Puerto Rico politikai rendszere

Szegedi Tudományegyetem, 2001

Kertes Gábor

PUERTO RICO POLITIKAI RENDSZERE

Szemináriumi dolgozat a Latin-Amerika politikai rendszerei kurzusra

Vezető tanár: Dr. Anderle Ádám

Puerto Rico politikai rendszere

2

Történelmi áttekintésA XV. században, a spanyolok érkezése-kor a sziget � Borinken � túlnyomó részéta Dél-Amerikából származó, az egyéb ka-ribi indiánokhoz képest, nem túl barát-ságtalan Taíno (Arawak) indiánok lakták.Kolumbusz 1493-ben, második útján fe-dezte fel az általa San Juan Bautista (Ke-resztelő Szent János) névre keresztelt szi-getet.

A gyarmatosítás 1508-ban kezdődött,az indián őslakosság létszámát akkoriban50 000 főre becsülték, ez szinte a nulláracsökkent a bányákban tapasztalt rosszmunkakörülmények és az európaiak általbehurcolt betegségek következménye-ként. 1511 volt az első � sikertelen � indi-ánlázadás időpontja, 1513-ban pedig márfekete rabszolgák érkeztek a szigetre (La-tin-Amerika más rabszolgatartó társadal-maihoz képest azonban arányuk többnyi-re alacsony maradt, 15% körüli. az 1765-ben Alexander O'Reilly altábornagy általvégzett népszámlálás 39 846 szabad em-bert és 5 037 rabszolgát említ, ami 12,6%-os aránynak felel meg). Az egyre nagyobbszámban jelen levő spanyol telepesekkel afaji keveredés � királyi jóváhagyással �megindult.

1539-ben felismerve Puerto Rico stra-tégiai jelentőségét Spanyolország erős vé-delmi rendszert épített ki San Juan körül. 1595. november 22-én Sir Francis Drake pró-bálta sikertelenül elfoglalni a szigetet. Az 1700-as években megalapították Ponce ésMayagüez városokat, de a XVI-XIX. század közötti Puerto Rico-ra az elhanyagoltság voltjellemző. Az 1800-as évek elején egy királyi rendelet � az európai lakosság arányát nö-velendő � földet adományozott az egyéb dél-amerikai gyarmatokról vagy Európából ér-kező bevándorlóknak. A rabszolgaság 1873-as eltörléséig a kávé- és cukornádültetvé-nyek határozták meg az ország gazdaságát.

A spanyol gyarmati veszteségek hatása jelentős növekedést eredményezett a be-

Állami jelképek

Zászló: A zászlót először 1895.december 22-én használta egyDr. Julio J. Henna által vezetett, aKubai Forradalmi Párthoz kötődő,politikai csoport egy New Yorkigyűlésén.

A függetlenségi harc szimbólumává lett, majd 1952. július25-én, a sziget Nemzetközösségi tagságával vált PuertoRico nemzeti zászlajává.A kubai zászló alapján készült, a kék és vörös színek fel-cserélésével. A fehér ötágú csillag Puerto Rico-t szimboli-zálja, a kék háromszög három oldala a köztársasági kor-mányzás három ágát: a végrehajtói, törvényhozói és bíróihatalmat. A három vörös sáv a három kormányzati területettápláló vérre, a két fehér sáv az emberi jogokra és azegyéni szabadságjogokra utal.

Címer: 1511. november 8-án Ara-góniai Ferdinánd királyi rendelet-ben határozta meg Puerto Ricocímerpajzsát. A címer azóta gya-korlatilag változatlan, ma ez a leg-régebb óta használt címer Latin-Amerikában.A címerpajzs szegélyén felismer-hetők a spanyol címerről kölcsön-zött motívumok.

A zöld háttér Keresztelő Szent Jánosra utal. A Jelenésekkönyvén pihenő és az Apokalipszis hét pecsétjét vigyázóbárány Jézus Krisztust szimbolizálja. A jeruzsálemi ke-resztes fehér zászló a sziget katolicizálást jelzi.

Pecsét: Az ország pecsétjénekszimbolikája gyakorlatilag meg-egyezik a címernél leírtakkal.A szegélyen Spanyolországra ésJeruzsálemre utaló szimbólumo-kat találunk. Az �F� és �I� betűk akatolikus királyokat reprezentál-ják.

Puerto Rico politikai rendszere

3

vándorlásban, a sziget gazdasága fellendülőben volt. 1897-ben Puerto Rico autonómiátszerzett, csak hogy elveszítse azt az 1898-as spanyol-amerikai háború után.

Politika az Egyesült Államok árnyékában1898. október elsején az Egyesült Államok és Spanyolország képviselői Párizsban talál-koztak, hogy lezárják a hat hónapja tartó háborús viszályt. A december 10-én aláírásrakerült Párizsi egyezmény szerint Spanyolország elvesztette Kubát és a Fülöp-szigeteket,valamint Puerto Rico � a függetlenség helyett � amerikai fennhatóság alá került. JohnRutter Brooke tábornok által vezetett katonai kormány alakult.

1900. április 2-án az Egyesült Álla-mok 25. elnöke, William McKinley, aláírtaa Foraker (más néven az 1900-as alkot-mány-kiegészítő) törvényt, mely polgárikormányzást vezetett be Puerto Rico-ban.Az államigazgatás elemei a következőkvoltak: a kormányfő, az általa kinevezettvégrehajtótanács és egy 35 választott tag-ból álló képviselőház egy nem szavazómegbízott ügyvivővel. A bírósági rend-szer legmagasabb szintjét a legfelsőbb bí-róság képviselte, emellett kerületi és vá-rosi szinten működtek bíróságok. A tör-vény az Egyesült Államok összes szövet-ségi jogszabályát is hatályba léptette aszigeten. Az első, a Foraker törvény sze-rint beiktatott kormányzó Charles H. Allenlett 1900. május elsején. Puerto Rico ekkorsajátos helyzetbe került: nem volt függet-len állam, de jogilag nem volt része azEgyesült Államoknak sem.

