h́ ́ b

2015. AUGUSZTUS – TAMMUZ-AV 5775. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIII. REG. ÉVF. 7. SZÁM, 230. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓŐszi programok a Menházban

Légifelvétel: Palo Skrovánek és Miro Michela

Zsidó Kultúra Európai Napja 2015AKomáromi Zsidó Hitközség idén augusztus 30-án, vasárnap rendezi meg

egész napos programját a Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából a MenházZsidó Kulturális és Közösségi Központban. A részvétel ingyenes, minden ér-deklődőt szeretettel várunk. Valamennyi program kétnyelvű, szinkrontolmácso-lást biztosítunk.

11:00 – Zsidó hitközségek és közösségek regionális találkozója – kerekasztal be-szélgetés a zsinagógában – vendégünk Darvas István rabbi.

12:00 – Izraeli lehetőségek- utazás, tanulás, önkéntesség, alija – a Szochnut kép-viselőinek tájékoztatója.

12:30 – Kóser ebéd – Bina Stiefel rebecen, előzetes jelentkezés szükséges au-gusztus 23-ig a kile@menhaz.sk címen.

14:00 – Zsidó ünnepek és szokások – Viera Kamenická, Szlovák Nemzeti Múze-um- Zsidó Kultúra Múzeuma munkatársának előadása.

14:45 – Zsidó kultúrképek, az életemből – Schnitzer Ármin komáromi főrabbikönyvének bemutatója. A szlovák és magyar nyelven most először megjelenő könyvet be-mutatják: Katarína Potoková (a szlovák változat fordítója), dr. Schweitzer Gábor (a témakutatója, az előszó szerzője), dr. Riszovannij Mihály (a magyar változat fordítója).

15:45 – A Kehila és a Kehila haver díjak átadása.

16:00 – Szól a kórus már – dallamok a Nagyünnepek előtt – a Dohány utcai zsi-nagóga férfikarának koncertje a zsinagógában.

Köszöntőt mond dr. Frölich Róbert országos főrabbi. �

KiránduljonKern András

estjéreAKomáromi Zsidó Hitközség idén

is kirándulást szervez Budapestre,ezúttal 2015. augusztus 31-én, hétfőn.

Program:15:00 – Indulás a Menház elől au-

tóbusszal16:30-18:00 – Séta a pesti Zsidóne-

gyedben18:00 – Helyek elfoglalása a zsina-

gógában19:00 – Mi van velem? Kern András

estje (részletek a 3. oldalon). Sztár-vendégek: Hernádi Judit, Hegyi Bar-bara, Fesztbaum Béla és Heilig Gábor

kb. 22:30 – érkezés a Menházhoz

A kedvezményes részvételi díj 15EUR (tartalmazza az útiköltséget és akoncertjegyet- a program adományo-zóinknak és pályázatainknak köszön-hetően valósulhat meg a tényleges ártöredékéért). Jelentkezési határidő:2015. augusztus 16. Jelentkezni a ki-le@menhaz.sk címen és a 7731-224-es telefonszámon lehet. KiránduljonÖn is velünk! �

Látogatóka Menházban

Anyár folyamán több izraeli, gyöke-reit kereső család látogatott el a

Menházba. Megtekintették a SchnitzerÁrmin Mikromúzeumot, a Spitzer Bé-la Kiskönyvtárat, a zsinagógánkat vala-mint a kertet. A félfogadási időn kívü-li látogatásokra a kile@menhaz.sk cí-men lehet jelentkezni. �

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a Shalom klubot és aHH-t támogatták: Wohlstein Sándor(Pozsony), Mgr. Georg Tomenendal(Bécs), D.V. (Érsekújvár), dr. Brandes(Vajnorsky) Éva és dr. Sternbanch(Vajnorsky) Gizela (Jeruzsálem), Vaj-nosky Terézia (Jeruzsálem), HolczerDan (Beer Sheva), Katka és MartinKornfeld (Pozsony) és anonimitásukatkérő adományozók. Köszönjük!

� Az idén is meghívást kaptunk Szuk-kott félünnepére mosonmagyaróvárihittestvéreinktől. Köszönjük!

� A nyár folyamán már eddig is számoslátogató érkezett a Menházba.

� Új könyvekkel gazdagodott a SpitzerBéla Kiskönyvár állománya. Ősztől is-mét várunk minden olvasót!

� A KZSH titkársága július 15-től au-gusztus 15-ig nyári szünet miatt zárva.

� Továbbra is várjuk a programokkalkapcsolatos ötleteiket a kile@menhaz.skcímen.

� A Szlovák Rádió és Televízió magyarnyelvű televíziós adása félórás interjútsugárzott Scheiner Péterrel, aki életé-ről, filmjeiről mesélt.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporouÚradu vlády SR – program Kultúra národnostných menšín 2015. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Nyertes pályázatokABethlen Gábor Alap a HH 2015. évi kiadását támogatja, a Magyarországi

Zsidó Hitközségek Szövetségénél nyertes pályázatunk segítségével pedigelindulhat a Machar komplex oktatási programunk és kirándulást szervezhe-tünk Székesfehérvárra. Köszönjük a támogatást! �

Nagyünnepi előzetesAz idei őszi ünnepeken ismét Riszovannij Mihály és Balogh István látják el az

előimádkozói feladatokat a komáromi zsinagógában. Előzetes ünnepi ima-rend (a részletes programokat a HH augusztusi számában közöljük).

2015. szeptember 13., vasárnap 18:00 – Erev Rosh Hasanah – a zsidó új év kezdete – esti ima majd ünnepi vacsora a Menházban2015. szeptember 14., hétfő 17:00 – Rosh Hasanah első napja – Tanház a Menházban2015. szeptember 22., kedd – 18:00 – Kol Nidre – Erev Jom Kippur2015. szeptember 23., szerda- 17:00 – Jom Kippur napja – Mazkir, emlékezés az elhunytakra. �

Támogatóink / sponzori:

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Az 1944-es tragikus események 71.évfordulóján a temetőben gyűltek

össze az emlékezők. A kánikulára való tekintettel a ravata-

lozóban megtartott rendezvényen Pasz-ternák Tamás, a KZsH programkoordi-nátora köszöntötte a megjelenteket,köztük Czimbalmosné Molnár Évát,Magyarország pozsonyi nagykövetét, Ke-szegh Béla alpolgármestert, Andruskó

