4
VI. évfolyam. Csíkszereda. 1910. szeptember 4. 36. szám. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI VE GYEST ART ALMU HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁliAK: korona, korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ej;esz évre Félévre . . . 8 . . . . 4 korona, korona. ::: FELELŐS S/.E 13r. GAAL RKESZTŐ ::: Megjelenik minden vasárnap. I >r líaal Endre lakásán (Szvoboda József-ház, Csik szeredal, hová a lap szellemi részét illető közle- Negyedévre . . . . 2 korona. ::: FELELŐS S/.E 13r. GAAL E N 1 ) U E Kéziratok nem adatnak vissza. mények. hirdetések, előfizetési dijak sth. küldendők Egyes szám ára Ili lillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. A delegáció ellenzéke. Már csak a politikai dajkamesék emlekeznek arról az időről, a mikor Irányi, Simonyi Ernő és Madarász apó komor ünnepiességgel tiltakoztak a de- legáció intézménye ellen s megbotrán- koztatónak bélyegezték a puszta felte- vést is, hogy egy igazhitű negyven- nyolcas magyar valaha betehesse a lábát abba az átkos centrálparlaraentbe. Nagyot fordult azóta a világ kereke. N agy tiz esztendővel ezelőtt az Ugrou- ról elnevezett negyvennyolcas szecesz- szionisták elhatározták, hogy ők elvi aggályaik félretételével résztvesznek a delegációban, hogy a közös intézmé- nyek tekintetébeu is közvetlenül és an- nál erélyesebben teljesíthessék elleu- őrző tisztségüket. A tiltó válaszfalat, melyen Ugronék ilyen módon ütöttek rést, a koalíció aztán végképpen le- döntötte. A belpolitikai helyzet uj urai ugy érezték, hogy súlyos szépséghibát ejtenének önöumagukou, ha éppen ezen a ponton uem volnának következetesek a — következetlenségben. A főrendek kontingensének tulajdonitható, hogy a delegáció plénumában a többség nem volt negyvennyolcas, de ez nem múlott a függetlenségi párton, a melynek min- den épkézláb delegátusa ugyancsak ki- vette a részét a delegácionális mun- kából és ünneplésből. Most pedig, hogy ismét fordult egyet a politikai szinpad, egy szemfüles újság- író kíváncsi lett reá, vájjon az azóta ké. részre oszlott 8 külön külön ala- posan megtizedelt függetlenségi pártok hogyan gondolkoznak a legközelebbi delegációkban való részvételről s nem az-e a szándékuk, hogy az ellenzéki kisebbség keserű kenyerét megédesítsék az elvi aggályok előráncigálásából vár- ható népszerűséggel. Itt tagadhatatlanul egy érdekes pikantéria kínálkozott: füg- getlenségi tüntetés a tiszta negyvennyolc tradíciói melleit. Nem igy történt. A füg- getlenségi pártok részt kívánnak venni a delegációk tárgyalásaiban. Egyelőre gróf Apponyi Albert és Justh Gyula uyilatkozatai jutottak a nyilvános- ságra. Az utóbbi valahogy kiérezhette a kérdés csiklandós voltát s egyelőre do donai fátyolba burkolódzik. Nem ö van hivatva arról dönteni, úgymond, hogy a függetlenségi párt elnöke részt vesz -e a delegációban, hanem a párt összes- sége. Apponyi Albert gróf jobbnak látta teljes nyíltsággal kijelenteni, hogy a Kossuih-párt igenis belemegy a delegá- cióba. Érdekes, hogy a két vezető po- litikus nyilatkozata nemcsak ebben az első részében ellenkezik egymással, ha- nem abban is, hogy a mig Justh kije- lenti, hogy az ő pártja, ha belemegy a delegációba, ott a hadügyi kormány óriási követeléseivel szemben a legéle- sebb elletuéki álláspontra fog helyez- kedni, addig Apponyi grőf ebben a pontban gombolóclzik be, mondván, hogy ö nem tartja helyesnek, ha a politiku- sok taktikai kérdésben előre leszögezik az álláspontjukat. Justh nyilatkozata erősen emlékez- tet arra vígjátéki elszólásra, mikor a kacér párisi nőért párbajozni készülő világfi igy szól versenytársához: „Arra az esetre, ha egyikünk halva marad a porondon, Ígérem öunek, hogy az ön emlékét sohasem fogom ócsárolni Valen- tine előtt". Justh még nem tudja bizonyo- san, vájjon belemegy e a delegacióba, de már is fenyegetődzik a legélesebb oppozicióval, Apponyi ellenben hirdeti, hogy belemegy, de diplomáciai pózzal kitér az elől a kérdés elöl, hogy mi- képen szándékozik ott érvényesülni. — Subsummálva a két nyilatkozatot, bíz- vást megállapíthatjuk, hogy a két füg- getlenségi frakció belemegy a delegá- cióba, persze mostani létszámának az arányában és ott, ellenzéki szerepéhez hiven, erős kritikát fog gyakorolni a közös kormány javaslatai fölött. Egyáltalán nem szándékunk kicsi- nyelni a függetlenségi pártok ezen, a fenti nyilatkozatokból kétség nélkül várható állásfoglalásának a jelentőségét. Inkább örvendetesnek találjuk, főképen a parlamenti élet fiziológiájának szem- pontjából, mert az arányos elltnzéki képviseletet minden alkotmányos 11 un- kára nézve elengedhi'tlen életfeltételnek tekintjük. Egészséges parlamenti viszo- nyok megteremtése a jelenlegi politikai irányzat főképen való célja s a kép viselőház első ülésezése jó reménység gel kecsegteti ezt a törekvést. Lehet, sőt valószínű, hogy Justhnak, a ki ön- magáról még nem lud információt adni, ellenben a hadügyi kormány óriási köve- teléseit igen határozottan megjövendöli, igaza van. Valószínű, hogy nagyhatalmi állásunk ujabb és jelentékeny áldo- zatokat kíván tőlünk, bár a tivu- beszéd eléggé megnyugtató módon ígéri, hogy ezekben az áldozatokban a pol- gárok teljesítőképességének határai szem elótt fognak tartatni. Fontos politikai érdeknek tartjuk minden körülmények között, ha az ezen ujabb áldozatokról szóló tárgyalásokba beleviszi az ellenzék is a maga kifogásait, ha a hozandó ha- tározatok keresztül mennek a politikai bírálat tüzén. Erdeke ez a közvélemény- nek, az adófizető polgárok széles réte- geinek, de érdeke magának a kormány- zatnak is, mely saját felelőssége mellett mindig kell, hogy sz'tmoljou az alkot- mányos tényezők kritikájával, mely a nép közhangulatának hivatott kifejezője. Nekünk azonban, ismételjük, főképpen azért rokonszenves a függetlenségi párt- nak a delegációban való szereplése, mert ujabb mozzanatot jelent politikai közállapotainknak rendes mederbe való beilleszkedése tekintetében melyeta nem- zeti munkapárt, erejének tudatában, már eddig is oly szerencsésen megkezdett. Uj menetrend. Október elsején a magyar államvasutakra kibocsájtandó uj menetrendben — a mint arról a vármegye főispánjától értesülünk — ránk nézve kedvező változások lesznek. És pedig elsősorban a Gyimesi vonatok nem Ma- défalvára, hanem Csíkszeredára fognak be- futni, másodsorban a menetrend akként lesz megállapítva, hogy egy nap alatt Csíkszeredából Gyimes megjárható legyen. Mindkét előny városunkat igen közelről erdekli. Támadás. A „Csikvármegye" leg- utóbbi számában támadást intéz Gyalókay Sándor főispán ellen azért, mert augusz- tus 31-én megtartott közgyűlésen Csedő István b. tag interpellációjára elsőnek adott szót dr. Gaal Endrének. A törvényhatóságokról szólló 1886. évi XXI. t.-c. értelmében „a törvényha- tósági közgyűlési ügyrend" megállapítá- sát tartalmazó vármegyei szabályrendelet 9. a következőképpen szól: „Általá- ban szót kéthetni a közgyűlésen bár- mikor lia az illető napirendre térést indítványoz személyes kérdésben szol- lal fel, vagy tanácskozási szabályokra hivatkozik Dr. Gaal Endre személyes kérdés- ben kért szót, előtte szóllásra senki sem jelentkezett, neki a szót megadni tehát elnöknek joga volt. Annál inkább joga volt, mert dr. Gaal Endre azzal a kérés- sel kért szót: „ha senki szóllani nem kí- ván én szót kérek." Már pedig dr. Daradics Félix, a ki a másodiknak felolvasott interpellációt akarta megindokolni, már szólásra jelentkezett volt. Törvényhatósági közgyűlés. I. nap. Csikvármegye törvényhatósági bizottsága rendes nyári közgyűlését augusztus 31-én és szeptember 1-én tartotta meg. Az első nap A „SZÉKELYSÉG" TÁRCÁJA . Yaada asszony gyagga, I. Vanda asszony sötétkék szemeire és hol- lós fekete hajára büszke asszony, tele nagy, erós asszonyi szerelemmel. Szereti az urát is, ahogyau szép keresztény asszony egy gazdag zsidó urat szerethet. Az urán kívül szereti még a szőke haju. brutális férfiakat is. Mindegyiket egyforma szerelemmel, vagyis nem is azzal, hanem valami többel, valami mással, mond- juk egyforma ösztönnel. Vanda asszony tehát éjszin hajcsigákkal és sötét szemekkel nagy ösztünü asszony. Beszélik, hogy a haja — mostan pompás fekete sátor — valaha nem is olyan régen, aranyveretü szőke volt. — Es Vanda asszony mindig talpig feketében jár. Gyászol. Siró, hatalmas gyásza történetét fo- gom elbeszélni. II. Vanda asszony, amikor még leány volt, szerette Bélát. Béla tanitó volt, Vanda pedig a tanitó leánya. Vanda asszony tehát, lány- korában szerelmes volt a tulajdon édes ap- jába. Utt laktak valahol a nagy Duna men- tén virágillatos, kertes kicsi házban. Mélyen fekvő kék szemeiből vad szerelmek tüze égett lángolt kifelé. — És a fején gyönyörű, szőke, fodros haja volt. Ez a szőke haj hullámzott le egészen a térdekig a Vanda fejéről is. Olyan volt a haja ha lebontotta, mint egy alkony- bíborban égö aranyuszály. Es a Vanda leány- büszke is volt szép szemeire és az apjáéhoz hasonló, remek hajkoronájára. Béla felesége már régen meghalt Halálát sokáig siratta zokogásos bánattal az ura meg a leánya. Három évig siratták. Egyszer aztán, kacagó piros május délután felhagyta. a nagy siránkozással. Béla felfedezte leányában a fe lesége mását. És nyomban fejébe szökkent átkos meleg vére. Lelkében vadul tomboló indulatok kergették, űzték egymást A Vanda lány is a férfit kezdte az apjában csókolni. Kivirágzott cseresznyefák alatti májusi séták voltak a melegágyai egymás iránti bűnös sze- relmüknek. Violák, verbénák bóditó, mámoros illatesője növesztette lelkük fertőző liíaúr-vi- rágát. És egymásiránti szerelmük nőtt, erős- bödött. A lány kereste az alkalmakat, hogy az apját minél gyakrabban csókolhassa. Béla tanítónak pedig jól estek a leánya szerelmes csókjai. Vadul, eszeveszetten, bomlott idegek- kel buktak a lejtőn lefelé a kékszemű szőke, brutális Béla tanitó és az aranyhajú Vanda leányzó. Csillagragyogásu, tehér szivárványt! nyári éjjelen szerelmük végre égbekiáltó bűnné nőtte ki magát: Béla leánya Béláné asszony lett . . . És nagyott kacagott a biin iromba démona. Velőkigható idegtépászó harsány kacajára jöt- tek Béla tanitó és leány-asszonya pokoli vét- kük keserű józan tudatára. Jajos keservükben keresték a halált. A Duna fenekén vélték fel- találni A nagy, párnás habok várva, ölelve fogadták őket és gyönyörű szőke hajukat be- vonták barna, piszkos iszappal. Béláné asszony- nak azonban nem volt szerencséje. Szürke, csöndes, lialászemberek visszaadták ót az élet- nek. Élnie kellett tehát siró gyászu, nagy bá- natú életet Idővel felkerült I'estre s becsü- letes akart maradni. Irodára járt, a Schwarz ur irodájára, aki aztán később a nejévé tette. Vanda asszony irtozatos bűnét eszelős gyász- szal igyekszik enyhíteni. Aranyveretü szőke haját éjszin feketére festi. Es Vanda asszony mindig talpig feketében jár. Ha pedig végig halad az utcák során megtépett, megrongyult lelke izzó, maró bün reflexével meg-megfordul- nak utánna az urak és kérdezik egymástól : „Láttad a gazdag Schwarznét, ki gyászolja apjá- ban a szeretőjét V S aztán felkacagnak s tovamennek. Vanda asszony pedig suhan ha- lott haloványan az ivlámpás fővárosi éjben, mint egy pompás, éjjeluy ítú fekete virág. — Otthon fogadja öt sötét halk interieurje, fekete selyem butoru szobája. Schwarz ur külön lak- osztályban lakik. És szelíd, kisigényű ember. Megelégszik, ha megcsókolhatja esténkint a felesége homlokát és karcsú, fehér kezét. — S aztán jó éjszakát kíván Vanda asszony pe- .!ig elalszik és álmodva szőke brutális fér- fiakról, sir, zokog álmában keserüli... 111. A Duna menti fehérfalu háznak virágos kertje hervad . . . Benőtte a gyom, a dudva, a hajdan Írisszel szegett kerti utak mentét. Es elszállt a violák, verbénák mámorárasztó dlata. Szegény Béla tanitó ! Ott fekszik vala- hol beiszapultan a nagy Duna fenekén. Vad szerelem tiiző szemeit üregükből rég kimosta már az ár. Helyüket betöltötte a piszkos, barna iszap. Es felette nyugodtan csöndesen folynak a Duna ringó, fodros, párnás habjai... Múrin Kihullj. kerelek. Rózsaszínű, i"atos levélkék Emlékeim legdrágább kincsei Gyakran ellapozgatok közöttük Kisértnek a mult emlékei. Igaz szívről mond regét az egyik Másik örök tavaszról beszél Szerelmében mindenét odaadja, S csak egy csókot — többet mit se kér. Két kis angyal forrón átölelve Tartja egymást a harmadikon Keltezésnek a menyország van rajt, Címzésnek tneg a paradicsom. A többi is boldogságot igér Öleléssel csókkal van tele De legjobban azt szeretem mégis Melynek üres mind a két fele. A legdrágább egy hervadt levélke Nincs betű rajt sem csók sem kelet Ölelés közt dobogó szivedről Loptam ezt a rózsa levelet!

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁG ÉS SZÉPIRODALMII VE GYEST ART …epa.oszk.hu/02700/02767/00216/pdf/EPA02767_szekelyseg_1910_3… · kontingensének tulajdonitható hog a y , delegáció

  • Upload
    others

  • View
    7

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: POLITIKAI, KÖZGAZDASÁG ÉS SZÉPIRODALMII VE GYEST ART …epa.oszk.hu/02700/02767/00216/pdf/EPA02767_szekelyseg_1910_3… · kontingensének tulajdonitható hog a y , delegáció

VI. évfolyam. Csíkszereda. 1910. szeptember 4. 36. szám.

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI VE GYEST ART ALMU HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁliAK:

korona, korona.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ej;esz évre Félévre

. . . 8 . . . . 4

korona, korona. ::: FELELŐS S/.E

13r. G A A L RKESZTŐ ::: Megjelenik minden vasárnap. I >r líaal Endre lakásán (Szvoboda József-ház, Csik

szeredal, hová a lap szellemi részét illető közle-Negyedévre . . . . 2 korona.

::: FELELŐS S/.E

13r. G A A L E N 1 ) U E Kéziratok nem adatnak vissza. mények. hirdetések, előfizetési dijak sth. küldendők Egyes szám ára Ili lillér. Hirdetési dijak előre fizetendők.

A delegáció ellenzéke. Már csak a politikai dajkamesék

emlekeznek arról az időről, a mikor Irányi, Simonyi Ernő és Madarász apó komor ünnepiességgel tiltakoztak a de-legáció intézménye ellen s megbotrán-koztatónak bélyegezték a puszta felte-vést is, hogy egy igazhitű negyven-nyolcas magyar valaha betehesse a lábát abba az átkos centrálparlaraentbe. Nagyot fordult azóta a világ kereke. N agy tiz esztendővel ezelőtt az Ugrou-ról elnevezett negyvennyolcas szecesz-szionisták elhatározták, hogy ők elvi aggályaik félretételével résztvesznek a delegációban, hogy a közös intézmé-nyek tekintetébeu is közvetlenül és an-nál erélyesebben teljesíthessék elleu-őrző tisztségüket. A tiltó válaszfalat, melyen Ugronék ilyen módon ütöttek rést, a koalíció aztán végképpen le-döntötte. A belpolitikai helyzet uj urai ugy érezték, hogy súlyos szépséghibát ejtenének önöumagukou, ha éppen ezen a ponton uem volnának következetesek a — következetlenségben. A főrendek kontingensének tulajdonitható, hogy a delegáció plénumában a többség nem volt negyvennyolcas, de ez nem múlott a függetlenségi párton, a melynek min-den épkézláb delegátusa ugyancsak ki-vette a részét a delegácionális mun-kából és ünneplésből.

Most pedig, hogy ismét fordult egyet a politikai szinpad, egy szemfüles újság-író kíváncsi lett reá, vájjon az azóta ké. részre oszlott 8 külön külön ala-posan megtizedelt függetlenségi pártok hogyan gondolkoznak a legközelebbi delegációkban való részvételről s nem az-e a szándékuk, hogy az ellenzéki kisebbség keserű kenyerét megédesítsék az elvi aggályok előráncigálásából vár-ható népszerűséggel. Itt tagadhatatlanul egy érdekes pikantéria kínálkozott: füg-getlenségi tüntetés a tiszta negyvennyolc

tradíciói melleit. Nem igy történt. A füg-getlenségi pártok részt kívánnak venni a delegációk tárgyalásaiban. Egyelőre gróf Apponyi Albert és Justh Gyula uyilatkozatai jutottak a nyilvános-ságra. Az utóbbi valahogy kiérezhette a kérdés csiklandós voltát s egyelőre do donai fátyolba burkolódzik. Nem ö van hivatva arról dönteni, úgymond, hogy a függetlenségi párt elnöke részt vesz -e a delegációban, hanem a párt összes-sége. Apponyi Albert gróf jobbnak látta teljes nyíltsággal kijelenteni, hogy a Kossuih-párt igenis belemegy a delegá-cióba.

