A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett

foglalkoztatásra

Tóth István János (MTA KTI) – Semjén András (MTA KTI)„Válság a munkapiacon – és azután”

Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6.

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

2

Tartalom

• Érintett kérdések

• A válság és vállalati alkalmazkodási lépések

• Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra

• Néhány következtetés

Tartalom Kérdések Vállalati alkalmazkodás Be nem jelentett foglalkoztatás Következtetések


3

Érintett kérdések



4

• Középpontban a be nem jelentett ill. álcázott (járulékterhet nem viselő) foglalkoztatás (tehát NEM a válság informális gazdaságra, és nem is a rejtett gazdaság egészére gyakorolt hatása a tárgy) – Specifikus adatfelvételek hiányoznak, a rendelkezésre álló vállalati

felvételek kicsik, és nem tartalmazzák a vizsgált válaszlépések között az informalitásba való át/visszalépést, illetve az adó- és járulékcsalást.

• A válság felmért hatásai a vállalati magatartásra– Vállalati bizalom és konjunktúra– Gyakoribb válaszlépések (reaktív vs. proaktív)– Exportáló és belső piacra termelő vállalatok, ágazati hatások

• A válság lehetséges hatásai a be nem jelentett foglalkoztatásra– Korábbi a be nem jelentett foglakoztatásra és a rejtett gazdaságban

való részvételre vonatkozó empirikus felvételeink eredményei alapján spekulatív következtetések



5

Válság és vállalati alkalmazkodási lépések



6

A válság hatásai a vállalati magatartásraMKIK GVI 3, egyenként mintegy 300 elemű felvétele alapján, 2009. március és június, 2010. március. 184 vállalat mindhárom mintában szerepel (panel). A pooling mintában N=916. Az egyes felvételek a kérdezés időpontját megelőző 6 hónapra vonatkoznak.

– Válság megjelenése a konjunktúra-indexben (vállalati bizalmi index)

– Gyakoribb vállalati válaszlépések (reaktív vs. proaktív)– Tipikus vállalati stratégiák: több válaszlépés egyidejű

alkalmazása dominál (2009. márciusban a vállalatok 44 %-a legalább 5 lépést alkalmaz)

– Hatások és reakciók eltérései: exportáló és belső piacra termelő vállalatok érintettsége és reakciója, eltérő ágazati lefutások.

Forrás: Czibik – Makó – Tóth, 2010



7

Magyar vállalati bizalom és konjunktúra

2008. októberben meredek zuhanás; mélypont 2009. októberben;

a válság kezdeti időszakára nincsenek vállalati felmérések

-20,0

-10,0

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

A GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2010



8

Vállalati alkalmazkodási lépések, 2009-2010

Az adott lépést alkalmazó vállalatok aránya, %

2009. március 2009. június 2010. márciusRövid lejáratú tartozások csökkentése 39,6 41,9 45,1Követelésállomány csökkentése 45,5 58,3 60,7Beruházások elhalasztása, lassítása 36,2 41,5 44,8Munkaerő (kölcsönvett is!) leépítése 21,4 42,5 32,5Részmunkaidő, rövidebb munkaidő 10,3 16,9 22,5Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése 30,0 80,1 80,6Nélkülözhető szolgáltatások leépítése 31,6 67,8 63,2 Új értékesítési piacok keresése 64,4 78,1 79,1Kínálatbővítés: új termékek, szolgáltatások 30,9 36,9 50,5 Beszállító-függőség csökkentése, új beszállítók 45,6 33,1 33,9Korm. kedvezmények, EU támogatások igénybe vétele 16,8 12,0 25,7Új vállalati terv készítése, stratégia módosítása 32,7 35,8 39,5Finanszírozás biztonságának javítása (hitelek) 21,2 - -Árcsökkentés, új árazási politika 20,8 - -Egyes vagyonelemek értékesítése 8,3 - -Hitelkonverzió devizáról forintra 4,2 - -Egyéb 17,0 - -



9

Az üzleti bizalmi index (BCI) alakulása az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, % (2009.

március – 2010. március, N = 916)*• BCI = (üzleti helyzet

jelenleg + üzleti helyzet várhatóan + tervezett beruházási aktivitás + a létszám tervezett alakulása + a bérek tervezett alakulása) / 5.