A helyzetet az 1917. március 2-ánéletbe lépett a Jones-Shafroth néven ismerttörvény oldotta meg (Woodrow Wilson el-nöksége alatt), mely az Egyesült Államok állampolgáraivá tette Puerto Rico lakóit. A Jo-nes törvény szétválasztotta a Puerto Rico-i kormányzatot végrehajtó, törvényhozó és bí-rói hatalomra, biztosította a polgárjogokat és helyileg választott kétkamarás törvényho-zói testületet létesített � 19 főből álló szenátus és 39 tagú képviselőház formájában.Azonban a kormányzó vagy az Egyesült Államok elnöke bármely a helyi törvényhozásáltal előkészített törvény ellen vétót emelhetett, az Egyesült Államok Kongresszusa pe-dig bármely a törvényhozás által hozott intézkedés ellen fölléphetett. Az anyaország el-

Államszervezet a Foraker törvény és Jones tör-vény után

Foraker (1900)

Jones (1917)

Végrehajtószegmens

Törvényhozószegmens

Bíróiszegmens

Kormányzó

Kabinetfőnökök

Végrehajtó-tanács

(6 észak ame-rikai, 5 Puerto

Rico-i tag)

Képviselőház(35 tag)

Legfelsőbbbíróság

Kerületi bíróság

Városi bíróság

Végrehajtószegmens

Törvényhozószegmens

Bíróiszegmens

KormányzóKinevezi az

Egyesült Álla-mok elnöke

KabinetfőnökökKinevezi a kor-mányzó, jóvá-

hagyja a PuertoRico-i szenátus

Szenátus(19 tag)

Képviselő-ház

(39 tag)

Legfelsőbbbíróság

A bírókat kine-vezi az Egye-sült Államokelnöke, jóvá-

hagyja az E. Á.szenátusa

Kerületi bíróság

Városi bíróság

Puerto Rico politikai rendszere

4

lenőrizte Puerto Rico gazdasági és pénzügyeit, valamint felügyelte a postaszolgálatot, abevándorlást, nemzetvédelmet és más alapvető kormányzati területeket.

1947-ben részleges önállóságot kapott a sziget,először lehetővé téve a kormányfő-választást. 1948-ban Luis Muñoz Marín lett Puerto Rico első, márhelyben választott kormányfője. 1950. június 30-ánaz Egyesült Államok kongresszusa a 600-as törvé-nyével elfogadta Puerto Rico Szabad Társult Állami(ELA) státuszát, 1951-ben pedig az amerikai Kong-resszus jogot adott Puerto Rico-nak saját alkotmá-nya elfogadásához. 1952. március 3-án Puerto RicoratiÞkálta azt, majd az Egyesült Államok Kong-resszusának július 3-i jóváhagyása után július 25-énhatályba is léptette.

Muñoz Marín ezután, az általa megalakítottDemokratikus Néppártot vezetve, a hatvanas évekigmeghatározó politikai Þgurája volt az országnak.Néhány évtized alatt Puerto Rico-ból, a �Karib-tenger szegényházából� Latin-Amerikaegyik legmagasabb életszínvonalával bíró állama lett.

Társadalmi struktúra a modern Puerto Rico-banMint azt már említettem, Puerto Rico társadalmának etnikai felépítése a mindenkori po-litikai-gazdasági elvárásoknak megfelelően változott. Az aktuális etnikai felépítésrőlmegbízható képet kaphatunk az 1990-es és 2000-es népszámlálások alapján, ez utóbbicsak a faji összetételről szolgáltat adatokat.Faj (2000). Az ország 3 808 610 lakosából 80,5%fehér, 8% afrikai amerikai, 0,4% indián, 0,2%ázsiai, 6,8% egyéb nem kevert fajúnak vallottamagát. A kevert fajok reprezentáltsága 4,2%.Nem és kor (1990). A férÞak a népesség 48,43%-át (Magyarországon 47,74%-át) alkotják. Az 1999évi magyarországi adatokkal összehasonlítva(ld. a következő oldalon) szembeötlő a Þatal né-pesség nagyobb, valamint a nyugdíj előtt állókkisebb aránya Puerto Rico-ban. A lakosság szá-mának növekedési üteme, 0,56% így várhatóan2005 körül megszülethet Puerto Rico négymilli-omodik lakosa. A lakosság száma a szigeten 77évente nő kétszeresére.

2000-ben 15,47 születés jutott 1 000 lakosra (itthon 9,6 1998-ban), 7,74 haláleset és -

Az első ügyvivő kormány tagjai 1917-benA. Ruíz Soler, José E. Benedicto,

Ramón Siaca Pacheco, Hon. Arthur Yager,Paul G. Miller, Manuel Camuñas,

Salvador Mestre, Guillermo Esteves,Jesse W. Bonner, Pedro L. Rodríguez.

Népszámlálás 1530-ban (Francisco Manuelde Lando)

Fehér (spanyol): FérÞ Nő

Házas 71 57Egyedülálló 298 N/A

IndiánSzabad 497

Rabszolga 1 040

Afrikai FérÞ Nő 1 803 406

Összesen: 4172 lakos

Puerto Rico politikai rendszere

5

2,14 bevándorló. 100 000 lakosrajutó halálesetekből 142,6 szív-, 95,4rák-, 55,1 cukorbetegség-eredetűvolt. A gyermekhalandóság 1 000élve születésre 9,71. A várhatóélettartam férÞaknál 71,05, nőkesetében 80,3 év.

Az 1 000 főre jutó házasság-kötések száma 9,2 (szemben a 4,49-es magyar mutatóval), a válásokszáma ezer főre 4,47. A családokátlagos létszáma 3,5, egy nő átla-gosan 1,9 gyermeknek ad életet.Lakás (1990). A Puerto Rico-iak 99%-a rendelkezik valamilyen lakhatással, ez 1 054 924háztartást jelent. A háztartások 84%-a családi háztartás, ezek 28,4%-át egyedülálló nővezeti. A lakások 5%-ában nélkülözik a teljes csatornázást.

A lakosság 71%-a városokban lakik, 29%-a vidéken.Iskolázottság (1998-99). Az általános is-kolába járók száma 350 714, a középisko-lai tanulók száma 144 157, a főiskolaihallgatóké 114 684, míg az egyetemi hall-gatóké 168 000. Az egyetemek száma 44.A 15 év fölötti lakosság 89,6%-a tud írni ésolvasni.Munka (1999). A lakosság gazdaságilagaktív hányada 32,2%. A szektorok szerintimegoszlás: 25% szolgáltatás, 23% kor-mányzat, 20% kereskedelem, 15% kéz-művesipar, 6% távközlés és szállítmányo-zás, 5% építőipar, 3% mezőgazdaság. Amunkanélküliek aránya 12,5%.

A földterület 51,9%-a áll művelésalatt (ebből 9% szántó, 26% legelő, 16%erdős terület), a legjelentősebb termények:cukornád, trópusi gyümölcsök és kávé.

Alkotmányos jogokAz 1952-ben elfogadott alkotmány bevezetőjében a Puerto Rico-iak elkötelezik magukata köztársasági formájú demokratikus államszervezet mellett.

A második szakaszban az egyént megillető jogokról szólnak: törvény előtti és az

Fiatal Puerto Rico, idős Magyarország

Tények Puerto Rico-ról

Földrajzi koordináták: Északi szélesség 18° 15´, nyugatihosszúság 66° 30´.

Terület: 9 104 km², ebből 8 959 km² szárazföld.Tengeri határ: 501 km.Lakosság: 3 808 610 fő (2000) (70% városi, 30% vidéki).Etnikai megoszlás: 78% spanyol (kreol), 15% mulatt, 5%

fekete, 2% angol.Vallás: 85% római katolikus, 8% protestáns, 7% egyéb

illetve nem vallásos.Főváros: San Juan (alapította Juan Ponce de León 1508-

ban).Államforma: Köztársaság (az Egyesült Államok teljes ön-

kormányzattal rendelkező társult állama).Politikai fölosztás: 8 szenátori kerület, 40 képviselői ke-

rület és 78 önkormányzat.Hivatalos nyelvek: Spanyol és angol (1991-1993. csak

spanyol!). A lakosság kb. negyede beszéli az angolt,korlátozott képességekkel. Az angoltudás mindenütt el-várás az államigazgatásban.

Nemzeti ünnep: November 19. Puerto Rico fölfedezésé-nek dátuma. Az Egyesült Államok nemzeti ünnepein kí-vül további helyi kilenc munkaszüneti napjuk van.

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

Száz

alék

os a

rány

<5 5-9 10-14 15-19 20-24 25-44 45-54 55-59 60-64 65-74 75-84 85<Korcsoport

A népesség korcsoportok szerint

Puerto RicoMagyarország

Puerto Rico politikai rendszere

6

oktatási rendszerben gyakorolt egyenlőség, szabad vallásgyakorlás (valamint az állam és azegyház szétválasztása), szólás- és sajtószabadság, a tanuláshoz és munkához való jog, gyüle-kezési és szervezkedési jog (katonai szervezetek kivételével) a legfontosabbak. Az élethez, aszabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot alapvető emberi jogként említik, ezen kívül agyermekek védelméről is szót ejtenek.

A szociális jogokat (a megfelelő életszínvonalhoz, a szociális védelemhez való jog) bizto-sító cikkelyt 1962-ben eltávolították az alkotmányból.

Parlamentarizmus, választásokAz alkotmány szerint a négyévente, a parlament által meghatározott novemberi (általá-ban a november első hétfőjét követő keddi) napon országos választásokat kell kiírni. Ek-kor megválasztásra kerülnek a kormányzó, az országgyűlés szenátusának 27, képviselő-házának 51 tagja, a polgármesterek és az önkormányzatok tagjai. A Puerto Rico-iak nemvehetnek részt az Egyesült Államok elnökválasztásán. Ennek megfelelően három szava-zócédulát kapnak a szavazók.

A szigeten élő amerikai, vagy Puerto-Rico-i, 18 éves korukat betöltött állampolgá-rokat illeti meg választójog. A tulajdonnalnem rendelkezőknek illetve írni-olvasni nemtudóknak is joguk van a szavazáshoz.Végrehajtó hatalom. A kormányzó személyétközvetlen szavazással választják. A választá-sokat követő év januárjának másodikán kerülsor beiktatására. Kormányzó lehet minden 35.életévét betöltött Egyesült Államokbeli állampolgár, aki a választásokat megelőző öt év-ben Puerto Rico-i lakos volt.

