HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b171. SZÁM

2010. AUGUSZTUS – AV-ELUL 5770. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VIII. REG. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

A készülődés hónapja a visszatekin-tésé is. Az elmúlt év számos változásthozott a régió zsidó közösségeinekéletében. Új vezetőséget választott aSzlovákiai Zsidó Hitközségek Közpon-ti Szövetsége, parlamenti választáso-kat tartottak Szlovákiában és Magya-rországon egyaránt.

A Komáromi Zsidó Hitközség általszervezett programok tovább haladtakaz évekkel ezelőtt megkezdett úton,oktatva, tanítva, kultúrát közvetítvemindenki felé. Elmondhatjuk, hogy si-keresen vettük az akadályokat, meg-valósítva havonta legalább egy prog-ram megszervezését, különböző stílus-ban, hol szűkebb, hol szélesebb célkö-zönségnek. Az ünnepekre befejeződika Menház hat éve tartó felújításánakjelentős része. Közös feladatunk meg-tölteni tartalommal a kívülről és belülrőlis megújuló épületet.

A háromhónapos nyári szünet alattszámos új programot készítettünk elő.Új rovatokkal gazdagodik a HitközségiHíradó. Megjelentettük az első könyvetközösségünk kiadásában, színes kiad-vánnyal készülünk a Komáromba láto-gató érdeklődők, turisták számára.

Az őszi programok sorozatát a ZsidóKultúra Európai Napja nyitja, melyenaz elmúlt évek hagyományait követveismét szélesre tárjuk a Menház kapuités számos városból, faluból jönnekmajd a kultúránk iránt érdeklődők. Re-méljük, hogy az egésznapos színesprogram minden generáció számárakülönleges élményt nyújt majd.

Három nappal a rendezvény után kö-szönt be Rosh Hasanah, az Új Év. Akomáromi zsidó élet folytonosságát jel-zi, hogy legalább ezeken a napokonműködik zsinagógánk, összejövünk azünnep napjain, együtt tanulunk, imád-

kozunk. Kiemelten fontos feladatunkez. Tudjuk, hogy hittestvéreink jelentősrészére keveset mondanak az ima-könyv héber betűi, kissé félve jönnekel, vagy inkább távolmaradnak ezektőlaz alkalmaktól. Célunk az, hogy min-denki ott legyen, ott lehessen velünk.Az ünnepi Itentiszteletek részei annakaz alapfokú tanulási folyamatnak,amelyhez folyamatosan lehet csatla-kozni. Az ünnepek idejében ezúttal ismindent elmagyarázunk az alapoktól.Fonetikus imakönyvek segítik a tájéko-zódást ebben a csodálatos világban.

A hagyományok tisztelete, a szemé-lyes részvétel az egyetlen út a komá-romi zsidó jövő érdekében, ezért is ké-rünk mindenkit, legyenek ott, legyenekvelünk. Közösségünk létszáma márnagyon kicsi, Önökre is szükségünkvan. Valamennyi programunk nyitottmindenki számára. Kérjük, jöjjenek elés legyenek részesei az ünnepeknek.

Találkozzunk a Menházban!

A HH szerkesztői

Gondolatok az 5771. zsinagógai év kezdete előtt

10:00 – Zsidó Hitközségek és Kö-zösségek III. Regionális találkozója

Téma: Hogyan is látjuk magunkat?Hogyan látnak mások minket? Beveze-tő előadás: Szlovákiai magyar fiatalok azsidókról.

Tóth Erzsébet Fanni (a komáromiSelye János Gimnáziumban érettségi-zett, Hollandiában folytatta egyetemitanulmányait, jelenleg Bécsben tanul.

„Köztudott, hogy egyre fiatalabb kor-osztályok körében is kimutatható és fo-lyamatosan terjed az idegengyűlölet.Előadásomban megvitatom, milyen aszlovákiai magyar fiatalok zsidókról al-kotott képe. Az eredmények kb. 2500középiskolás és kb. 600 egyetemistavéleményét tükrözik. Bemutatom, hogya diákok hogyan viszonyulnak a több-ségi társadalomhoz, a magyarországi

magyarokhoz, illetve más olyan, a kö-zelükben élő etnikumokhoz, mint pl. acigányok. Célom, hogy felhívjam a fi-gyelmet az etnikumon alapuló előítéle-tek markáns jelenlétére, illetve rámutas-sak arra a tényre, hogy Szlovákia kü-lönböző részein másképp jelennek megezek a jelenségek.“

Elul havában jár a zsidó naptár, ezekben a napokban a Nagyünnepekrekészülünk. Az idén szeptember elején, nagyon korán kezdődnek a hagyo-mány szerint félelmetes napoknak nevezett ünnepek.

Minden Kedves Olvasónknak Boldog Új Évet kívánunk! Shana tova 5771!

Támogatónk

Zsidó Kultúra Európai NapjaKomárom, 2010. szeptember 5.

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� Szeptember első hétvégéjén Baj-mócon rendezik meg a szlovákiainyári Maccabi játékokat. Az országosrendezvényen számos sportágbanvan indulási lehetőség.

� A nyár folyamán pályázati támo-gatásoknak köszönhetően újabbkönyvekkel gazdagodott a SpitzerBéla Kiskönyvár állománya.

� A KZSH továbbra is várja önkénte-sek jelentkezését a Spitzer Béla Kis-könyvtár rendezésével kapcsolatosmunkálatokhoz.

�A SZLOZSIHISZ vezetése megküld-te a tervezett új alapszabály és a vá-lasztási rend végleges változatát véle-ményezésre. A tervek szerint az ügy-ben Kassán, az országos vezetőségőszi ülésén születik döntés.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. augusztus

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

A KZSH titkárságának híreiA KZSH titkársága a nyári szünet után újra hétfőn 15:00-17:00-ig és csütörtö-kön 10:00-12:00-ig fogadja az ügyfeleket. Előzetes egyeztetés után másidőpontokban is lehetséges a látogatás. Haas Judit irodavezető elérhetőségei:telefon 7731-224, e-mail: menhaz@menhaz.sk. Az őszi ünnepek miatt az iro-da az alábbi napokon zárva tart:

2010. szeptember 8. szerda Erev Rosh Hasanah2010. szeptember 9. csütörtök Rosh Hasanah I. nap2010. szeptember 10. péntek Rosh Hasanah II. nap2010. szeptember 17. péntek Erev Jom Kippur2010. szeptember 23. csütörtök Szukkot 1. nap2010. szeptember 24. péntek Szukkot 2. nap2010. szeptember 29. szerda Szukkot 7. nap2010. szeptember 30. csütörtök Szukkot 8. nap2010. október 1. péntek Simchat ToraSzeptember 1-jén és 15-én (szerda) a KZSH titkársága állami ünnepek miatt zárva tart.

Esküvő Pozsonyban!

Augusztus 1-jén a pozsonyi zsinagógá-ban tartották Lenka Sillerová és To-más Potok esküvőjüket. A nyitrai szár-mazású fiatal párnak és családjuknakezúton gratulálunk. Mazl Tov!

Luach 5771A KZSH titkárságán már megrendelhető az 5771-es zsinagógai év naptára (ma-gyar vagy cseh változat). Igényüket a 7731-224-es számra vagy a kile@men-haz.sk címre várjuk.

2010. augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ

2010. szeptember 8., szerda, 18:30:Erev Rosh HasanahA zsidó újév beköszöntése. Az esti Istentisztelet után ünne-

pi vacsorával várunk mindenkit a Wallenstein Zoltán teremben.Ünnepi beszédet mond Megyes Pál rabbijelölt.

2010. szeptember 9., csütörtök, 18:30Rosh Hasanah 1. napjaAz ünnep első napjának délutánján kerül sor a hagyomá-

nyos Taslich szertartásra, a Tanház a Menházban sorozatkeretében közösen tanulunk majd a zsidó újév szokásairólkezdő szinten, mindenkinek ajánljuk.