• A BCI -100 és + 100 közötti értéket vehet fel, ahol -100-at kapunk, ha minden cég negatív („rossz” vagy „romló” ) választ adott, és + 100-as értéket, ha minden cég pozitív („javuló” „növekvő” „jó”) választ adott.

-29,8

-26,0

-6,0

-22,5-23,6

-13,1

-35

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

2009_marcius 2009_junius 2010_marcius

exportálók

csak belföldre termelők



10

A válságra adott reakciók átlagos száma az exportáló és kizárólag belföldre termelő cégek körében, %

(2009. március – 2010. március, N = 916)*

4,5

6,05,8

3,4

4,7

5,7

0

1

2

3

4

5

6

7

2009_marcius 2009_junius 2010_marcius

exportálók

csak belföldre termelők



11

Az ábrák fő üzenetei

• A válság jóval hamarabb érte el és kezdetben súlyosabban is érintette el a külpiaci orientációjú, exportáló cégeket, mint a főleg a hazai piacra termelő vállalatokat (exportálók üzleti bizalmi indexe eleinte jóval rosszabb; többfajta válaszlépéssel is próbálkoznak, mint a nem exportálók).

• A kilábalás is jóval hamarabb jelentkezik az exportorientált vállalatoknál (vö. bizalmi index javulása).

• Az exportálók egyidőben több területen is próbálnak alkalmazkodni, míg a csak belföldre termelők kevesebb válaszlépéssel reagálnak.



12

Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint , % (2009. március – 2010. március, N = 916)*

Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc. - 2010. márc.) %

20,9

41,2

34,0

10,3

40,037,0

28,0

48,0

29,9

20,7

41,1

30,8

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

2009. márc. 2009. jún. 2010. márc.

feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás

A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a létszámot; az építőiparban eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a létszámleépítéssel, de némi késés után már itt is magas a létszámot leépítő vállalatok aránya, és 2010. márciusban már itt a legnagyobb.



13

Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes említés százalékában), % (2010. március, N = 300)*

1,9

2,6

3,4

3,9

4,0

4,6

5,3

7,4

7,7

9,0

13,2

14,5

22,5

0 5 10 15 20 25

Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre

Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele

Egyéb költségek csökkentése

Munkaerő leépítése (kölcsönvett is)

Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása

Beszállítóktól való függőség csökkentése

Rövid lejáratú tartozások csökkentése

Új termékek, szolgáltatások kínálata

A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása

Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése

A követelésállomány csökkentése

Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése

Új értékesítési piacok keresése

százalék

Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében

(az összes emítés százalékában), 2010. március



14

Összefoglalás - az ábrák fő üzenetei

• Válság: exportra termelő cégeknél előbb és inkább• Exportálók: válaszlépések szinte minden területen• Kilábalás: exportálóknál előbb• A kereskedelem gyorsan és rugalmasan építi le a

létszámot; • Építőipar: eleinte csak kevésbé élnek a vállalatok a

létszámleépítéssel, de később itt a legerősebb munkahelyrombolás

• A létszámleépítés gyakorlata elterjedt, de ezt a lépést a válság kezelése szempontjából viszonylag kevéssé értékelik hasznosnak a vállalatok más reakció-típusokhoz képest