Érdekes, hogy a két vezető po-litikus nyilatkozata nemcsak ebben az első részében ellenkezik egymással, ha-nem abban is, hogy a mig Justh kije-lenti, hogy az ő pártja, ha belemegy a delegációba, ott a hadügyi kormány óriási követeléseivel szemben a legéle-sebb elletuéki álláspontra fog helyez-kedni, addig Apponyi grőf ebben a pontban gombolóclzik be, mondván, hogy ö nem tartja helyesnek, ha a politiku-sok taktikai kérdésben előre leszögezik az álláspontjukat.

Justh nyilatkozata erősen emlékez-tet arra vígjátéki elszólásra, mikor a kacér párisi nőért párbajozni készülő világfi igy szól versenytársához: „Arra az esetre, ha egyikünk halva marad a porondon, Ígérem öunek, hogy az ön emlékét sohasem fogom ócsárolni Valen-tine előtt". Justh még nem tudja bizonyo-san, vájjon belemegy e a delegacióba, de már is fenyegetődzik a legélesebb oppozicióval, Apponyi ellenben hirdeti, hogy belemegy, de diplomáciai pózzal kitér az elől a kérdés elöl, hogy mi-képen szándékozik ott érvényesülni. — Subsummálva a két nyilatkozatot, bíz-vást megállapíthatjuk, hogy a két füg-getlenségi frakció belemegy a delegá-cióba, persze mostani létszámának az arányában és ott, ellenzéki szerepéhez

hiven, erős kritikát fog gyakorolni a közös kormány javaslatai fölött.

Egyáltalán nem szándékunk kicsi-nyelni a függetlenségi pártok ezen, a fenti nyilatkozatokból kétség nélkül várható állásfoglalásának a jelentőségét. Inkább örvendetesnek találjuk, főképen a parlamenti élet fiziológiájának szem-pontjából, mert az arányos elltnzéki képviseletet minden alkotmányos 11 un-kára nézve elengedhi'tlen életfeltételnek tekintjük. Egészséges parlamenti viszo-nyok megteremtése a jelenlegi politikai irányzat főképen való célja s a kép viselőház első ülésezése jó reménység gel kecsegteti ezt a törekvést. Lehet, sőt valószínű, hogy Justhnak, a ki ön-magáról még nem lud információt adni, ellenben a hadügyi kormány óriási köve-teléseit igen határozottan megjövendöli, igaza van. Valószínű, hogy nagyhatalmi állásunk ujabb és jelentékeny áldo-zatokat kíván tőlünk, bár a tivu-beszéd eléggé megnyugtató módon ígéri, hogy ezekben az áldozatokban a pol-gárok teljesítőképességének határai szem elótt fognak tartatni. Fontos politikai érdeknek tartjuk minden körülmények között, ha az ezen ujabb áldozatokról szóló tárgyalásokba beleviszi az ellenzék is a maga kifogásait, ha a hozandó ha-tározatok keresztül mennek a politikai bírálat tüzén. Erdeke ez a közvélemény-nek, az adófizető polgárok széles réte-geinek, de érdeke magának a kormány-zatnak is, mely saját felelőssége mellett mindig kell, hogy sz'tmoljou az alkot-mányos tényezők kritikájával, mely a nép közhangulatának hivatott kifejezője. Nekünk azonban, ismételjük, főképpen azért rokonszenves a függetlenségi párt-nak a delegációban való szereplése, mert ujabb mozzanatot jelent politikai közállapotainknak rendes mederbe való beilleszkedése tekintetében melyeta nem-zeti munkapárt, erejének tudatában, már eddig is oly szerencsésen megkezdett.

Uj menetrend. Október elsején a magyar államvasutakra kibocsájtandó uj menetrendben — a mint arról a vármegye főispánjától értesülünk — ránk nézve kedvező változások lesznek. És pedig elsősorban a Gyimesi vonatok nem Ma-défalvára, hanem Csíkszeredára fognak be-futni, másodsorban a menetrend akként lesz megállapítva, hogy egy nap alatt Csíkszeredából Gyimes megjárható legyen. Mindkét előny városunkat igen közelről erdekli.

Támadás. A „Csikvármegye" leg-utóbbi számában támadást intéz Gyalókay Sándor főispán ellen azért, mert augusz-tus 31-én megtartott közgyűlésen Csedő István b. tag interpellációjára elsőnek adott szót dr. Gaal Endrének.

A törvényhatóságokról szólló 1886. évi XXI. t.-c. értelmében „a törvényha-tósági közgyűlési ügyrend" megállapítá-sát tartalmazó vármegyei szabályrendelet 9. a következőképpen szól: „Általá-ban szót kéthetni a közgyűlésen bár-mikor lia az illető napirendre térést indítványoz személyes kérdésben szol-lal fel, vagy tanácskozási szabályokra hivatkozik

Dr. Gaal Endre személyes kérdés-ben kért szót, előtte szóllásra senki sem jelentkezett, neki a szót megadni tehát elnöknek joga volt. Annál inkább joga volt, mert dr. Gaal Endre azzal a kérés-sel kért szót: „ha senki szóllani nem kí-ván én szót kérek."

Már pedig dr. Daradics Félix, a ki a másodiknak felolvasott interpellációt akarta megindokolni, már szólásra jelentkezett volt.

Törvényhatósági közgyűlés. I. nap.

Csikvármegye törvényhatósági bizottsága rendes nyári közgyűlését augusztus 31-én és szeptember 1-én tartotta meg. Az első nap

A „SZÉKELYSÉG" TÁRCÁJA. Y a a d a a s s z o n y g y a g g a ,

I. Vanda asszony sötétkék szemeire és hol-

lós fekete hajára büszke asszony, tele nagy, erós asszonyi szerelemmel. Szereti az urát is, ahogyau szép keresztény asszony egy gazdag zsidó urat szerethet. Az urán kívül szereti még a szőke haju. brutális férfiakat is. Mindegyiket egyforma szerelemmel, vagyis nem is azzal, hanem valami többel, valami mással, mond-juk egyforma ösztönnel. Vanda asszony tehát éjszin hajcsigákkal és sötét szemekkel nagy ösztünü asszony. Beszélik, hogy a haja — mostan pompás fekete sátor — valaha nem is olyan régen, aranyveretü szőke volt. — Es Vanda asszony mindig talpig feketében jár. Gyászol. Siró, hatalmas gyásza történetét fo-gom elbeszélni.

II. Vanda asszony, amikor még leány volt,

szerette Bélát. Béla tanitó volt, Vanda pedig a tanitó leánya. Vanda asszony tehát, lány-korában szerelmes volt a tulajdon édes ap-jába. Utt laktak valahol a nagy Duna men-tén virágillatos, kertes kicsi házban. Mélyen fekvő kék szemeiből vad szerelmek tüze égett lángolt kifelé. — És a fején gyönyörű, szőke, fodros haja volt. Ez a szőke haj hullámzott le egészen a térdekig a Vanda fejéről is. Olyan volt a haja ha lebontotta, mint egy alkony-

bíborban égö aranyuszály. Es a Vanda leány-büszke is volt szép szemeire és az apjáéhoz hasonló, remek hajkoronájára.

Béla felesége már régen meghalt Halálát sokáig siratta zokogásos bánattal az ura meg a leánya. Három évig siratták. Egyszer aztán, kacagó piros május délután felhagyta. a nagy siránkozással. Béla felfedezte leányában a fe lesége mását. És nyomban fejébe szökkent átkos meleg vére. Lelkében vadul tomboló indulatok kergették, űzték egymást A Vanda lány is a férfit kezdte az apjában csókolni. Kivirágzott cseresznyefák alatti májusi séták voltak a melegágyai egymás iránti bűnös sze-relmüknek. Violák, verbénák bóditó, mámoros illatesője növesztette lelkük fertőző liíaúr-vi-rágát. És egymásiránti szerelmük nőtt, erős-bödött. A lány kereste az alkalmakat, hogy az apját minél gyakrabban csókolhassa. Béla tanítónak pedig jól estek a leánya szerelmes csókjai. Vadul, eszeveszetten, bomlott idegek-kel buktak a lejtőn lefelé a kékszemű szőke, brutális Béla tanitó és az aranyhajú Vanda leányzó. Csillagragyogásu, tehér szivárványt! nyári éjjelen szerelmük végre égbekiáltó bűnné nőtte ki magát: Béla leánya Béláné asszony lett . . .

És nagyott kacagott a biin iromba démona. Velőkigható idegtépászó harsány kacajára jöt-tek Béla tanitó és leány-asszonya pokoli vét-kük keserű józan tudatára. Jajos keservükben keresték a halált. A Duna fenekén vélték fel-találni A nagy, párnás habok várva, ölelve

fogadták őket és gyönyörű szőke hajukat be-vonták barna, piszkos iszappal. Béláné asszony-nak azonban nem volt szerencséje. Szürke, csöndes, lialászemberek visszaadták ót az élet-nek. Élnie kellett tehát siró gyászu, nagy bá-natú életet Idővel felkerült I'estre s becsü-letes akart maradni. Irodára járt, a Schwarz ur irodájára, aki aztán később a nejévé tette.