2010. szeptember 10., péntek, 18:30Rosh Hasanah 2. napjaAz ünnep ezekben az órákban ér véget, a délutáni imát a

Szombat köszöntése követi. Shabat Hagadol, a 10 bűnbá-nó nap egyetlen szombatja kiemelt jelentőségű a két legna-gyobb zsidó ünnep között. Köszöntsük együtt! A szombat-fogadás után Kiddusra kerül sor a Wallenstein Zoltán te-remben. A szombatról és a 10 napról közösen tanulunk aTanház a Menházban keretében.

2010. szeptember 17., péntek, 18:30Kol NidréA böjt kezdete: 18:42Kivételes alkalom, amikor a szombatok szombatja Jom

Kippur Shabatra esik. A legnagyobb zsidó ünnepen egy-

szerre köszöntjük az ünnepet és a Szombatot. Ünnepi be-szédet mond Megyes Pál rabbijelölt.

2010. szeptember 18.,szombat, 10:00Jom KippurA böjt vége: 19:45Jom Kippur délelőttjén a hagyományos Mazkiron emléke-

zünk az elhunytakra, a Tanház a Menházan keretébenegyütt tanulunk az ünnep jelentőségéről. 19:00-kor vissza-térünk a zsinagógába, meghallgatjuk a Neilát, a záróimát,majd Havdalával búcsúzunk az ünneptől. Közösen törjükmeg a 25 órás böjtöt tejes ételek fogyasztásával.

2010. szeptember 26., vasárnap, 14:30SzukkotA Sátoros ünnepen a Shalom klub összejövetelén együtt

ünnepelünk a tavaly ajándékba kapott sátrunkban. Különle-ges programmal várunk mindenkit. A Shalom klub vendé-ge Vajnorsky Teri néni és családja Jeruzsálemből.

Kérjük Kedves Olvasóinkat, hogy az időpontokat már mostszíveskedjenek feljegyezni. A KZSH tagjainak kis létszáma mi-att nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenki ott tudjon lenni.

A régió más településeiről érkezőknek pályázati támo-gatásoknak köszönhetően ingyenesen szállást biztosí-tunk Rosh Hasanah és Jom Kippur idejére. Kérjük, elő-zetesen szíveskedjenek a kile@menhaz.sk címen vagy atitkárságon regisztrálni.

Imarend az 5771. év Nagyünnepeire

(Folytatás a 3. oldalon)

Zsidó Kultúra Európai Napja(Folytatás az 1. oldalról)

Hogyan is látjuk magunkat? – Megyes Pál rabbijelöltHagyományaink szerint szeptember első vasárnapjának dél-

előttjén a komáromi zsinagógában találkoznak a régió zsidóhitközségei és közösségei. A program nyitott minden érdeklő-dő számára. A találkozón a közösségi lét aktuális kérdéseit vi-tatjuk meg.

12:00 – Kóser ebéd a Menházban – Bina Stiefel pöstyé-ni rebecen ételkülönlegességei

Előzetes regisztráció szükséges legkésőbb 2010. augusz-tus 31-ig, a kile@menhaz.sk címen. Az ebéd ingyenes.

13:30 – Ünnepváró – Turi Anett judaisztika tanár előadá-sa a közelgő Nagyünnepek előtt.

14:00 – Zsidóság és művészet – Miriam Neiger Fleisch-mann festőművésznő előadása.

Miriam Neiger Fleischmann Komáromban született, 1éves kora óta Jeruzsálemben él. Évente több alkalommal lá-

togat városunkba, ahol ma már műtermet tart fenn. A 2010.évi Zsidó Kultúra Európai Napja témája a zsidóság és a mű-vészetek.

14:30 – Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? Papp Richárd kulturális antropológus a zsidó humorról me-

sél viccekkel és történetekkel fűszerezve.Papp Richárd évek óta kutatja a zsidó humor kérdését, el-

sősorban a budapesti Bethlen téri zsinagóga közösségében.A közelmúltban könyve is megjelent a témában.

15:15 – A Kehila és a Kehila Haver díjak átadása a zsi-nagógában.

15:30 – A Zmirim együttes koncertjeA budapesti Lauder Iskola mellett működő zeneiskola diák-

jai alkotják a ma már professzionális szinten játszó diák klez-mer együttest. A Zmirim Nagy Anna és Radó Anna vezetésé-vel első alkalommal koncertezik Komáromban.

A programot a Komáromi Zsidó Hitközség szervezi. A mű-sorváltozás jogát a szervezők fenntartják.

Támogatók: Komárom városa, JHF, Pincus Alapítvány,The Rothschild Foundation Europe, European JewishFund, JDC, MAZSIHISZ

A belépés díjtalan!�

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. augusztus

Róna László vagyok, az új forinttal egynapon születtem, tisztázatlan körülményekközt. Az nincs ugyanis tisztázva, hogy en-gem adtak-e ki a forint tiszteletére, vagy aforintot az enyémre. Mindenesetre azótaegyütt romlunk. Alapvetően gépészmérnökvagyok, de a Bar-Micvara megszerzett–igen hézagos- ismereteimet az ORZSE li-turgiai tanszékén igyekeztem bővíteni. En-nek eredményeként azóta, ha igen nagy aszükség, néha a Hitközségnél előimádko-zóként is funkcionálok az elnöki tisztség el-látása mellett. Ilyenkor mindig van egy ki-kötésem a kile felé, mielőtt a bimához ál-lok: kérem, hogy a kórus nyomja el a han-gomat, mert az énekhangom tömegoszla-tásra is alkalmas.

Melyek voltak a kaposvári közösségéletének legfőbb állomásai?

Az 1929-es kiadású Zsidó Lexikon sze-rint: „Kaposvár, rend. Tan. Város Somogyvm. 29610 lak. A kaposvári hitközség kelet-kezésére nézve semmiféle adat nem állrendelkezésre. Csak a hagyományokból ésa megkopott sírkövek alig olvasható felira-taiból lehet következtetni arra, hogy Kapos-váron bizonyíthatólag, több mint száz évvelezelőtt kezdődhetett el a hitközségi élet. Azalapítók és az első elöljárók nevét nem is-merjük, általában pozitív, megbízható ada-taink csak abból a korból vannak, amikor ahitközségi élet túl a kezdeten a normális fej-lődés állapotában volt.” Az teljesen bizo-nyosra vehető, hogy a hitközség, illetve„jogelődje” az 1700-as évek végén már lé-tezett. Ezt csak példaként említve, a ma márKaposvárhoz tartozó toponári temető sírkö-vei is bizonyítják a birtokunkban lévő anya-könyveken kívül. Az 1778-as Somogy me-gyei zsidóösszeírás kifejezetten jövedelem-felmérés céljából készült. Az összeírás a jö-vedelmeken kívül a vagyoni helyzetet is tar-talmazta. Itt elsősorban mezőgazdasági va-gyonra kell gondolni.

A század végére Kaposváron már há-rom zsidó család élt, összesen 18 taggal.Közülük hárman kereskedők, ketten pedigházalók voltak, vagyis a „megszokott” zsi-dó foglalkozásokat űzték.

A kaposvári zsidóság létszáma csak na-gyon lassan növekedett: a városban 1821-ben is csak kilenc család élt harminc tag-gal. Ez a tény érthetővé válik, ha a tulaj-donviszonyokra gondolunk. Kaposvár her-ceg Esterházy uradalma volt, aki nem en-gedte a zsidókat letelepedni a városban.Emiatt a közeli faluban, a gróf Festetics Já-nos birtokában lévő Toponáron vásároltakházat maguknak. Ennek köszönhető, hogy

1815-ben már 119 zsidó élt Toponáron, azakkori lakosság 10%-a.

Festetics gróf nagymértékben elősegítet-te a zsidóság letelepedését a faluban. Eztmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy „…gróf Festetics János által adományozott tel-ken lázas sietséggel megindult a zsinagógaépítése. A templom renaissance stílusbanépült. A frigyszekrény ajtajára ünnepekenfelkerült az aranysújtásos selyemterítő, amitFestetics Karolina grófnő adományozott.”