15

Válság lehetséges hatása a be nem jelentett foglalkoztatásra



16

• Nincsenek konkrétan erre összpontosító friss empirikus vizsgálatok

• Korábbi vizsgálatokból lehet következtetni

Fazekas et al., 2010,

Semjén – Tóth – Fazekas – Makó, 2009,

Semjén – Tóth – Medgyesi – Czibik, 2009,

Czibik-Medgyesi, 2008,

Tóth, 2008



17

A válság hatása a munkapiacra jelentős…

időszak Foglalkozta-tottak száma,

efő

Munkanél-küliek száma,

efő

Munkanél-küliségi ráta, %

2007 augusztus-október 3940,2 310,8 7,3



2010 május-június 3789,4 467,2 11,0



18

… és nincs okunk annak feltételezésére, hogy ez a hatás csak a létszámleépítésre és munkaidő-

csökkentésre korlátozódik

• Korábbi vizsgálatok részletesen elemezték, milyen sokféle kifizetési kombináció létezik, és hogy a teljesen fehér és teljesen fekete (bejelentett és be nem jelentett) munka szélsőségei között a szürke, álcázott vagy nem valós béren regisztrált foglakoztatás nagyon jelentős, változó szürkeségű halmaza húzódik meg (ábra!)

• A válság hatásai nyilván nem hagyják érintetlenül a teljes járulékterhet viselő, illetve az ennek egy része vagy egésze alól kibújó foglalkozatási formák arányát (bejelentett, álcázott, részlegesen illetve teljesen be nem jelentett foglalkoztatás)



19

Bejelentett bérfizetés

Számlás kifizetés

Zsebbe fizetés

Természetben való fizetés

Típus

● ● Vegyes

● ● Vegyes

● ● Vegyes

● ● ● Vegyes

● ● ● Vegyes

● ● ● Vegyes

● ● ● ● Vegyes

Lehetséges kifizetési formák



20

Lehetséges kifizetési formák

Bejelentett bérfizetés

Számlás kifizetés

Zsebbe fizetés

Természetben való fizetés

Típus

● Rejtett

● Rejtett

● Rejtett

● ● Rejtett

● ● Rejtett

● ● Rejtett

● ● ● Rejtett



21

A válság hatásai a munkaerőpiac eltérő legalitási státuszú szegmenseiben

• A válság hatásai nyilván nemcsak a fehér, de a szürke és fekete foglalkoztatást is érintik, ha nem is egyformán

• A bejelentett munkaerő leépítésével párhuzamosan bővülhet a (részben vagy egészben) számlás és a zsebbe fizetett munkák volumene

• A válság ugyanakkor az eredetileg be nem jelentett vagy álcázott munkaalkalmakat is csökkenti

• Ezek a hatások a hivatalos munkaügyi és bérstatisztikákban nagyon eltérő mértékben és eltérő módon jelennek meg

• A korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy tulajdonosi körük, fő piacuk, és ágazati hovatartozásuk szerint az egyes vállalatok valószínűleg jellegzetesen más stratégiákat választanak és igen eltérő mértékben élnek a foglalkoztatás szürkítésének lehetőségével.



22

típus A válság előtt Válság hatására bekövetkező változás A változás megjelenése a munkaügyi és bér- statisztikában