Imrét, a Selye János Gimnázium igazga-tóját, Kornfeld Martint, a SZLOZSI-HISZ titkárát, Winkler Miksát a MAZSI-HISZ vezetőségi tagját, a városi képvise-lőtestület megjelent tagjait, a környezőzsidó közösségek tagjait és a reformátusegyház képviselőit. Molnár Xénia szí-nésznő Fahidi Éva, Holokauszt túlélőkönyvéből idézett, majd Pasternák An-tal, a KZsH elnöke szlovák és magyar

nyelvű emlékbeszéde következett (a be-széd magyar változatát a Hitközségi Hír-adó előző számában közöltük). Czim-balmosné Molnár Éva, a magyar államfelelősségére emlékeztetett, hangsú-lyozta, mindannyiunknak tenni kellazért, hogy a Holokauszt idején történ-tek sose ismétlődhessenek meg. Dr.Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagó-ga főrabbija múltidéző és egyben a jö-vőbe mutató beszédét követően RudasDániel kántor recitálta a gyászimát. Amegemlékezés a kaddis elmondásávalért véget. Délben, a hagyományoknakmegfelelően, a zsinagógai Mártír em-lékműnél folytatódott. A program, agyertyagyújtást követően helytörténetipályázatunk értékelése következett. Aműveket Paszternák András mutatta be,a szakmai zsűri nevében PaszternáknéKertész Zsuzsanna nyújtotta át a könyv-jutalmakat. A pályázókat ebéden láttavendégül a hitközség. �

PA

Mártírnap Komáromban

AKossuth-díjas színművésznek ne-gyedszázada jelent meg első le-

meze, rajta az azóta legendássá váltLövölde tér című dallal. A roppantnépszerű albumon kívül több lemez isfűződik Kern András nevéhez, a leg-frissebb 2010-ben jelent meg, Semmibaj címmel.

A nagyon népszerű régi dalok mel-lett a műsorban a közönség hallhatjaaz újabbakat is. Így elhangzik – töb-bek között – a Hé, 67!, a Pincér-rock,a Moszkva, a Te majd kézen fogsz éshazavezetsz, a Mi van velem?, a Bi-zonytalan Blues – és nem marad el aLövölde tér sem! Lesz sok-sok törté-

net, humor, ahogy azt megszokhat-tuk!

Kern András több alkalommal éne-kelt Hernádi Judittal, közös lemezükis jelent meg „Kernádi” címmel. Arendkívül népszerű művésznő szóló-ban és duettben is szerepel az esten.

Heilig Gábor volt a zenei vezetőjemajdnem minden Kern lemeznek,több dalának szerzője és szövegírója.A mostani est zenei részének ő a ze-nei producere, a zenekar vezetője agitározás mellett énekel is.

Hegyi Barbarával eddig sok prózaiszerepben játszott együtt, de koncer-ten élőben énekelni itt fognak először

együtt. Fesztbaum Béla amellett, hogyremek prózai színész, nagyszerű mu-zsikus, zongorázik, énekel – ez alka-lommal is mindkét tehetségét láthatjaa közönség.

A dalokat Gátos Iván kiváló zené-szekből álló, kibővített zenekara kísé-ri. A művészek, a remek történetek, afanyar humor mind dalban, mindprózában a siker garanciái, a közön-ség régi vágya teljesül ezen est megva-lósulásával. �

Forrás: www.zsidokulturalisfesztival.hu

Mi van velem? – Kern András estje

Vadász Gáboremlékére

Aggódva hallottuk nyár elején a Budapestről érkező hí-reket Vadász Gáborról, aki feleségével rendszeres

vendég Komáromban volt nagyobb rendezvényeinknek.Pont a szarvasi családi táborban voltunk, amikor megtud-tuk, az orvosok és barátok minden igyekezete ellenére Gá-bor távozott közülünk.

Sosem feledjük: egy-egy turnus kezdetén milyen büsz-

kén állt a táborba induló buszoknál, a történeteket, me-lyeket az alföldi pihenőhely megalapításáról, fejlesztésérőlmesélt. Büszke volt rá, hogy részese lehetett e közép-kelet-európai csoda létrehozásának. Mindig örömmel láttuk ŐtKomáromban magánemberként vagy a Dózsa György útikörzet képviseletében. A család gyászában osztozunk, em-lékét megőrizzük! �

Paszternák András, a Hitközségi Híradó szerkesztői

és a Komáromi Zsidó Hitközség nevében

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Szarvas és KiskunhalasHa nyár, akkor itt a táborozás ideje. Idén két zsidó nyá-

ri táborban is megfordultunk. Először a szarvasi csa-ládi tábor szervezőcsapatát erősítettük. A hatnapos CampJichak tábor remek szórakozási és pihenési lehetőségetbiztosít az egész családnak.

A gyerekeket korosztályok szerinti programok várják, aszülők igénybe vehetik a hely adta sportolási lehetőségeket.Kézműveskedés, boszorkánytanya, tündérkonyha, játszószo-bák, szabadtéri játszótér, medence várja az érdeklődőket. Es-ténkét tábortűz, közös főzés járul hozzá a gondtalan pihe-néshez. A szarvasi tábor kóser konyhája napi háromszoribőséges étkezést biztosít. A tábor fénypontja a közös szom-

batfogadás az ünnepi vacsorával. Természetesen a felkészü-lés is közösen zajlik, nem maradhat el a barcheszkészítéssem. A nyár végén a nagy érdeklődésre való tekintettel mégegy családi turnust lát vendégül az alföldi tábor.

Második utunk, eleget téve dr. Róna Tamás rabbi meg-hívásának, Kiskunhalasra vezetett. Öröm volt látni, hogy71 évvel a Holokauszt után vidéki zsidó gyerekeknek isszerveznek még tábort a kis alföldi közösségek összefogá-sának eredményeként. A csodálatos zsinagóga tövébenpéntektől péntekig a zsidóságról tanulnak a gyerekek,együtt sportolnak, vendégelőadókat fogadnak. Az ízleteskóser ételek, a lelkes szervező és madrich csapat a garan-cia arra, hogy mindenki jól érezze magát. �

PA

AKZSH képviselői több év kihagyásután ismét ellátogattak Debrecen-

be, a határon túli magyarajkú zsidóhitközségek hagyományos éves konfe-renciájára.

A helyi hitközség vezetése és tagjaiezúttal is szívesen fogadták a megje-lenteket. Péntek délelőtt a hivatalosmegnyitóval kezdődött az esemény ahitközség teljesen felújított, zarándok-szállással bővített székházában. Kö-szöntőt mondott többek közt Heisler

András, a MAZSIHISZ elnöke, Horo-vitz Tamás a Debreceni Zsidó Hitköz-ség elnöke, Kósa Lajos országgyűlésiképviselő, a város alpolgármestere és ahelyi egyházak vezetői. Az ünnepi ét-kezéseknek ezúttal a pár hete újraava-tott Pásti utcai zsinagóga adott otthont.Az udvarban található kis imaházbanközösen fogadtuk a Shabatot. Szlováki-ából Komáromon kívül még a kassaihitközség képviselői voltak jelen. A ta-nácskozás témája az Élet a Holokauszt

után címet kapta. Péntek délután a hit-községek képviselőié volt a szó, többekközt Paszternák Tamás, a KZSH prog-ramkoordinátora is tartott prezentáci-ót. Az ezt követő beszélgetésen aktívanszólt hozzá Pasternák Antal a KZSH el-nöke és neje Paszternákné Kertész Zsu-zsanna is. Volt zenés irodalmi programHeller Zsolt vezetésével, a résztvevők aDéry múzeumban megtekinthettékMunkácsy Mihály híres trilógiáját. Ez-úton köszönjük a szervezőknek a meg-hívást. �

PT

Konferencia Debrecenben

MegemlékezésNagymegyeren

Június 14-én, délután az elmúlt 11 év hagyományát folyat-va gyűltünk össze emlékezni a csallóközi kisváros köz-

pontjában, Nagymegyeren, az egykori zsinagóga helyén fel-állított emléktáblánál.

