Henry Lincoln: Az abbé oka (50,00101 Szot Grál), General Press Kiadó, 2000. Z Ida. 3. 8111 (szerk.), A History of theitutish People, Weidenfeld Nicolson, London. 4. Martin Goodrnan Jane Sherwooddal: The Rom. World 44 OT AD 180, Routledge, London 00 1100 York. 5. 118. 6. Lyon Thorndike, A How, of Magit knd Experimeneal Science, Co-lumbia Universary Press, New York, 1958. 7. 0.18 Farrar The Herode, 1000000 10 Pato& London, 1898. 8. Lia. 9. Harold OC, Hoehner: Herod Aoopo, Cambidge University Press, 1972_ 10 Farra, 11. R. Runcie, „Blood on His Hands", The Times, London,

Seite 88

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

1799.0800. 2I-i szám. 12 Arta Ejtette, G Sluter szerk. 1879. 13. Eusehiosx The Erdesiookal Hiony and the ~yrs of Moine, Hugh Jackson Lawlor és John Eme. Oulcon fordításában, Macmillan, London (Euszebiosx egyháztarténete, Bp., Szent István Társulat, 1983). 14. Ua. 15. ő/Villant) Barclay: The Golpels and Acts, SCM Press Ltd. 16. Lukács evangéliurnában van egy érdekes részlet (10, 11, mely arról szól, hogy Jézus kijelölte hemenkét tanítvány& és elküldte óket „minden városba és helyre". Ez alátárnarzrani látszik, hogy Jézus ismeretekkel rendelkezett a kabbalaral és a zodiákussal kapcsolat-ba& mivel a arediálcusban hemenkét elem található; ezt a tényt erd-&i meg Tatininus is a Duartarorban: „harvenkét tanítványt kül-dött'. 17. Úgy vélik, ez a babiloni Tahnud Genearara IL könyvé, 83 old.-ra utal vissza, amely úgy szól: „az áldozat csontját nem kell eltarnó. 18. Idolomakia, 180e00884040 Abhorrens, London, 1859. 19. Ua

232 PETER BLAXE ÉS PAUL S. BLEZARD

20. Számos mű létezik, amely a keresztre feszítés különbrvő re6r00, ideértve a napfogyatkozás szerepét, a drogok és italok használ:mát, Krisztus 680,0, 8, a latrok kilétét feszegeri, s rengereg hipo-tézis létezik még, melyeket túl hosszú lenne itt felsorohu, 21. Azt a korábbi Biblia-tórténeter visszhaugozza, amely arról szólt hogy Mózes Isten szavait hirdeU Mózes magára haragította P2 Is-tent, ruerr azt mondta, hogy az Ó szavai csak „összembilminak az ajkain". Eme/ azt akarta kifejezni, hogy Mkalmatlan erre a szerepre, s hogy bátyja, Áron jobban ki tudná fejezni Isten akaratát (2006z. 4i10-16)

HATODIK FEJEKET: A FRANCIA KAPCSOLAT 1. Harold Hohneri The Life ef Hhed, Cambridge University Press, 1972, 262. old És F. W. Farrari The Herods, Service A Percet London, 1898. Eusebioszi The Delesiostiral History and the Maszyrs lealestme, Hugh Jackson Lawlor és John Erenest Oulton forMtásában, á7, Macmil-lart London (Eusmbiosz egybáztörténete, BÁ, Szent István Társu-lat, /983). 3. Lukács 8:2, 4. Laurence Gardner: Blemiline yOoO, Hely Grad, Elernent Books, Shafresbury, 1996. 5. Margaret Statbird: The IrPerrin ILDsh ‚be Atababer Jar, 3. fejezet, 98, old, Laurence Gardner könyvéből idézve. Jacobus de Voraigne, Legenda Atm., London, 1483 (Gardnertől idézve). 7. Lyon Dcknert and Clive Princei The Templar Relenatien, &main Press, London, 1997. Ean Begg Tbe of she Bim* Virgin, Arkam, London, 1985. 10 Karbra Nagast Magda (1908) című könyvének allírása szerit, az el-ső Magdolna etkopiai származású, fekete, bölcs és varátslói képessé-gekkel megáldott volt. Ugyanitt azt is írja, hogy Salamonhoz men, ‚Sül, akinek egy Dávid nevil fiúgyernieket szült. 11. Picknetótól és Prince-től idézve. 12. Bokenhorn, 158 old. 5780-6. sor. 13. He/en Meredith Gard,: „Saint Mary Magdalene M Afediaeval Literature", The Johns Hopkins University Studses 00 Historiml and Political Science, LXVII. sorozat, d szánt 1950.