1 Bejelentett munka

Bejelentett munkában bércsökkentés és a „számlás” kifizetések

megjelenése

Bruttó bér csökkenése

2 Bejelentett munkában bércsökkentés és a zsebbe való fizetés megjelenése


3 Bejelentett munkában bércsökkentés és zsebbe fizetés és „számlás” fizetés

megjelenése


4 Elbocsátás és „számlás” fizetés Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű

5 Elbocsátás és zsebbe való fizetés Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű

6 Elbocsátás és „számlás” fizetés és zsebbe való fizetés

Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű

7 Elbocsátás Foglalkoztatottság csökkenése, bruttó bérhatás nem egyértelmű


Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé


23

típus A válság előtt Válság hatására bekövetkező változás

A változás megjelenése a munkaügyi és bér-

statisztikában

8 Bejelentett munka, törvényes közterhek alól kibúvó

(„számlás” vagy zsebbe történő) kifizetések mellett

Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a „számlás” kifizetések

arányának növelése


9 Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül a zsebbe való fizetés

arányának növelése


10 Bércsökkentés, és a kifizetéseken belül „számlás” kifizetések

arányának és a zsebbe való fizetés arányának növelése


11 Be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek

álcázott munka

Zsebbe való fizetés csökkenése, illetve megszünése

Nem jelenik meg

12 „Számlás” kifizetések csökkenése, illetve megszünése

Nem jelenik meg

13 Zsebbe való fizetés és „számlás” kifizetések csökkenése, illetve

megszünése

Nem jelenik meg


Lehetséges hatások: bejelentettől a be nem jelentett / álcázott munkavégzés felé


24

Zsebbe és számlára fizetés elterjedtsége

2%5%

2%

6%

16%

7%11%

9%

0%2%4%6%8%

10%12%14%16%18%20%

Kapott számlárafizetést

Kapott zsebbefizetést

Kapott számlárafizetést

Kapott zsebbefizetést

Alkalmazottak, alkalmi munkások(Összevont minta)

Minden 18-60 év közötti (2008-as minta)

Legutóbbi fizetés felénél kisebb részét Legutóbbi fizetés felénél nagyobb részét

2008. tavasz: • a 18-60 évesek 26 %-a kapott zsebbe vagy számlára bért a

kérdezést megelőző 2 év során – több, mint 1 millió fő• Jellemzően vagy egyik, vagy másik „adókímélő móddal” éltek

(iskolázottság függvénye), mindkét technikát egyidejűleg csak kevesen használták



25

Nem bejelentett, illetve álcázott munkából származó munkajövedelem a 18-60 évesek, ill. az alkalmazásban

állók és alkalmi munkások háztartásaiban

Nem jellemző a be nem jelentett (vagy vállalkozói szerződésnek álcázott) munkavégzés háztartásokon belüli halmozódása!

2%

7%

26%

26%

49%

48%

7%

6%

14%

12%

1%

1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Alkalmazottak,alkalmi munkások

Minden 18-60 évközötti

senkinek nincs munkajövedelme

egy keresõ, adózott kereset

több keresõ, mindenki adózik

egy keresõ, zsebbe v. számlára kap

több keresõ, egy zsebbe v. számlára kap

több keresõ, több zsebbe v. számlára kap



26

22

15

86

18 18

13

8

1817 17

23

12 12 13

19

36

31

23

27 2729

23

25

0

5

10

15

20

25

30

35

40

legf. 8 ált. isk. szakmunkás-képző

érettségi diploma legf. 8 ált. isk. szakmunkás-képző

érettségi diploma

Alkalmazott, alkalmi munkás (Összevont minta) Minden 18-60 közötti (2008-as minta)

Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára fizetést Kapott zsebre vagy számlára

• A közterhek alól kibújó munkavégzés két típusa (be nem jelentett, illetve vállalkozói tevékenységnek álcázott munka) eltérő mintát mutat az iskolai végzettséggel összefüggésben.

• A zsebbe fizetés gyakorisága az iskolai végzettség emelkedésével csökken. A számlás fizetés esetében fordított a helyzet: a diplomások a többieknél nagyobb arányban kapnak így fizetést. Összességében a törvényes közterheket nem, vagy nem teljesen viselő munkavégzés előfordulása az iskolai végzettség növekedésével csökken.

Közterhek alól kibújó munkavégzési formák iskolai végzettség szerint



27

Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya munkaerő-piaci státus szerint, 18-60 évesek

17%

21%

1%

4%

13%

42%

4%

16%

27%

55%

4%

18%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

rendszeresendolgozik

alkalmi munkás,munkanélküli

nyugdíjas egyéb inaktív

Kapott számlára fizetést Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára vagy zsebbe fizetést



28

Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya gazdasági ágak szerint az alkalmazásban állók és alkalmi

munkások körében, 2007-2008, %

64 5

25

1 1 0 1 2 2 3

56

6

3

7

1

17

1515

18

12

22

0

5

10

15

20

25

30

ipar

mez

őgaz

d

közl

eked

és,

kere

sk

pzüg

yi s

zolg

egyé

b sz

olg

közö

sség

isz

olg ip

ar

mez

őgaz

d

közl

eked

és,

kere

sk

pzüg

yi s

zolg

egyé

b sz

olg

közö

sség

isz

olg

Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára f izetést

Fizetése kisebb részét zsebbe kapta Fizetése nagyobb részét zsebbe kapta



29

Számlára vagy zsebbe fizetést kapók aránya egy főre jutó családi jövedelem negyedei szerint - 2008, %