Vanda asszony irtozatos bűnét eszelős gyász-szal igyekszik enyhíteni. Aranyveretü szőke haját éjszin feketére festi. Es Vanda asszony mindig talpig feketében jár. Ha pedig végig halad az utcák során megtépett, megrongyult lelke izzó, maró bün reflexével meg-megfordul-nak utánna az urak és kérdezik egymástól : „Láttad a gazdag Schwarznét, ki gyászolja apjá-ban a szeretőjét V S aztán felkacagnak s tovamennek. Vanda asszony pedig suhan ha-lott haloványan az ivlámpás fővárosi éjben, mint egy pompás, éjjeluy ítú fekete virág. — Otthon fogadja öt sötét halk interieurje, fekete selyem butoru szobája. Schwarz ur külön lak-osztályban lakik. És szelíd, kisigényű ember. Megelégszik, ha megcsókolhatja esténkint a felesége homlokát és karcsú, fehér kezét. — S aztán jó éjszakát kíván Vanda asszony pe-.!ig elalszik és álmodva szőke brutális fér-fiakról, sir, zokog álmában keserüli...

111. A Duna menti fehérfalu háznak virágos

kertje hervad . . . Benőtte a gyom, a dudva, a hajdan Írisszel szegett kerti utak mentét. Es elszállt a violák, verbénák mámorárasztó

dlata. Szegény Béla tanitó ! Ott fekszik vala-hol beiszapultan a nagy Duna fenekén. Vad szerelem tiiző szemeit üregükből rég kimosta már az ár. Helyüket betöltötte a piszkos, barna iszap. Es felette nyugodtan csöndesen folynak a Duna ringó, fodros, párnás habjai...

Múrin Kihullj.

k e r e l e k . Rózsaszínű, i"atos levélkék Emlékeim legdrágább kincsei Gyakran ellapozgatok közöttük Kisértnek a mult emlékei.

Igaz szívről mond regét az egyik Másik örök tavaszról beszél Szerelmében mindenét odaadja, S csak egy csókot — többet mit se kér.

Két kis angyal forrón átölelve Tartja egymást a harmadikon Keltezésnek a menyország van rajt, Címzésnek tneg a paradicsom.

A többi is boldogságot igér Öleléssel csókkal van tele De legjobban azt szeretem mégis Melynek üres mind a két fele.

A legdrágább egy hervadt levélke Nincs betű rajt sem csók sem kelet Ölelés közt dobogó szivedről Loptam ezt a rózsa levelet!

Page 2: POLITIKAI, KÖZGAZDASÁG ÉS SZÉPIRODALMII VE GYEST ART …epa.oszk.hu/02700/02767/00216/pdf/EPA02767_szekelyseg_1910_3… · kontingensének tulajdonitható hog a y , delegáció

2-ik oldal. S Z É K E L Y S É G 36. szám.

lárma és zenebona között kezdődött s mái-délután egy óra tájban ugy elcsendesedett, hogy :t jámbor megfigyelő ámulva nézett kö-rül, hová tűntek azok a haraggal túltelített törvényhatózági tagok, kik azzal a határozott szándékkal jöttek el a mai gyűlésre, hogy elő-étek gyanánt okvetlenül felfalnak egy főispáni titkárt s mert evés közben jön meg az átvágy, számítottak arra is, hogy esetleg egy főispán is teritékre kerülhet.

A gyűlés előtt napokkal, sőt hetekkel hal-latszott, hogy hirtelenében egy uj megyei el-lenzéki pártszevezet alakult, mely senkinek sem kegyelmez, ki a pártkereten kivül áll s könnyen megtörténhetik, hogy Marostorda vár-megye szégyenkezni fog Csikvármegye tör-vényhatóságának produkciója felett. Az ürese-désben lévő és ennek betöltése folytán meg-üresedő megyei állások p á r t k é r d é s s é té-tettek és az ug> nevezett harci pártnak szent meggyőződésévé vált. hogy az eltűnt koalíciós uralmat ismét visszaszerezheti s itél majd ele-venek és holtak felett a saját törvényei és szokásai sserint. Részint a hirtelenében ujjá szervezett ellenzéki pártkeret, részint a jól megalapozott hangulatkeltés, részint a várme-gyei békés elemek szervezetlensége, akik el-len végszükség esetére a terror alkalmazását is célravezető eszköznek gondolták, lehető leg-jobb alkalmat látszott nyújtani arra, hogy a koalíciós erkölcsök vármegyénkben ismét régi felségükben tündökölhessenek.

A közgyűlést megelőző napon két interpel-láció adatott alispáni iktatóra. Egyiket benyúj-totta Csedó István ügyvéd, kinek az nem tet-szett, hogy dr. Gaal Endre aljegyző, mint tör-vényhatósági tisztviselő főispáni titkári teen-dőket is végez. — Másikat dr. Daradics Félix nyújtotta be, ki az alispánt azért vonta fele lósségre, hogy a vármegyében h a l l a t s z ó h i r ek s z e r i n t a képviselő választásokat megelőzőleg a főispáni irodában egyes jelöltek érdekében korteskedések történtek s emiatt a vármegyeház meg van szentségtelenítve s őse-ink megfordulnak sírjukban, ha ezt megtalálják tudni. Van-e minderről az alispánnak tudomása s ha van, miért van, ha nincs miért nincs s hajlandó-e fegyelmi, büntető s Isten tudja mi-féle utakon és módokon odahatni, hogy ilyen többé ne történjek és a megtorló eljárás be-vezettetik-e V

A közgyűlést fél 10 órakor Fejér Sándor alispán nyitotta meg, aki felkérte a torvény-hatóságot, hogy a főispánt a közgyűlésre kül-döttségileg hívja meg. A közgyűlés kiküldöt-tei Élthes Zsigmond kir. itéló táblai bíró el-nöklete alatt Gyalókay Sándor főispánt meg-hívták. aki diszmagyarban a törvényhatósági tagok lelkes éljenzése közben foglalta el az elnöki székét.

Gyűlés jegyzökönyvének hitelesítésére dr. Nagy Béni és Kovács János tagok küldettek ki. Mindjárt az ülés kezdetén Szász Lajos főjegyző bejelentette az interpellációkat s azokat fel-olvasta. Dr Gaál Endre, a közgyűlési ügyrend megállapításáról szóló vármegyei szabályren-delet 9. jj-ában biztosított jogánál fogva, rög-tön személyes kérdésben szólalt fel, miután az írásban beadott interpellációban, az állítta-tott róla, hogy a főispáni titkári teendők mel-lett rendes hivatalos teendőit nem végezte el. A vádaskodást visszautasította s határozott és lendületes szavakban mondotta el védekezéseit a tagok zajos éljenzése s ellenpártnak lármája közepette. Felvilágosította a törvényhatóságot arról, hogy miféle rendelkezések alapján vég-zett és végez főispáni titkári teendőket. Hi-vatalos működéséről fel akart olvasni egy sta-tisztikai kimutatást, mely azt bizonyította volna, hogy az ö részéről vármegyei munkakörében semmi mulasztás sem letezik. l'gy látszik ez a statisztika igen érzékeny dolgokat tartalmaz-hatott, mert a felolvasás e l len óriási zene-bona keletkezett és annak közreadását hiva-talos titok címe alatt sehogy sem akarla az ellenzék megengedni, mire dr Gaal Endre is elállott ettől

Dr Gaál Endre beszéde közben, mielőtt azt bevégezte volna, Pál Gábor főgimnáziumi igaz-galó is szólásra jelentkezett, beszédét azonban senki sem érthette meg ezúttal, mert a soron kivül való és ügyrendellenes felszólalás ellen a másik párt lépett akcióba.

Csedó István és dr Daradics Félix inter-pellációikat szóval is megindokolták. Termé-szetesen ez az indokolás sem történt simán. Lehetetlenség a különböző közbeszólásokat és megjegyzéseket reprodukálni, legtovább a hü krónikás annyit jegyezhet fel, hogy zaj és lárma

közepett folyt le ez a két indokolás és a már ekkor kivehető nagy többség az indokokot egyáltalán nem osztotta és Herczberg Károly nevének az indokolásba való belevonása sem érte el a remélt sikert. Hiába, változnak az idők és változnak benne az emberek, l'ál Gá-bor ujabbi felszólalása után, melyet már a gyűlés csendben hallgatott végig, Fejér Sán-dor alispán mindkét interpellációra azonnal válaszolt.

A dr. Gaál Knre ellen irányuló interpellá-cióra válasza lényegében véve az volt. hogy a főispáni hivatal körül előforduló ügyek el-intézésére belügyminiszteri engedély mellett ö rendelte ki dr. Gaál Endrét; aljegyzői teen-dőit emellett is elvégezte és végzi, hogy hogyan, az egyedül az ö hivatali felügyeleti körébe tartozik, amelyről itt számot adni nem tartozik. A másik interpellációra semmi ér-demleges választ nem adhat. () a törvényesen kinevezett főispánnak az eskü bevételekor át-adta hivatali helyiségeit. Hogy ott mik tör-téntek, vagy mik türtennek, azt neki ellenőrizni nemcsak az ildomosságba ütközik, hanem ahhoz törvényes jogköre sincs. Azt kívánta csupán megjegyezni, hogy legjobb tudása szerint is, a főispán igyekezete, mindég a megye béké-jének megőrizése volt.