A Varga László helyi történelemtanár által indított kezde-

ményezést folytatják utódai, a Csemadok és a város vezetéseis ott volt ugyanúgy, ahogy az iskola képviselői és a BárdosLajos Vegyeskar. Totha Péter Joel rabbi beszédében idézte avészkorszak eseményeit és emlékeztetett a zsidó közösségveszteségeire, Budai Miklós kántor szívbemarkoló imája szóltmeggyilkolt hittestvéreink emlékére. A megemlékezésenmegjelentek a dunaszerdahelyi és a komáromi hitközség ve-zetői. Követendő példa a nagymegyeri. Köszönet érte! �

PT

5

Az esti kivilágításban tündöklőSzent Város, még két év Izraelbenélés után is lenyűgöz. Ide-oda ka-nyargunk a különböző negyedek-ben, mire a mi szállásunkhoz ér aminibusz. Reggeli után nyakunkbavesszük a várost, a Mamillán keresz-tül ereszkedünk le az Óvárosig, a vá-rosfal mellett végigsétálva jutunk ela zsidó negyed kapujáig. Az elma-radhatatlan fénykép a Cardonál és aHurva zsinagógával a háttérben,majd indulunk is tovább a Siratófal-

hoz. Meghitt pillanatok az ódon kö-vek társaságában, visszafordulunk aBen Yehuda bevásárló utca nyári for-gataga felé.

Délután elhagyjuk az ország fővá-rosát, Ramat Ganba tesszük át szék-helyünket. Kétnapnyi munka várrám a Bar-Ilan Egyetemen, poszt-doktori kutatásaim egykori helyszí-nén. Előtte van még egy szabad es-ténk, így beugrunk a tel-avivi kikötő-be, egy romantikus naplemente né-zésre. Reggel irány a 67-es, s újra be-lépek az egyetem kampuszán. Régiismerősök köszöntenek a nanoépü-let felé menet. Kis nosztalgiázás,cikkbefejezés, szakmai egyeztetés,

egy rég nem használt műszer beüze-melése. Este csoport buli, a főnökrananái otthonában. Másnap újraodabent. Kicsit korábban indulok

vissza a szállásunkra, nyolcra a Hit-községi Híradó kóser konyha rovat-vezetőjének, Ornának a PhD avatá-sára vagyunk hivatalosak. 260 dokto-ri címet osztanak ki, több ezer csa-ládtag, rokon, barát jelenlétében.Grandiózus ceremónia, élő zenével,ünnepi beszédekkel. Ezen az esténvan a Fehér Éjszaka elnevezésű prog-ram Tel-Avivban. Gyors vacsora, éj-félkor már az operában ülünk, áriákés operett részletek tartják ébren aközönséget korahajnalban.

Péntek reggel Ashkelon felé indu-lunk, titokban reménykedem, meg-ússzuk majd az elmúlt napokbanszórványosan ismét felsüvítő, légiria-dót jelző szirénákat. Hihetetlen a fej-lődés, Dél-Izrael felé haladva, amer-re a szem ellát új házak nőttek ki aföldből. Toronydaruk garmada, el-kerített építési területek jelzik, nap-ról napra növekednek az itteni vá-rosok. Kis pihenés, ünnepi vacsora,majd kirándulás Ashdodba. Gyönyö-rű parkok, kilátás a tengerre.

Szombaton nagy ebéd Miriamnálés Aharonnál, itt a család aprajanagyja. Beszélgetések, ízletes ételek.Az ünnep kimenetele után még ba-ráti látogatás egy város melletti kistelepülésen.

A vasárnap gyorsan telik, az elen-gedhetetlen izraeli csemegék kere-sése a szupermarketben, a kedvencboltok végiglátogatása. Végül BenGurion egyes terminál. Búcsúzás, le-hitraot Izrael! �

PA

Nyári pillanatok IzraelbenLassan sötétedik, mire leszállunk a Ben Gurion repülőtéren. Minden

kong az ürességtől, az útlevél-ellenőrzésnél alig lézeng néhány ember,nyoma sincs a megszokott turistahadnak. Sherutba vágjuk magunkat, irányJeruzsálem.

6

13. fejezet 6. rész

Az időjárás is megjavult. A nap sütött és már nem voltolyan hideg. De nem kevés ember volt, akiken ez már

nem segített. Ezúttal kétórai menetelés után kezdtük halla-ni a lövéseket itt-ott a menet végéről, először csak ritkán, az-után egyre gyakrabban. Ez annyit jelentett, hogy a „muzul-mánok” szaporodnak. Ezek voltak azok, akik mint a többiélő csontváz, még jártak ugyan, meg is rezzentek, ha ütöttékőket, de ha a szemükbe néztél, tudtad, hogy, amit jobb híjánisteni szikrának kell, hogy nevezzek, kihalt bennük, és egyperc, vagy egy óra múlva leesnek és végük. Miért hívták őketmuzulmánoknak? Talán a mindenbe való beletörődés, a fa-talizmus miatt. Elég az hozzá, hogy kevés ilyen muzulmán-nak adatott meg, hogy visszatérjen az élők sorába. Az, hogya számuk szaporodott, nem jelentett jót nekünk sem, akikmég nem jutottunk odáig. A zab rágcsálása közben, anélkülhogy észrevettük volna, majdnem a menet elejére értünkszokásom ellenére, mert én még mindig szigorúan követtemaz auschwitzi kápó tanácsát, nem az elsők és nem az utolsókközött lenni, hogy az ember szembe ne tűnjön. Az ebéd he-lye egy nagy pajta volt, amint megérkeztünk, rögtön láttuk,hogy a ló kitért a vallásából, teljesen muzulmán és már nemsokáig húzza se a szekeret, se az életét. Pintér, a főkápó aztjavasolta az őrnagynak, aki éppen ott volt, hogy könnyítenikell a szekéren. A vízhatlan ponyva alatt volt még kétszáz ke-nyér és Pintér azt mondta, hogy ha nem osztjuk ezt mostszét, nem lesz se ló, se aki húzza a szekeret a ló helyett. Tu-lajdonképpen ezeket a kenyereket pár nap múlva kellett vol-na kiosztani, amikor vonatra szállunk, de Pintér meggyőzteaz őrnagyot, meghosszabbították az ebédidőt s mindenki ka-pott egy fél kenyeret azzal a figyelmeztetéssel, hogy többnincs és nem is lesz. Tibi elhatározta, hogy egy felet meg-eszünk, a többit eltesszük. Az elhatározás első részét könnyűvolt betartani, a második részét nehezebb.

Nem emlékszem az aznapi hálóhelyre, de azt tudom azt,hogy a menet ötödik napját minden elhatározás dacára,üres kenyérzsákkal kezdtük el avval a nagyon rossz érzéssel,hogy ki tudja, mikor kapunk majd valamit enni. Ténylegnem kaptunk semmit és nem is lehetett semmit organizál-ni. A menet végéről a lövések szaporodtak, nedves hó kez-dett esni, a sáros úton kín volt minden lépés, hogy a vizesruhákról ne is beszéljünk. Nedvesen, elgyötörten éhesen fe-küdtünk le, úgy is keltünk fel és indultunk el a hatodik reg-gelen, és a hetediken is. Az egyetlen változás a lövések sza-porodása volt és az, hogy reggelre vagy nyolc ember meg-halt. Ott hagytuk őket a paraszt tiltakozása dacára. Mond-tam neki, hogy csak hagyja ott őket nyugodtan, pár napmúlva úgy is menekülnie kel neki is az oroszok elől.

Rám nézett és nem törte be a fejemet, ami szép volt tőle,bár akkor nem nagyon bántam volna, hosszú távon nekemis hasznos volt. Elindultunk. Nemsokára feljött a nap és amenet még az ebédidő előtt megállt. A konyha lovacskájatermészetes halállal elhunyt. Pintér – megint Pintér – meg-győzte az S.S. őröket, hogy a ló még él, gyorsan le kell vág-

ni, hogy ne együnk dögöt és helyben megenni, amit lehet.A katonák is éhesek voltak, nem jött senki megmérni a lópulzusát. A konyhások között volt egy hivatásos mészáros,aki mindent elvégzett úgy, ahogy kell, a jobb részeket elvit-ték az őröknek megsütve, nekünk főztek egy sűrű levest aszekérben lévő krumpli és zöldség maradékokból. A levesekkirálynője lett volna, kár, hogy kenyér nélkül kellett me-genni. Volt ott egy erdészlak melletti hatalmas pajta, az er-dőben volt elég rőzse a nagy tábortűzhöz, az idő már elégkésőre járt, úgy hogy ott maradtunk aludni. Másnap reggelkorábban ébredtünk mint rendesen, a tűz egész éjjel égett,a hasunk is tele volt, úgy hogy nem volt túl hideg. Kávé isvolt, a leves maradékát felöntötték vízzel, ettünk és elindul-tunk. A lovacska azonban a kinézése dacára úgy látszik ver-senyló volt, mert két óra múlva mi is, az őrök is futkároznikezdtünk az út szélére és lentről, fentről, visszaadtuk a lovataz édes anyaföldnek, ahova tartozott, ne részletezzük. Amimég rosszabb volt, az őrök és a kápók is egyértelmű paran-csot kaptak, hogy mindenáron el kell érni az éjjeli szállásra,akármeddig tartson is. A kocsi ló nélkül maradt, rajta voltaz őrség megmaradt élelmiszere, úgy, hogy húzni és tolnikellett. Későn, kiürülve és éhesen érkeztünk egy rozoga va-cak pajtába, úgy feküdtünk le aludni, úgy is ébredtünk felés indultunk a kilencedik napi menetre.

Kilenc holttestet hagytunk a pajtában, mindjárt az in-dulás után a menet végéről jövő lövések hangja volt az ál-landó kísérőnk. Én itt, buta módra lövések hangjáról be-szélek, elfelejtem, hogy talán vannak emberek, akiknek aza benyomásuk, hogy vadászatról vagy örömlövésekről vanszó. Nem kedves barátaim ezek a lövések az S.S: őrmesterlövési voltak a menet végéről, aki lelőtte azokat, akik nemvoltak képesek tovább menni és panaszkodott, hogy a pus-ka csöve nem hűl ki és, hogy nagyon fárasztó a holttesteketaz árokba rugdosni. Elmagyarázta azt is, hogy akiket lelő,nem csak koszos zsidók, de muzulmánok is és egy jótettmegtakarítani tőlük a hosszú haldoklást. Így magyarázta Lu-cifer is a tetteit Göthe Faustjában:” Ich bin ein Teil von je-ne Kraft, die stets das Böse will und stets das Gute schafft.”Vagy magyarul: „Annak az erőnek vagyok a része, amelymindig rosszat akar, de mindig jót tesz.”

Pár napja figyeltünk, Tibi és én, egy magas, hórihorgasfiút, akit Nadler Tominak hívtak. Tomi egy intelligens pes-ti fiú volt, gazdag és ismert családból. A vállán, mint mi, őis pokrócot hordott. De micsoda pokrócot! A pokrócok ál-talában kimustrált katonai pokrócok voltak, de akadtakközöttük „civil” pokrócok is, valószínűleg azokból, amit acsaládok hoztak Auschwitzba. A rongyosokat már régenkicserélték, mert volt elég. De a Tomi pokróca, magyarulpléd – a pokrócok királya volt. Vastag, tiszta gyapjú. amely-nek az alapja valamikor fehér volt, világító világoszöldmintával, messziről észre lehetett venni. Egyszerűen kívá-natos volt. Nem mintha el akartuk volna venni Tomitól.Mik vagyunk mi állatok?! Nem, egyszerűen aznap észre-vettük hogy a fiú forgolódik, hátramaradozik. Odamen-tünk hozzá, ránéztünk. Semmi kétség, muzulmán. Nemkár egy ilyen takaróért? �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Meleg napokon ez a közmondás be-bizonyítja a fontosságát. A Földközi-tenger parti országokban található nyá-ri és téli étlap. A nyári jellemzője, hogyétvágygerjesztő legyen akkor is, mikora meleg időjárás miatt sokat kell inniés az ételek könnyebb, alacsony kalóriatartalmúak. Mikor a múlt század máso-dik felében sok más közép-európai csa-láddal együtt Izraelbe vándoroltunk ki,nehéz volt átállni az új étrendre. Ne-héz volt megszokni a testnek az új klí-mát és a gondolkozást is át kellett szer-vezni. A gyerekek gyorsabban alkal-mazkodnak a változásokhoz, egyikünkvalahol olvasta, akkor persze az inter-netről még senki sem álmodott, hogy akovászos uborka leve a legegészsége-sebb ital a nyári napokon. Mi elhittükneki, mert ő két évvel idősebb volt, jóltanult és már negyedik osztályban kije-lentette, hogy ő orvos lesz. Mivel nyá-ron minden házban volt egy nagy üvegkovászos uborka, valaki közöttünk el-határozta, hogy megfogadjuk a jó ta-

nácsot. Elhatároztuk, hogy versenytrendezünk, ki tud egyszerre legtöbbuborka levet inni. Másnap délelőttreterveztük a versenyt, mert a délelőttiórákban majdnem minden házból afelnőttek munkában voltak. Mivel azén anyám varrónő volt, otthon dolgo-zott, nem tudtam kicsempészni azuborkás üveget, azért kijelöltek engembírónak. A megbeszélt órában tíz gye-rek nagy uborkásüvegekkel szaladt akijelölt helyre, illetve az ötletet kitalálólakásába. A vendéglátónk példát mu-tatva volt az első, a többiek se akartaklemaradni. Ki többet ki kevesebbetivott. A következő napot kívánta elfe-lejteni: lebetegedtek, kikaptak mivel azuborkát lé nélkül ki kellett dobni.