A kormányzó hívja össze a törvényhozás rendkívüli üléseit. A törvények hatályba-lépéséhez ellenjegyzése szükséges. Ő a nemzetőrség főparancsnoka, szükségállapotot iső rendelhet el. Közkegyelmet gyakorolhat. A kormányt alkotó 15 minisztert a szenátusjelöltjeiből és jóváhagyásával jelöli ki. (A főbb minisztériumok: állam-, igazságügyi, ok-tatási, egészségügyi, pénzügy-, munkaügyi, földművelésügyi és kereskedelmi, valamintmunkaügyi.)Törvényhozó hatalom. Megválasztható minden, a választásokat megelőzően legalábbkét évig Puerto Rico-n élő Puerto Rico-i állampolgár, aki ír és olvas a spanyol vagy angolnyelvek valamelyikén. Az alsó korhatár 25 év a képviselőházban és 30 év a szenátusban.A jelöltnek legalább egy évvel a választásokat megelőzően már abban a választási kör-zetben kell élnie, amelyben indul.

A szavazás pártokra (esetleg független jelöltekre) történik, a választókat reggelnyolctól délután háromig várják. A nyolc szenátori körzet 2-2 szenátort válasz, a 40 kép-viselői körzet pedig 1-1 képviselőt. A körzetek kijelölését tízévenként, a népszámlálási

Szenátori és képviselői körzetek

Puerto Rico politikai rendszere

7

adatok tükrében felülvizsgálja egy meghatározott összetételű bizottság. A körzetek azalkotmányban meghatározottak. A győzelemhez egyszerű többségre van szükség. Amaradék 11-11 parlamenti helyet a szavazatoknak és a körzet lakosságának megfelelőenosztják szét.

Az alkotmány III. szakaszának 7. paragrafusa és a választási törvény 6.012. szakasza� a �kisebbségi� törvény � külön foglalkozik egy sajátos szabállyal, ami bizonyos esetek-ben megakadályozza � két plusz helyet biztosítva az ellenzék számára �, hogy egy pártvagy lista kétharmados többséget szerezzen a parlament bármely kamarájában (a kiegé-szítő helyek elosztásához szükséges számítások két oldalra rúgnak).Bírói hatalom. Puerto Rico-ban a bírói hatalom letéteményese az öttagú Legfelsőbb bíró-ság. Ezen kívül a törvényhozás létesíthet, illetve szüntethet meg bíróságokat. A bíróságirendszer városi bíróságokból, kerületi bíróságokból és feljebbviteli bíróságból áll. A mi-niszterekhez hasonlóan a szenátus jóváhagyásával a kormányzó jelöli ki a bírókat.

A legfelsőbb bíróság leendő tagjával szembeni elvárás, hogy megválasztása előtt le-galább öt évig a szigeten éljen (az Egyesült Államok állampolgáraként), és legalább tízéve praktizáljon Puerto Rico-ban.

A választások első száz éveA spanyol koloniális korszakban 1865-től szerveződtek pártok Puerto Rico-ban. A kon-zervatív-liberális szembenállást a Partido Incondicional Español (Feltétlen Spanyol Párt) ésa Partido Liberal Reformista (Liberális Reformpárt) testesítette meg. A liberálisok közt kétcsoportot lehetett elkülöníteni, az autonómia-pártiakét, illetve az anyaországgal szoro-sabb kapcsolatot tartani szándékozókét. 1887-ben megalakul a Partido AutonomistaPuertorriqueño (Puerto Rico-i Autonómia Párt) vezetőjük Luis Muñoz Rivera volt. Hívei1899-ben létrehozták a Partido Federalt (Szövetségi Párt), pártellenfelei pedig a PartidoRepublicano Puertorriqueñot Dr. José Celso Barbosa vezetésével. Harmadik erőként megje-lent a Partido Obrero Socialista (Szocialista Munkáspárt). Mindhárom párt kiállt a katonaikormányzás felszámolása és az alkotmányos rend megteremtése mellett.

A Foraker törvény 1900-as elfogadása után választásokon történt Puerto Rico tör-vényhozása, majd 1948-tól, végrehajtó hatalma letéteményeseinek kijelölése. 1900. a Re-publikánus Párt elsöprő győzelmét hozta, 1902-ben még mindig bő kétharmados több-sége volt az ekkor 35 fős képviselőházban. 1904-ben feloszlik a Szövetségi Párt, helyét azUnión de Puerto Rico (Unionista Párt) veszi át, továbbra is Muñoz Rivera vezetésével. Az1904-es választások már az unionisták meggyőző fölényével zárultak, amit a következőnégy választáson (1906, 1908, 1910, 1912) is abszolút győzelmük követett. 1914-ben mi-után Az Unió szövetséget ajánlott a Republikánus Pártnak (amit az tudomásul sem vett)az abszolút többség egyszerűvé csökkent.

Az 1917-es választásokat már új választói körzetek szerint tartották, az unionisták ésrepublikánusok mögött pedig már egy erőteljes Szocialista Párt végzett. Az 1920-as vá-lasztásokon a szocialisták és republikánusok helyi szövetségeikkel elérték, hogy a le-

Puerto Rico politikai rendszere

8

adott szavazatok 49,3%-át megszerezzék. A Szocialista Párt három év alatt megdupláztaa szavazatainak számát. A következő ciklus alatt az unionisták politikai krízisbe kerül-tek, de 1924-ben a republikánusokkal szövetségben (Alianza Puertorriqueña) legyőzték aSzocialista Pártot szövetségeseivel, 1928-ban a különbség azonban csökkent a két szövet-ség között.

1932 ismét átrendeződést hoz a párt-rendszerben. 1931-ben az Unionista pár-ton belül fölerősödtek az autonómiátszükségesnek tartó hangok. A másik ol-dalon az Alianza Puertorriqueña készültegyesülni a Partido Republicano Puro-val,hogy az 1932-es választásokon a szocia-listákkal szövetségben megszerezzék atöbbséget. Az új pártalakulat a PartidoUnión Republicana (Köztársasági Unió) ne-vet kapta. Eközben az unionisták új névenalapítottak pártot, a Partido LiberalPuertorriqueño-t (Puerto Rico-i LiberálisPárt). 1934-ben megalakult a Puerto Rico-iKommunista Párt. Végül a szocialisták ésa Köztársasági Unió szövetsége maga-biztos győzelmet aratott, eközben a Naci-onalista Párt nem került a Parlamentbe. Az1936-os választások már a nacionalisták ésa függetlenségiek hattyúdalát hozták, a liberálisok pedig alulmaradtak a KöztársaságiUnió és a szocialisták szövetségével szemben.

Az ezt követő négy év Puerto Rico politikai életének legaktívabb időszaka volt. Az1937. március 21-i Ponce-i mészárlásban 17-en haltak meg, nacionalista tüntetők és rend-őrök egyaránt. 1938. július 22-én a Liberális Pártban nemkívánatossá vált Muñoz Marínalapított új pártot, a mai napig létező PPD-t. Létrejött az UniÞcación PuertorriqueñaTripartita, és egy erős harmadik oldal benyomását keltette a választásokon, melyenMuñoz Marín pártja hajszálnyi többséget szerzett a szenátusban. Új korszak köszöntöttbe Puerto Rico-ban. Az 1944-es választásokon már földcsuszamlásszerű győzelmet ara-tott a PPD.

A Demokratikus Néppárt Egyesült Államokhoz közelítő politikájának köszönhető-en 1946-ban megalakul a Partido Independista Puertorriqueño (Függetlenségi Párt). A szo-cialisták és a köztársasági unió mellé csatlakozott a frissen alakult Partido EstadistaRepublicano (Tagállamiság Párt), de a PPD így is megszerezte a szavazatok többségét ésaz első alkalommal megválasztott kormányzó is soraikból került ki.

Az 1952-es választások a pártszövetségek megszűnését hozták, a sorrend PPD, PIP,

Luis Muñoz Marín: Puerto Rico atyja

Luis Muñoz Marín SanJuanban született 1898. feb-ruár 18-án. Apja Luis MuñozRivera volt. Iskoláit az Egye-sült Államokban végezte,majd 1920-tól újságírókéntdolgozott. Akkoriban költe-ményeket szerzett, dráma-írással is foglalkozott.

1926-ben visszatért Puerto Rico-ba, majd 1932-ben sze-nátusi képviselővé választották. 1938-ban megszervezte aDemokratikus Néppártot, mely 1940-ben többségbe kerülta szenátusban. Muñoz Marín 1948-ig a szenátus elnökiposztját is betöltötte.Nem látván jövőt az addig követett függetlenségpárti politi-kában, kidolgozott egy programot az Egyesült Államoktőkéje beáramlásának gyorsítására, földreformmal, infrast-ruktúra-fejlesztéssel próbálta bevonni a vérkeringésbe azelhanyagolt vidékeket. Jelentős sikereket ért el az elmara-dott országban.1948-ban ő lett a sziget első választott kormányzója. 1964-ig dolgozott e poszton. Kormányzása alatt vált Puerto Ricotársult-állami státuszúvá. Puerto Rico atyja 1980-ban haltmeg San Juanban.

Puerto Rico politikai rendszere

9

PER, szocialisták. A Demokratikus Néppárt fölénye töretlen maradt. Az 1956-os, 60-as és64-es választásokon a függetlenségiek fokozatosan háttérbe szorultak, de a status quoérintetlen maradt.

Az 1968-as választások előtt azonban megjelent egy új politikai erő, a Partido NuevoProgresista (Új Haladó Párt). Az 1967. augusztus 20-án létrejött párt megalakulásához azvezetett, hogy a PER az abban az évben Puerto Rico államformájáról tartott népszavazásbojkottjára szólította fel a szavazópolgárokat. Az szavazást fontosnak tartó tagállamiságpártiak Don Luis A. Ferré vezetésével létrehozták az új politikai erőt, és Don Luis a vá-lasztásokon rögtön Puerto Rico kormányzója is lett, a PPD-ben végbement szakadásnakis köszönhetően.

1972 óta a választásokat a PPD és a PNP váltakozó győzelmei jellemzik, többnyire aPPD sikerét hozva. A megválasztott kormányzók Rafael Hernández Colón (PPD � 1972,1984, 1988), Carlos Romero Barceló (PNP � 1976, 1980), Pedro Rosselló (PNP � 1992, 1996),Sila María Calderón (PPD � 2000). A különbségek minden esetben 3-4 százalékpontosakvoltak.

A pártrendszer maAz ország pártjai ma leginkább PuertoRico államformájának kérdéséről alkototteltérő véleményük szerint különböztet-hetők meg. A három államforma körülgyülekeznek a párthívek.Tagállamiság. Az Egyesült Államok telejsjogú 51. államává tenné Puerto Rico-t, ki-emelve a kolonialitás érzését keltő státu-szából, ezzel hatályba helyezve az Egye-sült Államok teljes alkotmányát az or-szágban. Biztosítaná a részvételt az ame-rikai elnökválasztáson, továbbá az eddigiszavazati joggal nem rendelkező kong-resszusi megÞgyelő helyett hat képviselőtés két szenátort az amerikai törvényho-zásban. Stabil garanciákat adna PuertoRico jövőjét nézve, ezáltal stabilabb és tö-retlenebb fejlődését eredményezhetné. Aválasztásokon többnyire az északi tarto-mányokban győztek a PNP jelöltjei.Szabad társult állami státusz. Az Egyesült Államok és Puerto Rico közötti kétoldalúszerződésen alapuló államforma. A szerződés garantáltan csak közös megegyezésselmódosítható. Amerikai állampolgárság, közös piac, pénznem és nemzetvédelem, gazda-

Főbb pártok Puerto Rico-ban

Partido Nuevo Progresista (Új HaladóPárt). Államiság, biztonság, haladás.Célja az, hogy Puerto Rico az EgyesültÁllamok teljes jogú tagállama legyen.Az embléma, ami egy kókuszpálmátábrázol, ami az 1968-as választásokalatt kalandos körülmények között ala-kult ki.