Mindkét interpelláló a választ tudomásul vette, valamint tudomásul vette a törvény-hatóság is. Hallatszott ugyan egy-két hang, hogy a választ nem hajlandó tudomásul venni, azonben az a nézet eltérés oly kevés irány-ból hallatszott, hogy erre irányuló önálló in-dítvány tárgyában szavazásra sem került a sor.

Igy alakult ki tehát a sok Ilii-hó — sem-miért és semmibe veszve. Vajúdtak a hegyek még a szokásos eredmény sem következett be.

A tárgysorozat 1—10 pontjának gyors el-intézése után nagyobb emóciót az üresedésben lévő közigazgatási bizottsági tagság betöltése keltetet. Az erre leadott szavazatokból Bálint Lajos főesperesre esett 40, Csiky Déliesre 20. Beeze Antalra 28 és dr. Todor Bélára 20 sza-vazat, tehát szótöbbséggel közigazgatási bi-zottsági tagja Bálint Lajos választatott meg

Most következett a nagy sláger. — Az a mi körül tulajdonképen a közgyűlés tengelye forgott s a minek előkészítése az ellenzék ré-széről terv szerint partkérdéssé lett, s a mi-nek értlekében tulajdonképen az előcsatározá-sok is történtek.. Lázár Miklós lemondásával megüresedett I-sö aljegyzői állás betöltéséről voll szó melyre két pályázó jelentkezett: dr Gaál Endre II. oszt. aljegyző és dr. Sándor Gyula tölgyesi 1. oszt. szolgabíró. M ndkettő érdemes arra való ember, sőt Sándor Gyulát még hivatali éveinek nagyobb száma is prae-destinálta. Persze, ha valamiből politika lesz, ott már személyes tekintetok figyelembe nem jöhetnek. Az ellenzék az ő megválasztását párt és hatalmi kérdéssé tette, sőt Grósz Ti-vadar gyergyöszentmiklósi közjegyző a szava-zás elrendelése után, (tehát olyankor, amikor az ügyrend szerint beszélni senkinek sem állott jogában), az elnöklő főispán conciliáns volta folytán Sándor Gyula érdekében nagy Iteszé det is tartott E jegyben indulva meg a sza-vazás, leadatott összesen 170 szavazat, mely-ből dr. Gaál Endrére esett 90, dr. Sándor Gyulára 80 és igy I. aljegyzővé 10 szótöbb-séggel dr. Gaál Endre enunciáitatott.

A törvényhatósági tagok nagyfokú érdek-lődése választás eldöltével azonnal megcsap-pant. A dr. Gaál Endre megválasztásánál üre-sedésbe jött II. osztályú rangn ll-ik aljegyzői helyre, bár több pályázó jelentkezett és kan-didáltatott is, dr. Nagy Béni törvli. tag in-dítványára egyhangúlag dr. Klthes Gyula II. oszt. szolgabíró választatott meg. Végül pedig Élthes Gyula helyére II. oszt. szolgabírónak Domokos Sándor közig, gyakornok 59 szó-többséggel.

A választásokkal, valamint az interpellá-ciók következtében támadt elöcsatározásokkal az idő meglehetősen eltelt Délután majdnem 2 óra volt, mire a törvényhatóság többségé-nek kívánatára a gyűlés folytatása más napra szeprember l ének délelőtti 9 órájára halasz-tatott.

Ebed. Délután 2 órakor Gyalókay főispán a „Vi-

gadó" nagytermében 200 teritékes ebédet adott, a melyen a törvényhatóság s a tisztviselői kar pártkülömbség nélkül jelent meg.

Az első köszöntöt Gyalókay főispán mon-dotta a királyra, másodikat ugyan ó a törvény-hatóságra. Köszöntőit zajos éljenzés és taps-

sal kisérték a megjelent vendégek. Köszöntő-ket mondottak még Mikó Bálint, Fejér Sándor, dr. Nóvák Albert, T. Nagy Imre, Kállay L'bul, Török Kálmán gyöngyösi képviselő, Takó .lá-nos, Márton Lajos. A hivatalos ebéd délután fi órakorig tartott, a mikor Gyalókay főispán vendégeinek zajos ovációja közben távozott el.

Második nap. A szeptember l-re elhalasztott közgyűlést

Gyalókay főispán fél 1 órakor nyitotta meg. A tegnapi zivatar után teljes szélcsend ural-kodott, a tisztviselőkön kivül alig tiz bizott-sági tag jelent meg, s az előadók javaslatait a közgyűlés egyhangúlag fogadta el. A vár-megye által az újonnan felépített gimnázium-nak adandó további segélyezéseire tárgyában provokált vitát Bece Antal b. tag, a mely után a közgyűlés akként határozott, hogy az internátus részére eddig adott 700 koronáuyi segélyt, valamint a honyha berendezéseket megszavazza, a régebb adott féltanári fizetést azonban megtagadja.

Indítvány nem tétetett, s elnök a közgyű-lést déli V2I2 órakor rekesztette be.

H I R E K . Áthelyezes. Dr. Pop Sándor kir. ügyész

Csíkszeredára helyeztetett át. — Kinevezes. Gyalókay Sándor Csikvár-

megye főispánja dr. Csiky Dénes közig, gya-kornokot tiszteletbeli szolgabirává, úgyszintén Erős Béla díjtalan k.-gyakornokot díjas gya-kornokká nevezte ki, szolgálattételre a köz-pontba rendelte.

— Eljegyzes. B e 11 k ö Jakab járási szám-vevőeljegyezte Farkas Hertnint Ompolyfenesról.

Áthelyezesek. Domokos Sándor újon-nan megválasztott szolgabírót a vármegye fő-ispánja szolgálattételre a felcsiki járási fő szolgabírósághoz osztotta be.

Egyszersmind dr. Kipos Lázár gyakornokot a közszolgálat érdekéből Gyergyószentmiklósra helyezte át.

Kinevezes. A kereskedelmi miniszter Szántó Albert napidíjas mérnököt kir. segéd-mérnökké nevezte ki.

Bimbohullas. Puskás Antal remetei földbirtokos leánya Lenke, életének 17. évé-ben hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése szeptember hó 1-én volt.

— Zászlószentelés az Ipartestület 20 éves fennallasara. A gyergyöszentmiklósi Ipartestület az 1910. évben üli ineg fennállá-sának 20 éves évfordulóját. Az Ipartestület ebből az alkalomból nagy ünnepségeket ren-iloz s egyúttal zászlószentelést is tart.

— Tüz Gyószentmiklóson. Hajmeresztő szerencsétlenseg történt aug. hó 30-án Gyer-gyószentmiklőson. A városháza udvarán este 11 óra tájt kigyuladt a bika istáló s még mi-előtt oltásra és mentésre gondolni lehetett volna, a 30 métert meghaladó épület a lán-gok martaléka lett Csak csodák csodája, hogy emberéletben is nem esett kár, mert a kocsist az égő istállóból utolsó pillanatban mentették ki Öt városi bika, köztük igen értékes apaál-latok odapusztultak. A kár — hír szerint — megközelíti, vagy talán tul is haladja a 20,000 koronát, a miből biztosítás révén az összeg nagyobb része megtérül. Hámok, kocsi, szán, szekér, gazdasági eszközök s igen sou széna, szalma oda égett, a mi biztosítva egyáltalán nem volt. A tűzoltóság ember feletti inuskát végzett. A tüz színhelyén az elsők között je-lent meg. E. Deér Kálmán főparancsnok s a tűzoltóságnak köszönhető, hogy 5 (i méterre levő faépületek bár meggyuladtak, a tüz ideje korán leveretett.

A bekási ut. Értesülésünk szerint a békási ut előirányzott költségei aligha lesznek a jövő évre kiutalva. Hogy az épités felbe ne szakadjon a ministerium oly mó ion kíván a hely-zeten segíteni, hogy a libáni utat felveszi az állami utak sorába s igy a vármegye tárcája terhére esö 20—25 ezer korona fentartási ösz-szeg felszabadulván, ez összeg megfelelő tő-kéjét bocsájtják majd az építkezés rendelke-zésére. Mindenesetre óhajtandó volna, hogy bármiként is álljon a dolog az intézkedések oly időben tétessenek meg, hogy a munkála-tok fennakadást ne szenvedjendk.

— Elfüstölt milliók. A magyar királyi dohanyjövedóki központi igazgatóság most ál-lította össze ez év első négy hónapjának sta-tisztikáját, mely szerint elkeltek a következő gyártmányok: Általános forgalomban levő gyártmányok közül burnótok 39 800 korona értékben, pipadohány 15.979,834 korona ér-

tékben, fonadékok 13.588 korona értekben szivarok 11.853,063 korona értékben, szivar kák 12.082.328 korona értékben, lugvizkivo nat 9538 korona és valódi Havanna-szivarok 0278 korona értékben adattak el. — A bel-földi különlegességi gyártmányok közül a bur nótok 103 korona, pipadohányok 1.726,00:1 korona, szivarok 991,222 korona, szivarkak 1.553,454 korona értékben keltek el. A kiil földi különlegességi gyártmányokból a Ha vanna, Manila és mexikói szivarok köziil 94,539 korona értükü, a török és egyiptomi szivar kák közül 751,400 korona értékű és angol pi-padohányból 3728 korona értékű gyártmányt adtak el. Az egész statisztikát összegezve, azt látjuk, hogy 1910. évi január elsejétől 1910. évi április hó végéig a magyar korona orszá gaiban összesen 44.205,099 korona folyt he az elállott dohánygyártmányokból. A folyó év-ben 30.033,721 a mult év Insonló időszakában és igy az emelkedés 7,3 százalék.

— Tanitó urak figyelmebe. Minta sze-rinti előmeneteli, mulasztási, felvételi és niun kanaptók kaphatók Szvoboda József könyvke reskedésében.

Uem kell senkinek Buda-pestről bútort hozatnia

inert SZÉKELY és RÉTI BUT0RGYÁR0-SOKNÁL MAROSVÁSÁRHELYEN

teljes tömörfa háló-szoba berendezés

mely áll: 2 szekrény, 2 ágy, 2 éjjeli szekrény márvánnyal, 1 mosdó márvány-

nyal és tükörrel összesen csak

360 KORONA. Ugyanez 3 részű toilettel 400 kor.

Óriási fuvarmegtakaritás, mert teljes lakberendezéseket Erdély bár-mely állomására külön megegyezés alap-ján bérmentve szállítunk. Vidéken meg-hívásra személyesen mutatjuk be gazdag minta gyűjteményünket és kívánságra rész-letes költségvetéssel s rajzokkal szolgálunk.

C S A R N O K . Csak még egyszer...!

A kávéház ablakából bámultak a sétáló embertömegek, felig öntudatlanul ült s szemei előtt mint egy álomkép borult el ember, ko-csi, villanyos : s ő csak bámult bámult be a világba gondolatába végig cikázott a mult, je-len egy homályos képbe összefolyva.

Az ablak előtt ifjú pár surran el, egymás-hoz simulva szerelmes arccal s e képre ugy fájt valami Balesay Tamásnak, a nagy világfi megfoghatatlan vágyat érzett szerető hitves, gyermek sírás és puha kis ottliou iránt, miért nincs meg neki mind ez V Végigjáratta eszét múltján ködös sivár múltján, fel-fel bukkant etulékeiuek során, egy-egy borzas leány fej, szenvedélyes báli csókok, sok-sok elbolonditott sziv, de mind ez üres. Miért uem szeretett o solia, miért nem alapított otthont magának, hol elfelejtse a napi küzdelmeket ? Érdemes volt ezért annyiak által irigyelt fényes pálya-ért mindezt feláldozni. Szívtelen és gyáva volt félt a családi élet ezer apró édes gondjától és a békés otthon szolid egyszerűségétől. Mikor mind ez végig surtati emlékezetében, fátyolos agyát vizsgálva kereste rövid, de mozgalmas életének azon mentő emlékét, melybe beleka-paszkodva találjon megnyugvást, eselleg vi-gasztalást . . . hiába nem talált, idyllt keresett s e helyet felbukkantak könnyelmű életének maró, gúnyoló koboldjai, szerencsétlenné tett asszonyok, leányok, kik sorban jelentkeztek kínzó merev alakban : szép üde fejek helyett egy dráma kiszínezett jelenete : utcai nyomo-rult leányok, kiket ö hajtott erre az útra, bol-dogtalanná tett asszonyok és anyátlan gyer-mekek.

Borzadva űzte el rémképeit, nem hagyták el lelkiismeretének felédredt ördögei, nem hagy-ták el megszerzett zsákmányukat, űzték, haj-

Page 3: POLITIKAI, KÖZGAZDASÁG ÉS SZÉPIRODALMII VE GYEST ART …epa.oszk.hu/02700/02767/00216/pdf/EPA02767_szekelyseg_1910_3… · kontingensének tulajdonitható hog a y , delegáció

36. szám. S Z É K E L Y S É G ,3-ik oldal.

tották, liheg.e menekült előlük, nem enged-ték, egy kép folyton ott lebegett előtte majd pajzánul moíolyog\ a, majd haragosan fenye-getve. Kereste ki leltet az. lapozott szerelmi könyvében vissza mindig visszafelé : már-már lemondott a keresésről, de ekkor hirtelen visz-szaemlékezett szerelmi láncszemének legelse-jére, legszebb és legidyllítikusabb szerelmére Matlay Margitra.

Mikor tanulmányait elvégezve hazatért fá-radalmait kipihenni, akkor látta meg először Margitot, aki mint árva távoli rokon került házunkhoz: nem is képzelte akkor, hogy azok az ártatlan bókok, a melyeket a leánynak mondott, mekkora hatással vannak erre az egyszerű falun nevelkedett leányra, aki Iial-csay szavaiban szerelmet sejtett Az ifjú le-ány fantáziájával színezte szerelmüknek jö-vendő boldogságát, házasságuknak regényes történetét Balcsaynak minden tette előtte he-roszian nagynak, minden szava költőinek tet-szett. Álmatlan éjjeleknek boldog virrasztása között látta szeleimét a közélet magaslatán diadalokat aratni s magát mint az ünnepelt férfi szeretett feleségét...

Almainak álmát nőies gyöngédséggel hal-mozti el egyszerű csendes életben akaratla-nul is észre kellett vennie Balesainak, hogy van valaki a ki szereti öt nem gyengéd ro-koni szeretettel, hanem a uö szerelmével.

Azután észre vette azt is, hogy foglalko-zik ezzel a növel, ügyeli lépését, örömet ta-lál abban, ha beszél vele, s titkon félti baj-tól veszéjtól. Így közeledtek egymáshoz, előbb lassan majd rohamosan segítséggel. Azután jöttek az idillikus szerelem boldog napjai majd az érzékieké. Isten látta lelkét, nem volt célja elcsábítani a leány t de szenvedélye erösebb volt szerelmenél s a dolog megtörtént vég-zetszerüleg Lassanként letelt pihenésének ideje s ó erős Ígéretekkel hagyta el a leányt. — Azon eltökelt szándékkal indult vissza az életbe, hogy positiót zlapit magának s azután elveszi.

Belemerült megint a városi élet forgata-gába, s akkor felébredt, botzadva látta, hogy a mit kiolthatatlan szenvedélynek hitt, azesa-ládása volt érzékeinek, a melyeket a magány és a folytonos együtt let befolyásolt.

Boldogságát még feláldozta volna, hogy beváltsa adott szavát, de nem tudott lemon-dani szereplésetek magasjutásának gondolatá-ról. Két ellenfel viaskodott benne, szava be-csülete és becsvágya. Hosszú álmatlan éjek-nek, gondteljes napoknak küzdelmes harcá-ból az utóbbi került ki győztesen.

Kínos munka volt ezt leányai tudatni, el-végezte, azután nem kapott a leánytól semmi hírt sem írást, már szinte sóvárgott fenyege-tések szemrehányások után mindebből semmi, a helyett jött nénjének rövid értesítése, hogy Margit megszökött házuktól, irás, búcsúszó, tnagyarázar nélkül. Lassanként elfeledkezett a dologról néha-néha kapott ugyan egy-egy hírt Margitról, hogy a küllüldőn keresi kenyerét, mint neves színésznő es ismeretlen kezektől érkezett — karácsony táján egy kis ajándék, de ö nem törődött tovább a dologgal.

Pályáján folyton emelkedett űzte felfelé vágya ambitióját és mikor irigyelve ezrektől mindent elért a mi csak elérhető volt, egy borús őszi délután, borús életének üres órá-ján eszébe jutott életének céltalansága jöven-dőjének kietlen alkonya.

És akkor felkelt uj eszmétől ösztönözve keresni ót az elveszettet az altaszitottat, hogy megtalálja csak mégegyszer boldogságát.

Laptulajdonos: dr Nagy Beni.

1—2 Sz. 743—1910. mj. Faeladási hirdetmény.

Csikvármegye magánjavainak igazga-tósága ezennel közhírré teszi, hogy Csik-szentmárton község közigazgatási határá-ban fekvő Csikvármegye közönsége ma-gántulajdonát képező „Uz" és „Veresviz-völgyi" erdőségeiben:

1. M. kir. Földmívelésügyí miniszter urnák 24332—1903. számú rendeletével megadott engedély s a vármegye magán-javai igazgatótanácsának 415—1909. mj. sz. a. kelt határozata alapján 3203'04 k. holdon megbecsült 380.723 m' gömbölyű lucfenyő, 75913 m" gömbölyű jegenye-fenyő, 11133 m3 gömbölyű erdei fenyő

haszonfa, valamint 252.194 m* gömbölyű bükk haszonfa és tűzifa 2,820.000 kor., azaz kettőmilliónyolcszázhuszezer korona.

Továbbá ugyancsak Csikszentmárton község közigazgatási határában fekvő s Csikvármegye közönsége magántulajdonát képező Csobányosvölgyi erdőségeiben:

2. Magy. kir. földmívelésügyí minisz-ter urnák 1381 — 1906. számú rendeleté-vel megadott engedély alapján a „Keresz-tes" havasnak Sulcza völgyére hajló ré-szén 393 55 kat. holdon megbecsült 41888 m* gömbölyű lucfenyő haszonfa és 42134 m' gömbölyű bükkmü és tűzifa 221507 korona, azaz kettőszázhuszonegy-ezerötszázhét korona

3. Magy. kir. földmívelésügyí minisz-ter urnák 50.665—19o0. számit rendele-tével jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemterv szerint kihasználásra esedékes, a Csobányos völgyére hajló „Bogársarok" nevü erdörész 47 25 k. holdján megbe-csült 7187 m1 gömbölyű lucfenyő ha-szonfa és 2835 m3 gömbölyű bükkmü és tűzifa 37069 korona, azaz harminchétezer-hatvankilenc korona.

4. A magy. kir. földmívelésügyí mi-niszter urnák 84972—19o3. számú en-gedélye alapján a Csikvármegye magán-javaihoz tartozó Gyergyótölgyes I. határ-részben fekvő „Baraszóvölgyi" erdőrész-ben mintegy 1996 80 kat. holdon össze-sen 95333 tm3 luc- és jegenyefenyő ha-szonfa, valamint 800 tm3 bükkfára be-csült fatömeg 4770U0 korona, azaz négy-százhetvenhétezer korona kikiáltási árban folyó 1910. évi október hó 27 én dél-előtt 9 órakor a megyei magánjavak igazgatóságának irodájában Csíkszereda, vármegyeház •— megtartandó nyilvános árverésen, szó- és zárt írásbeli ajánlatok mellett a legtöbbet ígérőnek el fog adatni.

Az 1—4. alatti erdörészek fatömege külön-külön fog a hirdetményben meg-jelölt sorrendben árverés alá bocsáttatni, de írásbeli ajánlat az egészre együttesen az ajánlati ár külön-külön való megtétele mellett is benyújtható.

A kikiáltási ár 10 százaléka bánat-pénzképpen az árverés megkezdése előtt az árverési bizottság kezeihez leteendő. A szabályszerű bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok szintén lo százalék bánat-pénzzel, vagy megfelelő óvadékképes ér-tékpapírral látandók el és tartalmazniok kell egyúttal azt a kijelentést is, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési fel-tételeket ismeri s magát azoknak aláveti.

Elkésett s utóajánlatok nem fogadtat-nak el, valamint a hirdetményben meg-jelölt erdőrésznek fatömegei kikiáltási áron alul eladatni nem fognak.

Az árverési általános és szerződési feltételek, valamint a becslésre vonatkozó közelebbi adatok mind a négy erdörész fatömegére külön-külön Csikvármegye magánjavainak igazgatóságánál a hivata-los órák alatt megtekinthetők. Csikvármegye magánjavainak igazgatósága

Csíkszereda, 191(1. évi augusztus hó 22-én.

Dr Csiky József, igazgató.

PEZSáOBORÓYAR B e l a t i n y A-irthui: Velencze (Fejérvármegye)

Központi iroda: BUDAPEST, üllw-nt 60. szám. PEZSIJÓBOROK:

Casino „demi sec". Casino „sec". Belatiny „brut". Belatiny „extra dry". Belatiny „sec". Belatiny „demi sec". E. K. E. „demi sec* az Erdélyi Kárpát-Egyesület pezs-gője, 5°/» az egyesület javára.

Hunnia „demi sec". A párisi v i l á g k i á l l í t á s o n arany eremmel kitüntetve. Velenczei gyáramból szállítva, csomagolás 30 és 00 üveget tar-

talmazó ládákban. 7—

Sz. 7324/910. tlkvi. Árverési hirdetmény kivonat. A csíkszeredai kir. törvényszék mint

tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Ko-vács Gyárfás ügyvéd által képviselt Csik-borzsova község végrehajtatónak ifjabb Kánya József végrehajtást szenvedő elleni 700 korona töke követelés és járuléka iránti végrehajtási ügyében a csíkszeredai kir. törvényszék területén levő Csikszenl-míklós község határán fekvő, csikszent-miklósi II. r. 384. sztjkvben A f 1. sz. 1318/1., 1318 a., 1319. hrsz. belsőségre, fürészmalomra 2400 korona megállapított

Sz. 400—1910. «-2

Faeladási hirdetmény. Csikvármegye magánjavainak igazga-

tósága közhírré teszi, hogy a Csikvár-megye magántulajdonát képező Felsőtöl-gyes 1. határrészében fekvő „Bálás" és „Deák pataki" erdörészekben az 1908. évben kihasznált széldöntéses vágás terü-leteken visszamaradt erdőgazdasági szem-pontból okszerűen fenn nem tartható luc-fenyő és bükktörzsek faanyagai az alábbi 2 csoportban és kikiáltási áron folyó évi október lió 28-án délelőtt 10 órakor Csikszere<lában, a megyei magánjavak

kikiáltási árban az árverést elrendelte azzal, igazgatóságának irodájában (Vármegyeház) hogy az ingatlan a kikiáltási ár felénél megtartandó nyilvános szóbeli és írásbeli alacsonyabb áron el nem adatik és hogy versenytárgyaláson a legtöbet ígérőnek vevő a bánatpénzt,.a végr. nov. 25. §-a értelmében kiegészíttetni köteles.

Ezen ingatlan az 1910. évi novem-ber hó 7-il< napján délelőtt 9 órakor Csikszentmiklós községházánál meg-tartandó nyilvános árverésen fog el-adatni.

Árverezni szándékozók tartónak az ingatlan becsárának 20 százalékát kész-pénzben, vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ban jelzett árfolyamml számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. tc. 170. §-a értelmében a bá-natpénznek a bíróságnál előleges elhelye-zéseiről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Miről érdekeltek értesíttettek. A kir. trvszék, mint tlkvi hatóság. Csíkszereda, 1910. évi junius 15.

Geczö Béla, kir. trvszéki bíró.

m r E

í? MOTOROK! GOZGEPEK!^

G A Z D Á K ! Ha elsőrendű gépel akarnak venni, kér-jenek árjegyzékei európaszerte hirneves

Magánjáró és vontatható benzínloko-ntobilok. magánjáró és vontatható göz-lokomobílokról. Teljes cséplökészleiek!

Benzinmotoros kotoró, faapritógépek vontatásra és magánjáró szerkezettel. Stabil benzinmotorok. Szivógáztelepek.

KELLNER és SCHANZER Budapest, V. ker., Aulich-utca 2. szám.

a SCKGÖNYClll: _£ ÍJ -VILÁGOSSÁG», BUDAPEST. C-

Egy jó családból való, legalább 2 gim-náziumot végzett fiu füszer-üzletbe

TANONCNAK felvétetik. Hol? Megmondja lapunk

kiadóhivatala. 2—3

el fognak adatni. I. Csoport.

A Balázs-pataki erdórészben 11218 kat. hold vágásterületen kijelölt 17916 darah lo225 tm'-re becsült gömbölyű lucfenyő haszonfa kikiáltási ára: ötven-nyolcezerkilencszáznyolcvanöt (58985) ko-rona.

II. Csoport. A Deákpataki erdörész 3 vágásterü-

letén összesen 46.17 kat. holdon kijelölt 3722 drb 3236 tm3-re becsült gömbölyű lucfenyő haszonfa és mintegy 3o0 m:l bükk-mü és tűzifa kikiáltási ára : tizenkilencezer-kilencszáztizenkettő (19912) korona.

Mindkét csoport faanyagára egy ösz-szegben is tehető együttes ajánlat. — A kikiáltási árak lo százaléka bánatpénzül az árverés megkezdése előtt az árverési bizottság elnökének kezébe leteendő.

A szóbeli árverés megkezdése előtt benyújtandó és szabályszerű bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok a megaján-lott vételár tíz (lO) százalékát kitevő bá-natpénzzel, vagy megfelelő óvadékképes értékpapírral látandók el és tartalmazniok kell egyúttal azt a kijelentést is, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési fel-tételeket ismeri s magát azoknak aláveti.

Elkésetten érkező és utóajánlatok nem fogadtatnak el.

A fatömegek a kikiáltási áron alul nem fognak eladatni.

Kihasználási határidő a jogerős szer-ződés kézbesítését követő 14. naptól szá-mítandó egy (1) év.

Az I. csoportbeli vágásterület a Gyer-gyótölgyesí tutajrakparttól és fapiactól öt (5), a íí-ik csoportbeliek pedig átlag 3 km. távolságra feküsznek.

Az árveresi és szerződési feltételek, valamint a becslésre vonatkozó közelebbi adatok a kezelő 111. kir. járási erdögond-nokságnál (Gyergyótölgyesen) és a Csík-vármegyei magánjavak igazgatóságánál (Csíkszereda, vármegyeház) tekinthetők meg. Csikvármegye magánjavainak igazgatósága

Csíkszereda, 1910. évi augusztus hó 23-ik napján.

Dr Csiky József, igazgató.

' KERESETRE tehetnek szert nők, kik házi mun-kájuk közepette, avagy egész nap

C S I P K E H O R G O L A S S A L foglalkozni óhajtanak. Bővebb fel-világosítást levélbeli megkeresésre nyújt: S tern ^ r m i n n e , Bra-n y i c s k a n (Hunyadmegye).

OOOOOOOOUOOOOOOOOOOOOOO o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o A mélyen tisztelt hölgyközönség szives figyelmébe! o

§ rtironin evüuf l t úo m n o n á t i n n i r l n n c ó ífoi Ö

Országszerte feltűnést keltenek árak és ízlés tekintetében Weiner Mátyás, Budapest. VI. Andrássy-ut 3. sz. divatáruház

gyapjú, szövet és mosóáru újdonságai. g líaktiírra érkeztek: Honunespiui, Setland, Diagonal chcwiot, Xoppe, Ottoman, Cotelain, Kaingarn q és Uips gyapjakehne újdonságuk, méterje 4K krajcártól I IVt 50 krajcárig, líluz és pongyola- O kelmék, bársonyok «5 krajcártól leljebb. Óriási' választékban angol flanellek. teimis-kelmék, O nyomott és szövött barcliettek, méterje ISI krajcártól 75 krajcárig. Csipkeszövet újdonságok, g léghimzések. színházi kendők és fátyolok stb. Mintákat vidékre kiváuatra készséggel küld. q

20 koronán felüli megrendeléseket bérmentve szállít. 28 §

Page 4: POLITIKAI, KÖZGAZDASÁG ÉS SZÉPIRODALMII VE GYEST ART …epa.oszk.hu/02700/02767/00216/pdf/EPA02767_szekelyseg_1910_3… · kontingensének tulajdonitható hog a y , delegáció

4-ik oldal. S Z É K E L Y S É G 36. szám.

Magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli részvénytársaság, Budapest, V, Báthory utca 5. szám. Kizárólag természetes magyar ásványvizet hozunk forgalomba. ©@@©©©©©

E g y l i t e r v i z á r a p a l a c k c s e r e m e l l e t t : Borszéki Boldizsár, idült gyomorbaj ellen . . Borszéki Főkut,ásványvizek királya, kiiszvény ellen Borszéki Kossuth, vérszegénység ellen . . . Bodoki Matild, alkális savanyít viz . , . . . . Baross, vesebaj ellen

•2ti lillér 2« lillér 21) lillér ÍM lillér 21) fillér

Borhegyi, hugyhnjtö . Boholti, üdito viz Élőpataki, sárgaság ellen . . . . Felsőiákosi Mária, légcsőhurut ellen Hargitaligeti, üdito ital .

2(1 fillér 2li fillér 1K fillér 211 fillér 21) fillér

Horgász, étvágygerjesztő Kászonlőkiit-Salntaris j.'xl- és lithittm tartalmú Répáti, égvényes ásványvíz . . . . Székídy-Kelters, idült gyomorbajok ellen . Sztojkai. cukorbetegség ellen .

Itf tillé IS fillér 1K fillér 21» lillér 2H fillér

UaiUA», »CBCUO| N O . . . Kérdezze meg az orvosát és megtudja, hogy a TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása és kellemes ize össze nem hasonlítható a mesterséges ásványvizekkel. 36 M a g y a r ásTrányTrize i ia l í : a IsvUfold. m a j d n e m ö s s z e s g - y ó g - y v i z e i t c l c e l p ö t o l H a t ó l s .

Raktár: Fáhndrich Zoltánnál, Csikszeredában.

Csikmegyei Székely Bank Részvénytársaság Csíkszeredában.

i ! i

!

Van szerencsénk Csikszereda város és vidéke közönségét tisztelettel érte-síteni, hogy folyó 1910. evi április hó 20 ik napján megnyitottuk a

Csikmegyei Székely Bank Részvénytársaságot. Üzleti helyiségünk a L u k á c s J u l i s k a urno házában (Kossuth-utca), a Kóhid mellett.

Elfogadunk betéteket betéti könyvecskékre és folyószámlára, legelő-nyösebb kamatozás mellett.

Kölcsönöket adunk betáblázás és váltó fedezet mellett. Leszámítolunk váltókat előnyös kamatfizetés mellett. Lombard kölcsönöket nyujtunk az érték SO százalékáig, a tőzsdén jegy-

zett mindennemű értékpapírokra, előnyös kamat mellett. Értékpapírokat veszünk és eladunk. — Folyószámla hitelt nyujtunk. Sorsjegyek húzásainak nyilvántartását díjmentesen ellenőrizzük. Idegen pénznek beváltási helye. Minden a bank és takarékpénztári szakmába vonatkozó felvilágosítást

díjmentesen adunk. Tisztelettel: AZ IGAZGATÓSÁG.

I •

I

1

I •

I

( B i a ^ p a ^ p ^ i g i a ^ p i ^ i a E f l j j f l i ^

L

ÜZLET MEGNYITÁS' szerencsénk a helyi és vidéki nagyközönség b. tudo-mására hozni, hogy Szabó Ferenc és Tára cég alatt

kocsigyártó, nyerges, kárpitos és szijgyártó-iizletet nyi tot tunk, a Csíkszeredai Takarékpénztárral szemben, ahol elvállalunk a fent emiitett szakmába vágó bármely munka kivitelét pontosan és a legjutá-nyosabb árak mellett. Elvállalunk mindenféle paplan varrásokat. A n. é.

közönség szives pártfogását kérve, maradunk kiváló tisztelettel

Szabó Ferencz és Társa, Csikszeredában, 1 5 Apaf f i M i h á l y - u t c a IS. s z á m . 1 0

Ugyanis egy t e l j e s e n szakképzett segéd azonnal felvétetik. = " 3' '•' " " =" "

ALAPÍTTATOTT 1885. ALAPÍTTATOTT 1885.

H A B H Ó L A J O S T J E I S Z A B Ó - Ü Z L E T E

Kolozsvárt, Szentegyház-utca 2. szám. (Státus palota). SCRGÖNYCIM: 11A H ÍvÓ SZABÓ, KOLOZSVÁR.

Ajánlja dúsan felszerelt s zöve t rak tá rá t , úgymint:

Hazai és angol szöveteit Vidékre megrendelőknek mintagyüjteményét kész-séggel k ü l d i m e g , mértékvétel és próba helyett elegendő egy jól ál ló ha s zná l t r uha beküldése. Vidéki megrendelést jutányos árban és pontosan eszközöl.

36 l l l l n i j l t l n l j j j ö o i ^

1 1

K U L T U R H A L A D A S ! A világhíres Savoy-féle CREME IDEAL elismert legjobb areszépitő és bőrtínomitó szel. Most már Csíkszeredában is

kapható FEKETE VILMOS illat szertára ban eredeti gyári árban. 1 tégely Creme Ideal, fehér . . K. 1*60 1 doboz Creme Ideal pouder . . K. H-— 1 tégely Creme Ideal, rózsa . . K. 2'— 1 próbadoboz Creme Ideal pouder K. 1 •—

1 darab Creme Ideal szappan K. "70 Figyelmeztetem a tisztelt érdeklődő közönséget, hogy ezen hirdetés nem szokásos reklám akar lenni, hanem csupán 1). vevőim vágyait kiváuom ezáltal kielégíteni, vagyis tudtára adni, hogy sikerült a felülmúlhatatlan világhíres !E] I D E A . L szépitoszeruek az egyediili rak-tárát drága pénzért és sok fáradság után megszerezni. Ennek a csoda világhíres ('reme Ideal szépitőszemek jóságát és meglepő hatását a tisztelt vevőim saját megbirálására hízom. mert bátran állithatom, hogy az első próbatégelynél meglepő lesz a hatása. — Vidékre is a leg-36 csekélyebb rendeléseket utánvét mellett küldi az 52 Első csikmegyei illatszer- és piperekereskedés Csikszeredában. Fekete Vilmos.

falfglöM]"

lilTTKE li. pezsgőborgyár-telepe • É C S . •

Főraktár: Budapest, IV., Szép-utca 3. Frigyes főherceg ö császári es királyi fensege Salvator Lipót főherceg ő. cs. és kir. fensége és a ..Nemzetközi Hálókocsi" - és „Európai Express-vonat-Társaság

- S Z Á L L Í T Ó J A . -

sz.

36

P E Z S G O F A J O K ; Sport „GRAND VIN SEC", C a s i n o „EXTRA SEC",

„FOR ENGLAND" (savanykás), Britania „Extra Dry" cukor nélkül.

~[BJb151~ ~ (515151 (ăl

PALLÓ, DESZKA, LÉC, GYALULT PADOZAT DESZKA |

E P Î 7 L E T F

CÁNDRA (HULLAPÉK LÉC) RÖNKVÉÓ S Z E D E K - É S Ö L - S Z A M E A ,

F Ü R É S Z P O R minden mennyiségben állandóan kapható:

Klein Sámuel csíkszeredai gőzfürész telepén. TELEFON 19.

G ö m l s f a t ia . la .ód.on.osol i : s z i v e s fuid.oi»â.sâra, h o z o m . 15 Iiogry- m i n d e n s z o m b a t o n toérT7-á,g-á,s v a n . 3i [•]

•u > >

•v -o u ' 2 . 1 M 4 '

I « > l i l • be É Z -

Rlbertfy Sándor, Brassó, Kórház-utca 6. szám Sürgönyeim: Albertfy, Brassó. Távbeszélő hivószám: 358.

Műszaki s építkezési anyagok üzlete, aszfalt és cementipar vállalat. Elvállal minden a cement és aszfalt-ipar szakmába tartozó munkálatokat jótállás és jutányos árak mellett. Raktáron tart portland- és román-cementet, gipszet, nádfonatot, tűzálló téglát, chamotlisztet. elszigetelő és fedéllemezt, kőszénkátrányt, carboliumot, fedélmázat, fali és fedéltéglát, meszet, szóval mindennemű épitkezési anyagokat, olcsó árakban.

Nyomatott Szvokoda Júzsel könyvnyomdájában, Csíkszereda.

m-•a o- E 2. • -1 5 3 n •

* < 3T A N < n p ^

c n* VI

• w. n" * a. o re-3 ri" 6). VI i VI »» A -n -n • Bi o -o • it