Megjegyeztük a tanulságot, senki seivott soha többé uborkalevet. Idővelmegtanultuk, hogy vannak más nyárireceptek, könnyű ízletes ételek. A mu-tatós, étvágygerjesztő tálalás is fontosahhoz, hogy evés közben jöjjön megaz étvágy.

Nyári kuszkuszsalátaElkészítése: 1 pohár kuszkusz elké-

szítve az utasítás szerint. Miután kihűlt,hozzáadunk 1 apróra vágott paradicso-mot, 1 apróra vágott nyers uborkát,egy savanyú uborkát. 2-3 zöldhagymátkarikára vágva és egy kis csokor petre-zselyem zöldet. 5 dkg fenyőmagotmegpirítunk, ha tejes salátát akarunk,akkor hozzáteszünk 15 dkg feta túrót.A salátát ízesítjük sóval, borssal, olíva-olajjal és friss citrom lével.

Nyári nyers céklasalátaElkészítése: 2 fej céklát gyufaszál vé-

konyra szeletelünk. Szép tálba rakjukés ízesítjük só, borssal és olívaolajjal.Kis pihentetés után, mikor az ízek ösz-szeérnek, reszelünk rá sajtot vagy ap-róra vágott kemény tojást szórunk rá.Petrezselyemmel vagy bazsalikommal,lehet díszíteni.

Üdítő sárgarépa-salátaElkészítése: 2-3 reszelt sárgarépához

hozzáadunk 4 gerezd vékonyra vágottfokhagymát és egy kis erőspaprikát.Ízesítjük sóval, friss citromlével, kis olí-vaolajjal és tetszés szerint édesítővel.Fekete olajbogyóval lehet díszíteni. �

Dr. Orna Mondschein

Evés közben jön meg az étvágy

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Ezt a régi közmondást mindenki ismeri és legtöbbször evvel az ősi bölcsesség-gel próbáljuk rábeszélni azt, aki elutasítja a kínált ételt. Ez lehet gyerek vagy

felnőtt és lehetséges, hogy meggyőző oka van, de mi mégis úgy értelmezhetjük azelutasítást, mintha bizalmatlansági szavazás lenne ellenünk, mondván: a te kony-hád nem nyerte el a bizalmamat, illetve hol van a legközelebbi vendéglő?

Ezúton gratulálunk Ornának, lapunk rovat-vezetőjének, aki 2015. június 25-én vette áta doktori oklevelét (PhD - összehasonlító iro-dalom) az izraeli Bar-Ilan Egyetemen

8

43. fejezetSzafari (2. rész) és Tel-Aviva 100-as buszról (1. rész)

(2011. október 19.)

Új energiát kapva indultam to-vább. A nagy térkép előtt eltű-

nődtem, mi az, ami kimaradt. A mac-kók, kiáltottam fel! Macik nélkül nemmehetek haza! Irány a kis ösvény. Azelső kifutóban két fekete, felismerhe-tetlen szőrpamacs, a másikban öt vir-gonc barna mackó. Pirospozsgás lettaz arcom a mosolytól! A medvék isérezték, boldog vagyok, ettől a szépkirándulástól, Ramat Gantól, a lehe-tőségtől, hogy itt lehetek, a még min-dig nyárias ősztől, a pálmafáktól.

Lassan elindultam a kijárat-felé. A„nem hiányozhat” ajándékboltbannem láttam semmi érdekeset. Sokadmagammal vártam a kijárathoz szállí-tó buszt, amely vad tülköléssel jelezte,a sofőr siet valahová. A jegy árábanbenne van, hogy kifelé átmegyünk azoroszlánok zónáján. A 30 km/h-tmessze átlépve előztük a három zeb-ra, két antilop miatt lassan cammogószemélyautókat. A nagy zöld kapunálsorakozó kocsisor elé vágtunk. “Átre-pültünk” az oroszlánok földjén, akiketa biztonság kedvéért azért még vil-lanypásztorral is elválasztottak a láto-gatóktól (megjegyzem Gänserndor-ban ilyen sem volt!). A zárt terület el-hagyása után még gyorsabb sebesség-re kapcsolt a vezető. Közeledik az ün-nep, emiatt korábban zárnak, biztossok kört kell még mennie – próbálokmagyarázatot találni a turbó-üzem-módra. Hát ez volt a régen várt RamatGan-i SAFARI! Mindent összevetve,egyszer ezt is látni kell!

(2011. október 24.)Szabadnap – de nem ünnepnap –

lévén, tovább folytattam ismerkedése-met az ideiglenes otthonomul szolgá-ló közel-keleti országgal. Ideje volt el-merülni Tel-Aviv történelmében.Amikor az ember 8-10 napra jön Izra-elbe turistaként, általában kevés idejemarad a tengerparti városra. A szá-mos történeti, bibliai emlékhely, Jeru-zsálem leköti a látogató legtöbb nap-ját. Egy-egy gyors jaffoi városnézésnél,Rabin téri emlékezésnél, esetleg a

Függetlenségi terem vagy a ShalomTower aljában berendezett helytörté-neti tárlat megtekintésénél több nemnagyon szuszakolható a programba.

Külföldi tapasztalataim alapján aleggyorsabban és legátfogóbban aHopp-On, Hopp-Off turistabuszok se-gítségével térképezheti fel a vándoregy-egy nagyváros főbb nevezetessége-it. Londonban és Brüsszelben is szá-mos hasznos információra tettemszert a “fülhallgatós” járatokon. IttTel-Avivban még nem jelentek meg aleselejtezett londoni vagy berlini eme-letes buszokból kialakított turista-csa-logató látványosságok, de a helyi BKV,a DAN pár éve elindította a 100-as já-ratot, amely megpróbálja a fentiek-ben leírt élményt nyújtani az izraelimetropoliszban.

„Tel Aviv-Jaffa Izrael második legna-gyobb városa; a Földközi-tenger part-ján fekszik. Ez a központja Izrael leg-nagyobb agglomerációjának, a GushDannak (Dan blokk), melynek teljeslakossága 3 040 400 fő. A szűkebb ér-telemben vett város lakossága 392 500fő, területe 50,6 km². Tel-Aviv első tel-keit egy kagylókat felhasználó sorsolásútján osztották ki az első hatvan csa-ládnak. A leendő telektulajdonosok,60 zsidó család 1909 Pészach (a ko-vásztalan kenyér, az egyiptomi kivo-nulásra emlékező ünnep) másnapjánösszegyűlt a homokos tengerparton,majd fehér kagylókra a neveket, mígszürke kagylókra a telkek számait ír-ták fel. És megkezdődött a sorsolás –és egyúttal elindult Tel Aviv alapítása,benépesítése.”

Tíz óra után indultam Ramat Gan-ból, ezúttal a 39-es buszra kellett fel-szállnom, amely a tőlem 10-12 perc-nyire lévő HaYarden utcában haladhozzám legközelebb. Már maga ez azút is felért egy városnézéssel. Közel 60perc alatt értük el azt a fejállomást, aReading Terminált, ahonnan a pano-ráma busz indult. Számomra eddig is-meretlen utcákon, utakon, lakótele-peken át vezetett az út a belvárosig,majd a kikötőhöz közel, a Yarkon fo-lyót átívelő hídon átkelve érkeztünkmeg a kiindulóponthoz. A gyanútlanturista hiába keresi a hatalmas busz-parkolóban a 100-as indulási helyét,tábla nem jelzi azt. A sofőrpihenő ka-

pusa azonban kedvesen útbaigazítja amesszi-földről érkezőket: „Innen azépület elől indul majd a piroska!” Abiztonság kedvéért azért bement ésmegkérdezte, majd erőteljesen bólo-gatva nyugtázta korábbi szavait.

25 perc volt még az indulásig, raj-tam kívül sehol senki. Aztán befutottkét orosz hölgy, majd egy apa a fiával,végül egy ötfős szintén orosz társaság.Svájci óra pontossággal be is állt a jár-da mellé a nyitott Iveco. Nyolc nyelvközül választhat az ember, a fülhallga-tóba mondottak kb. 70% hallhatócsak tisztán, különben berezonál arendszer. A biztonság kedvéért kipró-báltam a mellettem üresen tátongóülés csatlakozóját is, az eredmény ha-sonló volt. Szóval vagy mind kontakt-hibás vagy az útviszonyok miatt a buszrugózása rossz hatással van az audio-rendszerre. A fontosabb helyeket a so-főr külön bemondta héberül és ango-lul, gondolom sejtheti, a fülhallgatósidegenvezetés nem 100%-os. Akkorvagyok objektív, ha leírom a brüsszeliés londoni „nagytestvéreken” is elő-fordul néha hasonló jelenség, s mind-ez nem befolyásolja nagymértékbenaz összhatást. Az út 45 NIS-be kerül,ami nagyjából egy gyorsétterem átla-gos menüárának felel meg. Elvileg lé-tezik Hopp-On Hopp-Off változata isa jegynek 65 sékelért, de Tel-Aviv nemaz a város, ahol erre szerintem szük-ség lehet. A menetidő a meghirde-tettnek megfelelően két óra.

Az utazást igyekeztem okostelefo-nommal megörökíteni. Azon örven-deztem a 39-esen, hogy végre megér-tük, az embernek nem kell külön fény-képezőgépet hoznia, külön vigyázniará. Telefon úgyis van nála. Mint ahogyaz Murphy törvénye szerint lenni szo-kott, a városnéző busz indulása előttmég tökéletesen működő telefon-ka-merám hirtelen megmakacsolta magát.Lefagyott, belassult, percekig nem ér-zékelte, ha lenyomtam a felvétel-gom-bot. Szegény régi jó, 2005-ös isztambu-li utam előtt beszerzett fotógépem ottlapul elárvulva és elárulva Ramat Gan-ban – villant át az agyamon. A telefonakkumulátora sem volt egészen feltölt-ve, pedig megesküdtem volna, hogytegnap feltöltöttem a mai útra. Küzdel-mek árán végül 37 képet elkattintot-tam, majd mikor megjelent az üzenet,a „telefon 30 másodperc múlva kikap-csol”, átadtam magam teljes mértékbena látottaknak és hallottaknak. Élveztema tájat, a nagyváros varázsát. �

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

4

Spomínajúci sa stretli v komárňan-skom cintoríne pri príležitosti 71.

výročia tragických udalostí z roku1944.

Vzhľadom na mimoriadne teplé po-časie sa spomienka uskutočnila v do-me smútku (márnica), kde koordiná-tor programov Tamás Paszternák pri-vítal účastníkov, medzi ktorými bola ajveľvyslankyňa Maďarska v SR JE paniÉva Czimbalmosné Molnár, vicepri-mátor Béla Keszegh, riaditeľ gymná-zia Jánosa Selyeho Imre Andruska, ta-jomník ÚZ ŽNO Martin Kornfeld,člen vedenia MAZSIHISZ-u MiksaWinkler, členovia zastupiteľského zbo-ru mesta, členovia okolitých ŽNO,predstavitelia reformovanej cirkvi.Úvodom herečka Xénia Molnár cito-vala myšlienky preživšej Évi Fahidy.Nasledoval prejav predsedu ŽNO vKomárne Antala Pasternáka v sloven-skom a maďarskom jazyku (prejav vmaďarčine sme zverejnili v minulomčísle). Pani veľvyslankyňa JE ÉvaCzimbalmosné Molnár pripomenulazodpovednosť maďarského štátu, zdô-raznila, že všetci musíme konať tak,aby sa už nikdy nemohli zopakovaťudalosti z obdobia holokaustu. Hlav-ný rabín synagógy na ulici Dohány vBudapešti Dr. Róbert Fröhlich vo

svojom prejave spomenul minulosť apoukázal na budúcnosť. Nasledovalasmútočná modlitba, ktorú predniesolkantor Dániel Rudas. Tryzna sa ukon-čila modlitbou Kadiš.

Podujatie už tradične pokračovalozapálením sviečok pri pamätníku

martýrov v synagóge. Následne sauskutočnilo vyhodnotenie súťaže omiestnej histórii. Hodnotenie pred-niesol Antal Pasternák a odmeny –knihy - odovzdala Zsuzsanna Paszter-nák Kertész. Miestna ŽNO pozvalaúčastníkov na obed. �

PA

Deň martýrov – Tryzna

Po niekoľkoročnej prestávke pred-stavitelia ŽNO v Komárne opäť

navštívili Debrecín, kde sa konala užtradičná konferencia v zahraničí žijú-cich, maďarsky hovoriacich Židov.Predstavitelia miestnej ŽNO vítalihostí veľmi srdečne.

Konferencia sa oficiálne začala vpiatok pred obedom v sídle nábožen-skej obce. Budova je úplne obnovenáa rozšírená o skromnú ubytovňu.Hostí príhovorom vítal predseda ÚZŽNO Maďarska András Heisler, pred-

seda ŽNO v Debrecíne Tamás Horo-vitz, primátor mesta a poslanec ma-ďarského parlamentu Lajos Kósa, vi-ceprimátor a predstavitelia miestnychcirkví. Slávnostné stolovanie bolo v sy-nagóge na ulici Pásti, ktorá bola zno-vuotvorená iba pred niekoľkými dňa-mi. V modlitebni na dvore synagógysme spoločne uvítali sobotu. Zo Slo-venska boli okrem nás prítomní ajpredstavitelia ŽNO z Košíc. Hlavnoutémou tohtoročného rokovania bolživot po holokauste. V piatok poobe-

de dostali slovo predstavitelia jedno-tlivých ŽNO, náš koordinátor TamásPaszternák mal zaujímavú prezentá-ciu. V diskusii po prednáške aktívnevystúpili mnohí, medzi nimi aj pred-seda ŽNO Antal Pasternák a jehomanželka Zsuzsanna Paszternák Ker-tész. Pod vedením Zsolta Hellera sauskutočnil hudobno-dramatický pro-gram. Účastníci mali možnosť navští-viť miestne múzeum Déryho, kde siprezreli svetoznámu trilógiu MihályaMunkácsyho. Touto cestou ďakujemeorganizátorom za pozvanie. �

PT

Konferencia v Debrecíne

Vmalom meste Žitného ostrova, voVeľkom Mederi, sme sa stretli už

po jedenástykrát pred pamätnou ta-buľou na mieste bývalej synagógy14.júna preto, aby sme pokračovali v tra-dícii spomínania.

Miestny učiteľ dejepisu László Varga

bol iniciátorom tejto akcie, ktorá mápokračovateľov. Prítomní boli predsta-vitelia mesta, miestneho Csemadoku,ako aj zástupcovia škôl a Miešaný zborLajosa Bárdosa. Rabín Péter Joel Tothavo svojom prejave spomenul udalosti zobdobia hrôzy, ako aj straty židovskej

komunity. Na pamiatku zavraždenýchsúvercov predniesol dojímavú modlit-bu kantor Miklós Budai. Na spomienkeboli prítomní aj vedúci predstaviteliaŽNO z Dunajskej Stredy a Komárna.Príklad z Veľkého Medera je dôležitý ahodný nasledovania. Patrí im naša vďa-ka! �

PT

Spomienka vo Veľkom Mederi

3

Ako ďalej? – rozhovor s Richardom Dudom,podpredsedom ÚZ ŽNO v SR

Ako by ste zhodnotili svoje predošlépôsobenie v židovskej komunite na Slo-vensku?

Pred troma rokmi som bol zvolenýdo predstavenstva košickej židovskejnáboženskej obce, na prvom zasadnu-tí si predstavenstvo volilo orgány akopredsedu, podpredsedu a tajomníka.Ja som bol zvolený za tajomníka obce amôžem povedať, že aktom voľby sa tovšetko vlastne len začalo. Do tej dobysom bol len pasívny konzument adlhoročný člen náboženskej obce a ochode a manažmente obce som nemalžiadne konkrétne predstavy. Už pri pr-vých kontaktoch s náboženskou ob-cou som narazil na stopy po mojej ma-me, ktorá pred rokmi, až do svojejsmrti, riadila klub preživších, pôsobilaako geriatrická sestra a nezištne pomá-hala tým, ktorí to potrebovali. To veľ-mi zaväzuje, ľudia stále vravia, to jeMagduškin syn a ja som na to patričnehrdý. Agenda predstavenstva, a teda ajmoja, je rôznorodá. Zabezpečujemechod obce, náboženský život, rituálnustravu, chod rituálnej kuchyne, vysokésviatky a starostlivosť o preživších ako

geriatrické služby a rozvoz stravy. Pre-vádzkujeme kultúrno-spoločenské cen-trum Ľudovíta Felda, ktorého súčasťouje galéria židovských umelcov. Posky-tujeme naše objekty na rôzne kultúr-nospoločenske akcie, a tak sa snažímeotvárať majoritnej komunite.

Ako vidíte budúcnosť židovskej ko-munity na Slovensku? Aké sú vaše vízieohľadne menších miest, ako je naprík-lad Komárno? Ako bude vyzerať podľavás židovská komunita na Slovensku vroku 2019?

Na vašu otázku by som odpovedal asitakto. Keď na svet prídete ako žid, tak vtom momente predstavujete niekoho,kto nemôže byt súčasťou hlavného prú-du tzv. main streamu. Pokiaľ sa k žido-vstvu hlásite, tak ste automaticky vytlá-čaný zo zóny komfortu. A presne to jeten podstatný moment. Tam niekdemimo zóny vášho pohodlia sa nachá-dza všetok pokrok, a teda aj úspech.Preto sú židia úspešní, vzdelaní, mámeviac ako 20 % laureátov Nobelovýchcien. To čím sme, čo sme prežili, čoprežili naši predkovia, nás robí silnejší-mi a odolnejšími. Preto sa nebojím ani

o našu budúcnosť v diaspóre.Malé mestá nie sú o nič horšie ako

veľké. Pre nás je každý jeden žid, každájedna židovská rodina dôležitá. Kde-koľvek sa nachádza, bez ohľadu na to,či je alebo nie je členom obce alebo ko-munity. Z toho bude vyplývať moja an-gažovanosť v regiónoch a komunitách.

Pred dvoma týždňami som sa vrátil zWashingtonu, z Global Jewish Forum.Témy a otázky boli úplne identické.Všetky hovorili o budúcnosti: Ako tobude? Čo bude v roku 2019? Ako tobude o desať rokov? Nuž, naša budúc-nosť bude taká, akú si ju urobíme. Ja sateším na to, že budem toho súčasťou.Prezídium je dobre nasmerované. Po-krýva všetky oblasti potrieb židovstva.Zastávam názor, že to, čo funguje, me-niť netreba. Avšak myslím, že téma bez-pečnosti našich komunít v nasledujú-com období bude dosť rezonovať.

Nedávno ste boli zvolený na nasledu-júce štvorročné obdobie. Gratulujeme.Aké plány chcete realizovať?

V prvom rade sa musím zoznámiť sosúčasnou agendou a z toho vyplynievšetko to ostatné. Určite však o mnebudete počuť, mám to proste vo svojejmentálnej výbave. �

PT

Mám 48 rokov, generálny riaditeľ spoločnosti Howe Slovensko, s.r.o., ženatý,dvaja synovia, záľuby šport cyklistika. Člen Správnej rady Univerzity Pavla

Jozefa Šafárika v Košiciach, tajomník košickej židovskej náboženskej obce.

Vutorok 5. mája 2015 bola v Sládko-vičove vernisáž výstavy svetozná-

meho fotografa slovensko - kanadské-ho pôvodu Yuriho DOJCA. Sme ne-smierne radi, že v takom malom mes-tečku ako je Sládkovičovo sa koná jehoveľkolepá výstava. V okrese Galanta jeto po prvýkrát, čo vystavuje svoje diela.Je to pre nás veľmi veľká česť, že práveSládkovičovo je prvé mesto v okrese,kde sa koná jeho výstava.

Autor Yuri DOJC a jeho producentkaKatya KRAUSOVÁ mali u návštevníkovveľmi veľký ohlas keď sa prítomným pri-hovorili cez Skype.Príhovor ich veľmipotešil a dojal.

Vernisáž moderoval Roland LANZ,ktorý prítomným návštevníkom poroz-prával o dejinách židovského obyvateľ-stva na Slovensku.

Krátky dokumentárny film o autoro-vi bol pre návštevníkov veľmi poučný aemotívny zároveň.

Vystavené fotografie Last Folio súpredovšetkým staré synagógy, židovskécintoríny, staré knihy, zvitok Tóry, atď.

Kurátorka výstavy Beata NEMCOVÁpriblížila život a dielo Yuriho DOJCA.

Výstava mala u prítomných návštev-níkov obrovský úspech a pre naše mes-to určite veľký kultúrny prínos.

V Sládkovičove sa už stalo tradíciou,že na záver každého židovského podu-jatia je pre návštevníkov pripravené kó-šer občerstvenie priamo z Izraela.