Toponáron 1778-ban már sachter is mű-ködött Josephus Israel személyében. Őlátta el a faluban a zsidó fiatalok nevelésétis. Rövidesen rabbi is került a közösségélére: Kohl Tamás. Minden valószínűségszerint a szerző ebben az esetben hibásanolvasta a nevet. Bizonyosra vehető, hogya születési anyakönyvben –először 1817-ben szereplő- „Tobias Kohn Rabbiner”személyéről van szó. Az ő kezdeménye-zésére alakult meg Kaposváron 1834-bena Chevra Kadisa.

A XVIII. század végének legnépesebbtelepülése ugyan Tab volt, de a hitélet köz-pontja ebben az időben már áttevődött To-ponárra. A zsidók Kaposvárról is ide jártakhitéletet élni.

Toponáron elismert zsidó zenészek él-tek, akikről még Csokonai Vitéz Mihály isírt a Dorottyában:

„Ím a toponári zsidók bekerülnekés muzsikájukkal helyükre ülnekMegperdült Izsák száraz fája,Zengő szerszámokkal kíséri bandája.Rá-rá rándítja Izsák pergő muzsikájátÉs a Palatinusz elkezdi nótáját.”Az emancipáció hatására a községben

élő zsidók létszáma megállíthatatlanulcsökkent. Mind többen és többen költöztekbe Kaposvárra.

A 1940-es évek elején Kaposvár lakos-ságának mintegy 10%-a volt zsidó. Hoz-závetőleg 3200-3500 fő élt a városban. Abizonytalanságot az okozza, hogy nemmindegy, az akkori Hitközség létszámátvesszük-e figyelembe, vagy azt, hogy azsidó törvények értelmében ki számítottannak. Ebből a létszámból nem egészen30 embert nem deportáltak! Két szerel-vénnyel 1944 júliusának első napjaibantöbb, mint 5700 főt vagoníroztak be. Azelőbb említett létszámnak ez a szám nemmond ellent, hiszen városunkban szállítot-ták vonatra a környező települések zsidólakosait is. A felszabadulás után Kapos-várra csak 320 ember tért vissza a korabelinépszámlálási adatok és az első elöljáró-sági választási névjegyzék szerint. Az eztkövető 1956-os „események” sem hasz-

náltak a Hitközség létszámának. Sokanvándoroltak ki, többnyire az USA-ba.

Mennyire voltak fontosak Kaposvá-ron és környékén a vallási hagyomá-nyok? Milyen módon tudják ezeketmegtartani ma?

Az 1860-as években kezdték el építeni azsinagógát, amely két részletben érte elvégső formáját. Annak idején a város egyiklegnagyobb épülete volt. Az 1970-es évek-ben a MIOK a zsinagóga épületét eladtaaz akkori Tanácsnak. Hozzávetőleg tízévig állt üresen, és állapota folyamatosanromlott, életveszélyessé vált. Emiatt – gon-dolom a városrendezési terv is közreját-szott – a zsinagógát lebontották. Nem isakárhogyan: felrobbantották!

Jelenleg a régi „téli templom”-ként emle-getett épület szolgál zsinagógaként, ima-teremként.

Mi jellemzi a mai hitközségi életet?Milyen eseményeket rendeznek?

A ’60-as évek elejétől nincs „valódi” ka-posvári rabbi. Egy ideig még Kaposvárt ésNagykanizsát látta el rabbi hol az egyik, hola másik városban lakva, és tartva istentisz-teletet. Ez a megoldás még néhány évig ké-sőbb is megmaradt, de már csak mintegy„utazó” rabbiként. Ezalatt azt értem, hogyBudapesten élt, és csak a hétvégeket töltöt-te vagy nálunk, vagy Nagykanizsán. Azótacsak a Hitközségünk egy-egy tagja látja elaz előimádkozói feladatokat péntek estén-ként. Néha-néha hívunk kántort a péntekesti istentisztelet megtartására. Ma mégmegtudjuk ünnepelni a hagyományoknakmegfelelő módon az őszi nagyünnepeket(ilyenkor a MAZSIHISZ biztosítja az elői-mádkozót). A fontosabb ünnepeinket, pl.Chanukka, Púrim, Peszách, Szukkot igyek-szünk a hagyományok megtartásával meg-ünnepelni. Ezeket általában a helyi elői-mádkozó vezeti, és igyekszem az ünne-pekkel kapcsolatos ismereteket szóban ésírásban is átadni a hittestvéreinknek.

(Folytatás az 5. oldalon)

Kaposvár bemutatkozik Beszélgetés Róna Lászlóval, a Kaposvári Zsidó Hitközség

elnökével

2010. augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Kehila-Haver díjasokA Komáromi Zsidó Hitközség javaslatára:Mátraházi FerencTatabányai tanár. A széles régió diákjainak Holokauszt

oktatása, sok Auschwitz- Birkenau-i emlékút megszerve-zése és lebonyolítása terén végzett kiemelkedő munkájaelismeréseként.

Rédli Margit és Számadó EmeseRédli Margit, Dél-Komárom város Polgármesteri Hiva-

tala kulturális referense, Számadó Emese, a KlapkaGyörgy Múzeum igazgatója.

A dél-komáromi zsidó közösség emlékének példamu-tató ápolásáért, rendezvények megszervezéséért, az an-tiszemita megnyilvánulások elleni küzdelem terén kifejtettmunkájuk elismeréseként.

Padlovics Ágnes és Drozd MilanÚjságírók, a Szlovák Televízió magyar adása komáro-

mi tudósítói. A komáromi zsidó közösség életéről forga-tott számos tárgyilagos televíziós riport és ismeretter-jesztő anyag többéves munkájának elismeréseként.

A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség javaslatára:Kovács DenisaA dunaszerdahelyi zsidó közösség életének, program-

jainak megszervezésében végzett sokéves odaadó mun-kája elismeréseként.

A tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli BarátiEgyesület javaslatára:

Moravcsik ÁgnesTatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének képvi-

selője, az egyesületet segítő és támogató sokéves mun-kája elismeréseként.

Halász Róbert A Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület alel-

nökeként a magyar-izraeli kapcsolatok helyi ápolása te-rén végzett munkája elismeréseként.

Megtört hagyomány

Kialszik az emlékezéslángja?

Szomorú szívvel értesültünk arról, hogy idén már nem ke-rült megrendezésre Izraelben a Komáromból és környé-kéről elszármazottak emlék-összejövetele a deportálásokévfordulóján. Az Azkarák lelkes szervezői - mindazok akikhosszú évtizedeken át, a Szentföldön is őrizték az elpusztí-tott közösségeink emlékét -, egyre kevesebben lettek. Amég élő, Komáromból a háború után kivándorolt hittestvé-reink meggyengült egészségi állapota már nem tette le-hetővé az esemény megszervezését. Emlékezések és egy-ben találkozások is voltak ezek a netanyai összejövetelek.Évente egyszer találkoztak régi szomszédok, barátok, az őgyermekeik és unokáik Izrael különböző pontjairól… Vég-leg megtört a hagyomány, s 66 évvel a tragikus eseményekután kialszik az emlékezés lángja?

PA

Kehila díjasokA Komáromi Zsidó Hitközség javaslatára:Winkler MiksaBudapesti lakos. A régió számos zsidó temetője (pl.

Ács, Bana, Kapuvár) rendkívüli gondossággal és odaa-dással való rendbehozatalának elismeréseként.

Kollár ZoltánA Komáromi Zsidó Hitközség vezetőségi tagja, a Men-

ház épületének 2004 óta tartó helyreállításának koordi-nálása során végzett többéves önkéntes munkája elis-meréseként.

A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség javaslatára:Stern JurajA Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetőségi tagja,

sokéves, a hitközség érdekében végzett önkéntes mun-kája elismeréseként.

Kaposvár bemutatkozik(Folytatás a 4. oldalról)

Milyen a kapcsolatuk van a régiótöbbi közösségével?

Somogyban csak egy működő Hitköz-ség van, a miénk. Nyaranta ugyan tarta-nak istentiszteleteket Siófokon is, de ottHitközség nincs. Nagyon jó kapcsolatunkvan a pécsi Hitközséggel, ahol rabbi isvan. Schönberger András főrabbi uratszoktuk felkérni a Holokauszt megemléke-zés istentiszteletének levezetésén kívül azolyan sajnálatos eseményeken, mint a te-

metéseken való részvételre is. Sajnos Dél-Dunántúlon ezen kívül már csak Nagyka-nizsán, Keszthelyen, Zalaegerszegen ésSzekszárdon találunk Hitközséget. A ren-dezvényeinkre – kulturálisra is – rendsze-resen meghívjuk egymást.

Mesélne egy kicsit a közösség ösz-szetételéről. Mely generációk alkotják ahitközséget, milyen programok irántvan érdeklődés Önöknél?

Hitközségünk – a vidéki Hitközségek-hez hasonlóan – alapvetően két generá-cióra épül. A szüleink generációja, a túlé-

lők, és a „fiatalság” azaz a korombelinyugdíjasok. Persze van azért, aki mégnem érte el a nyugdíj korhatárt, de az el-enyésző. Tulajdonképpen csak egy fiatal,30 körüli házaspár van a tagjaink közt,akik most várják második babájukat. Akorosztályom gyermekei elmentek tanul-ni, elsősorban Budapestre, és a végzésután már nem jöttek vissza. Ők a BZSHtagságát szaporítják. Azt hiszem, ez a ge-nerációs összetétel már előre vetíti Hit-községünk jövőjét is.

-rl-

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. augusztus

A második világháború előtti közös-ségek tárgyaiból és irataiból, a zsi-nagógák berendezéséből napjainkraalig maradt valami.

A Magyar Zsidó Levéltár (www.mi-lev.hu) kiadványsorozatának most meg-jelent kötete a zsidó közösségek örök-ségének felméréseiről készült forrásokatadja közre. A kötetet bevezető tanul-mány előzi meg, melyből megismerhet-jük a magyarországi zsidó műemlék– ésörökségvédelem történetét, illetve a tár-gyakkal kapcsolatos zsidó– és nem zsi-dó attitűdöket.

A kötethez fényképmelléklet tartozik,melyben eredeti, az 1945 utáni felméré-sekhez készült fényképek is láthatók.Ezeknek a képeknek egy része üveg-negatívokon maradt meg, napjainkig el-rejtve a szélesebb közönség előtt.

A háború és a holokauszt hatalmaspusztítást végzett a zsinagógák épüle-teiben, berendezéseiben. A zsidó lakos-ság gettóba zárását követően több tele-pülésen elhatározták a zsinagóga és azsidó középületek lebontását, kivéve azépítészeti szempontból jelentősnek ítél-teket. Ezek a Zsidókérdést Kutató Ma-gyar Intézet tulajdonába kerültek volna,hogy múzeumként őrizzék meg a kiirtottközösség emlékét.

Az épületek lebontására végül nemkerült sor, így a magyarországi zsidószakrális épületek jelentős része – el-lentétben a „Kristallnacht”-ként elhíresültpogromsorozatban felrobbantott vagyfelgyújtott német zsinagógákkal a szin-tén zömmel felégetett lengyel fazsina-

gógákkal – viszonylagos épségbenmegérték a felszabadulást.

A holokauszt után az elnéptelenedetthitközségeknek komoly gondot jelentettaz épületek, zsinagógák fenntartása, aháborús sérülések helyreállítása. A zsi-nagógákat a kormányrendeletek és azsidó vallásjog (halakha) is a zsidóságközös tulajdonának tartották, ezért a zsi-nagógák fenntartása nem csak azegyes hitközségek, hanem az országos

ernyőszervezet feladata is lett. Az „elár-vult templomokkal” kapcsolatban többolyan probléma jelentkezett, melyekre arabbiknak vallásilag is elfogadható,ugyanakkor racionális elvek szerint is in-dokolható megoldásokat kellett talál-niuk. A vélemények optimista tiltást ésracionális engedékenységet mutattakegyszerre: ha a jövőben akár egyetlenember imádkozása is valószínűsíthetőmég, akkor tiltották az épületek eladá-

sát, ha azonban valószínűsíthető volt,hogy a zsinagógában nem fognak márimádkozni – hiszen sok hitközség telje-sen elpusztult!! – akkor javasolták, hogyaddig adják el, amíg az állagromlás mi-att nem veszít sokat az értékéből.

A vidéki zsidókra helyben már csak azingatlan–örökség emlékeztetett: a meg-maradt zsinagógák, temetők. Ezeket ahelyi lakosság ugyanúgy a zsidók emlé-kének tekinthette, mint maguk az elszár-mazott közösségek, akiknek emlékeibenszent helyekké magasztosulva éltek to-vább a holokauszt előtti élet helyszínei.

Ma Magyarországon a hajdani közelhatszáz zsidó istentiszteleti célokat szol-gáló épületből mindössze ötvenhármatvédenek műemlékként. Megmaradási,fennmaradási esélye nyilván azoknakvan, amelyeket a helyi közösség újfunkcióban használ, azaz saját kulturá-lis közegében elfogad, integrál. Jellem-ző, és az eredeti funkcióhoz leginkábbméltó, ha az egykori szakrális épületek-nek kulturális funkciót találnak.

A Makor, Magyar Zsidó Levéltári Fü-zetek 7. számában közzétett forrásszö-vegek új, mindeddig nem feltárt ismere-teket nyújtanak a magyarországi zsidóktörténetének tanulmányozásához. A for-rások a zsidó tudománytörténet talánlegfiatalabb területére, a zsidó tárgyiörökség tanulmányozásához nyújtanakinformációkat. Az ingó és ingatlan érté-kek összeírására, felmérésére Magya-rországon egészen addig nem volt pél-da, amíg ezt az örökséget hatalmaspusztulás nem érte, amíg el nem pusz-tult és veszett az épületek, könyvek, ira-tok és szertartási tárgyak jelentős része.

A közölt források 1945 szeptembereés 1960 között keletkeztek. A tizenöt évalatt nagy változáson ment át a magyarzsidó közösség, s ennek nyomai megfi-gyelhetők a műemlékekhez, zsidó tárgy-kultúrához való viszony alakulásában is.A forrásokban olvasható helyzetértéke-lések természetesen szorosan össze-függenek a politikai helyzettel is, de akötetben tudatosan csak a kulturális ja-vakról van szó.

Toronyi Zsuzsanna

A kötet megrendelhető a KomáromiZsidó Hitközség titkárságán és a kile@menhaz.sk címen, ára: 2200 Ft.

Zsidó közösségek öröksége

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

A KZSH kiadásában megjelent Var-ga László könyve, „Velünk éltek” –a nagymegyeri zsidóság történetecímmel. A könyv a kile@menhaz.skcímen megrendelhető. Ára 4 EUR,postaköltséggel és csomagolással5 EUR.

Augusztusban a régió könyvtáraiszámára a köteles példányokon túlajándékoztunk a kiadványból.

Őszre több könyvbemutatót is ter-vezünk, kiemelve a hasonló művekkiadásának fontosságát.

„Velünk éltek” A nagymegyeri zsidóság története

Toronyi Zsuzsanna

2010. augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Holczer Pali anevem. 52 évesvagyok. Komá-romban szület-tem, lágert meg-járt szülők gyer-mekeként. Vanegy nővéremÁgi, aki 1968-ban disszidált,

Sydneyben él vagy 30 éve. A disszidá-lása, a család szétszakadása nagyonbefolyásolta és meghatározta az életem,gondolkozásom és az életstílusomat.Megboldogult szüleim szeretetükkel acsalád szétválása ellenére is igyekeztekjó és szép gyerekkort biztosítani nekem.Pozsonyban jártam egészségügyi kö-zépiskolába és ebben a mai napig ezena területen dolgozom. 20 éve élek Izra-elben, Beer Shevan.