ÁRKÁDIA TITKOS ÜZENETE 233

14. W. M. Meredt, Dgends of Saint,- a 14. század skót dialektusábm írva, XVI, ..Ma0dalene5, 263. old 263-6. sor. 15, Lásd Vomigne 77. old. 16. A legtöbb Alunadiról szeik5 információ Paul C. Pappasiirvis' Tomb in India című' könyvből származik, Asian Humanities Press, California. A MI nagy mélységében tárgyalja az Ahmadi szemléle-tet. 17. Michael Baigent Richard és Heury Lincolni Az abbé titka (Szem ver, Szent Gráf), Generai Press Kiadó, 2000. 18. Lásd Picknett és Prince. 19. Lle 20. A. N. Wilson: Jrvut, Sinclair-Stevenson, London, 1992. 21. Picknest és Prince. 22. Karl W. Ludrert: Egyption Light and Hebrew Fire, State University of New York Press, New York, 1991, Picknett-sól és 060,, ‚Al idézve. 23 Picknett Plit1CP művéből idézve Owen St Victor, Epiphany, Sanaa Sophia,Lemen, 1991. 24 G. L 8.3004' Simon Magsm An Ehay, Thempbsral Pnblishing Seriety, London, 1892. Picknerrpál és Prince-től idézve 25 Lla. 26. Ua. 27. Susan Holdnsi Mary Magdidene, HarperCollins, London, 1993. Picknett-t61 és Princetől idézve. 28. 13aigent, Co,,,), és Leigh.

HETEDIK FEJEM, EGY FALU, EGY KEHELY ÉS EGY MEROKING-KIRALY

I. Henry Lincolni The Hely Fiam, Jonzthan Cape, Co),,,, 1991. 2 Un, 3 Michael Baigent, Richard Leigh 8 Henry Dacolni Az abbé istka (Szent vér, Szem Gráf), General Pms Kiadó, 2000. 4 Lásd Lincoln. 5 lan Wood: The Merovingian Kingdom 450-751, Ióngman. 6 T...M Szt. Greg°, 7 Érdemes megernlMni, hogy neve s Louis név elődje. Jóságos Lajos császár állítólag egyszer arv mondta, hogy Kladvig augyanazt a ne-ves viseli'', mint 0 Mindez világossá válik, ha elhagyjuk a név első betűjét

234 PETER PLAKERS PAUL S. BLEZARD

8. Az arianizmus az alexandriai Arius tanait tükrözi (i. 18. 4. sz.), aki tagadta Krisztus isteni mivoltát. 9. Tourti Sah Gregor. 10. St Remiként ismeretes 437 és 533 között élt, néhány tudós szerint Soissons püspokének, Principiusnak volt a testvére. 11. Lásd Wood. 12. Eddi Stephanus: Vita Wilfirdi. 13 Digor: Mistarr, de Royaume M Ausorasie, Nancy, 1863 és Fok. Tradition Hagsographigry rake de S, Dégabort, roi oS Honos, Le Moyen Age, 1963. 14. Lanigan: Ealesiankal History, 3. kötet. 15 Lásd Eddius Stephanus. 1E Lásd Baigent, Leigh és Lincoln. 17. Michael Baigent, Richard Leigh és Henry Lancoln: The Mensanie Legmy, ,Tonachan Cape, London, 1986. 18. Ida. 19. Eddirts Stephanus Vita Wiert-ide-je szerint 676-ig nem is tért vissza. 20. j. M. WallacEHadrill: The Frankkh (hurok, Clarendon Hess, Ox-

Seite 89

PETER BLAKE ES PAUL S. BLEZARD

ford, 1983. A rnú nrtlységében tárgyalja ert o. problémakör, ami-nek alapja< Grimoald egy oklevele képezi, amely a germignyi nak a Stavelot-Malmédy kolostornak vaH adományozásáról szól. Itt olvashatjuk, hogy 11. 0060160 16 első trónralépése apja halálá-val, 656-ban kezdődött és 660-661-ben ért véget Grimoald trónbi-torlása miatt. Csupán egy gyermekkirály volt, old tudatlanul árja, szotta Grimoald kezére a hatalmat. 21. J M. Wallace-Hadrill: The Long-Haisnd Ki1,1 and ',Iker sortlin Frankish History,Mothuen, LondoE 1962. 22 Lásd Eddius Stephanus. 23. Henri Lj000 Domryo Skrets d'Henri LI1b77., 1967. 24 Edward James: The Origins of France „From elinal 11 the Capryjans7, Menthuen, Londort 25. U. 141. old. 26. Toursi Gregory: Derart Libri Historiarnm V 44; Chilperic, Ymno in sollennatate s. Aledardi. 27. D. Ganz: Bareaurratir shorthand and Merryingian learning, Wood: The Merouogian Kingdorys 450-751, Longman művéből élézve. 28. Fredegar, IV 47. 29. Kutatások azt látszanak igazolni, hogy Haldetrude Dagobert anyja, és hogy Betthetrude Charibert anyja. volt. Lásd Ewig: Die Namengebung 60 den o1ln0o Frankekönigen und ins meronongesehen Könighaus, 64. old. 30. Gesta Dagoberti I, 5.

ÁRKÁDIA TITKOS ÜZENETE 235

51. Fredegar, IV 674 Wood: The Akkaingsan Kingdom. 450-751, Longman. 32. Vila Paronh, 78. 33. Paul Fouracte and Richard A Gerberding: Late ~Hangja. France 640-720, Manchester University Press. Lásd még Wallacelladrill, 1960, 78. fejezet. 34 WallacEHadrill, 1960, könyvében Ftedegar nOesére alassorta a vi-rigót király neve Suintils volt. 35. Lásd). M. Wallace-Hadrill, 1962. 36. Lionel and Patricia Fanthorpe: R_ao-k-Chdloon 10 Mysteries and 5ryr4s, Hellevue. 37. Vita S. Pauli, Opnoopt ltond000,00 899, 900,901, 902, 903, fdld és könyvtárak a.dományozása. 38. Forinigé: L' Abbaye Royale de Sain,Dents. 39. Bruno Krusch és Wilhelm Levison: Pont; sannomm ina)1,707, Dionisha, Rustirii Eloutherii, szerk. MGH Al/ot Antiq IV. 90. Edward B. Foley: 76, 91,,; Ordinary efthe Royal Abbey of 33.-Dener Franry, The University Press, Fribourg, Sv. c, 1990.

NYOLCADIK FEJEZET: Aé LRETNEKSÉG HAZÁJA 1. Michael Baigent, Richard Leigh és Henry kürtölte Az abbé titka (Szent Ár, Szent Gráf), General Press Kiadó, 2000. 2. Baigent, Leigh and Lincoln D. de Rougernent: 7000 10 the Wrytern World, Nolo York, 1990, művéből idézve. 3. David Christie-Murray: A History of Herosy, New English Library, London, 1976. 4. A katharok „keresztényeknek.' és „jó keresztényeknek" nevezték magukat, még „az Isten barátai" névvel is illettek őket. A fennma-radt néhány kathar dokumentum és feljegyzés két dogmatikus ér-rekezésből, melyek egyike Firenzében található, valamint két szer-tartáskönyvból áll. A kathasokról szóló ismereteink túlnyomó része az albigens hadjárat és a szent inkvizíció nyomán kihallgatások formajában maradt tan)1, több mint 7000 ilyen példányban. Az egyik szerencsétlen teremtés a »Péterrel", a katharok híres Úrhoz szóló imájával kezdi vallomását, melynek kezdő sora igy szól: ..Payre sant Dieu drryturier do bons sperisk („Szent Atya, Old lelkek törvé-nyes Ura."). Walter Birks és D. A. Gilbert: The Treasure of Monkégur, Crucible, London, 1987.

234-235 bennt van

Seite 90