Na záver sa chcem poďakovať mestuSládkovičovo na čele s primátoromAntonom SZABÓOM, Židovskej ná-boženskej obci Galanta na čele s jejpredsedom Vojtechom FAHNOM a

občianskemu združeniu ATID za ne-zištnú pomoc pri realizovaní prvej veľ-kolepej výstavy Yuriho DOJCA v na-šom okrese.

Samozrejme vďaka patrí aj YurimuDOJCOVI, Katye KRAUSOVEJ a BeateNEMCOVEJ bez pomoci ktorých by savýstava nedala realizovať.

V neposlednom rade ďakujem ajdobrovoľníkom a pomocníkom, ktorípomáhali pri zabezpečovaní celého po-dujatia.

Chcem sa veľmi pekne poďakovaťvšetkým občanom nášho mesta, ktorínás poctili svojou účasťou a vďaka patríaj návštevníkom mimo nášho mestečka.

Pevne dúfam, že sa opäť stretnemepri podobných kultúrnych poduja-tiach. �

Roland Lanz

Svetoznámy fotograf Yuri DOJC a jeho výstavaLast Folio v Sládkovičove

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, komárňanskú židovs-kú náboženskú obec a klub Šalompodporili: Alexander Wohlstein(Bratislava), Mgr. Georg Tomenen-dal (Viedeň), D.V (Nové Zámky), dr.Brandes (Vajnorsky) Éva a dr. Stern-banch (Vajnorsky) Gizela (Jeruza-lem), Terézia Vajnorská (Jeruzalem),Katka a Martin Kornfeld (Bratislava)a darcovia, ktorí si priali zostať v ano-nymite. Ďakujeme!

� Aj v tomto roku sme dostali pozva-nie na sviatok Sukot od našich priate-ľov zo Székesfehérváru. Ďakujeme!

� V priebehu leta prichádza do Men-házu veľa návštevníkov.

� Malá knižnica Bélu Spitzera saobohatila o mnohé knihy. Od jeseneopäť čakáme čitateľov.

� Sekretariát ŽNO bude z dôvodudovoleniek medzi 15. júlom a 15. au-gustom zatvorený.

� Aj naďalej čakáme vaše návrhy tý-kajúce sa programov na adrese ki-le@menhaz.sk.

� Maďarské vysielanie STV premiet-lo polhodinový rozhovor s PetromScheinerom o jeho živote a filmochŽiadame Vašu podporu

�

Úspešné projektyFond Gábora Bethlena podporil náklady na vydávanie Spravodajcu na rok

2015. Pomocou úspešného projektu ÚZ ŽNO Maďarska môžeme začať náškomplexný pedagogický program Machor a máme možnosť zorganizovať výletdo Székesfehérváru. Ďakujem za podporu! �

Predbežne o sviatkochVtomto roku bude bohoslužby počas vysokých sviatkov v komárňanskej

synagóge viesť Mihály Riszovannij a István Balogh.

Nedeľa 13. septembra 2015 – 18.00 hodErev Roš hašana – začiatok židovského Nového roka – večerná modlitba a

slávnostná večera v Menháze

Pondelok 14. septembra 2015, 17:00 hod.Prvý deň Roš hašana – Štúdium v Menháze

Utorok 22. septembra 2015, 18:00 hod.Kol Nidre – Erev Jom kipur

Streda 23. septembra 2015, 17:00 hod.Deň Jom kipur – Mazkir, spomienka na zosnulých

Oslavujme spoločne! Podrobný program na sviatky uverejníme v augusto-vom čísle Spravodajcu. �

h́ ́ b

AUGUST 2015 – TAMMUZ-AV 5775. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIII. ROČNÍK 7. REG. ČÍSLO, 230. ČÍSLO

SPRAVODAJCAŽidovský cintorín v Komárne

Foto: Palo Skrovánek a Miro Michela

Európsky deň židovskej kultúry2015

ŽNO v Komárne usporiada v tomto roku v nedeľu 30. augusta pri príležitosti Eu-rópskeho dňa židovskej kultúry celodenný program v Židovskom kultúrnom a ko-

munitnom stredisku v Menháze. Vstupné zdarma, očakávame záujemcov. Všetky pro-gramy budú dvojjazyčné, slovenské a maďarské (zabezpečíme simultánne tlmočenie).

11:00 – Regionálne stretnutie židovských náboženských obcí a komunít – debataokolo okrúhleho stola v synagóge – náš hosť: rabín István Darvas.

12:00 – Izraelské možnosti – cestovanie, štúdium, dobrovoľníctvo, alija – infor-mačné stretnutie s s predstaviteľmi.

12:30 – Kóšer obed – rebecen Bina Stiefel, nutná predbežná registrácia do 23.augusta na adrese: kile@menhaz.sk.

14:00 – Židovské sviatky a zvyky – prednáška Viery Kamenickej, pracovníčky Mú-zea židovskej kultúry Slovenského národného múzea.

14:45 – Obrázky zo židovskej kultúry. Z môjho života – predstavenie knihy ko-márňanského hlavného rabína Ármina Schnitzera.Knihu, ktorá po prvýkrát vychádza v slovenskom a maďarskom jazyku, predstavia: Mgr.Katarína Potoková (preklad z nemčiny do slovenčiny), dr. Gábor Schweitzer (vedec, ktorýsa touto témou zaoberá, autor úvodného slova), dr. Mihály Riszovannij (preklad z nemčinydo maďarčiny).

15:45 – Odovzdanie cien Kehila a Kehila haver.

16:00 – Spevokol už znie – melódie pred Vysokými sviatkami – koncert mužské-ho speváckeho zboru zo synagógy v Ulici Dohány.

Príhovor prednesie hlavný rabín dr. Róbert Frölich! �

Môžete siobjednať kóšer

pečivoKóšer barches a iné pečivá a záku-

sky – z celkovej ponuky pekárnewww.koserpekseg.hu si môžete ob-jednať najbližšie na piatok 28. augus-ta. Prosíme vás, aby ste objednávky za-slali do stredy 26. augusta na adresukile@menhaz.sk, alebo na telefónnečíslo 7731-224. �

Poďte s nami –večer

Andrása KernaŽNO v Komárne aj v tomto roku

usporiada výlet do Budapešti – vpondelok 31. augusta 2015.

Program:15:00 – Odchod autobusu od Men-

házu16:30-18:00 – Prechádzka po židov-

skej štvrti Budapešti18:00 – Príchod do synagógy 19:00 – Čo sa so mnou deje? Večer

s Andrásom Kernom. Hostia večera:Hernádi Judit, Hegyi Barbara, Feszt-baum Béla a Heilig Gábor

cca 22:30 – príchod k Menházu

Zľavnený účastnícky poplatok jeiba 15,- eur (obsahuje cestovný lístoka vstupenku na koncert – vďaka na-šim darcom a úspešným tendromvám môžeme poskytnúť túto zľavu).Prihlášky posielajte do 16. augusta2015. Prihlásiť sa môžete na adresekile@menhaz.sk a na tel. čísle 7731-224. Poďte aj Vy s nami na výlet! �