Hogyan emlékszel vissza a Komá-romban töltött évekre?

Komárom nagy hátassal volt és a mainapig is nagy hátassal van rám. Szere-tem a várost, szeretem a komáromi em-bereket. A gyerekkorom és a fiatalsá-gom minden lépese oda köt. Most,ahogy írom ezeket a sorokat, visszapö-rög a film, mikor bicikliztem a szigeten,kajakoztam a Holt- Vágon, sokat füröd-tem, csúszdáztam a strandon, de a film-kockákat beárnyékolják a „Nemzetbiz-tonság“ – STB heti látogatásai nálunk,otthon, a rettentő kihallgatások az ő te-rületein a vasrácsos ajtók mögött, amegalázó testi vizsgálatok a határon,hacsak moziba vagy koncertre mentemát Dél-Komáromba. Kemény időszakvolt ez számomra, mert hosszú évekigtartott. Ezek a vegyes érzések arra utal-nak, hogy nem is tudom mi volt a jobb.Az egyetlen menedékünk a mi kis csalá-dunk volt.

Milyen kapcsolatod volt a Komáro-mi Zsidó Hitközséggel?

Az édesapámmal, ha titokban is, el-jártunk a templomba. Emlékszem a Gut-mann bácsi csengő hangjára az imák-

nál, a téli estékre, mikor készített a BarMicvamra. Ez a nagy nap 1971. március6-án volt a zsinagógában bespalettázottablakok mögött, nehogy “kitudódjon”.Természetesen minden nagy ünnepen atemplomban voltunk; ez egy élmény voltszámomra. Ebben évben mikor az as-karan meggyújtottuk a mécsesek szin-tén visszaemlékeztem az elhunyt hittest-véreinkre. Magam előtt láttam őket a„saját“ helyükön. Mi zsidók azért nagyongyakorlatiasak vagyunk, még a strandonis együtt szoktunk lenni az úgynevezett„zsidó sarokban“, ahol megtárgyaltuk amenő ügyeket. Idős hittestvéreinket na-gyon szerettem…ők olyan bölcsek, jók,„nagyok“ voltak az én szememben.

Közel 20 éve élsz Izraelben. Miértés mikor döntöttél az aliázás mellett?

Az idő telt, a gyorsmentő szolgálatondolgoztam. Barátaimmal olvastuk a napisajtót, ahol kerestük a kétértelmű szava-kat, amelyek befolyásolhatták a rend-szerváltozást. Lassan, de biztosan ez1989-ben be is következett. Részemreez megváltás volt, vége lett a lelki terror-nak, eufóriában éltem. 1990 elején egycsaládi Bar Micvara voltam hivatalos azédesanyámmal Izraelbe. Ez az út adtameg az első gondolatot, hogy itt éljek.Komolyan kezdtem foglalkozni ezzel, ésa kirándulások helyett elkezdtem érdek-lődni az itteni életről, megélhetési lehe-tőségekről. Az utolsó lökést elhatározá-somban az az esemény határozta meg,hogy az „én“ Komáromomban felpofoz-tak, mert szemét zsidó vagyok, mertminden rosszért én, mi zsidók vagyunka hibásak. A pofon nem is fájt volna any-nyira, ha nem lett volna körülöttem egypár „jó barát“… akik ezt gúnyos mosoly-lyal végignézték. Az eufória, amiről be-széltem ezekben a pillanatokban rögtönelszállt, viszont az elhatározás megala-pozódott, elmenni innen.

Hogyan tudtál beilleszkedni az iz-raeli társadalomba? Mennyire voltnehéz a nyelv elsajátítása?

Aránylag nagyon rövid időn belül a

szüleimmel együtt, mint új ollék, teleideológiával a szívben leszálltunk a BenGurion repülőtéren. Érdekesek, megha-tók, furcsák voltak az első napok, hetekIzraelben. Nem is kellett sokáig vár-nunk és érezhettük az igazi izraeli éle-tet. Elkezdődött az első Öbölháború.Paradox módon gázmaszkokkal jártamivritet tanulni és kezdeni, megszokni azúj életet. A nyelviskola után rögtön el-kezdtem dolgozni és tanulni az egyete-men, amit Szlovákiában nem lehetet,csak azért, mert magyar, zsidó, disszi-dens családból vagyok. A tanulmá-nyaim sikerrel jártak, dolgozom, és na-gyon örülök elhatározásomnak, hogyalijáztam. Talán ez volt életem legjobbdöntése. Ha őszinte akarok lenni sajátmagammal szemben, meg kell monda-nom, hogy Komáromot a mai napig sze-retem, szeretek visszajárni, szeretek abarátaimmal lenni, jó érzés kimenni atemetőbe, ott lenni egy kicsit a sírokmellett, imádkozni az elhunytakért.

Mesélnél egy kicsit a családodról?1991 Hanukakor – a fény ünnepén

megismertem egy lányt Orlyt, akivel az-óta együtt vagyunk, van 2 gyermekünk,egy 15 eves fiú – Shai (ajándék) és egy11 eves kislány – Ayelet (őzike). A csa-lád volt párszor Komáromban, érdekel-ték őket a gyökerek, de végül is aztmondták, jobb otthon. Sokat gondolkoz-tam ezeken a szavakon, és rájöttem,hogy nekem ott az otthonom ahol a gye-rekeim vannak….

Közeledik Rosh Hasanah. Mit üzen-nél a Hitközségi Híradó olvasóinak?

Ezúton szeretnék kívánni minden hit-testvéremnek boldog ünnepeket. Kívá-nom, hogy az elkövetkező évet éljétek átjó egészségben, boldogságban, béké-ben, lelki nyugalomban.

Jom Kippurkor, az Engesztelés napjáncsináljunk egy lelki számlát, imádkoz-zunk, hogy a Mindenható bocsássa megbűneiket, legyünk jók egymáshoz.

PT

A zsidó újév alkalmából új sorozatot indítunk a Hitközségi Híradóban. Tíz évvel ezelőtt Elmesélem az életem cím-mel interjúsorozat jelent meg az újság hasábjain a Holokauszt túlélőivel. Új vállalkozásunk keretében a vészkor-szak után született hittestvéreink generációját mutatjuk be, elsősorban olyan életutakat, amelyek Komárombankezdődtek, de a történelem és az események sodrában máshol folytatódtak. Reményeink szerint e történetek ál-tal kirajzolódik majd a komáromi közösség második világháború utáni története.

Az első interjúalanyunk a ma Izraelben élő Holczer Pali. A Hitközségi Híradó szerkesztősége várja az olvasókötleteit, javaslatait, kivel is szeretnének interjúkat olvasni. E-mail címünk: kile@menhaz.sk

Komáromtól Beer Sheváig – beszélgetés Holczer Palival

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. augusztus

Sáj (Shmuel Josef) Agnon, akit 1966-banirodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki, regé-nyeinek és novelláinak témáját a galíciaizsidóság életéből merítette. A hagyomá-nyokon nevelkedett, babonák, népmon-dák közt élő falusi zsidóság különös vilá-gát ábrázolta. Hirsl Horovitz a „Szipúr Pá-sút“, illetve „Szimpla Mese“ komplikált fő-hőse. Hirsl fiatal Yeshive bocher a 20.század elején, szüleivel a galiciai Shebosnevű kisvárosban élnek. A szülőknek fű-szerüzletük van, jól keresnek, és fontosnekik, hogy egyetlen gyermekük jó si-duchot találjon, illetve a gazdag falusi Mi-ná Zimlichel házasodjon össze. Minászép és jólnevelt, de Hirsl szerelmes aszegény árva Blumá Náchtba. Blumámesszi rokona Bárúch-Méir, Hirsl apjá-nak, és miután szülei árván hagyták, aHorovitzékhoz fordult. Ciril, Hirsl anyja,befogadta Blumát cselédnek.

Hirsl tudja, hogy szüleinek a legfonto-

sabb szlogenje- Inkább ezer halál ésnem egy szégyen. Shebósba a legna-gyobb szégyen az, hogy gazdag fiú sze-gény és árva lánnyal házasodjon. A Ho-rovitz és a Zimlich családok találkoznakünnepi eljegyzési vacsorán. Az asztalroskadásig teli van a legfinomabb éte-lekkel, a szerencsétlen Hirsl próbálpasszívan fellázadni, illetve nagybácsijá-ra emlékezve, aki vegetáriánus volt el-határozta, hogy ő nem vesz részt a nagylakomán, és nem eszik semmit.

Tányérja üres maradt, szülei nemszóltak rá, nehogy szégyent valljak. Mi-kor az asztalra kerültek az édességek,Hirsl nem tudott tovább ellenállni és aszilvás süteményből többször is evett.

Idit Sechter-Fiel kiadott, egy különle-ges szakácskönyvet, amelyben híresregényekben említett ételeket írt le. Ígyjutottam Hirsl kedvelt süteményéhez,kipróbáltam és csodálkozásomra kis

különbséggel az én régi szakácsköny-vemben hasonló receptet találtam.

A hozzávalók:3 pohár kukoricaliszt, 1 pohár cukor,

1/2 pohár gríz, 3 egész tojás, 2 tasak sü-tőpor, 2 dl tejföl, 40 dkg vaj, 40 dkg dur-vára vágott dió, 20 dkg aszalt szilva, ke-vés szegfűszeg és fahéj

Elkészítés:A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A for-

mát kikenjük, az aljára sütőpapírt te-szünk. Az hozzávalókat összedolgoz-zuk, a tésztát a formába öntjük, és 70-80percig sütjük. Az én receptkönyvem vál-tozata- kukoricaliszt helyett rendes liszt,és a dió helyett mandula.

Boldog Új Évet kívánok. Sháná Tóvá.

Orna Mondshein, Ashkelon, Izrael.

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Hirsl Horovitz kedvelt süteménye

Temetői hírekA nyári hónapokban folytatódott a temető általános takarítása. A KZSH vezeté-se tárgyalt a temetői reklámtáblák bérleti díjával kapcsolatban. A megbeszélé-sek jelenlegi állása szerint a bérlő októbertől ismét a korábban megállapított dí-jat fizeti.

Az őszi ünnepek miatt a temető nyitva tartása az alábbiak szerint módosul:

2010. szeptember 8. szerda Erev Rosh Hasanah 12:00-ig2010. szeptember 9. csütörtök Rosh Hasanah I. nap zárva2010. szeptember 10. péntek Rosh Hasanah II. nap zárva2010. szeptember 17. péntek Erev Jom Kippur 12:00-ig2010. szeptember 22. szerda Erev Szukkot 12:00-ig2010. szeptember 23. csütörtök Szukkot 1. nap zárva2010. szeptember 24. péntek Szukkot 2. nap zárva2010. szeptember 29. szerda Szukkot 7. nap zárva2010. szeptember 30. csütörtök Szukkot 8. nap zárva2010. október 1. péntek Simchat Tora zárva

Október 2-től a temető az eredeti rend szerint látogatható.

Az Eötvös utca9. hírei

A ház tetejének rossz műszaki állapo-ta miatt a nyári hónapokban a hitköz-ség vezetése tovább kereste a megol-dási lehetőségeket a mielőbbi tetőcse-rére. A tárgyalások jelenleg is folynak,ezek eredményéről szeptemberi szá-munkban olvashatnak. Továbbra is fo-lyik az elmaradt bérleti díjak behajtása,e témában a nyár folyamán sikerült je-lentős eredményeket elérni.

A Menház felújításaA nyári hónapokban tovább folytatódik az épület udvar felőli részének felújítása.Reményeink szerint az őszi ünnepek idejére a munkálatok befejeződnek és ateljesen megújult épületben köszönthetjük az 5771. zsinagógai Új Évet.

Látogatás...Július elején Komáromba látogatott azújonnan alakult Pöstyén-Trencsén Zsi-dó Hitközség fiatal elnöke JUDr. IvanEckmann. Az elnök urat Pasternák An-tal, a KZSH elnöke fogadta, bemutattaa Menház épületét és hitközségünkaktivitásait. Mindketten reményüket fe-jezték ki a további együttműködésben.

Kile Kaleidoszkóp

4 SPRAVODAJCA August 2010

Stali ste sa predsedom ÚZ ŽNOna jeseň minulého roka. Ako hod-notíte toto krátke obdobie?

Ako jedno z najťažších v mojom živo-te. Dvadsať rokov som členom PrezídiaÚZ ŽNO a domnieval som sa, že v pri-ncípe viem, do čoho idem. Množstvokaždodenných úloh, ale najmä nedorie-šených vleklých problémov ma zaskoči-lo. Trend transparentnosti, zásluhovostia otvorenosti v každom smere mnohýchzastihol nepripravených. Som však pre-svedčený, že sme na dobrej ceste a na-koniec väčšina pochopí, že pre budúc-nosť niet inej cesty.

Aké sú priority vedenia na naj-bližšie obdobie?

Svoje priority som prezentoval pri kan-didatúre a aj váš časopis ich už zverejnil.Sú nimi práca s mládežou, užší kontakts jednotlivými obcami a obecne službacelej komunite. V najbližšom období násčaká dokončenie koncipovania novýchstanov, ktorých prijatie mešká už viacako osem rokov. Ďalej sme sa rozhodlizorganizovať Letnú Makabiádu a samo-zrejme nesmiem zabudnúť na pomocobciam pri zabezpečovaní bohoslužiebna Vysoké sviatky.

Ako oslavujete tieto sviatky vy?Žiaľ, v rodnej Žiline už viac ako dvad-

sať rokov nemáme pravidelné boho-

služby. Stretávame sa však najmä privýznamných sviatkoch. Ako sa za po-sledné roky stalo už zvykom, budememať bohoslužby v malej synagóge, kdesi pod vedením rabi Stiefela pripome-nieme Vysoké sviatky.

Tesne pred sviatkami organizuje-te makabiádu a stretnutie ČR - SR.Mohli by ste nás informovať o cie-ľoch podujatia? Koľko záujemcovočakávate?

Makabiáda má za ambíciu byť naj-väčším stretnutím komunity u nás. Cie-ľom je stretnúť sa a umožniť kontakt čonajväčšiemu počtu členov komunity.Šport je dobrý prostriedok na to a pô-vodne sme chceli zorganizovať aj za-sadnutie Prezídia ÚZ ŽNO počas ma-kabiády. Termín však koliduje s Európ-skym dňom židovskej kultúry, a taksme zasadnutie prezídia posunuli. Dú-fame, že sa na makabiáde zúčastníokolo 150 detí a dospelých.

Snaží sa zväz pomôcť malým ko-munitám pri oslavách sviatkov?

Zväz, tak isto ako po minulé roky,bude finančne zabezpečovať príchodpredmodliacich pre tie komunity, ktorési už sami nevedia z vlastných zdrojovzabezpečiť túto činnosť na Vysokésviatky. Ide hlavne o komunity na juž-nom Slovensku.

Aký je odkaz predsedu ÚZ ŽNOv SR k novému roku 5771?

Tradícia nám okrem iného hovorí, žeby sme sa pri príležitosti sviatkov malizamyslieť nad sebou, nad naším kona-ním a aj nad tým, ako by sme mohli byťčo najviac užitoční svojmu okoliu.

Nechcem sa stavať do pozície men-tora, ale mojím odkazom je:

Menej hovoriť, viac robiť a zamyslieťsa nad tým, čím som konkrétne ja sámprispel k tomu, aby naša komunita pro-sperovala lepšie ako doteraz.

-p-

Roš Hašana 5771 Rozhovor s Pavelom Franklom, výkonným predsedom ÚZ ŽNO v SR

Európsky deň Židovskej Kultúry

(Pokračovanie zo strany 1.)Záujemcovia sa môžu registrovať najneskôr do 31. augusta2010 na adrese kile@menhaz.sk Obed je bezplatný.

13:30 – V očakávaní sviatkov – prednáška (Anett Turi)o blížiacich sa Vysokých sviatkoch.

14:00 – Židovstvo a umenie – prednáška akademickejmaliarky Miriam Neiger Fleischmann

Miriam Neiger Fleischmann sa narodila v Komárne, keďmala rok, jej rodina sa presťahovala do Jeruzalemu, kde od-vtedy žije. Ročne niekoľko ráz navštívi naše mesto, pretožetu má aj svoj ateliér. V roku 2010, pri príležitosti Európske-ho dňa židovskej kultúry, je jej témou židovstvo a kultúra.

14:30 – Prečo potrebuje pán Kohn štyri chladničky?Kultúrny antropológ Richard Papp bude hovoriť o židov-

skom humore, svoju prednášku obohatí vtipmi a historkami.

Richard Papp už dlhé roky skúma otázku židovského hu-moru predovšetkým v prostredí synagógy na námestí Bet-hlena v Budapešti. O tejto téme vydal aj publikáciu.

15:15 – Odovzdanie cien Kehila a Kehila Haver v sy-nagóge

15:30 – Koncert skupiny ZmirimMladú klezmerovú skupinu tvoria žiaci hudobnej školy

pri budapeštianskej Lauderovej škole. Skupinu Zmirim,ktorá prvýkrát vystupuje v Komárne, vedie Anna Nagy aAnna Radó.

Program organizuje ŽNO v Komárne. Vyhradzujeme siprávo zmeny programu.

Podporujú nás: mesto Komárno, JHF, Nadácia Pin-cus, The Rothschild Foundation Europe, European Je-wish Fund, JDC, MAZSIHISZ

Vstup je bezplatný!

August 2010 SPRAVODAJCA 3

Pri príležitosti Európskeho dňa židovskej kultúry bu-dú cenou Kehila a Kehila Haver ocenení:

Cena KehilaNa návrh ŽNO v Komárne:Miksa Winkler – Obyvateľ Budapešti, ako uznanie za

mimoriadnu starostlivosť a obetavosť pri obnovení židov-ských cintorínov v regióne (napr. Ács, Bana, Kapuvár).

Zoltán Kollár – Člen vedenia ŽNO v Komárne, akouznanie za mnohoročnú (od roku 2004) obetavú, dobro-voľnú prácu pri koordinácii rekonštrukcie Menházu.

Na návrh ŽNO v Dunajskej Strede:Juraj Stern Člen vedenia ŽNO v Dunajskej Strede, ako uznanie dob-

rovoľnej práce vykonanej v záujme ŽNO.

Ceny Kehila-Haver Na návrh ŽNO v Komárne:Ferenc Mátraházi – Stredoškolský profesor z mesta Ta-

tabánya. Ako uznanie za vynikajúcu prácu vykonanú v ob-lasti výučby o holokauste pre študentov a za organizovaniepamätných ciest do Osvienčimu – Birkenau.

Margit Rédli a Emese Számadó – Margit Rédli je kul-túrnou referentkou na Mestskom úrade v Komárome, Eme-se Számadó je riaditeľkou Múzea Györgya Klapku. Za prí-kladnú prácu v oblasti udržiavania pamiatky židovskej ko-munity mesta Komárom, za organizovanie akcií a za uzna-nie ich práce v oblasti boja proti antisemitizmu.

Ágnes Padlovics a Milan Drozd – Žurnalisti, spravo-dajcovia maďarského vysielania STV v Komárne. Akouznanie za ich viacročnú prácu, natočenie celého radu ob-jektívnych reportáži o živote komárňanskej komunity a zavypracovanie populárno-vedeckých materiálov.

Na návrh ŽNO v Dunajskej Strede:Denisa Kovács – Ako uznanie za mnohoročnú obetavú

prácu v organizovaní programov pre židovskú komunitu vmeste.

Na návrh Maďarsko – Izraelskej spoločnosti HannySzenes z mesta Tatabánya:

Ágnes Moravcsik – Poslankyňa Mestského zastupiteľ-stva štatutárneho mesta Tatabánya za mnohoročnú pod-pornú a pomocnú prácu pre spoločnosť priateľov HannySzenes.

Róbert Halász – Podpredseda Maďarsko – Izraelskejspoločnosti priateľov Hanny Szenes, ako uznanie za prácuvykonanú v oblasti udržiavania kontaktov medzi Maďar-skom a Izraelom.

8. septembra 2010., streda, 18:30Erev Roš HašanaZačiatok židovského Nového roka. Po večernej modlitbe

vás so slávnostnou večerou očakávame v sále ZoltánaWallensteina.

Slávnostný prejav: Pál Megyes, budúci rabín

9. septembra 2010., štvrtok, 18:301. deň Roš HašanaV prvý deň sviatku poobede sa robí tradičný tašlich, v

Menháze sa v rámci nášho seriálu Učebňa budeme spo-lu učiť o zvykoch židovského Nového roku, na úrovni za-čiatočníkov, odporúčame každému.

10. septembra 2010., piatok, 18:302. deň Roš HašanaSviatok sa skončí práve v túto hodinu, po poobedňajšej

modlitbe privítame sobotu. Šabat Hagadol je jedinou sobo-tu v priebehu 10 dní pokánia a má mimoriadny význam me-dzi židovskými sviatkami. Uvítajme túto sobotu spoločne.Po uvítaní bude v sále Zoltána Wallensteina kiduš. O tejtosobote a o 10 dňoch pokánia sa budeme spoločne učiť vrámci programu Učebňa v Menháze.

17. septembra 2010., piatok, 18:30Kol NidreZačiatok pôstu: 18:42

Je to výnimočná príležitosť, keď sobota sobôt pripadá naJom Kippur – najväčší židovský sviatok a teraz naraz uví-tame Jom Kipur a sobotu.

Slávnostný prejav: Pál Megyes, budúci rabín

18. septembra 2010., sobota, 10.00Jom KippurKoniec pôstu: 19:45Doobeda sviatku Jom Kippur už tradične spomíname na

zosnulých (MAZKIR), teraz sa budeme spoločne učiť vrámci programu Učebňa v Menháze.

O 19.00 hod. sa vrátime do synagógy a modlíme sa zá-verečnú modlitbu Neila, havdalou sa rozlúčime so sviat-kom,. 25-hodinový pôst ukončíme spoločne konzumácioumliečnych produktov.

26. septembra 2010., nedeľa, 14:30SukotSviatok stánkov budeme v klube Šalom spoločne osla-

vovať v stánku, ktorý sme vlani obdržali ako dar. Príďte,očakávame vás so zaujímavým programom.

Vážení čitatelia, prosíme vás zaznamenajte si naše pro-gramy do svojich kalendárov. Je nás málo, a preto pokla-dáme za mimoriadne dôležité, aby ste všetci prišli. Defini-tívny program zverejníme v augustovom čísle. Hosťom klu-bu Šalom bude rodina Vajnorsky z Jeruzalema.

-p-

Program modlitieb na Vysoké sviatky roku 5771.

2 SPRAVODAJCA August 2010

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Správy sekretariátu Sekretariát ŽNO v Komárne bude po letnej prestávke otvorený v pondelok medzi15:00-17:00 hod. a vo štvrtok medzi 10:00-12:00 hod. Po predbežnom dohovore jemožný aj iný termín návštevy. Kontakt na pani riaditeľku: telefón 7731-224, e-mail:menhaz@menhaz.sk

V priebehu jesenných sviatkov bude kancelária zatvorená:

8. septembra 2010 streda Erev Roš Hašana 9. septembra 2010 štvrtok 1. deň Roš Hašana 10. septembra 2010 piatok 2. deň Roš Hašana17. septembra 2010 piatok Erev Jom Kippur23. septembra 2010 štvrtok 1. deň Sukot 24. septembra 2010 piatok 2. deň Sukot29. septembra 2010 streda 7. deň Sukot30. septembra 2010 štvrtok 8. deň Sukot 1 októbra 2010 piatok Simchat Tora

1. a 15. septembra je štátny sviatok a sekretariát bude zatvorený.

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: darcovia, ktorí si prializostať v anonymite. Ďakujeme!

� Prvý septembrový víkend budev Bojniciach letná Makabiáda. Tátoceloštátne akcia poskytuje možnosťúčasti v rozličných športových disci-plínach.

� Naša knižnica Bélu Spitzera ob-držala ďalšie publikácie z verejnejsúťaže, očakávame čitateľov.

� ŽNO aj naďalej očakáva dobrovoľ-níkov na práce, súvisiace s usporia-daním knižnice.

� Vedenie ÚZ ŽNO zaslalo na vyja-drenie návrh nových stanov a defini-tívnu verziu volebného poriadku.V tejto záležitosti vznikne uzneseniena jeseň v Košiciach na zasadnutívedenia.

Blahoželáme – svadba

v Bratislave!V synagóge na Heydukovej ulici v Bra-tislave sa 1. augusta 2010 za hojnejúčasti rodinných príslušníkov, priateľova známych konala tradičná židovskásvadba Lenky Šillerovej a Tomáša Po-toka. Mladomanželom z Nitry a ich ro-dinám blahoželáme. Mazl Tov!

-p

Návšteva v MenházeZačiatkom júla navštívil Komárno novozvolený mladý predseda ŽNO Piešťany– Trenčín, JUDr. Ivan Eckmann. Privítal ho predseda našej ŽNO, Antal Pas-ternák, ukázal mu budovu Menház a oboznámil ho s našimi aktivitami. Obid-vaja predsedovia vyjadrili nádej budúcej spolupráce.

Správy z UliceEötvösa č. 9.

Z dôvodu zlého technického stavustrechy budovy vedenie ŽNO v priebe-hu leta ďalej hľadalo možnosti riešeniana čo najskoršiu výmenu strechy. Mo-mentálne prebiehajú rokovania a o vý-sledku vás budeme informovať v sep-tembrovom čísle.

Aj naďalej pracujeme na tom, abysme vymohli nezaplatené nájomné, tusme dosiahli značné výsledky.

Obnova MenházuV letných mesiacoch pokračovali rekonštrukčné práce na zadnej strane budovy,veríme, že už na jesenné sviatky sa práce ukončia a v úplne obnovenej budovebudeme spoločne vítať Nový rok 5771.

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 AUGUST 2010. – AV-ELUL 5770. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VIII. ROÈNÍK 8. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

Židovsky kalendár píše mesiac elul.V týchto dňoch sa pripravujeme naVysoké sviatky. V tomto roku to bu-de veľmi skoro, na začiatku sep-tembra sa začínajú tradičné sviatky,nazývané aj dni pokánia.

Mesiac prípravy je aj obdobím spo-mienok. Minulý rok priniesol mnohozmien v živote našej komunity v regió-ne. ÚZ ŽNO zvolilo nové vedenie,uskutočnili sa voľby do parlamentu takna Slovensku, ako aj v Maďarsku.

Programy organizované našou ŽNOsa realizovali vo vyšľapaných koľajach,vzdelávali sme, vyučovali a sprostred-kúvali kultúru pre každého. Môžemepovedať, že sme úspešne zdolávaliprekážky, mesačne aspoň raz smezorganizovali programy, v rozličnomštýle, niekedy pre širšie obecenstvo,inokedy pre menej ľudí. Do sviatkovukončíme značnú časť už šesť rokovtrvajúcej rekonštrukcie Menházu. Na-šou spoločnou úlohou je, aby sme ob-

novenú budovu naplnili tak zvonku,ako aj zvnútra – hodnotným obsahom.

V priebehu trojmesačnej letnej pre-stávky sme pripravili celý rad progra-mov. Nami vydávaný Spravodaj saobohatí novými rubrikami. Naša komu-nita sa stala vydavateľom, vyšla prvákniha, farebná publikácia bude slúžiťnávštevníkom, turistom, ktorí zavítajúdo Komárna.

Seriál jesenných programov sa za-čne Európskym dňom židovskej kultú-ry. Už tradične v tento deň dokoránotvoríme bránu Menházu a môžu knám prísť návštevníci, záujemcovia onašu kultúru, z okolitých miest a obcí.Veríme, že celodenný program poskyt-ne nezabudnuteľný zážitok všetkýmgeneráciám.

Tri dni po tejto akcii nasleduje RošHašana, Nový rok. To, že v Komárneudržujeme židovstvo, dokazuje aj to,že aspoň počas týchto dní sa modlímev synagóge, stretneme sa pri príleži-

tosti sviatkov, spolu sa učíme a modlí-me. Toto je mimoriadne dôležitá úloha.Vieme, že našim súvercom hebrejsképísmená hovoria už iba veľmi málo,preto sa boja prísť, alebo nevyužívajútúto príležitosť. Našim cieľom je, aby sato nestalo, aby sme boli spolu. Svia-točné bohoslužby sú časťou procesuvzdelávania, je možné kedykoľvek sazapojiť, poskytneme vysvetlenie kaž-dému. Máme fonetické modlitebnéknižky, ktoré pomôžu v orientácii vtomto zázračnom svete.

Úcta k tradíciám, osobná účasť, to jejediná cesta v záujme budúceho židov-ského života v Komárne, a preto prosí-me každého, príďte, stretnime sa spo-lu. Naša komunita je už veľmi malá,potrebujeme aj Vás. Všetky programysú verejné. Príďte a buďte účastníkminašich sviatkov.

Stretneme sa v Menháze!

Redakcia Spravodaja

Myšlienky pred začiatkom roku 5771

10:00 – III. regionálne stretnutiežidovských náboženských obcí akomunít

Téma: Ako sa vidíme my? Ako násvidia iní?

Úvodná téma: Čo si myslia maďars-kí mladí zo Slovenska o Židoch?

Erzsébet Fanni Tóth (maturovalana Gymnáziu H. Selyeho v Komárne,študovala v Holandsku a teraz študujevo Viedni).

„Je všeobecne známe, že v mladejgenerácii je prítomná a priebežne sa aj

rozširuje nenávisť voči cudzincom. Vosvojej prednáške budem hovoriť o tom,aký obraz si vytvorili mladí Maďari naSlovensku o Židoch. Výsledky odzrkad-ľujú názor cca 2500 stredoškolákov acca 600 vysokoškolákov. Budem hovo-riť aj o tom, aký je postoj mladých k väč-šinovej spoločnosti, k mladým v Ma-ďarsku, resp. k iným etnikám žijúcim vich blízkosti, napr. k Rómom. Mojím cie-ľom je, aby som upozornila na markant-nú prítomnosť predsudkov voči etnikám,resp. aby som poukázala na fakt, že v

rozličných kútoch Slovenska sa tieto ja-vy prejavujú rôznym spôsobom.“

Stalo sa už tradíciou, že v prvú sep-tembrovú nedeľu doobeda sa stretnú vkomárňanskej synagóge predstaviteliaŽNO a komunít z regiónu. Program jeprístupný pre každého záujemcu. Nastretnutí diskutujeme o aktuálnychotázkach spoločenského života.

Ako sa vidíme my? – Pál Megyesbudúci rabín

12:00 – Košer obed v Menháze –Bina Stiefel, rabínova manželka z Pieš-ťan, pripraví zaujímavé, chutné jedlá.

(Pokračovanie na strane 4.)

Európsky deň židovskej kultúryKomárno, 5. septembra 2010

Všetkým čitateľom prajeme šťastlivý Nový rok! Šana tova 5771!