Partido Popular Democrático (Demok-ratikus Néppárt). Kenyér, föld, sza-badság.A Luis Muñoz Marín kormányzása alattkidolgozott társult állam (�Common-wealth�) státusz fenntartásáért küzd.

Emblémájában egy Puerto Rico-i földműves � jíbaro �látható a jellegzetes pava elnevezésű kalapban.

Partido Independista Puertorriqueño(Függetlenségi Párt). Őszinteség, bi-zalom, méltóság és büszkeség.A párt Puerto Rico függetlensége mel-lett tör pálcát.

A zászló zöldje az ország földjét szimbolizálja, a fehér ke-reszt a párt kereszténydemokrata gyökereire utal. A zászlóelrendezése tiszteletadás az 1868. szeptember 23-i Lares-ben kitört spanyolellenes felkelésnek.

Puerto Rico politikai rendszere

10

sági autonómia, saját sport-válogatottak jellemzik, valamint bizonyos, a tagállamok általélvezett, kedvezmények hiánya.Függetlenség. Teljes felügyelet a jelenlegaz Egyesült Államok által irányított terü-letek felett (a fontosabbak: külkapcsolatokés külkereskedelem, vámadminisztráció, alégi-, földi és vízi forgalom ellenőrzése, ki-és bevándorlás, állampolgárság, honvé-delem, igazságszolgáltatás, nemzetköziszerződések, tömegkommunikáció, mező-gazdaság, bányászat, postaszolgálat, tár-sadalombiztosítás).

Az Egyesült Államokkal kötendőszerződés határozná meg a függetlenségbe való átmenet menetét, mely biztosíthatnáesetleg: a társadalombiztosítás előnyeinek további élvezését, az amerikai állampolgársá-got, az amerikai dollár használatát, szabad belépést az Egyesült Államok piacára stb.Választások 2000. A 2000. november 7-én tartott legutóbbi választások a DemokratikusNéppárt sikerét hozták. A részvételi arány82,6%-os volt (ez valamivel alatta maradta négy évvel korábbi 83,6%-nak) PuertoRico mindig is kiemelkedett a választásokrészvételi arányát tekintve. Az aktív nőkaránya a választásokon valamivel maga-sabb az aktív férÞakénál. A szigeten elő-ször szavazók illetve kihagyás után újraszavazójoggal rendelkezők között azarány hasonló: a férÞak 68%-a a nők72,5%-a adta le szavazatát.

Kormányzóvá választották a PPD je-löltjét, Sila M. Calderónt (48,6%), ő lettPuerto Rico első női kormányzója meg-előzve a PNP színeiben induló Carlos I.Pesquerát (45,7%) és a függetlenségpártiRubén Berríos Martínezt (5,2%). Megbízottügyvivő lett Aníbal Acevedo Vlá (PPD �49,3%), mögötte Carlos Romero Barceló(PNP � 45,4%) és Manuel Rodríguez Orella-na (PIP � 4, 8%) végzett.

Gyengülő függetlenségi törekvések

Szavazói aktivitás megoszlása életkor�

� és lakóhely szerint (férÞak/nők)

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

1967 1993 1998

Népszavazások az államformáról

Szabad társult államiságTagállam státuszFüggetlenség

18-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-44

45-49

50-54

55-59

60-64

65-69

70-74

75-79

80-84

85-89

90-94

95<

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

Az

aktív

sza

vazó

k ar

ánya

Életkor

A szavazói aktivitás kor és nem szerint

FérfiNő

Puerto Rico politikai rendszere

11

A törvényhozási helyek elosztásátmeghatározó szavazatok megoszlása akövetkezőképpen alakult: PPD � 48,9%,PNP � 46,1% és PIP � 5%. A szenátusba aválasztókörzetekből 8 PPD-s és 2 PNP-sjelölt jutott, míg a szavazatok további 5-5szenátori helyet adtak mindkét pártnak, aPIP-nek egy szenátori hellyel kellett meg-elégednie. A képviselőházban a választókörzetekből bejutott képviselők száma: 25PPD-s és 15 PNP-s. A szavazatok további 5-5 képviselői helyet juttattak mindkét párt-nak, a függetlenségpártiaknak itt is egy szék jutott. A 78 önkormányzatból 45 kerültnéppárti polgármester kezébe, míg 33 a haladó-pártiakhoz. Az 1992-es és �96-os sikerükután a �pálma�-pártnak be kellett látnia, minden téren alulmaradt a DemokratikusNéppárttal szemben, az erőviszonyok gyakorlatilag megfordultak a két párt között.

HadseregPuerto Rico lakosságának hadkötelesei 1917 óta szolgálnak az Egyesült Államok hadse-regében. Ma az ország védelméért ugyanez a hadsereg felelős, mely kiegészül a helyifélkatonai Nemzeti Gárdával és a Rendőrséggel. Az ország politikai rendszerének alakítá-sában a hadseregnek nem jutott számottevő szerep, így oly sok más latin-amerikai ál-lammal szemben Puerto Rico modern történetének nem eleme a katonai diktatúra.

Az amerikai csapatok Panamából történő kivonása (1999. dec. 31.) óta Puerto Rico-ban állomásozik a legmagasabb számú amerikai haderő Latin Amerikában. Több straté-giai parancsnokság (U. S. Southern Command, U. S. Army South) új székhelye lett az or-szág. Az Egyesült Államok régióbeli katonai tevékenységét is innen irányítják.

PressziócsoportokPuerto Rico mindennapjaiban nagy szerepet játszanak a különféle polgári mozgalmak.Vieques. Az országot ma legdrámaibban érintő politikai probléma is a hadsereggel,pontosabban a Puerto Rico keleti partjai mellett fekvő Vieques szigetén állomásozó ha-ditengerészettel kapcsolatos. 1941-ben a sziget 33 000 hektáros területének 80%-át bir-tokba vette az amerikai haditengerészet. Azóta a három részre osztott kis sziget alig10 000 fős polgári lakossága folyamatos konßiktusoknak van kitéve. A sziget keleti ré-szén tartott éles lőgyakorlatok káros hatását pedig független szakértők is kimutatták.

A haditengerészet közleményiben konfrontációmentes és békés együttélést hirdet, apolgári lakosság egészségének állandó Þgyelemben tartásával, a természeti környezet éskülönösen a védett fajok védelmét, a tudományos kutatómunka előmozdítását. A való-ságban azonban folyamatosan derül fény kirívó esetekre. A haditengerészet gyakorlato-zás közben napalmot és gyengített urániumot tartalmazó lövedékeket is bevetett. A ten-gerfenéken fel nem robbant bombák, elsüllyedt hajók és mérgező anyagokat tartalmazó

Polgármesterek pártmegoszlása

Puerto Rico politikai rendszere

12

hordók találhatók. Egy vizsgálat szerint a rákos megbetegedések száma Viequesen 1985és 1989 között 26 százalékkal emelkedett a Puerto Rico-i átlag fölé.

Az 1999-ben egy civil biztonsági őr (David Sanes Rodríguez) ha-lálát követelő baleset volt az utolsó csepp a pohárban a sziget lakos-sága számára. A sziget keleti csücskében több szervezet � számtalanilyen küzd a haditengerészet távozásáért � polgári engedetlenségimozgalmak keretében próbálja elérni a bombázások befejezését, va-lamint a sziget nyugati részének � melyet a hadsereg jelenleg lőszer-raktárként használ � rehabilitációját. E mozgalmakban azelőtt elkép-zelhetetlen összefogás mutatkozik meg. Egyházi, szakszervezeti-,feminista és diákszervezetek vezetői emelik fel közösen hangjukat,megteremtve a politika felett álló társadalmi konszenzust. A hadse-reg távozását még a tagállamiság-pártiak egy része is támogatja.

Az Egyesült Államok, mely Viequesen saját törvényeit és nem-zetközi egyezményeket is folyamatosan megszeg a lőgyakorlatoksorán meghátrálni látszik. A védelmi minisztérium 1999. október 18-án született jelentésében a bombázások befejezését és a haditengeré-szet 5 éven belüli kivonását indítványozta. A december 30-án meg-született Clinton ajánlat azonban nem volt kielégítő a tiltakozókszámára (ennek főbb pontjai: az éles lőszerek alkalmazásának felfüggesztése, a gyakor-latok számának felére csökkentése, a hadsereg 5 éven belüli távozása), ők a haditengeré-szet azonnali távozásáért küzdöttek. A helyzetet egyelőre a november 6-án tartandó,vitatott népszavazás hivatott eldönteni.Országos sztrájk. 1998-ban a Puerto Rico-i telefontársaság (PRTC) privatizációjának hí-rére (a társaságot egy, az amerikai GTE által vezetett konzorcium vette volna meg)azonnal sztrájkba léptek a vállalat dolgozói. A 6 500 tiltakozóhoz hamarosan több tízez-ren csatlakoztak és a június 7-én és 8-án tartott általános sztrájknak (1934 óta nem voltpélda országos sztrájkra) már mintegy 500 000 résztvevője volt, a több mint 60 szakszer-vezetet tömörítő Comité Amplio de Organizaciones Sindicales (CAOS) támogatásával. Amozgalomban a baloldali radikális szervezetek is képviseltették magukat. A negyvennapos sztrájk ellenére, végül bizonyos biztosítékokkal ugyan, 1999 februárjában mégissor került a privatizációra. Az 51%-os részesedés vételára több mint 2 milliárd dollárvolt.

KülkapcsolatokManapság a Puerto Rico-iak fontosnak tartják deklarálni, hogy a politikai világ számuk-ra sem ér véget az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatoknál. Természetesen nem lehetÞgyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy minden az Egyesült Államok által meghatáro-zott külpolitikai lépés automatikusan érvényes a hozzá tartozó területeken is, és hogyPuerto Rico külkapcsolatai így részét képezik az anyaország külpolitikájának.

A tiltakozók egyikjelképe

Mérgező szemét atengerben

Puerto Rico politikai rendszere

13

A kérdés az, hogy hol fér bele Puerto Rico ebbe a külpolitikába. Viequest leszámítvaaz ország nem igen bír stratégiai értékekkel az Egyesült Államok számára, sőt az emlí-tett helyzet miatt ezek az előnyök is eltűnőben vannak. Gazdaságilag pedig nem igazánjelentős az, amit a szigetország a nagy, amerikai gazdasághoz hozzá képes tenni. Ennekmegfelelően az 1994-ben létrehozott Új Gazdasági Modell új piacokat � és a befektetőcso-portok bizalmát � tervezett megszerezni. Panama, a Dominikai Köztársaság, Costa Ricaés Chile voltak a fő célpontok. A gazdasági partnerek között előkelő helyet foglal el Ja-pán, Nagy-Britannia és Venezuela is. Az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet létrejötteután Puerto Rico a kereskedelmi híd szerepét szeretné betölteni a két Amerika, valamintaz Amerikák és Európa között.

Puerto Rico a következő nemzetközi szervezeteknek tagja: CARICOM (Karibi Közös-ség: megÞgyelő), ECLAC (Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság: társult), FAO (tár-sult), ICFTU (Szabadkereskedelmi Uniók Nemzetközi Szövetsége), INTERPOL (alszervezet),IOC, WCL, WFTU, WHO (társult), WTO (társult).

EgyházakAz első katolikus templom 1509-ben épült a szigeten. Az Egyház szárnyai alatt már1512-ben létrejött az első iskola, 1524-ben az első kórház. 1924 óta két egyházmegye ta-lálható a szigeten, az egyik Ponce, a másik San Juan központtal. A klérus több mint két-százötven papból áll, ennek több mint 50%-a világi pap. A szigeten megtalálható rendekspanyol, holland és amerikai eredetűek. Az apácarendek között francia eredetűt is talá-lunk. II. János Pál Pápa 1984-ben, karibi körútján járt Puerto Rico szigetén.

Az első anglikán gyülekezet 1873-ben alakult Ponce-ben. 1905-ben jött létre azEvangélikus Egyházak Szövetsége. Mindkét csoportosulás működtet kórházakat, iskolákatés missziókat.

Ma a papság politikai aktivitása leginkább a már említett viequesi konßiktus kör-nyékén érezhető, de találkozhatunk például tagállamiságot ellenző írásokkal, melyeketkatolikus papok fogalmaztak meg.

● ● ●

Puerto Rico, azt mondhatjuk, különleges státusszal bír a latin-amerikai és karibi spanyolhagyományokkal rendelkező nemzetek között. Az Egyesült Államokkal fenntartott szo-ros kapcsolatai mellett azonban nem válik meg identitásától.

Politikai rendszere mozgalmas, érdekes átalakulás után, mely többnyire mentes volta demokráciaellenes jelenségektől, nyugvópontra jutott, kulcskérdései állandósultak.

Puerto Rico politikai rendszere

14

IrodalomjegyzékA dolgozat elkészítéséhez kizárólag az Interneten fellelhető anyagokra támaszkodtam.Mivel a meglátogatott oldalakat részletesen leíró bibliográÞa még jó néhány oldalt meg-töltene, inkább egy � formájában is � rendhagyó irodalomlistával próbálkozom. Cso-portosítva tálalom az általam legfontosabbnak tartott portálok címeit.

ÁltalánosPuerto Rico alkotmánya: http://www.qsl.net/kp4ang/constitucio-pr.html, http://

welcome.topuertorico.org\constitu.shtml.PuertoRico.com: http://www.puertorico.com/.Welcome to Puerto Rico: http://welcome.topuertorico.org/. Egy mindenre kiterjedő or-

szág-ismertető, Magaly Rivera munkája.Puerto Rico en breve : http://www.puertorico.com/.Puerto Rico � Boriken: http://www.prboriken.com/.Estado51.com: http://www.estado51.com/.Keresők: http://dir.yahoo.com/Regional/countries/united_states/dependent_areas/

puerto_rico/, http://wepa.com/, http://www.lycos.com.pr/, http://www.dubina.com/.

VálasztásokRed Informática de la Comisión Estatal de Elecciones de Puerto Rico: http://www.ceepur.

net/. A választási törvény: http://www.ceepur.net/ley.electoral.pdf.Elections in Puerto Rico: http://electionspuertorico.org/.The World of 1898: http://lcweb.loc.gov/rr/hispanic/1898/.

PártokHistoria de los partidos politicos puertorriqueños (1898-1956): http://www.camara2000.

com/Alibros/HIST-PART-POLPR/indice-HPPPR.htm. Bolívar Pagán könyve.Demokrata Néppárt: http://www.pava.net/.Haladó Párt: http://www.pnp.org/.Függetlenségi Párt: http://www.pip.org.pr/.Jelképek: http://fotw.digibel.be/flags/pr.html.

KülkapcsolatokSzervezetek: http://www.eclac.org/, http://www.caricom.org/. Részletes

graÞkonokkal a karibi országok kereskedelmi mérlegéről.

ViequesVieques portálok: http://www.vieques-island.com/vi/, http://www.viequeslibre.org/.Not one more bomb in Vieques: http://www.neravt.com/left/ruiz.htm. Carmelo Ruiz-

Marrero üzenete az Egyesült Államok polgáraihoz.

Puerto Rico politikai rendszere

15

EgyházakPuerto Rico in the Great Depression: http://newdeal.feri.org/pr/pr05.htm.

FolyóiratokMédiumok: http://directory.google.com/Top/World/Espa%C3%B1ol/Pa%C3%ADses/

Puerto_Rico/Noticias_y_Medios/.Puerto Rico Daily News: http://www.onepaper.com/prdn/. Központi kereső Puerto

Rico napilapjaiban.Puerto Rico Herald: http://www.puertorico-herald.org/.El nuevo día Interactivo: http://endi.zonai.com/.El vocero de Puerto Rico: http://www.vocero.com/.Puerto Rico Online Magazine: http://www.prmag.com/.