31%

20%

12%

29%

15%16%11%

10%

20%

14%13%

23%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

Kapott számlára fizetést Kapott zsebbe fizetést Kapott számlára vagy zsebbefizetést

alsó negyed második negyed harmadik negyed felső negyed



30

Néhány következtetés



31

Néhány következetésÉpítőipar: • a többi gazdasági ágnál sokkal inkább épül a be

nem jelentett, vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka alkalmazására.

• A termelési volumen alakulására vonatkozó adatok arra utalnak, hogy az építőiparban a válság hatására sokkal gyorsabban épülhetett le a be nem jelentett vagy alvállalkozói tevékenységnek álcázott foglalkoztatás, mint a hivatalosan kimutatott.

• Azaz, ha csak az építőiparon múlt volna, akkor a válság hatására csökkent volna a nem regisztrált foglalkoztatás a magyar gazdaságban.



32

• A gazdaság egészében ennek az ellenkezője valósulhatott meg:

• A gazdasági válság hatására a be nem jelentett vagy vállalkozói tevékenységnek álcázott munka gyakoribbá válását, és a munkáért kapott jövedelmeken belül a zsebbe vagy számlára történő kifizetések arányának növekedését tételezhetjük fel.

• E feltételezés mögött alapvetően a munkanélküliség áll.

Néhány következetés



33

• A munkavállalók oldaláról vizsgálva többféle oksági láncon keresztül tudunk eljutni a munkanélküliség tényétől, illetve növekvő kockázatától a be nem jelentett munka elfogadásának növekvő valószínűségéhez és növekvő arányához.

– Az iskolázottság növekedésével csökken a zsebbe való fizetés melletti munkavállalás gyakorisága, miközben a munkanélküliség kockázata nő az iskolázottság csökkenésével.

– A munkanélküliek, alkalmi munkások nagyobb arányban fogadják el a zsebbe, vagy a számlára való fizetést, mint az alkalmazottak. A munkanélküliség növekedése ezért triviálisan növeli a zsebbe vagy számlára való fizetési csomagok elfogadásának valószínűségét, és így pozitív irányban hat a be nem jelentett foglalkoztatásra.

– Ha a háztartás egyik tagja volt már munkanélküli, akkor ez a tény is valószínűbbé teszi a nem regisztrált foglalkoztatás keretében történő (fekete vagy számlás) munkavállalást.

Néhány következetés



34

Hivatkozások

• Czibik, A – A. Mako - I. J. Tóth (2010): Corporate responses to the economic crisis: The Hungarian case, 30th CIRET Conference, New York City.

• Fazekas M. – Medgyesi M. – Tóth I. J. (2010): Az informális munkavégzést meghatározó tényezők Magyarországon, kézirat

• Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009): Rejtett gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás – kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai, KTI Könyvek 11, MTA KTI, Budapest, 266 o.

• Semjén A. – Tóth I. J. – Fazekas M. – Makó Á. (2009): Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás munkaadói és munkavállalói interjúk és egy kérdőíves munkavállalói felmérés tükrében. In: Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009), 150-183. o.

• Semjén A. – Tóth I. J. – Medgyesi M. – Czibik Á. (2009): Adócsalás és korrupció – lakossági érintettség és elfogadottság. In: Semjén A. – Tóth I. J., szerk. (2009), 228-258. o.

• Tóth, I. J. (2008): Social Determinants of Undeclared Work in Hungary, http://www.wargo.hu/tij/publications/uw_hungary_en_081216.pdf


http://www.wargo.hu/tij/publications/uw_hungary_en_081216.pdf


35

Köszönjük a figyelmet!

Documents

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra